Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-22 / 21. szám
6 ■že* ** BŠ8. tftffq? Ц ^ A j ó minőségű takarmány termésért ■"■■■■инншшв1шнвннннннна1шнннншнн|ашнмшшшшшшашя1шаашв ■■ ■■■■швававааввв • ■ m m m m m т Alkalmazzunk ŕakarmányszárítókat A szántóföldről és a rétekről lekaszált termés zölden csak kivételesen kerül etetésre. Rendszerint megszárítjuk. A lekaszált növény víztartalma 75—90 százalék Hyen állapotban hamai erejedésnek indul melynek következtében hamar megromlik. A szárítás a termés tápanyagkészletére semmilyen rossz hatással nincs Az emészthetőségben sem idéz elő változásokat. A gyakorlatban azonban a szárítás veszteség nélkül vihető keresztül. A szárításnál az időjárás igen nagy szerepet játszik nevezetesen az esőzés késleleteti a letakarítást és a szárítást. A megázott szénát a renden ismét forgatni kell. ami újabb költségeket jelent. Ezenkívül a széna menynyiségére és minőségére is rossz hatással van. Tápanyagveszteség a renden való szárításnál Nálunk kevés kivétellel a legelterjedtebb a földön való szárítás. Szép napos időjárás esetén szárítással olyan szénát kapunk, amely szemre kifogástalan. A vegyi elemzések azonban azt mutatják, hogy 30 százalékos emészthető fehérjecsökkenés és mintegy 40 százalékos keményítőegység vesztesége forog fenn. Esős időjárás esetén a fehérje-veszteség az 50 százalékot is eléri, a keményítőveszteség pedig 60 százalékra rúghat. További tápanyagveszteségek a leveles takarmánynövények lemorzsolásával és letördelésével keletkeznek. A levelek lemor7Solása annál nagyobb, minél finomabbak a növények és minél többet forgatjuk a szárításnál. Kedvezőtlenül hatnak erre az esőzések ugyanakkor a nagy hőségek is, mert a hirtelen száradásnál a növények törékennyé válnak és könnyen morzsolódnak. — Ezért olyan szárítási módot kell keresni, melynek alkalmazásánál a veszteség a legkisebbre csökkenthető. A szárítókon való szárítás jelentősége A szárítókon való szárításnál a veszteségek kétszer-háromszor kisebbek, mintha földön szárítunk Ezenkívül a szárítókon a takarmány nem kap földszagot és az esőzéseknél nem sározódik be. Van még egy előnye A szárítókra rakott takarmány nem takarja feleslegesen hosszú ideig a növényzetet. Ezzel elősegítjük a sarjú gyorsabb fejlődését. Nagyon előnyös olyan szárítók alkalmazása. amelyekre a tarmányt rögtön a kaszálás után felrakhatjuk Ennek nagy jelentősége van nemcsak a szárításnál, hanem a kaszálásnál is A szárítók fajtái: Minden szárító azon elv alapján épül. hogy a takarmánynak nem szabad érintkezni a földdel. Itt nem szárítunk forgatással, hanem a takarmányt felaggatjuk a szárítókba és így a meleg levegő átjárhatja Nálunk eddig leginkább olyan szárítókat használtak. amelyekre a szénát két. vagy több oldalról rakják fel. Az ilyen szárítókra a növényt pár órával a kaszálás után rakjuk fel, amikor az már kissé mepfonnyadt Ismerünk többféle szárítót: nyársak, lobor ágasszárító és gulaszárító. A nyársakat rendszerint fenyőfák ágából készítjük. Magasságuk kb. 2 méter Az oldalágakat rajtahagyjuk. A nyársakra oldalágak helyett léceket is rakhatunk. A takarmánynövény termése szerint egy hektáron 100—150 nyársra van szükség Ha nem rakunk sokat a nyársra, akkor teljesen friss takarmányt is tehetürík rá. A nyársakat úgy állítjuk fel hogy először vasdoronqga! lyukat csinálunk a földben, behelyeztük a nyársat és a tövénél a földet alaposan megtapossuk. A lobor két és fél méter magas rúdból áll. Három rudat három lábként állítunk. A földtől 60 centiméterre 3 léccel körülvesszük. Egy hektárra kb. 75 darab kell. Nálunk a lobor nagyon jól beválik. A hervadt takarmány szárítására nagyon jók az ágasok. Az ágas két lécből áll, amelyeket egymáshoz támasztunk olyan módon, hogy tetőt képezzenek Minden lécnek négy keresztrúdja van. Ezek 2 méter hoszszúak és egymástól való távolságuk 80 centiméter. Egy hektáron 25—45 ilyen ágasra van szükség. A másik típusú ágas háromszögből tevődik öszsze, ezekből egy kisebb, így a szárítók összeállításánál ez beesik a nagy háromszögbe. Hektáronként 50—60 darab kell. Ezek a szárítók azért is előnyösek, mert egyfalúak, úgyhogy a takarmány jól szellőzik, esőben is rakhatunk rá anélkül, hogy kár keletkezne. A szovjet tapasztalatok azt mutatják, hogy a szárítókon való szárítás nem drágítja meg a széna árát — ellenkezőleg, olcsóbbá teszi a termelést azáltal, hogy jobb minőségű szénát nyerünk. Eshet az eső a szárítókra felhalmozott zöldnek nem árt meg. A szárítón nem barna színűre, vagy feketére szárad a takarmány, mint a földön, hanem halványzöldre. A zöldlakarmányok szakszerű és takarékos felhasználása Mind a legeltetésnél, mind a zöldtakarmányok etetésénél rendszerint a gazdaságok nem járnak el megfelelő szakszerűséggel és nem vigyáznak kellőképpen a tápanyagok gazdaságos kihasználására. Ennek a következménye az, hogy tápanyagok, a különösen értékes és egyébként is szűkösen lévő fehérjét pazarolják. Ez az időpont hazánkban a zöldtakarmányozás kezdete. Ilyenkor van lehetőség a zöldtakarmányozásra lel nem használt füvek, szántóföldi takarmányok szénává szárítására, vagy jó minőségű silózott takarmányok készítésére. Ezekkel gazdasági állataink, különösen fejősteheneink számára a téli takarmányozás időszakában, szükséges tápanyagok mellett az életműködésükhöz nélkülözhetetlen vitaminokat is elraktározhatják. Nem elég négyzetesen vetni - ápolni is kell a kukoricát Kubík elvtársnak, a hody szövetkezet elnökének gazdag tapasztalatai vannak a négyzetes-fészkes ültetésről. A múlt évben e módszerrel átlagosan 64 mázsás hektárhozamot értek el kukoricából. Ezért ez évben az összes kukoricájukat négyzetes-fészkes módszerrel ültették be. Azonban azt is tudják, hogy nem elég az új módszer alkalmazása, hanem következetesen hozzá kell fogni az ápolási munkákhoz, nem utolsósorban a fejtrágyázáshoz. A munkák elvégzését biztosították a hodyak, mert az egész területet egyénekre osztották. Minden tag elültetett egy hektár kukoricát, amit ápol is. Saját érdekében mindenki igyekszik az ápolási munkálatokat időben elvégezni azért, mert ha több terem, emelkedik a munkaegység értéke is, ezenkívül a terven felül kitermelt mennyiség 40 százaléka pótjutalomként az övéké. Az EFSZ nemcsak a kukoricánál, hanem minden növénvné' bevezette a pótjutalmazást, így a tagok igyekeznek minél magasabb termést elérni, mert érdekelve vannak a iöbbtermelés elérésében. K. F. A bijacovcei EFSZ tagjai, hogy a hároméves termelési terv szerint emeljék termelési eredményeiket, nagy súlyt fektettek a trágyázásra s a műtrágyázásra. Továbbá alkalmazzák a haladó módszereket, amely szintén növeli a hektárhozamot. Az volt a tervük, hogy a 80 hektárt kitevő burgonyából 15 hektárt négyzetes-fészkes módszerrel ültetnek be. Ennek ellenére 50 hektáron alkalmazták ezt a módszert. *** A slánska-hutai szövetkezetesek az SZLKP kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak és irányt vettek annak tel jesítésére A nő 'ényi termékeket két mázsával növelik ennek érdekében az összes bennlpvő trágyáikat kihordták a földekre "zenkívül műtráqyát is alkalmaznak Az állatállomány hasznosságát is emelik, ami által 100 mázsa sertéshúst és 10 ezer liter tejet adnak be terven felül. Ebből ezidáig 8.10 mázsa sertés és 15,20 mázsa marhahúst teljesítettek. Mató Pál. Kassa Jó minőségű vetőmagot termelnek Az alsószecsei szövetkezet időben befejezte a tavasziak vetését. Ez meg látszik a kalászosoknál, különösen a tavaszi árpánál. Földjét hamar elborította' és nem állt fenn az a veszély, hogy a talaj nedve elpárolog. Ez örvendetes részünkre, mert a 150 hektár árpából 100 hektár elit 5-ös, amit mind vetőmagnak termelnek. Ugyanis a kerületi vetőmagnemesítő intézet fölvette szövetkezetünket a vetőmagtemelő gazdaságok közé. Feladatunk a lévai járás 44 EFSZ-ét ellátni jó minőségű vetőmaggal. Búzábó’ 120 hektáron, rozsból 20, tavaszi árpából 100, zabból 10, bükkönyből 10, lucernából 15, vörös heréből 10 és takarmányrépából 5 hektáron termelünk jóminőségű vetőmagot. Nem kis feladat egészséges, továbbtermesztésre alkalmas vetőmagot termelni. Több szaktudást, több figyelmet igényel s nem utolsósorban több munkát is. Az agronómus szaktudásától és a növénytermesztőcsoport lelkiismeretes munkájától függ az, hogy jó vetőmagot termelünk-e, vagy sem. A múltban több esetben előfordult, hogy az egyes vetőmagtermelő gazdaságok nem fordítottak kellő figyelmet a jő minőségű vetőmag kitermelésére. így a várt eredményt nem tudták elérni. Ennek eredménye folytán azonban sok esetben a szövetkezeti tagság nem tartotta érdemesnek a vetőmagok kicserélését, illetve a vetőmagtermesztő gazdaságok által kitermelt vetőmagok alkalmazását. Ezért_ szükséges, hogy a vetőmagot termesztő gazdaságok tartsák be az agrotechnikai szabályokat és gondosan kezeljék a vetőmagnak szánt növényzetet. Fontos az is, hogy a kerületi, valamint a járási nemesítő intézet több segítséget nyújtson a vetőmagtermelő gazdaságoknak. Henžsel Mihály, Alsó-Szecse. Védjük gyümölcsfáinkat az amerikai szövőlepke ellen Közellátásunk egyik fontos tényezője a gyümölcs. Fontos a felnőttek részére, a gyermekek részére pedig nélkülözhetetlen. Gyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb ellensége az amerikai szövőlepke. Vidékünkön nagy mértékben elterjedt és ellepte gyümölcsfáinkat. Sok esetben egész gyümölcsösöket tesz tönkre, ha kellő időben nem fogunk hozzá az irtásához. Erre a veszedelmes ellenségre nagyon kevés figyelmet fordítottak egyes gyümölcstermelőink. Gyümölcsfáikról nem távolították el időben az amerikai szövőlepke petefészkeit. Most is sok helyen látni a petefészkeket, vagy a már kikelt és hernyókká fejlődött petéket, melyek már meg is kezdték a fák fejlődésben levő leveleinek pusztítását. Ezért gondosan vizsgáljuk át fáinkat és azokat a petefészkeket, melyeket ősszel, vagy tavasszal nem távolítottunk el, vagy a kikelt hernyókat, míg szét nem másznak, haladéktalanul távolítsuk el. A fákon maradt száraz levelek, amelyek sok esetben elkerülték figyelmünket, 50—200 petét is tartalmaznak, melyek a fák rügyeinek fakadásával egy időben kelnek ki és a fejlődésnek induló rügyeket pusztítják. Sok esetben még a termőbimbókat is elpusztítják. Ez gyümölcsfáink első nagy veszedelme. A második veszedelem augusztusban kezdődik, amikor a hernyók petéi tömegesen lepik el gyümölcsfáinkat. Amikor a fák leveleit elpusztították, megkezdik a gyümölcs pusztítását. Lerágják a héját, s ezzel a fát és a termést is tönkreteszik. Hosszú évek során nevelt és féltve őrzött munkánk gyümölcsét, az amerikai szövőlepke rövid idő alatt elpusztítja, ha következetesen nem írtjuk és pusztítjuk őket. Táncos József Felsőszeli. Már a legeltetésnél ügyelnünk kell arra, hogy a tehenek tejhozamának megfelelően a legelőn felvett takarmányt kiegészítőtakarmányok etetésével pótoljuk és a szükséges tápanyag arányt ezekkel biztosítjuk. Ha azt nem tesszük, a tápanyagokat pazaroljuk. így például számításba véve azt, hogy a tehén a legelőn mintegy 40 kg füvet eszik meg, ez az életfenntartáson felül szűkösen 8 kg tej termeléséhez elegendő, de a tehén nem lakik jól vele, mert nem kap elegendő mennyiségű szárazanyagot. Ezért ajánlatos, különösen a legeltetés megkezdésekor kiegészíteni a legelőn felvett takarmányt. Például 40 kg legelőfű és 4 közepes minőségű rétiszéna 800 kg élősúlyú tehénnek az életfenntartáson felül 12 liter tej termeléséhez elegendő. Vagy 40 kg legelőfű 8 kg hüvelyes szalma ugyancsak elég 600 kg élősúlyú tehénnek 12 liter tej előállításához A zöldtakarmányok etetésénél azonban arra is kell gondolnunk, hogy a helyes keményítőértékarányt (keményítőérték és emészthető fehérje aránya a napi takarmányadagban) betartsuk és a fehérjéket ne pazaroljuk. Ezért a zöldtakarmányokat úgy keverjük az etetés előtt, hogy a helyes keményítőértékarány mellett téplálóanyag pazarlást ne kövessünk el. így 35 kg bíborhere 25 kg zöld rozzsal keverve elég 11 liter tej termeléséhez az életfenntartó -riikségleten felül 600 kg-os élősúlyt számítva. Ugyanakkor 40 kg zöldrozs csak 6—7 liter napi tejhozamra elegendő a már említett 600 kg élősúly életfenntartó szükségletén felül. Takarékoskodhatunk úgy is a zöldtakarmányokkal, ha ballasztakarmányokkal, tavaszi szalmával, vagy kukoricaszárból és répaszeletből készült silózott takarmánnyal egészítjük ki. A zöldtakarmányt etetés előtt kell a szilázzsal összekeverni. így: 50 kg szöszösbükköny és rozsból álló őszi keverék és 3 kg árpaszalma elegendő a 600 kg élősúly életfenntartó szükségtelen felül hét liter tej termeléséhez, vagy 40 kg szöszösbükkönyösrozs, 15 kg szilázs (kukoricaszár, répaszelet) elegendő az említett élősúly mellett a létfenntartáson felül hét liter tej termelésére Negyven kg búzás pannonbükköny. 3 kg árpaszalma elegendő a 600 kg élősúly életfenntartó szükségleten felül. Tíz liter tej termelésére, vagy 35 kg búzás-pannonbükköny 15 kg szilázs (kukoricaszár és répaszelet). Elegendő 11 1. tej termelésére. Ugyancsak 600 kg élősúlyú tehén számára, 40 kg búzásborsó, 3 kg árpaszalma elegendő 8 liter tej termelésére. Különösen ügyelnünk kell a legértékesebb takarmánynövényünknek, a lucernának zöldtakarmány céljaira történő felhasználásánál. A lucerna rendkívül gazdag fehérjében s így. ha egyedül etetjük zöldtakarmányozási időszak kezdetén igen sok fehérjét pocsékolunk el vele. így például a 40 kg lucernát etetünk tisztán, ennek fehérjetartalma elegendő volna 10—12 liter tej termeléséhez. Až életfenntartó szükségleten felül viszont a keményítőértéke elég 3 liter tej termelésére. Azért a lucernát lehetőleg mindig keverten etessük, így a tavasz elején pótoljuk tavaszi szalmával, szilázzsal. 35 kg lucerna, 20 kg szilázs (kukoricaszár és répaszelet) elegendő a 60 kg élősúly életfenntartása mellett tíz liter tej termeléséhez. Vagy 40 kg lucerna, 15 kg szilázs (kukoricaszár és répaszelet) ugyancsak 10 liter tej termeléséhez elegendő 600 kg élősúlyú tehén számára, vagy 50 kg lucerna, 5 kg tavaszi árpaszalma elegendő az említett életfenntartó szükségleten felül 10—12 liter tej termeléséhez. Ha így hajtjuk végre a legeltetést és a zöldtakarmányozást, akkor nemcsak nem pazarolunk értékes táplálóanyagokat, hanem a zöldtakarmányokkal is takarékoskodhatunk. Az ily módon megtakarított zöldtakarmányokat elsősorban széna készítésére, vagy jó minőségű silótakarmány készítésére használhatjuk fel, amelyekkel gazdaságosabbá tehetjük a fejőstehenek takarmányozását. Tejhozam emelkedésével csak akkor számolhatunk, ha fokozatosan végezzük a legeltetésre való áttérést s a széna és szalmafélék etetését csak akkor szüntetjük be. ha a fű a legelőn megerősödött és jól tejelő tehénállománynál pedig gondoskodunk a legelő füve mellett egyéb kiegészítő takarmányok etetésérői. A sžolô zöldmunkái Ä szőlő hajtásait egész nyáron kezelni kell. A fejlődő hajtások kezelése válogatásból, kötözésből, hónaljazásból, termőhajtások bekurtításából és csonkázásából áll. Ezeket a munkákat zöldmunkáknak nevezzük. A szőlő zöldmunkáit a következőképpen keli elvégezni: A hajtások megválogatása. (Zöldválogatás.) A zöldmunkákat a hajtások megválogatásával kezdjük. A hajtásválogatás a metszés kiegészítő része. A megmetszett tőkén rendszerint több hajtás nő, mint ahány rügyet meghagytunk Ugyanis nemcsak a meghagyott világos szemek, hanem a sárszemek és a tőkefejen levő rejtett rügyek is kihajtanak. Nekünk azonban nincs minden hajtásra szükségünk, ezért a felesleges hajtásokat idejében el kell távolítani. A hajtások eltávolításakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: teljes egészükbe meghagyjuk azokat a hajtásokat, melyeken termés mutatkozik, de eltávolítjuk a csapokról és szálvesszőről azokat a hajtásokat, melyek termést nem hoztak. A hajtások közül meghagyjuk még azokat a hajtásokat, amelyek a jövő évi termést biztosítják, vagyis až ugarhajtásokat. Ezek az ugarhajtások a termőcsapok alsó rügyeiből vapv a külön meghagyott ugarcsapok ból nőttek. Az idei és a'jövő évi termést biztosító hajtások mellett különösen idősebb tőkén gyakran meghagyunk még egy-két mélyebb részből előtörő hajtást, amelyek elsősorban a tőkeszarvak megifjítására a kijelölt ugarhajtások pótlására szolgálnak. Ezeket az úgynevezett biztosítóhajtásokat esetenként legalkalmasabb helyen kell meghagyni, pl. a tőkefejen csercsapok alján stb. El kell távolítani a tőkék közepéről a tőkenyakról előtörő hajtásokat, amelyek a tőke erejét gyengítik és a jövő évi metszéshez nincs szükség rájuk. A hajtásokat úgy választjuk meg, hogy a tőkf lehetőleg szellős maradjon. A hajtásválogatásra a legalkalmasabb idő «mikor a hajtásokon a fürtök is láthatók vagyis a hajtások elérték a 20 25 cm hosszúságot. Ha a válogatást idejében végezzük, akkor kevesebb tápanyag vész el és több jut a tőke fejlődéséhez. Hajtásválogatáshoz nagy szaktudás szükséges. Csak az tud igazán jól válogatni. aki a metszési munkálatokkal is tisztában van. A rosszul megválogatott, illetve eltávolított hajtásokkal több kárt tehetünk, mint hasznot. Ha a válogatást pontosan elvégezzük, a megmaradt hajtások szebben fejlődnek és a következő évi metszés is könnyebb lesz. (A következő számban folytatjuk) Pápai Pál Szőlőske. I
