Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-29 / 22. szám

12 ÍSldmfives 1955. május 58. Készülődés az Anyák Világtalálkozójára Franciaországban már folynak az előkészületek a Párizsban július 7-én kezdődő „Anyák Világtalálkozójára”. A francia előkészítő bi­zottság tájékoztatót adott ki, amelyben közölte, hogy hasonló bizott­ságokat létesítettek már Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Dá­niában, Chilében, Japánban, Hollandiában és más államokban is. Eugenia Cotton, a Nemzetközi NOmozgalom ismert vezetője — az Anyák Világtalálkozóját a háború és a nyomor elleni tömegtűn» tetősnek minősíti. A legnagyobb francia szakszervezet, az Általános Szakszervezeti Szövetség határozatában a kővetkezőket mondja: „A kongresszus előkészítésének támogatnia kell a dolgozó nők egy­ségének megszilárdítását a rájuk nézve legfontosabb kérdésben: gyer­mekeik életének védelme érdekében. E kongresszus összehívása a né­pek békeharcában fontos esemény.” Algír népének hősi harca a gyarmati jogrend és terror ellen A belgrádi szovjet-jugoszláv találkozó újabb lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcban Minden békeszerető nép megelégedéssel fogadta a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló belgrádi szovjet-jugoszláv találkozó hírét. A Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek együttműködése és barátsága nemcsak a két nép, hanem a világbéke érdekeinek is megfelel. A küszöbönálló belgrádi találkozóról kiadott közlemény kedvező visszhangot keltett a bur­­zsoá sajtó ama részében is, amely ezt az ese­ményt a maga jelentőségénél fogva helyesen értékeli. így az AFP (francia hírügynökség), valamint az Observer és a Sunday Times című angol lapok és más országok lapjai helyesen írtak abban a szellemben, hogy a szovjet­­jugoszláv viszony további javulásának távlata hozzá fog járulni az európai és a világfeszült­ség enyhüléséhez. Az Egyesült Államok legreakcióšabb körei nyilvánvaló rossz akarattal és ellenszenvvel fo­gadták a Szovjetunió és Jugoszlávia képvise­lőinek küszöbönálló találkozásáról szóló hirt. A békének és a nemzetközi légkör enyhülésé­nek kérdéseivel nem törődve, meg akarják akadályozni a szovjet-jugoszláv viszony teljes kiegyensúlyozását. A Pravda május 18-i vezércikkében azt ír­ja, hogy a reakciós amerikai körök egyes kép­viselői, akik megpróbálják saját mértékükkel mérni a demokratikus országok közötti kap­csolatokat, most olyan átlátszóan hazug kije­lentéseket tesznek, hogy szovjet részről „ei akarják szigetelni” Jugoszláviát az úgynevezett „nyugati világtól”, meg akarják szakítani az e világhoz fűződő kapcsolataikat. Az ilyen állítá­sok képtelensége nyilvánvaló. A Szovjetunió külpolitikájával több ízben bebizonyította — írja a Pravda —, hogy a béke megszilárdítása végett nem egymással szembenálló, lezárt ka­tonai tömböket kell létesíteni, hanem vala­mennyi állam békés egymás mellett élésének és gazdasági együttműködésének útján kell haladni, függetlenül a szóbanforgó államok po­litikai rendszerének különbözőségétől. A cikke befejezésül ezt írja: „A szovjet-jugoszláv viszony további meg­javítását mindkét állam érdekei, a világ béké­jének megszilárdításáért vívott közös harc, közös érdekei diktálják. Tagadhatatlan termé­szetesen, hogy a társadalmi fejlődés számos fontos kérdésének felfogásában lényeges kü­lönbségek vannak közöttünk. De az a tény, hogy Jugoszláviában