Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-29 / 22. szám
május 29. Ftrídmüvp s Újfajta takarmányszárító A Mrážek-féle szárítón való zöldtakarmány szárításakor a következőképpen kell eljárni. A lekaszált takarmányt 3—4 napig hagyjuk fonnyadni majd szárítóba tesszük. A szárító berendezése igen egyszerű és hulladékfából Is elkészíthetjük. Tartóssága által megtakarítjuk a minden évben ismétlődő szárító építést és szétszedést. Ajánlatos próbaképpen először kisebb méretben ilyen szárítót elkészíteni. Ez azért is helyes, mert így egyenletesei terül el a padlón és jól letaposódik. Amint a zöldtakarmány eléri az 1 méteres magasságot, beakasztunk az erre előkészített acélnyílásokba négy rudat, s utána újból folytatjuk a szárító megtöltését Ezáltal a takarmány egyenletesen nyomódik le. A következő 1 méternél újból megismételjük ezt az eljárást, egészen addig, amíg a szárító tetejét el nem érjük A kémény felett különösen jól kell a takarmányt leszorítani nehogy levegő jöhessen be rajta. gyakorlatot kapunk a takarmány szárítóban való szárítására. Később földműveseink már minden méretben készíthetnek szárítókat. A szárító alapméretei 6x6, esetleg 7x7 méter bhet, magassága 7-től egészen 8 méterig terjed. A sarkokban négy gömbölyű 20—22 cm átmérőjű fát ütünk 150 cm mélyre a földbe. A földtől 60 cm magasságban padlót készítünk. A padlók közötti távolság 16—20 centimétert tesz ki. Hogy az építkezés erős legyen, a külső oszlopokat keresztbe erősített lécekkel összekötjük az oldalrészekkel. Az alap közepébe 2 cm-es vastagságú deszákból készített szellőztető kéményt helyezünk, átmérete 50x50 centiméter. A kémény 1 méterrel alacsonyabb, mint az oldaloszlopok, és 40 centiméter mélyen van a földbe betonozva. Lent a kémény alján mindjárt a földnél a szénafuvó készülék (ventillátor) csövével azonos átméretű nyílást készítenek, amelyiken keresztül állandóan hideg levegő áramlik a kéménybe. A kémény deszkáit kötőlécek veszik körül, feléig 80 cm-es, majd 100 centiméteres távolságban. A kötőlécekre 50—80 mm vastagságú vaspántokat erősítenek. A vaspántok sarkaiba gömbölyű acélnyílást hegesztenek, amely egy 12—15 centiméter vastagságú fa beakasztására szolgál. A kötőlécek alatt 12x12 centiméter nagyságú nyílásokat készítünk, melyeken keresztül a f vókészüléken át beáramló levegő a szénához kerül. A szárítót 1 méterrel a kémény mögött meg kell tölteni, hogy ne juthasson be levegő. A szárító teteje deszkákból készül, melyet kátránypapírral takarunk le, Amikor a szárító megtelt és a széna hőmérséklete eléri a 30 Celsius fokot megnyitjuk a szellőztető kéményt. Az elfonnyadt takarmány Hogy a szárítás hogyan halad, rzt a legjobban megállapíthatjuk, ha egy vashurokkal egy maréknyit kihúzunk a közepéből. A szárított takarmány egészen tavaszig a szárítóban maradhat. Ha elveszünk belőle, a tetejét mindig jól takarjuk le, hogy az eső ne ártson neki. A szárító első típusa 1951-ben a prágai Kutató intézet mezőgazdasági — gépesítési osztálya javaslata szerint készült. A szárító befogadóképessége 300 mázsa fonnyadt maradt mennyiséget is alaposan megvizsgálták. Ä szárítóba összesen 35 szekér fonnyadt lucernát tettek, ami nem a legjobb minőségű volt. túlérett és túlfeküdt volt. mert az eső után alaposan ki kellett szárítani. Ez a széna azonban a rendesen szárított szénához hasonlítva jobb minőségű volt. A takarmány zöld színe, fríss illata és a növény szárán a levél is megmaradt A széna nem volt túlszárítva. Egy dolgot szükséges azonban szem előtt tartani, ügyeljünk arra. hogy a karókon (oldaloszlepokon;. melyek mindegyike egv-egy mázsa *akarmányt tart, ne képződjön kéreg A karókat (oldaloszlopokat) le kell hámozni mert a kéreg visszatartja a nedvességet és a széna ennek Következtében megpenészesedik Nagyjából azt állíthatjuk hogy a mesterségesen szárított széna igen jó minőségű és nagy mennyiségben tartalmaz könnyen emészthető fehérjeanyagokat Igen alkalmas fiatal marhák és fejőstehenek etetésére. A gyors szárítás folytán olyan fehérjetartalmú takarmányt nyerünk, mely egyúttal a sikerteljes sertéstenyésztés alapját képezi. A gyors konzerválás által nem vesznek kárba a takarmányból az ásványanyagok Ha a takarmányszárítóban megszárított szénát szárítás után szénapsdlásra raktározzuk, a szárító többször egymás után léphet működésbe. 1953-ban a Rakovník melletti áanovi EFSZ készített magának takarmányszáritót. A szövetkezeti tagok meg voltak elégedve a széna minőségével. A Földművelésügyi Minisztérium kutató és népszerűsítési ügyosztálya (Hlavní správa výzkumu a propagace ministerstva zemédelství) szívesen szolgál felvilágosítással azoknak a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, melyek érdeklődnek ezen új szárítási módszer iránt és tökéletesen meg akarják tanulni ezt az eljárást. A Mrázek-féle takarmányszárítót Szlovákiában is alkalmazták több helyen és jól bevált. A szakemberek Török Elemér SZERETTE О .. . Tudom az apám mindig szerette a földnek árva, bús magvetőjét, égett és fájt szegénynek a lelke, ha látta, hogy túrja sovány földjét. Bár hajnalban nem ment a mezőre, hogy kérges kézzel jő magot vessen a kiaszott rögös, barna földbe, mert nekünk nem volt egy tenyérnyi sem. Szerette ő a falu regényes táját, s vetések tengerzöld hullámát, és vágyott leheverni a rögre, szunnyadni rajta vígan, örökre. К apa a s Zúgva száll a traktor hangja hangos tőle a mező. Napfény árad s száz virágtól illatos a levegő. Fejünk fölött madár dalol. Fényben fürdik a határ. Kukorica sorok között pöfékelve traktor jár. Jó traktoros, mint a tiszta új ruháját féltő lány, úgy vigyáz a traktorára, — pontos legyen az irány. Négy kapát húz jó csikója gyorsan fogynak a sorok, s az emberek megcsodálják mit tudnak a traktorok. Előbb végig, majd keresztül —« így a múrika jól halad, nótás kedvű kapásoknak már csak egyelés marad. Az égről az öreg Nap is jókedvűen mosolyog. Nem csoda, hisz ilyen munka előtte is új dolog. Haraszti Gyula Bratislava Fiataloktól hangos a határ zöldtakarmány volt. A Kutató Intézet figyelemmel kisérte a szárítás egész folyamatát. A szárítóba tett lucerna minőségét, valamint a szárított takarmányt és abból a tél folyamán megazonban tovább kísérleteznek még egyszerűbb és nagyobb befogadóképességű szárítók készítésével. A legjobb újításokért a Földművelésügyi Minisztérium pénzjutalmakat utal ki. A kiskakas mindentudó szemüvege Viliámhír A cukorrépa egyel ését a mútt héten megkezdtük a nánai állami gazdaságban. Az egyes csoportok a felosztott parcellákon jó és gyors munkával igyekeznek a terméshozamot emelni. A múlt évi eredményeket szeretnénk túlszárnyalni, pedig akkor is jól megszerveztük a munkát. Sokat segített a szocialista munkaverseny, a faliújság és a viUámhírek. A dohánykertészeti csoport gondosan felnevelt szép palántái napról napra nagyobb területet foglalnak el. A konyhakertészetben is hasonlóan igyekeznek a palántázással, hogy a fennmaradt növényekkel kisegítsék azokat a gazdaságokat, ahol a kedvezőben időjárás miatt nem tudtak elegendő palántát termelni. A fagyra érzékeny palánták kivételével a többi fajtákat már kiültettük. Megkezdtük az egyes kultúrnövények öntözését is, mert május feléig alig 4,6 mm-es csapadékunk volt. Így szeretnénk pütolni, amit a természettől nem kaphattunk meg. Április utolsó hetében és május elején gazdaságunkból négy csoport dolgozott Csehországban a bilinai állami gazdaságban. Különösen a magrépa és a burgonya ültetésében nyújtottak nagy segítséget a cseh dolgozóknak. A helyes munkaszervezéssel, szocialista munkaversennyel, faliújságok és villámhírekkel fokozhatjuk a dolgozók munkateljesítményét. Ezáltal a minőség is emelkedik. A legkedveltebbek azok a villámújságok, amelyeket rajzokkal szemléltetünk. Ilyenek voltak a kutyával, macskával és kakassal való szemléltetés. Elhatároztam, hogy megtekintem a határt. Megnézem, hogyan egyelik a cukorrépát. Feltettem a mindentláto szemüvegemet is. Megállapítottam, hogy a legtöbb dolgozó becsületes munkát végez. Egy négyzetméteren 10—12 répát hagy meg, ahogy azt a proszenicei-módszer előírja, de sajnos még vannak olyanok is, akik csak ötöt, hatot hagynak ugyanolyan területen. Megállapítottam a hiba oka az, hogy kevés a szaktudás. Akik most egyelnek először, honnan tudják, ha senki nem mutatja, hogyan kell dolgozni? De vannak olyanok is, akik nemtörődömségből követik el a hibát. Ez már nagy baj.- Hogyan fogjuk tervünket teljesíteni? Számíthatunk akkor cukorra és pótjutalomra? Az idő gyorsan halad. Orvosoljuk hamar a hibákat. A szakemberek többet segítsenek a dolgozóknak, hogy nagyobb terméseredményt érhessünk el. Mégegyszer figyelmeztetem a cukorrépa egye'őket, szakembereket és a vezetőket, hogy a mindentlátó szemüvegemet továbbra is a csűrömön hordom!... A jövő héten a hibák helyett az eredményeket szeretném kikukorékolni... Ki-ki-ri-ki Kiskakas Beküldte: Nagy József agronómus A felkelő nap sugarai bearanyozták a vidéket. Harmatcseppek csillogtak a füvön. A pacsirta korán ébredt, s énekével felverte a mezők csendjét. A virágokról áradó ülat szinte csiklandozta az ember orrát, gyönyörű májusi reggel volt. A távolban a természet zenéjéhez hozzávegyült a gépek, traktorok zúgása, és a vonat zakatolása. Minden, minden amit láthattunk olyan szép, szemet gyönyörködtető volt. Az emberek mégis másfelé figyeltek. Szépen sorban fiatalok meneteltek az úton, ajkukról felcsendült az ének. Ezek a jókedvű emberek kedves ismerősök. A környéken bárkit megkérdezhetsz, hogy kik ezek a munkásrühába öltözött kapával a vállukon menetelő fiatalok, mindenki ismeri őket. A nagysurányi mezőgazdasági technikai iskola tanulói. A kísérleti parcellákra mentek dolgozni az elméleti tudást a gyakorlattal egybekötni. A mezőn három csapatba osztódtak és megkezdték a tangazdaság nagy cukorrépa tábláján a kapálást. A gyomot és kártevőket nemcsak hogy elpusztították, hanem fajtájukat és életmódjukat is megfigyelték, a jó gazdának ezeket is ismerni kell. Kapák csillogtak egyre fényesebben a fekete földben. Az egész tábla zengett a fiatalok vidám énekétől és kacajától. A múltban ezen a táblán nem dal, nem az öröm szárnyalt, hanem a kisemmizett dolgozók panaszát hallottuk. A mindennapi kenyérgondok bánatossá tették az embereket. Most a fiatalok lelkesen versenyeznek a kapálásban, senki sem akar lemaradni a többitől. A második csoport mégis az élre tört és nagyon szép eredményt ért el. Strba elvtárs, a csoport vezetője kiszámította, hogy az eredmény 80 százalékos tervteljesítést jelent, pedig még dél sem volt. A csoportvezető örömmel megjegyezte, ha továbbra is így igyekeznek 140 százalékra is teljesíthetik napi tervüket. Svajda Ilonka a harmadik csoport tagja munka közben vidáman dalolt, a kap mégis úgy állt a kezében, mintha már régen ebben a szakmában dolgozott volna. Az ügyes lányka fel se nézett mikor oda értünk, úgy beszélt kapálás közben: — Versenyre hívtuk a fiúkat, nagyon igyekeznek, de mégse tudnak megelőzni. — Ilonka még boldogan hozzáfűzte: ■— Ha továbbra is így kitartunk, bizonyára mi győzünk. Tizenkét óra volt. A kapák utolsó csattanása hallatszott. A fiatalok abbahagyták a munkát, ügyesen felsorakoztak és énekelve siettek hazafelé, hagy megebédeljenek. Jólesik ilyenkor a jó ebéd, és egy kis pihenés. Délután újból hozzáláttak a munkához, s folytatták a versenyt. További munkátokhoz sok szerencsét elvtársak! BUDA FERENC a surányi mezügazdasági iskola II. éves tanulója Harcban a magas terméshozamért A nyitrai kerületben a hektárok ezrein már zöldéi a kukorica, a cukor és a takarmányrépa, a burgonya és a többi kapásnövény A szövetkezetesek és az egyénileg gazdálkodók már teljes ütemben megkezdték a növényápolási munkák egyik legfőbb teendőjét — a sorközi ápolást, hogy biztosítsák a növény gazdag terméshozamát, Ezt a munkát azonban aligha tudnák elvégezni időben, ha évről évre nem emelkedne a gépi segítség, melyet a gép- és traktorállomások nyújtanak dolgozó földműveseinknek. Amíg az elmúlt esztendőben a nyitrai kerület gépállomásai 17.286 hektár sorközi művelését végezték el, addig ez évben már 38 618 hektárt műveltek meg. A munkák elvégzésére 465 különféle sarabolő és töltögető eke áll rendelkezésükre A sorköz; művelés munkálatai a késői vetés és ültetés miatt elég lassan haladnak a GTÁ eddig csak 2 ezer hektáron végezte el a sorközi művelést. A munka lassú menete azonban egyáltalában nem mindegy a traktorosoknak. Legjobb bizonyíték erre az érsekújvári gép- és traktorállomás dolgozóinak versenyfelhívása, melyben a kerület összes gépállomásait versenyre hívják az időben és jő minőségben elvégzett sorközi művelés tervének teljesítéséért. Ezen a tavaszon 74 sarabolóval és töltögető ekével 5300 hektár kapásnövényt fognak megművelm, ami 2641 hektárral többet tesz ki, mint amennyit az elmúlt évben ugyanebben az időben megműveltek. A felhívás megtárgyalása után a brigádközpontokban és a gépállomásokon versenyre hívták a kerület 15 gép- és traktorállomásának traktorosát. A verseny főbb pontjai a következők: a járás bevetett területéből a gépierővel megművelt kapások legmagasabb százaléka, a növényápolás minősége, a traktorok, sarabolók és I töltögető ekék kihasználása, figyelembe véve azt. hogy egy traktor napi átlagteljesítménye 6 hektár föld ssrabolása. Egyes kapások művelését a legrövidebb agrotechnikai határidőn belül kell elvégezni. Az érsekújvári gépállomáson már ezen feltételek mellett versenyeznek a brigádközpontok és a gépállomás traktoristái.
