Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-15 / 20. szám

1955. május 15. _______________________________________________ Földműves_____________________________ Az állattenyésztés fellendítésével a mezőgazdasági termékek fokozásáért 5 A nyárasdi EFSZ kiegészíti állatállományát Sötét felhők húznak végig az ég horizontján és nagy cseppekben hull egy-két szem eső. Nagy szél kere­kedik, felveri a port és végignyargal Nyárasd utcáin. — Eső helyett szél — mondja Do­mény János, a nyárasdi EFSZ elnöke. — Pedig eshetne, akár három napig is. Jó volna az éltető nedű a száraz földekre. — Esik — esik — kiáltja örven­dezve, Varga elvtárs, az EFSZ köny­velője, aki kintről most jött be az irodába. Az emberek kíváncsiak, még az ab­lakokat is kinyitják, hadd lássák a drága, aranyat hozó májusi esőcsep­peket. Vele éreznek a kikelt növé­nyekkel, a szárbaszökkenő rozzsal, a fejlődő lucernával. A termésnek si­kerülni kell, tűzön-vízen át. El kell érni a tervezett 20 koronát munka­egységenként. Az állatállomány dönti a pénzt, tehát a növénytermelés sem maradhat el. Bevételük 52 százaléka az állattenyésztésből ered Habár a nyárasdi szövetkezt állat­­állománya még kiegészítésre szorul, mégis az állatálományból eredő ha­szon több, mint felét képezi a ter­vezett bevételeiknek. Igaz, ez nem jött magától. Legelőször jó minőségű állatokat kellett beszerezni és a szá­mukat a tervezettre emelni. Ez évben már felvásároltak 25 darab tehenet, a többit pedig saját nevelésükből igyekszenek pótolni. Erre meg is van a lehetőségük, mert a borjak a rideg nevelés mellett rohamosan nőnek, fejlődnek. Most is 29 darab van a ketrecekben, nyújtogatják a fejüket az itatóedény felé. Az állatgondozók Forró Géza zootechnikussal az élen jó munkát végeznek, mert a tejátlag még most is napról-napra emelkedik. — Sokat jelent a hozam szerinti jutalmazás és a pótjutalom bevezeté­se — mondja Forró elvtárs. — Fon­tos, hogy az állattenyésztők érdekelve legyenek a többtermelés elérésében. Természetes az is fontos, hogy jó minőségű és elegendő takarmány le­gyen. Nálunk mindkettő megvan, ez­ért vannak is eredményeink. Napi tejátlaguk 9,9 litert tesz ki Szép eredmény, de jó munkával, szaktudással meg kellett érte harcol­niuk. Az állatokat külön gondozzák s 13—14 darab jut egy-egy fejőre. Az alaptakarmányon kívül hozamsze­­rint etetik az állatokat, tehát egyedi takarmányozást végeznek. Ugyanis az alaptakarmányt 8 liter tej után ál­lapították meg a következőképpen: 4 kilogramm here, 35 kg siló, 3 kg szalma szecskázva, 2 kg erőtakarmány és ezeket melasszal ízesítik. Ezen­kívül a 8 literen felül adó tehenek minden liter tej után 30 dkg korpát kapnak. Naponta háromszor etetnek és fejnek. A magasabb hozamú te­heneknél a tőgymasszázst is alkal­mazzák. A jó munka eredménye pe­dig az, hogy havonta terven felül 17 —18 ezer liter tejet adnak be, amiér1 nagy összeg és korpa jár. Évi tervük 2500 liter tehenenként. Ezt az első negyedévben 17 ezer literrel lépték túl és ennek 20 százalékát a fejők pótjutalomként kapják. — A tejátlag nálunk nem fog csök­kenni — mondja mosolyogva a zoo­­technikus — mert a zöldtakarmányt részletekben vetettük el és így ál­landóan biztosítani tudjuk a friss zöldtakarmányt. Ez évben különös gondot fordítunk a silóra. Azt akar­juk, hogy ne fogyjon ki, hanem té­­len-nyáron legyen. Ennek érdekében elvetünk 30 hektár silókukoricát, épí­tünk 16 silógödröt 1200 köbméter si­ló befogadására. Kiegészítik sertésállományukat A szövetkezet sertéstenyésztésben is évről -évre nagyobb eredményeket mutat fel. Még ezidáig nincs meg a tervezett állományuk, ezért 25 da­rab törzskönyvezett anyakocát vásárol­nak fel. A sertésgondozók vállalták, hogy egy-egy anyakoca_után átlagban 14 darab malacot választanak el. Ha­bár már eddig terven felül 58 darab hízót adtak be, még nagyobb ered­★ ★ ★ ményt érhetnének el, ha alkalmaznák Surikov módszerét, amivel a hízók napi súlygyarapodása 80—100 dkg is lehetne. Az a befektetés, amit a Surikov-módszer bevezetése von ma­ga után, pár hónap alatt többszörö­sen megtérülne. Az EFSZ-nek szép juhállománya is van. Cafik József szeretettel gondoz­za a reábízott finom-gyapjas merinói juhokat. Jó munkáját dicséri az is, hogy 78 anyától 86 bárányt választott el. Túllépik tervüket Varga elvtárs híven a könyvelői munkájához felvetette azt a kérdést, vajon meg lesz-e a tervezett pénz­összeg félévre az állatállományból. Ugyanis 1 millió 500 ezer korona be­vételt terveztek az év végéig és azt hónapokra, negyedévekre osztva min­dig ellenőrzik. Forró elvtárs biztatóan, gondolko­dás nélkül, igennel felelt a könyvelő kérdésére. — Na, na, szűkebben a szóval — intette le őt az elnök. Mintha parancsszóra történt volna, papír, ceruza került a kezekbe, s már ment is a számítgatás. — A második negyedévi bevételből még 245 ezer korona hiányzik — mondja Varga elvtárs, aki a bevételi naplót forgatja. — Gyapjú 80 ezer — mondja az elnök, s írja a számokat. — Tejből 150, sertésből 40, marhából 30 ezer korona, a többi apróságot nem is számítjuk. Ez kereken 300 ezer ko­rona, tehát szerény számítás mellett is, túllépjük tervünket. Bíztató, elégedett mosoly öl až arcokon. Már látják a zárógyülésre összejött szorgalmas szövetkezeti ta­gokat, akik kíváncsian lesik, várják, hogy Dömény elvtárs bejelentse: a tervet elértük, tehát a 10 korona előleghez még 10 korona elszámolást kapnak! Ez mind meglehet, csakis a tagság hozzájárulása szükséges s az, hogy minél hamarább állítsák be a terve­zett állatállományt, ami még fokozni fogja bevételüket. Sándor Gábor. Munkaérdemrenddel tüntették ki a sertéstenyésztésben végzett jó munkájáért Ki ne ismerné járásunkban Sápos Sándor bácsit, a leleszi EFSZ sertés­gondozóját? Híres ő jó munkájáról, a sertéstenyésztésben elért eredmé­nyeiről. Hogy a szép eredmény híre nem maradt meg csupán a járá­sunkban, bizonyítja az, hogy Sápos bácsi nagy kitüntetésben részesült. Node, mondja el maga, hogyan ie tör­tént az eset: „Egyszer a postás ismeretlen leve­let hozott számomra. Prágából jött. Izgatott lettem. Talán mégis igaz lesz, amit beszélnek rólam az embe­rek? Ugyanis egyesektől hallottam, hogy kitüntetésben fogok részesülni, de nem akartam elhinni. Felbontottam a levelet, lábam majdnem a földbe gyökerezett, amikor elolvastam. Nem tudtam sírjak-e, vagy örüljek ŕnnek, mert ilyen szegény paraszt mint én, valamikor álmában sem jutott volna oda, hogy maga a köztársasági elnök sajátkezű aláírásával hívja meg Prá­gába. Prágába elkísért Dobos elvtárs, až EFSZ elnöke is, aki mindenütt velem volt. Ott a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak százai vettek körül és csakhamar ismeretséget kö­töttünk egymással. Ezután pedig éle­tem legboldogabb pillanata követke­zett, amikor maga Zápotocký elvtárs személyesen átnyújtotta a „Munka érdemrendet” és kezet fogtunk egy­mással.“ Mint munkaérdemrenddel kitünte­tett dolgozót, Sápos bácsit meghív­tuk iskolánkba, hogy eszmecserét folytasson velünk, mint a jövő me­zőgazdaság szakkádereivel. Lehet ám tőle tanulni! Az 55 év körüli ember barázdás arcára rá van vésve a rnúlt nyomorúsága, a szemeiben csillogó fény pedig a jelen örömét sugározza. Feszülten figyeltük, lestük minden szavát. — Nehéz a múltat feszegetni S3 kezdi beszédét Sápos bácsi. — Bi­zony még 10 évvel ezelőtt nem volt értéke a munkánknak, ha akármilyen jól dolgoztunk is, még dicséret sem ért bennünket soha. Most már min­den megváltozott. Magunk gazdái va­gyunk, magunknak termelünk. Amikor községünkben az EFSZ megalakult, elsőként léptem be, s természetes, elfoglaltam helyem a sertések mellett, amit már előbbi munkahelyemen megszoktam és meg­szerettem. Annak tudatában, hogy most már magamnak dolgozom, min­den erőmmel és tudásommal munká­hoz láttam. Eleinte munkatársaim rossz szemmel néztek rám, mert mindig megmondtam až igazat és ki­tartottam a becsületes munka mel­lett. Később belátták, hogy igazam van, kezdtek rám hallgatni, sőt néha már tanácsot is kértek tőlem. A sertéstenyésztés így egyik napról a másikra nagy fellendülésnek indult. Ma már 200 darab sertést gondo­zok. Ebből 58 anyakoca, melyektől évenként 14 darab választási átlagot érek el. Legfőbb törekvésem a he­lyiségek tisztántartása, takarmányok összeállítása, mert az állattenyész­tésben eredményt csak így lehet el­érni. Nem tűröm a nedves almot a sertések alatt. Sokan azt gondolják, hogy a disznónak mindegy, hisz azért „disznó”. Tapasztalataim bizonyítot­ták, hogy száraz szellős helyiség a betegségek megelőzésének egyik fel­tétele. A betegség odahurcolása el­len is védekezek, azért engedelmem nélkül az én birodalmamba ember nem teheti be a lábát. Ha beleegye­zem a látogatásba, a vendégnek klór­­mészben — ami állandóan a bejá­ratnál van — fertőtleníteni kell a lábbelijét. Övóintézkedéseim beváltak, mert nálam betegség nem ütötte fel a fejét. Munkámat eredmények bizonyítják, amiből nemcsak a szövetkezetnek, de nekem is nagy hasznom van. Havi jutalmam 1100—1200 korona, amihez még hozzájön a természetbeni já­randóság is. Tavaly 24 mázsa ter­ményt kaptam, az évvégi elszámolás­nál pedig 25 ezer koronát. Most tu­dom csak igazán értékelni és látom a különbséget a múlt és a mai rend­szer között. Ezért kérlek benneteket, mint a mezőgazdaság jövő szakmun­kásait, — fejezte be beszédét Sápos bácsi — hogy becsülettel teljesítsétek a rátok bízott feladatokat, legyetek igazi mezőgazdasági szakemberek, hogy a jövőben közületek is munka­érdemrenddel kitüntetett dolgozók ke­rüljenek ki. Kalapos József — Lelesz 9 Értékelték a versenyt A varannői járás párosversenyében a Sol'i és Zamutov községek járnak az élen. Az első negyedévi értéke­lésnél, amikor főleg az állattenyész­tésben elért eredményeket értékelték, a sol'i szövetkezet lett az első. Sike­reiket a borjak rideg nevelésével, to­vábbá a tervezett takarmányozással — mely az állatok napi 70 dkg-os súlygyarapodását jelenti — érték el. A zamutovi szövetkezetesek vi­szont szép eredményeket értek el a malacok elválasztásában. Az első ne­gyedévben átlag kocánként 5,7 ma­lacot választottak el. A sotiakkal szemben a napi tejhozamuk 0,40 li­terrel nagyobb. Ellenben nem végez­ték el a tehenek és sertések ellen­őrző mérését és a szaporulatokról sincs nyilvántartásuk. A szövetkezetesek kölcsönös láto­gatása a munkaeredmények ellenőr­zése, nagyban segítenek a még ered­ményesebb munkamódszerek elsajátí­tásában. Ezek alapján szilárdítják és bővítik szövetkezeteiket, a még jobb eredmények elérésére. A munka jobb megszervezésével nagyobb lesz az eredmény Estére hajlik az idő, a napocska már szégyenlősen hunyorgat s vö­rös színűre festi a vásárúti szövet­kezet gazdasági épületeit. Az istállók­ban az állatok körül az etetők, fejők sürögnek-forognak. Fejnek az asszo­nyok, vastag sugarakban ömlik a tej, csörög a kanna. Egy állatgondozó a kiskocsin levő abrakot kosárral hordja szét az állatoknak. — Halló, halló, ide nem szabad idegeneknek bejönni — szól rá a jövevényre az állatgondozó, akit, ahogy később kiderült, Juhos Istvánnak hív­nak. Dicséretes Juhos elvtárs ébersége s ebből is látható, hogy szívén vi­seli a közöst, védi a szövetkezet va­gyonát. Juhos István már 1951-től ápolja az állatokat. Látszik, hogy ügyes, ta­pasztalt ember. Most negyedmagával gondozza az istállóban lévő 90 darab tehenet. Együtt etetnek, almoznak, a fejést pedig négy asszony végzi. A tehenek szépek, különösen az istálló másik felében, ahol a magasabb tej­hozamú tehenek dupla erőtakarmányt kapnak. Ezeknél a teheneknél beve­zették a napi háromszori etetést és fejést. Sok nehézségen keresztül idáig már eljutottak a vásárútiak, de a további fejlődés, az állatállomány hasznossá­gának fokozása megkívánja a munka­­szervezésnek egy más formáját is, mely már jól bevált az élenjáró szö­vetkezeteinkben. Ugyanis az állato­kat egyénekre kell szétosztani, 15— 14 darabot egy-egy gondozóra; eze­ket maga eteti, feji és ápolja. így nagyobb a felelősségérzet és még sokkal jobban fognak törekedni az állatok hasznosságának emelésére. A jő munkaszervezés megkívánja a hozamszerinti jutalmazás bevezetését is, ami szintén hajtóerő a termelés­ben. Ezt az EFSZ vezetősége helyesen látja, csak az állatgondozókon a sor, hogy azt magukévá tegyék. Minden kezdet nehéz, de pár hónap múlva az eredmények világosan beszélni fognak, ami azután megmutatkozik az állatgondozók jutalmazásában is. Siló, jó minőségű takarmánya bőven lesz a szövetkezetnek, tehát megvan az előfeltétele annak, hogy a napi négyliteres tejátlagukat 6—8 literre emeljék. Juhos István és társai terve a®, hogy 400 helyett 800 liter tejet fej­nek majd naponta és 15 ezer liter tejet adnak be terven felül, de ha munkájukat jobban megszervezik, biz­tos, hogy ezt túl is szárnyalják. S. G. Az állattenyésztés hasznosságának növelésére törekednek A ploskei szövetkezetesek, hogy növeljék bevételeiket, a növényterme­lés emelése mellett az állatok hasz­nosságának fokozására is nagy súlyt fektetnek. Tudják, hogy náluk meg­van minden feltétel arra, hogy a ne­hézségeket leküzdve, szép eredménye­ket érjenek el az állattenyésztésben. Az anyasertéseknél Pallér András végez úttörő munkát. Ugyanis vállal­ta, hogy a tervezett 9 malac helyett 13 darabot választ el egy-egy anyá­tól. A juhtenyésztés is jó úton halad a szövetkezetben. Góliás József szakér­telemmel gondozza és ápolja a juho­kat, aminek eredményeként a 75 da­rab anyajuhtól 95 darab bárányt vá­lasztott el. A gyapjútermelésben is szép eredményeket mutat fel. Az EFSZ nagy súlyt fektet az álla­tok szemestakarmányának biztosítá­sára, hogy a napi 4—5 literes teját­lagát növelhesse. Ezenkívül, hogy ele­gendő nedvdús takarmányuk legyen, már ebben a hónapban megkezdik a silózást Mivel nincs elég silógödrük, hozzá­fognak annak építéséhez. Mató Pál Kassa. Kezdjük meg idejében a silózást! A korszerű beton silógödrök építkezési költsége százszorosán megtérül, mert jó minőségű silót nyerünk, ami által fokozódik állataink hasznossága és a szövetkezet bevétele. A szalmafélékkel sok táplálékot nem nyújtunk, etetésével inkább csak többrétűvé tesszük az adagot. Szelettel ilyenkor már kevés gazdaság rendelkezik. Ezért gyakorlatilag főleg csak a siló takarmány jön számításba, amelynek segítségével nemcsak a tápláló anyagok arányát tudjuk he­lyesebbé tenni, hanem számottevő mennyiségű zöldtakarmányt is meg­takarítunk. Ez a megállapítás arra is utal, hogy a silózás sok irányban se­gítséget nyújt. Ennek tudatában ez évben minden gazdaságnak igyekeznie kell. hogy minél több silótakarmányt készítsen. Ügyelni kell arra, hogy a silózáshoz ne akkor fogjunk hozzá amikor már a zölden való etetést az anyag el­­vénülése miatt abbahagyták, mert így csak silány értékű takarmányt nyerünk. Az is megtörténik, hogyh3 a zöldet elvénült állapotban silózzuk le, az nedvesség hiányában megpe­­nészedik, etetésre alkalmatlanná vá­lik. Ennek elkerülése miatt már előre meg kell állapítani, hogy a zöldtakar­mány mekkora területet foglal el, s ebből mennyit fogunk zölden fel­etetni, a többit pedig le kell silózni, míg el nem öregszik, amikor még elég sok benne a jó erjedéshez szükséges cukor. A rozsos és őszi árpás keverékek etetését kívánatos abbahagyni, ami­kor a kikalászolás megtörtént, a bú­zás keverékeket pedig akkor, amikor a kalászosok virágozni kezdenek. U- gyanez az időpont érvényes a siló­zás céljára történő kaszálásra nézve. Szenteljünk nagy figyelmet a siló­gödrökre is, mert ha több silót aka­runk készíteni, annak több hely is kell. Ne elégedjünk meg ideiglenes földgödrökkel, mert abban a siló nagy­része megromlik, tönkremegy. Ha a tél folyamán, vagy kora tavasszal nem építettünk elég betongödröt, ak­kor haladéktalanul fogjunk hozzá an­nak felépítéséhez. МйШД iniiiir i. ишшт ' ' ' ш ..... dcU:.

Next

/
Thumbnails
Contents