Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-19 / 25. szám
4 földműves 1955. június 19. PUSZTÍTSD A GYOMOT — GAZDAG LESZ A TERMÉS f Harminc százalékkal kevesebb terem, ha gyomos a föld Rövid idő múlva itt az aratás. Előtt- azonban még igm nagy féladataink vannak. Ki kell használnunk most minden percet arra, hogy kíméletlenül folytassuk a harcot kuítúrnövényeink legveszedelmesebb kártevői, a gyomok ellen. Saját érdekünk ez, s erre kötelez bennünket a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nagy feladata, s ezt tűzte ki célul a X. pártkongresszus határozata is. A gyomnövénvek óriási károkat okoznak. Kártételük nagyon sokféle, hasznos növényeinket elnyomja, elvonja a tápláló anyagot, vizet, fényt, meleget... Közvetve, vagy közvetlenül terjesztik a gombabetegségeket és veszedelmes rovarkártevőket. A tudományos kutatások megállapították, hogy a gyomok a felszabadulás előtt a dolgozó parasztok gazdaságaiban 20—30 százalékra csökkentették a termést. Persze a kapitalista államok nem törődnek vele, ha a paraszt termését a gyom eszi meg. Sőt örülnek neki, mert ha a dolgozó parasztnak kevesebb terem, annál drágábban tudják a nagybirtokosok termésüket eladni s az éhező parasztok annál olcsóbban kényszerülnek elszegődni a nagybirtokra. Ma ez már máskép van. Mi a többtermelésre törekszünk. Ezért kormányunk minden segítséget megad, mind a magángazdáiké dóknak, mind a szövetkezeteknek. Dolgozó parasztjaink ma már tudatában is vannak a gyomirtás fontosságának. Azonban ez még nem kielégítő, mert a múlt év tapasztalatai is bizonyítják, a szántóföldjeinken levő gyom sok millió koronával károsította meg a dolgozó parasztságot. Ha például a kukorica a hanyag munka következtében gyomosan marad, 20—30 százalékkal kisebb lesz a termésünk. Ha hektáronként 25 mázsa morzsolt kukoricatermést érnénk el, tiszta állapotban, a gyomoktól szenvedő kukorica 20 százalékkal, vagyis mázsával kevesebbet terem, öt mázsa kukoricával pedig egy 60 kilogrammos süldőt 160 kilogrammra felhizlalhatunk. Ha ezt a mennyiséget nem egy, hanem 100 hektárra vesszük, 100 darab hízósertés, vagyis egy vagon sertéshúst veszünk el a gyomok elöl magunk és dolgozóink számára. Mindez a gyomirtástól, vagyis a kapások tisztántartásától függ. Ezért állandó harcot kell folytatni a gyomok ellen, mert hiábavaló a jó trágyázási és vetési munka, ha fejlődő növényeink védtelenül állanak a gyo-A gyomnövények elszívják a drága vizet a növény elöl. mok millióinak szívós támadása idején. A gyomok elleni kíméletlen harc fontosságát bizonyítja a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező Szovjetunió példája, ahol rendkívüli súlyt fektetnek a gyomok elleni küzdelemre. A mezőgazdaság dolgozóinak egyik legfontosabb feladata a gyomnövényzet teljes kiirtása. Minden szövetkezet, állami gazdaság és magángazdálkodó saját érdeke tehát, hogy minden percet felhasználjon a növényápolásra, а ддет elleni harcra. S. G. Gondosan készüljünk fel az aprómagvak aratására és cséplésérc Korai érésű kultúrnövényeink aratása közeledik. Időszerű, hogy néhány fontos növényünknél az aratás, cséplés és magkezelés nagyüzemi technikájának kérdésével foglalkozzunk. Egyik legfontosabb hüvelyes növényünk a korai érésű borsófajtáink, mint az express, májusi sárga, konzervgyöngye stb. érése június második felében kezdődik. A borsóaratás időpontja A borsó aratása kényes, nagy figyelmet és gyakorlatot igénylő feladat. Az első kérdés, amely itt felmerül, az aratás időpontjának megválasztása. Nem is olyan egyszerű kérdés ez, mert a legtöbb borsófajta — így a példaként felsoroltak is — nagyon egyenlőtlenül érnek. Ha megvárjuk az összes hüvelyek elbamulását, akkor nagy lesz a szemveszteség, mert a bokor alsó részén levő hüvelyek teljesen megérnek, száraz Időben felpattannak és magjukat elpergetik. Ha meg akkor aratunk, amikor még csak a legalsó hüvelyek sárgultak meg és a magvak éppen, hogy nem puhák, csapadékosabb nyáron nem tudjuk a borsót időben cséplésre előkészíteni. Ezért, ha csapadékos nyarunk van, ne hamarkodjuk el az aratást. Várjuk meg azt az időpontot, amikor a bokor alsó hüvelyei egészen megbarnultak és a felső hüvelyek sem zöldek, hanem sárgás színűek. Biztos, hogy ebben a fejlődési állapotban az alsó hüvelyek az aratógép, vagy borsó-kasza ütésére 1—2 magot elhullatnak. De ez lényegesen kisebb veszteség (2—3 száraz nap után ugyanis a csirkézett borsó csépelhető), mintha hetekig forgatjuk, szárítgatjuk a zöld felső hüvelyekkel aratott borsót. Milyen gépekkel arassunk? Az aratás jó nagyüzemi gépe a marokrakó aratógép, vagy — különösen törpe borsóknál a megfelelően átalakított fűkasza. A gépek kipróbálását és átalakítását jóval az aratás előtt, kint a borsőtábla szélén végezzük el. Az átalakításnál feltétlenül szükséges a vágószerkezet fésüfogaihoz emelőket (papucsot) és a fésűk keretéhez hajlított vaspálcákból gyűjtőt szerelni. Célszerű a szállító ponyva mögé (mely a lekaszált borsót a gépkeret mögé dobja) magfogó ponyvát is tenni. Az aratást hajnalban kezdjük, amikor az érett alsó hüvelyek kissé puhultak s a gép ütésére nem, vagy alig nyílnak szét. Váltott munkaerővel, megállás nélkül, de csak addig folytassuk a munkát, míg a nappali felmelegedés miatt a pergés meg nem indul. A lencsét is szemveszteség nélkül arassuk Másik korán érő hüvelyes növényünk a lencse. Különösen az apró magvú fajták érnek korán. A lencse aratási időpontjának megválasztása a minőség és a petgési veszteség szempontjából épp olyan fontos, mint ahogyan azt a borsónál láttuk. Túlkorai aratásnál, ráncos, tarka színű, gyenge minőségű magot kapunk. A késői aratás pedig nagy pergési veszteséggel jár. Ez a megállapítás különösen a nagy magvu tányérlencsére vonatkozik. Általában a lencsét akkor kell aratni, mikor a növény alsó hüvelyei barnák. Ilyenkor a felső hüvelyek még sárgászöldek, de kis petrencékben — száraz időben — 2—3 nap alatt cséplésre érett állapotba kerülnek. Aratása — pergés szempontjából — még kényesebb munka, mint a borsóé. Ezért a borsónál elmondottak fokozott mértékben vonatkoznak a lencsére is, Kis, pár holdas táblát kézi kaszával, vigyázva arassunk, különösen, ha értékes vetőmagról van szó. — Nagyobb táblánál nem kerülhetjük el a gépi aratást, de a borsónál elmondottak fokozott szem előtt tartásával a pergési veszteséget alig észrevehető töredékszázalékra csökkenthetjük. A bíborhere betakarítása A korai hüvelyes növényeknél rendszerint még korában aratható, a magnak hagyott bíborhere. Magja nagyon könnyen pereg. Azonnal aratni kell, tehát mihelyt a mag keményedni kezd. Érés felé naponta több helyen meg kell vizsgálni a mag keményedését. Rendszerint június második felében érik. A növény érése felismerhető a következő jelekből: a szár és a levelek barnásak, a virágzat egészen barnaszínű, az alsó virágzatokban a mag színes és kemény. Ebben az állapotban aratni kell. Az aratást fűkaszával végezzük, kora hajnaltól addig, míg a növényzet nem túl száraz. Aztán apró petrencékbe rakjuk. Csak favillával nyúljunk hozzá! Ha kellően megszáradt, ponyvás szekéren hordjuk a cséplőgépre. Teljesen szárazon csépeljük, mert ha kissé nedves, a cséplőgép a gubókból nem csépeli ki jól a magot. Cséplése legjobban herefejtővei felszerelt gépen végezhető. A gép lassan járjon, nehogy zúzza a magot, vagy külsőleg nehezen felismerhető sérülést okozzon rajta. Ilyen sérülés, illetve ütés a csírát eltörheti, anélkül, hogy a mag külsőleg hibás lenne. A repce és a mustár Olajtartalmú magjáért termelt növényeink közül júniusban érik a repce és a mustár. A teljes érést nem lehet bevárni, mert a teljesen érett becők az aratógép ütésére azonnal felnyílik. Akor arassuk, ha a szalma már sárga, és a becők egyrésze barnulni kezd. Az aratógép lassan járjon, lassabban, mint a lépésben haladó ló! Legjobb kévekötő aratógéppel vágni. Az aratást és a behordást is csak abban a napszakban végezzük, mikor a szalma kissé puhult. Tehát a déli órákban, hacsak eső nem fenyeget, ne nyúljunk a repcéhez. A bekötött repcét keresztekbe rakjuk, becös részével befelé fordítva. Célszerű a keresztek alá száraz szalmát rakni. 8—10 nap múlva — bár a repce szára még nyirkos lehet — a mag utóérése befejeződik, fényes, fekete lesz és csépelhető. Száraz időjárásban lehet a repcét asztagolni is, legfeljebb 2 m széles és 3 m magas asztagba. Ez utóbbi eljárás előnye, hogy a madárkár kisebb. De esős idő esetén nem alkalmazható ez az eljárás. A mustár — ha március végén, áprilisban vetettük — június végén aratható. Nem pereg annyira, mint a repce, de azért a teljes érést bevárni nem szabad. Akkor kell aratni, mikor a fejlettebb becők magja már kemény, érett és fényesen színes. Túl korai aratása nagyon rontja a minőségét, mert az éretlen magban kevés a mustárolaj. A felsorolt korai érésű növények aratásával időben felszabadul e növényeink tarlója, és a takarmánytermelés és az állattenyésztés szempontjából igen fontos másodnövények rendelkezésére áll. Ismerjük meg a káliumot tartalmazó műtrágyákat A kálitrágyák fő táplálékanyaga a kálium. A kálitrágyákat mint ásványi sókat bányásszák és ezeket használjk fel trágyázásra. Mesterséges úton, vagyis vegyipari hulladék formájában csak elvétve fordul elő. Vannak káli műtrágyák, melyeket csak őrölve hoznak forgalomba, ilyenek az alacsony százalékú kálitrágyák (pl. kainit), vannak ellenben olyanok is, melyeket vegyi úton állítanak elő, kristályosítják, finomítják, ilyenek a koncentrált trágyák (pl. 40 százalékos kálisó). Szlovákia talajainak káli ellátása nem a legkedvezőbb. Legkevésbé jól vannak ellátva a podzolos talajok, jobban elátottak a rendzinás és barna talajok s legjobban ellátottak a fekete talajok. A hiányzó káliumot műtrágyákkal i kell pótolnunk. ! A kálium szerepe a növények életében A kálium szükséges mindazon áthasonulási folyamatoknál, melyeknél keményítő és cukor képződik. Ezért különösen káli igényesek a burgonya és cukorrépák. Kálium igényes azonban a dohány és az olajos növények is.’ A kálium elősegíti a sörárpáknál a finom maghéj képződést is. A gabonáknál a kálium elősegíti a szalma szilárdságát és megakadályozza a gabona megdülését. Bujább fejlődés esetén a gombabetegségek elterjedését. A kálium a foszforral együtt fokozza az őszi gabonák fagyállőságát. Kérgesedésre hajló talajoknál azonban vigyázni kell a káliumtrágyázásra, mert a sok nátriumot tartalmazó káliumtrágyák előidézik a talajok kérgesedését. Vigyázni kell továbbá egyes kálitrágyáknál azok magas klór tartalma révén előidézett káros hatásokra is. Milyen kálitrágyákat ismerünk Legfontosabb kálitrágyáink két csoportba oszthatók; az úgynevezett; 1. kloridos és 2. kénsavas kálitrágyákra. 1. Kloridos káliműtrágyák. A kloridos műtrágyák jobbára nátriumot is tartalmaznak. Ezért a kérgesedésre hajlamos agyagos talajokra ilyen kálium műtrágyákat ne használjunk. A kloridos műtrágyáknak legáltalánosabban ismert alakja a kainit. Mintegy 14 százalék sósavhoz kötött káliumot tartalmaz. A kainit, szulvinit, vagy kiszerit só őrlésével állítják elő. Színe szürkéssárga, vagy rózsaszínű. Rendkívül nedvszívó, ezért száraz helyen raktározandó. Hátránya az, hogy sok klórt is tartalmaz. A benne levő klór hátrányosan hat a burgonya keményítő, értékére, a cukorrépa cukortartalmára és a dohány minőségére (éghetöségére). Ezért e növények alá kainitot ne használjunk. Fiziológiai hatása savanyú, emiatt savanyú talajok trágyázására ne használjuk. Mésztartalmú talajok kálitrágyázására alkalmas trágya. Finoman őrölt változatát kiváló eredménnyel használják gyomok irtásánál. Olykor keverékben kénsavas amoniákkal, mésznitrogénnel, vagy mészamónniummal használjuk gyomirtásra. Trágyázásra ősszel, vagy tavasszal vetés előtt 2 héttel szokták elvetni. 40 százalékos kálisó. A legáltalánosabban elterjedt és használt kálitrágya. Körülbelül 40 százalék káliumot tartalmaz. Magas százalékú kálisók őrlésével állítják elő. Fiziológiai kémhatása savanyú, s ezért inkább semleges, vagy lúgos talajok trágyázására használjuk. Ha savanyú talajokat trágyázunk vele, egyidejűleg meszeznünk is kell. Klórtartalma kevesebb, mint a kainité s így azon növények trágyázására használható fel, melyeknél a klór káros (burgonya, cukorrépa, dohány). Színe fehér, sárga rózsaszínes árnyalattal, Lényegében konyhasóval hígított káliumklorid. Erősen nedvszívó hatású műtrágya, ezért száraz helyen tartandó. Trágyázhatunk vele ősszel és tavasszal. Elszórható vetés előtt, de a vetéssel egy időben is. Homokos talajon ősszel ne szórjuk el. Használhatjuk fejtrágyázásra is. Ilyenkor azonban mindig csakis száraz növényre vessük, vagyis harmatfelszáradás után. Van 20 százalékos változata is, mely 20—22 százalékos sósavhoz kötött káliumot tartalmaz. Fizikailag savanyú kémhatású trágya. Szilvink ásvány őrlésével állítják elő. Színe fehér-piros-fekete, kristályos só. Káliumklorid. Igen koncentrált kálitrágya, kálitartalma 57 százalék körül mozog. Előnye, hogy kevesebb konyhasót és klórt tartalmaz, mint a kálisók s így kérgesedésre hajlamos talajok trágyázására is felhasználható. Kénsavas kálitrágyák. Legismertebb és legáltalánosabban használt az ún. kénsavas kálium. Mintegy 30—52 százalék káliumot tartalmaz. Igen koncentrált műtrágya, mely magas káliumtartalma mellett alig tartalmaz klórt. Klórtartalma mindössze 0,6—2,0 százalék. így klórra érzékeny növények (dohány, komló) káliumtrágyázására alkalmas műtrágya. Thomasz-salakkal a szőlőtőkék chlórozásának megszüntetésére használják. Vetés előtt, vetéssel egyidejűleg, valamint fejtrágyaként egyaránt használjuk. Kénsavas magnézium. Kálium és magnéziumszulfát kettős sóje. Nevezik patentkálinak, vagy káliummagnéziumnak is. Káliumtartalma kb. 20 százalékos és magnéziumszulfát-tartalma 35—50 százalék. Klórra érzékeny növények trágyázására használjuk. Reformkáli. , Mintegy 26 százalék káliumszulfátot, ugyanannyi magnéziumszulfátot és 8 százalék mésszulfátot tartalmazó műtrágya. Klórra érzékeny növények kálitrágyázására alkalmas. Gyakorlati jelentőségénél fogva megemlítjük a fahamut, mely 5—10 százalék káliumot tartalmaz. Lúgos kémhatású trágya, mely főleg rétek, legelők trágyázásánál nyer felhasználást. Ősszel szokták elszórni. Kis mennyiségénél fogva felhasználható komposzt készítésénél. Dr. Fridecký A. a nyitrai mezőgordss'g' f"-' kola tanára. A szőlő csonkázása A szőlő csonkázását akkor szabad végezni, mikor a hajtások alsó harmadukba már fásodni kezdenek. A csonkázást a kordon és a gyalogművelésű szőlők kivételével a föld felszínétől 150—180 cm-re kell elvégezni. A szaporításra szánt szőlőtőkéket nem kell csonkázni. Bizonyos idő után nemcsak a termtihajtásokat, hanem valamennyi hajtást, tehát az ugarhajtás felső részét is eltávolítjuk, mert a hajtások visszametszés nélkül több méter hosszúra is megnőnének* A kővetkező évi metszéskor nekünk viszont csak néhány rügyre van szükségünk, ezeknek a rügyeknek jóltápláltaknak és fejlettnek kell lenniök. Ha idejében csonkázunk, a szőlőtőke azt az eríit, amit a hajtás továbbnövekedésére fordítana, egyrészt a termések kifejlesztésére, másrészt pedig a megmaradó hajtások tökéletesebb beérésére fordítaná. A csonkázást korán is el lehet végezni. A korai csonkázásnak az a hátránya, hogy a hónaljképződés nagyon erős és a hónalj haj tások gyakori eltávolítására és a csonkázás megismétlésére van szükség. A késOi csonkázás viszont a fenti szempontokat ügyeimbe véve már eredménytelen. Leghelyesebb a szőlőket a növekedés befejezése előtt egy-ké,t héttel csonkázni. Ez az időpont nálunk normális időjárás mellett július vége körül van. Ebben az időben a szőlő hajtásai aluVól már bámulni, fásodni kezdenek. Ilyenkor a hónaljkepzOdés alig, vagy egyáltalán nem lesz. Gyakorlatilag akkor szokott a csonkázásra sor kerülni, amikor a hajtások a karó magasságát 48 50 cm-rel túlha'adták. Ilyenkor a karó felett 20 cm-el az összes hajtásokat visszavágjuk. papai pal Szőlősbe,
