Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-24 / 17. szám
Földműves 1955 Sprite 2Í. Az EFSz-ek beruházásának feladatai Folytassuk gazdasági épületeink építését A szövetkezetek egész évi pénzügyi tervének egyik részét a beruházási eszközök felhasználásának költségvetése kéDezi. Ez a terv magába foglalja egyrészt a befektetésekre előirányzott pénzösszeget, másrészt meghatározza a beruházás célját, hogy mire lesz felhasználva. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet beruházási tervét pénzértékben kell kifejezni és anyagilag megjelölni, hogy milyen célra használják majd fel (gazdasági épületek építése, fajállatok vásárlása stb.) A szövetkezetek beruházási tervének az a feladata, hogy állandóan bővítse azokat az anyagi és technikai alapokat, amelyek döntően hozzájárulnak a növénytermelés és az állattenyésztés fokozásához, ezzel a szövetkezeti vagyon növekedéséhez. A beruházási terv kifejezi azt a céltudatos munkát, mely a szocializmus gazdasági alaptörvényéből indul ki, vagyis kielégíteni az egész társadalom állandóan fokozódó szükségleteit a termelés állandó növelésén és a haladó technika alkalmazásán keresztül. Ezzel párhuzamosan a befektetési terv rendszeres megvalósítása alapját képezi a szövetkezet állandó fejlődésének is. A szövetkezetek beruházási terve szükséges, hogy kiinduljon azokból a feladatokból, amelyeket mezőgazdaságunk számára pártunk és kormányunk tűzött ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ma, amikor pártunk és kormányunk különösen a hektárhozamok növelését, a takarmányalap kiszélesítését és az állattenyésztés növelését, valamint ezzel kapcsolatban az állati termékek termelésének növelését tűzte ki célul, akkor a befektetésnek feltétlen szolgálni kell minden szövetkezet gazdálkodásának ilyen irányú fejlődését. A szövetkezetek beruházási terve tehát a népgazdaság fejlődésének összállami tervéből indul ki, kifejezi azokat a szükségleteket, melyet ai egész népgazdaság további fejlődése megkövetel. Ebből a szempontból nézve tehát szövetkezeteink beruházási tervénél nagy gondot kell fordítani arra, hogy abban a fő helyet az egészséges istállőzás megvalósítása, új épületek építése, vagy a szükséges javítások tervezése foglalja el. Úgyszintén nem szabad megfeledkeznünk e tervezésnél a fajállatok vásárlásának szükségességéről, a villamosításról, az állattenyésztésben az egyes munkák mecha* hizálásáról, silógödrök építéséről, gyümölcsösök létesítéséről stb. Annak ellenére, hogy a szövetkezeti beruházási forrásokon kívül kormányunk jelentős összegeket fordít kölcsönök formájában az EFSz-ek gazdasági épületeinek kiépítésére és más befektetésekre, megállapíthatjuk, hogy az EFSz-eink a beruházási tervet mindezideig elégtelenül teljesítették, melynek következménye az is, hogy még ma is nem egy szövetkezettel találkozunk, ahol ennek következtében nem tudták végrehajtani az állatok összpontosításának tervét, és ezzel jelentékenyen akadályozzák az állatok kielégítő gondozását, és a szövetkezet vezetősége nem tud kellően harcolni a szövetkezeti vagyon szétlopkodásával szemben. A korszerű és nagytermelékenységű állattenyésztésnek egyik alapfeltétele az egészséges istállózás, mely különösen azért bír nagy jelentőséggel, mert védi az állatokat a különböző betegségektől. A szovjet tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egészséges istállózás nagy hatással van a tejhozam növelésénél és a sertésállomány növekedésénél is. Természetesen az egészséges istállózás még nem tesz csodát, ehhez szükséges a jó és egészséges takarmányalap létesítése. Itt különösen a téli időszakra gondolunk, amikor a silótakarmány jelentős részét képezi a takarmányalapnak. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a silózási tervet Szlovákia egyik kerületében sem teljesítették 100 százalékra. Egyik oka ennek az volt, hogy szövetkezeteink nem voltak kellőképpen felkészülve a silőzásra, nem rendelkeztek kellő mennyiségű sílógödörrel, éppen ezért ebben az évben fokozott súlyt kell helyezni a silőgödrök építésére. Ezenkívül az EFSz-ekňek arra kell törekedniök, hogy a villamosítás mai fejlettsége mellett mechanizáljuk az állatok etetését, mely különösen azért fontos, mert ezzel leküzdjük a szövetkezetekben lévő munkaerőhiányt A beruházásnál arra kell törekedni, hogy állandóan növeljük a fajállatok mennyiségét az EFSz-ekben, ezért fajteheneket és apaállatokat kell vásárolnunk a terv keretén belül. Szövetkezeteinknek a beruházás elosztásánál gondolni kell arra is, hogy gyümölcsösöket és szőlészetet létesítsenek, mert ezek jelentősen növelik a szövetkezet jövedelmét. Az öntöző berendezések vásárlása szintén fontos dolog, mert ennek segítségével a szövetkezet rátérhet a zöldségtermelésre és jelentősen növelheti a cukorrépa termelését. Nem szabad megfeledkeznünk az üvegágyak létesítéséről sem, mert ez teszi lehetővé a korai zöldségtermelést, valamint a növényi palánták ültetését, melynek különösen nagy jelentősége van a dohánytermelésnél Ha a szövetkezet kellő mennyiségű palántával rendelkezik akkor a dohánytermésben beállott esetleges fagykárokat gyorsan tudja pótolni Helyes ha tehát szövetkezeteink önellátásra rendezkednek be a palántaültetés terén, mely alapja a jő kertészet létesítésének és a • dohánytermelés fokozásának. Mindezekből látható, hogy a beruházási terv egyet jelent a szövetkezet jövőjének megalapozásával és azzal a céllal, hogy a szövetkezeti tagságunk évről-évre jobbmódű és megelégedettebb legyen. Honnan veszi a szövetkezet a befektetéshez szükséges pénzmenny' éget? A befektetés egyetlen forrása az oszthatatlan gazdasági alap, melyet minden évben bővíteni kell Oszthatatlan gazdasági alapnak nevezzük azt a pénzösszeget, amely nem kerül közvetlen felosztásra a tagok között hanem befektetik gazdasági épületek silógödrök, stb. építésébe. Az oszthatatlan gazdasági alap fontosságát a szövetkezetek mintaalapszabályzata az első helyen hangsúlyozza Azért, mert ennek létesítése és állandó bővítése növeli a szövetkezeti dolgozók munkatermelékenységét és a szövetkezet megszilárdítását. Ezért tehát minden szövetkezeti tagnak érdeke, hogy a szövetkezet pénzjövedelmének minél nagyobb része jusson az oszthatatlan gazdasági alapba. Ha szövetkezeteink ellenkezőleg cselekednének, akkor ez azt jelentené, hogy a tagság felélné saját jövőjét és fékezné a szövetkezet fejlődését. Az oszthatatlan alapba évente az egész pénzjövedelem 7-qIő százalékát kell juttatni. Minden szövetkezet oszthatatlan alapja tehát úgy növekszik, ahogy növekszik az összbevétel. Ennél a kérdésnél tehát nem szabad megfeledkeznünk arrói, hogy az oszthatatlan alap növekedése a hektárhozamok növekedéséből és az állati termékek termelésének növekedéséből származik. Például megállapíthatjuk, hogy ha Csehszlovákia öszszes termőföldjeinek hektárhozamát csak egyetlen mázsával emelnénk, akkor ennek eladási ára fedezhetné a mezőgazdasági befektetések 58 százalékát. És ha minden tehén tejhozamát csak 1 literrel emelnénk akkor ennek eladási ára fedezhetné a befektetések 19 százalékát. Ha tehát a szövetkezet vezetősége ezekből a tényekből indul ki, ha növeli a hektár- I ' zamot. s az állati termékek termelését. akkor növekszik az oszthatatlan alap is, ami azt jelenti, hogy a szövetkezet minden évben bővített, szocialista újratermelést kezdhet vagyis nagyobb pénzeszközökkel rendelkezik mint a múlt evben Az invesztíciók tervezésénél ügyelni kell arra. különösen a gazdasági épületeknél hogy ne tervezzük fölöslegesen az új épületiek építését, ha van arra lehetőségünk hogy javítással megfelelő módon átalakítsuk a régi épületeket. A beruházásokat tehát gondosan kell elosztani mert ahogy a jől tervezett befektetés a szövetkezet fejlődését szolgálja, úgy a rosszul tervezett befektetés fékezheti. Fontos hogy szövetkezeteink a tervezett építkezések végrehajtásánál főként a helyi nyersanyag felhasználására támaszkodjanak (saját téglaégetés vá- Ivoovetés. stb.) Ezzel jelentősen olcsóbbá teszik a beruházási költségeket. Például az ocsovai és perbetei szövetkezetek saját maguk által égetett téglából építették fel a gazdasági épületeket, Farkasdon oedig vályogból istállót építettek Fontos hogy a helyi nyersanyagokra tehát fokozottabban támaszkodjunk és még jobban használjuk fel azokat a tervezett építkezéseknél. Abban az esetben, ha a szövetkezet beruházási terve meghaladja az EFSz lehetőségeit, hosszúlejáratú kölcsönt kérhet az államtól melyre kormányunk minden évben jelentős összeget irányoz elő. Itt mutatkozik meg a munkásosztályunk hatalmas segítsége és a munkás-paraszt szövetség kézzel fogható bizonyítéka Fejlett nehéz gépiparunk nemcsak traktorokkal és kombájnokkal látja el mezőgazdaságunkat, hanem közvetlen pénzbeli segítséget nyújt szövetkezeteinknek beruházási tervük megvalósítására. Erre a segítségre szövetkezeteinknek azzal kell válaszolniuk, hogy egyrészt biztosítsák a beruházási eszközök gondos és célszerű felhasználását másrészt azzal, hogy növelik a mezőgazdaság termelékenységét és ezzel a mezőgazdaság részesedését is az össznemzeti jövedelemből. Dolgozó népünk készül Május 1 ünnepére Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és szabad májusok következtek. Az első május 1-én, amikor szabadon ünnepelhettük a nemzetközi ■proletariátus nagy ünnepét, boldogan vonulhatott fel Csehszlovákia népe Pártja vezetésével a májusi seregszemlére. Ez alkalommal ébredt népünk igazán tudatára hatalmas erejének. Akkor a romokban heverő országrészek újjáépítése volt a feladat és az első szabad május 2 megmutatta van elég erő és lelkesedés a csehszlovák népben arra. hogy ezt a nehéz feladatot elvállalja és véghezvigye. Tíz esztendő telt el hazánk felszabadulása óta és minden május elsején öntudatosabb, hatalmasabb és örömteljesebb seregben vonul fel Csehszlovákia népe a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy és szén ünnepén. Ma a szocialista országot építő dolgozó nép felvonul és ünnepel, megmutatva hatalmassá gyarapodott erejét, öntudatosságát és jókedvét. Népünk sokat változott, fejlődött az elmúlt tíz év alatt. Akkor éppen, hogy szabadságának tudatára ébredt Most már számos bizonyítékát adta annak, hogy szabadságával élni is tud és törhetetlen harcosa, oltalmazó ja, építője szocialista hazájának. Május elsején a fő'dkerekség minden részén seregszemlére vonul a dolgozó nép, egyre hatalmasabb tömegekben a béke és a szabadság frontján. A világtörténelmi jelentőségű harcok és győzelmek sorozatát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta meg. Lenin és Sztálin tanítása nyomán tudták a világ dolgozói új nagy győzelmeiket kiharcolni. Ez év május 1-én 800 millió felszabadult dolgozó menetel Lenin és Sztálin zászlaja alatt a béke megvédése érdekében. A világon mindenütt, a kizsákmányol ók országában is az elnyomatásban élő dolgozók sokszázmilliós serege felvonul, hogy megmutassa erejét, törhetetlen elhatározását, amellyel tovább vívja harcát a békéért és szabadságért. A szabad életért küzdO népek figyelmeztetik az új háború előkészítőit, az imperialista kizsákmányolókat, hogy a világ békéjét a dolgozók mindenkor megvédik. Nincs is szebb és soha sem volt_ a népnek történelmében olyan vidám és örömteli ünnep, mint Május 1, amely évről-évre új tartalommal gazdagodik. Az új május elseje a szocialista hazáját építő csehszlovák nép nagy ünnepe. Ünnepe gzoknak a dolgozóknak, akik odáig juuittak a fejlődésben, hogy már negyedszer vihették, végbe az árleszállítást, szorgalmuk és igyekeztük bizonyítékául, mellyel nem csak a lakosság jobblétét emelik, hanem ennek következtében a munkásparasztszövetség megszilárdításával erős bástyát emelnek a béke megvédésére. A dolgozó nép a szocializmus építésében, az életszínvonalának emelésére kezébe vette kultúrájának, művészetének ápolását is. Az élet minden ágában a dolgozó nép vette át az irányítást Kommunista pártunk vezetésévél. A csehszlovákiai dolgozók maguk alakítják, fejlesztik, építik szabad kultúrájukat, művészetüket. Ez a művészet új fénnyel, új erővel gazdagítja május elsejének nagy ünnepét. Kifejezésre juttatja dolgozó népünk győzelmeit és örömét. Kifejezi ez a művészet a csehszlovák nép törhetetlen akaratát, hogy tovább halad előre azon áz úton, amelyet nagyjaink tanítása kijelölt, melyen pártja vezeti. Május 1 nálunk kifejezi népünk, munkás-parasztszövetségünk törhetetlen elszántságát, amellyel küzd és küzdeni fog a Szovjetunió vezette békeszerető népek arcvonalán az imperialisták, új háború gyújtogatói, a békebontók ellen. TA LEO A nehézségek ellenére is jól megy a munka A nyitrai Bioveta-üzem — am ezőgazdasági állatok fertőző betegsége elleni oltási anyagok gyártásának nemzeti vállalata — még építkezés alatt van. Gyártmányait azonban már a műit évben sikeresen alkalmazták a fertőző betegségekkel szemben. A fennálló nehézségek, melyeket a Bioveta vállalat dolgozói főleg abban éreznek, hogy az üzemet eddig csak ideiglenesen szerelték fel és a szükséges anyagot nem szállították folya matosan, ennek ellenére az első negyedévi tervüket 125,5 százalékra tel jesítették. A sertések bénulása elleni vakcinbó! egy ötöddel többet gyártót tak. Habár a gyártási tervet túllépték, a béralapot csak 98 százalékban merítették ki és a munkatermelékenységet egy negyeddel túllépték. Ezt a szép/ eredményt a Bioveta -üzem dolgozói az év elején tett kötelezettségvállalásaikkal érték el. Dr. Zdenka Novák csoportja január és február hőnapban az alapanyag hián yossága folytán lemaradt, de később példamutató kezdeményezést tanúsít ott. Márciusban, amikor az anyagkiutalás lényegesen javult, nemcsak, h ogy behozták a két hónapi lemaradásukat, hanem a tervet is túllépték. Dr. Bohumír Vondrák csoportja a bénulás elleni vakcin gyártásánál tett vállalást túllépte és 40 ezer korona megtakarítást ért el. Könnyűiparunknak a len nagyon fontos nyersanyagot szolgáltat és egyúttal növeli földműveseink jövedelmét. A múlt évben csak kis, 5—10 hektáros területeken termeltünk lent, s munkánk megkönnyítésére nem tudtuk felhasználni a traktorállomás nagyteljesítményű gépeit. Községünk néhány gazdája így is szép eredményt ért el s gazdag tapasztalatra tett szert ennek termelésében. A lentermelés terén elért eredmények azt bizonyítják, hogy a magasabb hektárhozamok elérése a múlt évihez képest elsősorban az agrotechnikai határidő betartásától, valamint fajtiszta vetőmagtól, a helyes trágyázástól és növényápolástól függ. A CsKP és az SzlKP KB határozatának megtárgyalásánál a helyi pártszervezet és a HNB a földművesekkel közösen a határozatnak arra a részére vettük az irányt, ahol arról van szó, hogy meg kell szervezni a len közös termelését és tervszerűen biztosítani annak gondozását a felszántott alacsonyabbhozamú legelőkön. Tekintettel arra, hogy falunkban a len a legfontosabb növények közé tartozik, ezért termelésére nagy gondot fordítunk, hogy így bőséges nyersanyagot biztosítsunk lenfeldolgozó üzemeinknek. A helyi pártszervezet és a HNB kezdeményezésére elhatároztuk, hogy községünkben az eddig ki A Siirhá Hora-i ffiMművesek versenyfelhívása Termeljünk több lent nem használt földeken közösen termelünk lent és felhasználjuk a traktorállomás előnyös segítségét. A közös művelésbe 35 földműves kapcsolódott be, akik a terv szerint 7 hektárral rendelkeznek. A földművesek együttesen kötelezettséget vállaltak, hogy 10 hektáron lenrostból 22,7 mázsás, magból 3 mázsás hektárhozamot érnek el. Hogy a kitűzött hektárhozamokat elérjük, a következő intézkedéseket tesszük: Lentermelésre alkalmas földeket választottunk ki. Az agrotechnikai időre saját fogatunkkal elvégezzük a középszántást és vetés alá jól előkészítjük a talajt. Az egész területre műtrágyát szórunk. Hektáronként 2 mázsa kálisót, 2 mázsa szuperfoszfátot és 2 mázsa mészsalétromot. A felvásárló üzemtől jóminőségű vetőmagot veszünk, melyet a traktorállomás dolgozói szűksoros vetőgéppel vetnek el, hektáronként 140 kg-ot. Az egész területet saját igavonóinkkal lehengereljük, s mihelyt a len kikelt, dynociddal beporozzuk a kártevő rovarok ellen. Már a termelés kezdetétől fokozott gondoskodást tanúsítunk ennek ápolásáról, hogy ezáltal biztosítsuk a magasabb hektárhozam elérésének előfeltételeit. A len tépését citromsárga éréskor a traktorállomás gépei végzik. A len ilyenkor tartalmazza a legtöbb jóminőségű rostot. A traktorállomás segítségével végezzük a magtalanítást és az osztályozást is, hogy minél nagyobb jövedelmet érjünk el. Hogy a feladatainkat teljesíteni tudjuk a gépi munkálatokra, szerződést kötöttünk a traktorállomással és annak minden pontját be is fogjuk tartani, hogy az elérhető legnagyobb jövedelmet biztosítsuk és teljesítsük a legnagyobb hektárhozamot. Ezenkívül terven felül rostból 84 mázsát termelünk, melynek értéke 28787 korona, magból 24 mázsát, mellyel újabb jövedelemhez 13200 koronához jutunk. Gépi munkáért, műtrágyáért és vetőmagért összesen 15100 koronát fizetünk ki és így a tiszta jövedelmünk 26887 korona lesz, melyet szétosztunk földműveseinknek a len közös műveléséért. A munka bebiztosítására kijelöltük a csoportvezetőt, aki a munkát irányítani fogja, és vezeti a munkateljesítmény értékét a megszabott normák szerint, A helyi pártszervezet és a HNB rendszeresen biztosítja a munka menetét, főképpen szem előtt tart-« va a munka jó minőségét és annak az agrotechnikai időre való elvégzését. Ennek a feladatnak a tel-, jesítéséért felelős mind a helyi pártszervezet, mind a HNB tagok és a földművesek. A munkálatokat gyűléseken fogjuk rendszere-: sen értékelni. A traktorállomás vállalta, hogy példásan segít majd bennünket, betartja a szerződést, főképpen a munka minősége kérdésében, segít a munka megszervezésében. A lenfelvásárló üzem védnöksége állandóan segítséget nyújt, főleg szakszempontból, hogy időben és jó minőségben tépjük és helyesen osztályozzuk a lent. Mi, a Suchá Hora-i község dolgozói tudatában vagyunk, hogy a mezőgazdasági termények állandó emelésével járulunk hozzá a X. pártkongresszus célkitűzéseinek teljesítéséhez, amit hazánk minden dolgozója elvár tőlünk. Ezért a közös lentermelésben versenyre hívjuk Szlovákia minden községét, hogy biztosítsuk gyárainknak nyersanyaggal való ellátását és emeljük jövedelmünket. Chovaníák, a helyi pártszervezet részéről, Krupa, a HNB, Matej Maslá és Jozef Šimek. a földművescsoport nevében, a trstenei GTÁ — Danie! Tekel, 0 védnökségi üzem .részéről.
