Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-23 / 4. szám
A szocialista faláért! S za b a d A FÖLDMÜVEI ESÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. január 23. Ára 40 tiílér V. évfolyam 4. szám Vadul vágtatott a januári csípős szél, s meggypirosra festette a járókelők arcát Ipolyvisk utcáin. — Azonban ez mit sem számított nekik. Férfiak, asszonyok, fiatalok ünnepi ruhákban,^arcukon derűs mosollyal igyekeztek a kultúrház felé. Nem volt sem ünnep, sem vasárnap, mégis az arcok, a szemek s az emberek egész lénye elárulta, hogy nagy nap van ma Ipolyvisken A helyi hangszóró szebbnélszebb zenével, dallal szórakoztatja a falubelieket. A zene még fokozza az ünnepi hangulatot, belopódzik, közel férkőzik az emberek szívéhez s azok akaratlanul is a zene ritmusára dúdolni kezdik a dalt. E nagy vidámság oka nem más, mint az, hogy ma tartja évzáró gyűlését az ipolyviski szövetkezet. Er-c az alkalomra vendégeket is hívtak, a :ik'a tagókkal együtt zsúfolásig telt kultúrteremben kíváncsian várták a gyűlés megkezdését.' Volt mit hallaniok.' A számoszlopok sokaságát olvasták fel, amelyek csak a papíron holt sz'á- ' Lobogó EFSz zárszámadása Nyolc lóval kezdték, s ma már milliomosok gondoljuk, hogy az elmúlt évben 2,344.595 korona bevételük volt. Kötelező sértésbeadásuk 208 mázsát tett ki. Ők azonban 590 mázsát adtak be. Természetesen a felesleget szabadáron értékesítették. Ezenkívül szép összeget árultak tenyészkanok és tenyészkocákból. Tehát alapos munkát végeztek a sertésgondozók. Csala István, Tóth János, Balázs Kálmán gondos munkája nyomán dőlt a pénz a közös kasszába. Csala elvtárs gyönyörű eredményeket ért el, mind a törzskönyvezett növendékeknél, mind az anyakocáknál. Az elmúlt évben a tervezett 12 darabbal szemben, 13.5 volt választási átlaga. Az általa gondozott tenyészállatok közül 60 darab elit-rekord lett, amiért Csala elvtárs a kerülettől 2.850 koronát kapott jutalmul Egészévi mun-Érdemes szövetkezni — ezt bizonyítja az ipolyviski Vörös mennyit hoz Csala elvtársnak? — hangzik valahonnan a kérdés. Csala sertésgondozó hirtelen t emis tudja, mit feleljen. — A gabona. . . hát én nem igen tudom, mert bennt hagytam a szövetkezet raktárában. Hát hová tennék én annyi gabonát! Igaza van Csalónak, mert az 51 mázsa búzának, 17 mázsa árpának 7 és fél mázsa kukoricának bizony nagy hely kell. — Ehhez még hozzájön a 17 mázsa széna és alomszalma is. Egy millió háromszázkilencvennyolcezer koronát fizettek ki a tagoknak A zárógyülés után egypár pillanatra mély csönd, majd örömujjongás tört ki a tagokból, mikor megkezdődött az évvégi jutalék kiosztása. A nagy borítékok tömve Voltak százasokkal. Tóth János, Balázs Kálmán sertésgondozók egyenként 11.216 koronát kaptak. A Nvustin-család tagjai 25 ezret éc sokan pedig 10—15—20 ezer koronát veitek fel az elszámolásnál Száz szónak is egy a vége, a szövetkezet az elmúlt év folyamán előlegként 623 752. az elszámolásnál pedig 774.268 koronát fizet ki lag- I jainak, összesen tehát 1.398.000 koronát. A természetbeni juttatás. 15 vagón búza. 5 vagón árpa, 2.5 vagón kukorica, 5 vagón széna és 1 7.5 vagón alomszéna. Szép számok i ezek. fényes bizonyítékai a közös szövetkezeti munka eredményei! nek. Kiszélesítették a szociális alapokat hez. Ennek tudatában a szövetkezet tagjai jutalékosztás után a jelenlevő Odry László, járási takarékpénztár igazgatója asztalához mentek s ott átadták felesleges pénzüket, hogy' államunk tovább gazdálkodjon véle. Bartal elvtárs. az EFSz elnöke 10.900 korona jutalékából példamutatóan átadott 10.000 koronát. Csala István, Nyustin Lajos, szintén tízezer koronát tettek a bankba. Tóth Kálmán Ötezret, Juhász Lajos ötezret és még sok más is követte ezt a szép példát. Többen hazavitték a pénzt; otthon megbeszélte a család, mekkora összegre van szükségük s a felesleget takarékbetétként helyezték el. Kovács György késő este adott át ötezer koronát. Családjukban három betétkönyvecske van. Egyik a vejéé, a másik a lányáé é$ a haraz eddiginél sokkal több termést takaríthassunk be. A beszámolók során valóban kiderült, hogy az elmúlt évben akadt nem- egy hiba, nehézség, amelynek kiküszöbölése még megsokszorozza az elért eredményeket. „Vörös Lobogó” EFSz Ipolyvisk A tagok szorgalmas, odaadó munkája nyomán, az ipolyviski szövetkezet járási méretben az első, és országos viszonylatban a legjobb EFSz-ek közé tartozik. Méltán megérdemli tehát, hogy nevet adjunk szövetkezetünknek — mondotta beszámolójában Bartal elvtárs. Mély, megható csönd fogadta ezt a bejelentést. A tagok átérezték a névadás fontosságát és tudatában vannak annak, hogy a szovjet kolhozok példái nyomán ez nagy kitüntetés szövetkezetükre. Banal Lajos, az ipolyviski Vörös Lobogó LFSz elnöke a tad ja Csala István sertésgondozónak a Csata-család évvégi utánfizetését — 27.200 koronát. mok, a valóságban azonban kézzelfogható tízezer, meg százezer koronát jelentenek. Az eggyéforrt szövetkezeti család 815 hektár földjén odaadó közös munkával jólétet teremtett magának. Az évzáró gyűlés kézzelfoghatóan bizonyítja: érdemes volt a szövetkezeti gazdálkodás útját választani. Az ipolyviski EFSz 1950-ben alakult. Nyolc rossz ló, pár juh, malac, hat anyasertés, hét tehén és egy adaptált istálló volt az összes vagyona. Azóta négy év telt el. Sok víz folyt le hát az Ipolyon és az ipolyviski szövetkezet 150 tagja ma már milliomos szövetkezeten gazdálkodik. Míg 1954-ben egy évvel ezelőtt 3,410.910 korona volt a szövetkezet vagyonának értéke, most az összes beruházott vagyonuk 4,212.520 koronára rúg, ami annyit jelent, hogy egy év alatt 800.000 koronával gazdagodott a szövetkezet. Közel egymillió korona jövedelem sertésekből A szövetkezet elnöke Bartal elvtárs a jelenlevők meglepetésére kijelentette, hogy bevételük majdnem 50 százaléka sertésekből származik. Ez nem kis dolog, ha megkájával pedig 1214 munkaegységet szerzett. Huszonnyolc korona egy munkaegységre A szövetkezet munkaegységenként eredetileg 24 koronát tervezett. Ez azonban a termelés túlteljesítése folytán 28 koronára emelkedett. Az ellenőrző-bizottság elnöke Tóth Ignác, vitafelszólalásában így jellemezte a fejlődést; — Évközben egyesek azt állították, hogy termelhetünk ezer vagón gabonát, sertést, árulhatunk többmillió koronát, úgysem lesz nagyobb hasznunk, mint amennyit a terv előír. íme, most itt a példa A tervezett 24 koronából 28 lett és azt mind kifizetik. Ezek szerint Csala István éppúgy, mint a többiek, a 12 korona előleghez, még 16 koronát kapott munkaegységenként. Mivel Csala István Lajos öccsével és annak feleségével dolgozik az EFSz-ben, a család összmunkaegysége az elmúlt