Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-16 / 3. szám
A szocialista faluért! >ízalHiä Földműves A FOLDMUVELESUGYI M E GB IZ OTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, L955. január 16. Ara r о г VI. évfolyam 3. szám Lapunk tartalmából: Az összes parlagon heverő földeket megművelik A II. Országos Szövetkezeti Kongresszus tiszteletére bevezették a pótjutalmazást Egy kérdés, ami sokakat érdekel Az alapszabályok a szövetkezet sérthetetlen törvénye Történetek a nagy Leninről Ne tétovázzunk, hanem cselekedjünk Nálatok hagyjuk egy-két napig a versenyzászlót Javítsuk a járási szövetkezeti konferenciák színvonalát Dolgozó népünk az állami tervfeladatok teljesítésével válaszol az imperialisták mesterkedéseire, akik újból meg akarják gyújtani a háború tüzet Szövetkezeti dolgozóink, kis- és középföldműveseink is igyekeznek emelni a mezőgazdasági termelést. Ezt bizonyítják a járási szövetkezeti konferenciák is, amelyeken sikereikről és hiányosságaikról számolnak be szövetkezeti dolgozóink és tervezik a jövő feladatait. Az idei járási konferenciák egybeesnek a II. országos szövetkezeti kongresszus előkészületi időszakával. Ha azt akarjuk, hogy földműveseink beszámolói élethűen tükrözzék vissza a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit, ha azt akarjuk, hogy a járási konferencia részvevői erőt merítsenek a kölcsönös tapasztalatcseréből jövő évi munkájukhoz, jól elő kell készíteni a járási szövetkezeti konferenciákat. A járási konferencia előkészítése és sikeres lefolyása több fontos feladat teljesítésétől függ. Szövetkezeti dolgozóinknak a nemzeti bizottságok, gépállomások és egyéb szakemberek segítségével a múlt év december 31-ig ki kellett volna dolgozniuk a hároméves fejlődési terveket. Az 1424 tervből ezidáig 1180-at kidolgoztak. 251- el pedig most dolgoznak szövetkezetcinkVm. Ez nem i lenne rossz redrnény szlovákiai méretben, viszom sokkal kritikusabb a helyzet a tervek jóváhagyásával. A szövetkezeti taggyűlések ezidáig 795, a járási nemzeti bizottságok tanácsai pedig 446 tervet hagytak jóvá. A tervek jóváhagyásában nagy lemaradás észlelhető a zsolnai és az eperjesi kerületben, ahol a járási nemzeti bizottságok tanácsai 1954. december 31-ig egy tervet sem hagytak jóvá. A hároméves tervek kidolgozása és az azok szerint va'ó gazdálkodás jelentős lépés előre szövetkezeteink fejlődése útján. Szövetkezeti dolgozóink a hároméves fejlődési tervekben meghatározzák, hogyan fejlesztik szövetkezeteiket a X. pártkongresszus határozatainak szellemében. Ennek a valóságnak leginkább azokban a járásokban kellene tudatú - ra ébredni, ahol elmaradtak a tervek jóváhagyásával és bebiztosítani ezen fontos feladat mielőbbi végrehajtását. A járási szövetkezeti konferenciák sikeres lefolyásának másik, nem kevésbé fontos feltétele az évzáró taggyűlések és az egészévi termelési tervek kidolgozása 1955. február 1-ig. Ezekben a tervekben gondolni kell a szövetkezet gazdasági és pénzügyi feladataira és egész éven keresztül azok szerint kell dolgozni. A járási nemzeti bizottság szervezési-oktatási tényezőitől és az egész járási nemzeti bizottságtól, valamint szövetkezeteinktől elvárjuk, hogy ebben az időszakban megvitatják szövetkezeti dolgozóink kis- és középföldműveseink körében azokat a kérdéseket, amelyek a II. országos szövetkezeti kongresszus anyagát fogják képezni. Az országos kongresszus előtti időszakban és a járási konferenciák előtt, főieg a következő kérdésekkel kell foglalkozni: 1. a szövetkezet növénytermelése és állattenyésztése tervszerű fejlesztése. 2. A szövetkezeti káderek szakképzettségének növelése. 3. A szövetkezeti dolgozók anyagi érdekeltségének növelése a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében leginkább a pótjutalmazás bevezetésével. 4. A szövetkezet jobb vezetése a könyvelés és a pénzgazdaság terén. 5. A szocialista munkaverseny kiszélesítése és a haladó módszerek bevezetése a szövetkezeti termelésbe. Mit tettünk már a felsorolt pontok megvalósítása érdekében? Nagyon keveset! Ez igen meglátszott a suránvi járási szövetkezeti konferencián is Már a főbeszámolóban kevés szó eseti a II országos szövetkezeti kongresz szus anyagáról, melyről a szövetkezeti tagok még kevesebbet beszéltek. A Vgtöbb ilyen tárgyú beszélgetést a nyitrai és a kassai kerületben rendezték, ahol már több, mint 100 KFSzben foglalkoztak az országos szövetj kezeti kongresszus anyagával. Bizoj nyos, hogy ezekben a kerületekben о ! járási konferenciák is magas színvo- i nalúak lesznek és segítenek szövetkezeti dolgozóinknak. A többi, kerület nemzeti bizottságoknak nincs áttekintésük arról, hogyan folynak járásaikban az országos kongresszusra való előkészületek. Ez pedig nem jó bizonyítvány Ezen a téren nagy fordulatnak kell történnie. Hiszen minden szövetkezeti tagnak és földművesnek alaposan meg kell ismerkednie ezekkel a kérdésekkel, hogy hozzászólhassanak és beszélhessenek róluk a járási szövetkezeti konferenciákon. Ha ez megtörténik, szövetkezeteink bizonyosan életbe is léptetik az országos szövetkezeti kongresszus anyagát. Ez sok esetben azt eredményezheti, hogy egyes szövetkezetek bevezetik a pótjutalmazást, kihasználják » téli időszakot a tagság iskolázására, jól megszervezik a szocialista munkaversenyt, bevezetik a haladó munkamódszereket és a tagságot érdem szerint fogják jutalmazni. Az I. országos szövetkezeti kongresszus az alapszabályokkal új rPnd°i és jobb életet teremtett szövetkezeteinkben. Sok politikailag és gazdaságilag fejlett szövetkezet, ahol megvan a munkaegység megfelelő értéke és elégedett a tagság, annak köszönhetik előrehaladásukat, hogy betartották az j alapszabályokat. Például a kehnyec EFSz a kassai járásban sérthetetlen törvénynek tekinti az alapszabályokat Azok elfogadása után rendet terem- i tettek a szervezésben, sűrűsoros vetést alkalmaztak, szakszerű trágyázással 1954-ben 16-ról 20 mázsára emelték a gabonaneműek hektárhozamát Az állattenyésztésbe bevezették a termelékenység szerinti jutalmazást gondoskodnak a takarmányalapról és ennek eredményeképpen 1954-ben 4.5- ről 6 literre növekedett az átlagos napi teihozam. A munkaegység értéke 10-ről 20 koronára enjelkedett. Ezt meg lehetne valósítani minden szövetkezetben. A járási szövetkezeti konferenciák i és főképpen а II. országos szövetkezeti kongresszus további lépést jelent szövetkezeteink fejlődése útján, a mezőgazdasági' termelés és az életszín- I vonal emelésében. Hogy a járási szövetkezeti konferenciák teljesíthessék 1 küldetésüket, szervezési téren is be kell azokat biztosítani. Ez pedig anvnyit jelent, hogy időben kiválasztani a legjobb szövetkezeti dolgozókat, egyénileg gazdálkodó földműveseket, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, mint a konferencia küldöttjeit. A konferencia lefolyása és a vitafelszólalások, valamint a beszámolók csak akkor válthatnak ki kellő hatást a jelenlévőkben, ha hűen viszszatükrözik a járás mezőgazdasági dolgozóinak örömteli életét. Szükséges, hogy a járási szövetkezeti konferenciák előkészítésében résztvegyenek a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói is, mert a járás mezőgazdasági életének problémáiról ők vannak a legjobban tájékozva. A konferenciára való jó előkészület megköveteli, hogy az illetékes személyek időben készítsék el beszámolóikat, melyek a konferencián a jelenlévők vitájának tárgyát fogják képezni. Csak a gondosan és politikai szempontból is megfelelően “kikészített járási szövetkej zeti konferencia hozhatja meg a várt j eredményeket és csak az ilyen kon; ferencia elhangzott vitaanyagából me■ ríthetnek gazdag tapasztalatokat - je! lenlévő szövetkezeti dolgozók további I munkájukhoz. j Ügyelni kell arra is, hogy a jelen! lévők feltárják a szövetkezet életében előfordult hibákat is, mert csak ez az egyedüli lehetősége annak, hogy azokat a jövőben helyes módszerrel eltávolítsák. A beszámolók keretében foglalkozni kell а II. országos kongresszus előkészítésével is és ki kel szélesíteni a szocialista kötelezettség vállalási mozgalmat e nagy nan ‘isz teletérr А (I. ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI KONGRESSZUS ELŐTT Nagy Gyula, Kajos József, Bogár Imre a galántai gépállomás dolgozói részleges javítási módszerrel kiegyenlítőm üvet (diferenciált) javítanak. ★ ★ ★ Teljesítették a téli gépjavítások tervét A szenei és az aranyosmaróti gép- és traktorállomások szocialista munkaversenyben állottak egymással a mezőgazdasági gépek téli javításában. A munkaverseny jobb munkaszervezésre és szorgalomra serkentette az aranyosmaróti gépállomás dolgozóit. Első kötelezettségvállalásukban, melyet a gépjavítás kezdetén tettek, azt ígérték, hogy 1955. február 25-ig, vagyis egy hónappal a határidő előtt kijavítják az összes gépeket. Az új év megkezdésekor úgy ha irroztak, hogy eredeti kötelezettségvállalásukat 10 nappal lerövidítik. Éjjel és vasárnap is dolgoztak, „Munkánkban erősít beniinket az a tudat, — mondja Hatyina gépész-technikus, — hogy az időben és- jól végzett gépjavítással a legvilágosabb választ adjuk az’új háború előkészítőinek. Az aranyosmaróti traktorállomás gépjavítói e hónap 10-én teljesítették vállalásukat. Éjjel két órakor az utolsó kijavított traktor elhagyta a műhelyt. A mezőgazdaságba visszatérő dolgozók nagy előnyben részesülnek Már most készülnek a tavaszi munkákra A pozsonypüspöki szövetkezeti tagok az új év kezdetén az egészévi termelési terv alapos előkészítésére és a tavaszi munkák tervének kidolgozására összpontosították figyelmüket. Aigel Géza mérnök a szövetkezet tOagronómusa. aki a. kormányhatározat értelmében csak nemrégen ment át más szektorból a pozsonypüspöki EFSz-be. mindjárt munkába lépése kezdetén érdeklődött a szövetkezet klimatikus és talaj leltételei iránt. Megállapította például, hogy az EFSz földjei a nyári szárazság övezetében vannak. Ezért megállapodott a szövetkezett tagjaival, hogy a nyári munkákat úgy fogják végezni, hogy az összes növények minél több tavaszi nedvességet kaphassanak. így például a cukorrépamagot mellyel 56 hektárnyi térid etet akarnak bevetni iarovizáiják, hogy a növény hamar kikeljen és még a szárazság beállta előtt megerősödhessen. Hogy a növényápolást a szövetkezet tagjai gondosabban végezzék, a vezetőség az egyes tagokkal szerződéseket köt a burgonya, kukorica és cukorrépa megművelésére. A szövetkezet tagjai ezt vállalják, viszont az EFSz vezetősége a tagokkal szemben arra kötelezi magát, hogy idejében gondoskodik a megmunkáláshoz szükséges gépekrő. Vállalja, hogy pótjutalmat fizet azoknak a tagoknak, akik a tervezett hektárhozamot túlteljesítik. A cukorróvamagon kívül jaromzálják «; árpamagot is, a burgonyát pedig előcsíráztatják. Megtárgyal ák a szövetkezeti kongresszus anyagát Az 1955. évi közös gazdálkodás előkészítéséhez a nagysárosi szövetkezeti dolgozók а II. országos szövetkezeti kongresszus anyagából indulnak ki. A kongresszus anyagának megtárgyalása után úgy döntöttek, hogy az Eperjes közelében lévő kaposi EFSz dolgozóit egyészévi versenyre hívják ki a tervek teljesítésében, amint azt a kongresszus anyaga tartalmazza, továbbá a haladó mezőgazdasági njódszerek bevezetésében. A nagysárosi szövetkezeti dolgozók kötelezettséget is vállaltak a kongreszszus tiszteletére. Mégpedig azt, hogy tehenenként az évi fejési átlagot 2000 literre emelik, a szarvasmarhák eddigi napi súlygyarapodását 45 dkg-ról 55- re emelik, a hízósertéseknél pedig 80 dkg napi súlygyarapodást érnek el. Minden anyasertésből 12 malacot, minden 100 drb. tehéntől pedig 70 drb. borjút vágasztanak el. A birkák átlagos gyapjúhozamát 3.8 kg-ra emelik egy-egy nyírásnál. Egy anyajuh sajthozamát pedig az eddigi 13 kg-ról 15-re emelik. A kollektív kötelezettségvállalások teljesítése érdekében megindult a szocialista munkaverseny a szövetkezeti tagok között is. Azok az új munkaerők, akik 1955 január t-e után elhatározták, hogy átlépnek a mezőgazdaságba az alábbi egyszeri pén'zj árulókban részesülnek Gépészmérnökök, technikusok, alsó és felsőfokú ipariskolai végzettséggel. valamint építészeti technikusok. akik átlépnek, vagy az 1954. január 1 -tOl átléptek a gép- és traktorállomásokra, a határmenti vidékekre, a kormány által megállapított egyszeri jutalékban 3.000 koronában részesülnek. Továbbá azok a gépészmérnökök, technikusok, akik a gépállomásokon helyezkednek el és minden nap nem járhatnak munkába 2000 — korona, azok részére pedig, akik saját lakhelyükön lépnek munkába. 1000,— Kčs jutalék kifizetésére jogosultak. Főiskolai szakképzettséggel rendelkező mezőgazdasági dolgozók, akik ugyancsak 1954. január 1-e után léptek a határmenti járásokban lévő 1 GTA-ba, 2000.— korona egyszeri jutalmat kapnak. A többi dolgozók, akik állami gazdaságra, vagy traktorállomásra ielentkeztek és munkaterületük nem a határmentén van, 1200 korona jutalomban részesülnek. Mezőgazdasági gyakornokok, rövidlejáratú mezőgazdasági tanfolyamok és iskolák látogatói, akik ismét ezen a termelési szakaszon helyezkednek el, főleg a mezőgazdasági mesteriskolákban. belépésük után 1500 korona egyszeri járulékra tarthatnak igényt. Azok a dolgozók, akik más termelési szakaszról, szövetkezetekbe lépnek át, az előző háromhónapi keresetük magasságának megfelelően egyszeri juttatásban részesülnek. Ezeket a toborzási díjakat a traktorállomások. állami gazdaságok és a szövetkezetek új dolgozóinak a ke- i rületi nemzeti tanács mezőgazdasági j ' osztálva fizeti ki. —.. i i A csúzi EFSz tagjainak kötelezettségvállalása: _______ А II. országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére Egyre jobban közeledünk ahhoz a naphoz, mikor szövetkezeteink kiváló tagjai elindulhatnak Prága felé, hogy résztvegyenek, képviseljenek bennünket а II. országos szövetkezeti kongresszuson. Nagy nap ez részükre s ahogy egy évvel ezelőtt, most is bízunk abban, hogy a kongresszuson olyan határozatok születnek majd, ami még jobban egységessé, szilárdabbá kovácsolja szövetkezetünket. Mi, a csúzi szövetkezet tagjai hogy kifejezzük örömünket és megelégedésünket, január 5-én a taggyűlésen elhatároztuk. hogv kötele/ettségvájlalásokkal várjuk c jelentős napot Ezért a taggyűlé' a következő kötelezettségvállalás' tette: t. Az első negyedévi marhahús beadását, ami 185.59 mázsa, február 20-ig 100 százalékra teljesítjük. 2. Tojásbeadásunkból az első negyedévre eső 28.165 darabot február 20-ig teljesítjük. 3. Az egészévi terveket havonta fogjuk ellenőrizni, hogy ezeket mennyiben teljesítettük, ezáltal megelőzzük a tervezett munkaegységek túllépését. 4. A jól bevált szocialista munkaversenyt kiszélesítjük és még következetesebben fogjuk ellenőrizni a verseny keretében elvégzett munkáinkat, valamint a versenytársak munkáit is. 5. A szövetkezeti, valamint a csoportgyűléseket a tervezett idő szerint mindig pontosan megtartjuk a tagság teljes számhan v»'-' megjelenésével. 6. Valamennyi vetőmagunkat kitisztítjuk február 5-ig. így jobbminőségű vetőmag használatával magasabb hektárhozamot érünk el. Ezzel kapcsolatban az összes vetőmagokból mintát küldünk ellenőrzésre a Bratislava! Állami Ellenőrző és Kísérleti Mezőgazdasági Állomásra. А II. országos szövetkezeti kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásunkkal hozzájárulunk szövetkezetünk megerősítéséhez, államunk iránti kötelességünk becsületes teljesítéséhez, népünk jólétének emeléséhez és ezeken keresztül a béketábor erejének további megszilárdításához. A csúzi EFSz tagsága és vezetőségé
