Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-12 / 24. szám

e földműves 1955. júňltft Az érdemtelenül kiadott munkaegységek következménye IS agy ölveden flgy, mint a zselízi járás legtöbb községében, 1951-ben Nagyölveden is menalakült a szövetkezet. A község elnevezése meghazudtolja a valósá­got, mert nem nagy község. Csak az­ért Nagyöl ved, mert ebben a járás­ban Kisölved is van. Az a község már sokkal jogosabban viseli nevét, mert bizony egyetlen utcájára na­gyon ráillik a „kis" jelző. A másik községnél viszont arra magyarázható a „nagy" jelző, hogy talán valami­ben nagy múltja van. Az ilyen so­katmondó kiemelő jelzőt ki kell ér­demelnie még az embernek is. Kell, hogy valami nagyot cselekedjen, al­kosson, mondjon. Nagyölved legin­kább azzal szolgált rá elnevezésére, hogy a faluban a sertéstenyésztésnek nagy múltja van. Már évtizedekkel ezelőtt is több­­száz mázsa sertéshús került évente innen forgalomba. A környéken Nagyölved volt a sertéstenyésztési gócpont. Megvolt tehát minden lehe­tőség és előfeltétel arra, hogy a szö- V íkezet megalakulása után még szebb eredmények szülessenek a kö­zös tenyészetben. Az állatok meg voltak, a takarmányhiányt fokozato­san leküzdötte a szövetkezet és a tagok bizalommal tekintettek a jövő­be. Az 1955. évre előírt sertéshús­­beadás nem sok. — Ahol megvan a tervezett sertésállomány és a takar­mány, ott nem okozhat gondot a be­adás — gondolná az ember. A nagy­­ölvedi EFSZ esete azonban az ellen­kezőjét bizonyítja. Zsákbamacskát vett a szövet­kezet A zselízi járásban vannak jó szö­vetkezetek, amelyek az érdemszérinti jutalmazás bevezetésének köszönhetik eredményeiket. Akár Kissallót, Fegy­­verneket, Mikolát, vagy más szövet­kezetét veszünk alapul, a súlygyara­podás és a tejhozam emelésében igen nagy szerepe van a hasznosság-sze­rinti jutalmazásnak. Nagyölveden is kipróbálták, de nem vált be. Ez év januárjában Molnár József­re bízták a sertések etetését. Jutal­mát súlygyarapodás szerint kapta, egészen január végéig. Februárban , aztán megbetegedett a zootechnikus és nem gondoskodott senki a serté­sek havi súlygyarapodásának meg­állapításáról. Molnár József nem is nagyon bánta. Neki az volt a fontos, hogy minden hónapban 75 munka­egységet, vagyis 675 koronát kere­sett előlegben. A sertések számára kiadott takarmány rosszul elkészítve került a vályúkba és a tisztaság sza­bályának megszegése is fékezte a súlygyarapodást. A gondatlan, de igen jól megfizetett munka azt ered­ményezte, hogy a szövetkezet ezidáig csak 25 százalékra teljesítette ser­­' ^shús-beadását. Június első napján aztán — mi­vel a zootechnikus meggyógyult — ismét lemérték a sertéseket. Az ered­mény meglepő volt: a január óta el­ért súlygyarapodás szerint Molnár Józsefnek csak 45 munkaegység, va­gyis 405 korona járt volna havonta. Ez azt jelenti, hogy négy hónap alatt 120 munkaegységet szerzett ér­demtelenül. A különbség kiegyenlí­téséről azonban hallani sem akar. A szövetkezet tehát „zsákbarruu ska" üzletet csinált. Fizetett, de nem tud­ta, miért. Molnár András majd megmu­tatja A hanyag munkát végzett sertés­­etetőt leváltották. Helyére Molnár András, volt mezei csoportvezető ke­rült. Előző munkahelyén becsülete­sen dolgozott. Most benne bízik a szövetkezet tagsága, hogy ő majd kiköszörüli a csorbát a sertéshizlal­dában. Az akarat meg is mn ben­ne, de valami fékezi jó munkáját. Elődje súlygyarapodása szerint kap­ta jutalmát, még hozzá sokkal töb­bet, mint érdemelt volna. Akkor még bőven volt takarmány is és a kiadott mennyiség után el is érhet­te volna a tervezett súlygyarapodást. De nem így történt. A káposzta is elfogyott, meg a kecske is éhen ma­radt. Molnár András átalányozott jutal­mat kap a sertéseknél, mégpedig 1,5 munkaegységet naponta. Ez azért van, mert a szövetkezetnek nincs annyi takarmánya, amely lehetővé tenné a súlygyarapodás szerinti ju­talmazást. A vezetőség részéről hely­telen volt, hogy halogatta a közbe­avatkozást. Most másként állhatna a szövetkezet, ha lenne elég takar­mánya. Molnár András megmutatná, hogyan kell hizlalni. Csakhogy ta­karmány sincs, meg az érdemszerinti jutalmazás hajtóereje is hiányzik. De azért, ha összefognak C. Csömör Gézával az anyakoca gondozóval, biz­tosan megfékezik a szövetkezet pénz­ügyi helyzetét fenyegető betegséget. Idegenkednek a haladó mód­szerektől A marhahús beadása terén már sokkal kedvezőbb a szövetkezet hely­zete. Egész évi beadási terve 82 má­zsa, melyből ezidáig 70 mázsát tel­jesített. Tejből 57 ezer litert kell beadnia a szövetkezetnek. Ezen a té­ren sincs lemaradás, hiszen több, mint felét már beadta. Ezek az e dmények Gyuri Csömör Géza és a többi szarvasmarha-gondozó jó munkáját dicsérik. Szálastakarmány­ból nem a legjobban áll a szövetke­zet, mert a kocsisok nagyon bőkezű­en bántak vele. Nagy hiba az is, hogy a szövet­kezetben hallani sem akarnak a ha­ladó módszerekről. Pedig a lehető­ség megvan rá, mert takarmányról gondoskodnak a mezei csoportok. A lekaszált és lesilózott 12 hektár őszi keverék helyért mohart vetettek. Kétszáz köbméter silógödröt is építe­nek. Megvan tehát minden lehetőség arra, hogy az eddigi 6,5 literes, na­pi tejhozam tehenenként 9—10 li­terre emelkedjen. Szorosabbra kell fogni a gyep­lőt A járási begyűjtési meghatalma­zott — Gubrica elvtárs — jó mun­kát végzett. Ezt bizonyítja az is, hogy a nagyölvedi egyénileg gazdál­kodó földművesek példásan teljesítik tej- és tojásbeadásukat. Sajnos, azonban Gubrica elvtárs más beosz­tást kapott, utódja pedig még nem mutatkozott a faluban. Ez igen ko­moly hiba, mert a sikeres munka alapvető követelménye a tömegekkel való állandó szoros kapcsolat. A felvásárlás további biztosítása érdekében sokat tehet Nagy Lajos, a HNB és Mácsadi Lajos, az EFSZ el­nöke. Kettőjük között alaptalan okok miatt nincs meg a kellő együttmű­ködés. Ez pedig nagy hiba, mert mindkét személynek igyekeznie kelt megteremteni az eddiginél sokkal egészségesebb légkört a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek között. Csak a baráti együttműködésen és összetartáson keresztül biztosíthatják, hogy a ter­melők hiánytalanul eleget tegyenek beadási kötelezettségeiknek. TA MAS V. Nemcsak vállalták, de teljesítik is Felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak a besztercebányai kerület szövetkezetei és egyénileg gazdálkodó földművesei. A vállalások teljesítésében a korponai járás mutatja a leg­jobb példát, ahol az egyénileg gazdálkodó földművesek 116 százalékra tel­jesítették a tavaszi vetéstervet. A hüvelyes takarmányok vetéstervét csak­nem háromszorosan túlszárnyalták. Ugyanezen járás szövetkezetei 3800 kg sertéshúst és 14 ezer kg marhahúst adtak be terven felül. A kékkői járás egyénileg gazdálkodó földművesei a haladó módszerek szerint 470 hektár gabona vetését, valamint a burgonya és kukorica ü'te­­tését vállalták. Hazafias vállalásukat magasan túlteljesítették, mivel 1626 hektáron sűrűsoros vetést alkalmaztak és 164 hektáron négyzetesen végez­ték a kukorica és burgonya ültetését. A hnústyai járás egyes községei már 100 százalékra teljesítették kö­telezettségvállalásaikat. A kötelezettségvállalások pénzértéke kerületi mé­retben több mint 21 millió koronát tesz ki, melynek közel 25 százaikat már teljesítették a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földműve­sek. 1 A pöstyéni szövetkezeti tagok 500 köbméteres silógödröt építenek. Má­sodnövényekkel és kukoricaszárral töltik meg. így biztosítják a bőséges silótakarmányt 50 darab fejőstehenük számára. Húszezer liter tej terven felül A mezölaborci járásban lévő haburai egységes földművesszövetkezet az év kezdetétől példásan teljesíti tejbeadási tervét. Pontosan betartja az időtervet és az előírt mennyiséget minden hónapban magasan túlteljesíti. A varsói értekezleten megkötött kölcsönös barátsági és együttműködési szerződés tiszteletére kötelezettséget vállaltak a szövetkezet dolgozói, hogy az év végéig 20 ezer liter tejet adnak be terven felül. A haburai szövetkezet nemcsak a tejbeadást teljesíti példásan, hanem a többi mezőgazdasági termékek beadását is. A sertés- és marhahús­beadást 100 százalékra teljesíti az időterv szerint. A sertésgondozók lel­kiismeretesen végzik munkájukat és annak eredményeként 50 mázsa ser­téshúst adhat be a szövetkezet terven felül. Elmélyül л munkás-paraszt szövetség A kassal kerületben 28E üzem kö­tött védnökség! szerződést a szövet­kezetekkel, egyénileg gazdálkodó föld­művesekkel és az egyes községekkel. A védnökséget vállalt üzemek közül a kassai húsfeldolgozó üzem tölti be legjobban hivatását, amely Szenya község felett vállalt védnökséget. Az üzem dolgozói úgy teljesítik védnök­­ségi kötelességeiket, hogy ezzel minél jobban elősegítsék a mezőgazdasági termelés emelését. Segítettek a köz­ség dolgozóinak a tavaszi munkák megszervezésénél, valamint rendet teremteni a szövetkezeti könyvelés­ben és a gépi munka megszervezésé­ben. A kis- és középföldművesekkel beszélgetéseket szerveznek, melynek következtében sokat javult a mező-Meggyőződtek a gépi munka előnyéről A losonci járásban kaszálják a réteket A losonci járás szövetkezeteinek tagjai a gondos növényápolási munká­latokon kívül gondoskodnak a szálas­takarmányok biztosításáról is. A járás összes szövetkezetében teljes ütemben folyik az őszi takarmányfélék kaszá­lása, a silőzás és az utóbbi napokban kezdetét vette a rétek kaszálása is. Elsőként a tomášovcei EFSZ tagjai kezdték meg a széna kaszálását Breznicky András és Cifer András csoportjának tagjai június elejéig 600 köbméter silót készítettek 5 hektár­nyi terület rozsosbükköny terméséből. gazdasági termékek beadása. A köz­ség dolgozói 100 százalékra teljesí­tették I. negyedévi beadásukat. A he­lyi szövetkezet időben befejezte a tavaszi munkák I. szakaszát és si­kerrel végzi munkáját а II. szakasz­ban is. Nagy eredménynek mondható az is, hogy a szövetkezet 110 hektár burgonyát és 90 hektár kukoricát ül­tetett négyzetesen. A mezőgazdasági termékek első negyedévi beadását 102 százalékra teljesítették. A szakszervezeti értekezlet tárgya­lásairól közös megbeszélést szerveztek a védnökségi üzem dolgozói a szövet­kezeti tagokkal és az egyénileg gaz­dálkodó földművesekkel. А III. szakszervezeti értekezlet után Ez a mennyiség 60 köbméterrel több, mint amennyi a szövetkezet tavalyi — egész évi — készlete volt. A leg­utóbbi napokban a traktorállomás dol­gozóinak segítségével 24 hektár rétet is lekaszáltak. A gondos rétápolás eredménye — az előző évekhez vi­szonyítva — a sokkal magasabb hek­tárhozamokban mutatkozik meg. A vilkei és a többi szövetkezetek dolgo­zói ugyancsak megkezdték a rétek kaszálását. A termesztett takarmá­nyokon kívül e hónap Э-ig közel 250 hektár rétet kaszáltak le. — mondotta Lebenszky András, az üzemi tanács elnöke — még többet segítünk védnökség! községünknek, hogy ezzel előmozdítsuk a munkás­paraszt szövetség elmélyítését és a mezőgazdasági termelés fellendítését. Üzemünk dolgozói 1100 órát ledolgoz­nak a szövetkezetben a kapásnövé­nyek megművelésében. Azonkívül egy traktorost adunk 14 napra traktorral együtt a szövetkezetnek, amikor arra a legnagyobb szüksége lesz. így szilárdul, így erősödik a mun­kások és a parasztok szövetsége a kassai kerületben. Így kerülnek egy­máshoz közelebb a város és a falu dolgozói, akik közös erővel harcolnak a jobb holnapért. A kisfaludi szövetkezetben 10 hek­tár burgonyát ültettek négyzetesen a dunaszerdahelyi gépállomás segítsé­gével. E módszer alkalmazásával meg­teremtették a gépi megművelés és a magasabb hektárhozam emelésének lehetőségét. Számításuk helyessége most igazolódott leginkább, amikor a sorközi megművelést kellett végre­hajtani. Ezelőtt négy napig tartott A csehországi Hradec Králové-i ke­rületben — az Üpa és a Metují folyók völgyében — 1600 hektár rétet el­árasztanak. A kerületi Vízgazdasági Felügyelőség dolgozói felfogták a ta­vaszi áradások bő vizét, amely érté­kes iszaptrágyákat hord a rétekre. Rendbehozták a zsilipeket és több ki­lométer hosszúságban kitisztították a vízvezető-csatornákat, melyeken ke­resztül a rétekre ömlik a víz. Ebben az évben, vagyis az év első négy hónapjában 36 700 liter tejet adott be a szarvai szövetkezet, holott ez a terv szerint csak 31 ezer liter volt. Az ilyen szép eredmény nemcsak a takarmányról való gondoskodást bi­­zrí.yítja, hanem az állatgondozók jobb munkáját is, amely a hozamszerinti jutalmazás bevezetése óta változott meg. Minden fejő a tej mennyisége után kapja a jutalmat. Így például Mészáros István és Bemard Dezső, akik minden 100 liter tejért 2 mun­kaegységet kapnak, egy hónap alatt előlegként 720 koronát kerestek Egy tehén takarmányozásáért havonta 0,9 munkaegységet kapnak, egy borjú el­választásáért pedig 10 munkaegység a jutalom. A sertésgondozókat a súlygyarapo­dás és az elválasztott malacok meny­­nyisége után jutalmazzák. Minden 10 20 embernek a 10 hektárnak kézierő­vel való sarabolása, most pedig Botkó László traktoros Zetor 25-ös trakto­rával 14 óra alatt elvégezte ezt a munkát. A végzett munkáért a szö­vetkezet 280 koronát fizet a gépállo­másnak. Ugyanez a munka, ha kézi­erővel végezték volna el, 1500 koro­nájába került volna a szövetkezetnek. A rétkaszálás megkezdése előtt végrehajtják az elárasztást és ezáltal 25—30 mázsával emelik a rétek hek­tárhozamát. A következő évben több száz hektárral bővítik a rétek elá­­rasztási hálózatát. A folyók völgyében levő rétek 24 község — nagyobbrészt szövetkezet — tulajdonát képezi. Az idén 70 mázsás hektárhozamra szá­mítanak. A fű magas, sűrű és a na­pokban megkezdődik a kaszálása. kg súlygyarapodásért 1,2, egy malac elválasztásáért pedig 1,75 munkaegy­séget kapnak a sertésgondozók. Far­kas Imre, a szövetkezet új tagja 139 darab sertést etet, melyeknek 40 százaléka 25 kilós. Még így is elért egy hónap alatt 18,22 mázsa súly­­gyarapodást, ami darabonként 44 de­ka napi súlygyarapodásnak felel meg. Munkájáért egy hónapra 930 korona előleget kapott. A szövetkezet tagjai továbbra is igyekeznek emelni az állatok hasz­nosságát. Nagy gondot fordítanak te­hát a takarmányalap biztosítására Az elégséges mennyiségű szemestakar­mányon kívül 124 vagon silót készí­tenek a téli időszakra. Meggyőződtek arról, hogy a jó eredmények legfőbb kelléke a jó, gondos és lelkiismeretes munka. A mezőgazdaságban látják a jövőt Az általános tankötelezettség be­fejezése után sok fiatal választja hi­vatásul a mezőgazdaságot. A szövet­kezetekben, állami gazdaságokban, vagypedig saját gazdaságukban ma­radnak dolgozni. Ezekhez a fiatalok­hoz csatlakoznak a szenei járásból a 8-éves középiskolát elvégzett tanu­lók is. A Micsurin-körök érdekes munkája megkedveltette velük a me­zőgazdaságot és ennek eredménye­ként 157 fiatal határozta el magát, hogy az iskola befejezése után a me­zőgazdaságban marad dolgozni. A 157 fiatal közül 129 már a nyár fo­lyamán megkezdi munkáját, 17 a mezőgazdasági tanonciskolába, 10 pe­dig a mezőgazdasági technikai isko­lába iratkozik be. Helyesen választottak ezek a fia­talok, akik az állandóan tökéletesedő mezőgazdasági termelésben látják a biztos, boldog jövőt. Elárasztással növelik a rétek hozamát Ahol jó a munka, ott az eredmények is szépek Egy új szövetkezet első lépései A nagymihályi járás zsabani köz­ségében új szövetkezet alakult. A 35 szövetkezeti tag nagy lelkesedés­sel kezdte meg a közös munkát. Nagy segítséget kaptak a nagymihá­lyi helyi nemzeti bizottságtól, vala­mint a gépállomástól és a szomszé­dos szövetkezetektől. A nagymihályi gépállomás segítségével időben földbe kerültek a tavasziak. A közös gaz­dálkodás földjeire 3 vagon műtrágyát szórtak. A mezei csoport tagjai sok esetben még éjjel és vasárnap is dol­goztak. Ennek köszönhetik, hogy a járásban az elsők közöt fejezték ne a tavaszi munkák első szakaszát. A gabonaféléket sűrűsorosan vetették és 5 hektár burgonyát ültettek négy­zetesen. Azonkívül 13 hektár elha­nyagolt földet művelnek meg, melyet tavaszi takarmánykeverékkel vetettek be. A mezei munkák mellett nem fe­ledkeznek meg az állattenyésztésről sem. 100 darab szarvasmarha és .50 darab sertés számára istállókat épí­tettek. Még ebben az évben 200 darab birkát vásárolnak. Ezek a zgabani szövetkezet első lé­pései, melyekkel elindul az új lehe­tőségek útján.

Next

/
Thumbnails
Contents