évben 1700-at tett ki. Ezért előlegként 20.400, az elszámolásnál pedig Bartal elvtárs 27.000 koronát nyújtott át Csala István sertésgondozónak. Hát a gabona, a természetbeni A szövetkezet vezetősége már az elmúlt években is súlyt fektetett a szociális lapra, de ezévben még jobban kiszélesítette azt. Erre a célra terményben 9.234, pénzben pedig 50.273 koronát tett félre. — Ebből fizetik a családi segélyeket, a szülési, temetkezési, nősülési segélyt, stb. Gyógyszervásárlásra 5.000 koronát hagytak meg. Gyermekpótlék címén tavaly egy gyermek után 50 koronát «0011 1955- ben, az első gyermekre 50, de a másodikra . 0, harmadikra 90. a negyedikre pedig 110 koronát folyósított. A szövetkezeti tag megbetegedése esetén a tagság napi félmunkaegységet engedélyez, ugyanakkor a beteg tag megkapja a természetbenieket is. Ebből láthatjuk, hogy Ipolyvisken a mezőgazdasági termelés elérte az ipar színvonalát, mert a tagok a kitermelt javakból éppolyan jutalmazásban részesülnek, mint az iparban dolgozó munkások. Az EFSz tagjai a kultúra fejlesztésére is gondoltak, mert erre a célra 12.041 koronát irányoztak Az elszámolás első óráiban 98 ezer j koronát tettek a tagok takarékba Az észszerű helyes gazdálkodás ! kétségtelenül hozzájárul a béke- j harchoz, hazánk erősebbé tételéOdry Lászfo, a járási állami bank igazgatója átnyújtja a Csala-családnak a betétkönyvecskét, amibe 10 ezer korona bevételezését igazolja. madik könyvecske Kovács Györgyé aki ugyanis a multévi zárszámadáskor, amikor az EFSz munkaegységenként csak 12 korona jutalékot fizetett ki, mégis pénzt tett a takarékpénztárba. Este, amikor a bank tisztviselői összeszámolták a beadott összegeket, 98.000 korona bevételezést mutathattak ki. A szép eredmények titka A kultúrhelyiség legkiemelkedőbb részén ez a felirat látható: „Az alapszabályok betartásával erősítsük szövetkezetünket.” Ez így is van. Az ipolyviskieknek törvény az alapszabály. Az EFSz-nek másik jó pontja az, hogy már nagy részben alkalmazza a haladó módszereket. A kapásoknál az egyéni művelés, az állatoknál pedig a hozamszerinti és pótjutalmazás szép eredményeket szült. Az ipolyviskiek azonban mindezzel távolról sincsenek megelégedve. Ez kitűnt a vitában felszólalt Báli János szavaiból. — Nem ülhetünk habárainkon — mondotta. Tovább kell fejlesztenünk tudásunkat a szövetkezeti munkaiskolán keresztül, hogy még bátrabban, szaktudással felvértezve álljunk a munka frontján, hogy Milyen nevet válasszunk, latolgatták az EFSz tag jai, hogy az méltó legyen szövetkezetükhöz. — Én azt ajánlom, nevezzük Vörös Lobogónak — mondta az elnök. A tagság óriási tapsviharral adta tudtul, hogy egyetért az elnök javaslatával. A Vörös Lobogó EFSz tagsága bebizonyította, hogy mikor tagjai mint egykori kizsákmányoltak megálltak helyüket a múlt viharos életben, a sztrájkokban és a földbirtokosok elleni harcban, úgy még inkább megállják azt ma, mikor saját birtokukon gazdálkodnak. Szebellai elvtárs, a JNB elnöke az évzáró gyűlés kiértékelésénél a vörös lobogóról beszélt, amelyet 1917-ben bontott ki győzelmesen az orosz forradalmi munkásság és amelynek ötágú csillaga a tiszta égboltról mosolygó nap gyanánt bearanyozza a dolgozók harcos, sikeres életét. Azért pedig, hogy így legyen, még jobban kell küzdeni minden békeszerető embernek. Sándor Gábor
