Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-29 / 22. szám
1955. május 29. Földműves 7 Több silót készítenek» mint tavaly, hogy növelni tudják az állatok hasznosságát A vágkirályfai EFSZ jól megszervezte a tavaszi munkákat Cj. korszerű épületek láthatók a deáki EFSZ gazdasági udvarában. Lassan egész falut alkot az épületek sokasága s a szövetkezet állatai, gabonája, kovács- és bognárműhelyei, az egész vagyon összpontosítva lesz. A gazdasági udvarban, mint szorgalmas méhecskék sürögnek, forognak a szövetkezet tagjai. Befejezés előtt áll _a hatalmas magtárépület,_s építik a víztornyot, amely az összes istállót ellátja majd vízzel. A trágyatelepen egy 25-ös trágyarakó Zetor több ember munkáját végzi. Hosszúfogú villáját jól megmeríti az érett trágyában s könnyűszerrel rakja tele a pótkocsikat. Másodvetemény alá trágyáznak. A régi silót új váltja fel Az istállók közelében mint katonák sorakoznak a silógödrök. Körülöttük emberek dolgoznak. A villanyra berendezett silógép bugása betölti až egész udvart. A frissen kaszált rozsosbükkönyt viszi az elevátor, nyeli az éhes gép szája, hogy aztán apróra vágva a gödörbe fújja, öt perc alatt leürül egy kocsi, telik a rakás, akárhogy is gyúrják. Az emberek egyengetik serényen a bika pedig kemény léptekkel gyúrja a szecskázott zöldet Igaz, néha korbáccsal is suhintanak reája, de nem is csoda, a tiprást megúnja a szegény pára. — Nincs mása a silónak — mondja Tuska Márton csoportvezető. Az állatok szeretik s hasznosságuk növekszik. Ezért, ha lehet mind a 11 hektár rozsos- és ősziárpás bükkönyt ksilózzuk. A gödrökben — biztos helyen — jó érett állapotban bármikor jó minőségű takarmányt biztosít. A szellő meg-megrebben, az ember érzi az érett siló jellegzetes szagát. Ügy látszik még a zöldet tipró bika is megérezte, mert fajét magasra emeli, nagyot bődül, lábával vág egyet és jót szippant a levegőből. Természetes nem az új, most szecskázó t zöld töltötte be szagával a levegőt, hanem a tavalyi. Ugyanis egy 50 köbméteres gödör — amelyben kórót és répafejet savanyítottak — a napokban lett felbontva. — Még amott ni, — mutat Horák György agronómus egy letakart gödör felé — ott van 50 köb savanyított répaszelet. Az még egy ideig eltart, de amint elfogy, etetni fogjuk az újat. A régit új váltja fel. Ez évben még sokkal több silót készítünk mint tavaly. Számításunk az, hogy minden tehénre 35—40 mázsa zöldet silózunk Kaszálnak, szántanak, vetnek A határ színe gyorsan egyik napról a másikra változik. A táblán derékigérö rozsosbükköny hullámzik, jen a gép, éles kaszájával vágja, — dől a rend. Jönnek a kocsik, magasan rakodnak, sűrűn forognak, ürül a föld. Megjelenik a hemyőtalpas, hasítja a fekete földet, buktatja a tarlót. Majd borona és henger, s szinte meseszerűen már vetik is be. Csörög a csoroszlyákon lefutó száraz kukorica. A földben nedvességhez jut, csira hajt s pár nap múlva kidugja fejét a földből. Őszre nagyra nő és tejes állapotban az is a silőgödrökbe kerül. Másodveteményként az EFSZ 6 hek tár silókukoricát és 20 hektár csalamádékeveréket vet, aminek terméséből megtelnek a silógödrök. Silót etetnek, szépek az eredmények Az istállókban szebbnél szebb állatokat látni. A tehenek tőgye duzzadt mint egy sajtár. Kérődznek, emésztik a jól összeállított takarmányt, amitől majd vastag sugarakban ömlik a tej. A_ takarmányeíőkészltő helyiségben szecskázott rozsosbükköny, siló, árpaszalma található, melyről az erőtakarmány sem hiányzik. Fejési átlaguk 5,6 1 naponta. Eddig 23152 liter tejet kellett leadniok, amit 21996 literrel túlléptek. Jövedelmük állandóan növekszik; van korpa, ami ugyancsak újabb tejforrást jelent. Év végéig még 35 ООО 'iter tejet adnak be sza bad áron. Az istálló egyik végében — reggelijük elfogyasztása után — a Stejmann-ketrecekben nyugodtan oihennek az utánpótlást szolgáló ridegen nevelt borjak. Ebből is láthatjuk hogy a deákiak mindent elkövetnek hogy nagyobb eredménveket érjenek el s több jövedelemhez jussanak.. Három versenyzászló van birtokukban A negyedévi járási verseny kiértékelésénél mint a járás legjobb állattenyésztési csoportja elnyerték a járási vándorzászlót. Megérdemelték, mert nemcsak tejből, de marha- és sertéshúsból is magasan túlszárnyalták előírt beadásukat. Az állattenyésztésben elért eredményekért kapott versenyzászló felvillanyozta a növénytermc— lőcsoport tagjait. Nagy lendületet vett a növénytermelési munkák elvégzése, ami azt eredményezte, hogy a járási verseny kiértékelése után a növénytermesztő-csoport is elnyerte a versenyzászlót. Ez mágikus erővel vonzotta a harmadikat és így lett a deáki EFSZ a vágsellyei járás legelső szövetkezete. A három zászló serkentse meg jobb munkára, nagyobb eredmények elérésére a szövetkezet tagjait. Hassanak oda, hogy a növénytermesztésen keresztül a másodvetések és az évelő takarmányok gondozásával még bőségesebb takarmányalapot teremtsenek, hogy fejési átlaguk 5,6 literről 8—10 literre emelkedjen. Sándor Gábor A deáki EFSZ tagjai silózzák a rozsosbükkönyt. Tervük az, hogy ez évben minden fejőstehén részére 35—40 mázsa silótakarmányt készítenek A trágyát gép segítségével rakják a pótkocsikra. A földön ugyancsak géppel szórják szét. Szántás után a földet másodnövényekkel vetik be. Vessünk minél több másodnövényt Hazánk éghajlata és talajviszonyai lehetővé teszik, hogy minél nagyobb területen termeljünk másodveteményként abrak- és szálastakarmány növényeket. Az a feladat, hogy az őszi takarmánykeverékek után a terület megművelését és bevetését azonnal végezzük el. A trágyázást úgy kell megszervezni, hogy a másodnövények táplálóanyag-szükségletét biztosítsuk és a talaj humusztartalmát megtartsuk sőt céltudatosan, állandóan növeljük. Minél gazdagabb a talaj humuszban, annál több vizet raktározhat növényeink számára, annál tevékenyebb a talaj élete és kedvezőbb a, növények táplálóanyag ellátása. A hosszabb tenyészidejű másodtermények meghálálják a közvetlen istállótrágyázást. Ott, ahol arra lehetőség van. a takarmánykeverék lekaszálása után a jól érett istállótrágyát azonnal szét kell szórni és leszántani Ezt az eljárást azonban ott kell alkalmazni elsősorban. ahol az istállótrágya a területhez lehetőlpg közel van hogy a trágyázás 1 — 2 napon b^liii teljes egészében befejezhető legyen A műtrágyákat korai másodvetésű növényeink alá jlsősorban a szuperfoszfátot, kisebb mennyiségben kálit, a zöld tömegtakarmányok alá pedig nitrogénműtrágyát, pétisót adjunk. A kukorica, napraforgó és köles alá magtermelés céljára, a lehetőséghez mérten szuperfoszfátból 100—150 kgot is adhatunk. Ugyanis a magnak termelt másodnövényeknek még van elég idejük ahhoz, hogy a lassan ható szuperfoszfátot tenyészidejűk alatt hasznosítani tudják. A siló- és csalamádé-kukorica alá. bár az őszi keveréktakarmányok részben pillangósak. de mivel tömegtakarmány előállítása a cél, hektáronként 60—80 kg pétisót adjunk. Az őszi keverék után, ha az pillangós volt, a magtermelésre vetett növények alá pétisót ne adjunk. A műtrágyát a takarmány letakarítása után a lehető leggyorsanbban el kell szórni és a talajba művelni. Talaielókészítés. Kettős termesztésünk sikere elsősorban attól függ, hogy az elővetemény után milyen nedvesség] állapotban maradt vissza a talaj a másodtermény számára Ezért az elővetemény letakarítása után a talajt azonnal szántsuk fel fsak akkor számíthatunk a más >d vetésű nö vények kedvező kelésére és fejlődésére. ha az elővetemény lekerülése után, nyomban 1—2 napon belül feltörjük a tarlót, azt esetleg ismételt hengerezéssel tömörítjük és a vetéshez aprómorzsás magágyat készítünk, a magtakarő után pedig hengert járatunk. Ha nem megfelelő munkát vég zünk, a laza, üreges, vagy rögös talaj nagyon könnyen kiszárad, a belevetett mag rosszul csírázik, egyenetlenül, hiányosan kel, — a másodvetésű növény pedig nehezen fejlődik, sőt esetenként el is pusztul. A szántás mélysége 12—15 cm legyen. A vetést is késedelem nélkül, legrövidebb időn belül fejezzük be. Az alkalmazandó vetőmag mennyiségét körültekintően kell megállapítani. Minthogy a szükséges vetőmagkészlet korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, minél nagyobb területen — a magtermelésen kívül a zöldtakarmány termelésénél is. (napraforgósiló. kukorica-siló cirok) — alkalmazni kell a ritka és ikersoros vetési módszert, ügy nemcsak vetőmagot takarítunk meg hanem azáltal, hogy sarabolási és kapálási munkát is tudunk végezni, nagymértékben mellük terméseredménveinket. Minden szövetkezet és egyéni termelő. elsősorban meglevő saját vetőmagkészletéből biztosítsa az őszi takarmánykeverékek lekaszálása után a felszabadult terület bevetését. A vágkirályfai szövetkezet egyike azoknak, melyek a vágsellyei járásban későbbi időpontban alakultak neg. A fiatal és tapasztalatlan szövetkezet bizony sok nehézséggel küszködött. Rosszul szervezték a munkát »mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Gyenge volt a munkafegyelem és hiányzott a felelősségét zet. Mindez a szövetkezet gazdálkodási eredményeire és a dolgozók anyag: érdekeltségére is hatással volt. Ez a helyzet sok gondot okozott a szövetkezet tagságának. A vezetőség szüntelenül fontolgatta: hogyan lehetne javítani a szövetkezet murká - ját és miként lehetne fokozni a különböző termelési ágazatok termelékenységét. Az EFSZ örömmel üdvö - zölte Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelveit amelyek világosan megjelölték, mi a teendő, hogy a szövetkezet gazdaságilag előbbre jusson és politikailag megszilárduljon. A pártkongresszus irányt mutatott, hogyan kell szervezni a munkát, ha a szövetkezet meg akarja javítani a gazdálkodás színvonalát, s vele együtt a tagság jövedelmét. A szövetkezet az irányelvek szellemében halad előre. Ezt a legjobban tudnák tanúsítani azok a szövetkezeti tagok, akik részt vettek a járási szocialista munkaverseny értékelésén, ahol a sellyei járás összes EFSZ-ei részt vettek. A járási munkaversenv értékelése ugyanis minden hónapban más és más EFSZ-ben történik, s a napokban ez a vágkirályfai EFSZ-ben volt. A megjelentek ilyenkor birá’ják a hiányosságokat, s az elért jó eredmény módszerét odahaza igyekeznek alkalmazni. így volt ez a vágkirályfai EFSZ-ben, amikor a_ kiértékelés napján a küldöttek átvizsgálták a határt, illetve a növénytermelési csoport munkáját. Kiss Balázs növénytermelési csoportvezető büszkén számolt be. hogy mindent megtett a magasabb terméshozam eléréséért, összes őszi és tavaszi gabonaféléket kereszt- illetve szüksorosan vetették el. A tél folyamán minden istállótrágyát kihordtak azon táblák szé pre melyeket ebben az évben trágyáznák. A trágyarakásokat földdel letakarták Tavasszal ahogy az idő megengedte, minden őszi szántást megsimitóztak. műtrágyát szórtak minden növé.nv alá és nem feledkeztek meg a fejtrár.vázásról sem. Kukoricát 20 hektáron, burgonyát 3 hektáron négyzetes-fészkes módszerrel ültettek illetve vetettek el, mert így sarabolással a földet jobban lehat qyomtalanítani. Cukorrépa vetésnél nagy súlyt fektettek a sortávolságra, mert a legnehezebb munkát, a répa szedését — nem kézierővel, hanem répakombájnnal fogják szedetni. A fent említett munkálatoknál nagy segítséget nyújtott a helybeli traktorosbrigád Kaszás Béla vezetésével Azonban az EFSZ tagsága is kitett magáért, a 22 hektár répát már egyszer megsarabolták és И is egjfe’ték. A múlt évekhez viszonyítva bátran elmondhatjuk, hogy a vágkirályfai EFSZ-ben sok minden megváltozott. A növénytermelési csoport a járási verseny értékelésekor az első helyezést érte el, s így elnyerte a járáfei nemzeti bizottság vándorzászlaját. Búcsúzáskor Kaszás József elnök elvtárs ezeket mondotta: _Jól tudjuk, hogy a tervezett hektárhözamokat kizárólag csak akkor érhetjük el, ha betartjuk a vetés, ültetés és növényápolás agrotechnikai határidőit és rendszeresítjük a bevált munkamódszereket. Vállaljuk, hogy feladatainkat még lelkiismeretesebben és fokozott felelősségtudattal fogjuk végrehajtani, hogy szövetkezetünk szilárd legyen s mind magunknak, mind dolgozó népünknek elegendő élelmiszere legyen. Danada István, GTÄ, Vágsellve Nehéz volt az út a szép eredményekig Amilyen szerény Trancsík Franciska, olyan egyszerű élettörténete is Mint egy 9 gyermekes zsolnai munkás 15 éves leánya hagyta el szülőföldjét a második világháború kitörése előtt. Vándorbotot adott kezébe a munkanélküliség, Csehországba ment к nyérkereseti lehetőség után. így került a horinevesi állami gazdaságba ahol jó munkával kivívta a megbecsülést. Nem Is csoda, hiszen a gazdaság legjobb dolgozóinak egyike — mint Brugyinová Ludmilla fejőcsoportjának egyik tagja — ő is részese „Az építésben szerzett érdemekért” kitüntetésnek. Ez a példás fejőcsoport már több kitüntetésben részesült. A múlt évben például már október 17-én teljesítette egész évi tejbeadását és a terven felül vállalt 50 ezer liter tej beadását magasan túlszárnyalta. A csoport tagjai összesen 77 tehenet gondoznak és fejnek. A múlt év folyamán tehenenként 4077 liter átlagos tejhozamot értek el. Trancsík Franciskát egész éven keresztül mint a csoport legjobb dolgozóját értékelték. Munkája nem könynyű, de ő szívesen végzi; 13 tehenet gondoz és fej. Jó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt évben 5365 liter tejet termelt ki minden tehéntől, ami közel 18 ütet napi tejátlagot jelent. Ezek a számok bizonyosan szépek és könnyen leírhatók, de annál nehezebb volt a hozzájuk vezető út. Sokat kellett tanulnia a magas tejhozam szovjet mestereitől. Trancsík Franciska volt az első a gazdaságban, aki már 3 évvel ezelőtt foglalkozott Malinyinova módszerével, habár a kezdet nem is kecsegtette nagy eredményekkel. A többi fejőnők már vissza akartak térni a régi takarmányozási és fejési módszerre, de 6 kitartott — és győzött. Most így nyilatkozik munkájáról: — Idők folyamán lassan rájöttünk hogy Malinyinova- módszere nem csupán a tőgymasszázsból áll, mint azt sokan elképzelik. Elsősorban eltértünk a „közös" takarmányozástól. Mindegyikünk 13 tehenet vett gondozásba A legnagyobb fordulat azonban akkor történt, amikor a teheneknél bevezettük a hasznosság szerinti egyedi takarmányozást. Novák Jaroslav zootechnikus kitűnően érti munkáját és helyesen megállapítja a takarmányadagokat. Havonta átszámítja, összeegyezteti * hasznosságot a napi takarmányszükséglettel. így például 1955 május 1- től 31-ig 6 kg széna, 4 kg szalma. 30 kg siló, 3 kg szemestakarmány és 0,5 kg fehérjekeverék volt egy-egy tehén napi takarmányadagja. Ezenkívül só és ásványi anyagok. Ez mindenesetre az átlagos adag, mely az egyes állatok tejhozamához mérten változik, melyet kéthetenként a zootechnikus ellenőriz. Döntő fontosságú a szemestakarmányadag változása, melyet öt liter tejhozamonként állapít meg. Ez azt jelenti, hogy például 15 literes tejhozamnál 3 Kg szemestakarmányt kap egy állat, viszont a-25 liter tejhozamú tehén 5 kg szemestakarmányt igényel a nevezett tejmennyiség folyamatos kitermeléséhez. A takarmányozők tehát a táblán feltüntetett tejhozam szerint adag I- ják a szemestakarmányt. Ez a helyes takarmányozási technika meg is hozza az eredményt. Jogosan büszkélkedik Trencsík Franciska 449-es számú tehenével, amely még közvetlen ellés előtt is 18 liter tejet ad naponta Leborjazás után mindig 35 liter tejet fej tőle napi háromszori fejésre. Jó munkával emelik a burgonya hektárhozamát A kézsmárki EFSZ az elmúlt években jó hírnévre tett szert, amit továbbra is meg akar tartani. Ezért tőlük telhetőén iparkodtak a tavaszi munkákat időben és jól elvégezni Különös gondot fordítottak főterményük, a burgonya termelésére. Ezért már a múlt évben 300 mázsa istállótrágyát hintettek szét a tarlóra hektáronként Azután elvégezték a közép- és mélyszántást is. Tavasszal ugyancsak időben simítóztak, boronáltak és 5 mázsa műtrágyát szórtak szét hektáronként az istáilótrágya kiegészítésére. A kézsmárkiak eredeti terve az volt hogy 5 hektáron négyzetes-f* -/kés módszerrel ültetik a burgonyát de később, hogy a hektárhozamot nagyobb területen emelni tudják. 16 hektáron ültettek e módszerrel Azonban nemcsak a föld előkésziiésére fektettek nagy súlyt, hímem a növényápolási munkákat is időben és jól akarják elvégezni. Céljuk az, hogy burgonyából hektáronként 300 mázsa termést takarítsanak be. Mató Pál
