Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-26 / 26. szám
1955. június 26. Földműves 7 Jól áll a perbenyíki szövetkezet a pénzügyi tervvel A perbenyíki szövetkezeti tagok jó szomszédi viszonyban élnek a királyhelmeciekkel, de azért egy kissé mégis neheztelnek rájuk. A neheztelésnek pedig nincs különösebb oka, mint az, hogy a vasút az 0 határukon fut keresztül, az állomás is a falujuk mellett terül el, de mégis Királyhelmecre keresztelték. — Hát az öregek eladták az állomásunkat — vélekedik Kondás József a perbenyíki szövetkezet elnöke. De még ha úgy is történt a dolog, a régi bűnökért nem érdemes torzsalkodni. Ma sokkal nagyobb feladó >k előtt áll mind a két község, mint sem ilyen csekélységeken törjék a fejüket. A perbenyékiek az egységes földművesszövetkezet megerősítésén fáradoznak és ennél fontosabb kérdést nem ismernek. A szövetkezet helyiségében ott díszeleg a járás versenyzászlaja. Oklevél és ajándékba kapott értékes vevőkészülék a szövetkezeti tagok élenjáró munkájáról tanúskodik. Kondás József, a szövetkezet elnöke nincs a legjobb hangulatban. Szidja a gépállomást és vele valamennyi traktorosát. — Ötven hektár kukoricát terveztünk négyzetesen, a traktorosok ebből 10 hektárt elültettek, de nincs benne nagy köszönet. A kukorica már kikelt és mindennek nevezhető, csak nem négyzetesnek. Kondás elnök mindjárt meg is mutatja, merre fekszik az állítólagos négyzetes vetés. A kukorica szépen fejlődik, — de ami igaz az igaz — nem végeztek jó munkát a királyhelmeci traktorosok. A szövetkezet túlnyomó részben gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. De figyelmük ezenkívül kiterjed más irányban is, megragadnak minden olyan lehetőséget, amelyből pénzt lehet csinálni. A szövetkezetnek nádfeldólgozó üzeme is van, és nemcsak termelik a nádat, hanem mindjárt fel is dolgozzák. A nádfonó gépet 600 koronáért vették és egy nap alatt 300 négyzetméter nádat is elkészítenek, ami pedig tekintélyes bevételt jelent a szövetkezetnek. Ebben az évben már 15 ezer koronát kaptak nádért és 25 ezer korona értékű anyagot pedig tartalékolnak. A juhtenyésztéssel is csak mellékesen foglalkoznak. Ez a „mellékes foglalkozás” az elmúlt évben 86 ezer korona jövedelmet eredményezett. 280 juhot megnyírtak és darabonként 4,47 kg-os gyapjúhozamot értek el. — A gyapjú és a nád nagyon jó kereseti lehetőség — jegyzi meg Kondás Mihály könyvelő, mert a pénz éppen akkor jön, amikor más árukból nincs bevétel. — Fontos jövedelmi forrásnak tekintik a baromfitenyésztést is. Tavaly Csehországból 500 darab háromnapos kacsát rendeltek, az idén pedig 400- at. Sajnos itt elszámították magukat, mert a rendelésből nem lett semmi. A szövetkezeti tagokat nagyon kellemetlenül érinti ez az eset, mert éhhez nagy reményeket fűztek. Az állattenyésztésben járási viszonylatban szintén elsőnek számítanak. A takarmányalap be biztosítását tartják főcéloknak, amelynek hiányában egészséges állattenyésztésről beszélni sem lehet. A terv szerint az idén a fejősteheneknek 25—30, a növendékállomány számára predig 15—25 kg silót biztosítanak. Az ilyen падутеппл/iségü silótakarmány tárolásához kellő térfogatú silóvermekre is szükség van. Még az idén befejezik 10, egyenként 50 köbméteres silógddör épntését, ahol összesen 500 köbméter siló tárolása válik lehetővé. A bő takarmányozásnak meg is van az eredménye„ Pirigyi Albert sertésgondozó közel 1 kg napú súlygyaraprodást ér él a sértéseknél. Munkakedvét nagyban fokozza a pótjutalmazás. Jó munkájának köszönhető, hogy a szövetkezet magasan túlteljesítette első félévi húsbeadását és az év végéig még sok mázsa sertéshúst adhat be szabad áron. Ez biztosítja a munkaegység teljes értékének elérését. A szövetkezet jó munkája visszatükröződik a pénzügyi terv teljesítésében is. A szövetkezet könyúeiből kiderül, hogy a beadás a múlt évvel szemben 40 százalékkal kedvezőid. A beadás kedvező alakulását nagyban előmozdította a pótjutalmazás bevezetése és ahogy Fetykó Mihály mondja — ez a legnagyob hajtóerő a termelés fokozásában. Máté Gyula és Fülöp Gábor sertésgondozók áprilisban pótjutalmazásképpen együttesen 610 koronát kaptak. A sokrétű munka és foglalatosság eltolódást idéz a szövetkezet pénzügyi tervében. Májusban például a havi termeléssel- járó költséget 48 ezer koronával túlhaladták, ami első pillanatban komoly bajnak látszik. Kondás Miklós könyvelő, azonban mindjárt megmagyarázza a túllépés okát. — A tervezettnél fokozottabb mértékben használt műtrágyák, az állatok hasznosságának emelése és a munka minőségének javítása nagyobb összeget emésztett fel, mint azt terveztük. Ez azonban dupjlán megtérült a szövetkezetnek, mivel az első félévben 102 ezer koronával több a bevétel a tervezettnél. Szövetkezetünk tehát 54 ezer korona jövedelemtöbbletet ért el az első félévben. Igaza van tehát Kondás Miklósnak, amikor azt mondja, hogy a kiadási tervek túllépése nem jelent mindig hátrányt a szövetkezet számára. TAMÁS V. Minél frissebb zöldséget a dolgozóknak A galántai zöldségfelvásárlú üzem raktára előtt egymást váltják a zöldséggel rakott autók. Telik a raktár, telnek a vagonok. — A mai nap — mondja Dóka Lajos, az üzem vezetőhelyettese — 37 ezer karalábét, 15 mázsa uborkát, 10 ezer salátát, 20 mázsa hagymát, 500 karfiolt és ezer csomó karottát vásároltunk. A zöldség rövid ideig van raktáron. Osztályozzuk és azonnal küldjük rendeltetési helyére. Egy része Bratislavába, másik nagyobb része a zsolnai kerületbe kerül. „Minél frissebb zöldséget a dolgozóknak”. Ezt tűzték ki célul az üzem dolgozói. A beérkezett áru nagy autókra kerül, majd Zsolnára irányítják. Az autó éjjel nappal üzembe van. Sokszor Poprádnál köt ki. Az üdülő vendégek nem is sejtik, hogy a zamatos, fejes saláta a vitamindús karfiol- vagy kalarábéleves a galántai jápás zsíros földjének terméke. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink kertészetei ontják a zöldséget. Több EFSZ, állami gazdaság kiválóan teljesíti beadását. A múlt héten — meglepetésszerűen — az alsószeli EFSZ második csoportjának kertésze, Falkovics Gyula, paprikát hozott eladni. — Nagyon jól dolgoznak az alsószeliek — mondja Bukovszky István, — aki összekötő a termelő és felvásárló üzem között. — Az EFSZ-ek közül ők a legjobbak a járásban. Két kertészeti csoport van. Az egyiket Mészáros Miklós, a másikat Palkovics Gyula vezeti. A két csoport között szétosztották a melegágyi felszerelést, vetőmagot és a munkaerőt, s így egyenlő érövéi versenyeznek egymással. Az üzem a beküldött árut két névre vezeti és az év végén kiderül, a pénz megmutatja, ki lett az első. A második helyet Felsőszeli tartja. Szabó Kálmán, vezetökertész Zelenák kertésszel jól irányítja a munkát. Sokszor összedugják a fejüket, s kisütnek valami újat, okosat. Ők adták a legtöbb korai karalábét. Harmadik helyen a nádszegiek vannak annak ellenére, hogy a fagy óriási károkat okozott, különösen a dinynyében. Állami gazdaságaink közül a nebojsai és a kosúti ÁG a legjobb. Tallós a tavalyi évhez viszonyítva fellendült. Kovács elvtárs, aki az év elején vette át a vezetést, jól dolgozik. Minden jel arra mutat, hogy őszig az elsők közé kerül. Gesvinder, a kosúti gazdaság kertésze, a múlt héten az első paradicsom-szállítmányt adta be. A diószegi nemesítő állomás kertészeti részlege eddig 20 mázsa uborkát adott át, amiért 24 ezer koronát kaptak. A járásban, a királyréviek „tolják a szekér farát”, öt hektár zöldségre kötöttek szerződést, de abból 4 hektár dinnyét termelnek, nem pedig azt, amire szerződést kötöttek. Paradicsomot 2,5 hektár helyett egy hektáron ültettek. A zellert, fokhagymát „elfelejtették" ültetni. Tóth Géza kertésznek, aki most jött haza az iskolából az EFSZ vezetősége nyújtson nagyobb segítséget. Megtörtént az is, hogy a paprikapalánta felszedve napokig várt palántázásra. A kertész nem kapott segítséget. A munkaerőt úgy kell beosztani, hogy a kertészetbe is jusson. A vezekényi EFSZ sem tartotta be a tervet. Egy hektár korai káposzta helyett csak fél hektárt ültettek. Ez nem helyes, mert az egyre fokozódó zöldségfogyasztás megkívánja a terv betartását. Habár vannak lemaradók, a galántai felvásárló üzem teljesíti felvásárlási tervét, mert a legjobb zöldségtermelők behozzák a lemaradást. A zöldségnek jó ára van. Ezért minden termelőnek érdeke, hogy a zöldségféléket gondosan ápolja és .terv szerint beszállítsa. S. G. Megváltozott a helyzet a vámosfalusi EFSZ-ben — A vámosfalusi EFSZ az utolsók közt kullog a dunaszerdahelyi járásban, — hallottuk többször az elmúlt esztendőben. Ez a vélemény a tavaszon megváltozott. Már nem a roszszak, hanem a jók között emlegetik. Vajon hogy jött létre ez a változás? Bugár Géza, a szövetkezet elnöke erre röviden válaszol: — A mintaalapszabályzat betartása és a házirend bevezetése segített, igaz _ folytatja beszédét az elnök — a növénytermelésben már az őszön változás állt be. Ugyanis a tagok nem hittek a pótjutalom kifizetésében, de bezzeg volt öröm, mikor szétmértük a 320 mázsa kukoricát, 180 mázsa burgonyát és a 270 mázsa takar, ányrépát. .Ez arra serkentette a tagokat, hogy a kapiásokat ebben az évben még jobban gondozzák. A baj, a hiba gyökere nem is a növénytermesztésben volt, hanem az állattenyésztésben. Ott mutatkozott óriási lemaradás. Ezt bizonyítja az, hogy a múlt évben míg a növényi termékekből 100, addig az állattenyésztésből csak 50 százalékban teljesítették a beadást. Tavaly csak 2 liter körül mozgott a tejátlag — mondja Bugár Tibor, az EFSZ zootechnikusa. Malacválasztási átlagunk csak 2,5 wlt. A betonpadlózatú ólakban elégtelen gondozás mellett a malacok nagy része elpusztult. Ezért az anyakocák részére építettünk szalmafödélű, deszkával padlózott ólakat. Ezenkívül bevezettük a hozamszerinti és a pótjutalmazást. Az eredmény: az első félévben öt darabnál több a malacátlagunk. Ugyanez a helyzet a teheneknél. A két literes tehenenkénti tejátlag nyolc literre emelkedett. Ez azonban nem ment olyan egyszerűen. Két, sőt három hónap is eltelt, amíg sikerült az állatgondozókat meggyőzni a hozamszerinti, és a piótjutalmazás előnyéről, és a napú háromszori fejésröl. Viola Ignác és Bugár Lajos görcsösen ragaszkodtak a régi elavult szokáshoz, etetési formákhoz, a meggyőzés ereje azonban hatott, a siker nem maradt el. Most már az állatgondozók sem kívánják vissza a régi módszert. Az istálló körül szép, formás here és szénakazlak sorakoznak, ami biztos jele annak, hogy a tejátlag még növekedni fog. Ezenkívül több, mint 400 köbméter siló savanyodik, érik a gödrökben. Jól fejlődik a süó, kukorica, csalamádé, mindez biztos jele annak, hogy lesz bőven takarmány. Az állatállomány fellendítésével megjavult a beadas teljesítése és nem utolsó sorban az EFSZ bevétele is. A jövő évi termés alapját már most rakják le. Radimák János agronómus is azt tartja, amit a közmondás: „A trágya rút, de szép cipót ad.” Ezért az összes trágyát a főid végére hordták, hogy onnan könnyebb legyen széthordani. A múlt őszön is jó munkát végeztek, mert földjeik most jól bírják a szárazságot és kapásaik a meleg érkeztével szépen fejlődnek. A gyenge csemetéből fejlődik a nagy fa, gyengéből lesz az erős. Ez vonatkozik a vámosfalusi szövetkezetre is, mert ahogy a nevek mutatják, a rosszból, jó szövetkezet lett. Rövid félév alatt „egy lépéssel előre" jutottak. Ebben sokat segített Hájas Ferenc, mezőgazdasági tanácsadó, aki időt és fáradságot nem sajnálva a meggyőzés terén jó munkát végzett. Az EFSZ vezetősége megtalálta a hibák nyitját, megmutatta a kivezető utat, csak a tagokon a sor, hogy a nehézségekből kilábalva, erőssé és gazdaggá tegyék szövetkezetüket. S. G. Túllépik a munkaegység tervezeti értékét A Stará Ľubovňa-i járásban legjobban gazdálkodik a podolíneci szövetkezet. Munkasikerei arra engednek következtetni, hogy járási elsőségét továbbra is megtartja. Pénzügyi terve eddigi teljesítése azt mutatja, hogy a munkaegység értékének tervezett 20 koronát túllépi. Számításukat szép gazdasági eredményekkel támasztják alá. A tejhozam — tehenenként — közel áll a 7 literhez. Az egész évi tejbeadást már teljesítette a szövetkezet és év végéig 40 ezer litert ad be szabadáron. Ezenkívül 17 ezer tojást, több mázsa sertés- és marhahúst adnak terven felül. Ennek köszönhetik tehát, hogy előreláthatólag magasan túllépik a munkaegység tervezett értékét. A beadási tervek túlteljesítésénél számolnak azzal is, hogy a több hús és tej kitermeléséhez, több takarmányra van szükség. Az őszi keverékeket már silózzák és az idén 100 köbméterrel több silót készítenek, mint a múlt évben. Szlovákia örökzöld botanikus kertjében Aki már utazott az Érsekújvárt Kistapolcsánnyal összekötő szárnyvonalon, megfigyelhette, hogy kevéssel Aranyosmarót előtt az egyik domb peremét ékes zöld korona díszíti. Nem volna ezen semmi csodálkozni való, ha ez a zöld korona csupán fenyőből állana. De ha az utas Iteszáll a vonatról és felballag a dombtetüre, meglepetéssel láthatja, hogy nemcsak a tűlevelűek zöldek, hanem a lomblevelű fák is. A tél kellős közepén még egy csodát láth .t a járókelő: a hulló hóban tavaszi pompában virágzik néhány fa. Valóban különleges jelenség ez, de nem csoda. Emberi agy és emberi kéz létesítette, mert ez az örökzöld kert Közép-Európa legnagyobb botanikai kertje a malonyai Arborétum, melynek a külföldi szakirodalomban is világhírű neve van. Malonya eredeti szlovák neve: Mlyňany. Ennek a falunak nevét viseli a vüághírű botanikai kert, sőt az itt termő különös tulafát a tudományos szakirodalom „thulja maloneana”-nak ismeri. A nyári utazó azonban, aki a virágzás kellős közepén kíváncsi erre a pompás kertre, nem Malonyán száll lg a vonatról, hanem Vieskán. Onnan fel kell menni a dombra, ahonnan nyílegyenes út vezet a domb peremén fekvő fűvészkertbe. A kertet azért tartják Malonya tartozékának, mert egyik része valóban a község kateszterében van. A Malonya nevet talán az is ismertté tette, hogy Ambrózi István a kert alapítója, Malonya községből nősü’t s az egyik Migadzzy leánnyal Malonyát kapta hozományul. A kertet együtt igazgatta a malonyai birtokkal. Ambrózy István földbirtokos volt, akár a többi, ő is a szegények verítékéből élt. A tudományos utókor azonban hálával tartozik neki, mivel 1892-ben ö alapította ezt a ma már világhírű fűvészkertet és vagyonának jelentős részét tudományos utazásokra és a kertre szentelte. Tudományos utazásairól különböző fajtájú és éghajlati viszonyokhoz szokott növényeket hozott magával, különösen olyan fanemeket, amelyekről megállapította, hogy más éghajlati viszonyok közt is tenyészthetők. Abból a forradalmi gondolatból indúlt ki, melyet Micsurin tudományos magaslatra emelt, hogy a növényeket meg lehet szoktatni, és hogy az ember uralja a természetet, A fákat a legkülönbözőbb világrészekből hozta ide és meghonosította őket a Zsitva völgyében. Vagy 600 különböző exotikus és Földközi tenger melléki kultúrát honosított itt meg. 1914-ig ő maga kezelte a kertet, azután visszavonult Magyarországi, tanyi birtokára és többé vissza sem tért Malonyára. A botanikai kert vezetését és irányítását volt főerdésze és munkatársa a morvaországi Misák vette át, aki folytatta művét. 1928-ban hatalmas fagy volt, amely elpusztított, vagy 200 ku1 túrát a többit azonban megedzette és igazolta azt a tételt egyúttal, hogy a megmaradt kultúrák annyira hozzászoktak éghajlati viszonyainkhoz, hogy a legnagyobb fagy sem ártott nekik. A burzsoá köztársaság nem fordított erre a szlovákiai hírességre olyan gondot, amilyent megérdemelt volna. Az Ambrózy birtok egy részét ugyan parcellázták, magát a kertet azonban nem államosították, így nem volt elegendő pénz a kert fenntantásához. Ennek következtében több értékes kultúra elsatnyult. Ma már egészen más a helyzet. A felszabadulás után először a szlovák egyetem tulajdonát képezte az államosított kert, 1953 óta pedig a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona, Ing. B e n č a.t igazgató és segítőtársa Dr. Steinhübl valóban szakszerűen kezeli ezt a szlovákiai tudományos értéket. A régi bárói kertet hozzáférhetővé tették dolgozóink számára, s ma már oly nagy a látogató, főként iskolák, üzemek és intézmények száma, hogy külön tábla szabályozza a látogatási napokat. A kert szépsége olyan látványt nyújt a_z embernek, melyet nehéz elfelejteni. A sok írisz, pünkösdirózsa, az exotikus fák csodás színpompában tündöklő virágai szinte úgy hatnak a látogatóra, mintha valami csodás varázsligetben járna. Még a mesebeli elvarázsolt kastély is ott van a kertben, különös négyszögletes tornyával, a falak között azonban semmi varázslat nincs, ott komoly tudományos munka folyik. A kert körül babércserjék alkotnak élő kerítést, míg magát a kastélyt pompás fenyők övezik. A sok fenyő különösszínpompában tündöklik, tűlevelein különös színpompában tündöklenek a lenyugvó Nap sugarai. A fenyők mellett aukuba van, örökzöld cserje, hazája Japán, de jól érzi magát a zsitvaparti talajban is. Vannak itt fák Kanadából, Indiából, Észak- Amerikából, Kínából, Kaliforniából, Koreából, Arizonából és igen sok fa van a Földközi tenger tájáról, melyeket va'aha tengerek és hegyóriások választottak el egymástól.' Most békésen élnek egymás mellett a malonyai kertben. A keit érdekességei közé tartozik az Amúr-vidék parafája, a Japán kriptoméria, vagy a különböző Berberisek. Feljegyzésre érdemes a különböző boróka faj, mint amilyen a Junipérus virginiana, a Junipérus scopolórum, vagy a koreai boróka, amelynek igen hosszú tűtevele és aromás gyümölcse van. A híres malonyai tulya a tó mögött található, 15 méterre is megnő, köralakú levelek övezik és a hatalmas törzsek úgy állnak egy tisztáson, mint valami régi görög oszlopok. A ma'onyai kertnek ma már komoly szakirodalma van és olyan nemzeti kincset jelent, amelyre büszke lehet nemzetünk. Ahogy ott ültünk Dr. Steinhübllel a lombsátoros fák alatt a malomkerékszerű asztal mellett, autóbúgás zavarta meg a virágillatos nyári este csendjét. Katonák jöttek megnézni a híres kertet. Dr. Steinhübl magyarázni kezdett. — Célunk mindenekelőtt az, hogy ennek a parknak a kincsei a dolgozó tömegek tulajdonává váljanak és hogy az örökzöld lomblevelűek a dolgozók parkjait díszítsék. Valóban úgy éreztük, hogy a felszabadulás a híres botanikus kertet is felszabadította és annak igazi nemes hivatása csak most kezdődik. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ. A mezőgazdasági vásárok jelentősége A heti és az országos mezőgazdasági vásárok fejlődésének egyre nagyobb jelentősége van. Elősegíti az ipari és a mezőgazdasági árúk kicserélését, a város és a falu kapcsolatainak kiszélesítését és ezzel még jobban megszilárdul a munkás-paraszt szövetség. Földműveseink az év első öt hónapjában a heti és az országos mezőgazdasági vásárok alkalmából 205 tonna baromfit, 772 200 darab tojást, 39 tonna vajat, 29 tonna mákot, 72 tonna hüvelyest, 740 tonna zöldségét és más mezőgazdasági terméket adtak el 17 millió korona értékben. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági vásárokon 34 millió korona értékű ipari cikkeket adtak el. Az idei év első öt hónapja a tavalyi évvel szemben 3 millió koronával nagyobb forgalmat mutat fel.
