Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-29 / 22. szám
e földművé' Г955, mijüs 8*. Rájöttek, hogy a szövetkezetben van a helyük Éjjel is porozzák a cukorrépái Az Érsekújvár melletti széles rónasáyt-n terül el az udvardi szövetkezet 3500 hektárnyi gazdasága. A hatalmas terület korlátlan ura a szövetkezet tagsága. A szövetkezetét az ország legjobbjai között emlegetik. Az elmúlt évben azonban nem érdemelte meg ezt a jelzőt. A munkaegységekre 11 korona jutott, meg a 3 korona értékű természetbeni járandóság. Az idén 16 koronát fizetnek ki egy munkaegységre és 3 kg gab- not. Az elmúlt év hibáiból sokat tanultak és ebben az évben egészen más szellemben gazdálkodnak. Havonként a tagsági gyűléseken beszám'ünak a legutóbbi időszakban elért eredményekről és tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti a szövetkezet a bevételek és a kiadások tervét. Szem előtt tartják a munkaegységekkel való takarékoskodás fontosságát, melynek igen nagy befolyása van a munkaegység értékére. Az első negyedévre tervezett 402 ezer korona bevételből csak 381 ezer korona futott be a szövetkezetnek, mivel sok volt a borjas tehén s így nem adhatták be szabadáron a tervezett tejmennyiséget. A teheneknél bevezették a napi háromszori etetést és fejést, s így 260 darab tehénnél — melyek közül sok a borjas — elérték a közel 5 literes átlagos napi tejhozamot. A tehenek leborjazása után ez az átlag jelentősen emelkedik. A jobb munkaszervezésen keresztül 211 munkaegységet takarított meg a takarmányozási csoport az első negyedévben. A légi egységes földművesszövetkezet a somorjai járás legjobb növénytermelő szövetkezetei közé tartozik. Ezzel azonban nem elégszenek meg, a szövetkezet tagjai és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az állattenyésztésben fennálló lemaradásukat behozzák. A boldogfai szövetkezettel folytatott szocialista verseny utolsó értékelése alkalmával megállapították a légi szövetkezetesek, hogy teheneik tejhozama 2 literrel, a sertések súlygyarapodása viszont darabonként 7 dekával alacsonyabb, mint a boldogfai EFSZ-ben. Ezért a légi szövetkezet vezetősége és az állattenyésztésben dolgozó csoport tagjai elhatározták, hogy rövidesen egy szintre emelik állattenyésztési eredményeiket a boldogfaiakéval. Az elsó félév végéig kiegészítik állatállományukat, részben vásárlás, részben saját tenyésztésből. A teheneknél beveztik a napi háromszori etetést és fejést. Szomszédaiktól, a boldogfai szövetkezettől megtanulták a Malinyinova-módszer he-Ezen a tavaszon ismét bebizonyosodott, hogy sok a munka a szövetkezetben, a munkaerő viszont kevés. Ezért év elejétől fogva a helyi ifjúság meggyőzésén fáradoztak a tagok, hogy megnyerjék őket a közös gazdálkodás számára. Az udvardi ifjak túlnyomó része üzemekben és az állami gazdaságban dolgozott, pedig a szövetkezetben is szükség volt minden dolgos munkáskézre. A meggyőző munka eredménye nem soká váratott magára. Május 1-ig 132 új tag lépett az udvardi szövetkezetbe. Amíg az állami gazdaságban és egyéb munkahelyen dolgoztak, sok kilométert kellett naponta gyalogolniok. Akik valamikor féltek a szövetkezettől, összehasonlították saját életüket a szövetkezeti tagok életével, s rájöttek, hogy a szövetkezetben jobban megtalálják számításukat. Meggyőzte őket Szlovák Miklós, Szekeres Ferenc, meg a többi szövetkezeti tag példája, akik havonta a szövetkezetben is megkeresik az 1000 koronát a gabonán és egyéb javakon kívül. Azonkívül a fél hektár háztáji gazdálkodás is vonzotta őket. Tudták, hogy a múlt évben a legtöbb szövetkezeti tagnak 20—25 mázsa kukoricája termett о háztáji gazdaságban. A szövetkezeti tagok elégedett élete meggyőzte még az igen sokáig kételkedőket is. Látták a szövetkezetben az igazságos _ jutalmazást, a gépesítés óriási segítségét és a tagok arcán a közös munkával elért sikerek örömét. Ezek a körülmények nyerték meg a szölyes alkalmazását, valamint a borjak rideg nevelését. A szerzett tapasztalatok alapján — melyeket a versenytársak, a boldogfai szövetkezetesek adtak át — április végére úgy tervezik, hogy a tejhozamot 1 literrel emelik. A hizlaldákban még nem érték el a tervezett súlygyarapodást, mivel nem fordítottak elég gondot a takarmányadagok összeállítására. Már ezt a hiányosságukat is kiküszöbölték és a sertések részére lucerna és lóhere silótakarmányt készítettek. Az elmúlt esztendőben csak 15 köbméter silótakarmányt készítettek a sertések részére, mely különösen az anyasertések takarmányozására kitűnően bevált. Ezért ebben az évben tízszer annyi silótakarmányt készítenek a sertéseknek. A légi és a boldogfai szövetkezetek elhatározták, hogy a szocialista munkaversenyt még jobban elmélyítik. Kölcsönösen elküldik tapasztalatcserére legjobb dolgozóikat, hogy azok egy pár napig segíthessék versenytársaikat a munkában. vetkezetnek Bozskovics Károlyt, Szmilcha Pált és Dobos Jánost is, akik mint traktorosok dolgoznak a szövetkezetben. Kálasi Béla az állami gazdaságból lépett a szövetkezetbe, Nagy Miklós zootechnikai szakiskolába iratkozott katonai szolgálata után, hogy megszerezze a kellő szakképzettséget. Takács Ernő, aki ugyancsak nemrég fejezte be tényleges katonai szolgálatát, szinten a szövetkezetbe lépett. Csupa fiatal erő, akarat és tettrekészség jellemzi az új tagokat. Megtalálták igazi munkahelyüket. így erősödik, szilárdul az udvardi szövetkezet. A tagok terv szerint végzik az összes munkát. Mindegyikük tudja feladatát, tisztában van kötelességével és jogaival. A szövetkezet elnöke iskolán van, de Mackó elvtárs, a kertészeti-csoport vezetője és egyben az elnök helyettese, új sikerek felé vezeti a szövetkezetei. Jól megy a munka a 132 új taggal megerősödött szövetkezetben. De azért valamiről megfeledkeznek a szövetkezet tagjai. Közelebbi kapcsolatot kellene kiépíteniük az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokkal, akik még bizony elég szép számmal vannak a faluban. Állandó példamutatással és a jó eredmények meggyőző hatása segítségével meg kellene őket nyerni a közös gazdálkodás eszméjének. Ez pedig nem kíván egyebet, mint az egyénileg gazdálkodókkal fennálló kapcsolat megszilárdítását, szorgalmas mimkát és a kisparasztoktól való elszigetelés mielőbbi megszűntetését. Ha mindez valóra válik, akkor aztán igazán erős, gazdag lesz az udvardi szövetkezet: Újabb kedvezmény a cukorrépatermelőknek Kormányunk 1955. márciusi határozata értelmében emelkedett némely mezőgazdasági termény felvásárlási ára, köztük a cukorrépáé is, mégpedig mázsánként 12-ről 13 koronára. A májusi kormányhatározat újabb előnyöket biztosít a cukorrépát termelő földműveseknek. A határozat szerint minden 100 kg terven felül beadott cukorrépáért 63 százalék nyersszeletre és 0,75 százalék melaszra jogosult a termelő. A szeletet és a melaszt a cukorgyárban, vagypedig azon az állomáson lehet átvenni — teljesen díjtalanul, ahová a termelő a cukorrépát szállította. Ez az intézkedés hűen bizonyítja, milyen támogatásban részesíti kormányunk azokat a földműveseket, akiknek minden igyekezete a többtermelésre irányul. Érdeke tehát minden termelőnek, hogy gondosan és időben végzett növényápolással, valamint gazdaságos begyűjtéssel ne csak teljesítse, hanem magasan túlszárnyalja termelési és beadási kötelezettségeit és ezen keresztül a cukorgyártól kapott répaszelettel és melasszal bővíthesse a takarmányalapot. A haladó módszerek nyomán A haladó módszerek alkalmazása különösen most a vetésnél és a kapások ültetésénél lehetővé tette Szlovákiában az állami gazdaságok dolgozóinak, hogy nagy mértékben a sorközi kultivációs munkáknál gépeket alkalmazzanak és így gyorsítsák meg a munkálatokat. A haladó módszerek alkalmazásának lehetőségét a nyitrai állami gazdaságokban érvényesítették a legjobban. Ezidáig a kukoricának több, mint 50 százalékát sarabolták meg, a bratislavai kerülethez hasonlóan. Cukorrépa ápolásában ugyancsak az állami gazdaságok dolgozói a legjobbak. Például a nyitrai kerületben május 20-án első ízben 95,3 százalékra kapálták be és 43,2 százalékra egyelték ki a cukorrépát. Legtöbb répát kiegyelő gazdaságok közé taitozik az aranyosi, mely 90 százalékra és a palárikovói. mely 64,2 százalékra végezte el az , egyelést. Ezidáig Szlovákiában — együttvéve az állami gazdaságok cukorrépa területét 78,3 százalékra kapálták be, 78,4 százalékra sarabolták meg és 25,9 százalékra egyelték ki a répát. A cukorrépa és a len első leveleinek megjelenésével egyszerre jelentek meg az apró kártevők százai is. Ezek a kártevők rövid időn belül a levelek lerágása következtében óriási méretű károkat okoznak mind a cukorrépa, mind a len termésében. Éppen ezért mindenütt, ahol a kártevők veszélye fenyegeti a növényt, azonnal Dynocid-beporzást kell alkalmazni, mégpedig hektáronként 20—30 kg-ot. A JNB mezőgazdasági osztályai a cukorrépa és a lentermelők számára ingyenes dynocidot bocsátanak rendelkezésre. A dynocidot a járási növényellenőrzők, vagy a cukorrépa felülvizsgálóknál szerezhetik be. A kártevők elleni harc fontosságát teljes egészében megértették a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei és állami gazdaságai. A cukorrépát és a lent még éjjel is porozzák, hogy idejében kiirthassák a kártevőket. A nyitrai KNB és a JNB dolgozói a surányi agrotechnikai szolgálat cukorgyári dolgozóival együtt végzik az irtási feladatokat, és a cukorrépa egyszeri porzását már elvégezték, s erősen készülnek a növény második porzására. Az őszi repcén viszont a repcebolha garázdálkodik, amely a növény bimbóját teszi tönkre. Ezt a kártevőt is dynoeiddal lehet a legeredménv°sebben kiirtani, egy hektárra 30 kilogrammot használjunk fel, A hűvös idő ne tévesszen meg bennünket és ne hanyagoljuk el a kártevők elleni harcot, hogy helyes növényvédelemmel biztosítsuk a cukorrépa és a len magas hektárhozamát. Ifjúságunk a mezőgazdaság fellendítéséért A szlovákiai CSISZ-tagok teljes egészében megértették a mezőgazdasági termelés fellendítésének jelentőségét és lelkes munkalendülettel igyekeznek a mezőgazdaság minden szakaszában kivenni részüket. Értékes kötelezettségvállalásaik a mezőgazdaság legfontosabb feladataira, a parlagföldek megművelésére, a haladó munkamódszerek bevezetésére, a takarmányalap biztosítására, új mezőgazdasági dolgozók megszerzésére irányul. Az eperjesi CSISZ-tagok tevékenysége valóban példaszerű. Kötelezték magukat, hogy a többi fiatallal együtt 300 hektár parlagföldet megművelnek, 500 hektáron elvégzik a rétek és legelők feljavítását, 20 000 szárítót készítenék, 60 hektár gyümölcsöst és 5000 köbméter silógödröt létesítenek. Továbbá 120 szakképzett erőt biztosítanak a mezőgazdaságba és 200 fiatal diákot szereznek a mezőgazdasági iskolákba. Azonkívül a nyolcéves középiskolák ifjúsága között toborzással igyekeznek minél több fiatalt