Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-24 / 17. szám

ip s ŕííídíiiäves ' Г953. ggfgža Ph Zoliéi hí vön középparaszt mondja : Még jobban fogok gazdálkodni - többet termelni Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Megbízottak Testületének felhívása a tavaszi munkák meggyorsítására Hogyan lehet leszokni a dohányzásról? Estefelé már egy kicsit nehéz, negyedet szívjunk. A dohány ke­- többet termelni fontoltak. Tudja, hoqy a iövö csak úgy lehet jó, ha annak alapját már előre lerakjuk Gazdaságát iparkodik úgy beállítani, hogy tervei elé sem­milyen akadály ne gördüljön. Külö­nösen az állattenyésztés fejlesztésére fordít nagy súlyt De vannak is ám szép gömbölyű sertései, tiszta, fényes­­szőrű tehenei és formás nyergeshátú lovai. — Vannak nekem olyan állataim is. amilyeneket maga talán még nem is látott — mondotta kicsit dicsekvő­en. — Kljjön csak velem. A takaros udvar egyik félreeső ré­szén kalitkához hasonló nyú'ketrec­­hez vezetett István gazda. A ketrec­ben valóban olyan nyúlok íutkároz­­tak, amilyeneket csakugyan nem min­denkinek volt szerencséje látni. — Ezek tisztavérü belga nvulak Ebből ha egyet jól elkészítve a gazda­asszony az asztalra tesz. én mondom van miből szeletelni — jegyezte meg — Körülbelül miluen súlyban le­hetnek ezek a nyulak? — Tettük fel a kérdést. — Ezek? Tessék csak megfogni — felelte és abban a pillanatban egy olyan ?—8 kilogrammosat nyomott a kezembe. — No igaz-e hogy elég egy ebéd­re? Lássa és ezt minden gazdálkodó megtehetné. Az én családomnak pél­dául — de nehogy azt h.iqyje, hogy dicsekvésből mondom — nincs hiánya a friss húsból. Mi akkor eszünk húst, amikor jól esik. 1 tt egy pillanatra megállt, kő­­* J rülnézett és ismét megszólalt —r. Nézze csak, azok ott fajkacsák. Amott pedig a pajta körül fajtyúkok és fajpulykák. Foglalkozok én min­dennel, amiből haszon van Nekünk gazdálkodóknak nem lehet arra vár­ni, hogy más gondoskodjon a megé1- hetésünkrol. Magunknak kell mind­azt kitermelni, amire szükségünk van Sőt arról is kell gondoskodnunk, hogy azok asztaláról se hiányozzon a ke­nyér és a kenvérhezvaló akik a gyá­rakban, bányákban és egyéb ipar­ágakban a mi jobb és könnyebb éle­tünkért dolgoznak Még mielőtt elbúcsúztunk volna Zoliéi István példás gazdálkodótól befejezésül a következőket mondotta „Ha több időm volna, kimennénk a határba s meglátná fnldieimen, hogy virul az élet. müyen dúsan nő az elvetett mag csírája, melyből az íz­letes kenyér lesz.” Zatvkó József MOSOLYOGJUNK! ízűvé válik a cigaretta, valósággal megundorodunk tőle. Ezek jutottak az eszembe, ami­kor Varga bácsi feladta a kérdést Elmondtam neki és meg is fo­gadta a tanácsomat. Csak attól tartott, hogy nem lesz elég erős akarata ahhoz, hogy csökkentse a dohányzást. Ezért hát én is meg­fogadok valamit: sürgősen küldök Varga bácsinak egy ártalmatlan menthol-szipkát. —sz­abiiéi István újfalusi közép­paraszt 9 hektár földön gazdál­kodik. A földművelést apjától. Zoliéi Jánostól sajátította el. Apja fogta meg a kezét, amikor az első rendel kaszálta ő magyarázhatott, oktatta, amikor az első barázdát szántotta s ő adta először a gyeplőt a kezébe a következő megjegyzéssel: „Felneveltelek Ham. Megtanította­lak, hogyan kell a földet művelni, most tehát reád bízom... gazdálkodj a legjobb tudásod szerint.” Zoliéi István megfogadta apja intő szavát Elsajátította szorgalmát, igye­kezetét. Azonban a fiatal gazda már más munkamódszerrel dolgozott, mint apja. A különböző szakkönvvekb'H megtanulta hogyan lehet könnyebb munkával nagyobb eredményeket el­érni. A már több mint 80 éves János bácsi boldog megelégedéssel beszel ma a fia eddigi munkájáról. — Földműves voltam én is. Dolgoz­tam látástól vakulásig, sokszor többet mint az állat. Olyan termést azonban nem tudtam elérni földjeimen, mint amilyent fiam sokkal könnyebb mun­kával ér el. János bácsi szavai nem üres fecse­gés. István fia valóban a példás gazda nevet viseli Újfaluban. Földjeit igyekszik mindig időben és jól meg­művelni. tgy aztán minden esetre ál­lampolgári kötelességének is elsőként tesz eleget. Az 1955-ös évre is már 100 százalékra teljesítette sertés- és marhahúsból a beadási kötelességét. Sőt, az előirt 567 kg marhahús he­lyett 667 kg-ot, vagyis 300 kg-mál többet adott be. Ugyancsak szerző­dést kötött Zoliéi gazda hogy még a második negyedévben 3 hízott ser­tést ad szabad áron a közellátás ré­szére. — Eleinte bizony én magam is bosszankodtam az előírt beadási ter­ven — mondja a még eléggé fiatal gazda. — Ma azonban már megértem és világosan látom, hogy a gazdálko­dásban nélkülözhetetlen a tervezés. Ez azért is fontos, hogy az ember már előre tudja, mit kell termelni s már előre ki tudja számítani, hogy a kitermelt terményért milyen jö­vedelem jön a házhoz, mit tud vásá­rolni munkája gyümölcsén. mikor Zoliéi István ezeket a meggyőződésből eredő szavakat mondta apja, az idős János bácsi a kíváncsiságtól kipirult arccal hallga­tott és amint fia befejezte mondani­valóját. máris ő vágott közbe. — Azt már látom fiam, hogy ed­füstös lett a levegő Vargáék szo­bájában, ahol barátságosan beszél­gettünk. Erre hivatkozott Varga bácsi is, amikor kettétörte a ci­garettát és csak a felére gyújtott rá. — Jő volna leszokni a dohány­zásról, — mondta az öreg, — de hogyan lehet ezt elérni? Hát hogyan is? Lássuk először a dohányzás lé­nyegét. Fém a nikotin-éhség az, ami miatt megszoktuk a dohány­zást és ami miatt nem tudunk ve­le felhagyni. Az is, kétségtelenül, de rajta kívül azok az apró, szin­te szertartásszerű tennivalók, amelyek elfoglalják, megnyugtat­ják az embert: A dohány, a ciga­retta előkészítése, a szipka rend­­bentartása, a pipa tömögetése. Ép­pen ezért nyugtatja jobban az em­bert a pipa, mint a cigaretta, mert több a piszmogás vele. ívlég ma is akad számos szak­ember, aki azt mondja, hogy csak úgy lehet leszokni a dohányzásról, ha erős akarattal, máról-holnapra elhagyja az ember. Nem mernék csatlakozni hozzájuk. A dohány­zás hirtelen elhagyása, az akarat megkeményítése, a belső harc — többet árt, mint használ. A kevés, vagy mértékletes do­hányzás egészséges embernek nem káros. Ne is gyötörjük magunkat miat4a. Ha valami bajunk van, vagy ha túl sokat dohányzunk, akkor értsük meg, hogy a dohány­zás ártalmunkra van és tudatosan mérsékeljük. De sohasem a bibe- ! lödést a vele való foglalkozást csők’.