uralkodó az alapvető ter­melési eszközök társadalmi tulajdona; az a tény, hogy Jugoszláviában az alapvető osztá­lyok a harcos forradalmi és hazafias hagyomá­nyokra visszatekintő munkásosztály és dolgozó parasztság; az a tény, hogy a két ország népei között rég kialakult, mélyreható kulturális és eszmei közösség van; az a tény, hogy a Szov­jetunió és Jugoszlávia dolgozóinak közös lét­érdekeik vannak, a nemzetközi munkásmozga­lom érdekei, valamint a munkásosztály végső céljainak közössége — mindez azt mutatja, hogy szilárd alap van a szovjet és э jugoszláv nép széleskörű és sokoldalú együttműködé­sére” ★ ★ ★ A varsói szerződés erőteljes válasz a párizsi egyezményekre A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája foglalkozott a nyolc állam május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésével. Az ülésen Otto Grotewohl miniszterelnök kormánynyilatkozatban ismertette és elemezte a varsói szerződést. — A varsói szerződés — mondotta a miniszterelnök — a szocializmust épitő országok erőteljes és félreért­hetetlen válasza a párizsi szerződések életbeléptetésére és ratifikálására. A nyolc állam varsói egyezménye és a Kínai Népköztársaság képvi­selőjének Varsóban tett nyilatko­zata, mely szerint a 600 milliós kí­nai nép európai háború esetén is a Szovjetunió és szövetségesei mellé állna hadseregével, világosan megmutatta a tényleges erőviszo­nyokat, és ezzel végleg lomtárba utalta az „erőpolitikával” kapcso­latos propagandaszólamokat. Grotewohl rámutatot arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége a varsói szerző­dés aláírásakor az egész békeszerető német nép érdekeit tartotta szem előtt, mert ez az egyezmény mérhe­tetlenül megszilárdítja a Német De­mokratikus Köztársaságnak, a függet­len és demokratikus Németország bá­zisának erejét, nemzetközi helyzetét és biztonságát. A továbbiakban kifejtette, hogy a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmé­nye nem zárja el, hanem éppen el­lenkezőleg, egyengeti a német kérdés békés megoldásának útját. A féltett tojások (Szilágyi Jolán rajza) A múlt héten a francia kormány bejelentette, hogy újabb intézkedése­ket tesz az Algírban állomásozó biz­tonsági alakulatok megerősítésére. A kormány 10 gyalogos zászlóaljat, egy felderítő ezredet és nyolc század gé­pesített rendőrségi erőt küld Algírba. Az új biztonsági alakulatokkal száz­ezer főre emelkedik az Algírban állo­másozó francia gyarmati hadsereg létszáma. Miért van szükségük a gyarmato í­­tóknak ilyen hatalmas hadseregre Al­gírban? Azért, mert Algír népe,heves harcot vív gyarmatosítói ellen. A saj­tó naponta beszámol azokról a véres összetűzésekről, amelyek a gyaimati katonaság és az algíri szabadsághar­cosok között lejátszódnak Algír '25 év óta sínylődik a francia gyarmato­sítók igájában. A nép már többször fegyvert fogott jogainak kivívására, de szabadságharcát mindannyiszor vérbefojtották a gyarmatosítók. A jelenlegi heves összecsapásokat az idézte elő, hogy az utóbbi időben az algíri népet különösen tűrhetetlen helyzetbe taszították. Az állig felfegy­verzett gyarmati haderő ónkényeske­­désekkel provokálta a lakosságot. Amikor pedig a lakosság felemelte tiltakozó szavát az önkényeskedések ellen, a gyarmatosítók országos mére­tű véres megtorlással válaszoltak. Az algíri nép szabadságharca jelen­leg olyan nagy méreteket ölt, hogy — mint a francia sajtó beszámol róla — Souselle algíri főkormánvz лак máris kételyei támadtak afelől, vajon a százezer főnyi gyarmati hadser g Kis hírek a nagyvilágból A berlini neofasiszta Birodalmi "árt múlt hét szerda estéjére gyűlést hí­vott össze az egyik düsseldorfi ven­déglő nagytermében. A gyűlés első szónokául Andrae, volt náci tábornu­­kot szemelték ki. Amikor Andrae az emelvényre lépett, a terembe elhe­lyezkedett dolgozók munkásmozgalmi százezrei egyszerű „termelőeszközök”. Nincs földjük, s a nagy földtulajdo­nosok számára művelik a földet. Esz­közeik sincsenek, lehetőségük sincs a föld megjavítására, termőképességé­nek növelésére. Érthető, hogy ilyen körülmények közt lehetetlen növelni a föld termőképességét s csökkenteni a mezőgazdasági termékek termelésé­re fordított kiadásokat. Az államnak a mezőgazdasági bank­kal kapcsolatos politikája is a föld­monopólium megszilárdítására vezet A bank csak a nagybirtokosoknak, néha középbirtokosoknak ad hitelt. Az ország vezetököreinek politikája nem könnyít a színai gaz­daság nehéz helyzetén. Annak a szi­lárd gazdasági és politikai helyzetnek, amelyet el szeretnénk érni Szíriában, csak egy útja van: a gazdasági és társadalmi élét valamennyi területén érvényesülő nemzeti és demokratikus politika. A mezőgazdaság fellendítését és a Szíriái parasztság helyzetének megjavítását pedig csak úgy lehet erélyesen megoldani hogy a paraszt­­tömegek: » szegény parasztok, a kis- és középparasztok, sőt a jobbmódű középparasztok érdekében megsem­misítjük a Szíriái földmonopóliumot. Ha a parasztoknak már lesz föld­jük és vizük, akkor egyáltalán nem lesz nehéz megtalálniok azokat az utakat és formákat, amelyek bizto­síthatják tartós együtműködésüket a mezőgazdasági gépek használata te­kintetében, feltéve, hogy az ország­ban a nép érdekeit és jólétét való­ban szívén viselő nemzeti demokra­tikus hatalom lesz. A demokratikus agrárreform meg­valósítása kielégíti majd a földtől megfosztott szíriai parasztság évszá zados vágyait, s fontos lépés lesz a további előrehaladás útján képes lesž-e letörni a szabadsághar­cot. Souselle kétségei jogosak. Az al­gíri nép nem hátrál meg a csendőrök és légionáriusok szuronyai, tankjai és a békés lakosságot géppuskázó repü­lőgépei elől. A terror, az elnyomás fokozására, a véres kegyetlenkedések­re szabadságharcának erősítésével vá­laszol. A gyarmatosítók csodálkozva állapítják meg, hogy a „biztonsági intézkedések” várt eredménye helyett „ma már sokkal több partizán van a hegyekben, mint egy hónappal eze­lőtt”. Ezért kénytelen Souselle — sa­ját szavaival élve „folytonosan újabb erősítéseket kérni”. A francia imperialisták, akik őrzik, hogy Dél-Vietnamban egyre lobban kicsúszik lábuk, alól a talaj, görcsö­sen ragaszkodnak északafrikai gyar­matukhoz és minden eszközzel meg akai ják tartani. A francia észak-afrikai események azonban arról tanúskodnak, hogy a gyai matosítók semmiféle terrorra! nem tudják többé megszilárdítani a gyarmati rendet Észak-Afrikában. Mint a Francia Kommunista Párt nyi­latkozata a napokban rámutatott, Franciaország csak egyetlen úton old­hatja meg a terrorintézkedések foly­tán egyre inkább elmérgesedő hely­zetet, s azért követeli: vessenek vé­get azonnal a megtorlásoknak és vonják vissza azokat a katonai és rendőrségi erőket, amelyek Algírban garázdálkodnak; el kell ismerni az algíri nép szabadságköveteléseinek jo­gosságát és megbeszéléseket kell kez­deni a követelésekről az egész, algíri nép igazi képviselőivel. dalokat kezdtek énekelni és erélyesen tiltakoztak a hitlerista tábornok nyil­vános szereplése ellen. A tábornok látván a fenyegető helyzetet, nem mondta el előre elkészített beszédjét, hanem rendőri védelem alatt távozott. A gyűlés elmaradt. ** Kínába menekült repülőgépével Csang-Kaj-sek egyik pilótája: Но Vej­­csi. Személyazonossági száma 2020 és a Csang-Kaj-sek légierő harmadik csoportja 7. repülőrajának főhadna­gya volt. Repülőgépével Kvantung tar­tomány területén szállt le, ahol a kínai népi felszabadító hadsereg tag­jai és a helybeli lakosság üdvözölte. ** A Román Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint a Román Népköz­­társaság Minisztertanácsa egyaránt jóváhagyta a román kormányküldött­ség varsói tevékenységét. ** A csehszlovák kormány meghívta Pandit Dzsavaharlal Nehrut, India mi­niszterelnökét és külügyminiszterét, hogy a Szovjetunióban tett látogatá­sa után látogasson el Csehszlovák'ába is. Az indiai miniszterelnök elfogadta a csehszlovák kormány meghívását. Nehru csehszlovákiai látogatása július elejére várható. A varsói katonai bíróság egy hét­tel ezelőtt halálos ítéletet hozott Adam Boryczka bűnperében. Adam Boryczka, a lengyel nép árulója *s a lengyel szabadságharcosok, továbbá a szovjet partizánok gyilkosa volt, aki hosszú éveken át az amerikai és an­gol titkos szolgálat tagjaként végez­te aknamunkáját. * * * Ikuo Ojama, kiváló japán tudós, a Béke-Világtanács irodájának tagja Bu­karestbe érkezett. Ojama részt vesz a román békemozgalom képviselőinek értekezletén. * * * Adenauer május 20-án magához rendelte Theodor Blank, hadügyi meg­bízottat és Heusinger volt náci tá­bornokot, a Blank-hivatal főosztály­­vezetőjét. Adenauer kancellár a szűk­szavú hivatali közleménye szerint a nyugat-német haderő első alakulatai­nak küszöbén álló megszervezéséről tárgyalt katonai tanácsadóival. Helyzetkép a szíriai parasztok nyomorúságos életéről A Tartós békéért... c. külpolitikai hetilap május 22-i számában Haled Bagdas, Szíria és Libanon Kommunista Pártjának főtitkára írt cikket, amely­ben mélyrehatóan elemzi azon okokat, amelyek Szíria mezőgazdaságának ha­nyatlását, a dolgozó parasztok, me­zőgazdasági munkások életkörülmé­nyeinek állandó rosszabodását előidé­zik. A cikket kivonatosan az alábbiak­ban közöljük: ** A szíriai parasztok, a mezőgazdasági termékek legfőbb termelői szörnyűséges nyomorban, szinte teljes tudatlanságban, rettene­tes kizsákmányolás és elnyomás alatt élnek. Például az Eufrátesz vidékén rendkívül alacsony a paraszt-családok évi jövedelme. A Heffe községtől Tel­­kalah községig elterülő vidéken élő parasztok az év bizonyos időszakaiban a fennsíkok és a rétek füvével való táplálkozásra kényszerülnek. Ugyan­ilyen helyzetben vannak a marszei, a horani, a dzsebeldrúzi kerületekben és a homszi, a hamaji, továbbá az Aleppótól keletre fekvő területek fal­vaiban élő parasztok is. Az éhségtől és a nyomortól haj­szolt parasztok a falvaikból a kerü­letekben levő városokba költöznek. Gyakran a kézimunkáról a gépi mun­kára való áttérés kergeti el a fal­vakból a parasztokat. Ezt bizonyítja az a Dzsezíl-kerületi Saddi faluban nemrég megtörtént eset, amely miatt a parasztok táviratot küldtek a par­lamentnek. A falu birtokosának u­­gyanis eszébe jutott, hogy áttér a traktor használatára. Azt követelte, hogy a parasztok családjukkal együtt hagyják el a falut, s menjenek aho­vá akarnak A parasztok nem voltak hajlandók erre hiszen hosszú évek óta a szóbanforgó faluban éltek Szü­leik, vagy pedig ők kezük munkájával művelték meg ezt a földet, s annyit öntözték verejtékükkel, hogy a föld már eggyé vált velük, s ők eggyé váltak a földdel. A parasztok a sa­játjuknak tekintették a földet, noha a termés negyed-, vagy ötödrészét az év végén odaadták a földbirtokos­nak, aki a falu tulajdonosa volt. A földbirtokos azonban nem tágított. Meghozatta a traktort és szántani kezdett. A parasztok ellenszegültek. Megérkeztek a csendőrök Durván rá­rontottak a földművesekre, megverték és kikergették őket a faluból, 16 pa­rasztot pedig börtönbe vetettek. Ugyanilyen nehéz a mezőgazdasági munkások sorsa is. A földbirtokosok a iehető legna­gyobb haszonra törekszenek, s ezért a földbérletnek és a mezőgazdasági munkások kizsákmányolásának a leg­változatosabb formáit alkalmazzák. Dzsezire-kerületben például nagyon elterjedt a bérlet brigád formája Né­hány munkás megállapodik egymás közt. aztán felkeresi azoknak a nagy földbirtokosoknak egyikét, akik több mint 2 millió dunom (egy hektár = 10 dunom) állami földet kaparintot­tak meg, s bejelentik, hogy közösen akarnak nála dolgozni. A földbirtokos kijelöl nekik egy parcellát és 4—5 esztendőre traktort, aratógépet, te­herkocsit stb. ad a gazdálkodáshoz. Ebben az esetben a mezőgazdasági népek értékét, mint a munkásaknak adott kölcsönt, a földbirtokos javára írják- a földbirtokos állandó havi bért is ad a munkásoknak, de ezt is mint a munkások adósságát köny­velik el. A betakarított gabonát az uraság hombárjaiban őrzik. A ter­mésből a gazda levon 10 százalékot földbérlet fejében, 40 százalékot pe­dig kamat, vagy a munkásoknak át­adott mezőgazdasági gépek értékének törlesztése fejében. A megmaradó 50 százalékból levonja a havi bért és a munkások számlájára írt többi adós­ságot. A munkások éjt nappallá téve, végkimerülésig dolgoznak, sátorban alusznak és a gazdától vásárolják az élelmet, sőt az ivóvizet is. Az árat a gazda tetszése szerint szabja meg. Négy-öt esztendő múlva azután a munkások úgy mennek el erről a földről, ahogyan jöttek Egyetlen tu­lajdonuk fáradt és kérges kezük ... Jogos kérdések: Miért pang a mezőgazdaság, a dol­gozó parasztok és a mezőgazdasági munkások helyzete pedig miért ilyen nyomorúságos? Miért nem javítják meg a szíriai földet, műtrágya alkal­mazásával, az "'öntözési rendszer ki­­terjesztésével, a mezőgazdasági gépek mind fokozottabb használatával? A szíriai falu társadalmi viszonyait kell elemeznünk, hogy válaszolhas­sunk ezekre a kérdésekre. Teljesen világos, hogy a mezőgazdaság pangá­sának és a parasztság nyomorúságos helyzetének a földmonopólium az oka. Ez a monopólium igen kis szá­mú nagybirtokos, bankár és kereske­dő kezébe összoontosul. ezek pedig a mezőgazdasági termelést csupán jö­vedelmi forrásnak tekintik. Szíria vezetőköreinek szemében a parasztok Szabad Földműves — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal Bratislava, Križková 7. — Telefon 332-99 — Szerkesztőség Bratislava Križková 7 — Telefon 243—46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat n. v., Bratisíava Križková 7. — Nyomja Merkantilné tlačiarne n p z z Bratislava ITI Nár. Povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40. — Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél ’ D-52R29

Next

/
Thumbnails
Contents