megnyerni a mezőgazdaság részére. Eddig már 80,5 hektár parlagföldet megműveltek, 1100 hektár rétet feljavítottak és több mint 2400 szárítót készítettek. A zselízi járás Damásd község CSISz-tagjai ugyancsak példás vállalásokat tettek a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A helyi szervezet elhatározta, hogy egy 16 tagból álló mezei-csoportot alakít, mely 8 hektár cukorrépa, 10 hektár kukorica és 77 hektár gabonafélék művelését vállalja. Az állattenyésztésben 16 CSISZ-tag vállal állandó munkát. A növénytermesztésben 5 tag fog dolgozni, akik 10 mázsa terven felüli zöldség termelését vállalják. A mezei munkacsoport versenyre hívja a szövetkezet többi csoportját. A korponai járás Dacso-Lam-i helyi CSISZ-szervezete a CSISZ 11. kongresszusa határozata alapján három csoportot alakított, melyekbe a szervezet 18 legtevékenyebb tagja került. Ezek többek között kötelezték magukat, hogy 4 hektáron négyzetes-fészkesen vetik el a burgonyát és 10 hektáron elvégzik a rét és legelő feljavítását, vállalásukat becsülettel teljesítették. Mintaszerű baromfitenyésztés A csallóközaranyosi állami gazdaságban több ezer csirkét tyúkot kacsát. pulykát és egyéb baromfit tenyésztenek. A legjobb eredményeket Bartal Hedvig és Motozlay Fran iska ét ték el, akik 3 hónap alatt 1500 tyúknál 44,3 darab átlagos tojáshozamot értek el. A magas termelékenység biztosításában sokat segítenek a haladó módszerek, mint például a műkeltetők alkalmazása, legelőn való nevelés, fajtiszta állatok kiválasztása továbbtenyésztésre, stb Az idén több mint 10 ezer csirkét keltettek ki villanykeltetőben. A legutóbb keltetett 5 ezer csirkéből csupán 8 pusztult el 2 hét alatt Az állami gazdaság magasan túlteljesíti tojásbeadási tervét. Azonkívül több ezer baromfival látja el a szövetkezeteket és az állami gazdaság más részlegeit. Jól jövedelmez a selyemhernyó-tenyésztés A selyemhernyó ős időktől fogva a természetben vadon élt. A régi Kínai Birodalom hagyományai szerint Siling-chi kínai császárnő volt az első, aki körülbelül 4500 évvel ezelőtt megfigyelte a hernyók életét és szokásait. ő kezdte elsőnek a selyemhernyó tenyésztést és az így nyert szálakból értékes selymet készíttetett. Attól az időtől kezdve a hernyókat emberi felügyelet alatt tenyésztették. A későbbi években megalakult Kínában a selyemfonóipar, mely a Kínai Birodalom bevételének egyik alapforrásává vált. Több mint 30 évszázadon keresztül halálbüntetés terhe alatt szigorúan tilos volt a selyem készítésének módját elárulni. Ennek következtében a kínaiak az egész világra szállították ezt az értékes anyagot. A selyemárut kivitték idegen országokba, ahol értéke az aranyéval vetekedett. A selyemhernyótenyésztést Közép- Azsiában egy kínai császár leánya terjesztette el, aki a kínai terület elhagyásakor a fehér eperfa magvát és a selyemhernyó petéit a fejét díszítő virágokba rejtette és így hagyta el hazáját. Körülbelül 2000 évvel ezelőtt kezdték meg Koreában a selyemhernyó tenyésztést, ahonnan aztán Japánba, majd a többi ázsiai országokba is elkerült. Európában körülbelül а VI. század második felében terjedt el. legyen segítségére másoknak a tenyésztés létesítésében. A selyemhernyó tenyésztésének elterjedése érdekében kormányunk felemelte a nyersgubók felvásárlási árát, mégpedig 1 kg osztályozott sárga gub<" 50 korona, 1 kg osztályozott fehérgubó 40 korona és 1 kg lesodorhatatlan gubó 12 korona. Ezenkívül a nyersgubó termelői a sodorható gubókért még előnyös textilutalványokat is kapnak. Mindezekből kitűnik, hogy a selyemhernyó tenyésztése az értékes nyersanyag szerzésén kívül a termelőnek jó kereseti forrást jelent. A •»hernyótenyésztés valóban nem jelent problémát, sem tudományt. Egy kis rendszeretetet, pontosságot és tisztaságot igényel. Egész szép sikerrel végezheti ezt a munkát akár diák, felnőtt ember, vagy idősebb személy is. A selyemhernyók petékből kelnek ki és kikelés után eperfalevéllel táplálkoznak. A hernyók csupán 33—36 napig élnek. A gubókat a begubózás utáni 10—12 napon belül össze kell szedni és beküldeni az illetékes felvásárló üzembe, ahol a bennlevő lárvákat megölik, majd kiszárított állapotban gépek segítségével lefejtik a selyemszálat. Az érdeklődők számára a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal díjmentesen küld selyemhernyókat. A megA selyemhernyó I. 11. és III. osztályú gubája. A gubó keresztmetszete, belül a lárvával. Szlovákiában majdnem 70 éve tenyésztik már a selyemhernyót. Az eperfa és a selyemhernyó tenyésztését különösképpen Szlovákia déli részein összpontosították. A selyemgyártás fejlődése valóban szép eredményeket mutathat. Például nyers gubókban a legnagyobb termelést 1952-ben érték el, mely országos méretben 37 025 kg volt és ennek kétharmadát szlovákiai termelők adták. A selyemhernyó-tenyésztés igen csökkent, a déli vidéknek hazánktól való elcsatolása idején. Oly kevés gubót termeltek, hogy a selyemhernyó tenyésztése elvesztette érdekességét, s ennek következtében még inkább hanyatlott. A mai napig sem sikerült a selyemhernyó-tenyés/tést annyira újraéleszteni, amennyire ez kívánatos volna, hogy legalább részben kihasználják a létező takarmányalapot. Körülbelül 140 000 eperfánk és egész sor élő kerítésünk van eperbokrokból. melyek elegendő takarmányt nyújtanak a selyemhernyóknak. Ez a takarmányalap kihasználatlan. Ezzel szemben textiliparunk nagymennyiségű nyers selymet hoz be a külföldről, melyet idehaza is kitermelhetnénk és ezzel óriási összeget takaríthatnánk meg népgazdaságunknak Az itthon termeit nyersanyag és minden munka valutamegtakarítást jelent, gazdagítja államunkat és emeli dolgozóink életszínvonalát. Ajánlatos tehát, hogy mindenki, akinek lehetősége nyílik a selyemhernyó tenyésztésére, ne mulassza el ezt, vagy rendeléseket Prága XII., Belehradská 27. szám alá, a selyemtenyésztési osztályra kell küldeni. (Praha XII., Belehradská 27, Hedvábnickí odbor). Minden termelőnek a hernyókkal együtt utasítást, valamint a szükséges lyukasztott papírt is elküldik. Földműveseink és mezőgazdasági dolgozóink pártunk határozata értelmében minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megműveljenek minden darab földet. Vannak azonban olyan területek is, melyeket nem lehet megművelni. Az ilyen területeken az eperfák és bokrok ültetését el lehet végezni. Az ilyen művelésre alkalmatlan területeken az eperfaültetvények létesítését ajánljuk, melyek három-négy év múlva már alapul szolgálhatnak a selyemhernyótenyésztéshez. Az eperfákat az élőkerítés, vagy a földek körüli védősávok közé iila vágókészülékhez, s az levágja a tethetjük. Továbbá olyan területek köré, melyeket a széltől kell védeni: például baromfitelep, zöldségesek stb. Az érdeklődőknek, akik eperfaühetvényeket akarnak létesítem a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ingyen bocsát rendelkezésükre csemetéket. Helyes volna, ha szövetkezeteink a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek elősegítenék я selyemhernyó tenyésztést, vagy az ültetvények és élőkerítések létesítését, melyek a jövőben ezt a nemes célt szolgálnák. JOZEF HÄNA a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. Silót készítenek a sertések számára
