Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-03 / 14. szám
röídrnüves 1955. április 3 10 1 II 1 II. éri. [Ц f 13. szám ÍŠ 1 ___Jl \ f í í niHmiMiimNnifffMHMiMiinHiiiiiiiiiMiiii VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADASZVÉDEGYLETEK országos szövetségének HIVATAT OS MELLÉKLETE MiiiimiiiHiiiiiiiiiHiiiniHiiMitiuiMMiwwwiiiiMiMiHHiiiiimMiiiiuiiiiinii,i„,um,umní,luiniiiimiHiinuMpiHniiieHiiniiiiiiiiiiuiHWiHiiiiiHiiiiimniniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiniiimMiMH. Egy vadászgazda szemleútjáról Időszerű leendők A vadásztársaságunk néhány új tagja tavaly márciusban vizsgázott. — Mivel a vizsga igen jól sikerült, azonnal megkezdhették a vadászatot. Igaz ágyán, hogy egy kicsit várni kellett, amíg elérkezik az őzbak lövésének ideje, de ami késik, az nem múlik. Végre aztán június lett s az iUatos nyári estéken ki lehetett ülni lesre az érdi szélére. A tapasztalt vadászgazda már ismerte a társaság újdonsült tagjait és kinézett közéjük a területre, hogy hogyan vadásznak. Erre az alkalomra meghívta egyik régi vadőr ismerősét is, s kettesben járták be a csálitos, berkes területet. Itt akadtak rá az egyik fa ikerága közé telepedve Miska gyerekre, aki nagyon szépen vizsgázott s most várta életében az első őzbakot, — No, mire vársz Miska? — kérdezte tőle a vadászgazda. — Hát szarvasra, — volt a felelet. ŕ— És milyen puskád van? — Jófajta kétcsövű tizenhatos, — felelte Miska. — Aztán mivel akarsz a szarvasra lőni? — Hát az egyik csőben hatos sörét van, a másikban meg posta. Ez talán elég lesz a szarvasnak, nem? Ezek hallatára megszólalt a szomszéd vadász, aki a közelben ült: _ — Te Miska, nem mondtam, hogy őzbakra megyünk? De borzalmas tulok vagy, te, hogy még ezt is elfeledted! így akart a levizsgázott Miska hatos söréttel és postával bakot lőni. A vadászat nem sikerült, de a baklövés igen. mert azonnal ott kellett hagyni a lest és egy évre beállni kísérőnek a jó vadászok közé, hogy igazán megtanulja a vadászat módját. Meg is tanulta s most már tudja, hogyan kell igazi bakot lőni. Ez a példa azt mutatja, hogy nem a vizsga teszi vadásszá az embert, hanem a tapasztalat. Ezért vizsga után legalább egy évig ügyelni kell az újdonsült Nimródokra. Hivatalos farkasvadászat Homonnán Mivel az utóbbi időszakban igen sok farkaskárt jelentettek a homonnal járásból, a JNB hivatalos vadászatot rendelt el a farkasokra. A vadászatnak azonban nem lett semmi eredménye, mert a hajtők kilométernyi rést hagytak ki a körben, melyen keresztül a farkasok kitörhettek. De ezekben a napokban végre megtört a jég. Minich József erdésznek sikerült három lövéssel két farkast leterítenie, melyek egyike csaknem 70 kiló volt. Jól sikerült hajtóvadászat a marhalegelőn Dédapám nagy kort ért meg, s bizony már a bajuszom kiserkedt s ő még mindig egészséges volt és kijárt foglyázni. Ez a jókedvű öreg vadász néha elmesélte az ő régi vadászkalandjait, amikor még nagyjában elöltöltő puska járta, s csak az urak körében lehetett látni „Lefossain" hátultöltött. Dédapám falujában sokáig csend és egyetértés volt, amíg nem keveredett az őslakosság közé — ahogy ők mondták — mindenféle jött-ment, akinek se marhája, se földje nem volt. A tanító, a kántor, a jegyző, no meg a pap is mind nőtlen emberek voltak. Az a két kreijzleros, aki az ostorszíjtól, szódabikarbónáig mindent árult, nem igen ért rá állattenyésztéssel foglalkozni. A falutól egy jó órányira volt a nagy marhalegelő, ahová ki szokták hajtani a falu gulyáját. Ezt a marhalegelőt kellett valahogy úgy értékesíteni, hogy jövedelméből azok is részesüljenek, akiknek nincs mit kihajtaniok a legelőre, vagy nem' akarnak marhát tartani. Nagy tanácskozás után végre kisütötték, hogy a marhalegelőn minden esztendőben tartanak egy rendes körvadászatot, amelyből aztán a haszon a községé, vagyis mindenkié. A bíró mindenről gondoskodott a körvadászat megkezdése előtt. Beszerezte a töltényeket, a puskaport, sörétet, a kerülőktől beszedte a mordályokat, hogy azokkal is vadászhassanak. Reggelire jófajta szilvórium, egy kis (akkor csodaszámba ment) feketekávé és hozzá tokaszalonna, ebédre pedig töltött káposzta és a vadászat után egy kis hideg uzsonna, főleg sajt, ez mind elő volt készítve. A hajtők már jóelőre kimentek, hogy a vadászat mindjárt megkezdődhessen, mihelyt az „urak” megreggeliznek. A sok elemózsiát a hajtők vitték magukkal, Zsiga bácsinak, a falu nagytekintélyű, de huncut kerülőjének a felügyelete alatt. Hogy az úri kompánia, necsak holmi zsíros parasztból álljon, hát a kántort, jegyzőt, tanítót, meg a papot is meghívták a vadászatra. Mire a hajtők a zuzmarás reggelen kiértek a legelőre, éhesek is voltak, fáztak is. hát bizony megkívánták a jót Megkotorászták az elemózsi.,s csomagokat s mindjárt látták, hogy a kávé, meg a fehérkenyér nem nekik való. mert ez igen úri eledel Hanem ott volt a jó nagy kerek sajt, meg a friss barna cipó. hát ez már csak a hajtőké lesz amúgyis. Hát neki: előkerültek a bicskák, egyik is A tavasz érkezése igénybe veszi a vadászgazdák minden idejét. A tél hosszúra nyúlt az idén, a vadat állandóan etetni ke1! Már jóelőre gondolni kell arra is. hogy a vad ebben a hónapban tér át a száraz takarmányról a zöld takarmányra, s ez igen veszedelmes átmeneti időszak. A tél atett legyengült vad a zöld takarmányra való áttérés közben hasmenést kaphat, leromolhat s ennek következtében csökken ellenéllóereje a betegségekké1 szemben. Ebben az átmeneti időszakban elő kell készíteni a vadak részére a kellő takarmányt: répát, rügyes gályát, szárított erdei gyümölcsöt, stb. Igen fontos az is, hogy a nyalatok tiszták legyenek s meg legyenek töltve, mert az eleségen kívül sóra is szüksége van a vadnak. A hasznos vad közül a vadkan, la г emse védve van június végéig) a szalonka, vadgalamb, vadlúd és a fenyőmadár lőhető. A tavaszi szántás-vetés megkezdése előtt a lelkiismeretes vadászgazda jóelőre gondoskodik arról, hogy ki legyenek hajtva a fiatal nyulak azokról a szántókról, melyeket traktorral fognak szántani. Meg kell beszélni a gép- és traktorállomásokkal, valamint az EFSzekkel, hol fognak legközelebb dolgozni. Csak így menthetjük meg э tavaszi nyúlásomén vt szelt, a másik is vágott egy darabkát, hol a kenyérből, hol a sajtból, s észre sem vették, bizony elfogyott az egész. No, hamár ez sikerült, a szomjúság ellen is kellett valamit tenni. Megvizsgálták a fiaskókat, bütykösöket. Először szétosztották külön az urakét, külön a magukét. Amíg a magukét fogyasztották, jókedvük lett, megbátorodtak s elfogyott bíz az uraké is. A jófajta papramorgóra olyan éhesek lettek, hogy az urak ebédjét, a töltött káposztát is bekebelezték. Mire a nap sugarai áttörték a ködöt, a bátyúk üresek voltak. Az öreg Zsiga ezalatt elszundikált. Mikor felébredt, éppen akkor nyelték le az utolsó falat töltött káposztát a jőétvágyú hajtők. Az öreg kimeresztett szemmel nézte a kannibáli műveletet, vakaródzott, de hát a dolgon nem lehetett segíteni. A batyukat szép sorjában meg kellett tölteni kővel, haraszttal, hogy legalább formájuk és súlyuk legyen. Közben megérkezett a pap is, aki rendes ásványvíz helyett véeltlenül keserűvizet hozott magával és letette a batyuk mellé. A szemfüles Zsiga ezt észrevette, s teleöntötte a keserűvizes fiaskókból a kiürült butykosokat, j a keserűviz helyére pedig lottyantott a faputtonyből jó friss forrásvizet A bíró rögtön nekiállt a kávéfőzésnek, s a vendégek mind odasereglettek a jó reggelire, de bizony a kávé nagyon salétrom szagú és ízű volt. nem kellett senkinek. No, nem baj, gondolták, majd a szilvórium helyrehoz mindent. Aki meghúzta a karcsúnyakú bütyköst, azonnal földhöz is teremtette. Mert szilvórium helyett keserűvíz volt benne, ami körvadászaton nem célszerű ital. No, nem baj, majd a vadászat után a jő töltöttkáposzta, gondolta a bíró. A hajtők szétmentek kört csinálni a lövészekkel, megkezdődött a hajtás. Hát.bizony nem sült el ott egy puska sem, minden nyúl épségben ugrott meg a bundájával. Kiderült, hogy az öreg Zsiga összecserélte az őrölt kávét a puskaporral s a nagy sietségben nem nézte meg a bíró, miből akart kávét főzni, így aztán a vadászat vértelen. nyúltalan maradt De még ennek dacára s számítottak 'arra, hogy a jó töltött káposztában némi vgasľl találnak De nem úgy történt A felbontott batyuk láttára savanyú képet vágtak és oda lett minden reményük A bíró álmélkodá sáből magához térve magyarázkodásba kezdett: „Lássák uraim, minden balul ütött ki, baromhajtás ez csak, nem „vadászterület“. Megjött a tavasz Április a vadászok legfontosabb, és egyben az első vadászörömet hozó barkás tavaszi hónapja. Megjelennek a hosszúcsörűek, megkezdődik a vándormadarak visszatérése. Itt vannak a kisnyulak az őszi vadászat reménységei, szóval nagy örömére van a tavasz minden vadásznak, de emellett a gondok is megszaparodnak. Aki márciusban nem vigyáz a kóborkutyára és a károsvadra, az szeptemberben üres területet talál. Ez idén megelőzte márciust a nyúl, mert már február 15-én jelentettek kisnyulakat Csallóközből. Ez nem öröm, mert a februári nyúl nem igen marad meg. Jöhet közbe erősebb fagy, mely ugyan nem árt, de ha hóesés, olvadás, majd újra hideg követi, akkor elpusztul csaknem valamennyi fianyúl. Ezért hát legbiztosabb a márciusi, mely megadja az alapot az őszi vadállománynak. Közben nem szabad megfeledkeznünk a károsvadról sem. A rókák párzása ilyenkor kezdődik. A hónap első felében megjön a búbosbanka. Megérkeznek aztán a hosszúcsörűek is, melyek vadászata nagyon sok vadásznak legnagyobb öröme, szórakozása. A foglyok már párosával járnak Ez a hónap az, mely legtöbb munkát ad a vadászgazdának A területet állandóan járni kell, ügyelni kell a barátvarjútól kezdve a rókáig minden káros vadra. Ez a vadnem is ilyenkor kezd éledni, párosodni s ilyenkor van alkalma a télen legyöngült vadat megfogni. Márciusban indul meg a varjúfélék, baglyok, vadgalambok, szalonkák és még többfajta vad párzása. Most van megterítve a mókus asztala, mert majdnem kizárólag madártojással él A nyest ilyenkor nagy hasznot hajt mert pusztítja a szajkó és varjú fesz keit felfalja tojásait Ahol a nyesi kive rt ott betölti 'i»lyét a tza jk( meg a varjak Végre sikerült a védelmét kiharcolni Ideje is, mert szép szőrmésvadunk már majdnem kiveszett. A földműves is örömmel hallgatja a pacsirtadalt, mely a tavasz érkezését jelenti. A MEZ ÉRTÉKÉ IX/l Már régen is ismerték a méz értékét úgy élelmezési, mint gyógyítási szempontból, de igazi értékét csak az orvostudomány ismerteti velünk részletesen. A méz elsősorban a csecsemő fejlődésére van kedvező hatással, mert pont azon anyagok nagy részét tartalmazza, melyek a fiatal szervezet fejlődéséhez szükségesek. Alkotórészeiben legtöbb a cukor, (kb. 80 százalék) mégpedig többféle cukor: gyümölcscukor — fruktóza, szőlőcukor — glukóza és répacukor — szacharóza. A mézharmatos mézben bizonyos mennyiségű különleges cukrok is vannak, (melezitoze, trehaloze, és ritkábban mannit, raffinoze és dulcit). Különösen az ásványi anyagok képviselnek nagy értéket a mézben: vas, réz, kén, magnézium, kova, mész, nátrium, kálium, chlór, foszfor. Savai: almasav. citromsav, ecetsav és nagyon kevés hangyasav. ízesítő és illatosító anyagai is vannak, melyek azonban melegítéskor, vagy hosszabb állás után csökkennek. Doc. Dr. Svoboda szerint a méz nemcsak B2, hanem C vitamint is tartalmaz. Ugyancsak értékes a méz diasztáze tartalma, (fermentumok, euzimok), melyek emésztő jellegűek. A méz azért van oly kedvező hatással az emberi szervezetre, mert tartalmazza mind azokat az anyagokat. amelyek szükségesek az ember alkota felépítéséhez. