Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-24 / 17. szám
ip s ŕííídíiiäves ' Г953. ggfgža Ph Zoliéi hí vön középparaszt mondja : Még jobban fogok gazdálkodni - többet termelni Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Megbízottak Testületének felhívása a tavaszi munkák meggyorsítására Hogyan lehet leszokni a dohányzásról? Estefelé már egy kicsit nehéz, negyedet szívjunk. A dohány ke- többet termelni fontoltak. Tudja, hoqy a iövö csak úgy lehet jó, ha annak alapját már előre lerakjuk Gazdaságát iparkodik úgy beállítani, hogy tervei elé semmilyen akadály ne gördüljön. Különösen az állattenyésztés fejlesztésére fordít nagy súlyt De vannak is ám szép gömbölyű sertései, tiszta, fényesszőrű tehenei és formás nyergeshátú lovai. — Vannak nekem olyan állataim is. amilyeneket maga talán még nem is látott — mondotta kicsit dicsekvően. — Kljjön csak velem. A takaros udvar egyik félreeső részén kalitkához hasonló nyú'ketrechez vezetett István gazda. A ketrecben valóban olyan nyúlok íutkároztak, amilyeneket csakugyan nem mindenkinek volt szerencséje látni. — Ezek tisztavérü belga nvulak Ebből ha egyet jól elkészítve a gazdaasszony az asztalra tesz. én mondom van miből szeletelni — jegyezte meg — Körülbelül miluen súlyban lehetnek ezek a nyulak? — Tettük fel a kérdést. — Ezek? Tessék csak megfogni — felelte és abban a pillanatban egy olyan ?—8 kilogrammosat nyomott a kezembe. — No igaz-e hogy elég egy ebédre? Lássa és ezt minden gazdálkodó megtehetné. Az én családomnak például — de nehogy azt h.iqyje, hogy dicsekvésből mondom — nincs hiánya a friss húsból. Mi akkor eszünk húst, amikor jól esik. 1 tt egy pillanatra megállt, kő* J rülnézett és ismét megszólalt —r. Nézze csak, azok ott fajkacsák. Amott pedig a pajta körül fajtyúkok és fajpulykák. Foglalkozok én mindennel, amiből haszon van Nekünk gazdálkodóknak nem lehet arra várni, hogy más gondoskodjon a megé1- hetésünkrol. Magunknak kell mindazt kitermelni, amire szükségünk van Sőt arról is kell gondoskodnunk, hogy azok asztaláról se hiányozzon a kenyér és a kenvérhezvaló akik a gyárakban, bányákban és egyéb iparágakban a mi jobb és könnyebb életünkért dolgoznak Még mielőtt elbúcsúztunk volna Zoliéi István példás gazdálkodótól befejezésül a következőket mondotta „Ha több időm volna, kimennénk a határba s meglátná fnldieimen, hogy virul az élet. müyen dúsan nő az elvetett mag csírája, melyből az ízletes kenyér lesz.” Zatvkó József MOSOLYOGJUNK! ízűvé válik a cigaretta, valósággal megundorodunk tőle. Ezek jutottak az eszembe, amikor Varga bácsi feladta a kérdést Elmondtam neki és meg is fogadta a tanácsomat. Csak attól tartott, hogy nem lesz elég erős akarata ahhoz, hogy csökkentse a dohányzást. Ezért hát én is megfogadok valamit: sürgősen küldök Varga bácsinak egy ártalmatlan menthol-szipkát. —szabiiéi István újfalusi középparaszt 9 hektár földön gazdálkodik. A földművelést apjától. Zoliéi Jánostól sajátította el. Apja fogta meg a kezét, amikor az első rendel kaszálta ő magyarázhatott, oktatta, amikor az első barázdát szántotta s ő adta először a gyeplőt a kezébe a következő megjegyzéssel: „Felneveltelek Ham. Megtanítottalak, hogyan kell a földet művelni, most tehát reád bízom... gazdálkodj a legjobb