Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-19 / 25. szám

Í955. június 19. Földműves 3 • • Önműködő szérűk a kubáni kolhozokban A búzatáblák közepén, a Pavlovszk kerületi (Krasznodár határterület) „Békéért és munkáérť’-kolhoz első növénytermelő csoportjának mezei szállásán, eternit-tetős fehér épület emelkedik. Fliratát már messziről el­olvashatjuk: „Önműködő szérű”. A gabona útja a mezőtől a kolhozraktárig Ennek a szérűnek nagy híre van Kubánban. A határterület különböző kerületeiből sok gépkezelő, kolhoz­paraszt utazik ide. hogy közelebbről megismerje.. Miben különbözik ez a szérű a többitől? A kombájnoktól ideszállított gabona kirakása, tisztítása, majd rakodása itt 600 négyzetméter területű berendezett téren, védőtető alatt törénik. A ga­bonát szállító teherautók a mázsálás után ráfutnak a rácsos faburkolatra. Itt a magot kúpalakű gödörbe ömlesz­­tik. A gödörből serleges felvonó jut­tatja a gabonát az osztályozol». Ez óránként 130—150 mázsa gabonát osztályoz. A gabona innen a másik, ugyancsak kúpalakú betonozott gödör­be jut, ahonnan az elevátorba, majd a kolhozmagtárba induló teherautóra kerül. Három-négy évvel ezelőtt a gabona a szérűn legalább 12 kézen ment ke­resztül. A gépesített szérűn már nincs szükség emberi munkára. Az osztá­lyozó- és rakodószerkezetet 28 kilo­watt teljesítményű villanytelep hajt­ja. A motorokat önműködő készülék kapcsolja be és ki. Az önműködő szérűt, amely Schov­­cev gépész- Kiszeljov villanyszerelő. Pezervenkó építésztechnikus és Jer­­molajev ésszerűsítő, közös műve, 1953-ban építették meg 40 nap alatt és aratáskor helyezték üzembe. Tizen­két munkanap alatt 28 ezer mázsa gabonát tisztított meg. Ha ezt a munkát rostákkal kellett volna vé­gezni, 15 rostára lett volna szükség, s 80 embernek egy teljes hónapon át kellett volna dolgozni. A gépesített szérűn öt ember — a villanytelep gé­­n'-’p. a magtisztítógép kezelője, a '• ’-'gmester és két könnyű segéd­------------------------------­­* ★ + Szomszédos országok hírei ♦ Az UTÖBBI öt esztendőben a Szovjetunió egyetemeiről és főiskolái­ról több, mint egymillió szakember került ki, köztük 255 ezer mérnök, 92 ezer agronómus, állattenyésztő és mezőgazdasági gépészmérnök. ♦ A Német Demokratikus Köztár­saságban az asszonyok ötven tagú elő­készítő bizottságot alakítottak, s el­határozták: azzal segítik az Anyák Világkongresszusa célkitűzéseit, hogy fokozzák harcukat a párizsi háborús egyezmények ellen, Németország egy­ségének megteremtéséért. ♦ VARSÓBAN nagy sikerrel mutat­ták be Kodály Zoltán „Székely-fonó” című daljátékát, Mikó András, a Ma­gyar Állami Operaház rendezőjének betanításában. ♦ A Magyar Népköztársaságban jú­nius 12-én traktorosnapot tartottak. Ezen a napon az egész ország figyel­me a gépállomásokra irányult. A ma­gyar dolgozók szeretettel köszöntöt­­tés és üdvözölték a traktorosokat, akik nagyszerű harcosai a mezőgaz­daság fellendítésének. ♦ A Bolgár írószövetség ünnepi estet rendezett József Attila szüle­tésének 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent a bolgár irodalmi élet több kiválósága. A köz­reműködő neves művészek József At­­tila-verseket adtak elő. ♦ Tűzálló papír készítését kezdték meg Leningrádban. Ez az újfajta szi­getelőpapír 180 fokos meleget is ki­bír. Különösen a villamosipari készü­lékek gyártásánál veszik majd nagy hasznát. ♦ A nyugatnémet Szövetségi Tanács egyhangúlag elutasította az önkénte­sekről szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány június 10-én nyújtott be. E törvényjavaslat célja az volt, hogy a párizsi egyezmények alapján bizto­sítsa az első katonai alakulatok meg­alakítását. ♦ Június 11-én tartották Romániá­ban a kulcsipar, közlekedés, a biz­tosítás. és a bankok államosításának hetedik évfordulóját. Ezen idő alatt jelentős fejlődést ért el a nehéz­ipar és ennek alapján fejlődött a me­zőgazdaság, valamint a fogyasztási árucikkek termelése. munkát végző nő dolgozik, összesen 960 órát fordítanak erre a munkára. Nem gépesített szérűn több, mint 20 ezer munkaórára van szükség, hogy ugyanezt a teljesítményt elérjék. Több idő jut a növényápolásra Két évvel ezelőtt még csak egye­dül a „Békéért és munkáért“ kolhoz első növénytermelő csoportjában mű­ködött teljesen gépesített szérű. Az­óta a „Kommunizmus útja” és a „Kubány” kolhozokban is megépítet­ték a gépesített szérűket. A múlt évi betakarítás kezdetéig a kerületben 8—10 hasonló szérűt helyeztek üzem­be. A tudományos kutatások és gya­korlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberi erővel végzett gabo­natisztítás és szárítás a ki- és be­rakodás 50 százalékát teszi ki a ga­bona termesztésére fordított összes kolhozmunkáknak. A gabona gépesí­tett kezelése most lényegesen csök­kentette ezt a munkaidőt: több erő jut a növényápolásra, nagyobb ter­mést várhatnak a kapásokból. Mntroszov hőstette A Nagy Honvédő Háborúban a szovjet hadsereg egyik alakulata a támadó hadműveletek során olyan feladatot kapott, hogy foglalja el azt a magaslatot, ahová a német fa­siszták befészkelték magukat; ily módon nyisson utat a többi előre­nyomuló egység számára. A szovjet harci alakulat sorozatos támadást intézett az ellenséges állás ellen, de a fasiszták előnyös helyze­tüket kihasználva erős géppuskatűz­­zel mindig visszaverték őket. Az út­jukban álló géppuskaállásból a fa­siszták sok kárt okoztak a támadó szovjet katonaságnak. Ebben az ala­kulatban volt A. M. Matroszov, gár­dakatona, fiatal komszomolista is, aki a válságos pillanatban becsület­beli komszomol-feladatra vállalkozott, — hogy egymaga ártalmatlanná teszi az ellenséget. ... Óvatosan odakú­szott a magaslaton levő géppuska­álláshoz, rávetette magát a lőrésre, tes.-vel fogta fel a golyózáport, így fedezte elvtársait, akik közben _el­foglalták az ellenség állásait. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa A. M. Matroszovnak, a haza hű fiának a dicső hőstettért a „Szovjetunió Hőse" címet adományozta. Nevét pedig Zója, Kosevoj és a többi hő­sök nevével együtt tisztelettel írták a Lenini Komszomol harci zászlajára. KARA SZEITLIJEV: Gorkij arcképe előtt Meghalt. De olyan, mintha most is élne. (Öt nem szabad szokott mértékre mérni). A szőnyegszövő turkn*ének szövése, csodásán tudja arcát felidézni. Magas homlok, gondolatok redője, nyomát selyemmel szőtték be ranjongva; és mintha élne ... megy útján ... előre ... Derűsen néz a jövendő napokba. * Mester, ki minden szót lobogni gyújtasz, az emberi szívek nagy Mérnöke, a babonára, gonoszra lesújtasz, a haladásnak harcos hírnöke! Ma mind olvassuk könyveidet sorra, s híven, bízón együtt megyünk veled, a háborús uszítást visszafojtja őszinte szavad, igaz éneked! Nyugaton újra felhők komorulnak, írástudók, ki mellé fogtok állni? Rémképe jár jövendő háborúnak — zendüljenek hát hangod harsonái! Ma véres harcok szörnyeit felintik a jóllakottak és mégis falánkak, de harcolunk, téged követve mindig, s megvédjük békénk, népünk és hazánkat. TÉREY SÄNDOR fordítása * Ъ '+ LENIN ÉS GORKIJ Maxim Gorkij rendkívül sokoldalú, érdekes ember volt. Mint minden igazi zseniális művésznek, Gorkijnak is igen bonyolult, sőt szinte ellent­mondó tulajdonságokból tevődött össze a jelleme. De ezek a legkülönbö­zőbb vonások — a tiszta, csaknem gyermeki naivság és a makacs önfejű­ség, a határtalan jóság és a kérlelhetetlenség, az éleslátás és a hiszé­kenység, a vidám kedély és a szomorúság, az öregesen elgondolkodó böl­csesség és a fiatalos, heves vakmerőség — csodálatos összhangban találtak benne egymásra. összes többi tulajdonságai közül is kitűnt azonban jellemének egy vonása, s ennek a jellemvonásának köszönhető, hogy P. M. Peskov íróból a világirodalom óriása, Maxim Gorkij lett. Ez a vonása pedig a pártosság volt: az, hogy a párt szemével nézte az életet, a párt irányvonalát követte eszméiben. Gorkij csontja velejéig, a párté volt, annak ellenére, hogy nem is volt a párt tagja. Nem kétséges, hogy Lenin nevelte Gorkijt a párt emberévé, bolsevik­ké. Társadalmi-politikai szempontból rendkívüli jelentőségű az a történel­mi tény, hogy sok éven keresztül mély barátság fűzte össze a kommunista párt nagy vezetőjét, Lenint az orosz föld nagy írójával, Maxim Gorkijjal. V. K. Ismét megnyílt A MOSZKVAI MEZŐGAZDASÁGI KÍÁLLÍTÁS ÚJRA MEGNYITOTTA KAPUIT június 1-vel az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállítás most is — akárcsak az elmúlt évben — ékesen igazolja az egész világ előtt a kolhozrendszer nagy erejét és hatalmát, a munkásosztály és a kol­hozparasztság együttműködését, a Szovjetunió népei­nek megbonthatatlan barátságát. A kiállítás nagyszerűen példázza a szovjet emberek lelkiismeretes munkáját, sokoldalú gazdasági kezdemé­nyezését, a különböző mezőgazdasági kérdések sikeres megoldására való törekvését. Valódi kincsestár, amely meggyőzi, új sikerekre és tudományos kutatásokra lel­kesíti a dolgozókat, a mezőgazdasági termelés tovább­fejlesztésére. elmélyítésére tanítja őket. A példa ereje — a legmeggyőzőbb erő, amikor al­kotótevékenységről van szó. Az idén a kiállításnak 250 ezer részvevője van: kolhozok, gépállomások, szov­­hozok, tudományos kutató- és kísérleti intézetek, is­kolák, iparvállalatok, a mezőgazdasági termelés élen­járói és szervezői. Az elmúlt évben a rajonok voltak a kiállítás legnagyobb kollektív részvevői. Az idén már egész tartományok, vidékek, köztársaságok mutat­ják be eredményeiket, a Tadzsik Szocialista Szovjet Köztársaság, és Azerbajdzsán SZSZK, az Altájvidék, amely 1954-ben 222 millió púd gabonát adott az ál­lamnak. Cseljebinszk, Novoszibirszk, Kurganszk. Pav­­lodárszk. Akmolinszk, Szemipalatyinszk, Rjazany és Murgmanszk tartomány stb. Az Össz-szövetségi Mező­­gazdasági Kiállítás méreteinek ilyen jelentős kiszéle­sítése a párt szervező és politikai munkájának köszön­hető, gyümölcse annak a sokoldalú segítségnek, amely­ben az állam a mezőgazdaságot részesíti. A KIÁLLÍTÁS ANYAGA kétségbevonhatatlanul bi­zonyítja, hogy az SZKP KB januári plenáris ülése ál­tal kitűzött feladatokat az előirányzott hat év helyett 3-4 év alatt hajtják végre. Ezt bizonyítják az élenjáró kolhozok és szovhozok, amelyek. a Szovjetunió vala­mennyi vidékét képviselik a kiállításon. A Moszkva tartbmánybeli „Űj élethez vezető út” kolhozt, a Tatár ASZSZK -„Vorosilov” nevű kolhozát, a Dnyepropet­­rovszk tartománybeli „Cskalov” kolhozt, a Tambov tartománybeli „Árzsenka”-t és sok más kolhozt olyan szovjet emberek vezetik, akik megértették az SZKP KB januári plenáris ülésén hozott határozatok lénye­gét, hozzáértéssel használják fel gazdaságuk belső tar­talékait és kifogyhatatlan lehetőségeit, helyesen érté­kelik a kukoricának, mint áru- és takarmánynövény­nek a jelentőségét. A kolhoztermelés újfajtájú terv­­szerűsítésével annyira megváltoztatták a vetésterület szerkezetét, hogy a terméshozam egyetlen év alatt csaknem megkétszereződött. A Csuvasz ASZSZK-ban 1954-ben kukoricából hek­táronként 15 570 takarmányegységet takarítottak be. Zabbal a helyi feltételek melleit nem egy, hanem húsz hektárt kellett volna bevetni, hogy ugyanazt a takar­mányegységet nyerjék. Az idén a „Sztálin” kolhozban is 200 hektáron termelnek kukoricát, amivel megkét­szerezik a gabonahozamot és biztosítják a takarmány­­szükségletet. A kukoricatermelés az idei mezőgazdasági kiállítás egyik központi _ tárgya. Tavaly hat pavilonban foglal­koztak kukoricával. Az idén mindenütt ott van, ahol a gabonatermelés növeléséről szó esik. Csupán a ku­koricatermesztés agrotechnikájával 90 helyen foglalkoz­nak. Az 1955. évi kiállítás látogatói megtekinthetik va­lamennyi kukoricafajtát, amit a Szovjetunióban ter-Ojfájta szovjet esőztető gép a moszkvai mezőgazdasági kiállításon, amely egy állóhelyből eső alakjában 300 mé­terre továbbítja a vizet. mesztenek és részletesen tájékozódhatnak arról, ho­gyan ápolják a kukoricát Ukrajnában, az északi vidé­keken, Kubányban és a Távol-Keleten. Nagy figyelmet fordítanak e kiváló növény gazda­sági előnyeinek tolmácsolására. AZ IDEI KIÁLLÍTÁSON' a részvevők termelési ta­pasztalatainak bemutatását nagy mértékben támaszt­ják alá számításokkal. Az élért eredményeket a kol­hozok, szovhozok és GTÁ-k gazdasági eredményednek bemutatásán keresztül elemzik és általánosítják. A Vi­­tebszk tartománybeli „Rekonsztruktor” szovhoz, az Ar­­zamszk tartománybeli „Szovjetek hatalma” kolhoz ki­állítási anyaga azt bizonyítja, hogy azonos feltételek mellett az a gazdaság ér el jelentősebb eredményt, amely jól bevált agrotechnikai módszereket használ, például a gabona sűrűsoros és keresztsoros vetését, a kukorica, napraforgó, burgonya, zöldség négyzetes fész­kes vetését és ültetését. A „Mezőgazdaság gépesítése és villamosítása” elne­vezésű pavilonban a legelterjedtebb traktorok és me­zőgazdasági gépek mellett ott láthatjuk a mezőgazda­­sági gépgyártás új vívmányait is. A „KU — 2” kuko­ricabetakarító kombájnt, amely a csövek betakarításá­val egyidejűleg silótakarmánynak őrli meg a kukorica szárát és levelét, az „SZK — 2,6” silótakarmánybeta­­karító kombájnt, amely megőrli a levágott növényt és az őrölt takarmányt tehergépkocsira rakja. Ez a gép egy óra alatt 70 tonna siló-masszát takarít be. Egész sor új gép és berendezés szolgál . az állattenyésztés munkaigényes folyamatának gépesítésére. így például a „PDU — 1" szállítható fejőberendezés, amellyel 100—200 tehenet lehet fejni. Az állattenyésztők nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a „KPK — 1,5” takar­mánykészítő gépcsoportot, amely megmossa, felapróz­za a gyökértermékeket, megfőzi és szétgyúrja a bur­gonyát. • különböző takarmányokat vegyít össze szük­ség szerint. NÉHÁNY ADATOT SOROLTUNK fel csupán az 1955. évi mezőgazdasági kiállításról, amelyek jelenték­telen hányadát képezik a bőséges termésről és az ál­lattenyésztés magas termelékenységéről szóló példák­nak. A kiállítás újbóli megnyitásakor elismeréssel és mély tisztelettel kell megemlékeznünk a világ első szocialista mezőgazdaságának szervezőiről és vezetői­ről. akik létrehozták a földi Javaknak e hatalmas bő­ségét. D. GYELOV cikkéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents