Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-24 / 17. szám
3 1955. április 24’. Ffrídmüves Jegyzetek a béke harcosainak seregszemléjéről Béke. Legfenköltebb szó. Tartalmával kifejez mindent Építést, kultúrát és boldog családi életet. Összefügg mindennapi életünkkel Talán nincs is olyan szó, amely közelebb állna a világ minden dolgozójának szivéhez. mint a béke szava. Ezért bármilyen nyelven hangzik el, mindenki megérti, mert egy akaratot fejez ki, megvédeni a békét a legdrágább kincset; útját állni mindenkinek, aki ezt el akarja tőlünk venni. Az Alekszandrov-együttes csehszlovákiai körútja Csehszlovákia felszabadítása 10. évfordulójának ünnepségei alkalmából több mint egy hónapos körútra Csehszlovákiába érkezik a szovjet hadsereg Vörös Zászlajának Alekszandrov dal- és táncegyüttese. Az együttes ezúttal ötödször látogatja meg hazánkat. Az Alekszandrov-együttes idei körútja annál jelentősebb, mivel abban az időben történik, amikor népünk a Szovjetunió iránti hálával és szeretettel telve megemlékezik felszabadításáról. Az együttes körútja, amelyet Borisz Aleksžandrovics Alekszandrov nemzeti művész vezet, a legnagyobb mértékben hozzájárul az idei felszabadulási ünnepségek szépségéhez. Az együttes sok új dal- és táncművet ad elő. A körutat városainkban és kerületeinkben a felszabadulás sorrendje szerint valósítják meg. Az Alekszandrov-együttes április 24-én érkezik Csehszlovákiába, április 25-én hangversenyt rendez Kassán, április 26—27-én Eperjesen és Besztercebányán, 29-én Nyitrán, május 1. előestéjén pedig Bratislavában tart ünnepi előadást. Az együttes tagjai május 1-én részt vesznek Szlovákia fővárosában az ünnepségeken. Bratislavában többször fellépnek, majd Csehországba mennek. Nemzeti bizottságaink fonfos feladata: A mezőgazdaságba való munkaerőioborzás Ezekkel a gondolatokkal gyűltek össze hazánk fővárosában. Prágában csehszlovákiai békeharcosaink legjobbjai, nemzetiségi, vallási és pártállásra faló tekintet nélkül. Mindenkinek örökké emlékezetében maradt az a lelkesedés, mely a küldöttek között volt már az utazás folyamán Bratislavától Prágáig. Egyre gyakrabban hangzott fel: „Bratislavai delegátusok üdvözlik a brünni delegátusokat. Éljen a cseh és a szlovák nép örök barátsága”. Ismeretlenek és ismerősök mindnyájan éreztük, hogy együvé tartozunk, mert egy célunk van. A békevédők kongresszusán ez az érzés csak fokozódott. A kongreszszuson résztvevő külföldi küldöttek franciák, németek, angolok, stb. jelenléte és felszólalása bizonyságul szolgált mindenki számára, hogy a béke védelmének ügye ma már napi problémája velünk együtt a nyugati országok dolgozóinak is. Ez tükröződött vissza például a francia küldött felszólalásában, aki azt mondotta: „Csehszlovákia és Franciaország nemzeteinek még nagyobb éberséget kell tanúsítani, mint a többi nemzeteknek és nem szabad sohasem megfeledkezni a tragikus múltról”. Igen, tragikus múlt. A hitlerista német megszállás, gyötrelmes évek összes emlékükkel köteleznek arra, hogy a béke ügyének szolgálatába állítsuk minden erőnket és tudásunkat. Ha valaki kételkedne abban, hogy a tömegek döntő szerepet játszanak a történelem alakításában, akkor a ma békemozgalma az, amely fényesen bizonyítja a tömegek erejét, melyet végső fokon figyelembe kell venni még a legreakciósabb kapitalista államok kormányainak is. Nem lehet szó nélkül elsiklani afölött, hogy a nyugati országok dolgozó népe száz és százezer békealáírása pecsételi meg akaratát. Vajon a kormányoknak nem kell-e figyelembe venni ezt a Á besztercebányai kerületi bíróság pénteken, április 15-én a losonci helyi nemzeti bizottság épületében tartott nyilvános tárgyaláson ítéletet hozott a nemzeti vagyon szétlopkodói felett, akik az ipolvi téglagyárban csaló bűntetteikkel nagy mennyiségű téglagyári termékkel való üzérkedést tettek lehetővé és így népgazdaságunknak nagy károkat és veszteségeket okoztak. A tárgyaláson megdönthetetlenül bebizonyult. hogv Martin Керейа, az ipolyi téglagyár szállítási osztályának vezetője, Ján Sabo, a breznicskai 1. és 2. számú Poltárüzem vezetője Desider Kminiak, az ipolyi téglagyár vállalatigazgatóságának könyvelője, Stefan Benedik. a zólyomi mezőgazdasági építüüzem vezetője, visszaéltek hivatalos jogaikkal. durván túllépték jogkörük határait és a közéleti tényezők kötelessége megsértésének és a nemzeti vagyon szétlopásának bűnét követték el. 1953-ban, de különösen 1954-ben 2 403.380 darab égetet téglát, 638.380 darab cserepet és 6.094 forma-téglát herdáltak el. ami olyan nagy mennyiségű építőanyag, hogy. belőle 240 lakásegységet lehetett volna felépíteni békeakaratot? Vajon lehet-e egyetlen kormány is nyugaton, melyet ne ejtene gondolkozóba a tény, hogy a felnőtt emberek tízmilliói békeaUiírásaikka) kifejezésre juttatják azt, hogy nem hajlandók a Szovjetunió ellen harcolni, nem hajlandók háborús kalandok áldozataivá válni. Bizonyos hogy nem lehetnek közömbösek Šzámolniok kell ezzel! Ezek a kérdések minden bizonnyal már nem egyszer ejtették gondolkozóba a nyugati kormányokat, s ezeknek a kérdéseknek mérlegelése már nem egyszer kényszerítette őket meghátrálásra a háború és béke kérdésében. A nyugati országok békeküldötteinek jelenléte a Csehszlovákiai Békevédők kongresszusán bizonyítéka volt, annak, hogy a békemozgalom és a békekongresszusok képesek összekapcsolni a népeket, egy egységes frontba, hogy védjék saját és a világ öszszes népeinek érdekeit. Ebből a szempontból a békemozgalomnak különös feladatai vannak. Bizonyítani kell mindenütt és mindenkor, hogy a népek békés együttélése lehetséges. A békemozgalom nemzetközi jellegénél fogva tehát a proletár-nemzetköziség elmélyülését is jelenti, melynek alapján kezd kialakulni a népek politikai egysége, annak felismerése, hogy melyek azok az erők, amelyek a háborút, vagy a békét akarják. A világ békemozgalma, tehát egyre inkább a kapitalizmus, az imperializmus elleni harc jellegét veszi fel, ami konkréten kifejezi a harc irányát. Ezért a nyugati országokban ez a harc nem pacifista, de harcos jellegű, egyenértékű azzal a harccal, melyet a béketábor dolgozói folytatnak munkahelyeiken a többtermeléssel a béke megvédésére. A csehszlovákiai küldöttek felszólalása kifejezésre juttatta azt, hogy dolgozó népünk megfogadta ezt a gottwaldi jelszót: „Építsd a hazát, erősíted a békét”. A felszólalók bé-és 1.400 lakásegységet betetőzni. Bűncselekményeiket Ján Novák feketézővel egvüttműködve, követték p/. Martin Керейа. mint az ipolyi téglagyár vállalati igazgatósága szállítás1 úsztálvának vezetője azzal követte e1 a nemzeti tulajdon szétlopásának bűnét, hogy jogta’anul adott el építkezési anyagot, téglát, cserepet és taraicserepet. A vevőktől személyesen vette át a pénzt, rendesen kiskereskedelmi árakban számlázta és a különbséget. több esetben pedig az egész felvett összeget magának tartotta meg. Az eladást oly időben végezte, amikor a vállalat nem teljesítette a termelési és a szállítási tervet és később ezért 200.000 korona bírságot kellett fizetnie. Az eladásokat vesztegetési pénzért tette, a számlákon nem létező egyéneket, jogi személveket tüntetett fel, akik valójában nem vásároltak, vagv pedig egyáltalában nem álJíjatt ki számlát. Ezzel elképzelhetetlen zavart okozott a vállalat számlázásában. Körülbelül 30.000 cserepet és tarajcserepet adott el Ján Novák, pinči (losonci) lakosnak, egv 21-szeresen büntetett bűnözőnek, kávéházi hazárdjátékosnak. Ez az öreg keakaratukat mindig a munkafronton elért eredményekkel támasztották alá, tudatosítva azt, hogy ezzel szolgálják a béke ügyét a legjobban. Ezenkívül látszott az is. hogy dolgozóink tudják értékelni mindazt, amit népi demokratikus rendszerünktől kapnak. Erről beszélt Ďurisová elvtársnő, az Olomouci kerületből felszólalásában, aki 18 gyermeknek adott életet: „Sohasem felejtem el azt a gondoskodást — mondotta —, melyet a gyermeknevelésnél nyújt kormányunk és ilyenkor mindig arra gondolok, milyen élet volt a múltban. Nedves pincelakás, munkanélküliség, ennek következtében még kenyér sem volt számunkra. És ma, mindenünk van Boldogan élünk 11 gyermekemmel együtt, akik közül négy a néphadsereg tagja éj büszke vagyok rájuk, mert ott is békét és hazánk biztonságát védik. Ezért kiáltom az egész világ anyáival együtt: Éljen a béke, éljenek a világ összes asszonyai!” Az öntudat és a harcos elszántság kongresszusa volt a Csehszlovákiai Békevédök kongresszusa. A saját és a világ összes népeinek további sikere békeharcában vetett szilárd hit áradt belőle. Lehet-e olyan erő, amely ellen tudna állni ennek a harcos akaratnak? Nem. nem lehet! Ezért a békeharcosok kongresszusa arra a meggyőződésre késztet, hogy a békemozgalom sikeresen fogja megvívni harcát a háborús gyú.jtőgatőkkal szemben, ezzel hozzájárulnak a nemzetközi helyzet békés rendezéséhez. A csehszlovákiai békevédők előtt nagy feladatok állnak. Továbbra is fokozni kell minden ember éberségét, naponta megmagyarázni a külpolitikai kérdéseket, feltárni és leleplezni az imperialisták háborús mesterkedéseit Feladatunk, hogy a béke védelmének magasztos gondolatát kapcsoljuk öszsze építő munkánk sikeres teljesítésével. mely a béke megszilárdításának legfőbb előfeltétele. Varga János élősködő Kepeňával való kapcsolatából annyi hasznot húzott, hogy 2 évig a losonci vendéglőkben dorbézo!hatott állandó fog'alkozás nélkül. Ján Sabo, mint a brezničkai üzem vezetője 1953. szeptemberétől 1954. júniusáig kiutalási engedélyek nélkül árusította a tég'agvár termékeit. Az eladásoknál a számlákat az állami nagykereskedelmi árak szerint állította ki, a pénzt kiskereskedelmi árakban vette át és a többezer korona összeget a maga számára tartotta meg. Az államtulajdon szétlopkodói szigorú, de igazságos büntetésben részesültek. Martin Kepeňát 15, Ján Babot 6, Desider Kminiakot 7. ŕHeian Benediket 3, Ján Novákot 8 évi szabadságvesztésre ítélték Minden vád'ottnál kimondták összes vagyonuk e'kobzását, a polgári jogok elvesztését és 5—15 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést. A nyilvános tárgyaláson je- Iénlevő po'gárok százai érdeklődéssel figyelték a tárgyalás lefolyását és megelégedéssel fogadták az ítéletet a bűnözők felett, akik bűnös tevékenységükkel nagy mennyiségű építőanyaggal károsították meg népgazdaságunkat. Ahhoz, hogy többet termeljünk, jő talajmunkát kell földjeinken végezni. Ezenkívül szélesítenünk kell a jól jövedelmező növények vetésterületét, hogy minél nagyobb jövedelmet biztosíthassunk. Mindezeknek az előjeleit az idei tavaszi munkáknál már tapasztalhattuk. Nem egy szövetkezet. Silami gazdaság és egyénileg gazdálkodó vetett több árpát, cukorrépát, mint a múlt esztendőben. Szövetkezeteink tervei és a tagok igyekezete, pedig azt mutatja, hogy lényegesen bővül a kukoricatermesztés is. amely többek között gazdag takarmányalapot nyújt az állattenyésztés fejlesztéséhez. Az állattenyésztésben is nagy fejlődés tapasztalható A tízezerszámra megkötött sertéshizlalási szerződések az állomány kibővítéséről tanúskadnak. A vágómarhák kilogramm súlya árainak emelkedése ugyancsak nagy lépéssel növelték mezőgazdasági dolgozóink tenyésztési igyekezetét, kezdeményezését. Feladataink az elmúlt évvel szemben sokkal nagyobbak Ezzel párhuzamosan azonban kellő számú munkaerőt is kell biztosítanunk, hogy a jövő terveinket valóra válthassuk. Sok helyütt felmerül a kérdés, kit nyerjünk meg a mezőgazdaság részére? Minden faluban ha jól körülnézünk, megkapjuk a feleletet. Községeink dolgozói még mindig nem kapcsolódtak be eléggé a mezőgazdaságba. A falvakból sokan az iparban, városokban helyezkedtek el. Ezek tehát azok a források, ahonnan a szükségfes munkaerőt megszerezhetjük. A nyitrai kerületben ezidáig csupán a gép- és traktorállomásokra, valamint az állami gazdaságokra sikerült teljesíteni a munkaerő toborzásának előirányzott feladatait. A helyi lakosságból kerületi viszonylatban még 1400, az ipari dolgozókból pedig 400- at keli szereznünk egységes földművesszövetkezeteinkbe. A mezőgazdaságba való munkaerőtoborzás határideje június végével lejár. Tehát a járási nemzeti bizottságok tanácsainak, valamint a munkaerőügyi osztályoknak minden lehetőt el kell követni, hogy a rájuk háruló feladatokat maradéktalanul teljesíthessék. Kerületi méretben a munkaerők toborzása terén az ógyallai járás ért el kiváló eredményt Až állami gazdaságokra és a gépállomásokra előírt irányszámot csaknem 100 százalékra teljesítette. Az iparból a szövetkezetekbe a járás területén eddig 26 dolgozó tért vissza. Lényegesen megerősödtek a szövetkezetek még a helyi forrásokból szerzett munkaerők beállításával is. Ugyanis 181 munkaerő kapcsolódott bt a tavaszi munkákba. Ezen sikerek főleg annak köszönhetők, hogy a szövetkezetek a helyi nemzeti bizottságok segítségével pontos terveket dolgoztak ki, amelyekben megjelölték az illető iparból visszatérő doigoző pontos munkabeosztását és fizetését. Ez lényegesen megkönnyítette munkájukat. Nem így jártak el a lévai és az érsekújvári járásokban Az utóbbi járásokban például a falvak helyi lakóiból még egy munkaerőt sem szereztek, noha, 600-at kellett volna toborozniuk. Hasonló a helyzet a nyitrai, párkányi, komáromi, vagsellyei, surányi és még egynéhány járásban. Ezeken a járásokon a munkaerötoborzó bizottságok nem működtek együtt a helyi nemzeti bizottságokkal, a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági- és munkaeróügyi osztályaival. Az iparból visszatérők toborzását olyképpen lehetne megjavítani, hogy az EFSz-ek az üzemek vezetőségével karöltve beszélnék meg a munkaerő kérdését. Eddig ezt nem tapasztalhattuk és ez volt tulajdonképpen az oka annak, hogy néhány EFSz és helyi nemzeti bizottság nem tartotta be pártunk és kormányunk erre vonatkozó határozatát. Ha az említett eljárás mellett hajtjuk végre a mezőgazdaságba előirányozott munkaerők toborzásának akcióját, bizonyára hozzájárul mindez az EFSz-ek megszilárdulásához, a munkás-paraszt szövetség elmélyítéséhez, egyben pedig pártunk és kormányunk által kitűzött irányelvek megvalósításához. SZOMBATH AMBRUS Nyitra — KNB sajtóosztály. Nyilvános bírósági tárgyalás Losoncon az államvagyon szétlopói ügyében Terbeléd. á losonci járás egyik távoleső faluja. A község lakói a mai napig is egyéni gazdálkodást folytatnak. Papp elvtárs. a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozója javasolta, hogy érdemes megtekinteni a terbelédi gazdálkodókat, hisz ott is vannak becsületes parasztok. _ л. Valóban ügv van. Szarvas István, 8,60 hektáros középparaszt azok közé a magángazdálkodók közé tartozik, akik megértették, hogv csakis a többtermeléssel érhetjük el életszínvonalunk állandó emelkedését. — Én eddig még soha nem vetettem műtrágyát, — mondja Szarvas gazda. — De láttam, hogy azok a gazdálkodók, akik már éveken keresztül használnak műtrágyát, sokkal nagyobb termést érnek el földjeiken, mint én, ezért már ez év tavaszán magam is öt mázsa különböző fajta műtrágyát vetettem el. Ezt azért tettem, fogy fokozzam a hektárhozamot, több élelmiszert tudjak adni közellátásunk részére.- Érdekem ez azért is, mert a terven felül beadott terményért jó pénz jön a házhoz. Terhel éden Nagy Béla. 9 hektáros középparaszt volt az első, aki műtrágyát használt földjein. Eleinte a többi gazdálkodó kigúrfvolta, azt mondták „Jobb. ha megitta volna a pénzét, mint műtrágyát vásárolt. Úgyse ér az semmit, kár a költségért.” Nagv Béla azonban nem olyan ember, hogv hallgasson az üres beszédekre. Tudta nagyon jól. hogv termése felülmúlja a többiekét sígy tas-Tör vény tisztelők és törvényszegők Terbeléden san azok is hozzálátnak a műtrágyafélék alkalmazásához. Nagy gazda most tavasszal is több mint 10 mázsó műtrágyát szórt el földjein. „Nagy Béla a falu példaképe” — mondja Ferenc József, a nemzeti bizottság titkára. — Neki a múlt évben is 3—4 mázsával több gabonája termett hektáronként, mint a többieknek. Így aztán beadását is könnyen tudja teljesíteni. Még több szorgalmas magángazdálkodó nevét sorolhatnánk fel, mint Görőcs Béla, 6 hektáros, Benvűs Sándor 2,5 hektáros és a többiek, akik minden igyekezetükkel azon vannak hogv földieiken egvre többet termeljenek, több húst. zsírt, kenveret adjanak dolgozóink asztalára. Vannak azonban Terbeléden olyan gazdálkodók is. akiknek a legkisebb gondjuk is nagyobb, mint a beadási kötelezettségük teljesítése. Ezt mutatja a HNB irodája mellett lévő szégventábla is, ahol a következő gazdálkodók nevét olvashatjuk: Kostek József, Ondrej Vaculcsiák, Chamula Matús, Vilham István, Ondrej Popreska, Pumel Miklós és Ferenc, Pupala Tamás. Graca Vince. Bika Margit, akik azért kerü’tek a szégyentáblára, mert megfeledkeztek állampolgári kötelességük teljesítéséről. — Márpedig azt minden gazdí'tedónak kell tudni, hogv jogaink mellett köte'ességeink is vannak, és azok teljesítéséért minden polgár felelős. Azonban a dolog úgy néz ki, hogy a terbelédi szabotálok erről nem akarnak tudni. Egv cseppet sem fő például Ondrej Vaculcsiák 26 hektáros kulák feje azért, hogy mi lesz a sok elmaradt beadással. Hej. pedig számokban is sokat tesz ki a kulák hátráléka. mennyi akkor természetben? Vaculcsiák az 1953-54-es évben 2367 kg sertéshús, 1123 kg marhahús, 5553 darab tojás. 1543 liter tej és még egyéb más termény leadásával maradt adós államunknak. Ezeken a számokon szükséges, hogv elgondolkozzunk. Mennyi dolgozó asztaláról vette el a szabotáló kulák a húst és más élelmiszert? Mennyi csecsemőt fosztott meg napi fejadagjától? Sokat, nagyon sokat. És ki ezért a felelős? A helyi nemzeti bizottság. De nem kis mértékben a járási nemzeti bizottság is. Az ő feladatuk volna odahatni, hogv a kulákok rendesen műveljék földjüket, becsületesen teljesítsék beadásukat: A legnagyobb hibát a HNB elnöke követte el Nóta István, 9,60 hektár földön ga/dálkodik. Mint a nemzeti bizottság elnökének kötelessége vojna példás gazdálkodásával előljámi a többi gazdálkodó előtt, ö azonban ezt nem teszi. Ügv gondolja, ha a kulákok nem tesznek eleget beadásuknak, neki sem fontos. Nóta István nemcsak azért felelős. hogy a saját beadási kötelességének nem tesz eleget, hanem azért is, hogv a kulákok szabotálják a beadást. megrövidítik közellátásunkat. Megtűri a helvi nemzeti bizottság azt is. hogy Vaculcsiák kulák fia még máig is a füleki csehszlovák államvasút alkalmazottja, ugyanakkor, a földek megművelésére kevés a munkaerő. A gyakorlati példák tehát azt mutatják, hogy Nóta István sokkal jobban tiszteli a kulákokat, mint szocialista rendszerünk törvényeit. Eat igazolja az a tény is, amikor az említett vasúti vezetőség pártunk és kormányunk azon határozatát akarta elősegíteni, amely az iparból a mezőgazdaságba való visszatérésre irányul. és Vaculcsiák fia felől érdeklődtek, akkor Nóta István, a titkár és a többi nemzeti bizottsági tag jóváhagyása nélkül írásbeli beleegyezését adta, hogy nyugodtan alkalmazhatja a füleki vasúti igazgatóság. — Mit tudtam csinálni? Itt ült mindig a nyakamon Vaculcsiák rokona. aki vezető szerepet tölt be a vasútnál Addig „nvaggatott”. míg “gvszer ' n k>á'! t ttom neki az igazolást. — m- nd'-tta bei.smerői-n az elnök. Ezekután tehát érthető a terbelédi kulákok garázdálkodása. Ezért történhetett meg, hogy a község múlt évi beadását csak részben teljesítette. Még pedig a következőképpen: disznóhúsból 34. marhahúsból 71, tejből 28, tojásból 53, gabonából 93, burgonyából és kukoricából pedig még 20 százalékra sem. Nem végzi a feladatát Kublnyéc Gergely, nemz» ti bizottsági tag sem Túlságosan lemaradtak ez év első negyedének beadásával is. A nemzeti bizottság tagjainak. elsőrendű feladata volna, a gazdálkodókart: látogatni. elbeszélgetni velük, segíteni őket, hogy beadásukat hiánytalanúl teljesítsék. Ezt azonban egyes nemzeti bizottsági tagok nem tehetik. Mit szólnának például az elnöknek? Hisz a 9 hektár földje után még ő is csak 162 darab tojást adott be ezidáig. — Vate/ itt van Kubmyec Gergely, nemzeti bizottsági tag, aki a 11 hektárja után még csak 25 darab tojást adott be. Az ilyen nemzeti bizottsági tagok nem nevelhetik a népet. Már pedig őket azért választotta meg a dolgozó nép, hogv becsületesen végezzék feladataikat. . Á járási nemzeti bizottság lásson oda. hogy. a felsorolt és a még nem említett hibáké minél előbb megszűnienek. hogy nártunk és kormányunknak a mezőgazdnsáe fellendítésé:’' szóló határozatát Terbeléden is valór váltsák. ZATYKO 3.
