Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-12 / 24. szám

ÜSS. június 12. földműves 7 Jól halad a növényápolás Marcelházán A növényápolás kellős közepén tar­tunk. Minden munkáskézre szükség van. Nincs idő gondolkodásra, halo­gatásra. Most minden nap, vagy óra, ha késünk a növényápolással mázsá­kat jelent. Ezzel tisztában vannak a marcelhá­­zi szövetkezet tagjai is. Jól felkészül­tek a növényápolási munkákkal, ha­lad is az szaporán. A falu apraja, nagyja a határban szorgoskodik. Jő ís a tiszta levegőn. Eső után a me­legben szemlátomást fejlődik, növek­szik minden. A hidegtől megsanyar­gatott búzatenger most dugdossa elő kalászát. Előcsalja a napocska. — A szár nem nagy, de szem még bőven lehet — mondja Mácsik Béla, az EFSZ örökké mozgó agronőmusa. Mácsik elvtárs nagy darab ember. Barna homloka alól élénk szemek ku­tatják a láthatárt keresztben hosszá­ban. — Nagy a mi határunk — mondja és kezével egy kört ír le a levegő­ben. Ott ni, hogy zöldéi a cukor­répa. Lassan ellepi földjét. Kétszer saraboltuk s időben egyeltünk. Egye­­lés után 50 kg fejtrágyát szórtunk rá hektáronként. Most ismét sarabol­­juk és kapáljuk. Nem mehet így tovább A határ azt mutatja, hogy nem­csak a cukorrépa-ápolással vannak előre a szövetkezet tagjai, hanem napraforgó, burgonya, kukorica és a szőlő ápolásával is. Különösen nagy gondot fordítanak a zöldségfélék ápo­lására. Azonban nem ment ez így az elmúlt években. — Bizony, 1952-ben az is megtör­tént — mondta Mácsik elvtárs, — hogy a szövetkezet nem bírta minden hónapban fizetni a tagoknak a mun­kaegység után járó jutalmat. Zár­számadáskor pedig egy fillér osztalék sem jutott. Az emberek határoztak; ez nem mehet így tovább! A közöst mindenáron fejleszteni kell. Szilárdí­tani a munkafegyelmet, hisz saját magunk vesszük hasznát. A vezetőség összeült, megtárgyalta a dolgokat és javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Elhatároztuk, hogy a kapásnövények területét a csoporton belül minden tagnak kiosztjuk. Egy-egy kis dara­bon mindenki személyesen felelős a­­zért, hogy a kézi munka mindig idő­ben, jól el legyen végezve. A csoport­vezetőnek pedig gondjának kell lenni arra, hogy jő-e a munka. Ez nálunk jól bevált s ennek eredményeként 1953-ban és 1954 végén már osztalé­kot is tudtunk fizetni. Azt hiszem, ez az év is jól fog zárulni, mert a rros­­toha időjárás akárhogy is sújtott, mi keményen harcolunk ellene. Valóságos kincsesbánya A fagy több ízben alattomosan lo­pakodott a hideg szél tört-mart, a zöldségféléken mégsem látszik meg. Az odaadás a közös iránt, a versen­gés szép eredményt szült. Ugyanis mind a négy növénytermesztő cso­portnak külön zöldségtermelő csapa­ta van. A zöldség pedig jól fizet, így minden csoport szeretettel gondozza kertészetét. A fejbe menő káposztát, kelt, karfiolt már harmadszor kapál­ják. Becsületesen helytállnak az asz­­szonyok. Szeretik a földet, a munkát. Sokan egy napot sem hagynának ki. Máriási Erzsébetnek négy gyereke van, Moravcsik Irénnek pedig öt, mégis minden nap dolgoznak. Eddig már 150 munkaegységet szereztek. Varga Lászlóné tavaly 340-et, a mai napig pedig 150 munkaegységet dolgo­zott le, Vahorec M. és még sok asz­­szony és lány szorgalmas keze nyo­mán ezresek születnek. A szakszerű­en elkészített talajban többszöri ka­pálással a kalarábé kitesz magáért. Kevés apró levele van, de a fej elüti az 5—6 cm-t, lehet szállítani. Vágja is a nép szaporán, telnek a ládák. Jön a pénz, hisz 1,20 Kčs darabja. Bizony papír és ceruza kell, ha tudni akarjuk, eddig hány darabot szállí­tottak be. Domin Anna könyvelőnö kihúz egy fiókot, belekotor, füzetet vet az asztalra s ceruzája máris raj­zolja a számoszlopokat. — Eddig 50 600 darabot szállítottunk be — mondja Domin elvtársnő. — Igen. ďe ma és holnap 80—90 ezer darabot szállítunk be, — szólal meg az eddig csendben ülő szövet­kezeti elnök. Ezenkívül több mint 3 mázsa uborkát is eladtunk és 1200 koronát kaptunk mázsánként. Való­ságos kincsesbánya a zöldségkerté­szet. Hiba van a pótjutalom körül Marcinkő András, az ellenőrző bi­zottság elnöke helyesli a pótjutaima­­zás bevezetését. Az évek telnek, még­sem hat oda, hogy a vezetőség erre nézve hozna konkrét határozatokat. Akár milyen jó a munkaszervezés, pótjutalmazás nélkül hiányos. Hiába egészséges az ember, ha nincs keze vagy lába. Megéri a pótjutalmazást bevezetni, mert ott kétszeresen jól járnak a tagok. Ugyanis, ha a cso­port tagjai az általuk művelt terüle­ten a tervezett termést túllépik, an­nak 30—50 százalékát megkapják. Cukorrépánál, dohánynál pénzben, ku­koricánál vagy egyéb növénynél pe­dig természetbeniben. Ez még jobb munkára serkenti a tagokat, mert közvetlen érdekelve vannak, hogy jobb munkát végezzenek, a tervet túltel­jesítsék. Márpedig a terv túlteljesí­tése magasabb jövedelmet jelent, ami felduzzasztja a közös pénztárt is. Vi­lágos, hogy a teli erszényből zárszá­madáskor több jut, mint a laposból. Sándor Gábor Az EFSZ 12 hektáros szőlőjében nyo le ember a hónaljazást végzi. Szép a korai káposzta. Az asszonyok már harmadszor kapálják. — A KUKORICA---­LEGHASZNOSABB KULTUR NÖVÉNYEINK EGYIKE -GUMI CEFRE KEMÉNYÍTŐ MŰANYAGOK ULAO \ PAPÍR TEXTILANYAGOK MUROSTOK koncentrált takarmány; SZOLOCUKOR BUTILALKOHOL OLDOANYAGOK. GYÓGYSZER A kukorica nemcsak emberi táplálkozásra és az álla­tok takarmányozására szolgál, hanem fontos ipari nyersanyag is, amely számos iparágban kerül felhasz­nálásra. Kukorica bő1 a többi között keményítőt és glu­kózét állíthatnak elő, ezek az anyagok viszont felhasz­nálásra kerülnek más iparágakban Keményítőt hennái­nak például — a textilüzemek a sza' k »ír........éré. a glukózé pedig — egveb alkalmazásain Kívül — fon­tos gyógyszeripari nyersanyag. A keményítőgyártás melléktermékeként nyert cefre, értékes takarmány, •»zenkívül pedig műrost, különleges lakkok, műgumi készül belőle. A kukoricából készült széndioxid felhasználásával szénsavas italok készülnek. A sörgyártásnál részben kukoricaliszttel pótolják a malátát. A kukoricaszembői kifejtett csira igen gazdag olaj­ban, ezért olajgyártásra használják, ezenkívül sok B- és E-vitamint tartalmaz. Értékes ipari anyagok készülnek a kukoricából er­jesztés útján is így például etilalkohol, amelyből 11- röket gyártanak és amelyet felhasználnak az ecet- és a gumigyártásnál. A kukoricából készült butilalkohol és acetón értékes ipari oldóanyagok. Sok egyéb lehetőség is kínálkozik a kukorica ipari feldolgozására, Napról napra erősödnek szövetkezeteink Járásunk országszerte ismert mint olyan, amely a falu szocializálása te­rén figyelemreméltó eredményeket ért el. Járásunk területén 35 községből 31-ben magasabb típusú szövetkezet működik. Kis- és középparasztjaink nagy számban megértették, a nagyü­zemi gazdálkodás jelentőségét és elő­nyeit, s teljes odaadással végzik mun­kájukat. Vannak is szép eredményeik. A nagygéresi, szerdahelyi, leleszi, ré­téi és más jól gazdálkodó szövetkeze­tekben a siker és az eredmények kulcsa az alapszabályzat szerinti gaz­dálkodás bevezetésében rejlik. A szö­vetkezet tagjai ezzel tisztában van­nak. Ezért igyekeztek megalakítani az állandó munkacsoportokat, és beve­zetni az érdemszerinti jutalmazást, s a pőtjutalmazást a termelés minden szakaszán. Példás EFSZ-eink eredményei be­bizonyították azt, hogy pártunk és kormányunk politikája helyes, s a ,,obb jövő elérése falvaink szocializálása ré­vén lehetséges. Szövetkezeteink állandóan erősöd­nek, tagsági alapjuk szélesedik. Min­dig több és több kis- és középparaszt, valamint az eddig iparban dolgozók jelentkeznek új tagként felvételre a közösbe. Járásunkban ez év folyamán több mint 150 új tag lépett be EFSZ-eink­­be. A kisgéresi szövetkezetből az el­múlt év folyamán többen kiléptek az ellenséges propaganda hatására. Ezt később megbánták és visszaléptek. Papp Béla 13,74 ha, Miklós István 4,69, Rácz András 9,20, Helmed Bor­bála 6,20, Kovács Gábor 7,76, Illés Albert 7,08 hektár földdel rendelkező és még 13 kis- és középföldműves bánta meg elhatározását és visszalép­tek a közösbe. A nagygéresi „Győzelmes Október" EFSZ az elmúlt év folyamán kerületi méretben a második, járási méretben pedig az első helyre került. Kiváló termelési eredményei folytán a szo­cialista munkaversenyben egyike azok­nak a szövetkezeteknek, aho! szív­ügyüknek tekintik az alapszabály be­tartását. Minden intézkedésük az alap­szabályból indul ki. Ennek eredmé­nyeként lehetőség nyílott arra, hogy a tervezett munkaegységeket teljes mértékben és értékben kifizethették a szövetkezet tagjainak. Csontos Gábor 4,50 és Móricz Al­bert 4 hektáros kisgazdák az elmúlt év folyamán úgy gondolták, hogy megválnak a szövetkezettől. Beadták kilépési nyilatkozatukat. Nemsokára megváltozott a véleményük és visz­­szatértek az EFSZ-be, ahol most is megelégedéssel dolgoznak. Velük együtt további 14 új tag kérte felvé­telét a szövetkezetbe. Ez évben a perbenyiki szövetkezet tagsága is 14 taggal bővült. A battyáni szövetkezet taglétszáma is gyarapodott. Sokan visszatértek az iparból, mert megértették a mezőgaz­dasági termelés fokozásának jelentő­ségét. Ezek közül Újházi Márton, Sza­kács György és Molnár János kiváló munkát végeztek a cukorrépa ápolá­sában. Már hajnali 4 órakor kivonul­tak a határba kapálni a cukorrépát. A bodrogszerdahelyi EFSZ-ben až elmúlt évben eredményes munkát vé­geztek. Az évzáró gyűlésen örömtől sugárzó arccal értékelték az elvég­zett munkát és legalább olyan öröm­mel vették át a munkaegységenkénti 10 koronás osztalékot. A szép eredményeket látva 31 tag kérte felvételét, akik most a legna­gyobb odaadással dolgoznak, mert biztosak abban, hogy munkájuk után megérdemelt jutalmat kapnak. Ezenkívül a ladmőci szövetkezet 10, a nagytárkányi 9, a kistárkányi. 7 és a kolónia 2 új taggal szaporodott. A felsorolt példákból láthatjuk, hogy a királyhelmeci járás területén a kis- és középparasztok, valamint až ipari dolgozók megértették a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és jelentőségét, s azért nap, mint nap egyre többen választják a nagyüzemi gazdálkodás útját. Kulik G. — Királyhelmec Kostura gazda megtalálta a helyét A Nap már lenyugszik lassan a he­gyek mögé. Velaty kisközségre lassan leszáll az est. A házak előtt 40 év körüli magas férfi gyalogol. Ez Kos­tura gazda, az EFSZ legfiatalabb tag­ja Nem évekről van szó, hanem most lett tagja a szövetkezetnek. Hogy miért lépett be, elmondja azt maga. — Nem akarom többet „gyilkolni” sovány lovaimat, a keskeny földeken. Együtt akarok dolgozni a szövetkeze­­tesekkel. Nekik a gépek segítenek a nehéz munkában. Ezenkívül a gépek segítségével jobban és gyorsabban el lehet végezni a mezőgazdasági mun­kákat. Ezután elhallgat és gondolkodik. Úgy látszik az igazságot akarja elárul­ni. — Belépésem előtt, mondja sokat beszélgettem Kazienka Andrással a szövetkezet elnökéveL Sokszor egész éjszakáig