Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-05 / 23. szám

t Földműves 1955. 5önfús 3. Jobb eredmények elérésére is képes a sókszelócei szövetkezet Ahogy az ember elhagyja Tornác ччгпк uhuit és kiér a Sókszelőce fe­lé vezető útra, teletüdővel szippant az illatos levegőből. A vágparti füze­sekkel övezett végtelen rónaság szin­te leheli magából az üdeséget. A be­láthatatlan síkság zöld szőnyegén apró pontok mozognak a messzeség­ben napbarnított arcú daloló lányok és asszonyok egyelik a cukorrépát, kapálták a kukoricát. Mehet az em­ber bármelyik határba, mindenhol hasorló látvány fogadja. Teljes ütemben folyik a növényápolás, a ta­karmányfélék kaszálása és a másod­­növények vetése. így van ez a sók­­szelöcei szövetkezet földjein is, ahol ezidáig nem tapasztalt szorgalommal folyik я munka. Az asszonyok és a családtagok derekasan kiveszik ré­szüket a gyomirtásból. Szükség is van az ilyen nagy szövetkezetben minden munkáskézre, hiszen több, mint 500 hektár kapásnövény vár művelésre. A meggyőződés vonzó ereje A falu néptélen. Mindenki a föl­deken sürög-foroa. A szövetkezet el­nökét bizony nehéz ihjenkor megta­lálni. Reggeltől napestig járja a ha­tárt, figyeli, szervezi a munkát és megvan elégedve a növényápolás me­netével. Nem is csoda, hiszen a múlt évi tapasztalatok jobb munkára ser­kentik a tagságot. Tavaly egyéni mű­velésre osztották a cukorrépát és a terven felül kitermelt mennyiségért több, mint 100 ezer koronát fizettek ki pótjutalomként. Most 186 hektár cukorrépája van a szövetkezetnek. Az oyéni művelésre való szétosztást már maguk a tagok követelték. Nem kd'ett meggyőzni őket, mert már maguk meggyőződtek annak előnyei­ről. finden tagnak fél hektár ju­tott. A kiegyelt növényzet szépen fejlődik a jól megtrágyázott és 38 ■m mélyen megszántott talajban. Az esőfelhők Sókszelőcével sem tesznek kivételt és nem ontják élte­tő csevpjeiket a szomjas mezőkre. A szövetkezet tagjai azonban nem pa­naszkodnak talajnedv hiányról, mert a táb'ákon gondosan felfogott hó leve még most is tart és három Ujjnyi mélységben már nedves a fold. A répaföldeken valóságos versenyfutás folyik, hogy melyik csoport, vagy személy fejezi be előbb az egyelést- A Nappal együtt kelnek a szövetke­zet tagjai s mire az izzó korong el­hagyta az ég alját, akkorra ők is el­hagyják a falut, kezükben egyelőka­­vával. Serkenti őket munkájukban a magasabb hektárhozam reménye, a pótjutalom és az emberrel veleszü­letett versengési hajlam. A gépi munkák óriási előnye A szövetkezetben nyolc növény ter­mesztő csoport van. Mindegyiknek megvan a maga termelési terve, ál­latállománya és kéziszerszáma. A ta­vaszi vetésnél nem is volt semmi hiba, hiszen minden csoport tudta teendőjét. Kukoricából 163 hektárt ültettek, abból 50 hektárt négyzete­sen. — Sajnos csak 50 hektárt ültet­­tűik ezzel a módszerrel próbakép­pen, de ha tisztában lettünk volna a négyzetesen ültetett kukorica mű­velésével, akkor az összesét úgy ül­tettük volna. A két irányban vég­zett gépi sarabolás után könnyű munkájuk van a kézikapásoknak. Az előző években álig bírtunk a cukor­répával, most meg már az összes ku­koricát megsaraboltuk. Jól kihasznál­tuk a kézisarabolókat is, mind a cu­korrépánál, mind a kukoricánál. agyrészt ennek is köszönhető, hogy a növényápolásban megszilárdult a tagság munkaerkölcse, — mondják a csoportvezetők. Markuszek Mihály, a szőlészeti csoport vezetője is dicséri a gépi munkát. — Ügy van az kérem, hogy már az Ültetésnél kell gondolni a növény­ápolás, vagyis a kapálás megkönnyí­tésére. Húsz hektár szőlője van a szövetkezetnek s bizony csak 18 em­ber van a csoportban. Segítenek ugyan a szövetkezeten kívül áVók is, de gépek nélkül nem győznék a munkát. Hja, kérem, sok munka van ám a szőlővel s nemcsak a levét kell szeretnünk, hanem a kapálást is magyarázza Miska bácsi. — Mi 130 cm sortávolságra dugványoztnk a vesszőt és most nincs gondunk a ka­pálásra, mert géppel gyorsan hala­dunk. Csak az a baj, hogy a perme­tezőgép a vágsellyei traktorállomáson van és szükség esetén mindig érte kell menni. Ez fölösleges időpazar­lás és sokkal jobban ki tudnánk használni, ha állandóan itt lenne. — Ebben mi is egyetértünk Miska bácsival és reméljük, hogy a vág­sellyei traktorállomás eleget tesz egy jogos kérésnek. Ez annál könnyebb, mivelhogy a járásban csak Sókszelő­­cén tudják használni a széles sorkö­zökben. A „fekete pontok“ Tagadhatatlan, hogy a szövetkezet nagy eredményeket ért el megalaku­lása Óta. Alig 4-5 selejtes tehén volt akkor az állomány, ma pedig 202 darab szép, pirostarka fejőstehén ké­rődzik az új korszerűen berendezett istállóban. A tehenekből 22 borjas, tehát Ш tehéntől 1050 liter tejet fejnek, ami kb. 5,2 liter fejési át­lagnak felel meg. Takarmányból bi­zony nem állt legjobban a szövetke­zet. A szálas és abraktakarmányt Zsák Ferenc és Kalap Mihály adja ki az előre kidolgozott terv alapján. Az egyes állattenyésztési csoportok azonban nem bánnak elég gazdasá­gosan a szálastakarmánnyal és bizony gyakran megdézamálják a takar­mánykazlakat. Az így szerzett takar­mánnyal úgy teletömik a vályúkat, hogy az állatok alá kerül és nem tejjé, hanem trágyává válik. Az ál­latokkal még tavalyi silót etetnek, szálastakarmányból viszont már csak fél kazal van. Ez a pazarlás követ­kezménye, melyet a takarmányozási terv betartásával meg lehetett volna szüntetni. Az állatgondozók és a fejők kez­detben hallani sem akartak a gépi fejesről. Mikor aztán kipróbálták és látták óriási előnyét, akkor már hal­lani sem akartak a kézifejésről. Azó­ta van a szövetkezetben gépi fejés, tőgymasszás és csak az egyedi ta­karmányozás hiányzik Malinyina módszerének alkalmazásából. Ezt vi­szont nem engedi meg a szűk takar­mányalap. Ebben az évben még nagyobb gon­dot fordítanak a takarmánytermelés­re. Lencsés Alajos és a többi cso­portvezető szétmérték a lábonálló lucernát és minden csoport maga ka­szálja le, gyűjti be és gazdálkodik vele. A másik oldalon viszont nin­csenek eléggé kihasználva a szövet­kezet földjei, különösen a gazdasági épületek körüli területek, ahol sok takarmányt termelhettek volna. A szőlészet melletti területre kihordták ugyan a trágyát, de még most sincs leszántva. Az bizony nagyon gyen­ge indák és vérszegény érvelés, hogy a szárazság miatt nem lehet szánta­ni. A szántást nem ilyenkor kell vé­gezni. Ha pedig egyéb munkák mi­att maradt szántatlanid a föld, az biz nyos szervezetlenségről tanúsko­dik, mert a szántás nem a szövetke­zeti tagokat terheli, hanem a gép­állomást. Ha tehát' több és jobb ta­karmányt akar biztosítani télire a s^öve1 kezet, mielőbb fel kell szánta­ni es be kell vetni a kihasználatlan területeket. Az Ígéret szép szó ... A pénzügyi terv ellenőrzésénél ko­moly hiányosságok merültek fel: ^ A tervezett összegnek csak 70 százalé­ka futott be, a kiadások pedig túl­haladták a 100 százalékot. Ennek legfőbb oka az, hogy az állati ter­mékek beadását megközelítőleg sem teljesíti a szövetkezet. Sertéshúsból például csak 40 százalékra teljesíti beadását időterv szerint. A sertésál­lomány igen szép s habár nincs is meg a tervezett mennyiség, sokkal szebb eredmények is lehetnének. Must 700 darab sertést hizlalnak bea­dásra és bíznak abban, hogy az év végéig behozzák a lemaradást. A végtelenségig nem lehet hivat­kozni a három évvel ezelőtti sertés­vész következményeire. A sertésgon­dozókat az eddiginél sokkal jobban érdekeltté keü tenni a termelésben a termelékenység szerinti jutalma­zással. Kalap Anna ismét kitett magáért. Nagyban neki köszönhető, hogy a szövetkezet 160 százalékra teljesítet­te tojásbeadási tervét és tojásért csaknem 100 ezer koronát kapott. A tejbeadás lemaradásának oka ugyancsak a alacsony állatállomány­ban keresendő. A tagoknál több a szarvasmarha, mint amennyit az alapszabályzat engedélyez. A tagok nincsenek az állatok összpontosítása ellen, de megfelelő istállók hiányá­ban nem lehet azt végrehajtani. A szövetkezet egyes funkcionáriusai épületanyag hiányra, mások pedig arra hivatkoznak, hogy az építkezési csoport nem győzi a sok munkát. Bármelyik is igaz, egy bizonyos: ha állatokat akarunk összpontosítani, kényelmes, megfelelő istállókról keU gondoskodni. Csak az összpontosított szakszerűen gondozott és takamá­­nyozott tehénállomány teszi lehetővé a tejbeadási terv teljesítését. A borjak ridegnevelésében kima­gasló eredményeket ért el a szövet­kezet. Takács József és Molnár De­zső 70 bocit gondos. Az „újszülötte­ket” ötnapos korukban elválasztják anyjuktól, azután 10 hétig üvegből szoptatják. Naponta hat liter tejet kapnak egyenként. Ezzel egyidejűleg úgu megbarátkoznak a száraz takar­mánnyal, hogy a végleges elválasz­táskor, vagyis háromhónapos koruk­ban már tudnak enni. A bocik gon­dozói derekas munkát végeznek. A munkáért járó hozamszerinti jutal­mat viszont nem kapják meg úgy, ahogy azt ígérték nekik. Pedig ugyancsak megérdemelnék, mert munkahelyükön példás tisztaság ural­kodik és az állatok szépek, tiszták. Ezelőtt csak 80 kg volt a háromhó­napos borjak átlagsúlya, most pedig 130 kg. A szövetkezet elnöke példamutató ember. A vezetőség tagjainak és a csoportvezetőknek, valamint az el­lenőrzőbizottság tagjainak és a többi funkcionáriusnak kötelessége, hogy az elnököt még jobban támogassák, elő­segítsék felelősségteljes munkájában. Csak az együttműködésen és a tag­ság anyagi érdekeltségének felkelté­sén keresztül, főleg pedig az ígére­tek betartásával változik meg a hely­zet a szövetkezetben és csakis így érhet el az eddiginél sokkal nagyobb sikereket a sókszelócei szövetkezet. TA MAS V. Harcban az eltitkolt területek ellen A beadási kötelezettségek szétlrása nár több éven keresztül nagy nehéz­ségekbe ütközött a mezölaborci járás­ban. Ennek az volt az oka, hogy 2784 hektárral kevesebb földterület volt a járásban nyilvántartva, mint amennyi a valóságban létezik. Ez pedig csupán gabonából 200 vagont tesz ki nem Is említve a többi terményt, melyeket az eltitkolt földeken termeltek és „görbe úton” hoztak forgalomba az egyes földművesek. Pártunk és kormányunk az eltitkolt teiü'etek lebolezéséről szóló felhívása ■iHn a me^ö'eborci JNB dolgozói ko­­>"’’v n ke dtek fogla’kozni e fontos rdéssel Amikor felmérték a járás b-'tárát bebizonyosodott, hogy egyes községek kataszterében sok eltitkolt terület van. A JNB dolgozói nem tud­ták, hogyan kezdjék meg a dolog ne­hezebb részét. A bori helyi nemzeti bizottság dolgozói például nem akar­ták elismerni, hogy 206 hektár eltit­kolt terület van a község határában. Attól tartottak, hogy esetleg tajön­­nek arra, hogy ók maguk is 20 hek­tár eltitkolt földön „gazdálkodnak”. Az ilyen terület gazdáinak megkere­sésére Vaszil Pavka a JNB titkára vállalkozott, mivel яг ö körzetéhez tartozik. Munkája nem is volt hiába­való, mert 2 hét alatt felmérték a határt és megtalálták, amit kerestek. Most már nem hiányzik egy h°ktár föld sem a nyilvántartásból. A mezölaborci járás minden közsé­gében megindult a harc az eltitkolt textiletek ellen. Tíz községben már pontos nyilvántartást vezetnek a na­pokban pedig további hét községben rendezik a földek nyilvántartását. Ezidáig 750 hektár eltitkolt területet találtak meg a JNB dolgozói. Ezzel lehetővé teszik a járás beadási köte­lezettségeinek teljesítését. Jól megy a felvásárlás a briinni kerületben Az utóbbi időszakban a mezőgazda­­sági termékek beadásában szép ered­ményeket érnek el a brünni kerület járásainak szövetkezetei, állami gaz­daságai és egyénileg gazdálkodó föld­művesei. A legutóbbi időszakban a kerülethez tartozó 18 járás 130,4 szá­zalékra teljesítette sertéshús beadási tervét. A legjobb eredményeket Slav­­kov járásban érték el, ahol 140 szá­zalékra telj« sítették a húsbeadás ter­vét. A mezőgazdasági termékek beadá­sában ugyancsak szép eredményeket érnek el a blanskói járás szövetkeze­tei és egyénileg gazdálkodó földmű­vesei. Ezidáig 600 mázsa sertéshúst, 300 mázsa marhahúst 250 ezer tojást és 215 ezer liter tejet adtak be ter­ven felül. Szövetkezeti Mradó Csehországi levél a csúzi szövetkezetnek A csúzi szövetkezet versenyfelhívá­sa sok szövetkezetben visszhangra ta­lált. Nemcsak Szlovákiában, hanem Csehországban is felfigyeltek a helyes kezdeményezésre és a napokban a kralupl járás szlatinai szövetkezete a versenyfelhívás elfogadásáról értesí­tette a csúzi szövetkezetei. A szlati­nai szövetkezeti tagok többek között ezeket írják: Versenyfelhívástokról értesülve ala­posan megvitattuk annak egyes pont­­lait és elhatároztuk, hogy a cukorré­pa hektárhozamának emelésére irá­nyuló versenyfelhívást elfogadjuk. A cukorrépatermelésben elért eredmé­nyeinkkel nem vagyunk megelégedve. A múlt évben 257 mázsás átlagter­mést értünk el. Ebben az évben jól előkészítettük a talajt. Az istállót.rá­gyán kívül 1.5 mázsa szuperfoszfátot, 1,2 mázsa pétisót és 1 mázsa ammó­­niumszulfátot szórtunk minden heií­­tárra. Tizenhat hektáron előcsírázta­tott magot vetettünk és 10 hektárral bekapcsolódtunk a proszenyicei moz­galomba. Egyelés után mészsalétrom­­mal fejtrágyázzük a növényzetet. Ezekkel az intézkedésekkel 318 mázsa átlagos hektárhozamot akarunk elérni. Azon iparkodunk, hogy a proszenyi­cei-mozgalom alapján művelt terüle­ten hektáronként 350 mázsa cukorré­pa teremjen. A levél befejező részében kérik a csúzi EFSZ tagjait, hogy értesítsék őket a cukorrépa ápolásának meneté­ről, hogy a kölcsönös versenyt ellen­őrizhessék. KtegésHÍtík állatállományukat A somorjai járási pártszervezet és a nemzeti bizottságok dolgozói nagy súlyt helyeznek a szövetkezetek állat­­állományának kiegészítésére. Erre nemcsak a vásárlás és a saját neve­lés ad lehetőséget, hanem elsősorban a szövetkezeti tagoknál terven felül és a szövetkezeti alapszabályzattal el­lentétben tartott állatok felvásárlása is. Az ésszerű kezdeményezésnek az az eredménye, hogy egyetlen hónap alatt 223 darab szarvasmarhával nö­vekedett a somorjai járás szövetkeze­teinek állatállománya. Ezenkívú' 646 sertéssel^ és 106 anyakocával bővült a szövetkezetek sertésállománya And­­rássy Gyula és József egy-egy tehe­net, Filipcsík József pedig két darab üszőt adott el a szövetkezetnek. Több ehhez hasonló eset van a tejfalusi szövetkezetben. A somorjai szövetkezetben már építik a silógödröket, hogy a megnö­vekedett állatállománynak elég takar­mányt biztosíthassanak télire. Az együttműködés eredménye A Vígláson működő kerületi Mező­gazdasági Kutató Intézet nagy segít­ségére van a szövetkezeteknek. Dr. Bévay, Ing. Könössy és az Intézet többi tudományos dolgozója állandó kapcsolatot tart fenn a környék szövetkezeteivel és szaktanácsokkal nagyban elősegítik a terméseredmé­nyek emelését. Nagy figyelemmel kí­sérik a szövetkezetek tervfeladatainak teljesítését és a haladó módszerek serkentik a szövetkezeti tagokat. Az ő kezdeményezésüknek köszönhető, hogy a környék több szövetkezetében sűrűsorosan vetették el az összes ta­vasziakat, négyzetesen ültették el a burgonyát és első ízben kísérleteznek a kukorica termelésével. A Kutató Intézet és a szövetkezeti dolgozók kölcsönös együttműködésé­nek köszönhető az is, hogy több szö­vetkezet bevezette az állattenyésztés­ben a haladó módszereket. Magasabb hozamok A gaiántai járás szövetkezeteiben jól halad a silózás. A nádszegi szö­vetkezetben ezidáig 360, a tallósi szövetkezetben pedig 350 köbméter silót készítettek. Az őszi keverékek süózásában versenyeznek egymással a szövetkezetek. A süózás mellett jól halad a ka­pások ápolása is. A tósnyárasdi szö­vetkezetben már befejezték a cukor­répa egyelését. A palóci és a dió­szegi szövetkezetben ugyancsak vége felé közeledik az egyelés. A kapáso­kat a járás minden szövetkezetében egyéni művelésre osztották. elérésére törekszenek A hódi szövetkezetben négyzetes­fészkes módszerrel ültettek el as összes kukoricát, melynek sarabolá­­sát a napokban befejeztek. A szö­vetkezeti tagok jó munkája nyomán 64 mázsa kukoricája termett a szö­vetkezetnek ,hektáronként. Az idén még magasabb hozamok elérésére törekszenek. SUTKA EDIT, a KNB dolgozója, Bratislava. Bevezették a hozamszerlnti jutalmazást A királyhelmeci járás kistárkényi szövetkezetének tagjai magukévá tet­ték a II. országos szövetkezeti kong­resszus határozatait s most igyekez­nek azokat megvalósítani. A múlt év­ben kissé rosszabbodott a helyzet a szövetkezetben. Leromlott a munka­­erkölcs és a közös vagyon védelme sem állt kellő színvonalon. De a szö­vetkezet tagjai időben rájöttek, hogy ez nem mehet így tovább. Nagy se­gítségükre volt az országos szövetke­zeti kongresszus, amely megmutatta a megszilárdításhoz vezető helyes utat. A kongresszus határozatának szel­lemében ezen a tavaszon megszervez­ték az állandó munkacsoportokat, vagyis szétosztották a mezőgazdasági területet a szükséges gazdasági fel­szereléssel együtt. Az állattenyész­tésben bevezették a hozamszerinti jutalmazást. Kezdetben nehézségek voltak ezen a téren is, mert az ete­tők takarmányhiányra hivatkoztak, hogy így nem emelkedhet a tejho­zam. Az eredmények azonban meg­cáfolták a kezdetben elhangzott állí­tásokat, mert jelentősen javult a súlygyarapodás, emelkedett a tejho­­zam. Az állatgondozók közül jó példát mutat Kulcsár Lajos, aki a gondjaira bízott teheneknél bevezette Mallnyi­­nova módszerét. Az ö Indítványára bevezették a szövetkezetben a borjak rideg nevelését is. Most már csakis ezzel a módszerrel nevelik a borja­kat. Meg is van az eredmény, mert az idén még egyetlen elhullás sem volt a szövetkezetben. A növénytermesztésben — ugyan­úgy, mint az állattenyésztésben — bevezették a pótjutalmazást, ami nagyban hozzájárul a munka minősé­gének javításához. Az ellenőrző bi­zottság szigorúan ellenőrzi a végzett munkákat s a vezetőséggel együtt intézkedéseket tesz a felmerülő hiá­nyosságok leküzdésére. Ahogy látjuk tehát, pár hónap le­forgása alatt nagy változások történ­tek a kistárkányi szövetkezetben, amely egyre szebb sikereket ér el, 7ovább a megkezdett úton ■c* wofibCF teuuiit/uí fvtíf uikől b/CUvei/"" kezetei egyre jobb eredményeket ér­nek el a közös gazdálkodásban. Ezt világosan bizonyítja az a tény, hogy a korponai járás szövetkezetei az el­ső negyedévben 520 000 korona be­vétellel túllépték a pénzügyi tervet. Ezt a szép eredményt az állatok hasznosságának emelése tette lehető­vé, különösen a tejhozam és az álla­tok súlygyarapodásának növelése. A korponai járásban a ladzamr szövethe ti t érte el a legk?f,»ez(lbO eredményeket. A tervezett 150 ezer helyett 344 ezer koronát tett ki az . „,wrb első negyedévi bevételed A szögsotke* Fűígífc , portja legjobb az egész járásban. Az összes tavasziakat sűrűsorosan vetet­te el. Az állattenyésztés terén a járásban a medovarcei szövetkezeté az első­ség. A fiatal állatoknál például Chropkó János csopntja 1,27 kg napi súlygyarapodást ér el. Az év elején csak négy liter volt a fejési átlag, most pedig 6,3 literre emelkedett. szép eredmények és követésremél­­tó példák ezek. Hasonló eredménye­ket minden szövetkezet elérhet, ha .nem rm в tö Mm:&No

Next

/
Thumbnails
Contents