ént síik. Egész cigaretta he- , lyett inkább egy felet, vagy egy I dig jól gazdálkodtál. Sokkal jobban, mint apád, Most már csak arra vol­nék kiváncsi hogy a jövőben hogy fogod a gazdaságot vezetni Mert bi­zony ami jó volt az én időmben, az nem vált be neked és így toi'ább. — Hogyan fogok gazdagodni apám? Sokkal jobban mint eddig Még töb­bet akarok termelni. És .. Ah inkább gyerünk csak egy kicsit körülnézni. .. István gazda még akart miamit mondani Nem mondta meg, amit mondani akart, megmutatta. Elveze­tett az istállók és a sertésólak köze­lébe, ahol aztán még világosabban lát­tuk a szorgalmas gazda iparkodását, tervszerű gazdálkodását. — Ez a három sertés a jövő állat­­állományom alapja — kezd magya­rázni Zöllei gazda. — Egyik ebből ZÖLLE 1 ISTVÁN: a nagyobb eredmények harcosa. anya, amely ebben az évben kétszer fog elleni. Ha jól beválik, egészséges malacokat nevel föl, akkor megmarad továbbra is anyának. Ha nem aki:ot meghízlalom és az 1956-os év első negyedében beadom. — És mi lesz a másik kettővel? — Érdeklődtünk. — Az egyiket szintén a jövő évi tervezett beadásra szánom. A másikat ppőio terven felülire őzben a sertésól egy másik aj­taját nyitotta ki a gazda és kis­sé paraszti büszkeséggel jegyezte meg: — Ezt a sü'dőt a saját részemre nevelem. Ebből én és családom fo­gunk szalonnát enni. Ennek a zsírjá­val mi akarunk túróscsuszát, jó finom pogácsát és egyéb mást faJatozni. Zöllei István tervei szépek, meg­vesebb legyen, de a munka nőj jön Ogy, ahogy a Varga bácsi teszi. Közben egy-egy cigarettát pár szem cukorral pótolhat az ember. Foglalkoztatja száját a menthol­­szipka is, amelynek a levegője kellemesen hűsít és eltereli a fi­gyelmet. Beválik az ezüstnitrátos „pokol­köves” oldattal való szájöblögetés, vagy ecsetelés. Utána kellemetlen örökség. — Asszonyom, az ön fia rend­kívüli tudományxzomjat árul el- Vajon kitől örökölte? — A tudományt tőlem, a szom­júságot az apjától. Ügyes asszony. Kovácsné kétségbeesetten pa­naszkodik az urának. — Már megint odaégett a hús. — Rémes! — mondja a férj. — Neked nem hozzám kellett volna feleségül jönnöd, hanem egy tűz­oltóhoz. A kis számító. Jancsika eszeveszetten bőg, az édesanyja megkérdezi: — Jancsika, miért sírsz? — A Feri tegnap délután fejbe­vágott. — És miért nem tegnap sírtál? — Azért, mert tegnap nem volt itthon senki. Jő házőrző-e? — Jöjjön be csak nyugodtan! — De. nem harapós a kutya? — Ne törődjék vele! Az imént kaptuk ezt a jószágot és éppen ki akarjuk próbálni, hogy jó házőr­ző-e? Miért rí a hegedű? Ünnepi előadó.' volt a laluban. A tanító heacdiVt is Pisin averek a szünetben odafordult a nagyap­jához: — Igen rítt ám a hegedű, nagy­apám. — Tán te nem rínál? — mor­dult rá az öreg — ha a torkodat fojtogatnák, a hasadat meg fűré­szelnék. A csiga és az önérzet. A teknősbéka megkerte a csigát, hogy menjen el a közeli patikába aszpirinért. Közben elmúlik két év, de a csiga egyáltalán nem je­lentkezik. Egyszer a patika köze­lében találkozott a teknősbéka a csigával. — Hallja , kend. csiga szomszéd — mondja felháborodva a teknős­­béka — micsoda dolog ez? Két éve elküldtem kendet a patikába aszpirinért és még mindig nem hozza. Mire a csiga: — Ha' sokat beszél, mindjárt visszafordulok! Fordítva történt. Az állatorvoshoz beállít János gazda. — Tessék valami orvosságot ad­ni, mert a lovam naQVOn köhög. — Na, itt van ez a por — mondja az állatorvos — tegye be egy csőbe, a csövet dugja be a ló szájába és a port fújja le a tor­kába. Szövetkezeti tagok, kis- és kö­zépparasztok. állami gazdaságok dolgozói, traktorosok és agronó­­musok' Az Idei kedvezőtlen tavaszi idő­járás részben befolyásolta a tava­szi munkák lefolyását. Szlovákia egyes részein nem használják ki eléggé az olyan napokat és éjsza­kákat, amikor tavaszi munkát vé­gezni lehet. Tekintettel arra, hogy a tavasz további részében is való­színűleg változó időjárás lesz, szükséges, Hogy a mezőgazdasági dolgozók minden órát kihasználja­nak a tavaszi munkák gyors és jó elvégzésére. Hála a szövetkezeti t.gok, az állami gazdaságok dolgozói, a kis- és középparasztoknak, a gép- és traktorállomások dolgozói lelkiis­meretes munkájának Szlovákia déli részén befejezés előtt áll a tavaszi gabonaneműek elvetése, néhány járásban pedig befejezik a cukor­répa vetését. Néhány helyen bár megvannak a feltételek, késik a vetés. Vannak még olyan járások, ahol el sem kezdték a cukorrépa­­vetést. A gabonafélék elvetésében különösen lemaradtak a kassai, eperjesi és a žilinai kerületek. A mezőgazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok funkcionáriu­sai és dolgozói, a Nemzeti Front tagozatai, a védnökség! üzemek és a pártszervezetek feladata olyan helyeken, ahoí a tavaszi vetésben lemaradtak, meggyorsítani a mun-3400—3500 évvel ezelőtt a baromfi még vadon élt India és Burma for­­róégővi mocsaras őserdőiben. *** Ha a Föld felszínétől a kellős kö­zepéig lyukat tudnánk fúrni, az 6370 kilométer mély lenne. *** Növényi eledeleink közül a hagy­mát, borsót, tormát és a saiátaféléket már a honfoglalás előtt használták az asszonyok. *** Az ember vérében előforduló fehér­jéket a legérzékenyebb vizsgálatokkal sem lehet megkülönböztetni egyes ál­latok vérének az anyagától. *** A sarlőfecske egyetlen nap alatt 1000 kilométert is uerepül eleség­­szerzés végett. *** Az elszabadult kis já^ék-léggömbök azért pukkannak szét a magasban, mert odafenn ritkább tehat kisebb nyomású levegőbe kerülnek s a ben­nük lévő gáz kitágul és szétrepeszti a burkot. *** A kis Monaco államban fekvő Mon­­te-Carlo egyik gyűjteményében van a világ legkisebb — gyufa fejénél a­­lig nagybf könyve: egy lapja 4 mil­liméter széles és 3.75 milliméter ma­gas. *** •— Értettem — mondja János gazda és elmegy, de harmadnapra újra megjelenik az állatorvosnál A torka rettenetesen be volt bu-. gyálva. alig tud egy szót szólni. — Na János gazda — kérdi az állatorvos — mi a baj? — Hát teszik tudni, az a baj, hogy a ló előbb fújt. Talpraesett válasz. A falusi gazda beviszi ökrét a közeli kis vásárba eladni. Az ök­röt a járdán vezeti. Észreveszi ezt a rendőr és rászól: — Hé, bácsikám, ez az út csak a gynV gošrké! — No és? — telel a qazda. — Hát az én ökröm talán bizony autón megy? Jó megoldás! Jóska bácsit részegsége miatt nagyon szidja a felesége. — Már megint részeg vagy? Ez már csakugyan sok. Bizony a föld alá bújhatnál szégyenedben. — Igazad van asszony! — he­lyesli Jóska bácsi. — Add ide a * pince kulcsát. Iskolában. — Lacika, mondjál egy hosszú szót! Gumi. — Hiszen ez nem is olyan? — De nyúlik! kát és minél előbb elvégezni a ré­tek és legelők rendbehozását, hogy így megteremtsék a szükséges ta­karmányfélék termesztésének fel­tételeit. Az elmúlt évben a termelők nagy része nem tartotta be az ipari növények vetésterületét, kü­lönösen a cukorrépáét és a lenét Idén tavasszal biztosítanunk kell. hogy minden termelő bevesse a megállapított cukorrépa és len ve­tőterületét és így a maga számára szép jövedelmet, könnyű- és élel­miszeriparunk számára pedig ‘elég­séges nyersanyagot biztosítson. A tavaszi vetés idején való el­végzésével, a rétek, legelők s a? ősziek gondozásával, az ipari nö­vények vetésterületének betartása val biztosítjuk a mezőgazdasáp termelés, a szövetkezeti földek, a kis- és középparasztok és az álla­mi gazdaságok területei gazdac hektárhozamának előfeltételeit. A magas hektárhozamok eléré­sével szövetkezeteseinknek, kis- é­­középparasztjainknak, az állami birtokok, a gép- és traktorállomá­sok dolgozóinak nagyobb jövedel­met biztosítunk és hozzájárulunf a falu és a város jobb ellátásához dolgozó népünk boldogabb életének megteremtéséhez. Až 1904. évi drezdai fényképészeti kiállításon bemutatták a világ legna­gyobb — a nápolyi öbölről készült — fényképet: a hat, egymás mellé illesz­tett felvételből állő kép 16 méter hosszú és másfél méter magas volt. *** A napraforgómag pogácsában sok a fehérje: egy kilogramm pogácsában 330 gramm emészthető fehérje, 3 gramm mész és 8 gramm foszfor van. *** Az 1838-ban 158 éves korában meghalt Marie Priu nevű francia nő életének utolsó tíz évében csakis sajttal, meg kecsketejjel élt és jő erőben volt. *** A brazíliai ragadozó madár, a vörös kánya, ha olyan nagy zsákmányra tesz szert, amellyel egyedül nem bír, odahívja 5—6 társát, hogy együtte­sen cipeljék el. *** A Göncöl-szekér fényes csillagait nem olyanoknak látjuk, amilyenek most. hanem amilyenek úgy 1885 tá­ján voltak, mert 70 esztendőbe telik, amíg a fény onnét a Földre ér. Jó eredmények a kassai kerület álfami gazdaságaiban Hazánk felszabadításának 10. évfor­dulójára a kassai kerület állami gaz­daságának dolgozói összesen 936 fel­ajánlást tettek, amelyek részben nö­vénytermelésre, másrészt pedig állat­tenyésztésre vonatkoznak A felaján­lások értéke meghaladja a 7 millió ötszázezer koronát. A szocialista mun­kaverseny keretében a királyhelmeci részleg Gálszéccsel, tornaiak Jolsvá­­val, a iöcseiek pedig Nagylomniccal versenyeznek. Az első negyedévben a királyhelmeci állami gazdaság dolgo­zói nyerték meg a versenyt. A királyhelmeci állami gazdaság iolgozói a Gálszéccsel folytatott ver­senyben szép eredményeket értek el. Tilpák József a leleszi részleg sertés­gondozója a gondjaira bízott 126 ser­tésnél napi 0,61 kg súlygyarapodást ért el darabonként, vállalását ezzel 6 dkg-mal túlteljesítette. Tilpák sertés­gondozó az első negyedévben 6 695 kg sertéshúst termelt. A verseny folya­mán dicséretreméltó eredményeket ért el Medgyesi Zoltán és Bornyák János, akik a fejszési részlegen dol­goznak. A gondjaikra bízott sertésál­lománynál 0,50 kg súlyszaporulatot értek el. A fejő csoportok közül Szi­lágyi József. nagytárkányi részleg csoportja tűnt ki. A csoport három tagja Szilágyi, Petrik és Kocsi fejők 36 tehenet etetnek és fejnek. A terv szerint tehenenként 7,9 liter tejet kellett volna fejniök. Vállalták azon­ban. hogy napi 8.3 literes tejhozamot érnek el tehenenként. Ezt a vállalá­sukat is azonban túlteljesítették és végeredményben tehenenként 9,1 lite­res átfôg tejhozamot érnek el. Szlovákia Kommunista Partjának Központi Bizottsága és a Meg­bízottak Testületé kJuájáiok-e 1

Next

/
Thumbnails
Contents