Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-22 / 21. szám
s 1955. május 22. Takarmá yt termelnek az egykor elhanyagolt földeken Kelet-Szlovákiai viszonylatban az elmúlt évben a szobránci és a nagykaposi járásban találták a legtöbb gazdátlan fűdet. A járási vezetőségnek nagy gondot okozott a parlagon heverő föld megművelése. A helyzetet még súlyosbította az a körülmény is, hogy a dűlOk szerte-széjjel a járásban, sok esetben csak háztelek nagyságú kis darabokban feküdtek. A legtöbb földet a nagykaposi járásban Viškovcén, Kelecsényben és a rojkovcei határban találták. Tavaly a járási vezetőség úgy igyekezett segíteni ideiglenesen a bajon, hogy részben az EFSZ-et részben pedig a gépállomást és az egyéni gazdálkodókat bízta meg a földek megművelésével és bevetésével. Az ingyen kezelésbe adott földek így rövidesen gazdára találtak. A járás földművesei azonban a földek után járó beadási kötelezettségeiket csak részben teljesítették és így a népi szerveknek a beadás teljesítésének biztosítása végett új megoldásra kellett törekedniük. Hosszas huzavona, tárgyalások után az a felfogás alakult ki, hogy a szerteszét fekvő 0,5—10 hektárig terjedő dűlőket csak úgy tudják eredményesen megművelni, ha a földeket tagosítják. A tagosítás pedig nem egyszerű dolog. 141 kis- és középparaszt érdekéről volt szó, akiknek földjeit nagyobb részt át kellett csoportosítani. Csák természetes, hogy az egyéni gazdálkodók közül senki sem akart rosszabb minőségű földhöz jutni. Dudás József a nagykaposi helyi nemzeti bizottság elnöke, Král Mihály elvtárs, a gépállomás főagronómusa gondos és körültekintő, alapos szervező munkája után megkezdődött a földek tagosítása. Ennél a munkánál nagy súlyt fektettek arra, hogy senkit károsodás ne érjen. — „A tagosítás keresztülvitele után újabb nehézségek jelentkeztek, — mondja Dudás elvtárs. — A nagykaposi határ rendezésével távolról sem oldódott meg a kérdés. Hátra volt még Viškovce, Kelecsény és a viškovcei határok rendezése. Csak ennek megtörténte után lehetett gondolni a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítására.” Král Mihály, a gépállomás főagroronómusa a parlagon hevert földek termékennyé tételéről a következőket mondja: — „Akkor amikor már azt hittük, hogy minden nehézségen túl vagyunk, újabb nehézségek jelentkeztek. A járás EFSZ-ei a földeket nem tudták átvenni éspedig azért, mert nem rendelkeztek elég munkaerővel. Végül azonban a kaposi szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy 86 hektárt átvesz és ' beveti takarmánykeverékkel. A tagok a megszaporodott földek révén biztosítani tudták takarmányalapjukat és állatállományukat is jobban kifejleszthették. Fokozódott az állati termékek előállítása, ami legjobban az idei első negyedévi beadásban domborodott ki, amelyet 45 százalékkal túlteljesítettek. A 86 hektár föld azonban csak egy részét képezte a kihasználatlan földeknek. Nem maradt tehát más hátra, mint önálló gazdaságot létesíteni, amelynek feladata lett volna a 4 község határában lévő, mintegy 650 hektár föld megművelése. Az őrsújfalusi állami gazdaság végül gazdasági részleget létesített Viškovcén és így nagyjában megoldódott ennek a sokat vajúdó kérdésnek a sorsa. A viškovcei állami gazdaság részleg-vezetőjének Endres Károlynak a feladata tehát az elhagyott földek megművelése és bevetése. A most szervezés alatt álló gazdasági részleg már eddig is sikert könyvelhet el, mert a járásban elhagyott, vagy parlagon heverő földek nincsenek. Minden földet felszántottak, az utolsó 27 hektáros dűlőt május 7-én szántották fél. A viškovcei állami gazdaság részlege nem rendelkezik még egyenlőre gépállománnyal. A nagykaposi II. számú brigád azonban három DT 54- es gépet bocsátott rendelkezésükre. Ezek a nehéz talajmegmunkáló gépek a tavaszi munkák első szakaszának tartama alatt éjjel-nappal üzemben voltak és ha valamelyik traktoros elfáradt a nagy feladat elvégzéseben, Tóth Zsigmond a brigád vezetője maga ült fel a gép nyergébe és ha a szükség úgy kívánta, egész éjjel dolgozott. Tóth Zsigmond a nehéz talajmegmunkálo-gepek karbantartusaban és a munkaszervezés térén is kitűnt. Becsületes munkájáért, valamint a parlagon heverő földek megszantasatiun mutatott igyekezetéért felszabadulásunk 10. évfordulójára kitüntetésben részesítették. Dudás József, a nagykaposi HNB elnöke bizalommal tekint a jövőbe. Különösen a beadas térén vár jelentős javulást. — „Az elmúlt évben — mondja, járásunk a föld területéhez mértén nem teljesítette beadási kötél ezettseget. Ezt a parlagon heverő földek kiesése okozta. A földek műszaki rendezése, tagosítása és átcsoportosítása bizonyára meggyőzően mutatkozik majd a Jövőben lakosságunk jobb ellátásában. Král Mihály ayiunomys, az idei terméstöbbletet az említett 4 községben, közepes termés esetén is 8 ezer múzsára becsüli, nem számítva az állatállomány hozamát, amely nem kis mértékben növeli a dolgozók jobb élelmezését. Enders Károly, a viškovcei részleg vezetője már most gondol az ősszel istállóba kerülő állatállomány takarmányozására. Az utolsó dűlőben, amelynek szántását épp most fejezték be, tavaszi takarmánykeveréket vetnek. Mint jó gazda tisztában van azzal, hogy még mielőtt az állatállományt beszerezné a takarmányról kell gondoskodni. A viškovcei állami gazdaság részlegének megszervezésével tehát elintézést nyert a járás egyik legfájóbb és legsúlyosabb kérdése — a parlagon heverő földek megművelése. A régi siló még el sem fogyott, máris újat készítenek A garammikolai EFSZ udvarában pőrére vetkezett emberek dolgoznak. Nem is annyira a nap melege, hanem a munka hevíti őket. Kocsi, kocsi után hozza a rozsot, őszi bükkönyt. A kocsik ahogy megérkeznek, máris mehetnek vissza, mert a markos legények egy-kettőre leszőrják r-őla a nedvdús friss takarmányt. Az idősebb dolgozók a szecskavágót etetik fiatalos ügyességgel. A szecska vág őhoz fúvógépet szereltek, ami a szecskát hosszú csövön át a silőgödörbe fújja. A szecskavágót és a fúvógépet egy egész kis motor hajtja, mégis oly gyorsan megy a munka, hogy öröm nézni. A mezőn a kaszálógép után a dolgozók hangyaszorgalommal gyűjtik a takarmányt. Nem is rakják petrencébe, hanem mindjárt szekérre. De nem is lehet késni, mert nyomukban a traktor. Szánt, vet és boronái. A reggel még zöldelő bükkönytábla estére teljesen megváltozott. Ügy megművelték a földjét, hogy olyan lett a fekete húmusz, mint az omlós kalács, Benne a másodvetés jó magágyat kapott. Nincs ideje a nedvességnek potyán elillanni. Máris duzzasztja a muhart és a cukorborsó magját. A másodvetés az első takarmánytól még jobb lehet. Hiszen az ilyen jól, agrotechnikai időben végzett munka fél sikert jelent. A szövetkezet udvarában a silógödör egyre jobban telik. A másik gödörben még tavalyi silótakarmány van bőven, tehát nem kell félni attól, hogy megszükölik, amit most lesilóznak. Munka közben a dolgozók boldogan mosolyognak, amint a silógödör egyre jobban telik. Bizonyára a múlt évi győzelmükre gondolnak, amit szeretnének most is megismételni. Tavaly elsők lettek a járásban a silózási versenyben Nekik volt a legtöbb silótakarmányuk valamennyi EFSZ között. — Nincs elegendő rétünk — mondja Bányász Mihály zootechnikus. így kell biztosítanunk bőséges jő minőségű takarmányt. A zootechnikus szerényen beszél. Kocsis volt egész életében, hozzászokott a munkához és az egyszerűséghez. Szelíden folytatja a beszédét. — 18 hektáron termeltünk rozsos ösribükk nyt ebből tíz hektárról zölden etetjük meg és 8-ról lesilózzuk. Ilyenkor a takarmány sok helyen szűkösen