Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-24 / 17. szám
földműves 1955. április 24. Tapasztalatcsere: Gondos nöpényápolás a bő termés alapja Az elkövetkezendő hetek legfontosabb feladata az őszi vetések ápolása és a következetes harc a gyomok ellen. Gyorsítsuk meg a tavaszi növények vetését! Minden talpalatnyi földet meg kell művelnünk, nem maradhat bevetetlenül egyetlen hektár szántóföld sem. Számos gazdaságban, ahol a cukorborsót, mákot, cukorrépát időben elvetitek, ez már kisorolt, ezért haladéktalanul fogjunk hozzá annak ápolásához. A növénytermelő csoportok élükön az agronómussal arra törekedjenek a növényápolás megszervezésénél, hogy a minőségi munka biztosítva legyen. Ezért a növényápolást minél nagyobb mértékben, minél nagyobb területen fogatos, vagy gépi vontatású munkagépekkel végezzük. Kapásnövényeink jóminőségű ápolása megkívánja, hogy azt EFSz-eink és állami gazdaságaink egyénekre oszszák. így a felelősségérzet és a pótjutalom serkenti a dolgozókat a többszöri és jó művelésre, ami által a hektárhozam magasabb lesz. Indítsunk hadjáratot a gyomok ellen A hűvös tavaszi időjárás miatt elhúzódik a vetés ideje. Ezért nagyon fontos feladat a gyomirtás vetés előtti elvégzése. A vetés előtti gyomirtás két okból rendkívül jelentős. Az egyik, hogy a már kikelt, vagy csírában lévő gyomok irtásával fiatal vetéseinket megkíméljük a kártételtől, a másik, hogy a vetés előtt végzett gyomirtás gyorsabb, olcsóbb és tökéletesebb, mint ha már a kikelt vetésben végezzük. Ebben az időszakban tehát amíg a fagyveszély és a hűvös időjárás késlelteti munkánkat, a vetőágy elkészítésénél a gyomirtás legyen a legfontosabb feladat. Erre a célra legjobban a kultivátor felel meg, mely a tavaszi talajművelés legkorszerűbb eszköze. A kukorica és a napraforgó vetésénél arra kell törekedni, hogy olyan vetési módszert alkalmazzunk, amely alkalmas a keresztben-hosszában végezhető négyzetes művelésre. Ahol nem lehet négyzetesen vetni, több vetőmaggal sorba vessünk, hogy később a négyzetes-művelés érdekében a sorok átvágása (csokrosltása) elvégezhető legyen. Fokozzuk a gabonák ápolásának ütemét Ezen a téren nagyon sok a tennivaló, kü önösen most, mikor a hideg szelek s a fagyok „megsásolták” a gabonát. A gyenge búzák ismételt fejtrágyíizása kisebb mennyiségű nitrogénműtrágyával előmozdítja a növények gyorsabb fejlődését. A hengerezés, a fejtrágyázás, összekötve a fogasoláísal a legolcsóbb, leggyorsabb és amellett a legeredményesebb módja ebbe a az időszakban a gabonák ápolásának. Szervezett, következetes és könyörtelen harcot kell indítani a gyomok ellen. Esek közül is különösen az acatolást kuli maradéktalanul elvégezni. Sok helyen a gabonavetésekben még ott láthítók a múlt évi kukoricacsutkák. Ezeket a legsürgősebben le kell takarítani, mert ezzel egyenletesebbé tesszük i talaj felszínét, tüzelőanyagot nyerünk, de megkönnyítjük a soron következő munkák elvégzését is. A dinnyefajták termesztésének agrotechnikája Termeljünk pillangós virágú takarmányokat Állattenyésztésünket takarmánynövények nélkül nem tudjuk fejleszteni. A talaj tápanyagmennyiségét szintén nem tudjuk fokozni, ha nem termelünk pillangós takarmány növényeket. A pillangós virágú növények megkötik a levegő nitrogénjét gyökérgümőikben a talaj részére, ami így hozzájárul a talaj nitrogéntartalmának gazdagításához. Különösen nagy értékű a talaj nitrogéntartalma akkor, amikor káli- és foszfor-műtrágyát alkalmazunk földjeinken. Ezért termeljük a pillangós virágú növényeket minél nagyobb mértékben. A pillangósok közül igen ajánlatos a lucerna termesztése. A kékvirágú lucerna mindenütt, mind homokon, mind szikes talajon a legjobb és legtöbb takarmányt adja. (A víglasi takarmánykísérletező állomás kitermelte a kéklucerna legnemesebb és legkitartóbb fajtáit.) A lucerna mind zöldtakarmányozásra, mind szénának egyaránt a legjobb az összes szálastakarmányaink között. Termesztése különös munkába nem ütközik; bírja a szárazságot, az esőzést, sőt igen meghálálja az öntözést. Mivel a lucerna gyökere 6—8 méterre megy le a földbe, — tehát nitrogént gyűjtő gyökere a talajt átjárja — ezért kitűnő elővetemény, ha idejekorán felszántjuk. A kapitalista rendszer alatt büszke volt a gazda, ha lucernása hosszú életű volt. Ma már nem törekszünk erre. Megelégszünk, ha lucernásunk 3—4 évig ad jó termést, azután felszántjuk. A lucernamag vetése megköveteli a talaj jó előkészítését, ezért rosszul előkészített talajba ne vessünk, mert így csak a magot pazaroljuk el. Valamennyi növényeinknél fontos az, hogy megerősödjenek a gyökerek, ami leginkább fontos a lucernánál. Ez pedig akkor történik, amikor a növény virágzik. Tehát igen hasznára válik a lucernának, ha első évben akkor kaszáljuk, amikor az már teljes virágzásban van. Ezt, ahogy a tapasztalat is mutatja észrevesszük a következő években is. Termesszünk sok lucernát, akkor nem okoz nehézséget a szarvasmarha állomány teleltetése és tejtermelésünk fokozásának emelése. Gubáni Imre PMŠ Štrkovec Mire vigyázzunk a kukorica vetésénél Ha őszi szántásba vetjük a kukoricát, ami az egyedüli helyes agrotechnikai eljárás, sem a vetés előtt, sem a vetés után ne hengereljük a földet. A kukoricamag olyan vetési mélységbe lesz elvetve (6—8 cm), ahol van elegendő nedvesség a mag csírázására. A má j kikelése után, amint az eléri a 6 cm magasságot, mielőbb meg kell a Icukoricaföldet boronálni. E boron álást már csak a harmat felszáradása után szabad végezni. SALÉTROMOS FEJTRÄGYÄZÄS a répáknál E kérdésben sokszor tanácstalanok a gazdák. Sokan a gyengén kelő répát salétrom -fejtrágyázással igyekeznek feljavítani. Ez nem helyes. A répát fejtrágyízni mindig csak az egyelés után szabad, mivel a salétromtrágya gyorsan meghajtja a növényt és az az egyelésig felnyurgul. Egyelés után azonnal fejtrágyázzunk, hagy a megmaradt növény hamarabb magához térjen. Salétromfejtrágy ázásra használjunk mészsalétromot (a(N03)2, vagy nátriumsalétromot (NaN03), amit azonnali sarabolással kuli a talajba juttatnunk. F. A. Létesítsünk alkalmas sertéslegelöket! Gazdasági állataink számára nagyon fontos, hogy a legeltetési idő alatt friss és elég zöldtakarmányhoz jussanak. Ez vonatkozik minden állatfajtára, elsősorban a fiatal, továbbá a borjas, vagy vemhes állatokra. Itt különös tekintettel kell lennünk a sertésekre, ami gazdaságunk egyik legkiadósabb ágát képezi. Ezen kívül sertéstenyésztésünk az, amelynek segítségével hús- és zsirellátásunkat a lehető legrövidebb idő alatt tudjuk biztosítani. A sertések legeltetésénél táplálkozásuk mellett a főcél: ellenállóképességük és edzettségük erősítése. (Gondoljunk azokra a károkra, amelyek különböző betegségekből