Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-30 / 5. szám

A szociálist« faluért! /za b a á Földműves A FÖLDMŰVEL ESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. január 30. Ara 40 fillér V. évfolyam 5. szám Gazdag a zárszámadás, ahol betartották az alapszabályokat Minden törekvő gazdálkodó szíve- S' tekint vissza az elmúlt esztendő alatt elért eredményeire. Így van ez most egységes földművesszövetkeze­teinkben, ahol a múlt év gazdálkodási eredményeit értékelik. El kel! mon­danunk, hogy szövetkezeteink nagy többségében igen jó kedv és öröm uralkodik. Nem csoda, hiszen nem egy olyan EFSz létezik, ahol a munkaegy­ségekre eső második részt is teljes mértékben kifizették. Több helyen, mint Ipolyvisken és a tornaijai járás­ban levő szkárosi szövetkezetben pe­dig jóval több összeg jutott egy mun­kaegységre, mint eredetileg előirá­nyozták. Jól gazdálkodó szövetkezeteink kö­zött említhetjük meg a komáromi, j ivánka-gergelyfalusi, szebeni, hanisz­­kai és még más szövetkezeteket, a- j r elvek munkaegységenként 20 koro­nán felül jutalmat fizettek tagjaiknak Többek között megjegyzendő, hogy a : nagvjeszi EFSz termelési feladatai teljesítésével és a tervek túllépése folytán minden munkaegységre 25 koronát fizetett ki tagjainak Ebben a szövetkezetben sem értek volna “1 ilyen eredményt, ha gazdálkodásuk­ban nem igazodnának a mintaalap­szabályokhoz. ha nem kutatnák, tö­kéletes!.• nék a munka újabb és ú­­jabb módszereit. Mindenesetre ez nem rossz bizonyítvány a szövetkezet tag­jai részére Bár mindez még csak a közös gazdálkodás első lépéseinek mondható, mégis jelentős esemény a , nagyüzemi termelés fejlődésében Az ipoiyviski EFSz példáján ugyan­csak láthatjuk, hogy érdemes volt , szövetkezni mert a közös gazdalko- i dá' az egyéni gazdálkodással szem- | ben sokkal tqbb jövedelmet biztosít A viski Csala család előlegként 20 ezer 400, az elszámolásnál pedig 27 ezer korona jutalmat kapott Nyustyi­­nék ugyancsak 25 ezer korona ősz- i szegben részesültek. Azáltal, hogy a szövetkezet tagjai ! magas bevételeket értek el, növek- ! szik vásárlóképességük, sőt befekte­téseket is eszközölhetnek. Nem egy eset bizonyítja, hogy az év végén ki­osztott jövedelmekből a takarékbetét­re is futja Nagykeszin, Kissallóban és még sok más helyen nem egy szö­vetkezeti tag fogott új családi ház | épitéséh '7. Sokan szobabútort, mosó- j gépet, motorkerékpárt, bundát és e­­gyéb fontos ipari cikket vásárolnak. Mindez a szövetkezeti gazdálkodás, a közös munka és összefogás eredmé­nyeinek kézzelfogható bizonyítéka. Azonban, amit pár szóval elmon­dottunk. távolról sem meríti ki a szö­vetkezeti termelés magasabbreitdűsé­­gét. Vannak ám olyan szövetkeze­teink is, melyek a magas munkaegy­ségek mellett nagyösszegű pótjutal­­mat is fizettek tagjaiknak a termelési tervek túlteljesítése fontán. Ezen a téren is sok érvet sorakoztathatunk fel. Vegyük csak a vágsellyei EFSz gazdálkodását, amely tavaly hektáron­ként 536 mázsás cukorrépatermést ért el. Ez az eredmény a szövetke­zet egyes tagjainak erőfeszítése, jó munkája révén született meg. A ho­zamok emelkedése azonban a szövet­kezet bevételeiben is megmutatko­zott. A sellyei EFSz csupán a terven felül kitermelt cukorrépa mennyiség után 150 ezer korona pótjutalmat osz­tott ki tagjainak. Például Brezina Klementina dolgozónö a reá eső föld­területen 758 mázsára emelte a ter­méshozamot s 3697 korona pótju­talomban részesült. Ugyanebben a szövetkezetben Illés Pál 2696 korona pótjutalmat kapott. Mint tehát a fenti j példák igazolják, helyénvaló, h3 szorgalmazzuk a cukorrépa termelé­sét * A jó munkát az állattenyésztésben is értékelik. Ezt bizonyítja Gábris j József és Mészáros Eduárd, a mező- I keszi EFSz sertésgondozóinak példája is. A gondozásuk alatt lévő 72 darab anyakoca után egyenként 15 kismala­cot választottak el. Az előirányzott szaporulatot csaknem 320 darabbal lépték túl. Munkájuk elismeréséül fe­jenként 32 darab kismalacot kaptak melyeket szabad áron, igen jó pén­zért értékesítettek. A szövetkezet gazdálkodásával kap csolatban Lukács Béla, a tornaija: EFSz agronómusa megjegyezte, hogv bár a szövetkezet nem minden sza­kaszon ért el jó eredményeket, még­is 10 korona előleget fizethetett ki tagjainak munkaegységenként Mikó János és Juhász János sertésgondo­zók csak előlegként 10 ezer когопз jutalomban részesültek A növényter­mesztésben dolgozó Krokovai László jövedelme is, még ha csupán az elő­legeket vesszük alapul, túlhaladia a 8 ezer 500 koronát Ha jól gazdálkodó szövetkezetek é­­letének példáiból merítettünk, vagyis olyanokéból, amelyek gazdálkodási eredményükből magas jövedelmet biz­tosítottak tagjaiknak, nem lehet kö­zömbös számunkra az sem, hogy bi­zony vannak még gyöngén működő EFSz-ek is. Sok szövetkezetünk nem lépte túl a kezdeti nehézségeket, egy helyben topog, nem keresi az új mun­kaformákat, a többtermelés lehetősé­geit. sőt még až alapszabályokat sem érvényesíti gazdálkodásában A vön­­gén gazdáikodó EFSz-ekben rendsze­rint az a baj, hogy nincsenek állan­dó munkacsoportok Ezért például Rimaszéesen minden tag mindenkor éppen azon a szakaszon dolgo/ k ahol legégetőbb a munka Viszont, ha a területeket szétosztanák a munkacso­portok között, sokkal eredményeseb ben gazdálkodhatnánk. A közmondás ..zt mondta, hogy a rossz példa ra­gadós Nos ennek nyoméit a szőgyéni FFSz gazdálkodásában is fellelhetjük A rossz munkaszervezés és a közös vagyonhoz való helytelen viszony ala­csony terméshozamokat eredménye­zett. Nem csoda, ha mindez a tagság elégedetlenségére, többek között a munkafegyelem bomlására vezet A rosszul gazdálkodó szövetkezetek egyik ismérve a közös vagyon elher­dálása. Ezzel a tünettel leginkább a pelsőcardói EFSz-ben találkozhatunk A szövetkezet tagjai ahelyett, hogy építenék, gyarapítanák a közös va­gyont. helytelenül hónnak a takar­mánnyal, rongálják a szerszamokat széthordják a termést. Ámde, ez megbosszulja magát az alacsony ju­talmazásban E szövetkezet tagjai a közelmúltban épületanyagot szállítot­tak Tornaijáról, s útközben csodák­­csodájára, egy köbméter deszka tűnt el fogatairól Így aztán szétfolyik a közös haszon s nem összpontosulhat a szövetkezet pénztárában Helytelen gazdálkodás az oka annak, hogy az év végéi nem jut pénz a ledolgozott munkaegységre. A második országos szövetkezeti kongresszus előtt jó atkalom nyílik ezekről a fogyatékosságokról elbe­szélgetni; annál is inkább, mert e napokban országunk EFSz-ei az évi termelési pénzügyi tervek kidolgozását szorgalmazzák. Tudatosítaniuk kell magukban, hogy terveink akkor lesz­nek reálisak, ha abban nem csupán az elvégzendő munkafolyamatokat, a szükséges építkezéseket és beruházá­sok mértékét rögzítjük, hanem az új munkamódszereknek, az alapszabály­zatnak betartására is gondolunk. Pel­­sőcardón, FügéH, Rimaszéesen és Szőgyénben figyelembe veszik ezeket a pontokat, minden bizonnyal az idei esztendő nagyobb eredményeket és több sikert hoz közös gazdaságunk­nak. Sok esetben tapasztalható, hogy né­mely szövetkezet még mindig halo­gatja a pótjutalmak kifizetését Szük­séges, hogy e helyeken térjenek na­pirendre e kérdés 'elett és folyósít­sák a tagjaiknak a kijáró jutalmat Késlekednek a szövetkezetek zárszá­madásai is Igyekeznünk kell tehát hogy ezen a téren is mielőbb rendi" teremtsünk, hogy a szövetkezetei ragjai tiszta képet nyerjenek múlt év munkájuk eredményeiről, tudják mennyi jut elosztásra, milyen össze geket helyezhetnek a többi foHto' szövetkezeti alapra Szükséges továb bá hogy a helyi nemzeti bízott'- "i t az állami bank dolgozói és a védnök ségi üzemek segítsék EFSz-eink eb­beli törekvéseit. A II. Országos Szövetkezeti Kongresszus előtt ................................................................................................Itllllllllllllllllllllllllll....Hl!....IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIII.....Illllillllllllll.....Illllllllllllllll....illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A nagykeszi szövetkezetben az évi tervet szétírták az egyes csoportok­ra, hogy minden munkacsoport és tag a maga munkahelyén következetesen tudja azt teljesíteni. А щтМ EFSz ШгШ a tavaszi munkákra KôtelezťttségvállaLasok a kongresszus tiszteletére ' A deméndi szövetkezet tagyti köte­lezték magukat hogy február 15-ig kitisztítják az összes vetőmagot, és ki­hordják a: ősz óta felhalmozódott is­­t.állótráqyát Egyúttal, áttérnek az ál­lattenyésztésben a hasznosság szerinti iutalmazás és a pótjutalmazás beveze­tésére. * * * Trnka János, a besei EFSz sertés­­gondozója niár a múlt évben is szép eredményeket ért el állatai gondozá­sában Ez évben sem akar lemaradni, sőt még nagyobb eredmények elérésére törekszik. Ezt bizonyítja kötelezett­ségvállalása is, mely szerint terven felül 30 mázsa disznóhúst termel ki közeVátásynk részére. * * * Tóth elvtárs. a szudi szövetkezet ju­hásza kötelezte magát, hogy 98 anya­juhtól 110 darab bárányt választ el. A merei EFSz versenyre hívta ki a filyUgyi szövetkezetét az agrotechnikai határidők betartására, a növényterme­lésben pedig a magasabb hektárhoza­mok elérésére, Ezenkívül vállaltok, hogy a cukorrépa egyélését tíz nappal hamarabb eh'éostk * * * A maayarecdi EFSz felajánlotta, kogy az év elején bead 30 mázsa sertéshúst lenien felül, amit végre is hajtott. ★ Az óbásfi földművesek a békéért... Mint minden becsületes dolgozó, gyázásna már biztosították is a kellő úgv az óbáséi к-is- ás középpar-asetok élesen tiltakoznak Nyugaf-Németor­szag felfegyverzése ellen. — „Nem engedhetjük meg! — mon­dotta Tóth István (pkpis). — hogy a náci hordák mégegyszer tönretegyék hazánkat. Mi. kis- és középparasztok mindent elkövetünk annak érdekében, hogv a kapitalisták ezen aljas saám'­­tásait keresztülhúzzuk, A jövőben még jobban fogunk igyekezni az állam iránti kötelességeinknek teljesíteni, mert tudjuk, hogy ez-zel hezzájárul'wwk a béke megvédéséhez.” Tóth István tojás-beadását 142, te>i­­beadását 103, s egyéb beadásait 1-00 százalékra teljesítette. Ugyanezen a véleményen van Tóth Gábor (matyó) kisparaszti is. aki szintén példás beadással bizonyítja bé­keakaratát. Jüdin Dániel, Fülek A gömöri Egységes Fäldfßü-vesszo­­vefekezet tagjai már ezekben a napák­ban szorgalmasan készülődnek a ta­vaszi munkákra. A csoportvezetők Tóth Árpád agronóm«; vezetésével ki­dolgozták az egyes csoportok munka­­tervét, mely ásserint az első, arra al­kalmas tavaszi napokban 106 hektár tavaszi árpát vetnek el.'Ferenc Má­tyás csoport-iának tagjai egy traktor­ral és négy fogattal 26 hektár árpát és 12 hek-tár zabét vetnek el. Ennek a csoportnak a tagjai kötelezettséget vállalták, hogy jobb munkaszervezés­sel 2—3 nappal lerövidítik a vetés ha­táridejét. A szövetkezet tagjai ezidá-ig 350 má­zsa vetőmagot tisztítottak ki. melynek Gsfeaképeeségét is kipróbálták. A ki­tisztított vetőmagot. megfelelő helyi­ségben raktározták el, ahol naponta rendszeresen ellenőrzik a levegő pá­ra-tartalmát és a hőmérsékletet. A ta­vaszi munkákra elkészítették a szük­séges gépeket is. Simon László, a szö­vetkezet kovácsa alaposan átvizsgált és kijavított többek közt 4 vetőgépet és 24 boionáí. De nemcsak a tavaszi munkák elő­készítésével foglalkoznak, hanem az őszi vetésekre is gondolnak. A jó idők beálltával az egész 173 hektárnyi ő6Zi vetést a-zonnal rifchengerelík, meg­­boronálják és fejtragyázzák. A fejtrá­­mennviségű műtrágyát. Orömteljes évzáró Csikorgóit a fagyos hó a csizmák j talpa alatt, amikor a vágsellyei j EFSz tagjai a kultúrház felé igye- j keztek, hogy résztvegyenek az év- i záró taggyűlésen. Nagy nap ez ré- j szűkre. Ma számol be a szövetke- | zet vezetősége, milyen eredménye- ; két értek el, mennyit gyarapodott i egy év alatt a közös vagyon, to- ! vábbá mennyi utánfizetést kapnak j munkaegységenként. Nagy volt az j öröm, mikor a beszámolók felolva­sása után az elnök kijelentette, hogy a 11 korona előleg-hez még 1 8.40 korona < túlfizetést kapnak. Ekkor minden tag fogta a ceruzát j és az előtte lévő papírlapon szá- j molták, mekkora összeget kap az elszámolásnál. Trha Rudolfék, akik j hárman dolgoztak az EFSz-ben, |------- ★ ★ ★ gyűlés VágseHyén 13.287 koronát kaptak. Zsitnyák István 9.570, Kopácsek József 8.196, Nagy Gyula 9.728 koronát vett fel az elszámolásnál. Az el­múlt év folyamán az asszonyok is kivették részüket a munkából; Petró Mária, Major Teréz, Kukán Mária saját munkaegységeik után fejenként több mint 3 ezer koro­nát káptak. Ezek az eredmények még jobb munkára serkentik a tagokat; a hároméves fejlődési és az egyéves termelési terv alapján a hibákat kiküszöbölve növelni fogják a hek­tárhozamokat és ezzel elérik, hogy a birtokukba került járási vándor­zászló még a jövő évben is náluk marad. Hankó József, Vágsellye Szövetkezeteink válaszolnak a bányászok felhívására A szadlovszki bányászok felhí­vása: „A békéért és köztársasá­gunk felvirágzásáért indított haza­fias mozgalom” — nagy visszhan­got keltett nemcsak a bányákban, hanem a szövetkezetekben is. A besztercebányai szövetkezetek bá­tor kötelezettségvállalásokkal vá­laszoltak a felhívásra. A megindí­tott mozgalmat Ipolyvisk községe is örömmel elfogadta. „Elhatároz­tuk. hogy az önök felajánlásaira, ugyancsak felajánlásokkal válaszo­lunk — írják a levelükben —, hogy ezzel is megerősí sük hazánk békebarcában a munkás-paraszt­­szövetséget. Elhatároztuk. hogy január végéig összes vetőmagkész­letünket áttisztítjuk hogv bizto­sítsuk a gazdag termést A II szövetkezeti kongresszus tisztele­tére egyedi taka-ménvozást veze­tünk be az állatainknál, tovább,. dolgozóinknak 5090 kilogramm ser­téshúst adunk terven felül. * * * A verebéiy járásban lévő szent­­mihályúri szövetkezet is bekap­csolódott ebbe a mozgalomba, ezért elhatározták, hogy a növény­termesztési és állattenyésztési be­adások határidejét lerövidítik, va­lamint azt is, hogy ezeket az év végéig magasan túllépik. A járás III. szövetkezeti konferenciáján ugyancsak erről a felhívásról be­szélgettek, a szentmihályúri szö­vetkezet felhívását elfogadták és számos', szövetkezet párosverseny­re kötelezte magát. A konferen­cián felajánlásokat tettek az egyes szövetkezetek képviselői is. így többek között a kmetyovői szövet­­kezetesek felajánlották, hogy eb­ben az évben 44 mázsa sertés­húst, 10 mázsa marhahúst, 10 ezer liter tejet és 19.500 tojást adnak be terven felül, továbbá anyadisz­nónként 11 malac elválasztását és a napi súlygyarapodásnak 60 dkg­­ra való felemelését vállalták. Fel­­szabadulásunk 10. évfordulója tisz­teletére a szövetkezetek több ér­tékes kötelezettségvállalást tettek. Csupán a konferencián elfogadott vállalások a '•ertéshús tervezett beadását 220 mázsával, a marha­húsét 55 mázsával, a tejét 60 ezer literre,’ lépik túl. A gyűlés végeztével a szövetke­zetek az elfogadott határozatok­ban kötelezték magukat, hogy a járás összes szövetkezeteiben be­vezetik az érdem szerinti jutal­mazást, a pót jutalmazást. Ez a hazafias mozgalom egyre szélesedik, napról-napra új szövet­kezetek és egyénileg gazdálkodók kapcsolódnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents