Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-26 / 26. szám

ŕSídmflves 8 1955. június Ž6. RENDBEN VAN A SZÉNÁJUK A szlovákgyarmati egységes föld­művesszövetkezet tavaly ősztől ez év áprilisáig közel 100 ezer koronát fizetett ki abraktakarmányért annak ellenére, hogy az Ipoly mentén nagykiterjedésű kaszálni való rétek­kel rendelkezik. A múlt esztendők szomorú és egy­ben tanulságos tapasztalatai arra 'fi­gyelmeztették a szövetkezet vezető­ségét, hogy az idén tervszerűbben gazdálkodjanak és jobban szervez­zék meg a munkát, de különösen a takarmányfélék időre való betakarí­tására fordítsanak nagy gondot. így títkbi a szénakaszáláshoz egy héttel eloSb fogtak hozzá. Voltak ugyan hangok, ét kijelentések a községben, hogy korán kezdték a kaszálást. — Lett volna rá még idő, — nem érett be teljesen stb. stb. — suttogták az emberek. A szövetkezet tagjai az ilyen beszédre nem hallgattok. Ta­­nlű.tak a múltból és helyesen csele­kedtek, amikor a munkák időben való elvégzésére törekedtek. Ezek a gondolatok vezették a szö­vetkezet vezetőségét arra, hogy ke­vés taggal rendelkező szövetkezetben minden munkaerőt a széna betaka­rítására mozgósítson. Ment is a mun­ka mint a karikacsapás. A kaszáló­­gépek után a jó napos időben gyor­san, szinte illatosra száradt a széna. A gyűjtéssel egyszerre végezték a hordást is. A boglyákat még a szö­vetkezet elnöke, lóri elvtárs is rak­ta. fogytak, a boglyák a rétről, de ugyanakkor a marhaistálló mellett nőttek a kazlak. A behordott és le­takarított réteken az új sarjú már szépen zöldéi, amely ismét bőséges termést igét. A község határában levő dombok felett a nap még egy órányira van a látóhatártól, amikor az egyik dél­után a traktorok az utolsó rendet vágták. Balázs Pál a szövetkezet me­zei csoportjának vezetője ingujjra gyürkőzve mérte a lekaszált terüle­tet. Elégedetten szemlélte az elvég­zett munkát. Majd odament a négy traktoroshoz és egyenként minde­gyiknek aláírta az elvégzett munká­ról szóló kimutatást. — Mennyi volt a teljesítmény — tesszük fel a kérdést. A négytagú illési traktorosbrigád tagjaiból Balga István válaszolt. — Három és fél hektár rétet ka­száltunk le gépenként, vagyis ma H hektárt. — — És mennyi a napi előirányzott ten? — Nem azért kérdeztem, mintha nem leltem volna a munkájukkal meg­elégedve. — Két hektár gépenként — vála­szolja. Tehát jó munkát tegeztek az illé­si traktorosok és ezért dicséretet ér­demelnek. Balázs Pali is beleszól a beszélge­tésbe. — Pedig estéiig mfg többet is ka­szálhattunk volna, de nem volt mit. A mai nappal 130 hektár réten elvé­geztük a szénakaszálást. — Amióta a szövetkezet fennáll még nem volt így rendben a szénájuk. Tavaly és két éve nagyobbrészt lá­bon, vagy lekaszálva, a rendeken ment tönkre a takarmányuk. Ezt ugyan több esetben az Ipoly áradása is okozta. Részben azonban mi is hibásak vagyunk — mondja Balázs Pali. A múlt esztendőben az alacso­nyabb fekvésű réteket hagytuk meg kaszálóknak, amelyeket aztán a víz tönkre tett. A nemesebb fűgyökerek kipusztultak, így aztán téli takar­mánynak marhaállományunk résiére csak sás maradt. Hiányosság volt az к ------------------ * ------------------­is, hogy legelőnek a pázsitosabb te­rületeket használtuk, ahová víz rit­kán jött. A szövetkezet vezetősége az idén már számított, az Ipoly kiöntésére Az eddig legelőnek használt terüle­teket meghagyták kaszálónak és ezt jól tették, mert itt sokkal jobb volt a termés és derékig nőtt a fű. Az Ipolyhoz közel eső árterületeket le­gelőnek használják. Az ' Ipoly ugyan nem- öntött ki, azonban az előrelá­tásnak mégis meg lett az eredmé­nye. A jó minőségű 4 kazal széna és 1 kazal lóhere a tervezett marha­­állomány téli ellátását biztosítja. Ba­lázs elvtárs röviden és velősen meg­adta a választ arra, hogy a múltban miért kellett a szövetkezetnek fölös­legesen nehéz pénzeket takarmány­­félékre lefizetni. Kell-e Szebb és megnyugtatóbb megoldás, amikor ésszerűbb tervezéssel és jobb mun­kaszervezéssel szövetkezetünk meg­szabadul egy felesleges kiadástól. Ezt a megtakarított pénzt felhasz­nálhatják " fontosabb építkezésekre. Jut a szénából a tagok háztáji gaz­dálkodásában lévő állatai részére is, hiszen munkaegységenként 3 kg szé­nát kapnak. — Bebizonyosodott, hogy nem volt korai a kaszálás kezdete. Példánkat követték az egyéni gazdálkodók is és a mi kezdeményezésünkre ők is ne­kifogtak a. kaszálásnak — mondja Bednár elvtárs, a -INB előadója. A szövetkezetnek ezek az eredmé­nyei arra engednek következtetni, hogy Szlovákia Kommunista Pártjá­nak kongresszusa óta minden igye­kezetük a munka jobb megszervezé­se és időre való elvégzésére iránytű. Ennek az év végeztével bizonyára meg is lesz az eredménye. RADOS PÁL 4r ...... £készüljünk az aratásra Ragyog a nap, fénykévéje áldásként hull a növényre. Melegétől búza, árpa nyári ruhát ölt magára. Écles illatot lehelő búzatáblán jár a szellő. Ölelkeznek a kalászok, mint szerelmes boldog párok. Eljött a nyár, az érlelj Ünnepies, szép a mező. Hullámzik a sárga róna, mintha arany-tenger volna. Érik a rozs, búza, árpa — Készüljünk az aratásra! Ne húzódjon senki félre, szükség van a munkáskézre. Fel hát harcra minden ember, munkánk legyen most a fegyver. Fel csatára, dicső a cél: vár a termés, az új kenyér. HARASZTI GYULA Jó eredmények a besztercebányai kerületben A besztercebányai kerületben az ál- [ lami gazdaság dolgozói állandóan fo- ’ kozzák a háziállatok hasznosságát. Különösen szép eredményeik vannak a tejhozam emelésében. Az elmúlt két hónap alatt a napi átlagos tejhozamot 6,41 literről 8,67 literre emelték. Legnagyobb büszke­ségük azok az eredmények, amelye­ket a tornaaljai, losonci, rimaszomba­ti és a nagykürtösi részlegen értek el, ahol 1771 fejőstehéntől naponta 16 375 liter tejet adnak a közellátás­ra, tehát minden tehéntől több, mint 9 liter tejet. Az örömteljes eredmény elérésére Веско Lajos, Cverda Mihály, Kamovszky Miklós és más takarmá­­nyozók példás munkáján kívül hatás­sal volt a jó takarmányalap is, ame­lyet az állami gazdaságok takarmá­­nyozó csoportjai még a múlt őszön bebiztosítottak azzal, hogy ez év ta­vaszára 1069 hektár földön vetettek őszi keveréket, úgyszintén előkészí­tették és megtrágyázták az összes rétet és legelőt. Ne késlekedjünk a rétek kaszálásával A késői kaszálás nagyban csökkenti a takarmány tápértékét. Igaz ugyan, hogy a későbbi kaszálás után látszó­lagosan több a szénatermés, de ha közelebbről megnézzük — láthatjuk, hQgiy ez csak látszat, mivel a túlérett növények keményebbek és kevésbé lapulnak össze. A termés ellenben veszít súlyából és fehérje tartalmából. Ha például 7 hektár érése kezdetén lekaszált lucernát érése után leka­­szá,Ittál akarnánk pótolni, akkor 8 hektár lucernát kellene kaszálni, mi­vel e későn kaszált lucerna tápértéke ».'jóval kisebb. Ha megfontoljuk, hogy egy hektáron 50 mázsa lucerna te­rem, akkor a 7 hektáron termett és érése kezdetén kaszált 350 mázsa lu­cernának ugyanolyan takarmányérté­ke van, mint a 8 hektár érése után kaszált 400 mázsa lucernának. Azon az egy hektáron, melyet az időben kaszált lucernánál megtakarí­tunk, 20 mázsa búza teremhetne. Ha összehasonlítanánk továbbá azt is, hogy például az időben kaszált lucer­nával ugyanolyan tápértékű takar­mányt termelhetnénk 70 hektáron, mint 80-on, továbbá 700 hektáron, mint 800-on, rájövünk arra, hogy az elkésett kaszálással nemcsak a takar­mány tápanyagában szenvedünk óriási kárt, hanem értékes földterületeket is veszítünk, melyeken más növényeket termelhetnénk, ami a szövetkezetnek és az egyéni gazdálkodóknak nagy anyagi előnyt jelentene. Ha például 20 hektár rétünk átla­gos hektáronkénti hozama 40 mázsa, akkor ezen a területen az elkésett kaszálással okozott fehérjének kára 720 kg-ot tesz ki. Az így elveszett fehérje értékének mennyisége 6—8 fejőstehén 200 napi táplálékának fele! meg. Ha a napi 6 literes átlagot szá­mítunk, akkor ez naponta 36—48 li­ternek felel meg. Ez pedig 200 nap alatt 7200—9600 litert tesz ki. Ha összeszámítanánk a község, sőt az egész járás rétéinek késői kaszá­lás által okozott kárait, rájönnénk ar­ra, mily sok tehenet csak azért nem tudunk tartam, mivel nem mentünk ki időben a rétre és érése elején nem végeztük el a lucerna kaszálását. A bratislavai kerület nyolc állami gazdasága aratásra készen A bratislavai kerület állami gazda­ságaiban a gépek aratásra való fel­készülése elérte a csúcspontot. Több gazdaságban elvégezték már a kom­bájnok, önkötözőgépek és cséplőgépek javítását és ellenőrzését. A déli fek­vésű gazdaságok, mint Nagymegyer, Dunaszerdahely, Galánta és mások, felkészülten várják az aratást, hogy megkezdhessék kombájnnal és önkii­tűzőgépekkel a vérva-várt munkát. A nagymegyeri állami gazdaság földjein az ez évi aratásban 24 önkötöző, nyolc kombájn, 24 cséplőgép, a palán­tái gazdaságban viszont 10 kombájn, — 5 kombájnnal több, mint az elmúlt évben — végzi a munkát. A bratislavai kerület állami gazdaságaiban összesen 33 kombájn dolgozik az idei békeara­tásban. Vállalásaikat teljesítik A királyhelmeci járás állami gazda­ságaiból á szocialista munkaversenybe eddig már 1050-en kapcsolódtak be. Ez a szép szám Sugár Béla munkás­igazgató és Loskár Ferenc a Forra­dalmi Szakszervezet vezetője lanka­datlan munkájának eredménye. A verseny szervezését és helyes megérté­sét a következő eredmények igazol­ják: A perbenyiki állami gazdaság fejő­­csoportja Kukó Miklós vezetésével ebben a félévben terven felül 1565 liter tejet adott be. A szomotori gaz­daságban Szabó János tervbe vette, hogy tehenei után naponta 7 és fél liter tejet ad be. Valóságban azonban ezt nyolc literre teljesítette. Amint azonban áttért a géppel való fejesre 10 és fél literes tejhomazot ér el. Rájött arra, hogy amióta géppel fej 1519 literrel fejt ki többet. Soltész Sándornak a gazdaság másik dolgozó­jának ugyancsak 7 és fél literes ter­ve volt. 6 is vállalta a 8 literes ho­zamot, melyet aztán rövidesen 10 li­terre emelt. A nagykövesdi csoport tagjai a 8 és fél Uteres hozamukat 11 literre emelték. A fejszési gazda­ságban Veres József csoportja vállal­ta, hogy a 9 és fél literes hozamot 10 és fél literre emelik, я valóságban azonban 11 litert fejnek. Bajusz György terve 9 literre szólt, kötelez­te magát, hogy 10 literre emeli, vál­lalását 10 és fél literre teljesítette. A bödrógszogi gazdaság fejöcsoportja az elmúlt évben még a tervüket sem teljesítették, ma Trója László, Márton István, Popovics Irén és POpovics Já­nos fejősök bebizonyították, hogy nemcsak a tervet lehet teljesíteni, de azt még magasan túl is lépték. Eddig ebben az évben terven felül több mint 1000 liter tejet adtak be. A szomotori állami gazdaság állat­­gondozó csoportját Sikora István ve­zeti. A csoport vállalta, hogy napi 45 dkg-os tervét 65 dekára emeli, a va­lóságban azonban 70 dekagrammos súlygyarapodást ér el. Az igazgatóság még az év elején azzal a tervvel foglalkozott, hegy megszünteti a fejőstehén-állományt. Ez év tavaszán a gazdaság új intézőt kapott. Lackó Ferenc kommunista el­szántsággal utána nézett a hiányos­ságoknak és ma a gazdaság fejési átlaga olyan szép, hogy járási vi­szonylatban 14 200 liter tejjel többet adtak be, mint ahogy azt a terv elő­írta. Zelenák István Ifíűság a határmentén A fiatal cseh CSISZ-tagoknak —, akik kora tavasszal érkeztek a he­­tármenti vidékre — köszönhető, hogy az állami gazdaságok farmjai és a falvak, valamint a parkok újjáéledtek. Ma már több mint 2 ezer fiatal cseh és szlovák CSISZ-tag dolgozik itt. Lányban, ahol tavaly még nagy területen parlagföldek feküdtek, ma már szépen megműveltek, az út szé­lére kihordott kövek és gyomok a fiatal szorgalmas kezek munkáját iga­zolja. A Ceskobudejovíc-i határvidék majdnem minden gazdaságában meg­gyorsították ez idén a tavaszi mun­kák első szakaszát annak ellenére, hogy az időjárás nem volt mindig kedvező. Például a kaplicei állami gazdaságban a tavaszi munkák tavaly 95 napig tartottak, amíg ez évben 60 nap alatt befejezték azokat. A rétek és legelők javítására az elmúlt évben 69 napra volt szükségük, ez évben viszont az állami gazdaság dolgozói a fiatal brigádosok segítségével 25 nappal megrövidítették ezt az idősza­kot. A gabonafélék vetését, az elmúlt évhez viszonyítva 37 nappal, a bur­gonya ültetését pedig 36 nappal rövi­dítették meg. Mindamellett a munká­kat kifogástalanul és jő minőségben végezték. „A fiatalság magával hozta az üzemben szerzett tapasztalatait" — mondja a kaplickei gazdaság igazga­tója Holý Jiŕi mérnök — ez aztán lényegesen befolyásolta a kisebb cso­portok munkáját, annyira, hogy a gazdaság dolgozói áttérhettek a hoz­­rascsot bevezetésére". A fiatalság lelkesítő munkakedvet is hozott ma­gával, A brigád tagjai örömteli éle­tet készítenek a határmenti vidéken. Hogy mennyire tetszik nekik ott az élet, azt legjobban igazolja a Voláry-i Vyšši Brod-i, Nové Hrady-i, Kaplice-i és a többi gazdaság fiatal dolgozóinak kijelentései, ahol a fiatal CSISZ-tagok elhatározták, hogy a határvidéken maradnak. A kaplicei állami gazdaság verse­nyének első értékelésében első helyre kerültek a gazdaság fiatal brigádošai, akik a növénytermelésben és az ál­lattenyésztésben dolgoznak. A Mich­­nice-i központ legjobb CSIßZ-brigädja a Zdenek Közel vezetése alatt dolgo­zó fiatalok voltak. Kvóta Fajtová * a metlicei-farm állatgondozónője, aki 15 tehén gondozását végzi, április 15-től június 15-ig három literrel emelte a fejési átlagofe Rádióaktív izotópok a kártevők elleni harcban A rádioaktív sugárzás vegyi válto­zásokat is hoz létre. Ha élő szerve­zetet teszünk ki rádióaktfv sugarak hatásának, akkor a bekövetkező ké­miai elváltozások élettani, biológiai hatásait tapasztalhatjuk. E biológiai hatásokat a többi között felhasznál­hatjuk a kártevők, rovarok elleni harcban. A felhasználás egyik módja: a kár­tevőkkel veszélyeztetett területet rá­dióaktív sugarak hatásának teszik ki. Megfelelő sugárzáserősség esetén a kártevők elpusztulnak, Ennek az el­járásnak azonban hátrányai is lehet­nek. Például: megművelt területen a sugárzás káros lehet a terményre, a hasznos rovarokra. De ez a veszély más irtási eljárások (permetezés stb.) alkalmazásakor is fellép. Az alábbi el­járás ezt a problémát teljesen meg­oldja. A rovarok ivarszervei a rádióaktív sugarakkal szemben sokkal érzéke­nyebbek, mint az egyéb szervek élő szövetei. Az ivarszervek e fokozott érzékenységét az okozza, hogy ben­nük állandóak az ivarsejteket ered­ményező sejtosztódási folyamatok. Ennek alapján rádlőaktív besugárzás­sal az ivarszerveket terméketlenné lehet tenni anélkül, hogy a rovar é­­letképességge a legcsekélyebb hát­rányt is szenvedné. Ez az eljárás az úgynevezett sterilizáció. A gyakorlatban a sterilizáció a kö­vetkezőképpen történik: a kártevők I pusztítása céljából a hímeket mester­ségesen tenyésztik, majd sugárada­gokkal sterilizálják. Utána a sterili­zált hímeket _ kihelyezik a kártevők által veszélyeztetett területre. Azok a nőstények persze, amelyek a steri­lizált hímekkel párosulnak, terméket­lenek maradnak és így csökken a kár­tevők szaporulata. Tehát el kell érni, hogy minél több nőstény párosuljon sterilizált himmel. Ennek érdekében minél nagyobb számban kell sterilizált hímeket kihelyezni. Az eljárás Több­szöri megismétlésével a kártevők szá* ma minimálisra zsugorodik. E mód­szer tehát nem pusztítja ki a hasz­nos rovarokat, nem mérgezi a ter­ményt, s így nagyon előnyös, külö­nösen a mezőgazdasági kártevők irtá­sára. A kártékony rovarok ellem harcban a rádiőaktivitás néha közvetett se­gítséget is nyújt. Ilyen segítséget szolgáltatott például a maláriát ter­jesztő Anopheles-szúnyog rajzási te­rületének felderítésénél. Az egyik köl­tőhelyen rádiőaktiv elemekkel megje­lölték a szúnyogokat. Mivel a meg­jelölt szúnyogok rádióaktív sugarakat bocsátottak ki magukból, bárhol is je­lentek meg, a tudományos kutatók számlálócső segítségével fel tudták őket ismerni. Hasonló eljárással fel lehet deríteni a földalatti kártevők terjeszkedési út­jait is. Rádióaktív sterilizálást más terüle­ten is alkalmaznak. Egyes anyagok túl érzékenyek a szokásos hő-sterili­záció elviseléséhez. Ilyen például a penicilín sterilizálása — éppen nagy­fokú érzékenysége miatt — rendkívül bonyolult eljárást igényelt. Külön csi­­rátlanították magát a gyógyszert, kü­lön a tárolásra szánt ampullákat, s közben az ampullák töltését is steril körülmények között kellett végezni. Rádiőaktiv sterilizálás esetén viszont a gyógyszert nyugodtan be lehet cso­magolni és a kész csomagot kitenni a sugárzásnak. A sugárzás nagy át­hatolóképessége folytán egyformán elpusztulnak mind a burkolaton, mind magában a gyógyszerben levő bakté­riumok. A sugársterilizációt élelmiszered konzerválására (csírátlanítására) is fel lehet használni. E téren ugyan még bizonyos nehézségek vannak, mert a besugárzás íz- és szagváltozásokat okoz. Legújabb kísérletek szerint eze­ket a kellemetlen hatásokat aszkor­­bin-sav adagolásával el lehet kerülni, Bevált a négyzetes-fészkes ültetés A szádalmási brigád traktorosai so­kat fáradoztak, míg meggyőzték a szövetkezeti dolgozókat a négyzetes­fészkes ültetés előnyéről. A munka­­szervezés és a haladó módszerek nép­szerűsítéséért külön dicséretet érde­mel Túroczi Gyula, körzeti agronó­­mus, Bojszko Bálint, brigádvezető és Cseh Boriska könyvelő. A szövetkezeti dolgozók, mikor be­leegyeztek, hogy négyzetes-fészkesen vessenek és ültessenek a traktorosok, az új módszer előnyében még akkor is kételkedtek Csak most, a növény­­ápolás idején győződtek meg erről igazán. A talaj előkészítésben és a vetési munkálatokban Stiblár József és Fa­zekas László traktoros érték el a leg­nagyobb eredményeket. Napi átlagos teljesítményük 9,8 hektár volt. Faze­kas László a tavaszi tervét^ 176 szá­zalékra teljesítette és ezzel a szép . «redméöséval at szfipsi járás legjobb traktorosai közé került. Stiblér Józse­fet nem keserítette el az, hogy a társa megelőzte, hanem ez az ered­mény öt is jobb munkára serkentette. Stiblár traktoros most hűségesen ápolja a négyzetes-fészkesen ültetett növényeket. A falu dolgozói először kíváncsian mentek a mezőre megnéz­ni a munkáját, és most már megelé­gedve beszélnek róla még azok is, akik kezdetben nem hittek az ered­ményben és a haladó módszert ócsá­rolták. Stiblár József egy műszak alatt 25-ös Zetorával 11,5 hektárt kapált meg. Jó munkájával sokat se­gített a vezetőknek is. A jövőre már nem kell annyit beszélni az új mód­szer előnyéről, mert mind a szövet­kezeti dolgozók, mind a magángaz­dálkodók személyesen meggyőződtek róla. Eacíó Béla _ , Szádalmás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents