Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-24 / 17. szám

1955. április 24. 7 rSídmfives A szocialista munkaversenynek köszönhetik eredményeiket ’Tavaszi reggel. A zöld vetéseken megcsillannak a napsugárban az él­tető harmatcseppek. A vetések és a bevetetlen táblák egyenesek, mint az asztál. A köbnlkúti szövetkezetben bevezették azt a módszert, hogy ame­lyik traktoros veti és gondozza a ga­bonát, az is aratja. Érthető tehát, hogy mindegyik igyekszik elmunkálni a talaj felületét, hogy aratáskor a rögök ne nehezítsék a munkát. Egyéb­ként a kisújfalusi szövetkezettel foly­tatott szocialista munkaverseny pont­jai is magukban foglalják a végzett munka minőségének kérdését. Nagy tehát a vetélkedés a két szövetkezet között, hogy melyik lesz a győztes a tavaszi munkák első szakaszában. A szocialista munkaverseny már két eve folyik a két szövetkezet között Az eredmények viszont nem kielégí­tők mert sem az egyik, sem a másik szövetkezet vezetői nem ismerték fel eléggé a munkaverseny segítőerejét mindennapi munkájukban. Ez annál érthetetlenebb, mivel a köbölkúti gép­állomás traktorosai fáradságot nem ismerve, azon vannak, hogy minden cselekedetükkel megkönnyítsék a me­zei munkálatokat. Az egészséges mun­kaverseny kialakulására meg lenné­nek a kedvező feltételek, ha nem foj­taná el Okét az illetékesek nemtörő­dömsége. A köbölkúti szövetkezet sokat kö­szönhet a szocialista munkaverseny­nek. 1953-ban még a párkányi járás leggyengébb szövetkezeteinek egyike volt. A múlt évben nagyot fordult a kocka. A szomszédos kisújfalusi szö­vetkezettel megegyeztek, hogy a ter­melés minden ágában szocialista mun­kaversenyre lépnek, amelynek ered­ményét havonta értékelik. Attól az időtől fogva mindkét szövetkezetben megváltozott a gazdálkodás menete Kisújfalun az állattenyésztésben, Ko­­bölkúton pedig a növénytermesztés­ben értek el egyre szebb eredménye­ket Ennek köszönhetik a köbölkúti szövetkezetesek. hogy a múlt évben elsőként teljesítették gabona beadásu­kat a párkányi járásban. A munkaverseny irama — sajnos — nagyot csökkent a hosszú tél alatt A tavaszi munkákra felkészültek ugyan a köbölkúti és kisújfalusi szö­vetkezetek dolgozói, de a verseny fel­újításáról ssó sem volt. A föld már majdnem alkalmas volt vetésre, a gépállomáson zakatoltak a traktorok vetőgépek, de a szövetkezet a mun­kaverseny megszervezése nélkül kezdte meg a tavaszi munkát. Mikor aztán teljes ütemben meg­indult a tavasziak vetése, a szántás, porhanyítás, műtrágyaszórás. akkor látták csak a szövetkezet tagjai, mi­lyen nagy segítség a szocialista mun­kaverseny. A gépállomás dolgozói, akik csoport- és egyéni munkaversenyben állnak egymással, nem egész egy hét alatt közel 6 ezer hektáron végezték el a porhanyítást, vetést, műtrágya­­szórást. stb. Ez ébresztette fel a szö­vetkezet tagjaiban is az érdeklődést a munkaverseny iránt. A kővetkező héten már kiújult a két versenyfél a köbölkúti és a kis­újfalusi EFSz között az elhanyagolt munkaverseny. Minden szövetkezeti tag új akarattal és nagyobb munka­­kedvvel dolgozott. Kora reggeltől késő estig zúgtak a traktorok a határban. A magtárból fogyott a vetőmag, a műtrágya, és április 9-ig mindkét szövetkezetben elvetették az összes tavaszi qábonanemüeket. A szocialista munkaverseny meghozta az ered­ményt. Azután a cukorrépa vetésére kerüli a sor. A kkújfalusiak előbb kezdték meg ezt a munkát, de a köbölkútiak nem hagyták magukat A vetőmagot időben előkészítették, a gépállomással még a tél folyamán megkötötték a hozamszerzödést, tehát semmi sem akadályozta munkájukat. Az áprilisi időjárás veszélyeit pedia leküzdötte о munkaváay, az akarat A kisújfalu­­siak nem tudták megtartani előnyü­ket, a köbölkútiak előbb vetették el n cukorrépát. A munkaversenv hatalmas serkentő ereje meghozta a várt eredményeket Mindkét szövetkezet dolgozói leküz­dötték a tavasz kései érkezésének ked ­vezőtlen befolyását és időben elvetet­ték a tavaszi kalászosokat és a cukor­répát. Ezek után következik a burgonya kukorica, a rost növények és a tavaszi keverékek vetése. Ha a két verseny­társ között továbbra is fennmarad a szocialista munkaverseny, akkor min­den vetőmag időben a földbe kerül Szükséges azonban, hogy mindkét szö­vetkezet vezetői nagyobb súlyt fek­tessenek a munkaverseny támogatá­sira, mert mint vezetőket, elsősorban őket terheli a felelősség az egyes idénymunkák időre váló elvégzéséért A tagságban meg van az akarat, de irányításra, szervezésre van szüksé­gük. Ha mindezekkel segíti őket a vezetőség, az eddiginél még sokkal jobb eredményt érhetnek el. T. V. Hárman a sok közül Nagy hasznát veszik a téli tanulásnak Ezer hektár elhanyagolt földet müveitek meg Az eperjesi kerület állami gazdasá­ga több mint ezer hektár elhanyagolt és parlagon heverő föld megművelé­sere vállalkoztak. Ezen a területen annyi takarmányt termelnek ebben az évben, hogy bőven biztosíthatják ál­lataik egész évi szükségletét. A stankovcei részlegen például Ma­­zura Mihály vezetésével új farmot létesítettek, melyhez 22C hektár föld tartozik. A gépállomás segítségével rendbehoztak 110 hektár rétet, me­lyet műtrágyával javítanak meg. A többi rétet megfogasolták és minden hektárra 5 mázsa kainitot. 1 mázsa szuperfoszfátot és 1 mázsa salétromot szórtak Azonkívül 26 hektárnyi terü­letet árpával. 18 hektárt zabbal 6 hektárt silótakarmánnyal és 5 hektárt rukorrépával vetettek be. Jó magágyat a kukoricának A vágsellyei szövetkezetben kétvál­­tásos műszakban dolgoztak a trak­torosok a vetés ideje alatt Meg is van a látszata, mert nem egész 4 nap alatt 105 hektár árpát. 10 hektár za­bot. 8 hektár bükkönyt, 20 hektár cukorrépát, 6 hektár takarmányrépát. 100 hektár lucernát, és 2 hektár má­kot vetettek el. Azonkívül két hektár korai burgonyát ültettek el négyzetes­fészkes módszerrel. A kocsisok a lőfogatokkal előkészí­tették a talajt a kukorica alá Az érett istállótrágyát a traktorosok mindjárt le is szántották. Az így megművelt talaj a jó termés alapja. A kukorica egy részét négyzetesen ültetik el A kertészet dolgozói is kitesznek magukért: 100 mázsa spenótot adtak a piacra, ezen a héten pedig uborkát és zöld hagymát adnak át a felvásár­ló üzemnek. Hankó J. Haltenyésztés a nyitrai járásban A nyitrai járás berencsfalusi szö­vetkezetének tagjai minden igyekeze­tükkel azon vannak, hogy megszilár­dítsák a közös gazdaságot. Ezt vették figyelembe akkor si. amikor úgy dön­töttek, hogy ebben az évben űj gaz­dasági ágat vezetnek be — a halte­nyésztést. A halastó építésére igen alkalmas helyet találtak a régi agyagbánya he­lyén. A halastó egy hektárnyi terüle­ten már elkészült és meg Is vari töltve vizzel, melyben már 500 ponty úszkál. A legközelebbi napokban to­vábbi kis halak kerülnek a bővizű tóba. A szövetkezet száz mázsa halra számit évente. Azonkívül a 13 hek­tárnyi rizstelepen is tenyésztenek ha­lakat. Ez az első halastó a nyitrai járás­ban. A királyhelmeci járás EFS*-ei befejezték a gabona vetését A bratislavai KNB tanácsa április 14-én megbeszélést tartott az iparból, hivatalokból és egyéb termelési ága­zatokból a mezőgazdaságba visszatért dolgozókkal. A megbeszélésen hatvan ilyen dolgozó vett részt, akik kölcsö­nösen kicserélték tapasztalataikat. Bartos Mihály, ezelőtt bányában dolgozott. Pártunk és kormányunk felhívására visszatért a mezőgazda­ságba. Most az oroszvár! szövetkezet­ben dolgozik feleségével együtt. Űj munkakörével meg van elégedve, sze­reti a földet. Kenyere van bőven, a háztáji gazdaság terméséből pedig sertést is hizlalhat. Ez év első negye­dében 250 munkaegységet szereztek a szövetkezetben, tehát pénzből sem szenvednek hiányt. A besztercebányai kerület kremnié­­kai szövetkezetében rrpndinkább meg­honosodnak az új termelési módsze­rek, melyek jelentőségére a szövet­kezeti munkaiskola előadásai hívták fel a szövetkezeti tagok figyelmét. Homoga András és Bahil János, a munkaiskolán szerzett tapasztalatok érvényesítésével az utóbbi hetekben egy literrel emelte a tehenek napi tejhozamát. Azonkívül — egyelőre — öt tehénnél bevezették Malinyina­­n.ódszerét és így három literrel emel­ték azok napi tejhozamát. Dobrota Anna és Ondrejko Júlia sertésgondozók is jobb eredményeket érnek el új tapasztalataik segítségé­vel. A takarmány ízesítésével 20 de­kával emelték a hízósertések napi súlygyarapodását. Ez az új takarmá­nyozási módszer lehetővé teszi, hogy alacsonyabb önköltséggel 47,5 mázsa sertéshúst adhat be a szövetkezet terven felül. A haladó módszereket a növény­­termesztő csoportok is alkalmazzák. Az összes tavaszi gabonaféléket sűrű­­sorosan vetették el; szakszerűen gon­dozzák a réteket és legelőket, amel­lett bevezetik a zöldtakarmányozási szalagot is, melynek segítségével 800 mázsa silót készítenek a következő téli idényre.-----i ■ ■ ■ ★ ★ Annak ellenére, hogy 8 nappal ké­sőbb kezdték meg a tavaszi vetést a királyhelmeci járás szövetkezetei, mint a múlt évben, mégis már április kö­zepén 25 szövetkezet, április 20-ig pedig a járás valamennyi szövetkeze­te befejezte a tavaszi gabonafélék vetését. A vetést teljes egészében sü­­rűsorosan végezték. A tavaszi munkák legjobban halad­nak a leleszi, bácskai, kistárkányi és egyéb szövetkezetekben. A tavasziak vetésén kívül 1500 hektár őszi vetést ápoltak; 265 hektár takarmányhüve­lyest, vetettek, 120 hektár cukorrépát és 15 hektár takarmányrépát tettek a földbe. Korponal Sándor, vízveietékszerelő volt. Most a dunapüspöki szövetkezet elnöke. Az egész szövetkezet nevében kijelentette, hogy igyekeznek minél több mezőgazdasági terményt előállí­tani és ezzel hozzájárulni az élelmi­szerárak további leszállításának lehe­tőségéhez. A szövetkezetben március 15-től bevezették a tehenek napi há­romszori etetését és fejését. Egy hó­nap alatt 4,8 literről 7,4 literre emel­kedett a darabonkénti tejhozam. A sertéstenyésztésben bevezették Suri­­kov-módszerét. A tavaszi munkák első szakaszát is sikeresen befejezték: 313 hektár árpát, 10 hektár zabot, 44 hektár bükkönyt. 30 hektár lencsét, 8 hektár cukorrépát vetettek el és 9 hektár elöosíráztatott korai burgonyát ü.tettek el négyzetes-fészkesen. Tiroler Károly gépészmérnök, alig egy hónapja kezdte meg munkáját a csaIlókÖ7-esütörtöki gépállomáson. „Kötelezem magam, hogy további szakképzett munkatársakat szerzek a gépállomásnak — mondotta A mező­­gazdaság segítése minden szakember becsül nbeü kötelessége. Pártunk ha­tározatainak megvalósítása mindany­­nvIlink szívügye!” Értékes vitafelszólalása volt Tomo­­vics Malánnak. a nagypakai EFSz zootechniki.sának. Michalovics István­nak a dunaszerdahelyi gépállomás technikusának és a többi jelenlévő­nek. Az összejövetel azt bizonyítja, hogy mezőgazdaságunk értékes szakembe­rekkel gazdagodott a volt ipari dol­gozók személyében akik következe­tesen harcolnak a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséért. ★ ★ * Dél-Kínában megérett a búza Kína északkeleti tartományaiban még vastag hótakaró borítja a földeket A földművesek azonban már szorgalma­san készülnek a tavaszi munkákra. Dél-Kína Fukian nevű tartományá­nak több kerületében viszont megé­rett a búza és a földművesek meg kezdték az aratást. A proszenyicei mozgalom tavalyi eredményei; A versenyzők csaknem háromszorosan túlszárnyalták az átlagos európai cukorrépa hektárhozamot Á cukorrépa legmagasabb terméshozamáért indí­tott verseny — a proszenyicei mozgalom, — amely magában foglalja a mi, és a szovjet cukorrépa termelés legjobb tapasztalatait, a múlt évben je­lentős eredményeket hozott. Ha összehasonlítjuk az előbbi évek eredménveit az 1954. év eredmé­nyeivel, láthatjuk, hogv a proszenyicei mozgalom sikeresen és kitartóan közeledik nagy céljához. A múlt évben elért eredmények ismételten iga­zolják. hogy a mi talajviszonyaink mellett és az agrotechnika pontos betartásával még abban az esetben Is fokozhatjuk a cukorrépa hektárhozamot, ha az időjárás nem is a legkedvezőbb. A proszenyicei mozgalom tavalyi részvevőinek A legjobb eredményeket Üzem: Járás: 1. Ifjúság Faluja Komárom 2. Lišanv Žatec 3. Tanv Nagvmegver 4. Vvškov 2atec 5. Őisúlfalusi AG Komárom 6. Miklósi ÁG Ögvalla 7. Mezőkeszi Nyitra 8. Csúzi ÄG Érsekújvár 9 Boszkuvkv Vyškov 10 11 Pardubice III. Horni Nemčík Uh. Brod 12. Lovčice N. Bidžov 13. Detkovice Vvškov 14. Nagvkeszi Komárom 15. P'oskovice ÄG Litomérice 16. Negved Váffsellve 17. Blisko Horí се 18. Chýšť Prelouč 19 Podhor. Űiezd Horice 20. Sedí ičnai cukorgyár Trencsén Ezek mezőgazdasági üzemek összesen 120 ezer korona jutalomban és a földművelésügyi minisz­ter dicséretében részesültek. A 12J hektárnyi ver­­senyterületen a nevezett 20 üzem 630 mázsa átla­létszáma és a versenyterület nagysága magasan túlszárnyalja az előbbi évekét. Hiszen országos méretben közéi 3.000 termelő, főleg szövetkezet, állami gazdaság és cukorgyári gazdaság, kapcsoló­dott a versenybe. 23.000 hektárnyi területtel. A versenyben résztvevők az előbbi évekhez viszo­nyítva nagyobb területtel kapcsolódtak a verseny­be és sokan a cukorrépa összterületével vettek részt benne. Mivel a termelők nagyobb gonddal ápolták a versenyparcellókat — az őszi szántástól kezdve egészen a betakarításig — az előbbi évek­kel szemben még kimagaslóbb eredményeket ér­tek el. a következő üzemek érték él­Verseny hektár­össz­átlagos terület: hozam terület ha hozam: hektár. 3 854,8 30 470 6.8 721,4 15 585,7 6 714 30 395 5 652 50 375,6 3 764 15 388 5 702 70 336 12 624 80 358 5 655 50 317 3 610,6 13 398,8 8,3 554,8 13 550 о 660 17 347,9 5 645,7 11,1 392,9 5 592 43,3 371,4 6 612 40 415 10 600 52 377 19 581 106 312 5 643 16 412,7 3,8 560,4 42,5 363 3 581 19 437 4 580 20 406 gos hektárhozamot ért el, amely majdnem három szorosa az átlagos európai cukorrépa hektárhoza­mának. A cukorrépa termelésben ugyancsak szép ered­ményeket éri el a többi 220 íermelő is. Összesen 42 mezőgazdasági üzem vett részt a versenyben (29 a cseh, 13 pedig a szlovák kerületekben), me­lyek több mint 100 mázsa cukrot termeltek ki minden versenyterületen. Ha figyelembe vesszük a cukorrépa tavalyi alacsony cukortartalmát, ez az eredmény igen jelentős. A proszenyicei mozgalomnak nem csupán az ä célja, hogy a versenyterületen érjék el a magas hozamokat, hanem a cukorrépa egész vetésterüle­tén. Szükséges tehát, hogy főleg a nemzeti bizott­ságok. cukorgyárak, gépállomások és az állami gazdaságok népszerűsítsék a jó eredményeket é3 törekedjenek a mozgalom kiszélesítésére. A na­gyobb hektárhozamokért folytatott harcban minél több mezőgazdasági nagyüzemet kell megnyerni, úgy szintén az egyénileg gazdálkodó földművese­ket is, akik az idén első ízben vesznek részt a versenyben. A cukorrépa hektárhozamának emelésére sokká! jobb előfe’tételeink vannak, mint az elmúlt évek­ben voltak. A cukorrépa termelés terveit még a múlt év őszén szétírták, hogy a termelők időben és megfelelően előkészíthessék a cukorrépa ter­melésére alkalmas területeket. Az előző évekhez viszonyítva fokozódott a műtrágya fogyasztás, ma­gasabb színvonalon áll a megművelés és a beta­karítás gépesítése és ezenkívül több mint 20 ezer hektárnyi területre jarovizált vetőmagot vetettünk, melynek következtében hatásosan csökkent az időjárás okozta késedelem. A cukorrépa felemelt felvásárlási ára ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a termelők a nagyobb anyagi érdekeltségen ke­resztül minél magasabb hozamok elérésére töre­kedjenek. Minden lehetőségünk adva van, hogv a jó mun­kaszervezés segítségével egyensúlyba hozzuk a megkésett időszakot az agrotechnikai határidő kö­vetelményével. Ez annyit jelent, hogy minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy a cukorré­pa-mag mielőbb a főidbe kerüljön, mert e'.-ős ir­­ban a vetés hatá г ’delének betartása adja meg a bő termés alapját. Z. &

Next

/
Thumbnails
Contents