Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-29 / 22. szám

1955. május 29. Földműves 7 Több silót készítenek» mint tavaly, hogy növelni tudják az állatok hasznosságát A vágkirályfai EFSZ jól megszervezte a tavaszi munkákat Cj. korszerű épületek láthatók a deáki EFSZ gazdasági udvarában. Las­san egész falut alkot az épületek so­kasága s a szövetkezet állatai, gabo­nája, kovács- és bognárműhelyei, az egész vagyon összpontosítva lesz. A gazdasági udvarban, mint szorgalmas méhecskék sürögnek, forognak a szö­vetkezet tagjai. Befejezés előtt áll _a hatalmas magtárépület,_s építik a víz­tornyot, amely az összes istállót el­látja majd vízzel. A trágyatelepen egy 25-ös trágyarakó Zetor több ember munkáját végzi. Hosszúfogú villáját jól megmeríti az érett trágyában s könnyűszerrel rakja tele a pótkocsi­kat. Másodvetemény alá trágyáznak. A régi silót új váltja fel Az istállók közelében mint katonák sorakoznak a silógödrök. Körülöttük emberek dolgoznak. A villanyra be­rendezett silógép bugása betölti až egész udvart. A frissen kaszált ro­zsosbükkönyt viszi az elevátor, nyeli az éhes gép szája, hogy aztán apróra vágva a gödörbe fújja, öt perc alatt leürül egy kocsi, telik a rakás, akár­hogy is gyúrják. Az emberek egyen­getik serényen a bika pedig kemény léptekkel gyúrja a szecskázott zöldet Igaz, néha korbáccsal is suhintanak reája, de nem is csoda, a tiprást megúnja a szegény pára. — Nincs mása a silónak — mondja Tuska Márton csoportvezető. Az álla­tok szeretik s hasznosságuk növek­szik. Ezért, ha lehet mind a 11 hek­tár rozsos- és ősziárpás bükkönyt ksilózzuk. A gödrökben — biztos he­lyen — jó érett állapotban bármikor jó minőségű takarmányt biztosít. A szellő meg-megrebben, az ember érzi az érett siló jellegzetes szagát. Ügy látszik még a zöldet tipró bika is megérezte, mert fajét magasra emeli, nagyot bődül, lábával vág egyet és jót szippant a levegőből. Termé­szetes nem az új, most szecskázó t zöld töltötte be szagával a levegőt, hanem a tavalyi. Ugyanis egy 50 köb­méteres gödör — amelyben kórót és répafejet savanyítottak — a napok­ban lett felbontva. — Még amott ni, — mutat Horák György agronómus egy letakart gödör felé — ott van 50 köb savanyított répaszelet. Az még egy ideig eltart, de amint elfogy, etetni fogjuk az újat. A régit új váltja fel. Ez évben még sokkal több silót készítünk mint ta­valy. Számításunk az, hogy minden tehénre 35—40 mázsa zöldet silózunk Kaszálnak, szántanak, vetnek A határ színe gyorsan egyik napról a másikra változik. A táblán derékig­érö rozsosbükköny hullámzik, jen a gép, éles kaszájával vágja, — dől a rend. Jönnek a kocsik, magasan ra­kodnak, sűrűn forognak, ürül a föld. Megjelenik a hemyőtalpas, hasítja a fekete földet, buktatja a tarlót. Majd borona és henger, s szinte mesesze­rűen már vetik is be. Csörög a cso­roszlyákon lefutó száraz kukorica. A földben nedvességhez jut, csira hajt s pár nap múlva kidugja fejét a föld­ből. Őszre nagyra nő és tejes állapot­ban az is a silőgödrökbe kerül. Másodveteményként az EFSZ 6 hek ­tár silókukoricát és 20 hektár csala­­mádékeveréket vet, aminek termésé­ből megtelnek a silógödrök. Silót etetnek, szépek az eredmények Az istállókban szebbnél szebb álla­tokat látni. A tehenek tőgye duzzadt mint egy sajtár. Kérődznek, emésztik a jól összeállított takarmányt, ami­től majd vastag sugarakban ömlik a tej. A_ takarmányeíőkészltő helyiség­ben szecskázott rozsosbükköny, siló, árpaszalma található, melyről az erő­takarmány sem hiányzik. Fejési átla­guk 5,6 1 naponta. Eddig 23152 liter tejet kellett leadniok, amit 21996 li­terrel túlléptek. Jövedelmük állandóan növekszik; van korpa, ami ugyancsak újabb tejforrást jelent. Év végéig még 35 ООО 'iter tejet adnak be sza ­bad áron. Az istálló egyik végében — regge­lijük elfogyasztása után — a Stej­­mann-ketrecekben nyugodtan oihen­­nek az utánpótlást szolgáló ridegen nevelt borjak. Ebből is láthatjuk hogy a deákiak mindent elkövetnek hogy nagyobb eredménveket érjenek el s több jövedelemhez jussanak.. Három versenyzászló van birtokukban A negyedévi járási verseny kiérté­kelésénél mint a járás legjobb állatte­nyésztési csoportja elnyerték a járási vándorzászlót. Megérdemelték, mert nemcsak tejből, de marha- és sertés­húsból is magasan túlszárnyalták elő­írt beadásukat. Az állattenyésztésben elért eredményekért kapott verseny­­zászló felvillanyozta a növénytermc— lőcsoport tagjait. Nagy lendületet vett a növénytermelési munkák elvégzése, ami azt eredményezte, hogy a járási verseny kiértékelése után a növény­termesztő-csoport is elnyerte a ver­senyzászlót. Ez mágikus erővel von­zotta a harmadikat és így lett a deá­ki EFSZ a vágsellyei járás legelső szövetkezete. A három zászló serkentse meg jobb munkára, nagyobb eredmények eléré­sére a szövetkezet tagjait. Hassanak oda, hogy a növénytermesztésen ke­resztül a másodvetések és az évelő takarmányok gondozásával még bősé­gesebb takarmányalapot teremtsenek, hogy fejési átlaguk 5,6 literről 8—10 literre emelkedjen. Sándor Gábor A deáki EFSZ tagjai silózzák a rozsosbükkönyt. Tervük az, hogy ez év­ben minden fejőstehén részére 35—40 mázsa silótakarmányt készítenek A trágyát gép segítségével rakják a pótkocsikra. A földön ugyancsak gép­pel szórják szét. Szántás után a földet másodnövényekkel vetik be. Vessünk minél több másodnövényt Hazánk éghajlata és talajviszonyai lehetővé teszik, hogy minél nagyobb területen termeljünk másodvetemény­ként abrak- és szálastakarmány nö­vényeket. Az a feladat, hogy az őszi takarmánykeverékek után a terület megművelését és bevetését azonnal végezzük el. A trágyázást úgy kell megszervez­ni, hogy a másodnövények tápláló­anyag-szükségletét biztosítsuk és a talaj humusztartalmát megtartsuk sőt céltudatosan, állandóan növeljük. Mi­nél gazdagabb a talaj humuszban, annál több vizet raktározhat növé­nyeink számára, annál tevékenyebb a talaj élete és kedvezőbb a, növények táplálóanyag ellátása. A hosszabb te­nyészidejű másodtermények meghá­lálják a közvetlen istállótrágyázást. Ott, ahol arra lehetőség van. a ta­karmánykeverék lekaszálása után a jól érett istállótrágyát azonnal szét kell szórni és leszántani Ezt az el­járást azonban ott kell alkalmazni el­sősorban. ahol az istállótrágya a te­rülethez lehetőlpg közel van hogy a trágyázás 1 — 2 napon b^liii teljes egészében befejezhető legyen A műtrágyákat korai másodvetésű növényeink alá jlsősorban a szuper­foszfátot, kisebb mennyiségben kálit, a zöld tömegtakarmányok alá pedig nitrogénműtrágyát, pétisót adjunk. A kukorica, napraforgó és köles alá magtermelés céljára, a lehetőséghez mérten szuperfoszfátból 100—150 kg­­ot is adhatunk. Ugyanis a magnak termelt másodnövényeknek még van elég idejük ahhoz, hogy a lassan ha­tó szuperfoszfátot tenyészidejűk alatt hasznosítani tudják. A siló- és csala­­mádé-kukorica alá. bár az őszi ke­veréktakarmányok részben pillangó­sak. de mivel tömegtakarmány előál­lítása a cél, hektáronként 60—80 kg pétisót adjunk. Az őszi keverék után, ha az pillangós volt, a magtermelés­re vetett növények alá pétisót ne ad­junk. A műtrágyát a takarmány leta­­karítása után a lehető leggyorsanbban el kell szórni és a talajba művelni. Talaielókészítés. Kettős termeszté­sünk sikere elsősorban attól függ, hogy az elővetemény után milyen nedvesség] állapotban maradt vissza a talaj a másodtermény számára Ez­ért az elővetemény letakarítása után a talajt azonnal szántsuk fel fsak akkor számíthatunk a más >d vetésű nö vények kedvező kelésére és fejlődé­sére. ha az elővetemény lekerülése után, nyomban 1—2 napon belül fel­törjük a tarlót, azt esetleg ismételt hengerezéssel tömörítjük és a vetés­hez aprómorzsás magágyat készítünk, a magtakarő után pedig hengert já­ratunk. Ha nem megfelelő munkát vég zünk, a laza, üreges, vagy rögös ta­laj nagyon könnyen kiszárad, a bele­vetett mag rosszul csírázik, egyenet­lenül, hiányosan kel, — a másodve­tésű növény pedig nehezen fejlődik, sőt esetenként el is pusztul. A szán­tás mélysége 12—15 cm legyen. A vetést is késedelem nélkül, leg­rövidebb időn belül fejezzük be. Az alkalmazandó vetőmag mennyiségét körültekintően kell megállapítani. Minthogy a szükséges vetőmagkész­let korlátozott mennyiségben áll ren­delkezésre, minél nagyobb területen — a magtermelésen kívül a zöldta­karmány termelésénél is. (napraforgó­siló. kukorica-siló cirok) — alkal­mazni kell a ritka és ikersoros ve­tési módszert, ügy nemcsak vetőma­got takarítunk meg hanem azáltal, hogy sarabolási és kapálási munkát is tudunk végezni, nagymértékben mellük terméseredménveinket. Minden szövetkezet és egyéni ter­melő. elsősorban meglevő saját vető­magkészletéből biztosítsa az őszi ta­karmánykeverékek lekaszálása után a felszabadult terület bevetését. A vágkirályfai szövetkezet egyike azoknak, melyek a vágsellyei járásban későbbi időpontban alakultak neg. A fiatal és tapasztalatlan szövetkezet bizony sok nehézséggel küszködött. Rosszul szervezték a munkát »mind a növénytermelésben, mind az állatte­nyésztésben. Gyenge volt a munkafe­gyelem és hiányzott a felelősségét zet. Mindez a szövetkezet gazdálkodási eredményeire és a dolgozók anyag: érdekeltségére is hatással volt. Ez a helyzet sok gondot okozott a szövetkezet tagságának. A vezetőség szüntelenül fontolgatta: hogyan le­hetne javítani a szövetkezet murká - ját és miként lehetne fokozni a kü­lönböző termelési ágazatok termelé­kenységét. Az EFSZ örömmel üdvö - zölte Csehszlovákia Kommunista Párt­ja X. kongresszusának irányelveit amelyek világosan megjelölték, mi a teendő, hogy a szövetkezet gazdasá­gilag előbbre jusson és politikailag megszilárduljon. A pártkongresszus irányt mutatott, hogyan kell szervez­ni a munkát, ha a szövetkezet meg akarja javítani a gazdálkodás színvo­nalát, s vele együtt a tagság jövedel­­mét. A szövetkezet az irányelvek szelle­mében halad előre. Ezt a legjobban tudnák tanúsítani azok a szövetkeze­ti tagok, akik részt vettek a járási szocialista munkaverseny értékelésén, ahol a sellyei járás összes EFSZ-ei részt vettek. A járási munkaversenv értékelése ugyanis minden hónapban más és más EFSZ-ben történik, s a napokban ez a vágkirályfai EFSZ-ben volt. A megjelentek ilyenkor birá’ják a hiányosságokat, s az elért jó ered­mény módszerét odahaza igyekeznek alkalmazni. így volt ez a vágkirályfai EFSZ-ben, amikor a_ kiértékelés nap­ján a küldöttek átvizsgálták a határt, illetve a növénytermelési csoport munkáját. Kiss Balázs növénytermelési cso­portvezető büszkén számolt be. hogy mindent megtett a magasabb termés­hozam eléréséért, összes őszi és ta­vaszi gabonaféléket kereszt- illetve szüksorosan vetették el. A tél folyamán minden istállótrá­gyát kihordtak azon táblák szé pre melyeket ebben az évben trágyáznák. A trágyarakásokat földdel letakarták Tavasszal ahogy az idő megengedte, minden őszi szántást megsimitóztak. műtrágyát szórtak minden növé.nv alá és nem feledkeztek meg a fejtrár.vá­­zásról sem. Kukoricát 20 hektáron, burgonyát 3 hektáron négyzetes-fész­kes módszerrel ültettek illetve vetet­tek el, mert így sarabolással a földet jobban lehat qyomtalanítani. Cukor­répa vetésnél nagy súlyt fektettek a sortávolságra, mert a legnehezebb munkát, a répa szedését — nem ké­zierővel, hanem répakombájnnal fog­ják szedetni. A fent említett munkálatoknál nagy segítséget nyújtott a helybeli trakto­rosbrigád Kaszás Béla vezetésével Azonban az EFSZ tagsága is kitett magáért, a 22 hektár répát már egy­szer megsarabolták és И is egjfe’ték. A múlt évekhez viszonyítva bátran elmondhatjuk, hogy a vágkirályfai EFSZ-ben sok minden megváltozott. A növénytermelési csoport a járási verseny értékelésekor az első helye­zést érte el, s így elnyerte a járáfei nemzeti bizottság vándorzászlaját. Búcsúzáskor Kaszás József elnök elvtárs ezeket mondotta: _Jól tudjuk, hogy a tervezett hektárhözamokat ki­zárólag csak akkor érhetjük el, ha betartjuk a vetés, ültetés és növény­­ápolás agrotechnikai határidőit és rendszeresítjük a bevált munkamód­szereket. Vállaljuk, hogy feladatain­kat még lelkiismeretesebben és foko­zott felelősségtudattal fogjuk végre­hajtani, hogy szövetkezetünk szilárd legyen s mind magunknak, mind dol­gozó népünknek elegendő élelmiszere legyen. Danada István, GTÄ, Vágsellve Nehéz volt az út a szép eredményekig Amilyen szerény Trancsík Francis­ka, olyan egyszerű élettörténete is Mint egy 9 gyermekes zsolnai mun­kás 15 éves leánya hagyta el szülő­földjét a második világháború kitöré­se előtt. Vándorbotot adott kezébe a munkanélküliség, Csehországba ment к nyérkereseti lehetőség után. így került a horinevesi állami gazdaságba ahol jó munkával kivívta a megbe­csülést. Nem Is csoda, hiszen a gaz­daság legjobb dolgozóinak egyike — mint Brugyinová Ludmilla fejőcso­portjának egyik tagja — ő is részese „Az építésben szerzett érdemekért” kitüntetésnek. Ez a példás fejőcsoport már több kitüntetésben részesült. A múlt évben például már október 17-én teljesítette egész évi tejbeadását és a terven felül vállalt 50 ezer liter tej beadá­sát magasan túlszárnyalta. A csoport tagjai összesen 77 tehenet gondoznak és fejnek. A múlt év folyamán tehe­nenként 4077 liter átlagos tejhozamot értek el. Trancsík Franciskát egész éven ke­resztül mint a csoport legjobb dolgo­zóját értékelték. Munkája nem köny­­nyű, de ő szívesen végzi; 13 tehenet gondoz és fej. Jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt évben 5365 liter tejet termelt ki minden tehéntől, ami közel 18 ü­­tet napi tejátlagot jelent. Ezek a számok bizonyosan szépek és könnyen leírhatók, de annál nehe­zebb volt a hozzájuk vezető út. Sokat kellett tanulnia a magas tejhozam szovjet mestereitől. Trancsík Francis­ka volt az első a gazdaságban, aki már 3 évvel ezelőtt foglalkozott Ma­­linyinova módszerével, habár a kezdet nem is kecsegtette nagy eredmények­kel. A többi fejőnők már vissza akar­tak térni a régi takarmányozási és fejési módszerre, de 6 kitartott — és győzött. Most így nyilatkozik munká­járól: — Idők folyamán lassan rájöttünk hogy Malinyinova- módszere nem csu­pán a tőgymasszázsból áll, mint azt sokan elképzelik. Elsősorban eltértünk a „közös" takarmányozástól. Minde­gyikünk 13 tehenet vett gondozásba A legnagyobb fordulat azonban akkor történt, amikor a teheneknél bevezet­tük a hasznosság szerinti egyedi ta­karmányozást. Novák Jaroslav zootechnikus kitű­nően érti munkáját és helyesen megállapítja a takarmányadagokat. Havonta átszámítja, összeegyezteti * hasznosságot a napi takarmányszük­séglettel. így például 1955 május 1- től 31-ig 6 kg széna, 4 kg szalma. 30 kg siló, 3 kg szemestakarmány és 0,5 kg fehérjekeverék volt egy-egy tehén napi takarmányadagja. Ezenkí­vül só és ásványi anyagok. Ez min­denesetre az átlagos adag, mely az egyes állatok tejhozamához mérten változik, melyet kéthetenként a zoo­technikus ellenőriz. Döntő fontosságú a szemestakarmányadag változása, melyet öt liter tejhozamonként álla­pít meg. Ez azt jelenti, hogy pél­dául 15 literes tejhozamnál 3 Kg sze­mestakarmányt kap egy állat, viszont a-25 liter tejhozamú tehén 5 kg sze­mestakarmányt igényel a nevezett tejmennyiség folyamatos kitermelésé­hez. A takarmányozők tehát a táblán feltüntetett tejhozam szerint adag I- ják a szemestakarmányt. Ez a helyes takarmányozási technika meg is hozza az eredményt. Jogosan büszkélkedik Trencsík Franciska 449-es számú te­henével, amely még közvetlen ellés előtt is 18 liter tejet ad naponta Le­­borjazás után mindig 35 liter tejet fej tőle napi háromszori fejésre. Jó munkával emelik a burgonya hektárhozamát A kézsmárki EFSZ az elmúlt évek­ben jó hírnévre tett szert, amit to­vábbra is meg akar tartani. Ezért tő­lük telhetőén iparkodtak a tavaszi munkákat időben és jól elvégezni Különös gondot fordítottak főtermé­nyük, a burgonya termelésére. Ezért már a múlt évben 300 mázsa istálló­­trágyát hintettek szét a tarlóra hek­táronként Azután elvégezték a kö­zép- és mélyszántást is. Tavasszal ugyancsak időben simítóztak, boro­­náltak és 5 mázsa műtrágyát szórtak szét hektáronként az istáilótrágya ki­egészítésére. A kézsmárkiak eredeti terve az volt hogy 5 hektáron négyzetes-f* -/kés módszerrel ültetik a burgonyát de később, hogy a hektárhozamot na­gyobb területen emelni tudják. 16 hektáron ültettek e módszerrel Azon­ban nemcsak a föld előkésziiésére fektettek nagy súlyt, hímem a nö­vényápolási munkákat is időben és jól akarják elvégezni. Céljuk az, hogy burgonyából hektáronként 300 mázsa termést takarítsanak be. Mató Pál

Next

/
Thumbnails
Contents