vitatkoztunk a gépek elő­nyeiről, a nagyüzemi gazdálkodásról. Nincs mit tagadni, néha össze is zör­­düitünk. De az elnök fáradhatatlan volt, állandóan bizonygatta igazát. Végre sikerült neki, megnyert s be­léptem az EFSZ-be. Mióta a közösben dolgozom, nem győz meg senki, hogy a keskeny darabka földeken több ga­bonát, vagy burgonyát lehet termelni. A mi szövetkezetünk bizonyítja ezt. Összes burgonyánkat négyzetes-fész­kes módszerrel ültettük. Hej, ha lát­nák ezt a munkát az emberek. A traktor mellett még fütyülni is van kedve az embernek. Kostura István biztos benne, hogy családjával jobban fog élni, mint ed­dig. Megszabadult a nehéz munkák­tól, új életet kezd. Mató Pál, Kassa Homokbuckák helyett épületek Ott, ahol két évvel ezelőtt csak homokbuckák, bokrok éktelenkedtek, most gyors iramban a bácskai EFSZ gazdasági épületei szaporodnak. Az ácsok kopogása már messziről elárul­ja az építkezés iramát. Andaházi Sándor építési csoportve­zető, Marczi Lajos, Abaházi Béla és Abaházi István fiatal ácsmesterek jó­kedvvel, fütyörészve, szinte mértani pontossággal állítják fel a tetőket. Eddig már négy modern istálló ké­szült el. összpontosítani lehetett az állatokat, melyek több helyen kisebb­­nagyobb istállókban szét voltak szór­va a faluban. Most már nincs akadá­lya annak, hogy az állatok hasznossá­gát tervük szerint emelni tudják. A bácskai EFSZ-ben nemcsak az építkezés folyik, hanem a növényápo­lás is. Nagy súlyt fektettek a zöldség termelésére, mert az minden évben szép jövedelmet biztosít a szövetke­zetnek. Pogyor bácsi az EFSZ kertésze el­mondja, hogy tavaly meglepetés érte őket, mert 39 ezer koronával többet árultak, mint ahogy azt előzőleg ter­vezték. A 8 hektáros kert tiszta jö­vedelme 154 ezer korona volt. Ez azt mutatja, hogy a zöldség sokszor 8—10-szeres jövedelmet hoz, mint egyéb szántóföldi növény. Érdemes vele foglalkozni. Ennek tudatában ez évben a bácskaiak kibővítették zöld­ségeskertjüket. A csoport tagjai pedig lányok és asszonyok Pogyor bácsi ve­zetésével jobb munkát végeznek mint tavaly, hogy bevételük még magasabb legyen. Kalapos József A kistárkányi szövetkezeti tagok büszkesége A kistárkányi EFSZ büszkesége a 70 hektáron elterülő gyümölcsöskert­jük. A kistárkányi szövetkezeti tagok minden tavasszal újból gyönyörködnek virágzó gyümölcsöseikben, melyek gazdag termést hoznak. Tavaly és ta­valyelőtt a szövetkezet 22 vagon gyü­mölcsöt adott el. A szövetkezeti gyümölcsöskert 10 000 alma-, szilva-, cseresznye és körte­fával rendelkezik. Ezekből 6000 ter­mőfa, a többi 4000 pedig még csak 3 évvel ezelőtt ültetett — többnyire almafa. Az ősz folyamán a szövetke­zeti tagok további 10 hektáron akar­nak fákat ültetni. A szövetkezeti gyümölcsöskertet 30-tagú gyümölcskertész-csoport gon­dozza, akik közül 19 fiatal leány a szövetkezeti tagok gyermeke, Fenczko Lajostól, a csoport vezetőjétől, aki 25 éve dolgozik a gyümölcstermelés­ben, tanulják a fiatal gyümölcskerté­szek a fák gondozását. A gyümölcs­kertészeti csoport fő feladata a kár­tevők elleni harc és védelem. Az idén már harmadszor permetezik a fákat, hogy megvédjék őket a kártevők el­len. A virágzás idején a csoport min­dent megtett, hogy a fákat a tavaszi fagyok Káros hatásától megóvja. „A termés sokat ígérő” — mondja Penczko, a csoport vezetője. „Számí­tásunk szerint kb. tíz vagon gyümölcs lesz az idei termés. Semminek sem örülünk úgy, mint egy gazdag gyü­mölcsszüretnek. Hiszen mindnyájan tudjuk, mennyire kedvelik a városok­ban a kistárkányi almákat és a ml szilvánkból készült szilvóriumoť*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents