Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-16 / 3. szám
12 ^ffhaSves 1955 január 16 SZAVUNK TISZTÁN CSENGJEN Keleten úgy, mini Nyugaton- Ä HÁBORÚ ELLEN! G. M. Malenkov nyilatkozatának nemzetközi visszhangja j „Nyugat-Németország pusztasággá válna egy atomháború esetén“ A világsajtó továbbra is bőven kommentálja Malenkov elvtárs újévi nyilatkozatát Az alábbiakban kivonatosan közöljük a TASSZ összeállítását a nyilatkozat világvisszahangjárói G. M. {Malenkov válaszai Ch E Shutt kérdéseire, szembetűnő zavart keltettek az Egyesült Államok kormányköreiben- Ez a többi között abból látható. hogv az amerikai sajtó G. M Malenkov válaszait ismertetve, igyekezett megkerülni a Szovjetunió Minisztertanácsának .’elnöke által felhozott legfontosabb tételeket Az amerikai lapok többsége csupán arra a megjegyzésre szorítkozik, hogy G. M. Malenkov válaszai ,.hideg fogadtatásban” részesültek Washingtonban. Waggoner a The New-York Times washingtoni diplomáciai tudósítója megjegyzi: „A megszokott szovjet politika ismételt példányaként utasító1- ták el Georgíj Malenkov miniszterelnöknek azt a kísérletét, hogy elérje a Kelet és Nyugat közötti találkozást a kommunista Kina részvételével . ” Figyelemreméltó, hogy a G. M. Malenkov által megvilágított nemzetközi kérdések egész csoportjából az tmerikai sajtó elsősorban a távol-keleti kérdéseknek tárgyalások útján történő rendezése kérdését kommentálja. A német kérdéssel kapcsolatban néhány lap saját szempontjait igyekszik szembehelyezni G. M. Malenkov nyilatkozatával. Így a New York Herald Tribune úgy véli. hogy „az orosz miniszterelnök jelenlegi napirendjének talán legjelentősebb pontja az a követelés, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony megjavításának feltételeként szüntessék be a Nvugat- Németország felfegyverzésével kapcsolatos intézkedéseket”. Ugyanakkor azzal a „veszéllyel' igyekszik ijesztgetni a lap, hogy a Szovjetunió célja „kettéosztani a Nyugatot és befolyást gyakorolni” rá”. A lap a következőket írja; A nyugati hatalmaknak „szívósan kell törekedniük az egységre", ami az amerikai diplomácia nyelvén az Egyesült Államok politikai irányvonalának vak követését jelenti „A Szovjetunió minden lehetőt elkövet, hogy a tárgyalások és az egymás mellett élés politikája az erőpolitika fölé kerekedjék. A szovjet államférfinak ez a nyilatkozata néhány órán belül nagy visszhangot keltett”. A Szovjetunió kész mindent megtenni a békés viszonyok biztosítására G. M. Malenkov válaszai nagy érdeklődést keltettek a kínai közvéleményben. A sangháji rádióállomás nagy figyelmet fordított G. M. Malenkov válaszaira és többször közölte azokat. A bolgár sajtó behatóan foglalkozik v . M Malenkov újévi nyilatkozatának jelentőségével A Robotnyicseszko Delo kiemeli Malenkovnak azt a kijelentését. hogy a nemzetközi feszültség legfőbb oka. hogy bizonyos amerikai körök a revansvágyó nyugatnémet hadsereg feltámasztására irányuló politikát követnek, fegyverkezési versenyt folytatnak és amerikai katonai támaszpontok hálózatát építik ki a Szovjetunió és más békeszerető államok körül. A lengyel lapok szintén igen nagy figyelmet szentelnek Malenkov elvtárs nyilatkozatának. „Malenkov elvtárs válaszai — mutat rá a Trybuna Lude — mindazoknak az embereknek érzéseit fejezték ki. akik békét és jólétei kívántak egymásnak az új évre. F válaszok az ember legtermészetesebi béketörekvéseit fejezték ki... Arról van sző hogy mindkét fél a békés együttélés lehetőségéből és szükségességéből a jogos