Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-12 / 24. szám
földműves 5 1955. június 12. Az emberré nevelés műhelyében STANISLAV KOSTKA NEUMANN, a cseh szocialista költészet atyja Évszázados akácok és örökzöld fenyők közül, mint hajdani főúri kastély merészen emelkedik ki a kétemeletes karvai mezőgazdasági tanonciskola. Ez až épület a múltban is kastély volt, csakhogy akkor a népbutítás, a sötétség és a könyörtelen kizsákmányolás fellegvára — Láng „méltőságos úr" gépgyártulajdonos rezidenciája volt. A felszabadulás folytán a nép tulajdonába ment át ez az épület. Azóta jóval megnagyobbodott és csinosabb lett, mint volt valaha. Ma a szocialista emberré nevelés, a kultúra, a felvilágosodás műhelye. Egykori volt cselédek, napszámosok, kisparasztok gyermekei vették birtokukba, hogy itt okosodjanak, megismerkedjenek a szocialista mezőgazdálkodás alapvető kérdéseivel. ... A június eleji —szokottnál hűvösebb — szellő bóditó akácvirág-illatot szárnyra kapva kószál a kastélykert hatalmas fái alatt. Belopódzik a tanulók hálószobáinak nyitott ablakán ... Vételt az ilyen iskolától távoltartani a szülőknek gyermekeiket Ügy élnek itt a tanonciskola tanulói, mint a kiskirályok. Semmire sincs gondjuk, csak a tanulásra. Az iskoláztatás teljesen díjmentes _ — egy fillérjükbe sem kerül a szülőknek. Olyan kedvezményekben részesülnek a tanulók, hogy szinte eláll az embernek szeme-szája. Három öltöny munkaruhát, bakancsot, cipőt, .gumicsizmát, két rend alsóruhát (ezek mosását is az iskola költségeiből fedezik), vattelinos, meleg téli kabátot, esőköpenyt, tankönyveket, füzeteket, írószereket kapnak ingyenesen. A téli kabát és az esőköpeny kivételével az összes holmit az iskola befejezése után hazavihetik, azaz saját tulajdonukká válik. A lakás és a napi ötszöri étkezés is ingyenes. Ezenkívül kapnak havonta 26 korona zsebpénzt is. Érdemes külön megjegyezni, hogy a heti étrend összeállítását is a tanulókból álló bizottság végzi. — Előfordult az is — jegyezte meg Lenthár szakoktató kissé tréfásan — hogy a szakácsművészet csínját-bínját még nem ismerve, tejes levest és pörköltet soroltak be az egyik napi ebédre a heti étrendbe. Ez a menü így öszs_epárosítva persze sehogy sem „pászol”. Természetesen a becsúszott tervezési hibát az oktatók a tanulókkal karöltve nyomban kijavították. Ami az iskola tanulóinak kultúréletét és szórakozási lehetőségét illeti, az is biztosítva van. Például az iskola sajá*' zenekarral rendelkezik, van keskeny film-vetítő je, színjátszőcsoportja, énekkara, sakköre. Élénk a sportélet is: röplabdázás, labdarúgás stb. Az iskola meglátogatásakor is a kerületi spartakiádra való lázas készülődés közepette találtuk a tanulókat. Mivel a vén Duna közvetlenül a kastély mellett folyik el, külön vízi-sportot is űznek. Csak azt mondhatjuk, hogý vétek az ilyen iskolától távoltartani a szülőknek gyermekeiket A szülők nagyon sokat tehetnek gyermekeik boldog jövőjének megalapozásában, ha a mezőgazdasági pályára adják gyermekeiket. A falu fiataljai előtt eddig soha nem tapasztalt távlatok, lehetőségek nyíltak meg a mezőgazdaság vonalán is. Éppen ezért éljenek népi demokratikus kormányunk nyújtotta lehetőségekkel. Jelentkezzenek a mezőgazdasági tanonciskolákba, mezőgazdasági szakiskolákba. Várnak rájuk az iskolák! Több figyelmet a tanuló-toborzásra Az élő lelkiismeret szólalt meg a karvai tanonciskola egyik oktatójában, amikor azon aggodalmát _ fejezte ki, hogy erősen közeledik až új iskolai tanév és a járások mezőgazdasági osztályai még közelről sem teljesítették a tanulótoborzási tervet. _ Az oktatók persze nem várnak ölhetett kézzel, hanem kijárnak az egyes járásokban levő iskolákba. Toborzási