Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-15 / 20. szám
6 Ъабоа Földműves 19ÍV5. máju» IS. Dukony János megtalálta számítását Amikor Szőgyénben megalakult a szövetkezet, Dukony János nem tétovázott: az elsők között lépett a közös gazdálkodás útjára. Évek hosszú folyamán megúnta a tehenekkel való szántás-vetést. Két hold földje éppencsak a szűk kenyeret biztosította számára. Hosszú, gyötrelmes évek tapasztalatai késztették arra, hogy könnyítsen életén. Azzal tisztában volt, hogy a szövetkezetben is dolgozni kell, tehát paraszt ember volt világéletében, nem félt a munkától. Csakhogy nem másnak, hanem magának akart dolgozni. Amíg egyénileg gazdálkodott, csak adóra termett földje, meg cséplőgép-bérre. Egyszóval jobb életet akart teremteni magának, azért lépett a szövetkezetbe. Azóta három év telt el. A szövetkezetben becsülettel dolgozott. Annyi gabonája nem is volt soha, mint amióta a közösben dolgozik. Azonkívül még fél hektár földet is kap minden évben, háztáji gazdálkodásra. A múlt évben kukoricát termelt a fél hektáron. Rozi néni a felesége — nem sajnálta a munkát. A szövetkezet agronőmusától hallotta, hogy minden kapálással emelkedik a hektárhozam. Meg akart győződni róla, vajon igazat mond-e az agronőmus és háromszor megkapálta a kukoricát. Az eredmény nem maradt el: több mint 25 mázsa csöveskukoricát takarított be a fél hektárról. Volt bőven takarmány a három hízónak. Amilyen egyszerű embernek néz ki Jani bácsi, olyan gondos, előrelátó Mivel három sertése volt, egyet meg akart hagyni anyának, egyet levágásra szánt saját részére, a harmadikat pedig már a következő évre szánta hízónak. Igen ám, csakhogy közbejött valami, ami megváltoztatta a Dukony-család tervét. Rozi néni a helyi nőbizottság tagja és ott hallotta meg a hírt, hogy lehet szerződést kötni hizlalásra. Sőt még két mázsa takarmányt is adnak minden sertésre. Amikor tervét előadta férjének, azonnal megváltozott a tervük. Nem kell anyadisznó, meg még a jövő évi hízóra is van idő, hanem mindkét sertésre szerződést kötnek. Egy hét leforgása alatt el is intézték a dolgot. Négy mázsa árpát kaptak hetven koronáért mázsánként. A két „szerződés” szemlátomást hízott, gömbölyödött. Jani bácsi örült is nekik, mert azt a négy-öt mázsa kukoricát eladta volna és az árából már rég nem lenne egy fillér sem. — Jó befektetés ez, — mondogatta a szomszédoknak. — Olyan ez kérem, mintha mindennap harminc koronát tennék takarékba. —Hittek is neki, meg nem is. De ő tudta, hogy a hízókkal megetetett kukorica jól kamatozik. Aztán elérkezett május. A két mangalica késreéretté hízott és amikor megmozdultak, olyanok voltak, mint a hullámzó hájtömeg. Alig tíz hónapot éltek, de az egyik 173, a másik pedig 155 kilósra hízott. A körzeti felvásárló nagyon elégedett volt a két szép hízóval, Jani bácsi meg az értük kapott 4725 koronával. Nem csalódott számításában és az eddiginél még szilárdabban vallja: — Ez kérem a legjobb befektetés. Most boldogan tervezgetnek feleségével, hogy mit is vegyenek a közel 5 ezer koronából.- Bútort, mosógépet, ruhafélét, vagy egyebet? No, de ez nem okoz nagy gondot és — mint általában az asszonyok — Rozi néni is bizonyosan megtalálja a módját, hogy ne sokáig álljon a pénz a szekrényben. Most ismét kötöttek szerződést egy sertésre, mely ugyancsak meggondolná a dolgot, ha tudná, hogy amilyen gyorsan hízik, olyan gyorsan közeledik élete végéhez. De neki ezt nem fontos tudni. Az a fontos, hogy Jani bácsi tudja, hogy érdemes szerződésre hizlalni. Rozi néni pedig az idén négyszer is bekapálja a kukoricát, hogy minél több teremjen a fél hektáron. Tamás M. ígéretüket valóra váltották Az eperjesi kerület földművesei példásan teljesítik felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat. A sóvári járás Orkocany község helyi pártszervezetének elnöke - terven felül 100 kg marhahús, három mázsa gabona és öt rriázsa burgonya beadását vállalta. Egész évi kötelező húsbeadását már 80 százalékra teljesítette. Ezen a tavaszon 30 ár takarmánykeveréket vetett, melyből silótakarmányt készít. Példáját több földműves követi a községben. Chmelová község földművesei húsz hektár elhanyagolt terület megművelését vállalták, amelyet lennel bevetettek. A len vetésére és tépésére szerződést kötöttek a gépállomással. Az alsökomárnyiki földművesek is becsülettel teljesítik felajánlásukat. Sezier Mihály 190, Halaj János pedig 200 százalékra teljesítette húsbeadását. Sürgent János 100 százalékkal túlteljesítette tojásbeadási kötelezettségét. Az egész évi húsbeadást több földműves teljesítette a községben. Huszonegyezer hektár cukorrépa A cukorrépa hektárhozamának emelésére irányuló verseny részvevőinek száma egyre növekszik. Ezidáig 1151 termelő kapcsolódott be a versenybe. Különösen szövetkezeteink és állami gazdaságaink fogadták el a csúzi EFSZ felhívását, de résztvesznek a versenyben az egyénileg gazdálkodó földműveseink is. Ezidáig 21 ezer hektárnyi cukorrépával bevetett területet kapcsoltak be a versenybe. A múlt évben 9200 hektárt tett ki ebben az időszakban a versenybe bejelentett terület. A versenybe május 31-ig lehet jelentkezni az illetékes cukorgyárnál. A cseh kerületekben a szövetkezetek 10 ezer hektárnyi területen vesznek részt a versenyben. A csehországi állami gazdaságok 3500 hektár cukorrépa-területtel vesznek részt a magas hozamokért folyó versenybe. Z. N. Nem félnek a haladó módszerektől A tavasz ébredése mozgásba hozta a királyrévi EFSZ tagjait, akik elhatározásukhoz híven nagy lendülettel nekifogtak a munkának. Azt akarják, hogy szövetkezetük, amely az elmúlt években utolsók között kullogott, az elsők között legyen. Erre meg is van minden feltételük. Az őszi kalászosokat jól előkészített talajba keresztsorosan vetették el. Most a hideg tavasz ellenére is búzájuk buja, haragoszöld színű. A tavaszi kalászosokat ugyancsak kereszt- és szűksorosan vetették el, ami biztos 3—4 mázsa terméstöbletet jelent. Kukoricát 20 hektáron vetettek négyzetesen. Mindez azt bizonyítja, hogy a királyréviek bátran alkalmazzák a haladó módszereket, melyek eredményeit maguk fogják látni. Szarka Péter, az EFSZ új elnöke örökké mozgó fiatalember. Mindenről tud, ami a gazdaságban történik. Naponta végigjárja a határt, hogy valamelyik növény nem szorul-e segítségre. Szarka elvtárs sokat vár a pótjutalom bevezetésétől is. Jogosan, mert az egyénekre osztott kapásnövények bizonyára gondos ápolásban részesülnek, a tagokat a pótjutalom jobb minőségű munkára serkenti. Nagy László csoportvezető is jól végzi feladatát. A munkákat ügyesen éš jól szervezi meg, vigyáz azok jóminőségű elvégzésére, s ezzel hozzájárul, hogy szebb, nagyobb legyen a termés. A 'királyréviek már gondoltak az aratásra is, mert szerződést kötöttek a gépállomással, hogy összes gabonájukat kombájnnal fogják learatni. S. G. Bővítsük ki a város és a falu közötti árucsere-forgalmat A falu és a város közötti árucsereforgalom kérdésekor arról van szó, hogy egyrészt meggyorsítsuk az ipari termékek áramlását a falu felé, másrészt a mezőgazdasági termékek áramlását a város felé. Ennek a kérdésnek megoldása természetesen abban van, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság — beleértve a szövetkezetek és a magánszektor — termelését mennyiségileg és minőségileg emelni kell. A termelés fokozása nélkül fokozódó árucseréről beszélni nem lehet. A szocializmus gazdasági alaptörvényeiből származik és azt szolgálja a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének objektív törvénye, ami azt jelenti, hogy népgazdaságunk olyan terveket állít fel, melyek a tömegek szükségleteinek maximális kielégítését szolgálják. Amikor tehát államunk az ipar, de jelen esetben különösen a mezőgazdasági termelés lényeges emelkedését tűzte ki célul ezt nem azért teszi, hogy fölöslegesen terhelje dolgozóinkat, hanem azért, mert dolgozóink igénye, a reálbérek állandó növekedése megköveteli a termelés fokozását, hogy ezáltal biztosítsuk az igények kielégítését. Valljuk be őszintén, hogy sok falusi dolgozó, mikor a mezőgazdasági termelésének fokozásáról és a beszolgáltatás! kötelezettségek teljesítéséről hall, erre a kérdésre úgy tekint, mini egy fölösleges teherre. Miért van ez így? Azért, mert nem értik meg hogy a népgazdaság arányos fejlesztése, vagyis az ipar és a mezőgazdaság arányos termelése a gyakorlatban azt a célt szolgálja, hogy az ipar és mezőgazdaság árucikkeivel arányosan lássuk el dolgozóinkat. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság fokozódó termelésén keresztül több ipari cikk jut el a falusi dolgozóknak. Hogyan? Ma például az a helyzet, hogy minden második kilogramm húst külföldről kell behoznunk, hogy fedezni tudjuk a közellátás szükségleteit. Emellett még sok más mezőgazdasági árucikket is hozunk be külföldről. Mindezen árucikkekért nekünk az ipar termékeivel kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű ipari cikk, melyre nekünk is szükségünk volna, csere útján külföldre kerül. A másik oldala a dolognak, hogy * sokszor ezekért az árucikkekért külföldi valutával kell fizetni, és ha ezt el tudnánk kerülni, akkor ezért népgazdaságunk fejlődéséhez szükséges pépeket és nyersanyagokat tudnánk beszerezni. Ebből tehát logikusan következik, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése mind a növényi, mind az állati termékek termelésében hármas célt old meg egyszerre. Egyrészt növeli a város felé a mezőgazdasági termékek áramlását, másrészt növekedik az ipari áruk mennyisége, tehát ezzel a falu és a város közötti áruforgalom, és végül, de nem utolsósorban növekszik parasztságunk jövedelme is. A népgazdaság arányos termelése, tehát egyik legfontosabb előfeltétele a falu és a város közötti áruforgalom növekedésének. Népgazdaságunk eddÍ7 gi fejlődése azt bizonyítja, hogy az ipari termelés a háború előtti termelés többszörösére emelkedett. Mi a helyzet ezzel szemben a mezőgazdaságban? Mezőgazdaságunk alig haladta túl a háború előtti színvonalat, holott népünk szükséglete a mezőgazdasági cikkek terén többszörösrremelkedett Ezért tehát bátran mondhatjuk hogy népünk és a parasztság életszínvonalának növekedését elsősorban iparunknak köszönhetjük Mit jelent ez? Azt, hogy a népgazdaság aránytalan fejlődése, a mezőgazdaság lemaradása a falu és a város áruforgalmában is aránytalanságokat okoz. Ez az áruforgalom egyoldalú, mert amíg az ipari cikkek nagy tömege özönlik a faluba, addig a mezőgazdasági árucikkek termelése nem haladja túl a háború előtti színvonalát és nem képes kielégíteni az igényeket. Erre a legjobb példa az, hogy például 1954-ben mezőgazdaságunk több mint 16 ezer tonna hússal 140 millió liter tejjel, 51 millió tojással, 5 vagon gabonával adósa maradt a közellátásnak. Ezeknél a számoknál persze csak a köt lező beszolgáltatásokról van szó. mely alapja a falu és város közötti áruforgalomnak. Ennyivel csökkent tehát az árumennyiség, melyet a városnak kellett volna kapni a falutól. Ugyanakkor mezőgazdaságunk feladata az is, hogy a szükséges ny-rsanyaggal ellássa könnyűiparunkat. Jóllehet ezek termelése (len, kender) igen előnyös, ezen a téren is elmaradtunk. Parasztságunknak tisztában kell lenni azzal, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése a falu és a város közötti áruforgalom lényeges növekedését eredményezi. Parasztságunknak élni kell azzal a lehetőséggel, melyet munkásosztályunk a gépállomásokkal, valamint káderek nevelésén keresztül nyújt a mezőgazdaságnak. Erősebben meg kell ragadni a munkásosztály nyújtotta kezet, mely tényekkel juttatja kifejezésre, hogy legfőbb célja a két osztály közötti szövetség szilárdítása. A több és jobb termelés szocialista elve kell, hogy győzedelmeskedjen mezőgazdaságunkban is. mert ez az egyedüli útja népünk jóléte emelkedésének, a mun kás-paraszt szövetség további megszilárdulásának mely népi demokráciánk politikai alapja. J. Varga Termeljünk minél több kukoricát Ezekben a napokban legfőbb feladatunk haladéktalanul befejezni a kukorica és a burgonya ültetését. Jóllehet földműveseink ismerik a kukorica és a burgonya értékét, mégis újból hangsúlyoznunk kell jelentőségüket, mert nem mindig gondoskodnak kellőképpen e termények hektárhozamának emeléséről. A jó gazdák viszont nem feledkeznek meg e terményekről, kibővítik a kukorica vetésterületét és igyekszenek minél magasabb hozamot elérni, mert tudják, hogy egy mázsa kukorica húsz kilogramm sertéshúst jelent. Sajtónk is azért magyarázza naponta, hogy amíg egy mázsa zab 100, egy mázsa tavaszi árpa 115 zabegységet tartalmaz, egy mázsa kukorica felér 136 zabegységgel. Ezért mondjál- szakembereink, hogy a kukorica kórója csaknem kétszer olyan értékes, mint a zab, vagy árpaszalma. Ezért népszerűsítjük a silókukorica termesztését is. Szovjet tapasztalatok szerint öt kg silókukorica egy liter tejnek felel meg, viszont egy hektárról 700—900 mázsa zöldanyag hozam mellett olyan mennyiségű nedvdús takarmányt nyerhetünk, mely 14—16 ezer liter tej, vagyis 437—500 kg vaj termelését biztosítja. Ennek köszönhető tehát, hogy a takarmányt illetően minden jó gazda elsősorban a kukorica mellett dönt. Egyes területeket ismét be kell vetni az esetleg kifagyott őszi vetés után. Ilyen helyeken feltétlenül vessünk kukoricát „Minél több kukoricát!” Ez legyen e napok jelszava. Az SZLKP KB februári teljes ülésének határozata értelmében a traktorállomások kötelesek legalább 10— 12 ezer hektárnyi területen kukoricát és legalább ötezer hektárnyi területen burgonyát ültetni négyzetes-fészkes módszerrel. A gépállomások dolgozóinak becsületbeli ügye, hogy ezeket az irányszámokat minél jobban túlteljesítsék. Eddigi jelentések szerint ezen a téren legjobban haladnak a nagymányai, csallőközcsütortöki, ógyallai, köbölkúti és a zselízi GTÁ-ok. Mezőgazdaságunk történetében gyakorlatilag először érvényesítik nagyobb mértékben a kukorica és burgonya termesztése terén szerzett szovjet tapasztalatokat. Ezért különösen nagy felelősség hárul a pártszervezetekre és a nemzeti bizottsá- I gok funkcionáriusaira Ezeknek gon• dósán szem előtt kell tartaniuk a - feladatok teljesítését és ki kell küszöbölniük az esetleg mutatkozó hiányosságokat. Különösen a járási nem- i zeti bizottságok agroaómusai és a j GTÄ-ok segíthetnek zokat szövetke! zeteinkben, valamint egyénileg -az! dálkodó földműveseinknél, a kukorica I es burgonya hektárbozamának eme- 1 lése érdekében. A gépállomásoknak igyekezniök kell, hogy a kapásnövények sorközi megművelésére kötött szerződéseket pontosan betartsák mind a szövetkezetekben, mind az egyénileg gazdálkodó földműveseinknél. Minden jó gazda tudja, hogy a négyzetes-fészkes ültetés egymagában nem biztosítja a nagy termést. Hiába végeztünk négyzetes-fészkes vetést, ha a kikelt növényzetet ellepi a gyom. Szükséges tehát, hogy minél nagyobb gondot fordítsunk a növényápolásra. A cél világos és azt is tudjuk, hogyan érhetjük el. Valósítsuk meg az elméletet gyakorlatban, hogy az őszi betakarításkor minden szövetkezet, minden állami gazdaság és valamenynyi egyénileg gazdálkodó földműves olyan kukorica és burgonya hektárhozammal büszkélkedhessék, amilyet az ifjúságfalvai szövetkezet ért el. Követendő példa A galántai szövetkezet a legjobbak egyike a járásban. Felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére vállalták a szövetkezeti tagok, hogy az év végéig 100 mázsa sertéshúst, 130 mázsa marhahúst és 40 ezer liter tejet adnak be terven felül. Május 9-ét. felszabadulásunk 10. évfordulójának napját vállalásaik teljesítésével üdvözölték. Ezidáig 47 mázsa sertéshúst, 38 mázsa marhahúst és közel 5 ezer liter tejet adtak be terven felül. Kötelezettségvállalásukat jól teljesítik a pálóci és nyárasdi szövetkezet tagjai is. A pálóciak 43 mázsa marhahúst és 1300 liter tejet, a nyárasdi szövetkezeti tagok pedig 46 mázsa marhahúst és 10 ezer liter tejet adtak be terven felül. Jó eredmények születnek a haladó módszerek nyomán A bratislavai KNB dolgozói a közel múltban értékelték a kerületben bevezetett haladó mezőgazdasági módszereket. Az értékelés alkalmával kitűnt, hogy a régi módszerrel takarmányozott és fejt tehenek átlagos napi tejhozama alig érte el a 3,5 litert. Ezzel szemben azoknál a teheneknél, amelyeknél a Malinymova módszerét alkalmazzák, darabonként elérték a napi hétliteres tejhozamot. Azokban a szövetkezetekben, ahol helyesen alkalmazzák Malinymova módszerét, figyelemreméltó e-edményeket érnek el. A KNB közlése szerint a nyárasdi szövetkezetben 15 literre emelkedett a Malinymova módszerrel gondozott tehenek napi tejhozama. A füsi szövetkezetben 11, a tanyi szövetkezetben pedig tíz liter darabonként a napi fejési átlag. Hasonló eredmények születnek a nyitrai kerületben is. Például Nyitraivánkán 4,5-ről 7,5 literre emelkedett a tejhozam Malinyinova módszerének bevezetése után. A csoportos takarmányozás jelentőségével a szövetkezeti munkaiskolában ismerkedtek meg. Az új módszerek alkalmazásának előnye más termelési ‘ ágazatban is megmutatkozik. Ezt mindennél meggyőzőbben bizonyítják a bratislavai kerület egyes szövetkezeteinek ezen a téren szerzett tapasztalatai. így például a régi módszerekkel hizlalt sertések napi súlygyarapodása kerületi méretben alig érte el a 35 dekát. Ez a mennyiség Surikov módszere bevezetése után 52 dkg-ra emelkedett. A régi módszerrel gondozott anyakocák ellési átlaga 7,3 malac volt. Ljuszkov módszerének bevezetése után 9-re emelkedett. Érdemes tehát bevezetni až új módszereket, mert soha nem látott eredményeket érhetünk el. Tízezer korona korai zöldségért A nagylégi szövetkezet kertészeti csoportja már a múlt évben is szép eredményeket ért el a zöldségtermelésben. Nyolc vagon zöldségfélét termelt terven felül és 33 ezer korona pótjutalomban részesült. A múlt évi sikereket meg akarják ismételni a szövetkezet kertészei ez évben is. Szorgalmasan készültek a tavaszi munkákra: magvakat készítettek, válogattak, a melegággyal dolgoztak és gondosan ápolták az üvegházban a korai zöldségféléket. Áprilisban 5500 kalarábét, 1000 fej salátát és 800 köteg retket adtak a közellátásnak. Eddigi jövedelmük meghaladta a 10 ezer koronát. Ezekben a napokban kiültették a kalarábé palántákat. A csoport legügyesebb dolgozói Nagy Ilona' és Horváth Margit, akik 2500— 3000 palántát ültetnek ki naponta. A melegágyakat Fukszer Hermina gondozza. Nagyon félti a palántákat; nappal gyomlálja a sorközöket, este pedig zsúppal takarja le őket, nehogy a fagy tönkretegye a növényeket. Az idén 10 vagon zöldséget akarnak terven felül termelni. Jól sikerült operáció A surányi cukorgyári gazdaságban Dr. Marcel Neubauer járási állatorvos megmentett egy 25 literes tejhozamú borjas tehenet. Két állatgondozó segítségével megoperálta a tehenet és egy 7 cm-es szöget vett ki emésztőszervéből. Az operálást a szovjet állatorvosi tudomány legújabb tapasztalatai alapján hajtotta végre Neubauer orvos. A tehén másnap már rendesen evett. Korpás vizet és száraz lucernát kapott. Az operálás következtében képződött 15 cm hosszú seb. pár nap alatt behegedt. Az operálás után egy hétig minden nap 200 ezer penicilín-injekció egységet kapott. Azután két hét múlva leborjazott a tehén és most ismét 25 liter tejet ad naponta.