van. A mikolai EFSZ-ben azonban még a tartalékolásra is futja. Ez nem csoda, hisz sok földjük kétszer is terem. Hacsak a 18 hektárt számítjuk is kétszer termőnek, I amit már bevetettek, ez is sokat jelent. De hátra van még a tarlőtakarmány, répaszelet, kukoricakóró és egyéb póttakarmány. Ha ezeket más szövetkezetekben is gondosan felhasználnák, olyan szép állatállománynak örvendhetnének, mint a mikolai EFSZ- ben. — Akkor lehet a legjobban takarékoskodni, amikor van miből — jegyzi meg Klíma Mihály, állatgondozó. Mi úgy értelmezzük a közmondást, hogy a gazda szeme akkor hizlalja igazán a jószágot, ha bőven van a takarmányból is. A szövetkezet állatállománya évről évre gyarapodik. Vele együtt a takarmánytermelés is növekszik. Ahol pedig sok az állat, ott sok az istállótrágya is és a többi növények hektárhozama is emelkedik ezáltal. A mikolai EFSZ-nek a múlt éven csak két silógödre volt, ezért nem tudtak több takarmányt lesilózni. Ez éven azonban újabb két gödröt építenek. A silógödrök közel, az istállók előtt vannak. Az újakat is hasonlóan fogják építeni. Egy istálló előtt két gödör van. A gödrök között csak annyi a térség, hogy a sínpár tágasan beférjen, amelyen szállítják az istállóba a silót, (a sint még csak most fogják lerakni). A régi betongödrök csak fél méter magasan emelkedtek ki a földből, az újak azonban egy méteresek lesznek. így a gödör teteje a takarmányhordő csillével egyenlő lesz. Ezzel a módszerrel a takarmány a silógödörből pár perc alatt az istálló előcsarnokába, a pácolóhelyiségbe kerül. Onnan függő csillével viszik tovább az istállóba és az elé a marha elé billentik majd ki, amelyik elé éppen akarják. A tavaszi munkák kellős közepén is figyelemmel kisérjük az őszi vetések fejlődését, amelyek szépek és örömmel töltik el a szövetkezeti tagok szivét. A tavaszi gabonanemüeket hasonló körültekintéssel és előre megfontolt munkával vetettük el. Nemcsak a talajmüvelésre fektettünk súlyt, hanem megadtuk a földnek is ami jár. Huszonnégy vagon műtrágyát használtunk el, ami ugyan jelentős érték, de ez a befektetés kamatostól dúsan megtérül. Érdekes, hogy a szövetkezet nagyon sokat költ az építkezésre, a dolgozók keresete mégis egyre emelkedik. Munkaegységenként 16 koronát, 3,5 kiló gabonát és fél liter tejet kapnak. Ezenkívül bizonyára bőséges pótjutalomban is részesülnek majd, hiszen a szövetkezet búzája már derékig ér, a színe pedig haragoszöld. A kapásnövények és a kertészetük pedig olyan szép, hogy rossz szemmel kár lenne ránézni. A szövetkezetnek ez évi költségvetése az egyes építkezésekre a kővetkező: istálló 190 061 korona, kukoricaszárító 30 000, baromfitelep 60 000, félszer 142 000 és a silógödör 60 000 korona. Az új istálló már a befejezéshez közel áll. Olyan, .mint egy kis palota. A gépi etetés mellett még önműködő itató is van, a fejogulyásóknak pedig fürdőszobát rendeznek be az istálló előcsarnokában. A mikolai szövetkezeti dolgozók jó úton járnak. Érdemes példájukat követni, különösen a silógödrök készítésében. Ez téríti meg leghamarabb a kiadást. A legújabb mintájú silógödrök teljesen elkészítve 67 900 koronába kerülnek. Ezt az összeget államunk a hosszúlejáratú kölcsön formájában biztosítja. A gödröket exkavátorok ássák és az ásatás árának 80%-át elengedik. Ezenkívül, ha a szövetkezeti dolgozók egyes munkálatokat maguk elvégzik, sokkal olcsóbba kerül. A drágább silógödör jobb és hosszabb ideig eltart, az olcsó rövid ideig megfelel. Tehát az a fontos, hogy minél több silógödröt készítsünk, hogy az állatállományunknak biztosítsuk télire a szükséges fehérje és vitamindús takarmányokat. Cs. J. Nagyban gyorsította a tavaszi munkák menetét a traktorosok versenye. A lánctalpasok lánctalpasokkal, a kerekesek kerekes gépekkel versenyeztek A Sztálinyec-gép teljesítményével azonban valamennyi gépet megelőzte, mert majdnem 15 méter szélességű símítót és ugyanolyan szélességű boronát vontatott. A tavaszi munkák első szakaszának időbeni elvégzése a szövetkezeti tagok és a traktorosok igyekezetét bizonyítja. Maríkovec A. Szépen fejlődnek az őszi vetések Jól dolgoznak a pinci EFSZ-ben Borús, hideg májusi nap volt, az eső lassan szemergélt, amikor meglátogattuk a pinci EFSZ-t. A melegágy körül két szövetkezeti tag, Kelemen József és Képes Ernő szorgoskodtak. A dohánypalánták körül az apró fűszálakat gyomlálták. A szövetkezeti dolgozók munkájukat szívügyüknek tekintik. — Ezen a 375 négyzetméternyi területen különféle palántákat termelünk — mondotta Kelemen József és kezével széles ivet kanyarított maga körül. A palánták haragoszöld leveleit ringatta a májusi szellő. Paradicsom, paprika, dinnye és dohánypalánták hajladoztak egymás mellett. A dolgozók úgy vigyáztak rájuk mint saját egészségükre. Gondozták őket, óvták a széltől, hidegtől és mindenféle betegségtől. — Olyanok ezek, mint a gyermekek - mondotta Képes Ernő - ha nagy meleg van az is baj, ha hideg van, az is baj. A palánták nagyon kényesek. Legtöbb időnket nekik szenteljük. Ez hihető is, mert a pinci szövetkezet a múlt éven is sok ezer koronát pénzelt a zöldségfélékből. A szövetkezet zöldségei nagyon keresettek voltak, mind a losonci, mind a többi járásokban. A rimaszombati konzervgyár a zöldségfélékre még a tél folyamán szerződést kötött a szövetkezettel. Azonkívül palántákra is. Ezzel akarják biztosítani a termést ott, ahol a fagykárt nehéz pótolni. A szövetkezetben a palánták nagy részét már kiültették. De a többi csak akkor kerül a földbe, ha a hűvös idők elmúlnak, nehogy a késői fagyok kárt tegyenek bennük. A dolgozók mindent megtesznek, hogy munkájuknak bőséges gyümölcse legyen. Ezért osztották be így, hogy minden palánta a legalkalmasabb Időben kerüljön a földbe. A cukorrépa sarabolását korán megkezdték, hogy a gyom és a többi kártevők minél hamarabb elpusztuljanak és a répa minél több levegőhöz jusson. A melegágyaktól mintegy 500 méterre szövetkezeti dolgozókkal találkoztunk, akik a mákot fogasolták. — Egy héttel ezelőtt még alig lehetett itt valamit látni, — mondotta az egyik dolgozó — most pedig milyen szépen zöldül. Már nagyon kell neki a fogasolás, de meg is adjuk neki, ami tőlünk telik. A múlt éven is kitűnő máktermésünk volt. Vetőmagnak vették át valamennyit, kilogrammját 60 koronájával. Szép volt a lentermés is. Ez éven is szépen díszük az Ipoly jobbpa-'tján a „Hosszak”-ban. Ősszel mélyszántást alkalmaztak, e tavaszon kultivátorozták, azonkívül hektáronként 5 mázsa műtrágyát szórtak el, majd tárcsázták is, a szüksoros vetés után jól lehengerezték a földet A len szépen kikelt. A fiatal lenvetésen még hideg volt, nem vettek észre semmit de amikor a hőmérő 20 fok Celsius meleget mutatott, a leveleket és a gyökérzetet megtámadták a földibolhák. A szövetkezet dolgozói azonnal hozzáláttak a porozáshoz. Öt nap múlva újra porozták és 12 nap elteltével harmadszor. A múlt éven a lenből több mint 29 ezer korona jövedelme volt a szövetkezetnek. Ez éven Soós Ferenc agronómus még többre számolt. A pinci szövetkezeti dolgozók megtesznek mindent, ami tőlük telhető, hogy nagyobb termést érjenek el, mert tudják, hogy ezzel dolgozó népünknek a javát szolgálják és ezáltal saját keresetük is lényegesen növekedik. Kelemen Béla — Pinci Bevetik a parlagon heverő földeket A terebesi járás határaiban százszámra feküdtek az elhanyagolt kihasználatlan földek, melyek semmi hasznot sem hoztak, csak a gyom burjánzott rajtuk. Ebben az évben ezek a földek is termőkké váltak. A szövetkezeti tagokon és az egyénileg gazdálkodókon kívül 152 hektár megművelését a terebesi fogyasztási szövetkezet gazdaságának dolgozói is vállalták. Több mint 30 hektáron takarmánykeveréket, több hektáron cukorrépát és burgonyát vetettek el. Eddig összesen 50 hektár elhanyagolt föld megművelését végezték el. Szorgalmasan készítik elő a többi földet is a vetésre 35 hektáron, mely rpég víz alatt van, majd silókukoricát tepmelnek. Válaszolnak a csallőközcsütörtöki gépállomás felhívására A csallőközcsütörtöki gépállomás felhívását, mely a kapások időben elvégzett és jó minőségű ápolására irányul, a nagyszombati gépállomás dolgozói is elfogadták. Levelükben a következőket írták: Gépállomásunk vezetőségé a brigádközpontok vezetőinek, a szakaszagronómusok, a párt és tömegszervezetek képviselőinek jelenlétében május 12-én közös gyűlésen megtárgyalta a csallóközaranyosi gépállomás felhívását, mely a kapások időben elvégzett és jó minőségű ápolására irányul. Tudatában vagyunk gépállomásunk felelősségteljes munkájának. Tudjuk, hogy az időben és jól végzett sorközi ápolással nagymértékben tehermentesítjük szövetkezeteseinket és földműveseinket a nehéz munkától és emellett nagyban hozzájárulunk a kapások terméshozamának emeléséhez. Mindezeket a munkákat olcsóbban végezzük, mint maga a szövetkezet A tavaszi munkák második szakaszában gépállomásunknak 3491 hektár sarabolását kell elvégezni. A cukorrépa sarabolását 1877 hektáron, a kukoricáét 1507 hektáron, a burgonyáét 95 hektáron és a napraforgóét pedig 12 hektáron végezzük el. A sorközi ápolás nagy igényeket támaszt mind a traktorosok, mind a kapcsolt alkatrészeket kezelők munkájára. Ezért elhatároztuk, hogy a sorközi ápolást a legjobb traktorosatok fogják végezni. A brigádközpontokban, melyeknek a sarabolást illetően nagy feladataik vannak, a munkát két váltásban szervezzük meg. Szükség szerint más brigádközpontok traktorait is igénybe vesszük. Felhívjuk a pöstyéni gépállomás dolgozóit, akikkel versenyben állunk, hogy fogadják el ők is a kapások időben és jó minőségű ápolására szóló versenyfelhívást, hogy ezzel is hozzájáruljanak a pöstyéni járás kapasnövényei hektárhozamának emelesehez, A választ aláírta: 16 traktorosbrigád-vezető 16 szakasz-agronómus. Teljesítették eddigi munkatervüket Az SZLKP februári teljes ülésén a szlovákiai gépállomások dolgozói elé feladatul tűzték ki, hogy ezen a tavaszon 10—12 000 hektáron négyzetes-fészkes ültetéssel vessék el a kukoricát, hogy ezáltal megteremtsék e fontos takarmány hektárhozama emelésének előfeltételét. A szlovákiai gép- és traktorállomások e feladat teljesítésére jól felkészültek és a számukra kitűzött feladatokat magasan túllépték, ugyanis május 11-Elvégezték az Az eperjesi kerület állami gazdaságaiban szorgalmasan végzik a tavasziak vetését, a burgonya ültetését az elhanyagolt földeken. A Vyšné- Revište-i, szobránci, jászói, veskovcei és Nižný-Orlík-i gazdaságokban, ahol a talaj nagyfokú nedvessége miaft a munkákkal elmaradtak, most az éjszakai órákban is a talajelőkészítését végzik. 225 hektáron, melyet csak most tatg 13 348 hektáron négyzetes-fészkesen elvetették a kukoricát. A gépállomások dolgozói a többi munkákban is előljámak. Többek között május 11-ig 3783 hektáron negyzetes-fészkesen elültették a burgonyát és az egyénileg gazdá'kodók számára 49 000 hektáron különböző mezei munkákat végeztek. A szlovákiai gépállomások összesen 69,5 százalékra teljesítették eddig a tavaszi munkák tervét. első sarabolást vasszal vettek át vetés alá. befejezték a szántást 65 hektáron szűksorosan árpát, 100 hektáron ta\ szi keverekeket, továbbá 4 hektáron hüvelyest, 40 hektáron zabot. 8 hektáron kukoricát, 5 hektáron cukorrépát és 15 hektáron pedig silótakarmányt vetettek. Az ortasi gazdaságban, aho] csírázott cukorrépa magot ültettek már elvégezték a növény eljSÖ sarabolását.