munkájuknak van is többkevesebb eredménye. Ez azonban semmiesetre sem kielégítő. A járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályainak az eddiginél több figyelmet kell szentelni erre a komoly feladatra. Ki kell hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági tanonciskola nem zootechnikusokat, agronómusokat képez. Az itt tanuló fiatalok 15—16 évesek. Tehát a tanonciskolát elvégzett fiatalok egy része — aki jól tanul, kedve is van, továbbtanulhat; mezőgazdasági mesteriskolára mehet. A többi tehetségéhez mérten a mezőgazdaság különböző munkaszakaszain nyer elhelyezést. Például az 1953/54-es tanévben a karvai tanonciskola 43 végzettje közül 10-en a feledi, komáromi, bélai illetve sellyei mezőgazdasági mesteriskolákon folytatják tanulmányaikat. Vannak azután a mezőgazdaság különböző ágazataiban is belőlük: Erdős Etel a csallóközcsütörtöki gépállomás mezőgazdasági kísérleti laboratóriumában dolgozik. Havi alapfizetése meghaladja az 1000 koronát. Vagy ott van például Góra József, aki a nánai állami gazdaság kéméndi részlegénél állattenyésztési csoportvezető. Varga Annus meg a szőgyéni traktorosbrigád számadőnője. Rackó Tibor a határvidékre ment, ahol szintén nagy szükség van rá. Ember László nagy áliatkedvelő fiú volt, 6 az izsai állami gazdasághoz tartozó Bokros-pusztán növendékállat-gondoző. Sajnos azonban, előfordul még olyan eset is — mint például Szímőn — hogy a helybeli 8-éves iskola igazgatójának kellett harcolni azért, hogy a karvai mezőgazdasági tanonciskolát elvégzett Molnár Piroskát a helyi EFSZ-ben alkalmazzák. A vezetőknek a végzett tanulókkal szembeni ilyen közömbössége persze, hogy rossz hatást vált ki. A fiataloknak elmegy a kedvük a tanulástól. így azután ne csodálkozzanak a vezetők azon, hogy a fiatalok helyett az idősebbeknek kell iskolára menni, mert a helyzet úgy kívánja. Dudok igazgató szavaiban sok igazság van — A tanuló-toborzási munka hiányosságai — mondotta Dudok iskolaigazgató — főleg abból adódnak, hogy nem az EFSZ-ek, állami gazdaságok küldik iskolára az arra érdemes, tehetséges fiatalokat, hanem az jelentkezik, akinek kedve szottyan. Ez sok hibának okozója. Ne várjanak kész szakkádereket a szövetkezetek, állami ’gazdaságok' Az ilyen kapott káderről rendszerint megfeledkeznek, magukra hagyják, — avagy nagyon helytelenül — olyan feladatokat bíznak rájuk, amelyek elvégzésére még képtelenek. E szavakban sok igazság rejlik. A végzett tanulók még nem kész szakemberek. Fiatalok, hiányzik náluk az élettapasztalat, a gyakorlat. Éppen ezért állhatatos buzdításra, segítségre van szükségük. Ha jól végzik feladatukat, a dicséret sem árt. De semmiesetre sem szabad elfeledkezni segíteni őket a fogyatékosságok leküzdésében. Államunk évente többmillió korona beruházást eszközöl az új mezőgazdasági szakkáderek nevelésére. Kitűnik ez abból is, hogy csupán a tanonciskola egyetlen végzettjére 10—11 ezer korona taníttatási költség esik. Tehát a tanonciskola végzettjeivel, s egyéb mezőgazdasági irányzatú iskolából kikerült káderekkel néhol még megnyilvánuló közömbösség, leértékelés egyet jelent a nép vagyonával való hazardirozással — ami elítélendő. *** Az eddiginél jobb tanuló-toborzási munkára, az új kádereknek nyújtott nagyobb segítségre, több megértésre van szükség mind a járási, mind a helyi népi szervek, a munkavezetők és a szülők részéről. Ezt követeli meg az a komoly feladat, amely a mezőgazdaság fellendítése terén reánk hárul. Közügy ez, amelynek megvalósítása nem ismer halogatást! Kovács István Nyolcvan évvel ezelőtt 1875. június 5-én született Prágában Stanislav Kostka Neumann, a cseh szocialista költészet atyja. Még a XIX. században írta első verseit, amikor mint az Omladina nevű cseh forradalmi ifjúsági szövetség tagja elszánt harcot folytatott a Csehországban nehezedő osztrák önkényuralom ellen. A századforduló idején az anarchista költők csoportjához tartozott, akik a polgári erkölcs és a militarizmus ellen lázadoztak, de teljesen elfordultak a társadalomtól, amelyben csak rosszat és igazságtalanságot láttak. Neumannra nagy hatással volt az 1905-ös forradalom, és egyre közelebb került a munkásosztályhoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő hatással volt Neumann életére és művészetére, Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítói közé állt. Červeň (június) címen.folyóiratot adott ki, amelyben maga köré gyűjtötte az összes jelentős haladógondolkodású művészeket. Egész életében hűségesen kitartott a munkásosztály oldalán, Anti-Gide című híres munkájában megvédte a Szovjetuniót André Gide francia író rágalmaival szemben. Első költői művei a társadalommal szemben táplált ösztönös és anarchista ellenszenvét fejezi ki, de már az Álom a reménytelenek tömegéről (1903) című verskötetében kifejezi Három év múlt el azóta, hogy Csáb községben 45 taggal megalakult a CSEMADOK. A helyi csoport vezetősége hozzáfogott a munkához, hogy az egyesület célkitűzéseit megvalósítsa, fejlessze a szocialista kultúrát és megteremtse annak minden előfeltételét. Kultúrház hiányában a kezdet nehéz volt. Azonban rövid idő alatt rendbehozták egy elhanyagolt helyiséget, amely ma már a csábi dolgozók barátságos kultúrotthona. A CSEMADOK színjátszó-csoportja újabb és újabb színműveket mutat be, amelyekkel szórakoztatja, neveli a község dolgozóit. A helyi csoport egyik taggyűlésén Hriech János, CSEMADOK járási titkár „Tíz szabad esztendő“ címmel előadást tartott. A kultúrház megtelt a csábi dolgozókkal, akik mindannyian érdeklődve hallgatták az előadást. Tíz esztendő múlt el azóta, hogy a hős szovjet katonák Csáb községet is felszabadították. Azóta a községben a: igazság megismerésének vágyát, az uralkodóosztály iránti ellenszenvét a dolgozó nép szenvedéseivel való együttérzését. A költészetében megnyilvánuló emberszeretetet megelőzi a termeszei iránti szeretetének kifejezése; ez látszik; Az erdők, vizek és hegyek könyve (1914) című versgyüjtemén n. Ebben a művében a költő az embert és a természetet dicsőíti. A természetet materialista szemszögből nézi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a szeretet és a gyűlölet osztályharcos költője lesz, ami legvilágosabban meglátszik Vörös dalok (1923) című gyűjteményében. К'fejezi benne a polgárság letűnő világa iránti gyűlöletét és a munkásosztály iránti szeretetét, amivel a pártos szocialista költők öntudatos csapatába lépett. A Szeretet (1933) című kötetében a költő megmutatja, hogyan lehet új módon felfogni és megénekelni olyan egyéni érzelmet, mint a szerelem. Neumann a fasiszta megszállás idején Kelet-Csehország egy kis falujában visszavonulva élt. Költészete azonban ekkor sem hallgatott el, számos versben megénekelte a cseh népbe és a felszabadulásba vetett szilárd hitét. A költő 1947 június 28- án halt meg. CSANDA SÁNDOR vidámabb és gondtalanabb élet folyik. Tömegesen épülnek az egészséges új családi házak. A villanyvilágítás bevezetése feledésbe vitte a sötét, ner héz egyhangú napokat. A csábi dolgozók autóbusszal járnak a besztercebányai kerület különböző építkezéseire. Amikor Hriech elvtárs előadásában a nyomo és nélkülözések idejét elevenítette fel, a jelenlévő fiatalok közül sokan mosolyogtak — gondolva, hogy ez talán igaz sem volt. Az idősebb férfiak és családanyák még nagyon jól emlékeznek erre az időre. Tudják, hogy boldogabb életük megteremtését a szovjet nép segítsége tette számukra lehetővé. Az előadás még nagyobb akaraterőt adott a további munkájukhoz. A taggyűlés után a helyicsoport Czelleng elvtárs rendezésében bemutatta Szigligeti Ede „Csikós” című népszínművét. Rados Pál. ÚJ ÉLET CSÁBON BELÁTTA, hogy kíméletlen az élet és nemcsak a vér, nemcsak a vágyak diktálnak benne mindent. Bizony a 24 esztendő elmúlása után 6 már megcsúnyulhat és a legényeknek nem lesz kívánatos, mert nincsen gazdagsága. Hát Karolín szavára meg kellett látnia Bandi élete körül minden vonalat. A legény mohó fiatalságát, de a földeket is megláthatta, a hantos barázdákat nézegette, amelyek arravalók, hogy megteremjen bennük a kenyér. Éppen éjfél volt akkor, amikor azon a nevezetes éjszakán megnyitotta magát Bandinak, akit előbb a megbolondulásig felcsigázott. Éjfél volt, a bakter tizenkettőt tülkölt az utcán és akkor Borisba belevillant, hogy Bandinak 30 hold földje van a határban, zsíros barázdák, búzatermő földdarabok. Azontúl Bandi már az éjszakáknak élt. A földek megmunkálása táján csak elhányt-vetett volt a dolga, sietős, ideges, vágyás. Kapkodott, csak azért csinált mindent, hogy az órák siessenek elmúlni, akár dologvég ezetlenül is, csak hamarabb este legyen és újra este legyen, pislogó csillagokkal az égen, sötétséggel a földön is újra együtt lehessen az újra és újra lemezteleníthető puha leánytesttel a kamara magányosságában. Boris jól látta a legény minden fogyatékosságát. Esztendők emberismerő tapasztalatával ült fölötte, akár valami magas trónon volna, ahonnan akár diktálhatja is a körülötte való életeket bekeretező erőket. Már az első napon is ismerte a legény elszánt mohóságát. Mégis csak egy hét elmúltával cselekedte meg vele, hogy kicsukta a kamrájából, mintha tiltást mondana neki. Amikor elcsendesedett a ház munkás élete, akkor Bandi hiába lopódzott ki szokása szerint az udvarra és hiába kocogtatta meg a kamra ablakot. Boris nem nyitott neki ájtót. Macska nyávogott, Bandi türelmetlen lábai alatt, mintha kíváncsian ott termett volna és kacagna azon, hogy aki látatlan akart lenni, nincsen egyedül. Bandi mérgelődött a macskára és földhöz nyekkentette, mintha csakugyan az lenne oka fájdalmának. Aztán már nagyobb vérszemet is kapott és betörte a kamra ajtaját. A SZOMSZÉDOK ILYEN ÉJSZAKÁS ZAJOKRA ébredeztek, ingben, gatyában leskelődtek és másnap teleszórták a falut friss, ízletes pletykával. Mondta akkor Boris Bandinak; — Szamárságot csináltál kicsi szerelmem türelmesebb is lehettél volna, én egyetlen kicsiny csacsikám. Mert a falutokban ezután már ujjal fognak rám mutogatni a gonoszkodó emberek. Én titkolni akartam, hogy olyan forró vágyakozással szeretlek, de te már belekürtölted a világba hangos hírnek. Mi lesz most velem? Barátnőim is el fognak kerülni, aljámnak is a fülébe jut a hír. Ilyen jutalmat mértél nekem az én nagy szerelmemért? Amikor így beszélt neki, akkor balkezével Bandi nyakát ölelte át, jobb kezével, meg a ruhái között kotort. Szájával meg a száját tépdeste mohó szertelenséggel. Bandi lángokban égett, ebben a percben szerette volna széttaposni Angyela fejét és riadtan kérdezte: — Most már mit köllene csinálni? — — El kellene állítani a falu száját. — De hogyan? — Azt én sem tudom, hogyan lehetne. Én se tudok gondolkozni, csak szeretni téged nagyon. Mosj Bandi, hogy visszaadja a lány kotorászását az 0 ruhái között, Boris mellei, kemény emlői között kotort volna, de Boris eltólta magától a legény reszkető kezét. — Elveszlek feleségül, — lihegte Bandi. A BENCE, KIRÁLY ÉS ORISKO családokat Bandi szerelmének dolga látta el törődni- és beszélgetni valóval, de a Tok Bálintok és Keszeg Ferencek hatholdas sorsa csak azzal az életkörülménnyel volt tele, hogy egy esztendeig mi lesz a kenyér és a megporhanyított földekbe mi lesz a vetőmag. Kérdés volt ez, amelyikre nem adott feleletet я múló napok sora. A faluszélen nem volt szerelem olyan, amelyik beszélni való pletyka legyen, mert nem a földek miatt való volt oz. A faluszélen az örök kenyér miatt volt gond. A majoros egyszer szóbaállott a határon Tok Bálinttal és Üyen beszélgetést mondottak az augusztusi mdeg délutánon: — No te Báli, az idei termésetek is rosszabb volt az én termésemnél. Szoktad te azt mondani, hogy jöhet olyan esztendő is, amikor az én buja földjeimben nem lesz termés, de a ti silány, gyatra barázdáitok ontani fogják a magot. — Mondtam, uram. — De az idén nem mondod. — Rosszabb volt a mienk, uram. — Dekát miért? — Nincs nekünk akkora erőnk, h°gy úgy dolgozzuk meg földjeinket, mint az uraság a maga 1600 holdját. Erős állatokkal és gépekkel. — Tudom én, hogy csak akkora a terméstek, hogy abból magnak unió sem jut a földjeitekbe. — Bizony, ha legalább szűk kenyérnek akarunk hagyni belőle, akkor nem vethetünk. — Valami kimarad nálatok az idén. Vagy adót nem fizethettek, vagy kenyeret nem ehettek, vagy nem vethettek. — Bizony úgy lesz valahogy. — Szomorú a ti sorsotok. Én értem a parasztemberek vergődését, hiszen jómagam is főiddel dolgozok, a föld hasznából élek. Ha több földem is van, no. — Hát Шд jut a szomorúságból. — Mit fogtok csinálni? — Nem tudom, uram. — Te hogyan számítod a jövőt? — Én elvetek. Majd csak kihúzzuk valahogyan az esztendőt. Majd, hogyha jövőre duplán terem, talán duplán fogunk kenyeret enni. Azt is meg fogjuk enni, amit az idén meg kel1 magunkon spórolni. De azért az is lehet, hogy a bő esztendőben is csak soványan fogunk enni. Mert megpróbálunk spórolni a silány esztendőre. De azt is csak lehetne. Hej, nem olyan a világrend, hogy a paraszt magának spórolhatna a szűk esztendőkre. — Te Báli, hogyha a magatok termését fogjátok elvetni a földbe, azt az ocsút, akkor jövőre nem igen lesz dupla terméstek, mégha milyen jó is lesz az esztendő. Dupla termést jó esztendőben is csak jó град adhat, a rossz sohasem. — Hát hiszen lehet is ezen gondolkozni. Hogyha rossz esztendő jön, hiába vetjük el a legjobbik magot is. Tavaly olyat vetettünk a búzából, akár a babszem. No és csak olyan termés lett belőle, akár a köménymag. De az is biztos, hogy az idén nagyon sok falubéli ember meg fogja próbálni, vajon történik-e fordított csoda is? Olyan, amelyik segít az embernek. Hogy elveti a kömény-nagyságú magot és csoda folytán babszem nagyságú szemet arathat. ILYEN KEREK MONDATOKBAN beszélt Tok Báli a majorbéli urasággal, mintha csak mesélgető, feleselgető könnyű kedve volna. De azért ő maga is jól tudta, hogy kimondott számi mögött micsoda nehézségekkel van tele az élet. Tudta a majoros is, de ö még többet is tudott. Már ő kispekulálta a maga dolgát. Ki is mondotta Báli előtt; — Hát, én adnék magot akármelyik parasztembernek, aki rászorulna és akarna is. Kölcsönbe adnám. Majd jövőre mindenki visszaadná. Az én termésem mégiscsak jobb volt, mint a tiétek, hát inkább verhetnétek magnak, mint a magatokét. Mert azt elhihetitek, hogy sokkal biztosabb az, hogy a jó mag silány terméssé válik, mint az, hogy a silány mag kövér terméssé váljék. Az időjárás dirigálja. De mégis a jó magból, jó esztendőben lehet jó termés. Kölcsönbe adnád? — így Báli elgondolkozva. — Ügy én. kölcsönbe. —Ha azonban valaki csak be akarja cserélni a mag iát, hát a} két mázsájáért adok éti neki egy mázsát az enyémből. A kölcsönt én úgy számítanám, hogy én adok egy mázsát, aztán az illető jövőre két mázsát adna vissza, akár jó termés lesz, akár újra csak ocsú teremne. (Folytatjuk)