erednek). A rendszeresen legeltetett kocák könynyebben malacoznak, bővebben és jobban tejelnek, jobb malacnevelők, malacaik gyorsabban fejlődnek, nem zsírosodnak el, bélcsatornájuk kitágul, izomzatúk, csontozatuk és tüdejük erősebben fejlődik, anyagcseréjük élénkebb. A kanok is termékenyebbek és hosszabb életűek maradnak, ha legeltetjük őket. Nagyüzemi gazdálkodásunk egyik főcélja a tömegtermelés mellett annak olcsósága is. A zöld legelő növényei dús raktárai az értékes tápanyagoknak. Felhasználásuk révén sok koncentrált {legtöbbször vásárolt) takarmányt lehet megtakarítani és ezen keresztül a termelési költségeket csökkenteni. Ezen oknál fogva fontos a dús növényzetű sertéslegelők létesítése és karbantartása. Ezen legelők létesítése és berendezése különböző a kisebb méretű, illetve a nagy sertéstenyésztő gazdaságokban. A gyakorlat körülbelül 280 —300 négyzetölnyi területtel számol, vagyis 1 hektár kiterjedésű sertéslegelő 10—15 darab sertés számára elegendő. A kisebbméretű sertéstenyésztő gazdaságokban a sertéslegelőt leggyakrabban a major közelségében a majorsági takarmányvetésforgónak kijelölt terület egyik részén létesítjük, feltétlenül 4—8 szakaszos legeltetésre beállítva, hordozható kerítéssel ellátva. (Egy kisebbfajta egyszerű beárnyékolt pihenő és megfelelő vakarődzók létesítésével) Nagy gazdaságokban a sertéslegelöt azon területeken kell létesíteni, amelyek fekvésük, vagy távolságuk miatt nem állnak rendszeres művelés alatt. Ezen legelők ugyancsak 4—8 szakaszos legeltetésre lesznek beállítva, itatókkal egyszerű kivitelű fedett és védett karámokkal, vakaródzókkal és mozgó pásztorkunyhóval. Itt a sertésállomány májustól októberig állandóan legeltetés alatt van, habár az állomány összetétele többször fog a legeltetés időszak alatt (hízásba fogás) változni A berendezés költsége csak az első pillanatban látszik nagynak. A legtöbb anyag helyi forrásokból kikerül. A nagyszabású építkezéseknél nagyon sok olyan hulladékanyag található, amelyet még mindig lehet gazdaságosan e berendezéseknél felhasználni. Tartsuk szem előtt: 1 kg hús önköltsége a legelőn 5—10-szer olcsóbb mint abraktakarmánnyal. A legeltetési időszakban az abraktakarmányszükséget így 50—70 százalékkal csökken. A legelők létesítésével kapcsolatban hangsúlyozom: az abraktakarmányok megtakarításán kívül a legeltetési idényben a sertések gondozására szükséges munka a felére, sok esetben a negyedére csökken az istállózáséval szemben. Szlovákia területén körülbelül 280 ezer hektár csak névleg meg nem művelhető terület van, amelynek legnagyobb részén létesíthetünk nagyobb kiterjedésű legelőt. Gazdaságaink' saját és nemzetgazdaságunk érdekében teremtsék meg annak feltételét, hogy sertésállományuk az egész nyár folyamán friss zöldhöz, illetve legelőhöz jusson. Hrádocký J., oki. aijronómus, Lelesz A különböző dinnyefajták (sárgadinnye, cukordinnye, görögdinnye) termesztésének nagy jelentősége van ma is, mind az élelmezés, mind az egészségügy szempontjából. A dinnyefajták sok cukrot, vitamint — elsősorban C-vitamint — tartalmaznak, amelyek feltétlenül szükségesek egy dolgozó ember egészségének, munkaképességének a megtartására — főleg nyáron, a legnehezebb mezőgazdasági munkák idején. Az ember szervezete naponta 50 mg C-vitamint követel meg. Ezt a mennyiséget 100—300 gr dinnye elfogyasztásából érheti el. Egy kertből sem hiányozhat a dinnye, sőt minden község határában kell, hogy legyen néhány hektár dinnyeültetvény, legalább a falu szükségleteinek kielégítésére. Dinnyetermesztésre legalkalmasabb a humúszban bő, homokos, agyagos talaj. Nehéz és vizenyős földben a dinnye kipusztul. A dinnyeföldet a természet viszontagságaitól kukorica-, vagy napraforgó sávokkal védjük. A földnek alaposan trágyázottnak kell lenni. Ha magot vetünk, akkor már április második felében el kell vetni az előre előkészített dinnyefészkekbe, amelyek egymástól 150x150 cm-re vannak és jól meg vannak rakva érett trágyával, vagy komposzttal. A fészek 30—40 cm mély és 50—60 cm széles. A vetőmag ‘lehet 3—4, sőt 10 éves is. A magot 2—5 cm mélyre vetjük. Biztonság kedvéért a fészket négy részre osztjuk, majd 7—8 napos időközökben külön-külön mindegyik részbe elültetjük a magot. így, ha az első ültetés hajtása esetleg elfagy — ugyan azon a helyen 1—2 hét múlva új hajtások jönnek elő, és így megelőzzük, hogy a dinnyeföldön üres foltok maradjanak. Ha mind a négy ültetés kihajtott, akkor ritkítunk és csak egy, esetleg két hajtást (szárat) hagyunk meg. Ha palántázupk, akkor ügyeljünk arra, hogy a palánták ne legyenek túl fejlettek. Legcélszerűbb, ha a kiültetés előtt 3—4 héttel vetjük el a magot a melegágyakba. A palántákat csak május 15-e körül ültessük ki, amikor már nem várható fagy. A csemegedinnyéknél (sárga, cukordinnye) a vetőmag mennyisége hektáronként 1—1,5 kg, a görögdinynyékr.él pedig 1,5—2 kg. Vetőmagot legajánlatosabb' a saját termésből meghagyni. Ha a palánta megérett, s burjániani kezd, az oldalsó hajtásokat levágjuk. Ha a dinnye szára már látható, akkor minden oldalról feltöltik földdel, mert a dinnye gyökere nemcsak lefelé, de oldalra is növekszik (terjed). A görögdinnye oldalsó hajtásait nem vágjuk le. A sárga- és cukordinnye érését legjobban a héj színének sárgára, vagy barnára változásából vehetjük észre. A görögdinnye érését már nehezebb felismerni. Érettnek mondhatjuk akkor például, ha megkopogtatásakor tompa (nem éles!) hangot ad, mint például a jól megsült kenyér alsó része. A héja gyakran sötétzöldről barnászöldre változik. A dinnye alsó része, amely érintkezik a földdel, sárga szint kap. Az érett dinnyét, ha megnyomjuk, pattanó hangot ad. Az érés jelei váltakozhatnak: ezért ajánlatos, hogy a dinnyeszüret előtt (főleg az első szüret előtt) a termelő alaposan vizsgálja meg az érés állapotát, több dinnyét meg kell vágni, ami főleg a száraz, forró nyári időszakokban fontos. Mégegyszer hangsúlyozzuk a dinynyetermesztés fontosságát — főleg a sárga- és cukordinnyéét —, mert nagy és fontos szerepük van az élelmezésben, bő vitamintartalmukkal jelentőséggel bírnak az emberi egészség és munkaképesség megtartásában. Éppen ezért nem szabad a dinnyetermesztést elhanyagolnunk. L. Veseny, növénynemesítő, Nagy só. A karfiolmag termesztése Minden kertész tudja, hogy a magtermelés óriási fontosságú, mert maghiánnyal küzdünk, különösen a káposztafélék terén. Ezért e fajtákat nagyon drágán lehet beszerezni. Sokszor pár deka magért egy mázsa búza árát kell fizetnünk. Előfordul az is, hogy a drágán fizetett mag nem olyan fajta .amilyet rendeltünk és nem válik be. A káposztafélék közül legdrágább a karfiolmag. Mivel e növény vitaminokban a leggazdagabb, ajánlatos ennek nagyobbb földterületen való termesztése, ehhez azonban sok magra van szükségünk. Ezért a többi magokkal együtt hozzá kell fognunk a karfiolmag termeléséhez is. A kertészek nagy része biztos csavargatja a fejét, hogy karfiolmagot? — azt nem lehet nálunk termelni. Én erre azt a választ adom, hogy lehet! Még üvegház sem kell hozzá. Az alábbiakban saját tapasztalatomat írom le. Múlt év január 15-én közönséges magvetésre elkészített melegágyba 20 dkg elsőrendű magot vetettem el. A mag gyorsan kikelt az üveg alatt és szép palántává fejlődött annak ellenére, hogy többször havat kellett róla takarítani. Naponta szellőztettem, szoktattam a palántát a hideghez. Április első napjaiban kiültettük. A hideghez szoktatott palánta az erős deret is jói bírta. A tövek gyorsan fejlődtek és május végére szemet gyönyörködtető, nagy, fehér fejeket hoztak. Amint sétálok a dús növény között, meglepődve látom, hogy egyes fejekből szár tör elő.. A termés egyharmada felmagzott és úgy virágzott, mint a repce. Mivel a többi nem mutatott hajlandóságot magzásra, felvágtuk és értékesítettük, ami 85 mázsát tett ki. A felmagzot tövek mellé karó vertünk és a szárat hozzákötöttük. A virágzó növényt időnként 0,5 százalékos nyers nikotinnal permeteztük a szürke káposztatetvek ellen. Munkánkat siker koronázta, mert október első napjaiban a szár levágása után 16 kg magot csépeltünk ki. Ezek szerint a 40 ár föld termése 16 kg mag, és 85 mázsa karfiol volt. Az említett módszer szerint ezt minden kertész kipróbálhatja. Kertészetünk fejlesztése érdekében fontos, hogy magunknak is és eladásra is termeljünk vetőmagot. Igyekezzünk minden erőnket felhasználni, hogy nagymennyiségű zöldségmaghoz jussunk. Nagyobb mértékben való termelés esetén kössünk szerződést a bratislavai magelosztó bizottsággal, ahonnan minden segítséget megkapunk. Lőrincz Mihály, kertész Virághalom. Köztes termelés a gyümölcsösben Fiatal gyümölcsösökben a köztes termelés elmaradhatatlanul szükséges. A talajt úgy jobban megmunkáljuk, gyommentesítjük. Ezenkívül a termelt növény ára fedezi a gyümölcsfák kezelési költségét is. Nagy területek esetén olyan köztes növényt kell választani, amelynek kitermelése nem vesz igénybe sok munkaerőt. Köztesnek jó minden alacsony növésű kertinövény, mint pl. ribizli, egres, szrmóea. A konyhakerti növények közül a burgonya, dinnye, tök, borsó, sárgarépa, petrezselyem, hagyma stb. Kukoricát gyümölcsösben ne termeljünk, mert. szára magasra nő, megszorul a levegő s a tetvek a fiatal fákat tönkretehetik. A gyümölcsfákra nézve még veszedelmes a lucerna, lóhere, mert mélyrehatóit gyökérzetükkel a fák gyökérzetétől elrabolják a talajnedvességet. Vesztsik Vilmos, mezőgazdasági tanár köztes-termelésre 3 éves vetésforgót ajánl a következőképpen: X. Kapásnövényt (istállótrágyával). Nyirkos részeken répa, vagy káposzta. Homokos részeken a tök, dinnye, kitűnő az uborka és a paradicsom is. 2. Sárgarépa, petrezselyem, céklarépa, hagymafélék, homokos részeken burgonya. 3. Pillangós virágúak szuperfcszfát alávetéssel: mint bab vagy borsó. Ezzel az eljárással a talaj három évenként istállótrágyához és műtrágyához jut, ami nagyfontosságú a fiatal gyümölcsfáknak. Ragadjunk meg minden lehetőséget annak érdekében, hogy fiatal gyümölcsöskertünk minden alkalmas helyét gazdaságosan kihasználjuk. D. ISTVÁN,
