Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-22 / 21. szám
1955. május 22. Földműves r Ui tartalmat kapott Lučivná lakosainak élete Már a Magas Tátra völgyeibe is beköszöntött a tavasz. A frissen szántott föld és a közeli fenyvesek illatának keveréke kellemesen hat az utazóra. Kassáról jövet elhagyod már Poprádot és a híres Svit ipari városkát, amelynek hátterében épülőben van egy szép lakónegyed. A Csorbához vezető vasútvonal láthatatlanul ugyan, de mégis érezhetően emelkedik. Míg Csorbához érnél, még egy kis állomáson pihen vonatod. Kiszállsz a vonatból és megpillantod a dombok között meghúzódó falucskát. Hallottál már biztosan többször erről a községről, talán üdült itt már a gyermeked is, országunk felszabadulása óta. A falu lakossága a legnagyobb nyomorban élt a múltban. Fakunyhók és a nincstelenség otthonaként ismerted ezt a tájat, ahol óriási változások történtek a szabadság 10 éve alatt. Az út melletti zöldelO vetések a szövetkezet tagjainak szorgalmas munkálkodását bizonyítják. Az út mentét hosszú sor frissen ültetett fiatal almafa övezi. Az egykori fakuny'hók helyéről, szép, új házak tekintenek feléd. Minél előbb ott szeretnél lenni és megtudni a valót, hogyan jött létre ez • nagy változás itt is, ahol azelőtt csak nyomor tanyázott. Egy kis dombon áll a Szövetkezeti-ház, amelyben nemcsak több üzlethelyiség, de több lakás és kültúrhelyiség is van. így fogadja ma a látogatót Lučivná, ahol 1952. évi augusztus hó 18- án alakították meg az egységes földmüvesszövetkezetet. A szövetkezet Szakmári Váradi Adorján körülbelül 50 hektárt kitevő birtokán alakult meg. A gazdasághoz öreg épületek is tartoztak és azok képezték a megalakult EFSZ gazdálkodási lehetőségeit. A szövetkezeti tagok elsősorban az állatállomány összpontosítására helyezték a fő súlyt és az EFSZ megalakításánál már 70 darab szarvasmarhát helyeztek el a közős istállókban. A tehenek az összpontosítás után naponta átlag csak 1—1,5 liter tejet adtak. Ezért a szövetkezeti tagok nagy súlyt helyeztek a tehenek hasznosságának emelésére és 1953-ban elérték a napi 3,5 literes tejhozamot darabonként. Az 1953-as év döntővé vált az EFSZ számára. A szövetkezetből ebben az évben 20 tag kilépett és így csak negyvenen maradtak. De most már igazán olyan tagok, akik becsületesen dolgoztak. A szövetkezet ezután mind gazdaságilag, mind anyagilag is gyorsan erősödni kezdett, mert a megmaradt tagok még nagyobb gondot fordítottak közös gazdaságuk fellendítésére. A szorgalmas munka hamarosan eredménnyel járt. 1954. évben már a napi fejes átlaga 5,5 literre emelkedett, mert a tehenek több és jobb takarmányt kaptak, főleg burgonyát és szemestakarmányt. A takarmányozásról nagyon jól gondoskodtak Satoris Mihály és Bednár Ferénc etetők, Grexa Géza csoportvezető irányítása mellett. Az 1954. évvégi zárszámadásukban már ilyen szép adatok szerepelnek: Az állattenyésztésből összesen 395.225 Kčs, és a növénytermelésből pedig 196-119 Kčs jövedelmük volt. Szép a húsfélék terven felüli eladásából eredő jövedelem is. Húsfélékből az év folyamán a beadási kötelezettségből 182.574 Kčs és a terven felüli beadásból 90.000 Kčs bevétele volt a szövetkezetnek. Jelentősen emelkedett a tejből eredő bevétel is. A tervszerint beadott tejért 75.507 Kčs-t, míg a terven felüli tejért 128.893 Kčs-t kaptak az 1954. év folyamán. Említésre méltó azonban az is, hogy már az év első negyedében 421 liter tejet termeltek ki naponta. Vagyis a napi fejési átlag 6,6 liter volt tehenenként. Az elért eredmények még nagyobb lendületet adtak az EFSZ fejlődésének. A Tátra alatti völgyek talaja nagyon alkalmas a burgonya termesztésére. A lučivnai szövetkezeti tagok mindig büszkék a burgonyatermésre. Tavaly a tervezett 120 helyett 242 mázsás termést értek el. De ezek az eredmények nem elégítették ki őket, mert a közelben levő malompataki „Vörös Csillag” szövetkezet 300 mázsa burgonyát termelt hektáronként. Ezért Lučivnán is elhatározták, hogy az idén négyzetes-fészkesen ültetik el a burgonyát. Az ősz folyamán 3,500 mázsa istállótrágyát hordtak ki a burgonyaföldre. Most símítózzák és utána vetik is a burgonyát. Minden hektárra 2 mázsa citromfoszka műtrágyát szórnak. Ebben az évben 320 mázsa burgonyát terveznek hektáronként. A múlt évben 20 korona volt a munkaegység értéke, amellett 3 kg gabona, 4 kg burgonya és 5 kg széna. Ebben az évben ugyancsak ezt a mennyiséget irányozták elő, de már az első negyedévi eredmények azt mutatják, hogy a munkaegység értéke 24 korona. Idősb. Suriga János feleségével együtt dolgozik a szövetkezetben. Tavaly a munkájukért 21 000 koronát, 32 'mázsa gabonát, 42 mázsa burgonyát és 52\názsa szénát kaptak. A szövetkezet jó eredményei láttára egyre többen kérik felvételüket a szövetkezetbe. Ezek közé tartozik Greksza János és Fabik János, akik nagyon meg vannak elégedve a szövetkezettel. Áprilisban egyénenként 44 munkaegységet dolgoztak le, ami 1300 korona havi jövedelmet jelent A szövetkezetei a sviti sütöde is támogatja. Hulladéklisztből és kukoricadarából kenyeret süt, amellyel Surikov-módszere szerint hizlalják a sertéseiket. Ezáltal egyetlen hónap alatt csaknem 20 dekával emelkedett a sertések napi súlygyarapodása. A lučivnai szövetkezet évről évre gazdagodik. Ennek nemcsak Suriga János, a szövetkezet elnöke örül, hanem az egész tagság. Az egykor oly sok nyomort és nélkülözést látott kis hegyi faluban az első szabad évtized alatt új élet született. LUKÁCS SÁNDOR Kassa. Terveznek, szerveznek és cselekszenek A bácskai siövetkezet szép gazdasági eredményeket ért el az utóbbi években. Az idén még szebb eredmények elérésére törekszik a tagság. Ennek biztosítása érdekében jól kidolgozták a tavaszi munkák tervét és két állandó mezei-csoportot szerveztek, melyek élére a legjobb tagok kerültek. A megáradt Latorca ugyan fékezte a munkákat, de a legtöbb tavaszi munkát azért időben elvégezték a szövetkezet tagjai. A tíz hektár korai burgonyát már egyszer megkapálták a cukor és takarmányrépa kapálása pedig most van folyamatban. A kertészeti csoport dolgozói ugyancsak kitesznek magukért. Ezidáig 4 ezer bokor ugorkát, 17 ezer korai kalarábét, 10 ezer korai káposzta, 3 ezer kelkáposzta, 2 ezer karfiol palántát és ezer darab komposztkockába helyezett spárgatököt ültettek el. A petrezselymet, sárgarépát és a hagymát már kétszer megkapálták. A dinnyemagot még nem ültették el, mert tartanak a fagyoktól. A hét folyamán azonban erre is sor kerül. A növénytermesztő-csoportok arra kötelezték magukat, hogy a kukorica hektárhozamát 5, a burgonyáét 25, a cukorrépa hektárhozamát pedig 50 mázsával emelik. * * # Dohányos Viktor a battyáni EFSZ agronómusa elmondja, hogy a kukoricán kívül időben elvetettek minden tavaszit. A kukoricát a víz miatt nem vethették el, mely alig egy hete tért vissza medrébe. E hónap 15-ig azonban a földbe kerül a kukorica is, mégpedig négyzetes-fészkes módszerrel. Hetvenöt hektár lucernája van a szövetkezetnek, melyből 7 hektáron magot termelnek, hogy ezen a téren önellátó legyen a szövetkezet. Bükkönyből 15 hektár vetőmagparcellájuk van. A cukorrépa első kapálását már két hete elvégezték és a napokban megkezdik az egyelést. Látrán András és Kun Bálint, a szövetkezet kertészei ugyancsak szép eredményekről számolnak be. Az öszszes zöldségféléket elvetették a palántákat pedig kiültették. Jól elkészített melegágyaikban annyi palántát termeltek, hogy ezidSIg 5 ezer korona jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Gabri Lajos, a szövetkezet elnöke örül a jó munkának. Tudja, hogy a szorgalmas munka méghozzá az eredményt. Zelenák István Két nap alatt 14 köbméter silót készítettek Helyesen orvosolták a feltárt hiányosságokat • A királyhelmecl járás szövetkezeti tagjai sikeresen megoldották azt a fontos kérdést, amely eddig a szövetkezetek megszilárdítását fékezte. Szlovákia Kommunista Pártja ez évi kongresszusa rámutatott arra, hogy egyes községekben a megengedettnél sokkal magasabb állatállományt tartanak a szövetkezeti tagok a háztáji .gazdaságukban. A királyhelmeci járás .némely szövetkezetében nincs meg a tervezett állatállomány, viszont ezzel Szemben közel 400 darab szarvasmarhát tartottak a szövetkezet tagjai až alapszabályzat által megengedett állományon felül. A pártkongresszus által feltárt hiányosságok megértésre talált a szövetkezeti tagok soraiban. Vezetőségi- és taggyűléseken foglalkoztak e kérdéssel és igyekeztek helyesen megoldani e fontos kérdést. Azok a szövetkezeti tagok, akik a megengedettnél több állatot tartottak, a napokban közös istállókba összpontosították a jogtalanul tartott állatokat. A perbenyiki szövetkezetben 23, a nagygéresi szövetkezetben 20, a zempléni EFSZ-ben 24, Kistárkányon pedig 15 darab szarvasmarhával növekedett a közös állatállomány. Járási méretben 245 darabbal emelkedett a szövetkezetek állatállománya. Ezt a szép példát követnie kellene minden szövetkezetnek, mert ez a közös gazdálkodás megszilárdításához vezet. A közös munka eredménye Mráz János és Sedilek István, a besztercebányai járás begyűjtési hivatalának dolgozói, egyre szebb eredményeket érnek el feladataik teljesítésében. Körzetükben szoros kapcsolatot tartanak fenn a nemzeti bizottságok tagjaival és magukkal a földművesekkel is. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi időszakban igen szép eredményeket mutathattak fel a mezőgazdasági termékek felvásárlása terén. Az áprilisi dekád tervével szemben 135-ről 187 százalékra teljesítették a marhahús felvásárlását, 59-ről 123 százalékra emelték a sertéshús és 107-ről 151 százalékra biztosították a borjúhús felvásárlását. így került az élre a versenyben a besztercebányai kertilet. A nagykürtösi állami gazdasághoz tartozó leszenyei részlegen már a kora reggeli órákban nagy a sürgésforgás. Fiatal leányok, asszonyok, barna arcú férfiak a cukorrépa-táblán szorgoskodnak. Majer Gábor, Babka Béla, Rados István és még többen pedig kaszával a vállukon a mezőre sietnek. — Hová, hová olyan gyorsan? — érdeklődtünk. — Megyünk kipróbálni, hogy tudunk-e még kaszálni — felelte a esoportveztő Alaksa János. Kicsit korainak tűnik, de mégis él kell hinnünk, hogy a leszenyei részlegen már szép virágos az őszi bükköny, ami azt jelenti, le kell kaszálni. És amint a szorgalmas dolgozók éles kaszája után dőlnek a rendek, úgy telnek a silógödrök a frissen lekaszált rozsos bükkönnyel. Alaksa István a gazdaság vezetője kicsit büszkén jegyezte meg: — Két nap alatt több mint 14 köbmétert silóztunk le. Zatyko J. Üf munkaerők a mezőgazdaságban A kassai kerületben az év elejétől kezdve 780 ipari dolgozó tért vissza a mezőgazdaságba. Mindnyájan már az állami gazdaságokban, az egységes földművesszövetkezetekben és gépállomásokon dolgoznak. A határmenti mezőgazdaság fellendítésére 118 dolgozó ment, akik főleg a plzeni és a Karlovy Vary-i kerületben helyezkedtek el. A mezőgazdaságot segítő munkahelyekre a fiatalok is jelentkeznek, akik ez évben végzik el a 8-éves középiskolát. Eddig már 1478 fiatal határozta el magát, hogy az iskola elvégzése után a mezőgazdaságban fog dolgozni. Különösen a rozsnyói járás 8-éves középiskoláinak növendékei járnak elöl jó példával. A rozsnyói járásból 469, a terebesi járásból pedig 306 diák jelentkezett a mezőgazdaságba. Pető Ferenc tévedése 1ЫВЯ1явяЕ1анщаанмва mi A pereszlényi EFSZ-ben május első hetében megkezdték a kapásnövények ápolását. A mák után a cukorrépát sarabolták, A szövetkezet ebben az évben már nagyon megbarátkozott a gépekkel. A tavasziak vetésénél 3 vetőgépből álló gépcsoporttal vetették el az árpát, ■ami nagy segítségükre volt. A talajA nemzeti bizottságok feladata a párt- és a kormányhatározatok biztosításában falun Falun és városon egyáráfit a nemzeti bizottságok az államhatalom