kölcsönös érdekek tekintetbevételéből induljon ki“. A berlini demokratikus sajtó teljes szövegében közölte G. M. Malenkov válaszait. A Vorwärts című lap különösen Malenkov válaszainak azt a részét emeli ki. amely arról szól, hogy végei kell vetni a nyugati hatalmak agresszív politikájának, amelynek célja a német militarizmus feltámasztása és egy új háború előkészítése. A lap kiemeli G. M. Malenkovnak azt a kijelentését is, hogy „most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása érdekében“. A Nyugat-Németországban megjelenő Militärpolitische Forum című közlöny' felhívja a figyelmet arra, hogy egy újabb háború óriási veszélybe sodorná a német népet. A cikk írója von Holb, a többi között kiemeli: „A nyugatnémet terület az atomfegyverek taktikai és stratégiai felhasználása nyomán pusztasággá válna. A két világháború utáni Európát paradicsomnak nevezhetjük ahhoz képest, hogy milyen lenne e földrész egy atomháború után. Von Holb utal Ralph Lapp amerikai atomfizikus 1953-ban megjelent „Az új erő — az atom — és az emberek” című könyvére és idézi a szerző következő megállapítását: „A tömegpusztító fegyverek felhasználása mérhetetlen veszteséget okozna emberben és anyagi javakban egyaránt”. Von Holb ezután így folytatja: „Ez az Kis hírek a nagyvilágból NYUGAT-IRIAN különböző vidé’ kein összecsapásra került sor a lakosság és a holland csapatok között. A lakosság követelj e terület visszacsatolását Indonéziához * * * AZ ARAB LIGA gazdasági tanácsa elutasította az amerikai Rockefeller intézet iavasiatát, hogy stratégiai utat épít a Földközi-tenger és a Perzsaöböl partvidéke között. * * * TIENCSINBEN: kiállítás nyílt meg. amelyen fénykének és egyéb dokumentumok szemléltetik a csangkajsekista klikk terroruralma alatt sínylődő Taiván lakosságának nyomorúságos életét. * * * A VARSÓI IFJÜSÄG január 3-án tiltakozó nagygyűlést tartott Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. A nagygyűlésen résztvettek a csehszlovák és a német ifjúság küldöttei is. Az angol kormány folytatni akarja az „erőpolitikát” Az angol külügyminisztérium képviselője G. M. Malenkovnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy и távol-keleti nézeteltérések rendezését szolgáló diplomáciai tárgyalásokat a genfi tanácskozások tapasztalatai .-lapján üdvözölni kell, elismerte, hogy ..a genfi tanácskozás hasznos volt“ Azt állította azonban, hogy a jelen szakaszban „a távol-keleti ügyek megtárgyalásának“ sikere kevésbé valószínű. Valamennyi angol lap közli a küI ügyminisztériumnak G. M. Malenko-« válaszaival kapcsolatos kommentárját. Egyes lapok csupán a távol-keleti kérdést emelik ki. A lapok többsége ugyanakkor hangsúlyozza címében, hogy az angol kormány negatív módon kezeli a távolkeleti kérdésekkel kapcsolatos diplomáciai tárgyalásokat. A francia sajtó aggályai A párizsi lapok feltűnő helyen kommentálták G. M. Malenkov válaszait. A Le Figaro felteszi a kérdést: „Hogyan reagál majd a szovjet diplomácia és milyenek a kelet-nyugat: tárgyalások kilátásai?” A lap ezzel kapcsolatban fenn próbálja tartani azt az alaptalan állítást, hogy a tárgyalások távlatai a párizsi egyezmények ratifikálása folytán javulnak. Hasonló állásponton van a többi jobboldali lap is. A Combat azt írja, hogy ezek a válaszok „a szovjet külpolitika alaptételeit" érintik, ezért tehát „a nyugati diplomaták gondosan tanulmányozták őket, s némi aggodalommal teszik fel a kérdést: milyen lesz mostantól kezdve a Szovjetunió állásfoglalása a Nyugat lépéseivel kapcsolatban" A l’Humanité Dimanche hangsúlyozza, hogy G. M. Malenkovnak az amerikai újságíró kérdéseire adott válaszaiban „az egész világ békéjéről van szó“ „G. M. Malenkov a Telenews amerikai televíziós vállalat igazgatójának hat kérdésére adott válaszaival újból meomutatta: AFGANISZTÁN SZENÁTUSA ratifikálta a tavaly december 5-én aláírt szovjet-afgán kereskedelmi egyezményt. * * * EDGAR HOOVER, az amerikai titkosrendi’rség f FBI) ffinöke évi jelentésében kimutatta, hogy t954-ben Amerikában 307 bankrablás történt, az ellopott autók száma pedig elérte a 14 ezer 626-ot. * * * ÉSZAK-RHODÉZIABAN január 3- án 40 ezer néger bányász sztrájkba lépett, A sztrájkolok béremelést követelnek. A sztrájk következtében a gyarmat összes vörösréz-bányáiban szünetel a munka. * * * NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN, ha a felfegyverzés bekövetkezik, 45 ezer parasztgazdaság pusztulása fogja megsínyleni. E parasztgazdaságok 320 ezer hektár földjén Kiterek építése válik szükségessé * * * SCHLITTERNÉ, Niygat-Németország londoni ügyvivőjének felesége olyan kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt, amelyek miatt a bonni kormány kénytelen volt az ügyvivőt sürgősen viszszahívni. A France Presse szerint Schütter felesége a nyugatnémetországi nagykövetség tagjai előtt „ellenséges területnek” minősítette Angliát. amerikai szakértő nyiltan bírálja az amerikai kormány álláspontját az atomfegyver eltiltása ügyében” Minthogy az atomfegyver az egész emberiség békéjét fenyegeti — hangsúlyozza könyvében Lapp —, minden józan gondolkodású embernek követelnie kellene, hogy „igyekezzenek mindent elkövetni az atomfegyver eltiltásához vezető nemzetközi megegyezés létrehozására“. A nyugatnémet újságíró a továbbiakban részletesen kitér azokra a politikai fondorlatokra, amelyekkel az USA a párizsi egyezmények keretében talpra akarja állítani a német militarizmust. „Az atlanti szövetségbe bevont Nyugat-Németország a tervezett atomháború hadszínterévé válna” — írja Von Holb — és ennek a háborúnak első áldozata „a német városok polgári lakossága lenne”. A holland nép a párizsi egyezmények elvetését követeli — Ezzel a jelmondattal: „Ne ismétlődjék meg többé!” — széleskörű tiltakozó mozgalom bontakozik ki Hollandiában Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A mozgalom kezdeményező bizottságában különböző politikai meggyőződésű emberek vesznek részt. Amszterdam lakossága nemrégiben nagyszabású gyűlésen tiltakozott a londoni és párizsi egyezményekben való részvétel ellen. A gyűlésen felszólalt dr. Minnaert- Coolingh ismert békeharcos, aki élesen bírálta azt a hírhedt tételt, hogy „előbb ratifikálni, és csak aztán tárgyalni.” Kijelentette, hogy a „Wehrmacht újjáélesztéséhez hozzájárulni annyit jelentene, mint elárulni Németország demokratikus erőit.” A gyűlés részvevői táviratot küldtek a holland képviselőház két kamarájának és követelték a párizsi egyezmények elvetését. Egyidejűleg táviratot küldtek Ollenhauernek, a Nyugat-Német Szociáldemokrata Párt elnökének is, és felkérték, szilárdan tartson ki a Nyugat-Németország felfegyverzése ellen elfoglalt álláspontja mellett. Terror és megtorló intézkedések Dél-Koreában A Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, hogy a liszinmanista hatóságok a terror és a megtorló intézkedések fokozásával próbálják elfojtani az élénk visszhangot, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlésének felhívása és a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal központi bizottságának az ország békés egyesítése meggyorsításáról szóló levele keltett. Mint a Hapton Tonszin dél-koreai hírügynökség közli, a dél-koreai „közbiztonsági" hivatal főnöke kijelentette, hogy a liszinmanista rendőrök legfontosabb feladata az új évben az, hogy „a lakosság tudatából kiirtsák az ország békés egyesítésének gondolatát”. Észak Csölla tartományi kormányzósága megtiltott az Észak- és Dél-Korea közötti tárgyalásokat támogató mindennemű megmozdulást. A liszinmanisták a „nyugtalan elemek“ elleni harc ürügyével letartóztatnak és börtönbe vetnek mindenkit, aki az ország békés egyesítéséről merne beszélni. LJA ERENBURG: A Pravda január 6-i száma közölte Ilja Erenburg cikkét, melvből részleíeket közlünk. ÜJÉV ELŐTT Párizs bulvárjai megtelnek az utcai árusok sátraival. Az utcai árusok hosszú beszédeket tartanak, fogadkoznak. esküdöznek. csakhogy el tudták adni hibás árújukat. A járókelők a ragyogó szónoki művészet hatására megállnak és időnként egyik-másik befolyásolhatóbb vásárol újévi ajándékot, amit aztán végül senkinek sem mer átadni. Nem akarom megsérteni a sátorbeli kedves árusokat azzal, hogy hozzájuk hasonlítom Mendes-Franee-ot, aki a Wehrmachtot adta újévre Franciaországnak. Csupán azért említem tikét mert Mendes-France, amikor a nemzetgyűlés elé terjesztette a német hadsereg úiiáteremtéséről szóló vésztjósló törvénytervezetet, valami kitűnő dolognak próbálta feltüntetni romlott áruját. Fehér galambnak festette az SS-eket és ola.iágakat adott a hitleri tábornokok kezébe. A parlamenti vita tíz napig tartott és Mendes-Francé ez idő alatt 3l-szei szólalt fel. Nem sajnálta a fáradságot. hogy elérje a Wehrmacht újjáteremtését. Mendes-France tavasszal * a Nyugat és a Kelet megegyezésének eltökélt híveként lépett fel. Májusban, amikor az orgona virágzott, Mendes- France úr keményen elítélte a német militarizmus újjáteremtésének eszméjét. Mendes-France. a francia nép akaratának megfelelően, aláírta a genfi egyezményt. Nem próbálta megmenteni az „európai védelmi közösséget” amely ellen felkelt Franciaország közvéleménye. Az amerikai sajtó akkn-MENDES-FRANCE ÚTJA riban hízelgőnek korántsem nevezhető jelzőkkel illette Mendes-France urat. De a francia parlamentben azokban a napokban 419 képviselő nyilatkozott mellette és mindössze 47 ellene. Fél év telt el. Az amerikai sajtó most már nem. fukarkodik a bókokkal Mendes- France számára. Viszont parlamenti többsége . csupán: 27 szavazat. Megszerezte az Egyesült Államok kormányférfiainak bizalmát, — de elvesztette Franciaországét JÚNIUSBAN NEM AKARTA felfegyverezni Németországot és ragaszkodott a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokhoz. Októberben elfeledte júniust: javasolta, tárgyalják meg a német hadsereg újjáteremtéséről szóló egyezményt és egyidejűleg tárgyaljanak a Szovjetunióval. November 22-én már elfeledte, mit mondott októberben. Egyszerűen kijelentette, hogy csak akkor hajlandó megbeszéléseket folytatni a Szovjetunióval, ha már ratifikálták a Wehrmacht úijáteremtését kimondó egyezményeket. Joggal mondhatjuk, hogy Mendes-France úr megtagadta a békepolitikát és erönolitikával cserélte fel Az ünnepek előtt Mendes-France megható szavakat intézett honfitársaihoz: kisdedekről, ajándékokról, világító karácsonyfákról beszélt. Lehet, hogy vannak még Franciaországban olyan együgyű emberek akik hisznek Mendes-France-nak. Hiszen, fogadkozik, hogy májusban megegyezik az oroszokkal, meg hogy a német kérdésről folytatandó tárgyalásokat megkönnyíti maid az úiiáteremtett német hadosztályok ütemes menetelése. Éppen ezért kénytelenek vagvunk figvelmezt.pt ni egves naiv franciákat, hogy Mendes-France megtéveszti őket. Mendes-France azt hangoztatja, hogy az oroszok megegyeznek, ha meglátják a nyugati hadosztályokat, azaz a Wehrmacht hadosztályait. Mi. szovjet emberek tudjuk, hogy a németek tudnak harcolni. Bizonyára nem feledték ezt. el a franciák sem. MI NEM KISEBBÍTJÜK, de nem túlozzuk a veszélyt. Mendes-France nem rettent meg bennünket, mert a Szovjetunió nem azonos azzal a talán két tucatnyi képviselővel, akit a két szavazás között megrémített. A Szovjetunió. nagyhatalom, amelynek erős szövetségesei vannak, és amely sohasem engedte meg senkinek, hogy méltóságát megsértsék. Az utolsó szavazás megmutatta, hogv kevesen hisznek Mendes-France-nak. amikor a közelgő tárgyalásokat emlegeti. A parlament falain kívül szemben ál! vele a franciák túlnyomó többsége. Csak azok a külföldi védelmezői üdvözlík, akik nem akarnak tárgyalásokat, sem decemberben, sem májusban, akik minden tárgyalásnál többre becsülik az asztalcsaokodást. Mendes-France úr alakja egyetlen órára sem takarja el Franciaország arculatát. Szükségtelen a kommunistákról beszélni, akik ezekben az utolsó hónapokbai éppúgy, mint az ellenállás éveiben, megmutatták, hogy a dolgozók meg tudják védeni hazájukat. Szembefordult Mendes-Franceszal Edouard Herriot és Daladier, Mendes-France saját pártjának két legnagyobb képviselője is. A Wehrmacht újjáteremtése ellen szavaztak azoknak az ellenállási erőknek legjobb képviselői is. amelvek De Gauüe tábornok körül tömörültek. A franciák milliói szálltak szembe és szállnak szembe a Franciaországot és a békét halálosan fenyegető egyezményekkel. A 27 képviselővel végrehajtott elég ügyetlen fogás még semmit sem döntött el. A köztársasági tanács még nem ratifikálta az egyezményeket. A francia nép sohasem fogja azokat ratifikálni. A nagv Franciaország története természetesen nem fejeződik be a december 30-i kétes szavazással, amely most amerikai és angol újságírók ékeinek tárgya. A FRANCIA LAPOK nemrég közölték, hogy az Egyesült Államok elhatározta: 48 liter tejet ajándékoz Franciaország miniszterelnökének. Egy-egy litert minden államtól. Úgylátszik Mendes-France igen szereti a tejet. A szavazás előtt azonban az amerikai külügyminiszter visszatartotta a 48 litert magávalvivő Párizsba küldött „tejkirálynőt”. Az amerikaiak úgy döntöttek, mielőtt megkínálják Mendes-France urat a tejjel, megvárják, hogyan végződik a szavazás. Nem tudom, hogyan végződött ez a történet, megsavanyodott-e a tej, vagy rendben megérkezett-e. Mendes-France úr tej szere tétében persze nincs semmi elitélendő és a „tejkirálynö” bizonyára igen jóminőségü árut nyújtott át neki. A december 30-i szavazásnak és Mendes- France úr 31 felszólalásának azonban nem az amerikai tejhez van köze, hanem a francia vérhez. Mendes- France úr a Wehrmacht újjáteremtésének követelésével veszélybe döntötte Franciaországot és a békét. Meggyőződésünk, hogy a francia nép megértette ezt és levonja következtetéseit. ■aled Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapia. — Kiadóhivatal Bratislava. Križková 7. — Telefon 332—99 — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. — Telein 243—46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v., Bratislava Križková 7, — Nvornja Merkantilné tlačiarne, n. p. zz.. Bratislava Ш. Nór. Povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A—68036
