Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-15 / 20. szám
1955. május 15. _______________________________________________ Földműves_____________________________ Az állattenyésztés fellendítésével a mezőgazdasági termékek fokozásáért 5 A nyárasdi EFSZ kiegészíti állatállományát Sötét felhők húznak végig az ég horizontján és nagy cseppekben hull egy-két szem eső. Nagy szél kerekedik, felveri a port és végignyargal Nyárasd utcáin. — Eső helyett szél — mondja Domény János, a nyárasdi EFSZ elnöke. — Pedig eshetne, akár három napig is. Jó volna az éltető nedű a száraz földekre. — Esik — esik — kiáltja örvendezve, Varga elvtárs, az EFSZ könyvelője, aki kintről most jött be az irodába. Az emberek kíváncsiak, még az ablakokat is kinyitják, hadd lássák a drága, aranyat hozó májusi esőcseppeket. Vele éreznek a kikelt növényekkel, a szárbaszökkenő rozzsal, a fejlődő lucernával. A termésnek sikerülni kell, tűzön-vízen át. El kell érni a tervezett 20 koronát munkaegységenként. Az állatállomány dönti a pénzt, tehát a növénytermelés sem maradhat el. Bevételük 52 százaléka az állattenyésztésből ered Habár a nyárasdi szövetkezt állatállománya még kiegészítésre szorul, mégis az állatálományból eredő haszon több, mint felét képezi a tervezett bevételeiknek. Igaz, ez nem jött magától. Legelőször jó minőségű állatokat kellett beszerezni és a számukat a tervezettre emelni. Ez évben már felvásároltak 25 darab tehenet, a többit pedig saját nevelésükből igyekszenek pótolni. Erre meg is van a lehetőségük, mert a borjak a rideg nevelés mellett rohamosan nőnek, fejlődnek. Most is 29 darab van a ketrecekben, nyújtogatják a fejüket az itatóedény felé. Az állatgondozók Forró Géza zootechnikussal az élen jó munkát végeznek, mert a tejátlag még most is napról-napra emelkedik. — Sokat jelent a hozam szerinti jutalmazás és a pótjutalom bevezetése — mondja Forró elvtárs. — Fontos, hogy az állattenyésztők érdekelve legyenek a többtermelés elérésében. Természetes az is fontos, hogy jó minőségű és elegendő takarmány legyen. Nálunk mindkettő megvan, ezért vannak is eredményeink. Napi tejátlaguk 9,9 litert tesz ki Szép eredmény, de jó munkával, szaktudással meg kellett érte harcolniuk. Az állatokat külön gondozzák s 13—14 darab jut egy-egy fejőre. Az alaptakarmányon kívül hozamszerint etetik az állatokat, tehát egyedi takarmányozást végeznek. Ugyanis az alaptakarmányt 8 liter tej után állapították meg a következőképpen: 4 kilogramm here, 35 kg siló, 3 kg szalma szecskázva, 2 kg erőtakarmány és ezeket melasszal ízesítik. Ezenkívül a 8 literen felül adó tehenek minden liter tej után 30 dkg korpát kapnak. Naponta háromszor etetnek és fejnek. A magasabb hozamú teheneknél a tőgymasszázst is alkalmazzák. A jó munka eredménye pedig az, hogy havonta terven felül 17 —18 ezer liter tejet adnak be, amiér1 nagy összeg és korpa jár. Évi tervük 2500 liter tehenenként. Ezt az első negyedévben 17 ezer literrel lépték túl és ennek 20 százalékát a fejők pótjutalomként kapják. — A tejátlag nálunk nem fog csökkenni — mondja mosolyogva a zootechnikus — mert a zöldtakarmányt részletekben vetettük el és így állandóan biztosítani tudjuk a friss zöldtakarmányt. Ez évben különös gondot fordítunk a silóra. Azt akarjuk, hogy ne fogyjon ki, hanem télen-nyáron legyen. Ennek érdekében elvetünk 30 hektár silókukoricát, építünk 16 silógödröt 1200 köbméter siló befogadására. Kiegészítik sertésállományukat A szövetkezet sertéstenyésztésben is évről -évre nagyobb eredményeket mutat fel. Még ezidáig nincs meg a tervezett állományuk, ezért 25 darab törzskönyvezett anyakocát vásárolnak fel. A sertésgondozók vállalták, hogy egy-egy anyakoca_után átlagban 14 darab malacot választanak el. Habár már eddig terven felül 58 darab hízót adtak be, még nagyobb ered★ ★ ★ ményt érhetnének el, ha alkalmaznák Surikov módszerét, amivel a hízók napi súlygyarapodása 80—100 dkg is lehetne. Az a befektetés, amit a Surikov-módszer bevezetése von maga után, pár hónap alatt többszörösen megtérülne. Az EFSZ-nek szép juhállománya is van. Cafik József szeretettel gondozza a reábízott finom-gyapjas merinói juhokat. Jó munkáját dicséri az is, hogy 78 anyától 86 bárányt választott el. Túllépik tervüket Varga elvtárs híven a könyvelői munkájához felvetette azt a kérdést, vajon meg lesz-e a tervezett pénzösszeg félévre az állatállományból. Ugyanis 1 millió 500 ezer korona bevételt terveztek az év végéig és azt hónapokra, negyedévekre osztva mindig ellenőrzik. Forró elvtárs biztatóan, gondolkodás nélkül, igennel felelt a könyvelő kérdésére. — Na, na, szűkebben a szóval — intette le őt az elnök. Mintha parancsszóra történt volna, papír, ceruza került a kezekbe, s már ment is a számítgatás. — A második negyedévi bevételből még 245 ezer korona hiányzik — mondja Varga elvtárs, aki a bevételi naplót forgatja. — Gyapjú 80 ezer — mondja az elnök, s írja a számokat. — Tejből 150, sertésből 40, marhából 30 ezer korona, a többi apróságot nem is számítjuk. Ez kereken 300 ezer korona, tehát szerény számítás mellett is, túllépjük tervünket. Bíztató, elégedett mosoly öl až arcokon. Már látják a zárógyülésre összejött szorgalmas szövetkezeti tagokat, akik kíváncsian lesik, várják, hogy Dömény elvtárs bejelentse: a tervet elértük, tehát a 10 korona előleghez még 10 korona elszámolást kapnak! Ez mind meglehet, csakis a tagság hozzájárulása szükséges s az, hogy minél hamarább állítsák be a tervezett állatállományt, ami még fokozni fogja bevételüket. Sándor Gábor. Munkaérdemrenddel tüntették ki a sertéstenyésztésben végzett jó munkájáért Ki ne ismerné járásunkban Sápos Sándor bácsit, a leleszi EFSZ sertésgondozóját? Híres ő jó munkájáról, a sertéstenyésztésben elért eredményeiről. Hogy a szép eredmény híre nem maradt meg csupán a járásunkban, bizonyítja az, hogy Sápos bácsi nagy kitüntetésben részesült. Node, mondja el maga, hogyan ie történt az eset: „Egyszer a postás ismeretlen levelet hozott számomra. Prágából jött. Izgatott lettem. Talán mégis igaz lesz, amit beszélnek rólam az emberek? Ugyanis egyesektől hallottam, hogy kitüntetésben fogok részesülni, de nem akartam elhinni. Felbontottam a levelet, lábam majdnem a földbe gyökerezett, amikor elolvastam. Nem tudtam sírjak-e, vagy örüljek ŕnnek, mert ilyen szegény paraszt mint én, valamikor álmában sem jutott volna oda, hogy maga a köztársasági elnök sajátkezű aláírásával hívja meg Prágába. Prágába elkísért Dobos elvtárs, až EFSZ elnöke is, aki mindenütt velem volt. Ott a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak százai vettek körül és csakhamar ismeretséget kötöttünk egymással. Ezután pedig életem legboldogabb pillanata következett, amikor maga Zápotocký elvtárs személyesen átnyújtotta a „Munka érdemrendet” és kezet fogtunk egymással.“ Mint munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozót, Sápos bácsit meghívtuk iskolánkba, hogy eszmecserét folytasson velünk, mint a jövő mezőgazdaság szakkádereivel. Lehet ám tőle tanulni! Az 55 év körüli ember barázdás arcára rá van vésve a rnúlt nyomorúsága, a szemeiben csillogó fény pedig a jelen örömét sugározza. Feszülten figyeltük, lestük minden szavát. — Nehéz a múltat feszegetni S3 kezdi beszédét Sápos bácsi. — Bizony még 10 évvel ezelőtt nem volt értéke a munkánknak, ha akármilyen jól dolgoztunk is, még dicséret sem ért bennünket soha. Most már minden megváltozott. Magunk gazdái vagyunk, magunknak termelünk. Amikor községünkben az EFSZ megalakult, elsőként léptem be, s természetes, elfoglaltam helyem a sertések mellett, amit már előbbi munkahelyemen megszoktam és megszerettem. Annak tudatában, hogy most már magamnak dolgozom, minden erőmmel és tudásommal munkához láttam. Eleinte munkatársaim rossz szemmel néztek rám, mert mindig megmondtam až igazat és kitartottam a becsületes munka mellett. Később belátták, hogy igazam van, kezdtek rám hallgatni, sőt néha már tanácsot is kértek tőlem. A sertéstenyésztés így egyik napról a másikra nagy fellendülésnek indult. Ma már 200 darab sertést gondozok. Ebből 58 anyakoca, melyektől évenként 14 darab választási átlagot érek el. Legfőbb törekvésem a helyiségek tisztántartása, takarmányok összeállítása, mert az állattenyésztésben eredményt csak így lehet elérni. Nem tűröm a nedves almot a sertések alatt. Sokan azt gondolják, hogy a disznónak mindegy, hisz azért „disznó”. Tapasztalataim bizonyították, hogy száraz szellős helyiség a betegségek megelőzésének egyik feltétele. A betegség odahurcolása ellen is védekezek, azért engedelmem nélkül az én birodalmamba ember nem teheti be a lábát. Ha beleegyezem a látogatásba, a vendégnek klórmészben — ami állandóan a bejáratnál van — fertőtleníteni kell a lábbelijét. Övóintézkedéseim beváltak, mert nálam betegség nem ütötte fel a fejét. Munkámat eredmények bizonyítják, amiből nemcsak a szövetkezetnek, de nekem is nagy hasznom van. Havi jutalmam 1100—1200 korona, amihez még hozzájön a természetbeni járandóság is. Tavaly 24 mázsa terményt kaptam, az évvégi elszámolásnál pedig 25 ezer koronát. Most tudom csak igazán értékelni és látom a különbséget a múlt és a mai rendszer között. Ezért kérlek benneteket, mint a mezőgazdaság jövő szakmunkásait, — fejezte be beszédét Sápos bácsi — hogy becsülettel teljesítsétek a rátok bízott feladatokat, legyetek igazi mezőgazdasági szakemberek, hogy a jövőben közületek is munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozók kerüljenek ki. Kalapos József — Lelesz 9 Értékelték a versenyt A varannői járás párosversenyében a Sol'i és Zamutov községek járnak az élen. Az első negyedévi értékelésnél, amikor főleg az állattenyésztésben elért eredményeket értékelték, a sol'i szövetkezet lett az első. Sikereiket a borjak rideg nevelésével, továbbá a tervezett takarmányozással — mely az állatok napi 70 dkg-os súlygyarapodását jelenti — érték el. A zamutovi szövetkezetesek viszont szép eredményeket értek el a malacok elválasztásában. Az első negyedévben átlag kocánként 5,7 malacot választottak el. A sotiakkal szemben a napi tejhozamuk 0,40 literrel nagyobb. Ellenben nem végezték el a tehenek és sertések ellenőrző mérését és a szaporulatokról sincs nyilvántartásuk. A szövetkezetesek kölcsönös látogatása a munkaeredmények ellenőrzése, nagyban segítenek a még eredményesebb munkamódszerek elsajátításában. Ezek alapján szilárdítják és bővítik szövetkezeteiket, a még jobb eredmények elérésére. A munka jobb megszervezésével nagyobb lesz az eredmény Estére hajlik az idő, a napocska már szégyenlősen hunyorgat s vörös színűre festi a vásárúti szövetkezet gazdasági épületeit. Az istállókban az állatok körül az etetők, fejők sürögnek-forognak. Fejnek az asszonyok, vastag sugarakban ömlik a tej, csörög a kanna. Egy állatgondozó a kiskocsin levő abrakot kosárral hordja szét az állatoknak. — Halló, halló, ide nem szabad idegeneknek bejönni — szól rá a jövevényre az állatgondozó, akit, ahogy később kiderült, Juhos Istvánnak hívnak. Dicséretes Juhos elvtárs ébersége s ebből is látható, hogy szívén viseli a közöst, védi a szövetkezet vagyonát. Juhos István már 1951-től ápolja az állatokat. Látszik, hogy ügyes, tapasztalt ember. Most negyedmagával gondozza az istállóban lévő 90 darab tehenet. Együtt etetnek, almoznak, a fejést pedig négy asszony végzi. A tehenek szépek, különösen az istálló másik felében, ahol a magasabb tejhozamú tehenek dupla erőtakarmányt kapnak. Ezeknél a teheneknél bevezették a napi háromszori etetést és fejést. Sok nehézségen keresztül idáig már eljutottak a vásárútiak, de a további fejlődés, az állatállomány hasznosságának fokozása megkívánja a munkaszervezésnek egy más formáját is, mely már jól bevált az élenjáró szövetkezeteinkben. Ugyanis az állatokat egyénekre kell szétosztani, 15— 14 darabot egy-egy gondozóra; ezeket maga eteti, feji és ápolja. így nagyobb a felelősségérzet és még sokkal jobban fognak törekedni az állatok hasznosságának emelésére. A jő munkaszervezés megkívánja a hozamszerinti jutalmazás bevezetését is, ami szintén hajtóerő a termelésben. Ezt az EFSZ vezetősége helyesen látja, csak az állatgondozókon a sor, hogy azt magukévá tegyék. Minden kezdet nehéz, de pár hónap múlva az eredmények világosan beszélni fognak, ami azután megmutatkozik az állatgondozók jutalmazásában is. Siló, jó minőségű takarmánya bőven lesz a szövetkezetnek, tehát megvan az előfeltétele annak, hogy a napi négyliteres tejátlagukat 6—8 literre emeljék. Juhos István és társai terve a®, hogy 400 helyett 800 liter tejet fejnek majd naponta és 15 ezer liter tejet adnak be terven felül, de ha munkájukat jobban megszervezik, biztos, hogy ezt túl is szárnyalják. S. G. Az állattenyésztés hasznosságának növelésére törekednek A ploskei szövetkezetesek, hogy növeljék bevételeiket, a növénytermelés emelése mellett az állatok hasznosságának fokozására is nagy súlyt fektetnek. Tudják, hogy náluk megvan minden feltétel arra, hogy a nehézségeket leküzdve, szép eredményeket érjenek el az állattenyésztésben. Az anyasertéseknél Pallér András végez úttörő munkát. Ugyanis vállalta, hogy a tervezett 9 malac helyett 13 darabot választ el egy-egy anyától. A juhtenyésztés is jó úton halad a szövetkezetben. Góliás József szakértelemmel gondozza és ápolja a juhokat, aminek eredményeként a 75 darab anyajuhtól 95 darab bárányt választott el. A gyapjútermelésben is szép eredményeket mutat fel. Az EFSZ nagy súlyt fektet az állatok szemestakarmányának biztosítására, hogy a napi 4—5 literes tejátlagát növelhesse. Ezenkívül, hogy elegendő nedvdús takarmányuk legyen, már ebben a hónapban megkezdik a silózást Mivel nincs elég silógödrük, hozzáfognak annak építéséhez. Mató Pál Kassa. Kezdjük meg idejében a silózást! A korszerű beton silógödrök építkezési költsége százszorosán megtérül, mert jó minőségű silót nyerünk, ami által fokozódik állataink hasznossága és a szövetkezet bevétele. A szalmafélékkel sok táplálékot nem nyújtunk, etetésével inkább csak többrétűvé tesszük az adagot. Szelettel ilyenkor már kevés gazdaság rendelkezik. Ezért gyakorlatilag főleg csak a siló takarmány jön számításba, amelynek segítségével nemcsak a tápláló anyagok arányát tudjuk helyesebbé tenni, hanem számottevő mennyiségű zöldtakarmányt is megtakarítunk. Ez a megállapítás arra is utal, hogy a silózás sok irányban segítséget nyújt. Ennek tudatában ez évben minden gazdaságnak igyekeznie kell. hogy minél több silótakarmányt készítsen. Ügyelni kell arra, hogy a silózáshoz ne akkor fogjunk hozzá amikor már a zölden való etetést az anyag elvénülése miatt abbahagyták, mert így csak silány értékű takarmányt nyerünk. Az is megtörténik, hogyh3 a zöldet elvénült állapotban silózzuk le, az nedvesség hiányában megpenészedik, etetésre alkalmatlanná válik. Ennek elkerülése miatt már előre meg kell állapítani, hogy a zöldtakarmány mekkora területet foglal el, s ebből mennyit fogunk zölden feletetni, a többit pedig le kell silózni, míg el nem öregszik, amikor még elég sok benne a jó erjedéshez szükséges cukor. A rozsos és őszi árpás keverékek etetését kívánatos abbahagyni, amikor a kikalászolás megtörtént, a búzás keverékeket pedig akkor, amikor a kalászosok virágozni kezdenek. U- gyanez az időpont érvényes a silózás céljára történő kaszálásra nézve. Szenteljünk nagy figyelmet a silógödrökre is, mert ha több silót akarunk készíteni, annak több hely is kell. Ne elégedjünk meg ideiglenes földgödrökkel, mert abban a siló nagyrésze megromlik, tönkremegy. Ha a tél folyamán, vagy kora tavasszal nem építettünk elég betongödröt, akkor haladéktalanul fogjunk hozzá annak felépítéséhez. МйШД iniiiir i. ишшт ' ' ' ш ..... dcU:.
