Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-16 / 3. szám
г fST^hiűvcs 1955. január 16 Ami falun mindenkit érdekel А II. országos szövefkezefi kongresszus előif A kassai járás szövetkezeti tagjainak örömteli távlatai A kassai járásban lévő szövetkezetek tagjai január 9-én tartották meg járási konferenciájukat. Az egybegyűlt szövetkezeti dolgozók kicserélték tapasztalataikat és örömmel beszéltek a hároméves fejlesztési tervek távlatairól. A járási nemzeti bizottság részéről Krajca František tartott értékes beszámolót. Igen gazdag volt a vita is, — amelyben számos szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt mondotta el a termelés fokozásának további lehetőségeit Nagy feladat vár az elkövetkezendő évben a szövetkezet tagjaira, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint a gazdálkodás megjavításáról, a hiányosságok felszámolásáról. Ebből a célból több kötelezettségvállalást tettek a szövetkezetek tagjai amelyekben leszögezték a gazdálkodás megjavításának és a hibák kiküszöbölésének módozatait. Életszínvonalunk további emelkedését támasztották alá azok az egyénileg gazdálko dók is, — akik a vitában felszólaltak Földműveseink a kassai járásban az elmúlt év alatt több mint 174 darab mosógépet vásároltak meg. Miglécen például már csak négy család van rádió nélkül. A kehnyeci szövetkezet pedig az elmúlt esztendő folyamán egyszer olyan erős lett. Nemrég ebben a szövetkezetben csak a pótjutalmakra 301 ezer koronát fizettek ki a szövetkezet szorgalmas tagjainak A benyiáki szövetkezetesek a pótjutalmakból származó jövedelmükből pedig 34.700 koronát helyeztek el a takarékban. Ezek a tények mind szövetkezeti tagjaink jobb életére, életszínvonaluk emelkedésére vallanak. Szinán is egyre gazdagabb, szilárdabb és egységesebb a szövetkezet. Az állam iránti kötelezettségeinek teljesítésében is élen jár a járás területén. — Malacelválasztási átlaguk meghaladja a 13 'dárabot anyánként. S ennek köszönhető, hogy 306 darab sertéssel adtak be többet közellátásunkra. A tejből viszont 163.339 liter többletet mutatnak ki. A hároméves fejlődési terveket illetőleg a szövetkezet olyan célt tűzött ki maga elé, hogy az eddig lapos-vizes réteken meghonosítja a kosárnak való vessző termelését. Ez nagy jövedelmet biztosít a közös gazdálkodásnak. Ezzel egyidőben csaknem 10 hektárral szélesítik ki szántóterületüket. Az állattenyésztés kiszélesítésével kapcsolatban pedig a mezőgazdasági épületek kibővítését szorgalmazzák, amelyre az egész járás szövetkezetei több mint 33 millió koronát irányoztak elő. Az egyénileg gazdálkodó földművesek sem sajnálják erejüket a termelés fokozásában. A gép- és traktorállomások, valamint a nemzeti bizottságok segítségével ők is minden igyekezetüket a többtermelésre irányítják, Tavaly közülük igen nagy számban győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és beléptek az egységes földművesszövetkezetbe. Az összes parlagon heverő földeket megművelik Az eperjesi kerületben elsőnek az eperjesi járás tartotta meg járási szövetkezeti konferenciáját. A konferencia egész menete megmutatta a szövetkezetek lényeges megszilárdulását, ami főképpen a begyűjtés túlteljesítésében észlelhető. Eperjes szövetkezetei a gabonabegyűjtés tervét 181 százalékra teljesítették. Burgonyabegyüjtési tervét 104.3, az állattenyésztési tervét 103.7, ebből a sertésállomány tervét 112 százalékra sikerült teljesíteniök. Ezek az eredmények ? közös, nagyüzemi gazdálkodás előnyeire vallanak. A járás legjobban gazdálkodó szövetkezete Haniská községben működik, ahol az elmúlt évi gazdálkodás nyomán 309 ezer korona tiszta jövedelemre tettek szert és tagjaikat igen gazdagon jutalmazhatták. Kapos községben van a járás második legjobb szövetkezete. Utána Veľký Šariš és Drieňov EFSz-ek következnek. A járási konferencia alkalmából a saiási szövetkezet versenyre hívta ki a kapós! szövetkezet tagjait a nagyobb hozamok és a hasznosság elérésére. A Mezőgazdaságunk központi kérdése fokozni a munka termelékenységét és megjavítani a növénytermesztés és az állattenyésztés minőségét úgy, hogy ezzel elérjük a mezőgazdasági termelés lényeges növekedését. Pántunk és kormányunk legutolsó határozatai ezért különösen a mezőgazdasági termelés fokozására irányulnak. A mezőgazdasági termelés fokozása szorosan összefügg népünk színvonalának állandó emelésével, mert a termelés növekedésén keresztül vagyunk csak képesek biztosítani népünk állandóan növekvő szükségleteit, különösen a napi szükségletek terén. Mindezt megköveteli tölünk a szocializmus gazdasági alaptörvénye, mely a társadalom maximális anyagi és kulturális kielégítését tűzi ki elénk, mint legfőbb célt a termelékenységének állandó növelésén és a legfejlettebb technika bevezetésén keresztül. A mezőgazdasági termelés fokozása azonban nem csak azért nagy jelentőségű. hogy közvetlenül befolyással van a dolgozók napi szükségleteinek kielégítésére, de az ipari növények termelésével jelentősen befolyásolja az ipar termelékenységét is. Az ipari növények termesztésével mezőgazdaságunk jelentősen hozzájárul a valutamegtakarításhoz és ezzel népgazdaságunk általános fejlődéséhez. Mindezeket a feladatokat a falvak dolgozói a falu szocialista építésén keresztül érhetik el, melynek alapját a szövetkezeti gazdálkodás képezi. Dolgozó parasztságunk rendelkezik mindazokkal az anyagi előfeltételekkel, melyekkel a falu szocialista építését megvalósíthatja. Ezek az anyagi források elsősorban magából a szövetkezeti gazdálkodásból, továbbá munkásosztályunk önzetlen segítségéből származnak, mely különösen a mezőgazdaságunk sokoldalú gépesítésében nyilvánul meg. Mindezek az előfeltételek azonban még korántsem elegendők ahhoz, hogy mezőgazdaságunkat _ az ipar színvonalára emeljék és megszüntessük azt az aránytalanságot, amely az ipar és a mezőgazdaság fejlődése között fennáll. Hogy mindezt elérjük, vita további részében ugyancsak arröí beszéltek a felszólalók — hogy a jövő két-három éven belül milyen módon emelik a termelést. Végül a szövetkezet jelenlévő képviselői egyöntetű kötelezettségvállalást dolgoztak ki és fogadtak el, hogy a járás területén minden talpalatnyi föld megművelését biztosítják, mi által lényegesen kiszélesítik szántóterületeiket. Ez a szám 1955-ben 150 hektár szántóföldgyarapodást idéz elő. MARIKOVEC ALADÁR, Marcellháza ' Sok-sok gazdálkodó van falvainkon, akik előtt nem világosak a terménybeadások rendelkezései. Ebben az ismertetésünkben az a célunk, hogy az ilyen fajta kérdéseket jobban megvilágítsuk, hogy kis- és középparasztjaink idejében teljesíthessék és közelebbről is ismerhessék állampolgári kötelességüket! Bizonyára sokak előtt felmerül a kérdés: Hogyan, milyen időközökben teljesítsük a húsbeadást? Minden termelő, mezőgazdasági üzem a Begyűjtési Minisztérium járási megbízotti hivatalának rendelkezése alapján az évi köteles beadások teljesítéséről végzést kapott. Ezen a lapon pontosan fel van tüntetve, milyen termékekből mennyi a beadás. A vágómarha és a sertéshús beadását mezőgazdasági üzemeink és egyénileg dolgozó földműveseink a negyedévi elosztás alapján teljesíthetik Az első negyedévben a sertéshús 27 százalékát kell beadni, a második negyedévben 21. a harmadik negyedévben 18, míg a negyedik negyedévben a sertéshús 30 százalékát adjuk be a közellátásra. Ezzel biztosítjuk a folyamatos húsellátást. Megjegyezzük azonban, hogy a sertéshús és a vágómarha negyedévi beadása elsősorban azokra a termelőkre vonatkozik, akik öt hektárnál nagyobb' talajterületen gazdálkodnak. Az alacsonyabb csoporthoz tartozó földművesek a begyűjtési szervekkel közösen állapodnak meg a beadások időpontjáról. A marhahúsbeadás az alábbiak szerint alakul: az első negyedévben 30, a másodikban 22. a harmadikban IC. míg a negyedik negyedévben 30 százalék. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek. EFSZ-eknek, amelyek a III. típus szerint gazdálkodnak, ha nincs meg г tervezett állományuk, a begyűjtési minisztérium járási szervei a negyedévi beadásukat módosíthatják. Ami a tejbeadast illeti, a fél hektártól öt hektárig terjedő talajterületen gazdálkodókkal a begyűjtési dolgozók ugyancsak megegyeznek a tejbeadás időpontjáról, vagyis a tehenek vemhessége szerint állapítják meg köteles beadásukat. A 2-5 hektárig terjedő földet művelő gazdálkodókkal azonban úgy állapítják meg a tejbeadást, hogy az egészévi köteles beadás 15 százalékát legalább az első negyedévben teljesítsék. A tojásbeadást a fél hektárosnál nagyobb mezőgazdasági üzemek havi részletekben törlesztik. Az egészévi mennyiség a következőképpen alakul magángazdaságainkban : január 2 0/0, február 8 %, március 13 0/0, április 24 0/o, május 27 %, június 16 %, július 7 o/0, augusztus 2 0/0 és szeptember 1 százalék. lönbség nélkül, a Komszomoi dicső példájához hasonlóan betöltse szerepét a szocializmus építésében. A CslSz feladata, hogy erre előkészítse ifjúságunkat. Lenin elvtárs az ifjúsági szervezetek feladatát ígv jelölte meg: „Az ifjúság feladata általában a kommunista ifjúsági szövetségek és mindenféle más ifjúsági szervek feladatát különösképpen egy szóval lehet kifejezni: tanulni, tanulni, tanulni.” Lenin elvtárs szavai azt jelentik, hogy az ifjúsági szövetségnek az ifjúság politikai nevelőjévé kell válni. — Ahhoz, hogy ezt a feladatot a szövetség be tudja tölteni falvainkon. szükséges. hogy a szövetség alapszervezetei ne a kultúregyesületek, vagy egyletek mintájára dolgozzanak, de váljanak harcos . ifjúsági szervezetekké, olyanokká, amelyek pártunk vezetése alatt a falu ifjúságának döntő többségét szocialista szellemben neveli és a falu szocialista építésének lelkes rohamcsapatává kovácsolja. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tehát az ifjúság politikai nevelője, mely magábanfoglalja az ifjúság különböző rétegeit, így tehát gyűjtőpontjává képezik úgy politikai, mint gazdasági téren. A CsISz-szervezeteknek falvainkon az ifjúság nevelésére úgy kell nezni, hogy nevelőmunkájától függ, hogy a jövőben milyen politikailag és szakmailag fejlett káderek kerülnek a falu és az EFSz élére. Mindezen feladatok megvalósításához szükség van arra, hogy falvainkon valóban az ifjúság döntő többsége a CslSz tagjává váljon. Szükséges az is. hogy a magyarlakta vidéken a magyar nemzetiségű ifjúság nagyobb számban és tevékenyebben vegye ki részét az ifjúsági szervezet munkájából. Minden falun működő tömegszervezetnek egyetlen legfontosabb célt kell látni, hogy már olyan korszakban élünk, amely mindannyiunktól bátor kiállást követe' mindenhol, ahol a szocializmus építéséről és a béke védelméről van szó. V. J. Felszabadulásul)« 10. évfordulóját iinnepeHik Mint országunk minden részén, úgy falunkban is hatalmas pusztításokat okozott a háború. A német csapatok és magyar cinkosaik tönkretették községünk kultúrházát, de gazdaságilag is hatalmas károkat okoztak. így a felszabadulás után igen nagy nehézségekbe ütközött, ha bármilyen kultúrmegmozdulást terveztünk a községben. Nagy kihatással volt ez főleg a fiatalokra, akiket emiatt nem lehetett teljesen megszervezni. A falu népe, elsősorban az egységes földművesszövetkezet azonban bekapcsolódott a kultúrház javítási munkáiba. Társadalmi munkával újjá is épült a kultúrház. A közelmúltban színjátszóink már szerepeltek is az új kultúrteremben, ahol hatalmas közönség gyönyörködött fiataljaink lelkes fellépésében. Községünk ebben az új évben ünnepli felszabadulásának 10. évfordulóját. Továbbra is úgy fogunk dolgozni hogy munkánk nyomán szépüljön a falu és tovább erősödjék a szövetkezetünk. —*3> A Vág-vizén több erőmű épül. Ez is azt mutatja, hogy a természetadta lehetőségeket jól kihasználjuk nemzetgazdaságunk és boldogulásunk céljára. Ezt a munkát azonban csakis békében folytathatjuk. Hazánk népe minden tőle telhetőt elkövet, hogy védje a (elszabadulás óta szerzet vimányait. Időszerű kérdések: A tömegszervezetek feladata falun ennek döntő előfeltétele maga az ember. a földműves, akinek lelkiismeretes munkájától függ, hogyan vannak kihasználva azok a lehetőségek, melyet népidemokratikus államunk biztosít a mezőgazdaság fejlődésére. Itt tehát arról van szó, hogy dolgozó parasztságunkat öntudatra, a munkához való szocialista viszonyra neveljük. Ezen keresztül szakmailag, kulturálisan és politikailag a munkásosztály színvonalára emeljük. Ennek a munkának elvégzésénél nagy feladat hárul a Nemzeti Front tömegszervezeteire falvainkon. A tömegszervezet feladata általában az, hogy pártunk irányvonalát különböző formákban átvigye a dolgozó tömegekre és annak megvalósításáért a kultúra és a népnevelő munkaformákon keresztül mozgósítsa a dolgozó a tömeget. A -4megszervezetek tehát szíj áttételt kép.. ,iek a párt és a tömegek között. Feladatuk: hogy a falu szocialista építésének mai szakaszában mindenkor feltétel nélkül támogassanak minden . szövetkezeti egyesülést, mely biztositéka a falu szocialista építésnek. Ilyen tömegszervezetek falvainkon a Csehszlovák- Szovjet Barátság Szövetsége, a CSEMADOK és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, melyek munkájuk különböző formáival mind egyetlen célt, a szocializmus építését szolgálják. Tömegpolitikai munkájukkal biztosítják EFSz-eink politikai, gazdasági fejlődését. Falvainkon működő legjelentősebb tömegszervezet a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetsége, melynek legfőbb feladata megismertetni dolgozó parasztságunkat a szovjet kolhozparasztok életével, terjeszteni és ismertetni az élenjáró szovjet munkamódszereket a szövetkezeti parasztság és a magángazdálkodó kis- és középparasztok között. Szervezi a népi orosz nyelvtanfolyamokat és ezáltal lehetővé teszi dolgozóinknak elsajátítani az orosz nyelv tudását és ezzel egyidejűleg azt is, hogy dolgozóink a szovjet irodalmat és. szakkönyveket eredetiben olvashatják. A sizovjet Barátság Szövetsége falusi csoportjainak tehát minden lehetőséget ki kell használшок arra, hogy azok az előadások, amelyek hivatva vannak megjavítani az EFSz gazdálkodását a szovjet tapasztalatok alapján, mindig a konkrét helyi viszonyokból induljanak ki aszerint, hogy mezőgazdasági politikánk milyen feladatot tűz ki elénk. Ha például a mezőgazdaságunk egyik legfőbb kérdése a növénytermesztés és az állattenyésztés nagyméretű növekedése egy hároméves terven belül, akkor szükséges, hogy a szovjet tapasztalatoknak különösen azon részeit ismertetjük falvainkon, amelyek közvetlenül elősegítik pártunk irányvonalának megvalósítását a mezőgazdaságban. Ilyenek a Malinyina, Ljuszkova és a Surikov-féle módszer. A növénytermesztésnél pedig a kereszt, vagy sűrtísoros vetés, kukorica négyzetes, vagy a burgonya fészkes ültetése. Helyes, ha ezeket az előadásokat összekötik rövid filmekkel, melyek ilyen témákkal foglalkoznak. Ha a Szovjet Barátság Szövetsége eléri azt, hogy szövetkezeti dolgozóink megismerkednek ezekkel a kérdésekkel, akkor a legtöbbet tesznek a szövetkezet gazdasági megszilárdításához. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének lelkes munkája már eddig iá sok szép eredményt mutatott fel. Például a szovjet tapasztalatok felhasználásának alapján az ekecsi EFSz 32 mázsa, az alsószeli EFSz 28 mázsa kukoricát takarított be hektáronként. Az állattenyésztés terén sikerrel alkalmazza Ljuszkova módszerét a szkalicai és a pálóci EFSz. ahol átlag 16—17 malacot választanak el egv anyától. Ugyancsak a tornóci állami birtok, ahol 293 anyajuhtól, 340 bárányt választanak el. Slindezek az eredmények igazolják, hogy azok a szövetkezetek, melyek ezeket a módszereket elsajátítják, jelentősen megszilárdítják gazdasági életüket és biztosítják a tagság életszínvonalának állandó emelkedését. Fontos azonban, hogy a Szovjet Barátság Szövetségének minden helyi csoportja bátrabban .terjessze a haladó szovjet munkamódszereket és váljanak nevelőivé és tanítóivá a szövetkezeti parasztságnak. A magyarlakta vidéken jelentős szerepet tölt be a CSEMADOK, melynek legfőbb feladata, hogy feltárja és fejlessze a magyar dolgozó nép haladó kultúrértékeit és megismertesse a magyar dolgozókkal a cseh és szlovák dolgozó nép kultúráját. A CSEMADOK tehát falvainkon a kultúra fegyverével neveli a tömegeket és serkenti őket nagyobb munkateljesítményre. Kultúrmunkájának célja az, hogy a szocialista-realista színjátszás és a kultúra minden más fegyverén keresztül utat mutasson dolgozóinknak a szebb élet felé. Azonban szükséges, hogy a CSEMADOK helyi csoportjai mindig szem előtt tartsák, hogy a kultúrmunka nem öncél, hanem minden esetben szolgálja a legfőbb célt a szocializmus építésének gondolatát. Ez azt jelenti, hogy a színjátszó csoportokat, valamint a tánccsoportokat és énekkarokat úgy kell nézni, hogy azokban közösségi, társadalmi munkára tanítsuk dolgozóinkat és tartalmán keresztül neveljük is őket. A kultúrmunkával tehát kettős nevelést végzünk. Az egyik a közönség, a másik pedig a szereplők nevelése. Ezért tehát különösen a kultúrmunka tartalmára kell fősúlyt, he'vezni. Különösen nagy feladatot tölt be falvainkon a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség melynek megalakulása lehetővé teszi, hogy falvaink ifjúsága nemzetiségi kü