legfőbb szervei. Feladatuk összekötni a népet az ál'amhatalommal és az államot a néppel. Ez azt jelenti, hogy egyrészt tájékoztatja a felsőbb állami szerveket a termelés eredményeiről, a felmerülő hiányosságokról, valamint a polgárok kérelmeiről és kívánságairól. Másrészt konkrét szervezője a tömegek között azoknak a határozatoknak, melyeket kormányunk és pártunk hozott. Szükséges, hogy falvainkon a helyi nemzeti bizottságok állandóan napirenden tartsák a mezőgazdasággal foglalkozó kérdéseket mind az EFSZ, mind a magángazdálkodó földműveseket illetően. Szükséges, hogy állandó kapcsolatokat tartson fenn velük és segítsen a munkák megszervezésében. Mindezen munkáknál a nemzeti bizottságoknak széles aktívára kell támaszkodniok, mert csak így tudják az egyes határozatokat a tömegekkel megismertetni, s azok teljesítését ellenőrizni. Először is le kell szögeznünk, hogy a nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége nem szabad, hogy egymástól elszigetelten dolgozzon. A nemzeti bizottságnak tudnia kell, hogy közvetlenül felelős a szövetkezeti terv teljesítéséért, valamint a szövetkezeti dolgozók mozgósításáért a terv teljesítése érdekében. Ugyanakkor viszont a szövetkezet vezetőségének tudni kell azt, hogy a nemzeti bizottságot mindig tájékoztatni kell a gazdasági tervek teljesítéséről és a hiányos ’gokról. Ez azt jelenti, hogy a helyi nemzeti bizottságnak a szövetkezeti munka menetével állandóan foglalkozni kell. A nemzeti bizottságok természetesen nem korlátozhatják működésüket csupán a szövetkezetek jelentésének letárgyalására, hanem elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezet munkáját a gyakorlatban is ellenőrizzék. A jelen pil'anatban a legfontosabb, hogy a helyi nemzeti bizottságok fokozott figyelmet szenteljenek a növények és a rétek ápolására. Szükséges, hogy időben megtegyük az előkészületeket a széna betakarítására. Ennek érdekében a nemzeti bizottságok tagjainak állandóan ellenőrizni kell azoknak a mezei munkacsoportoknak a munkáját, amelyek a növényápolással és a rétek gondozásával vannak megbízva. Figyelemmel kell kísérni azt, hogy a szövetkezet hogyan teljesíti az ilyen irányú terveket. A növényápolásnál különösen a cukorrépa, kukorica, burgonya ápolására kell fokozott figyelmet fordítani. A múlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy cukorrépatermésünket jelentősen csökkentette az egyelés, a kapálás, valamint a póttrágya elhanyagolása. A nemzeti bizottságok tagjainak feladata, hogy ellenőrizzék és időben figyelmeztessék a szövetkezet vezetőségét mindezen feladatok időben való elvégzésére. Nem szabad elnézni, hogy az egyelés, vagy a kapálás késsen, mert ez a hektárhozam csökkenésére vezet. Az egyelést akkor kezdjük, amikor a cukorrépa első két levele kifejlődött és fejezzük be a második két Í véi megjelenése után. Figyďemmel kell kísérni, hogy a kapáMs alkalmával elvégezték-e a póttrágyázást. Ha mindezt becsülettel elvégezzük, akkor a cukorrépatermés hektárhozamát 40—50 százalékkal emelhetjük. További feladat, hogy a nemzeti bizottságok állandóan ellenőrizzék a kaszálók gondozását és ezzel biztosítsák a megfelelő takarmányalapot. Pártunk X. kongresszusa arra figyelmeztet bennünket, hogy a legelők trágyázásánál használjuk fel a trágyáiét — melynek kétharmada a trágya gondatlan kezelése következtében elfolyik az EFSZ-ek udvarán, — akkor ezzel szénatermésünket annyival emelnénk, hogy 250 millió liter tejjel többet termelhetnénk. Ügyelni kell az idejében való betakarításra is. A széna betakarítását akkor végezzük, amikor a fű már kalászosodik. Legkésőbb azonban a virágzás elején. Ha ezt például 14 nappal később végezzük, akkor a növény elveszti emészthető tápanyagának 40— 501 százalékát, ami a "gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy hektáron termelt szénát, ha virágzás előtt takarítjuk be, akkor 3 ezer liter tej termelésére alkalmas, ha viszont késünk, akkor csak 2 ezer liter tejre elegendő. A nemzeti bizottság feladata ezenkívül az is, hogy közvetlen szervezője és segítője legyen a szocialista munkaversenynek a munkák bármelyik időszakában. Ennek előmozdítása érdekében faliújságot szervez, ahol mindennap személy szerint és csoportok szerint értékelik az eredményeket. A versenyszellemet támogatja és s/ei vezi nemcsak a munkában, hanem a beadási kötelezettségek 100 százalékos és időre való teljesítése érdekében is. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a nemzeti bizottságoknak arról sem, hogy naponta harcolni kell azért, hogy egyetlen talpalatnyi föld se maradjon hazánkban parlagon. A szűzföldek és a parlagon heverő földek megműveléséért a nemzeti bizottság felelős. Emellett felelős a földterület pontos nyilvántartásáért is. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezt a feladatot nemzeti bizottságaink elhanyagolták. Ez aztán azt eredményezte, hogy az 1955- ös évre többezer hektár szántóföldre nem írták szét a termelési feladatokat. Az ilyen felületes munka jelentősen megkárosítja közellátásunkat. Megtörténik az is, hogy különösebb ok nélkül a szántóföldet lakásépítés céljaira, vagy parkok létesítésére használják fel. Mindezen munkákat nemzeti bizottságaink csak akkor tudják sikeresen elvégezni, ha állandóan személyes kapcsolatot tartanak fel a tömegekkel. Elengedhetetlenül szükséges parasztságunk mindennapi problémáinak ismerete s ugyanakkor az is, hogy megismertessük őket pártunk és kormányunk határozataival. Ezt a munkát nemzeti bizottságainknak abban a tudatban kell végezni, hogy az ő kezükben van az a műhely, ahol naponta erősebbre és szilárdabbra kovácsolják a munkásparaszt szövetséget azáltal, hogy népi demokratikus államunk mezőgazdasági politikáját helyesen alkalmazzák és annak megvalósítását állandóan szervezik és ellenőrzik a tömegek között. y J. előkészítéstől kezdve az összes munkákban gépeket alkalmaztak. 26 hektár kukorica négyzetes vetését is géppel végezték. Azonkívül 11 hektár burgonyát is az új négyzetes ültetés módszerével vetettek el. Ez évben a szövetkezeti tagok egész másképpen fogtak hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez. A szövetkezetben szorgalmas asszonyok vannak, akik bizony nem félnek megfogni a kapanyelét. Ilyenek például: Kádasi Mária, Bakota Margit, Zvoncsán Erzsébet és Vanek Istvánné, akik már a múlt évben is kitűntek jó munkájukkal. Ez évben egyformán kiveszik részüket a mezei csoportokban és a kertészetben is. Látják ezt a magángazdálkodók is. Kezdetben rövid életet jósoltak a szövetkezetnek és nem hittek abban, hogy a közös gazdálkodásban nagyobb eredményeket lehet elérni. így tévedett egy nagyot Pető Ferenc bácsi is, aki 1954. ősz végén kilépett a szövetkezetből. Az EFSZ- ek mintaalapszabályzata szerint kimérték Feri bátyánknak a 8 hektár földjét, melynek örököse a veje lesz. Talán onnan fújt a szél akkor is, amikor 1954-ben Pető Ferenc beadta' kilépési nyilatkozatát. Meggondolatlan cselekedetét azonban akkor kezdte sajnálni, amikor a járási nemzeti bizottságtól megkapta a végzést, hogy milyen terményből mennyit kell beadnia a közellátás céljaira. Tudta, hogy azt nem tudja kitermelni, amellett meg önellátásról is gondoskodnia kellett. Fogta magát és elment az EFSZ irodájába. Beismerte tévedését és kijelentette, hogy szeretne újból visszalépni a szövetkezetbe. A szövetkezet vezetősége azonban óvatos volt a kilépett tag visszavételével szemben. Tartózkodó álláspontra helyezkedett. így került aztán az ügy a JNB mezőgazdasági ügyosztályára. Ott kérte Pető Ferenc és felesége, hogy legyenek segítségére abban, hogy visszakerülhessen a szövetkezetbe. A járási nemzeti bizottság segített, a továbbiakban is segít mindazoknak, akik szem előtt tévesztették' a helyes utat és vissza akarnak térni az egyenes útra, belátják helytelen cselekedetüket. K. L. Ipolyság.