tudásod szerint.” Zoliéi István megfogadta apja intő szavát Elsajátította szorgalmát, igyekezetét. Azonban a fiatal gazda már más munkamódszerrel dolgozott, mint apja. A különböző szakkönvvekb'H megtanulta hogyan lehet könnyebb munkával nagyobb eredményeket elérni. A már több mint 80 éves János bácsi boldog megelégedéssel beszel ma a fia eddigi munkájáról. — Földműves voltam én is. Dolgoztam látástól vakulásig, sokszor többet mint az állat. Olyan termést azonban nem tudtam elérni földjeimen, mint amilyent fiam sokkal könnyebb munkával ér el. János bácsi szavai nem üres fecsegés. István fia valóban a példás gazda nevet viseli Újfaluban. Földjeit igyekszik mindig időben és jól megművelni. tgy aztán minden esetre állampolgári kötelességének is elsőként tesz eleget. Az 1955-ös évre is már 100 százalékra teljesítette sertés- és marhahúsból a beadási kötelességét. Sőt, az előirt 567 kg marhahús helyett 667 kg-ot, vagyis 300 kg-mál többet adott be. Ugyancsak szerződést kötött Zoliéi gazda hogy még a második negyedévben 3 hízott sertést ad szabad áron a közellátás részére. — Eleinte bizony én magam is bosszankodtam az előírt beadási terven — mondja a még eléggé fiatal gazda. — Ma azonban már megértem és világosan látom, hogy a gazdálkodásban nélkülözhetetlen a tervezés. Ez azért is fontos, hogy az ember már előre tudja, mit kell termelni s már előre ki tudja számítani, hogy a kitermelt terményért milyen jövedelem jön a házhoz, mit tud vásárolni munkája gyümölcsén. mikor Zoliéi István ezeket a meggyőződésből eredő szavakat mondta apja, az idős János bácsi a kíváncsiságtól kipirult arccal hallgatott és amint fia befejezte mondanivalóját. máris ő vágott közbe. — Azt már látom fiam, hogy edfüstös lett a levegő Vargáék szobájában, ahol barátságosan beszélgettünk. Erre hivatkozott Varga bácsi is, amikor kettétörte a cigarettát és csak a felére gyújtott rá. — Jő volna leszokni a dohányzásról, — mondta az öreg, — de hogyan lehet ezt elérni? Hát hogyan is? Lássuk először a dohányzás lényegét. Fém a nikotin-éhség az, ami miatt megszoktuk a dohányzást és ami miatt nem tudunk vele felhagyni. Az is, kétségtelenül, de rajta kívül azok az apró, szinte szertartásszerű tennivalók, amelyek elfoglalják, megnyugtatják az embert: A dohány, a cigaretta előkészítése, a szipka rendbentartása, a pipa tömögetése. Éppen ezért nyugtatja jobban az embert a pipa, mint a cigaretta, mert több a piszmogás vele. ívlég ma is akad számos szakember, aki azt mondja, hogy csak úgy lehet leszokni a dohányzásról, ha erős akarattal, máról-holnapra elhagyja az ember. Nem mernék csatlakozni hozzájuk. A dohányzás hirtelen elhagyása, az akarat megkeményítése, a belső harc — többet árt, mint használ. A kevés, vagy mértékletes dohányzás egészséges embernek nem káros. Ne is gyötörjük magunkat miat4a. Ha valami bajunk van, vagy ha túl sokat dohányzunk, akkor értsük meg, hogy a dohányzás ártalmunkra van és tudatosan mérsékeljük. De sohasem a bibe- ! lödést a vele való foglalkozást csők’.ént síik. Egész cigaretta he- , lyett inkább egy felet, vagy egy I dig jól gazdálkodtál. Sokkal jobban, mint apád, Most már csak arra volnék kiváncsi hogy a jövőben hogy fogod a gazdaságot vezetni Mert bizony ami jó volt az én időmben, az nem vált be neked és így toi'ább. — Hogyan fogok gazdagodni apám? Sokkal jobban mint eddig Még többet akarok termelni. És .. Ah inkább gyerünk csak egy kicsit körülnézni. .. István gazda még akart miamit mondani Nem mondta meg, amit mondani akart, megmutatta. Elvezetett az istállók és a sertésólak közelébe, ahol aztán még világosabban láttuk a szorgalmas gazda iparkodását, tervszerű gazdálkodását. — Ez a három sertés a jövő állatállományom alapja — kezd magyarázni Zöllei gazda. — Egyik ebből ZÖLLE 1 ISTVÁN: a nagyobb eredmények harcosa. anya, amely ebben az évben kétszer fog elleni. Ha jól beválik, egészséges malacokat nevel föl, akkor megmarad továbbra is anyának. Ha nem aki:ot meghízlalom és az 1956-os év első negyedében beadom. — És mi lesz a másik kettővel? — Érdeklődtünk. — Az egyiket szintén a jövő évi tervezett beadásra szánom. A másikat ppőio terven felülire őzben a sertésól egy másik ajtaját nyitotta ki a gazda és kissé paraszti büszkeséggel jegyezte meg: — Ezt a sü'dőt a saját részemre nevelem. Ebből én és családom fogunk szalonnát enni. Ennek a zsírjával mi akarunk túróscsuszát, jó finom pogácsát és egyéb mást faJatozni. Zöllei István tervei szépek, megvesebb legyen, de a munka nőj jön Ogy, ahogy a Varga bácsi teszi. Közben egy-egy cigarettát pár szem cukorral pótolhat az ember. Foglalkoztatja száját a mentholszipka is, amelynek a levegője kellemesen hűsít és eltereli a figyelmet. Beválik az ezüstnitrátos „pokolköves” oldattal való szájöblögetés, vagy ecsetelés. Utána kellemetlen örökség. — Asszonyom, az ön fia rendkívüli tudományxzomjat árul el- Vajon kitől örökölte? — A tudományt tőlem, a szomjúságot az apjától. Ügyes asszony. Kovácsné kétségbeesetten panaszkodik az urának. — Már megint odaégett a hús. — Rémes! — mondja a férj. — Neked nem hozzám kellett volna feleségül jönnöd, hanem egy tűzoltóhoz. A kis számító. Jancsika eszeveszetten bőg, az édesanyja megkérdezi: — Jancsika, miért sírsz? — A Feri tegnap délután fejbevágott. — És miért nem tegnap sírtál? — Azért, mert tegnap nem volt itthon senki. Jő házőrző-e? — Jöjjön be csak nyugodtan! — De. nem harapós a kutya? — Ne törődjék vele! Az imént kaptuk ezt a jószágot és éppen ki akarjuk próbálni, hogy jó házőrző-e? Miért rí a hegedű? Ünnepi előadó.' volt a laluban. A tanító heacdiVt is Pisin averek a szünetben odafordult a nagyapjához: — Igen rítt ám a hegedű, nagyapám. — Tán te nem rínál? — mordult rá az öreg — ha a torkodat fojtogatnák, a hasadat meg fűrészelnék. A csiga és az önérzet. A teknősbéka megkerte a csigát, hogy menjen el a közeli patikába aszpirinért. Közben elmúlik két év, de a csiga egyáltalán nem jelentkezik. Egyszer a patika közelében találkozott a teknősbéka a csigával. — Hallja , kend. csiga szomszéd — mondja felháborodva a teknősbéka — micsoda dolog ez? Két éve elküldtem kendet a patikába aszpirinért és még mindig nem hozza. Mire a csiga: — Ha' sokat beszél, mindjárt visszafordulok! Fordítva történt. Az állatorvoshoz beállít János gazda. — Tessék valami orvosságot adni, mert a lovam naQVOn köhög. — Na, itt van ez a por — mondja az állatorvos — tegye be egy csőbe, a csövet dugja be a ló szájába és a port fújja le a torkába. Szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok. állami gazdaságok dolgozói, traktorosok és agronómusok' Az Idei kedvezőtlen tavaszi időjárás részben befolyásolta a tavaszi munkák lefolyását. Szlovákia egyes részein nem használják ki eléggé az olyan napokat és éjszakákat, amikor tavaszi munkát végezni lehet. Tekintettel arra, hogy a tavasz további részében is valószínűleg változó időjárás lesz, szükséges, Hogy a mezőgazdasági dolgozók minden órát kihasználjanak a tavaszi munkák gyors és jó elvégzésére. Hála a szövetkezeti t.gok, az állami gazdaságok dolgozói, a kis- és középparasztoknak, a gép- és traktorállomások dolgozói lelkiismeretes munkájának Szlovákia déli részén befejezés előtt áll a tavaszi gabonaneműek elvetése, néhány járásban pedig befejezik a cukorrépa vetését. Néhány helyen bár megvannak a feltételek, késik a vetés. Vannak még olyan járások, ahol el sem kezdték a cukorrépavetést. A gabonafélék elvetésében különösen lemaradtak a kassai, eperjesi és a žilinai kerületek. A mezőgazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói, a Nemzeti Front tagozatai, a védnökség! üzemek és a pártszervezetek feladata olyan helyeken, ahoí a tavaszi vetésben lemaradtak, meggyorsítani a mun-3400—3500 évvel ezelőtt a baromfi még vadon élt India és Burma forróégővi mocsaras őserdőiben. *** Ha a Föld felszínétől a kellős közepéig lyukat tudnánk fúrni, az 6370 kilométer mély lenne. *** Növényi eledeleink közül a hagymát, borsót, tormát és a saiátaféléket már a honfoglalás előtt használták az asszonyok. *** Az ember vérében előforduló fehérjéket a legérzékenyebb vizsgálatokkal sem lehet megkülönböztetni egyes állatok vérének az anyagától. *** A sarlőfecske egyetlen nap alatt 1000 kilométert is uerepül eleségszerzés végett. *** Az elszabadult kis já^ék-léggömbök azért pukkannak szét a magasban, mert odafenn ritkább tehat kisebb nyomású levegőbe kerülnek s a bennük lévő gáz kitágul és szétrepeszti a burkot. *** A kis Monaco államban fekvő Monte-Carlo egyik gyűjteményében van a világ legkisebb — gyufa fejénél alig nagybf könyve: egy lapja 4 milliméter széles és 3.75 milliméter magas. *** •— Értettem — mondja János gazda és elmegy, de harmadnapra újra megjelenik az állatorvosnál A torka rettenetesen be volt bu-. gyálva. alig tud egy szót szólni. — Na János gazda — kérdi az állatorvos — mi a baj? — Hát teszik tudni, az a baj, hogy a ló előbb fújt. Talpraesett válasz. A falusi gazda beviszi ökrét a közeli kis vásárba eladni. Az ökröt a járdán vezeti. Észreveszi ezt a rendőr és rászól: — Hé, bácsikám, ez az út csak a gynV gošrké! — No és? — telel a qazda. — Hát az én ökröm talán bizony autón megy? Jó megoldás! Jóska bácsit részegsége miatt nagyon szidja a felesége. — Már megint részeg vagy? Ez már csakugyan sok. Bizony a föld alá bújhatnál szégyenedben. — Igazad van asszony! — helyesli Jóska bácsi. — Add ide a * pince kulcsát. Iskolában. — Lacika, mondjál egy hosszú szót! Gumi. — Hiszen ez nem is olyan? — De nyúlik! kát és minél előbb elvégezni a rétek és legelők rendbehozását, hogy így megteremtsék a szükséges takarmányfélék termesztésének feltételeit. Az elmúlt évben a termelők nagy része nem tartotta be az ipari növények vetésterületét, különösen a cukorrépáét és a lenét Idén tavasszal biztosítanunk kell. hogy minden termelő bevesse a megállapított cukorrépa és len vetőterületét és így a maga számára szép jövedelmet, könnyű- és élelmiszeriparunk számára pedig ‘elégséges nyersanyagot biztosítson. A tavaszi vetés idején való elvégzésével, a rétek, legelők s a? ősziek gondozásával, az ipari növények vetésterületének betartása val biztosítjuk a mezőgazdasáp termelés, a szövetkezeti földek, a kis- és középparasztok és az állami gazdaságok területei gazdac hektárhozamának előfeltételeit. A magas hektárhozamok elérésével szövetkezeteseinknek, kis- éközépparasztjainknak, az állami birtokok, a gép- és traktorállomások dolgozóinak nagyobb jövedelmet biztosítunk és hozzájárulunf a falu és a város jobb ellátásához dolgozó népünk boldogabb életének megteremtéséhez. Až 1904. évi drezdai fényképészeti kiállításon bemutatták a világ legnagyobb — a nápolyi öbölről készült — fényképet: a hat, egymás mellé illesztett felvételből állő kép 16 méter hosszú és másfél méter magas volt. *** A napraforgómag pogácsában sok a fehérje: egy kilogramm pogácsában 330 gramm emészthető fehérje, 3 gramm mész és 8 gramm foszfor van. *** Az 1838-ban 158 éves korában meghalt Marie Priu nevű francia nő életének utolsó tíz évében csakis sajttal, meg kecsketejjel élt és jő erőben volt. *** A brazíliai ragadozó madár, a vörös kánya, ha olyan nagy zsákmányra tesz szert, amellyel egyedül nem bír, odahívja 5—6 társát, hogy együttesen cipeljék el. *** A Göncöl-szekér fényes csillagait nem olyanoknak látjuk, amilyenek most. hanem amilyenek úgy 1885 táján voltak, mert 70 esztendőbe telik, amíg a fény onnét a Földre ér. Jó eredmények a kassai kerület álfami gazdaságaiban Hazánk felszabadításának 10. évfordulójára a kassai kerület állami gazdaságának dolgozói összesen 936 felajánlást tettek, amelyek részben növénytermelésre, másrészt pedig állattenyésztésre vonatkoznak A felajánlások értéke meghaladja a 7 millió ötszázezer koronát. A szocialista munkaverseny keretében a királyhelmeci részleg Gálszéccsel, tornaiak Jolsvával, a iöcseiek pedig Nagylomniccal versenyeznek. Az első negyedévben a királyhelmeci állami gazdaság dolgozói nyerték meg a versenyt. A királyhelmeci állami gazdaság iolgozói a Gálszéccsel folytatott versenyben szép eredményeket értek el. Tilpák József a leleszi részleg sertésgondozója a gondjaira bízott 126 sertésnél napi 0,61 kg súlygyarapodást ért el darabonként, vállalását ezzel 6 dkg-mal túlteljesítette. Tilpák sertésgondozó az első negyedévben 6 695 kg sertéshúst termelt. A verseny folyamán dicséretreméltó eredményeket ért el Medgyesi Zoltán és Bornyák János, akik a fejszési részlegen dolgoznak. A gondjaikra bízott sertésállománynál 0,50 kg súlyszaporulatot értek el. A fejő csoportok közül Szilágyi József. nagytárkányi részleg csoportja tűnt ki. A csoport három tagja Szilágyi, Petrik és Kocsi fejők 36 tehenet etetnek és fejnek. A terv szerint tehenenként 7,9 liter tejet kellett volna fejniök. Vállalták azonban. hogy napi 8.3 literes tejhozamot érnek el tehenenként. Ezt a vállalásukat is azonban túlteljesítették és végeredményben tehenenként 9,1 literes átfôg tejhozamot érnek el. Szlovákia Kommunista Partjának Központi Bizottsága és a Megbízottak Testületé kJuájáiok-e 1
