Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-05 / 23. szám

1955. június 5. Földműves 7 Helyes irányítás, jó vezetés — növekvő eredmények A nagyobb kukorica termésért Több figyelmet a munkaversenynek Az utóbbi időben a nagymegyeri járásban a nyárasdi EFSZ az élre tört. Eredményeiket mind az ülatte­nyésztésben, mind a növénytermelés­ben főleg a jő munkaszervezésnek és a haladó módszerek alkalmazásának köszönhetik. Tapasztalataikat nem rej­tik „véka alá". Iparkodnak azt átad­ni nemcsak a szomszéd, hanem az ország minden szövetkezetének. Ezt bizonyítja az is, hogy kora tavasszal, amikor versenyre hívták az EFSZ- eket és állami gazdaságokat a kuko­ricatermés hektárhozamának emelé­sére, elmondották, mit csinálnak an­nak érdekében hogy több kukoricájuk teremjen, mint tavaly. Pedig a múlt évben is bő termésük volt. Még most is húsz vagon csöveskukorica lapul a szárítókban. Azt is érdemes meg­említeni hogy 18 vagon kukoricát a tagok pótjutalomként kaptak. Elért eredményeikkel azonban nin­csenek megelégedve. Tudják, hogy a kukorica nagyon fontos terményünk, mert a hús. zsír, szalonna és az ál­latok mindennapi takarmánya nagy­mértékben ettől függ. Azt is tudják hogy amíg a gabonafélék hektárhoza­mát csík pár mázsával lehet növelni addig a kukoricánál jó munka mel­lett 10—15 mázsa csöveskukoricáva! is többet nyerhetnek. A nyárasdiak versenyfelhívása, a­­mely nagy visszhangra talált az egész országban, arra irányult, hogy mun­kamódszerüket átadva szövetkezeteink és állami gazdaságaink teremtsék meg a magas kukoricatermés feltételeit. A komáromi iárás a verseny­­felhívás tükrében EFSZ-eink és állami gazdaságaink több járásban majdnem teljes égé­• ^ I J•. Terményeinket a nyolcéves vetés­forgó szerint vetjük. A kukorica elő­­veteménye búza és rozs volt. Az ösz­­szes kukoricánkat (220 ha) őszi szán­tásba vetettük, melyből 100 ha istál­lótrágyával trágyáztunk, majd erre 150 kg szuperfoszfátot és 160 Jcg ká­lisót szórtunk. Arra a területre (120 ha), amelyik nem kapott istálló trá­gyát, 150 kg szuperfoszfátot, 160 kp kálisót és 120 kg ammóniumszulfátot szórtunk. A 220 ha kukoricából 24 ha-t négy­zetesen vetettünk. Nagyobb területen nem alkalmazhattuk a négyzetes­fészkes ültetést a talaj elégtelensége miatt. Szövetkezetünk elsőrendű fela­datának tekinti az idejében és jól elvégzett növényápolást, mely a ter­melés emelésének jelentős tényezője Ennek megfelelően a terv szerint há­romszori sarabolást és kétszeri ka­pálást irányoztunk elő. Ezeket a mű-A X. pártkongresszus határozatairól nap mint nap sokat hallunk. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy ezeket a határozatokat a mezőgazdasági ter­melés szakaszán csak úgy valósíthat­juk meg, ha pártunk és kormányunk segítsége mellett a termelés tényle­ges szervezőivé válunk. E céltól ve­zérelve szövetkezetünk igénybe veszi a GTÄ gépeivel való vetést és a növényápolás minden lehetőségét, hogy ezzel olcsóbbá tegyük a terme­lést. A növényápolásnál minden tö­rekvésünk a magasabb hektárhozam elérésére irányult. A szocialista munkaverseny fontos­ságáról meggyőződtünk s ezzel kap­csolatban jő tapasztalataink vannak, ennek alapján fogadtuk el a nyárasdi EFSZ felhívását a magas kukorica­termés elérése érdekében Felkészültünk a kukorica termelésére és bízunk ab­ban, hogy méltó versenytársai le­szében elfogadták a nyárasdiak fel­hívását. Azonban vannak olyan já­rások is, ahol kevés EFSZ kapcsoló­dott be a versenybe. Ezek közé tar­tozik a komáromi járás is. Május 29- ig a járás 15 szövetkezete közül csak három fogadta el a versenyfelhívást. Štúrovo, Ifjúság Faluja és Gúta. Va­jon min gondolkodnak az ekoliek? Cukorrépájukat, ami 63,5 hektárt, tesz ki, mind a proszenicei mozgalom alap­jár gondozzák, tehát törekednek a magasabb hektárhozamok elérésére A kukoricaföldet is jól előkészítet­ték, mégsem adtak hírt arról, hegy elfogadják a nyárasdi EFSZ verseny­felhívását. A járási nemzeti bizott­ság több ízben ajánlotta a szövet­kezeteknek, hogy feleljenek a felhí­vásra, de hasztalan. Még a legjobb EFSZ-ek is. mint az aranyosiak s nagykesziek elengedték a fülük mel­lett a felhívást. Horváth Géza, az aranyosi EFSZ agronómusa a következőképp nyilat­kozik a versenyről: — Nem fogadhatjuk sl a nyárasdi EFSZ versenyfelhívását, mert a négy­zetesen vetett kukoricánk úgy néz ki, mint a csalamádé. A gép nagyon sűrűre dobálta a vetőmagot. Ez még a jobbik eset, mert a fö­lösleges töveket sarabolás, kapálás alkalmával eltávolíthatják. Egész más ha a gép keveset szőr és ritkán kel a kukorica. ÓCita Lajos, a nagykeszi EFSZ ag­ronómusa levelében arról számol be hogy jól felkészültek a kukorica ter­melésére. Csodálatos azonban, hogy a versenyfelhívást mégsem fogadták el. Vagy ott van Kava, Üjfalu, ahn! 60—65 hektár kukoricát négyzetesen vetettek, mégsem kapcsolódtak be a versenybe. - I veleteket szükség szerint többször is elvégezzük. Az elmúlt év többszöri sarabolása és kapálása meggyőzött bennünket ennek hasznosságáról. Ku­koricánk nagyobb részét a gépállo­más sarabolja, csak azokon a helye­ken végezzük fogattal, ahol a gép nem tud dolgozni. A kukoricáról az oldalhajtásokat eltávolítjuk, hogy ez­által is biztosítsuk a termés számára szükséges nedvességet. Tervezett hektárhozam 25 mázsa (szemes) ku­korica, mely tervet hektáronként 3 mázsával számítjuk túllépni. A kapásokat — közöttük a kukori­cát is — egyéni művelésre osztot­tuk ki. A terven felül elért termés­ből a tagok 50 százalék pótjutalmat kapnak. Ezáltal biztosítjuk, hogy a kukorica és a többi kapásnövény mun­káját időre és jól elvégezzék. Papp Jolán — Csúz szünk a nyárasdi EFSZ-nek. Figye­lembe vettük, a talaj termelőké­pességét, valamint az azt megelőző veteményt s ennek alapján világos képet kaptunk arról a szükséges em­beri beavatkozásról, melyet a kuko­ricatáblák minél gazdagabb termés­hozama érdekében kell tennünk. A kukorica előveteménye gabona­féle volt. A terület talpának fele jó erőben van, a másik felét pedig mű­trágya vetésével igyekeztünk feljaví­tani. Műtrágyából a vetés előtt 20 nappal hektáronként 1 mázsa kálisót 3 mázsa nitrogént és 3 mázsa szu­perfoszfátot adtunk. A vetőmaggal egy időben pedig 40 kg szemcsés foszfort juttattunk a talajba. Ezen­kívül a kapálással egy időben repülő­gép segítségével hektáronként 50 kg ammóniumnitrátot szórtunk szét. Közel 100 hektáron fészkes ülte­tést alkalmaztunk, a rövid tenyész­idejűeket pedig rendesen vetettük el. Kelés után kétszer boronáltunk, s a sorközöket traktorral saraboltuk, ez-A járás szövetkezetei 433 ha-on vetettek négyzetesen A komáromi járásnak jó kukorica­termő földje van, tehát minden fel­tétel megvan arra, hogy az EFSZ-ek a nyárasdiak versenytársai legyenek. A szocialista munka verseny Hajtó­erő a termelésben. Tapasztalataink bi­zonyítják, hogy a verseny pótjutal­­mazással egybekötve az egyes cso­portok. illetve tagok között bevált és 10—15 mázsával is növekedett a hek­tárhozam Ez már 100 hektárnál 10— 15 vagon kukoricát jelent, amivei 100—150 darab sertést hizlalhatunk. Nem is beszélünk a szárról, ami lesi­­lózva ugyancsak jó takarmányt nyújt a tehenek számára. A bő termésből jut a tagoknak is és bőven lesz a szövetkezetnek is. Tartsuk szem előtt azt. hogy a több kukorica, több ta­karmány az állatállomány növelését teszi lehetővé, mely egyebek közt biz­tosítja a nagyobb gabonatermés trá­­gyaszükségletét is. Láthatjuk tehát hogy a kukorica nagyon fontos szere­pet tölt be gazdaságunkban. Csalló­köz rónáin a fekete humuszos föld jó termést nyújt, ha a talajt gon­dosan elkészítettük és lelkiismerete­sen elvégezzük a növényápolást. Meg vagyunk róla győződve, hogy a komáromi járás szövetkezetei is hasonlóan gondolkodnak, mert minden tagnak érdeke a magasabb termés el­érése. Ezért szükséges, hogy az EFSZ- ek vezetői megismertessék a tagokkal a nyárasdi EFSZ versenyfelhívását és hassanak oda, hogy a komáromi járás szövetkezetei méltó versenytársak le­gyenek. Sándor Gábor után kétszer kapálunk és az oldalhaj­tásokat eltávolítjuk. Kedvezőtlen időjárás esetén pótbe­porzást alkalmazunk, hogy ne marad­janak terméketlen, vagy hiányos csö­vek. Hektáronként 26 mázsa szemesku­koricát terveztünk. Mi azonban a négyzetesen vetett területeken 40 mázsát akarunk elérni, a többinél pe­dig 32 mázsát. Ami a versenyfelhí­vást illeti, nemcsupán a verseny láza fűt bennünket a többtermelés biz­tosítására, hanem az állatállományok takarmányának biztosítása is erre késztet bennünket. Jó takarmányozás mellett állataink hasznosságát gyors ütemben fokozni tudjuk. Ezáltal be­vételünk növekszik s szövetkezetünk tagsága jobb módúvá válik. Palágyi János a leleszi EFSZ agronómusa Ipolyvisk A kukorica termesztésében gazdag tapasztalataink vannak. A tavalyi ter­méseredményünk minden számítást felülmúlt. Hektáronként 65 mázsát ta­karítottunk be. A heterózis-fajta pe­dig csövesen 95 mázsát adott. Mivel a kukorica az a termény, mely köz­vetve biztosítja számunkra a zsír- és húsellátást, elhatároztuk, hogy a tervezett 44,80 ha helyett 50 hek­tárt vetünk. Az ősziek learatása után azonnal elvégeztük a tarlóhántást. Utána bo­ronával talajporhanyítást végeztünk, hogy az apró gyommagvak kikeljenek. Augusztus végén 300 mázsa istálló­trágyát szórtunk a földre, amit 15 cm mélyen leszántottunk és a talajt hen­­gereztük. Október végén 28—50 cm mélyen előhántós ekével végeztük a szántást. Tavasszal 17 hektárnyi te­rületet — amit nem trágyáztunk meg — a simítózással egy időben 150 kg mésznitrogénnel szórtunk be, melyet azután boronálás követett. Egy hét múlva 200 kg kálisót és 10 kg szu­perfoszfátot szórtunk el, amit kulti­vátor segítségével juttattunk a földbe. A talaj előkészítése után 28—31 hek­táron kombinált vetögéppel négyze­tesen vetettünk. Kelés után boronál­tunk, majd 100 kg osztravai salét­romot fejtrágyaként szórtunk. Három­szori sarabolást terveztünk traktorral és kétszeri kapálást kézierővel. Ki­használjuk a gépi kapálás előnyeit és annyiszor vesszük kézbe a kapát, ahányszor a növény azt megkívánja Megéri, mert a terven felül kitermelt kukoricából sok sertés hízik meg melyekért szabadáron nagy összeget kapunk. KOVÄCS GYÖRGY Vörös Lobogó EFSZ — Ipolyvisk Zselíz, ez a garammenti nagy falu az idegen ember szemében egy kicsit sem különbözik az ország többi fa­lujától. A széles Főúton első, ami megragadja figyelmünket a járási nemzeti bizottság épülete. Az előtte álló félszáz motorkerékpárról és ke­rékpárról is látni, hogy ez az épület a járás szíve. Százával fordulnak meg itt az emberek, intézik szövetkezetük, saját maguk ügyes-bajos dolgát. Ha néhány percre megállunk a me­zőgazdasági ügyosztály folyosóján, vagy leülünk Kazlov elvtársnál — az ügyosztály vezetőjének szobájában — s nézzük a belépő embereket, aka­ratlanul is a búcsújáróhely hasonlat jut az eszünkbe. Talán csak oda jár­tak a hívők ily hűségesen s ennyi bizalommal. Hosszú évekbe telt, míg a garam­menti parasztok elértek idáig. Fel­ismerték az örökké siető járási ve­zetőkben az embert, kinek célja egye­zik az övékével. Ekkor — alig né­hány éve — tört meg a szövetkezeti mozgalom irányában tanúsított kö­zömbösség, melynek gyökerei az el­ső szövetkezetek szervezésének hibá­jáig nyúltak vissza, s ettől az időtől kezdve növekedett a járási vezetői; tekintélye a szövetkezetesek szemé­ben, míg végre bizalommá érett. Ez a bizalom hajtja ide nap nap után a szövetkezetek vezetőit, kéréseikkel, panaszukkal. Bár a kérések legtöbb­esetben apróságok, de a belépők azok­nak nagy jelentőséget tulajdonítanak. Szöggel van a legtöbb baj. „Nem ne­kem kell, hanem a szövetkezetnek. Mondom, hogy építünk, kell.” Bizonyí­tanak egymás után az emberek. Igen a kérés jogos. Gyorsan szétosztanak 5 mázsa szögre való utalványt (ez bi­zony kevés) de egyelőre nincs több a raktáron). Az emberek elmennek, lehet még ma felhasználják a szöget Építenek a szövetkezetek, változik a járás képe s az emberek szavában mind gyakrabban és határozottabban csendül fel a „miénk" fogalma. Ez az igazi eredmény. A járás 38 szövetkezete páros versenyben áll egymással. Az eredmény egyes szövetkezetekben már az első negyedévi tervteljesítés­nél mutatkozott. A kissárói szövet­kezet az elsők közé került. Negyed­évi tervüket sertéshúsból 115, marha­húsból 107, s tojásból 551 százalékra teljesíteték. Ebben a szövetkezetben a jó munkaszervezés és a munkafe­gyelem mellett egyetlen hiányosság, hogy az állattenyésztésben nagyon mostohán viszonvulnak az új munka­­módszerekhez, melyeknek előnyéről a garammikolai szövetkezet tagjai ér­demteljesen tudnának beszélni. Ebben a szövetkezetben 40 anyasertést Ljuszkova-módszere szerint gondoz­nak, 25 darabot pedig gyors hizla­lással készítenek elő a közellátás szá­mára. Az új munkamódszerek hasz­nálata segítette hozzá a szövetkeze­tét, hogy negyedévi beadási tervét sertéshúsból 108 százalékra teljesí­tette. A fejők 10 tehénnél alkalmaz­zák Malinyinova módszerét s a bor­júkat rideg neveléssel gondozzák. A szódói szövetkezetben is Malinyinova módszere szerint dolgoznak a fejők. A poros dűlőúton találkoztam Ju­hász bácsival, a véki EFSZ elnökével, mint mindig, most is sietett. Még be­szélni sem akart velem, de kérésem­re mégis engedett, s hellyel kínált a bársonyos zöld szőnyegen, a sánc­­parton. Mielőtt azonban ő is helyet foglalt volna, jól körül nézett a sík határban. Miután meggyőződött, hogy a cukorrépában megy a munka, a nagykerekű traktor a sarabolót húz­va ott sétál a kukoricatáblán és a zöldségesbe is ültetnek, csak akkor kezdte el a beszélgetést. — Hát bizony — mondja nyílt egy­szerűséggel — tenni kell valamit, mint ahogy azt a pártkongresszus el­határozta. Mert csak a vak nem lát­ja, hogy ež a határozat a mi javun­kat szolgálja. Hiszen ha többet ter­melünk, a jövedelmünk is több lesz. A műit évben 6,80 Kčs osztalékot értünk el, de ez évben többet sze­retnénk. Ezt pedig nem lehet más­ként. csak úgy, ha többet és gazda­ságosabban termelünk. Elmondja azt is, hogy akármennyire jól és időben végezték is el az ősziek vetését, azért az egerek mégis kö­nyörtelenül megdézsmálták. A téli fagy sem volt kíméletes a vetéshez, ilyenformán tavasszal az ősziekben 70 százalékos kár mutatkozott. A tagok a kárt látva elhatározták, hogy árpa rávetessél pótolják a hiányt s így, mire a járás hasonló intézkedése Az eredmény: 118 százalékra teljesí­tették első negyedévi tejbeadási kö­telezettségüket. Ezek az eredmények nemcsak az új módszerek bevezeté­sének előnyeiről beszélnek, hanem magukba foglalják a járási vezetők munkáját is. Eddigi eredményeikkel nem elégszenek meg a járás dolgo­zói. Meglátják a hiányosságokat is és nyíltan beszélnek róluk. Az új haladó termelési módszerek bevezetése gyen­ge ütemben halad. Ebben sokkal töb­bet segíthetne a KNB mezőgazdasági ügyosztálya a járási vezetőknek, pél­dául Zselízen még nem hallottak ar­ról a jól bevált tapasztalatcsere-áta­dásról, melyet az érsekújvári JNB ál­lattenyésztési ügyosztálya havonként rendez. A KNB valamilyen formában (értekezlet, találkozó stb.) lehetővé tehetné, hogy az egyes járások ügy­osztályainak vezetői, dolgozói a szer­vezésben és irányításban szerzett ta­pasztalatokat átadják egymásnak. Chládek elvtárs. az érsekújvári iárás állattenyésztési ügyosztályának veze­tője biztosan szívesen beszélne arról, hogyan szervezik meg az EFSZ-ek zootechnikusainak és legjobb fejőinek találkozóját. Ezeknek a találkozóknak az eredménye, hogy ma már a járás 4 szövetkezetében géppel fejnek. Az eredményhez tartozik az is, hogy az udvardi EFSZ-ben rövid egy hónap alatt 80 tehéntől napi háromszoros gépi fejőssel 20 literrel több tejet fejnek. A zselízi járásban is tervbe vették hasonló találkozók szervezését, mely biztosan jelentős eredményeket hoz. A takarmányalap biztosítására is kellő figyelmet szentel a járás ve­zetősége. Egyes szövetkezetekben ezen a téren hatalmas túlkapások történ­tek. 10—15 hektárt is elvettek a ta­karmányalapból és búzát vagy egyéb gabonát vetettek bele. Ezért fontos lesz a szövetkezetekben a takarmány­­alap ellenőrzése. Ennek érdekében sürgősen meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Nem volna teljes a kép, ha nem tudnánk, hogy a járás dol­gozói a mindennapi kérdések mellett a legnagyobb gondot a szövetkezetek megszilárdítására fordítják A járás szövetkezeteiben eben az évben 138 új tag kérte felvételét. Ezzel szemben 22 volt a kilépők száma. A járás öt fa­lujában még nincs szövetkezet, de kettőben már gyökeret vert a szö­vetkezeti gondolat. Bár elismerjük,, hogy a meglévő szövetkezetek eredményei a legmeg­győzőbb bizonyítékok az egyénileg gazdálkodó dolgozó számára, de ha azt is megnézzük, hogyan jutnak el ezek az érvek a szövetkezetek nélküli falukba, újból csak a JNB dolgozók­nál kötünk ki. így tehát érthető, miért leng a zselízi járási nemzeti bizottság épületének erkélyén a ke­rület vándorzászlaja, melyen röviden ez olvasható: „A kerület legjobb mezőgazdasági ügyosztálya”. Csető János megérkezett a vékiek árpája és tava­szi búzája már csírában volt. Juhász bácsi többek közöt azt is elmondotta, hogy ez éven több zöld­ségfélét ültetnek, mert az nagy jö­vedelmet biztosít. Ehhez munkaerő is több kell, amit úgy oldottak meg, hogy minden lehető munkát gépesí­tetek. így repülőgép szórta el a fejtrágyát körülbelül 200 ha-on, négy­zetesen vetették a kukoricát és így azt traktorral többször és mégis о 19 csobban kapálhatják. Ezzel aztán nem­csak munkaerő, szabadul fel, hanem a többtermelés is jobban biztosítva van. A szövetkezetesek terve az, hogy a kötelező beadásukon feiü! a magasabb hozamból sertéseket hizlal­nak, amit szabadáron értékesítenek. Bíznak abban is, hogy a szőlőtermé­sük is meghaladja a tervet. Juhász elvtárstól azt is megtudtuk, hogy a két növénytermelési csoport versenyben áll egymással. Az álat­­tenyésztésben sincs lemaradás. — A királyhelmeci járásban sok jól működő szövetkezet van, de mi a jók között is jól állunk — mondja az elnök és már indul is, hogy megte­kintse birodalmát. A véki szövetkezet tagjai valóban joggal tekintenek bizakodóan a jö­vőbe. Ehhez a joghoz elsősorban mun­kaszeretetük és eddigi eredményeik nyújtanak biztos alapot. HARASZTY GYULA- * -* *­EFSZ-eink jó munkával, fejtrágyázással biztosítják a bő kukoricatermést Csúz Nagykeszi Szövetkezetünk 80 hektáron ter­melt kukoricát. Előveteménye búza és árpa volt. A terület egy részét ősz­szel trágyáztuk. Amely terület istál­­lőtrágyát nem kapott, simítózás után műtrágyával pótoltuk azt. Hektáron­ként 500 kg műtrágyát szórtunk el, aminek összetétele szuperfoszfát, ká­lisó és kénsavas ammóniák volt. Utá­na kultivátoroztunk, simítóztunk és fogasoltunk. Tíz hektáron négyzetesen vetettük el a kukoricát. Újabb tíz hektáron nemesítet vetőmagot ter­melünk. A kukorica már szépen ki­sorolt. A sarabolást traktorral vé­gezzük kétszer, vagy háromszor és szükség lesz rá, 10 hektáron fogjuk elvégezni. Az oldalhajtásokat az egész területen eltávolítjuk. A kukorica tervezett hektárhozama 28 mázsa (szemes állapotban). Ezt 1 mázsával akarjuk túllépni. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy mi­­kézierővel kapáljuk. Pótbeporzást, ha nél több takarmányt termeljünk ál­lataink számára, hogy dolgozó né­pünknek több zsírt, húst és egyéb állati termékeket adhassunk. Czita Lajos, a nagykeszi EFSZ agronómusa. Lelesz Jól felkészültek a vékiek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents