Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-08 / 19. szám

1955. május I. Földműves Jé munkával kSsstj&tjülc lelsaabaclulésutik 10. évferduliját Az alsószeliek 32 hektáron vetnek silókukoricát Az alsószeli EFSz minden évbe* nagy gondot fordít a takarmányalap biztosítására. Ezért a szövetkezetnek még most is van elegendő lédús ta­karmánya. Hogy ebben az évben az állatállomány részére elegendő takar­mányuk legyen, úgy határoztak, hogy 32 hektáron silókukoricát vetnek, amelyet teljes érésben silóznak le. Számításuk szerint hektáronként 400 mázsás terméshozamot érnek el, ami 120 vagon silótakarmányt jelent a közös állatállomány részére. Az őszi lendek lekaszálása után másodveteménynek kukoricát vetnek, csalamádénak. így ezen a területen két takarmánytermést takarítanak be. A takarmányalap bővítése érdeké­ben a szövetkezet 180 hektár kuko­ricában takarmánytököt ültet. A ku­korica közt termelt tök, 12—14 vagon takarmányt nyújt, amit majd főleg a sertésekkel etetnek. A tavaszi takarmányokat részletek­ben vetik, hogy egész nyárra és ké­ső őszig zöld takarmányt etethesse­nek; a lucernát és a hereféléket szá­rítani fogják s kazlakban tartalékba helyezik a téli időszakra. K. F. A Gyurcsó-család negyedévi jövedelme A tanyi szövetkezet rendes beadá­sán kívül közel 54 ezer liter tejet értékesített szabad áron az első ne­gyedévben. Ez a tény a szövetkezet takarmányozó és állatgondozó cso­portjainak lelkiismeretes munkáját bizonyítja. Meggyőzően igazolja azt is, hogy milyen szép eredményeket lehet elérni a haladó módszerek al­kalmazásával. A terven felül beadott tejért 126 ezer koronát kapott a ta­nyi szövetkezet. Ugyancsak nagy előny a szövetkezet számára, hogy több mint 5 vagon korpát és egyéb takarmányt kapott kedvezményes áron, melyből újabb sok ezer liter tejet termelhet ki. A napi 10 literes tehenenkénti tej­hozamot lelkiismeretes gondozással és a szakszerű takarmányozással érték el a tanyi szövetkezetben. A takar­­mányozók és a fejők érdekeltek a tejhozam emelésében, mert aszerint kapják jutalmukat. Az egyes takarmányozó- és fejő­­esoportok szocialista munkaverseny­ben állnak egymással. Gyurcsó And­rás csoportja az első negyedévben 43 334 1 tejet termelt ki 48 tehéntől A fejési terv magas túlteljesítéséért 4111 korona pótjutalomban részesül­tek a csoport tagjai. A szövetkezet vezetősége tízezer koronát fizetett ki az első negyedévben pótjutalomként az állattenyésztő csoportoknak Gyurcsó András a munkaegység értékének 50 százalékát kapta előleg­ként és negyedévi keresete a pótju­talommal együtt 3624 korona. A fe­lesége fejőnő a szövetkezetben, aki ugyancsak közel 2 ezer koronát kere­sett 3 hónap alatt a szövetkezetben. A Gyurcsó-család tehát 5650 koronái kapott előlegként negyedévi munká­jáért. Ezt az összeget még 450 liter tej és 7 mázsa gabona egészíti ki Láthatjuk tehát: amilyen a munka, olyan a fizetés. Ifjúságunk megállja a helyét Az ipolysági CSISZ traktorosbrigád jól megállta helyét a tavaszi munkák­ban. Az öt fiatalból álló brigád köte­lezettséget vállalt felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére, hogy má­jus 1-ig 100 százalékra teljesíti ta­vaszi munkatervét. Hogy vállalt kö­telezettségüket sikeresen teljesíthes­sék, két váltásban dolgoztak. A bri­gád tagjai közül Pál János traktoros érte el a legjobb eredményt. Pál József sem marad el öccse mö­gött. Škoda traktorával április 28-ig 162 százalékra teljesítette tavaszi munkatervét. A két testvér példája fokozottabb munkára serkentette az egész brigádot, úgy, hogy vállalt kö­telezettségükét május 1-ig 105 száza­lékra teljesítették. Valóra váltották ígéretüket Teljesítette egész évi húsbead ^sát Május 9-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. évforduló­ját. Dolgozóink országszerte tuda­tában vannak e nagy nap jelentő­ségének és szorgalmas munkájuk­kal igyekeznek hazánk iránti sze­­retetüket kimutatni. Jarolin Štepanovsky 8 hektáros egyénileg gazdálkodó, a bratislavai kerület Oreské községében példá­san teljesíti beadási kötelezettsé-; gét. Már eddig egész évi húsbea- i dását nemcsak, hogy teljesítette, j hanem jóval túl is lépte. A tojás és tejbeadásának is időben eleget tett. Štepanovsky í'öLdmúves beadási < kötelességének teljesítése különö-! sen annak tulajdonítható, hogy jó > állatállománnyal és elegendő ta- i karmánnyal rendelkezik. A terve zett 10 disznó helyett 16 darabot — köztük két kocát - és a ter­vezett 5 tehén helyett 8 darabot tart. Május kilencediké... Felszabadu'á­­sunk 10. évfordulójának ünnepe. Nagy nap ez számunkra. Dolgozó né­pünk ezen a napon hálával tekint a Szovjetunióra, amiért felszabadított benünket a fasiszta járom alól. s megnyitotta az utat a boldogabb hol­nap felé. Dolgozóink ezt a nagy ünnepet a kötelezettségvállalások teljesítésével, s a munkában elért jó eredményeikkel ünnepük meg. Például a vízkeleti EFSZ-ben ez év januárjában a fejési átlag istál­lónként csak 380 liter volt. Áz ete­tők tudták, hogy ez a mennyiség na­gyon kevés. Kozmér Gyula, Benkovics István, Kömpis Gyula, Sercel István, Lovas Imre és Prágai István kötelezettséget vállaltak, hogy az átlagot istállónként 380 literről 600 literre emelik. Kötelezettségvál'alásuk nem maradt papíron. Azonnal megindult a harc annak megvalósításáért. Megváltoz­tatták a takarmányadagot, bevezették a háromszori etetést és fejést. így máris elérték a 600 literes átlagot. Ezzel a szép eredménnyel ünnepük felszabadulásunk 10. évfordulóját.. Krajcsovics Ferdinánd. 20 000 liter tej terven felül A galántai járásban levő kört­­vélyesi EFSz tagsága felszabadu­lásunk 10. évfordulójának tiszte­letére kötelezettséget vállalt, hogy 20 ezer liter tejet adnak terven felül közellátásunknak. Az állattenyésztő csoport tagjai, mint Kriskó János, Bednár Rudolf, Lackó István és Krajcsik János, a kötelezettségvállalás után be­vezették a háromszori etetést s célul tűzték, hogy május 9-ig vállalásukat teljesítik. A jó munka eredménnyel járt. Januárban 5086 litert, februárban 6173 b'tert, márciusban 7002 li­tert adtak be terven felül. A körtvélyesi EFSz tagsága kö­telezettségvállalása teljesítésével ünnepli felszabadulásunk 10. év­fordulóját. K. F. BoséííPe s'lótakarmánvt készítenek Fekete István deregnyői kisparaszt, két fél hektár földdel lépett a helyi EFSZ-be. Ma a szövetkezet egyik legpéldásabb tehéngondezója. Az istállóban példás rendet tart, az etetés; időt pontosan betartja. Az EFSZ tagjai elért szép munkaered­ményei után tisztelik, becsülik. Évi fejési tejáťaga tehenenként megha­ladja a 2 ezer litert. A képen lát­ható „Arany" nevű tehén, 2200 li­tert adott a múlt évben. Szilárdulnak a szövetkezetek a nagymegyeri járásban A nagymegyeri járás jól gazdálko­dó szövetkezetei, — mint pl. a tanyi, okányikovoi, nyárasdi, kolozsnémai — az egyénileg gazdálkodó földművesek példaképévé váltak. A szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztok nagy figyelemmel kisérik a mezőgaz­daság gépesítésének óriási előnyét. Ez különösen a szövetkezeti gazdál­kodásban mutatkozik meg, ahol a ta­­gosított földeken kisebb fáradtsággal magasabb hozamokat és jobb gazda­sági eredményeket lehet elérni. A falusi pártszervezetek a szövet­kezetek jó munkája alapján a magán­­gazdálkodóknak is mutatják a helyes A szenckirályfai és az újhelyi ön­töző-berendezéseket például sokkal jobban ki lehetne használni. Ezekkel az öntöző-készülékekkel minden bő­­szakban 25 hektárnyi területet lehet elárasztani. Ha a készülék, vagvis az öntözőberendezés jól ki lenne hasz­nálva. két év alatt 50 hektár cukor­répát öntözhetnének vele. Ez öOO mázsás hektárhozam mellett 250 vagon cukorrépát jelentene. Ha 50 hektár lucernát árasztanánk el, akkor 62,5 vagon száraz lucernát nyernénk. A plavecký štvrtoki szövetkezet földjein talajvíz van, tehát nincs szüksége öntözőberendezésre, de mégis kapott. A szenei járásban viszont, ahol a Feketevíz folyását a Dunaba vezették, öntözésre lenne szükség, mert egves évszakokban oívan a föld, mint a Szahara. Ebből láthatjuk, hogy az illetékesek nem osztották szét ész­szerűen az öntözőberendezéseket. Az öntözésnek és az elárasztásnak nem szentelnek kellő figve’met szövetke­zeteink. habár a X. pártkongresszus határozata értelmében 13 ezer hek­tárra'. ki kell bővíteni az öntözéses gazdálkodást. A múltban csak a kertészetekben alkalmazták szövetkezeteink az öntö­zéses és az árasztásos gazdálkodást. A többi növények csak nagyritkán kap­tak ..mesterséges” vizet. Egvedü! a diószegi cukorgyár gazdasága képez kivételt, ahol a múlt évben 39 hektár cukorrépát elárasztottak. Az elárasz­tást leginkább a cukorrépánál, kora’ burgonyánál, lucernánál és a takar­mányrépánál alkalmazzuk. Rá kel' mutatni egyes mezögazda­utat. melyen haladva magasabb ho­zamokat érhetnek el. Szemléltető és gyakorlati példák segítségévei bebi­zonyítják, hogyan emelkedik a szor­galmas szövetkezeti tagok kultúr- és életszínvonala. így például Csölle Sándor, a nyárasdi szövetkezet leg­jobb fejője új bútort és rádiógramo­font vásárolt, most pedig új csa'ádi ház építésére készül. A tanyi szövet­kezetben Ls vannak hasonló példák, melyek a szövetkezeti gazdálkodás előnyét igazolják. Az ilyen példák mindennél meg­győzőbb hatást gyakorolnak a kis- és középparasztokra. Az év kezdeté­től számítva 73 új taggal eme'kedett a nagymegyeri járás szövetkezeteinek taglétszáma A növénytermesztéséit!, és állattenyésztéséről hites ekecs’ szövetkezetbe 15 új tag lépett 3 hó­nap alatt. A lakszakállasi szövetke­zetben nagyon kevés nő dolgozott az elmúlt évben. A helyi Nőbizottság munkájánk köszönhető, hogy az idén megváltozott a hglyzet és 8 asszony kapcsolódott be a’ szövetkezet; mun­kába. A tavaszi munkákból dereka­­: san kivették részüket és nagy érde­­j műk van abban, hogy időben befe- I jezték a kukorica és a burgonya ül- i tetését. A pinci EFSz dolgozói a múlt év­ben szép eredményeket értek el, me­lyeket az idén gyarapítani akarnak. Tudják azt, hogy szövetkezetük, ak­kor gyarapodhat, ha közös erővel, öregek, fiatalok, asszonyok erejüket nem kímélve, kiveszik részüket a munkákból Az asszonyok két nap alatt 34 hektáron vetették el a műtrágyát és az istá'lótrágyát szétszórták. Az asz­­szonyokra minden egyes szövetkezeti tag úgy tekint, mint a szövetkezet kiváló dolgozóira, mert nincs olyan munka, amit az asszonyok el ne vé­geznének. Az EFSz dolgozói a múlt évben 1600 köbméter silótakarmányt ké­szítettek és ezzel a szlovákiai orszá­gos versenyben az elsők leltek. Az idén silózásban versenyre hívták a nyárasdi EFSz-et. Hogy a verseny , győztesei ez idén is ők legyenek, már most biztosították a silótakar­mányt azáltal, hogy 30 hektár tavaszi takarmánykeveréket, 4 hektár takar­mányrépát vetettek el és a korán '«kerülő vetemények után, másod­vetést alkalmaznak. A szövetkezet eredményes munká­ját dicséri az is, hogy sertéshúsbeadá­­sukat 140. tojásbeadásukat pedig 120 százalékra teljesítették. Ezek szerint a pinci EFSz jó úton halad és min­den tag megtalálta számítását a szö­vetkezetben. KELEMEN BÉLA, a HNB titkára Kovaicsín gazda példát mu*at Kovalcsín András Demjata község lakosa 4,04 hektár földön gazdál­kodik. Földjén minden évben szorgalmasan dolgozik s az állattenyésztés­ről sem feledkezik meg. Mint jó gazdálkodó, szép eredményt ért el s min­den évben túllépi a tervezett hektárhozamot. Ezért könnyűszerrel példá­san tudja teljesíteni beadási kötelezettségét. Kovalcsín András az elsők között volt, akik Demjata községben köte­lezettséget vállaltak május 1. és hazánk felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére. Kötelezte magát, hogy 200 kiló sertéshúst ad be terven fe­lül, ezenkívül az összes felesleges gabonáját leadja közellátásunk részére. Л tejbeadás túlteljesítése érdekében jó száraztakarmányt és silót is ké­szít az állatok részére. A jó takarmánynak köszönhető az is, hogy a múlt napokban beadott 100 liter tej zsírtartalma 4,1 fok volt. A felsoroltakban még nem merült ki Kovalcsín gazda példamutató munkája. Ugyanis az istállótrágyát még a tél folyamán mind kihordta s jó magágyat készített a gondosan kitisztított vetőmagnak. Törekvésé a magasabb termés elérésére abban is megnyilvánul, hogy 13 mázsa műtrá­gyát szór el földjein. Nem idegenkedik a gépi munkaerőtől sem. Azt az bizonyítja, hogy szerződést kötött a gépállomással egyes munkák elvégzé­sére. Kovalcsín gazda tehát pártunk 10. kongresszusának határozatát kö­­■ veti, növeli termésátlagát s példamutatóan gazdálkodik, i MATŐ PÄL — К \SSA '•^АЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ/^1ЛЛЛЛЛАЛЛ/\/УУАЛЛЛЛЛАЛЛЛ>»У^,У>/\ЛУ‘ЛЛУ\ДЛЛАЛ^А/ Csodákat művei a víz Az öntözéses és az elárasztásos gazdálkodás a magas hektárhozamok elérésének egyik fontos té­nyezője. Az elárasztásnak és az öntözéses gazdál­kodás bevezetésének nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentősége van. Segítségével ugyanolyan nagyságú területen 100 százalékkal emelhetjük a hektárhozamot. A lakosság számára több élelmi­szert, állataink részére pedig több takarmányt ler­! »lelhetünk. Az öntözéses rendszer bevezetésére a szocialista nagyüzemi gazdálkodás tagosított földjei kínálnak legnagyobb lehetőséget. Nagy hiba ni hogy egyes helyeken az öntözőberendezések nincsenek eléggé kihasználva. Azokon a helyeken például, ahol a folyó vízállása magasabb, mint a közelében levő földeké, könnyen bevezethetjük az öntözéses’ vagy az elárasztásos gazdálkodást. sági dolgozók hanyagságára is. A ho­­licsi állami gazdaságban a múlt köz-, társaság idején korai burgonyát árasz­tottak e! a Cunina patak vizével. A betonalapzat és a zsilipek maradványa még ma is ott van. Kisebb iavítás után ismét használható lenne a duz­zasztó, ha a jDatak medréből is eltá­volítanák az évek hosszú során lera­kodott iszapot. Országunkban kevés a szántóföld, s ha több terménvt aka­runk. akkor a hektárhozamok emelé­sére kell törekednünk. Ez pedig víz hiánvában lehetetlen. A vízzel való helyes gazdálkodás jelentőségét jól felismerték Magyarországon, ahol 200 ezer hektár földet árasztanak el éven­te. Nálunk különösen a déli vidékeken van ió lehetőség, az elárasztásra W tériünk csak vissza a szenei járáshoz ahol olvan nváron a határ, mint a •sivatag. Tavaly augusztus végén csa­padék hiánvában alig élt a növényzet A fö'deket jól megművelték, amit az aránylag ió termés is igazolt. Viszont öntözéssel meg lehetett volna kétsze rezni a termést. Sebek László, a szö­vetkezet agronómusa meg Is kérdezte, hogy miként lehetne biztosítani a ta­lajnedvet egész éven át. Mi most fe­lelünk kérdésére. Nagyon helves, hogv tavaly időben elvégezték a tar'óhántást. a közép­szántást és időben kihordták az istál­­iótrágyát. Viszont mindez kevés a ta­lajnedv biztosításához. A növényi hulladékokat komposztba ke'l rakni, rr. g kel! öntözni trágyáiévá! és ösz­­sze kell keverni a Feketevíz kiszáradt medréből nyert iszappal. A homokos talajt ilven trágyával kel] trágyázni, mert humusz tartalma igen alacsony és könnyén kipárolog briőle a tala.i­­nedv. Azonkívül a lucernát és a ta­karmányrépát el is 'ehetne árasztani, mert alacsony -hozamuk legfőbb oko­­'óia a talainedv-hiény. Ez azt bizonyítja, hogv a szenei já­rás szövetkezeteinek lenne a legna­gyobb szükségük az öntöző-készülé­kekre és -»’.árasztó ber.r-.de./'sekrc Viszoiu az is .gaz -м. «*■ es -z -vetkezetek — mint például a szene­­ki: áh fai — nem ji 'X.k k; eléggé a már meglevő ntôzo-u zend-v esettet sem A múlt évben П hektár zö’d­­ségfélét árasztottak el ebben s szö­vetkezetben. A kertészet me'l'tt. tevő 9 hektár csalamádét — bár nem !e­­’entett volna nagy munkát — már nem öntözték és nem is árasztották el a száraz hónapokban. A cukorrépa elárasztása még jobb eredményeket hoz. A diószegi cukor­­gvárj gazdaság tapasztalatai szerint 500 mázsa termést egv hektár elárasz­tott terület. Ezzel a módszerrel 45 vagon cukorrépát termelhetett volna a királvfai szövetkezet. A királvhelmeci járásban levő kis tárkánvi szövetkezetnek 125 mázsa száraz lucernáia termett minden el­árasztott hektáron. A szövetkezet ve­zetősége úgy határozott, hogv ebben az évben további 9 hektárral kibö­vítik az öntözéses és árasztásos gaz­dagodás;. Ha megkaniák a megren­delt öntöző-készüléket, további 20—35 ék tárral bővítik öntözhető területü­ket. A dunasáo; szövetkezetben sem használják ki eléggé az öntözés lehe­tőségeit. Csak a zöldségfé’éket öntö­zik. pedig a közelben lévő 6 hektár lucernát, 2 hektár takarmányrépát és 2 hektár takarmánvkrumplit is ön­tözhették volna a muH évben. Talaj­­nedv hiányában tava'v csak 60 má­zsa krumplijuk termett egv hektá­ron. Ha elárasztották volna a tala j - nedv-szegény területet, elérhették volna a 300 mázsás hektárhozamot. Hasonló a he'vzet az úihe'vi szövet­kezetben is, ahol csak 10 hektár zö'd­­séget öntöztek ezidáig. Ha helyes--n gazdálkodna a szövetkezet, csupán két kutat ke'lene kiásni, ami körü'­­fce'ül 5 ezer koronába kerülne és 19 nektár szomjas föld kapna éltető vi­zet. Kitűnő öntözési lehetőségek vannak a hegvsúri szövetkezetben, ahol 100 hektár könnven öntözhet’! terület van. A vizet a Kis-Duna szolgáltatná, me­lvet szét 'ehetne vezetni a földeken. Az öntözéses gazdálkodás eredmé­nyei azt bizonyítják, hogv érdemes vele foglalkozni. Ajánlatos lenne, ha ebben az évben minden szövetkezet és ál'ami gazdaság legalább egv hek­tárnyi kísérleti területen bevezetné az öntözéses és árasztásos gazdálkodást. Az ei..-dr,iénvek bizonyosan meggyőz­nének minden kételkedőt az öntözéses gazdálkodás előnyeiről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents