Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-01 / 18. szám
földműves i Az SZLKP kongresszusa után előre az újabb győzelmekért! Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának elnöksége és reeatvevÄ Hogyan teljesít tik a párt X. kongresszusának határozatait a mezőgazdasági termelés fejlesztésében Szlovákia népe visszautasítja gyalázatos uszításukat csakúgy, mint annak idején vtszszautasította véres zsarnoki uralmukat és kapitalista kizsákmányolásukat. Szlovákia népe szilárdan helytáll a szocializmus és a demokrácia táborának oldalán, tiszta szívbő1 kívánja a békét, békésen akarja építeni hazáját. Teljesen egyetért azzal a politikával, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére vezet. A moszkvai szovjet-osztrák tárgyalok eredményei a nemzetközi kérdések megoldásának reális útját mutatják, olyan utat. amely teljes mértékben eltér attól, amelyet a nemzetközi agresszív körök követnek a nyugateurópai országok poétikájának befolyásolására irányuló igyekezetükben. A moszkvai egyezmény kizárja Ausztria bekapcsolódását az agresszív katonai szerződésekbe és koa'iciókba, mint amilyen például az Észak-Atlanti tömb. vagy a Nyugat-Európai Unió. Az ilyen katonai tömbökbe való bevonása Ausztriát megfosztaná nemzeti függetlenségétől és aláásná biztonságát. Az imperialistákra súlyos csapást mért a gyarmati rendszer jelenleg végbemenő felbomlása. a gyarmati és függő országokban egyre terjedi) nemzeti felszabadító mozgalom. Ázsia lakosságának közel fele végleg felszabadult az imperialista iga alól. elszakadt a kapitalizmus táborától és elindult a szocializmus építésének útján. Ez a forradalmi átalakulás már folyamatban van. India, amelynek nemzetközi tek;ntélve egyre nő, valamint Indonézia és Burma már lerázta a gyarmati uralmat. Meg vagyunk győződve arról, hogy Ázsia. Afrika és Dél-Amerika többi népe is ugyanezt az utat választja és kiharcolja függetlenségét, nemzeti szabadságát. . Nfem hunyhatunk szemet egy további fontos tény fölött sem, amely az imperialisták célkitűzései megvalósításúnk útjában áll. A kapitalista országok munkásosztályának mindennapos harcáról van szó, ellenállásáról az imperialisták politikájával, a kizsákmányolással és az egész tőkés rendszerrel szemben, arról, hogv támogatja a Szovjetunió békeszeret!) politikáját és határozottan állást foglal amellett, hogy sohasem vesz részt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen indítandó háborúban. A béke hívei vagyunk és minden erőnkből harcolni fogunk a békéért. A béke hívei vagyunk azért, mert ez felel meg népünk és a kapitalista országokban élő dolgozók alapvető, Büszkeséggel tölt el népünk országépítő munkájának mérlege, ha visszatekintünk szabadságunk tíz esztendejére. A kapitalista gazdálkodásnak 150 esztendőre volt szüksége, míg elérte az 1937. évi színvonalat, Csehszlovákia ipara azonban ezt a színvonalat (csupán első ötéves tervünk öt esztendeje alatt több mint 100 százalékkal túlszárnyalta. Emellett a nehézipar, melynek alapja a termelőeszközök gyártása, a bányászat, a kohászat, vegyi és gépipar, energetikai ipar fejlődése sokkal gyorsabb, mint a többi iparágé és biztosítja a közszükségleti cikkeket gyártó ipar fellendülését, teljes lehetőséget nyújt arra, hogy több és jobbminőségű fogyasztási cikket termeljen. Az elmúlt tíz esztendő alatt jelentősen megváltozott Szlovákia. Gyors ütemben gyarapodott és gyarapodik a korszerű szlovákiai ipar. Az 1937. évi termelést alapul véve, megállapíthatjuk, hogy ipari termelésünk egészében 467 százalékra emelkedett. Az ipari termelés általános fejlődése mellett igen jelentősen nő különösen nehéziparunk, a népgazdaság fejlődésének alapja. 1937-hez képest a nehézipar bruttó termelése Szlovákiában létfontosságú érdekeinek, mert lehetővé teszi számunkra, hogy teljesen az országépítés munkájának szenteljük magunkat. Ezért országépítő munkánkkal, a Béke-Világtanács felhívásának aláírásával, amellyel az atomháború előkészítésének beszüntetését, az atomfegyverek készletének megsemmisítését és, gyártásuk azonnali beszüntetését követeljük, kifejezésre juttatjuk békés szándékunkat és óva intünk minden háborús uszitót, a béke minden ellenségét. Bennünket hiába zsarolnak atombombával, nem féle’míthethek meg és nem diktálhatnak nekünk. Nekünk nincsenek gyönge idegeink, mert biztosak vagyunk a magunk dolgában és ismerjük erünket. Nem kételkedünk abban, hogy két világháború tapasztalatai után a válasz csak egy. lehet: a néptömegek rohama elsöpri a kapitalizmust a föld színéről. Ez nem jelenti majd a civilizáció végét, nem vet. véget sem a szocializmusnak, sem a forradalmi mozgalomnak, hanem végérvényesen leszámol a kapitalizmussal. A jelenlegi erőviszonyok és az emberi társadalom fejlődése arról tanúskodik, hogy a nemzetek a pusztító háborút, az atom- és hidrogénfegyver alkalmazását megakadályozni nemcsak akarják, nemcsak kénytelenek, hanem képesek is rá. Ezért még szorosabbra kel! fogniuk soraikat, és minden erejüket megfeszítve mindvégig védelmezniök kell a béke üg”ét. Meg kell erősítenünk államunk gazdaság: hatalmát, meg kell szilárdítanunk az ország védelmi képességét azáltal, hogy fejlesztjük egész gazdaságunkat, kiépítjük iparunkat és elsősorban nehéziparunkat, lényegesen fejlesztjük mezőgazdasági termelésünket. Meg kell szilárdítanunk szövetségünket és gazdasági együttműködésünket a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Rendszeresen le kell lepleznünk az imperialistáknak és ügynökeiknek, népünk áru’óinak népel’enes. háborús politikáját és el kell mélyítenünk az Imperialista országok dolgozóihoz. a gyarmati országok szabadságukért harcoló nemzeteihez fűződő baráti kapcsolatainkat. A dolgozókat úgy kell nevelnünk, hogy rendíthetetlenül meg legyenek győződve erőnk győzhetetlenségéről, büszkék legyenek arra, hogy a szocializmus táborának országaihoz tartozunk és szeretettel viseltessenek a Szovjetunió, a béke legerősebb védelmezője iránt. 769 százalékra emelkedett. Az elmúlt tíz esztendő alatt Szlovákiában 288 új. kibővített vagv lényegesen újjáépített üzemet építettünk fel. ebből 169 az új üzemek száma. Közülük sok országos jelentőségű. Szlovákia iparosításában nagy jelentőségű volt a múlt év is, amikor Szlovákiában 27 új üzem kezdte meg termelését és 10 üzemet korszerűsítettünk. A háború e’Ctt a mezőgazdasági termelés felülmúlta az ipari termelést, az egész termelésben az ipari termelés része 36 százalék, a mezőgazdasági termelés 64 százalék volt. 1954-ben azonban az ipari termelés részesedése már 69 százalékra emelkedett és a mezőgazdasági termelés Szlovákia összes termelésének 31 százalékát teszi ki. * * * Bacílek elvtárs beszámolójában részletesen foglalkozott a nehézipar és a többi iparág további fejlődésének biztosításával, a közlekedésügy, az építőipar és a kereskedelem kérdéseivel, valamint a munka termeiken vség. gazdaságosság és a szocialista munkavérsenv kiszélesítésével. Azonkívül rátért arra a fontos kérdésre: Iparunk rohamos fejlődése mellett a mezőgazdasági termelés általában visszamaradt. Ennek következtében komoly aránytalanság állt elő az ipari és a mezőgazdasági termelés között. Szlovákia ipari termelése a háború előtti színvonalhoz képest 1954-ben 467 százalékra emelkedett, mezőgazdasági termelésünk azonban mindössze 16 százalékkal gyarapodott, ebből a növénytermesztés 13 százalékkal és az állattenyésztési termelés 22 százalékkal. Mi az oka e komoly aránytalanságoknak? Míg a termelőeszközök társadalmi tulajdonára támaszkodó és korszerű technikával felszerelt szocialista nagyipar gyors ütemben fejlődött, a kibővített szocialista újratermelés elveinek megfelelően, a mezőgazdaság, amelyben az alacsony termelékenységű kistermelés uralkodott, általában véve egy helyben topogott. A mezőgazdasági termelés lemaradásának további oka abban van. hogy nem használták ki a termelés növelésének minden lehetőségét a szocialista szektorban és a mezőgazdasági kistermelésben egyaránt. i Mik a következményei a mezőgazdasági és ipari termelés között előállt aránytalanságoknak? Elsősorban az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés lemaradása fékezi a dolgozók életszínvonalának még gyorsabb emelkedését, elsősorban a személyes fogyasztás növekedését. Ha az életszínvonal a mezőgazdasági termelés lemaradása ellenére is emelkedik, akkor meg kell állapítanunk, hogy a megnövekedett élelmiszerfogyasztfist fóleg külföldi behozatalból fedeztük. Ugyancsak rá kell mutatni arra is, hogy amint kohászaink felelősek azért, hogy elegendő menynyiségű acél álljon rendelkezésünkre, a gépipari dolgozók azért, hogy elegendő Iparcikkel lássák el a piacot, ugyanúgy a mezőgazdaság minden dolgozója felelős azért, hogy elegendő kenyér, hús, tej és más mezőgazdasági termék álljon rendelkezésünkre. A CSKP X. kongresszusa igen gondosan foglalkozott a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 évben való lényeges fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel. A kongresszus óta a CSKP KB és az SZLKP KB majdnem valamennyi ülésén foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdéseivel. 1955. február 10-én, 11-én a CSKP KB ülésén Široký elvtárs részletesen elemezte azokat a politikai hibákat és hiányokat, amelyeket a pártnak a parasztkérdésben követett politikája keresztülvitelében tapasztalhattunk és megállapításait a következő 3 pontban foglalta össze: 1. A pártpolitika gyakorlati végrehajtásában továbbra is előfordul, hogy lebecsülik a munkásosztály s a kis- és középparasztok szilárd szövetségének szükségességét a szocializmus építésében, valamint a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésére irányuló törekvéseket. aminek ideológiai-politikai gyökerei a szociáldemokratizmusban keresendők. 2. A munkásosztály és az egész kis- és középparasztság szövetségének kérdését a munkásosztály és a szövetkezeti parasztok szövetségére korlátozzák, aminek gyökerei a baloldali szektásságban keresendők. 3. Eltorzítottan értelmezik a mezőgazdasági termelés közgazdasági problémáit, aminek gyökerei a parasztkérdéssel kapcsolatos opportunista, szűkkeblű rendi állásfoglalásban keresendők. Ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozott az SZLKP KB februári plenáris ülése is, és ennek ellenére az említett ülés óta is megismétlődtek az említett hibák, még a párt kerületi és járási értekezletein is. Ezért továbbra is kitartóan kell harcolnunk azért, hogy helyesen hajtsuk végre a párt politikáját w parasztkérdésben, ezért ideológiai szakaszon és a gyakorist: végrehajtás szakaszán is egyaránt kell küzsdenünk. Ez év februárjában a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága gazdasági és szakmai problémákkal is foglalkozott, amelyek összefüggnek a mezőgazdasági termelés fejlesztésével. Nem mondhatjuk tehát, hogy nem állnának rendelkezésünkre a párt legfelsőbb szerveinek és kormányunknak színvonalas határozatai, amelyek kidolgozásában részt vettek és amelyekbe beleegyeztek a mezőgazdasági dolgozók is. Az ipar és mezőgazdaság közötti aránytalanság leküzdésének kiindulópontja a mezögazdeságl termelés lényeges fejlesztéséről szóló határozatnak minden szempontjából való pontos teljesítése. Nézzük tekét, mi a helyzet e feladatok teljesítésében nálunk, Szlovákiában. Igen fontos kérdés az, hogy minden hektár földet megműveljünk. A fiatalok toborzása a cseh határvidék termőföldjének megművelésére kielégítően és rövid idő alatt ment végbe. Elmondhatjuk-e, hogy ezzel teljesítettük Szlovákiában pártunk e kérdéssel kapcsolatos határozatát? A CSKP Központi Bizottságának a cseh határvidék betelepítéséről hozott határozatát úgy kell értelmeznünk, hogy Szlovákia egyes községeit is, amelyekből kitelepítettük a németeket, ismét be kell telepítenünk és lelkiismeretesen meg kell művelnünk a gazdátlanul maradt földeket. Ezekben a falvakban sok parlagon heverő föld van, miről nem szabad megfeledkeznünk. Ezenkívül Kelet-Szlovákiában 3830 hektár földet hagytak itt azok az ukrán elvtársak, akik a felszabadulás után a Szovjetunióba optáltak. De nemcsak erről van szó. Sok sűrűnlakott helységben is akad itt-ott е9У-е9У nagyobb határrész, amelyet elégtelenül, vagy egyáltalában nem müveinek meg. Ha a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságokban dolgozó elvtársaink e kérdésben jóakaratot és kezdeményezést tanúsítanak, ha pártunk e téren jó munkát végez, akkor ifjúságunk segítségével biztosíthatjuk, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon ugaron. Nem kevésbé fontos kérdés az is, hogy a kishozamú legelőket és réteket termőfölddé tegyük. Szlovákiában 66 025 hektár kishozamú rétünk és 29112 hektár olyan legelőnk van, amely a szükséges csatornázási és vízlecsapolási munkák elvégzése után szántóföldnek használható. A földművelésügyi megbízotti hivatalnak a vízgazdálkodási szervekkel együttműködésben szilárd távlati tervet kell kidolgoznia arra, hogy mit tesznek az idén, mit tesznek a jövő esztendőben, hol és hogyan alakítják át a 66 025 hektárnyi kishozamú rétet és a 291Í2 hektárnyi kishozamú legelőt termőfölddé, amelyek elegendő takarmányt biztosítanak majd állatállományunk számára. Ne feledkezzünk meg azokról a tapasztalatokról, amelyeket az Ifjúsági Faluban szereztek. Az ottani EFSZ épp ilyen terméketlen területen kezdett gazdálkodni és ma Szlovákia legjobb szövetkezete. Ugyancsak el kell dönteni, hogyan használjuk ki és tesszük termóképessé azt a 22 671 hektárnyi rétet és 127 563 hektárnyi legelőt, amelyet nehezen alakíthatnánk át szántófölddé. Ugyancsak véget kell vetnünk azoknak a hiányoknak is, amelyek Szlovákiában az egyik legsürgetőbb kérdésben, a termőföld rendes nyilvántartásának kérdésében tapasztalhatók. Szolgáljon számunkra figyelmeztetésül, hogy az idén Szlovákiában 46 000 hektár földterületen nem írhattunk elő beadási kötelezettségeket. (Folytatás a 4. oldalon) Népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása és Szlovákia felvirágzása
