Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-24 / 17. szám

8 földműves 1955,. április24. Gépállomásaink dolgozói többezer hektár kukoricát vetnak négyzetes-fészkes módszerrel (Valamennyi mezőgazdasági dolgozónak rendkívül fontos feladata, a ha­ladó Tapasztalatok, elsősorban a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ültetésének terjesztése. A dönto feladat ebben a gép- és traktorál'omá­­sokrá hárul.) (Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határo­zata. )---------------------------------------------------------—------ * ------------------------------------------------------------------­A tavaszi gabonamagvak nagy része szerte az országban a földbe kerültek. Sok helyütt már ki is kelt, és még zöldebbé vált a határ. Dolgozó parasztságunk azonban újabb eredményeket akar elérni a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Hogy ez megvalósuljon, ahhoz javítani kell a gazdálko­dás színvonalát, mindenekelőtt: gyarapítani az állatállományt. Több húsr* és zsírra van szükségünk “**' ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha bőségesebben termelünk takarmánynövényeket. E~ért nagy­­jelentőségű egész népgazdaságunk számára annak a jelszónak a megvalósítása: termeljünk több ku­koricát.-------------------------------------------------------------------­­-----------------------------------------------------------—— Az ógyallai gépállomás dolgozói 1.000 hektáron vetnek négyzetesen Á legjobb módszer a négyzetes ve­tés. A négyzetesen vetett és művelt kukorica többet terem, mint a régi módon soros műveléssel termesztett, mert a növény jobban ki tudja hasz­nálni a tenvészterületet. Tudják ezt a gépállomások dolgozói is és éppen ezért még a téli hónapokban szerző­désileg biztosították a kukorica négy­zetes-fészkes ültetését. Az ógyallai gépállomás dolgozóinak a terv szerint 965 hektárra kellett volna szerződést kötniők a szövetkezeti tagokkal, de ezt a tervet 1.000 hektárra teljesítet­ték. A szövetkezet tagjai tehát nagy feladat elé állították a gépállomás dolgozóit. Mindenekelőtt megfelelő mennyiségű soroló és négyzetesen ül­tető gépről kellett gondoskodni. Fel­kutatták az összes régi rendszerű, de átalakításra még alkalmas vetőgépeket és ezekre szerelték a vetőcsoroszlyá­­kat. A csoroszlyákat a nyitrai kerületi javítóműhely dolgozói készítették és Oravecz elvtárs. az ógyallai gépállo­más egyik legügyesebb kovácsa, több­szörösen kitüntetett!; újítója szerelte fel a gépekre. A gépállomás vezető­sége a vetési munkák mielőbbi elvég­zése és a gépek teljes kihasználásának érdekéből a gépeket nem adta ki a traktoros-brigádoknak, hanem e he­lyett négy vetobrigádot alakított és minden ilyen brigád pontosan kidol­gozott munkatervet kapott. Az I. számú brigád vezetője Rojkó Mihály, aki egyébként az ímelyi trak­torosbrigád agronómusa. Vetőbrigád­iával az ógyallai, ímelyi, naszvadi, zöldáUási és a martosi szövetkezeti tagok 295 hektárnyi kukoricáját veti el négyzetesen. Ebből ógyallára 80 hektár, az ímelviekre 65, a naszvadi­­akra 80. a zöldállásiakra 30 és végül a martosiakra 40 hektár esik. A II. számú brigád vezetője Brud­­gyák András, ógyallai agronómus. Ö veti el a radványi. izsai és a magyari szővetkezetesek kukoricáját. Feladata összesen 298 hektár elvetése. Az izsai szövetkezeti tagok felvilágosuitságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ők egvmaguk 208 hektá­ron vetnek négyzetesen éspedig egy 20. 40, 23. 25, 40, 30 és 30 hektá­ros dűlőn. A III. számú brigádra 290 hektár kukorica elvetése esik. Ide tartozik a hetényi, szentpéteri. szilasi és az új­pusztai szövetkezet. A brigád vezető­je Kocsis Vilmos, aki egyébként a szentpéteri traktorosbrigád vezetője. A négy szövetkezet körül a szent­péteri vet legtöbbet négyzetesen és 140 hektárnyi négyzetes vetésterüle­tével a járásban a második helyet foglalja el. A IV. számú brigád vezetője Len­gyel Vince perbetei körzeti agronó­mus. ö veti el a perbetei és a ba­­gotai szövetkezeti tagok kukoricáját, akik összesen 226 hektár négyzetes­fészkes ültetésre kötöttek szerződést. Az ógyallai gépállomás vezetősége — ahogy a fentiekből is kitűnik. — jó szervezéssel alaposan felkészült a feladatok elvégzésére. A legnagyobb felelősséget azonban Varga Richárd, a gépállomás főagronómusa vállalta, aki fiatalos lendülettel, teljes tudásával és akaratával igyekszik a szövetkezeti tagok fokozott igényeit kielégíteni. A nagymánypi gépállomás 485 hek táron vet négyzetesen Kukucs Sándor, a gépállomás fő­agronómusa szervezi a gépállomás körzetéhez tartozó szövetkezeteknek végzendő négyzetes-vetés munkála­tait. — Tavalv ebben a körzetben csak a szentmihályi szövetkezeti tagok vetettek nem egész 1 hektáron négy­zetes kukoricát, ezt is gépi felszere­lés hiányában kézzel végezték — mondja többek között a gépállomás főagronómusa. Az elért eredmények azonban ígv is annyira meggyőzőek voltak, hogy az idén a szövetkezetek összesen 483 hektár négyzetes ülte­tésre kötöttek szerződést.- Amíg azon­ban tavaly úgyszólván semmi géni berendezéssel nem bírtak, most 12 vetőgépet alakítottak át, összesen 36 csoroszlyára. A gépállomás traktorosai, de még maguk az agronómusok sem voltak eleinte tisztában a négyzetes vetési munkákkal. Éppen ezért a nyitrai KNB kezdeményezésére négyzetes­fészkes bemutatót rendeztek, amelyen megjelentek a gépállomás brigádve­zetői és traktorosai. A járásban a szentmihályi szövetkezeti tagok jár­nak elől jó példával, akik egvmaguk 50 hektárra kötöttek szerződést. A kálnai gépállomás dolgozói eredeti'eg 223 hektáron terveztek négyzetes­­fészkes kukoricát, ezt a tervet azon­ban rövid idő alatt 217 százalékra teljesítették. A gépek teljes kihasználása, vala­mint a vetési munkák mielőbbi el­végzése céljából az ógyallai gépállo­máshoz hasonlóan itt is 3 vetőbrigá­dot alakítottak, amelyek élére a gép­állomás legügyesebb és legtapasztal­tabb agronómusait jelölték. Az agro­nómusok személyileg felelősek az el­végzett munkáért. — (Ez a felelősség még fokozódik azáltal is, hogy az egyéni gazdálkodók — akik a szűk parcellákon négyzetesen nem ültet­hetnek — élénken figyelik a termés alakulását — mondja Kukucs -Sándor a kálnai gépállomás főagronómusa. A jó példát mások is követik Az igazság kedvéért meg kell álla­pítani. hogy Szlovákia többi gépállo­mása sem marad el a kukorica négy­zetes-fészkes ültetésében. A galántai járás szövetkezeteinek tagjai 729 hek­tárra kötöttek szerződést. A traktoro­sokat kellőképpen kioktatták és e hé­ten már meg is kezdik a kukorica négyzetes vetését. A d unaszerda helyi járás szövetkezeteinek az érdeklődése olyan nagy, hogy már eddig 1.100 hektárra kötöttek szerződést. A to­vábbi szerződéskötések még folyamat­ban vannak. A somorjai járásban jévő szövetkezetek a csütörtöki gépállo­mással 1.200 hektár négyzetes-fész­kes kukorica ültetésében állapodtak meg. A dunapüspöki szövetkezet tag­jai a kukoricán kivül 154 hektáron burgonyát is ültetnek négyzetes-fész­kes módszerrel Főképpen korai bur­gonyáról van szó. amelyet a főváros 'akosságának élelmezésére termelnek A vágsellyei gépállomás dolgozói a hozzájuk tartozó szövetkezetekké' 1200 hektárra kötöttek szerződést. A farkasdi szövetkezeti tagoknak jó ta­pasztalataik vannak a növényterme­lésben és a haladó munkamódszerek­kel kapcsolatban. Az állattenyészté­sük fokozása érdekében az idén négy­zetes-fészkes módszerrel 150 hektá­ron vetnek kukoricát. Lehetetlen felsorolni valamennv' gépá'Jomást, amely mind szerződést kötött a szövetkezetekkel a halad! módszerek bevezetésére. A fenti ada­tok világosan bizonyítják, hogy gép­állomásaink dolgozói megértették a párt és kormány felhívását és min­den igyekezetükkel a négyzetes-fész­kes vetési módszer bevezetéséve1 a ta­­karmánvalap biztosítására törekednek, amely legfontosabb előfeltétele az ál­lattenyésztés fokozásának és a 'akos­­ság hússal és zsírral való ellátásának. f-y. Atomenergia békés célok szolgálatában — Hány hetes ez a kenyér? — Csak öt hetes. Akkor jó! Néhány éven belül könnyen sor kerülhet ilyen párbeszédre s akkor a disznók fájdalmára minden bi­zonnyal kevesebb száraz kenyér jut a moslékba mint manapság. A hónapokig élvezhető és he­tekig frissen tartható kenyér elő­állítására is az atomenergia ad módot. A kenyeret úgy tartósít,iák hogy rádióaktív sugárzásnak vetik alá, amely a romlandóságot élőidé ző baktériumokat elpusztítja. A besugárzás atomerőtelepek hulla­dékanyagaival történik. Már a kísérletek első szakaszá­ban kiderült, hogy az atomsalak radioaktív kisugárzása minden romlandó élelmiszerre szembetűnő konzerváló hatással van. Főként a burgonyával, gabonával, valamint tejtermékekkel és húsárúkkal végzett besugárzási kísérletek mu­­t atnak kiváló eredményeket. A besugárzott burgonya két éves tárolás, után sem csírázott ki és a mmlás leghalványabb jele sem mutatkozott rajta. Ize sem eshe­tett kifogás alá. A gabonafélék magtári kezelésé re — a pusztító rovarok ellen — elegendőnek bizonyult a pas/tm ő­­zés-fokozatú besugárzás, mely egyben az üszöykároknak is ele­jét veszi, s így a vegyszeres csá­­vázás feleslegessé válik. A besu­gárzott gabonából őrölt liszt sem­miben sem különbözik a szokásos­tól. Vessünk elegendő silótakarmányt Az SzlKP-nak és a Megbízotti Hivatalnak a silőzás fokozásáról szóló 1954. őszéa megjelent felhí­vását számos állami gazdaság, egy­séges földművesszövetkezet és egyéni gazdálkodó magáévá tette és hozzáfogtak a kúkoricakóró és minden más alkalmas takarmány silőzás ához. A silőzási terv teljesítésében legjobban a bratislavai kerület tűnt ki, amely tervét 47,5 száza­lékkal túlteljesítette és szarvas­­marhánként 38.3 mázsa silótakar­mányt biztosított. A nyitrai kerü­let a silőzási tervet 112 százalék­ra, a besztercebányai kerület 50, a zsolnai kerület 46, a kassai ke­rület pedig 33 százalékra teljesí­tette. Az eperjesi kerület EFSz-ei a silózásl tervet ugyan 72 száza­lékra teljesítette, de a kerület egyénileg gazdálkodó parasztjai annyi silótakarmányt sem készí­tettek, mint például a vágsellyei járásban lévő farkasdi EFSz tagjai. Köztudomású, ha azt akarjuk, hogy teheneink a téli időben is jól tejeljenek, kellő mennyiségű nedvdús silótakarmányról kell gon­doskodnunk. A dunaradványi szö­vetkezetben a múlt esztendőben a teheneknél átlag 3 liter tejhoza­mot sem értek el és pedig azért, mert alig készítettek silótakar­mányt. Tavaly ősszel azonban már annyi silót készítettek, hogy még most is 20 kg-ot tudnak minden egyes tehénnek juttatni. Az ered­mény nem maradt el, a tejhozam nem csökkent és télen is átlag na­pi 6 litert értek el tehenenként. Ha figyelemmel kísérjük a ke­rültek tejbeadási kötelezettségének teljesítését, kitűnik, hogy csak azon kerületek, állami gazdaságai, szövetkezetei és egyéni gazdálko­dói teljesítik tejbeadási tervüket, amelyek elég silótakarmányt ké­szítettek. Ezzel szemben az olyan kerületekben, ahol a silózást el­hanyagolták, a tejbeadás tervét nem teljesítették. A tejbeadást egyes kerületek 1955. március 10- ig a következőképpen teljesítet­ték: Bratislava 103 százalék. Nyit­­rá 92, Zsolna 89,9, Besztercebánya 71,6, Kassa 62,9, és Eperjes 41,4, százalék. Ez a példa szemléltetően bizonyítja, milyen szorosai) össze­függ a silózás a tejbeadás teljesí­tésével. Minden igyekezetünk azonban kárba vész, ha a szövetkezetek és állami gazdaságok, valamint egyé­ni gazdálkodók is már most nem vetnének elegendő mennyiségű kukoricát és nem gondolnának az idei silózásra. Hogy elegendő siló­takarmányunk lesz-e a jövőben, arról már most kell döntenünk. Vessünk tehát minél több kukori­cát! „Pravda” _ . TM, tengeri Ш&яг ^2 ár да Щ Zab Bbm/thetö fehérje 3.000 gtrammban A takarmányíélék termesztésénél döntő szerepet játszik annak tápértéke és az emészthető fehérje. A grafikon tudományos alapon szemlélteti: mennyi a kukorica, árpa és zab tápértéke tápegységre átszámítva. Érdemes ezen elgondolkodni Ha a kukoricát csak egy irányban lehet lókapával megmunkálni, akkor a sor között háromszori ekekapálása és a soroknak háromszori kézikapálása, valamint egyelése és fattyazása hek­táronként körülbelül 14 munkanapot vesz igénybe. Ez a helyzet a legtöbb kisgazdaságban, ahol a kis parcellák keskenysége miatt a kétirányú gépi kapálás nehézkes, nem kifizetődő, mert jóformán forgással tölt el sok időt a gép, vagy a lófogat. Nagyüzemi gazdaságban, ahol nagy táblákon, a sorközöket a négyzetesen vetett fészkek között keresztben­­hosszában gépi erővel lehet megmű­velni, egy hektár háromszori kapálá­sához, valamint az egyeléséhez és fattyazásához együttesen körülbelül 10 munkanap szükséges. Négyzetes művelésnél ugyanis a kézikapálás jóval gyorsabban halad, mint a soros vetésnél. És ezt az idő­megtakarítást akkor érjük el, amikor szinte a legnagyobb a munkatorlódás, amikor minden perc drága. Védőszereket gyártanak a növények kártevői ellen A pozsonyi Dimitrov-üzemek dol­gozói nemcsak műtrágyát gyártanak a mezőgazdaság részére, hanem elis­mert védőszereket is készítenek a növények kártevői ellen. A folyó gaz­dasági év első negyedében a terme­lőknek főképpen nagyobb mennyiségű agronált szállítottak, amelyet a ga­bona pácolásához használnak. A fel­­szabadulás 10. évfordulójának tiszte­letére tett vállalásaik teljesítése kö­vetkeztében márciusban 200 tonna ag­­inállal többet gyártottak. Ezenkívül ■'•'ntős mennyiségű difiavint készí­tettek, amely a kórokozók sejtjeinek pusztítására kiválóan alkalmas. U- gyancsak hatásos szert készítettek a San Jósé féreg irtására, amely a gyü­mölcsfákat pusztítja. Ebből a vegy­szerből 200 tonnát készítettek. Március végén megkezdték a gyü­mölcsfák fecskendezéséhez szükséges folyadékok gyártását, úgymint a fo­lyékony dinolt, amely hosszú ideig hat és pótolja az araén mérget. A vé­dőszert a fák virágzásakor használják. Az első megrendeléseknek már ele­get is tettek. Újfajta csehszlovák repülőgép segít mezőgazdaságunknak A kísérleti repülöintézet szerelőinek l.krivája, amelyet Zdenek Rublič vezet, befejezte egy újtípusú cseh­szlovák repülőgép készítését, amely mezőgazdaságunkat fogja segíteni A epiilőgép prototípusát a legkülönbö­zőbb módon kipróbálják hogy főld­­műve-seink valóban megfelelő segítő­társat kapjanak. A gépet Brigadýrnak nevezték el. Az egyfedelű Brigadvr-gépnek sok . lőnyös tulajdonsága van a „Gólya” nevű repülőgéppel szemben, amelyet eddig a növényi kártevők pusztítására és trágyázására használtak. Induló és leszálló pályája igen rövid, úgyhogy a repülőgép a mezőről, vagy a rétről is felszállhat. Az új 212 lóerős motor is jóminőségű. Az új repülőgépnek — más repüld géptípusoktól eltérően — lassúnak kell lennie, tekintettel rendeltetésére. A Brigadýr elkészítőinek sikerült a minimális óránkénti sebességet kb. 50 km-re csökkenteni A porhintő beren­dezés a pilótafülkében van elhelyezve és működését a pilóta az ülésből irá­nyítja. Az első Brigadýr-gépek, amelyeket a choceni Aviában készítenek, a jövő év tavaszán nyújtanak segítséget me» zpgazdasAgwßkaakj A traktorosok elkészítik a fészket a kukorica négyzetes vetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents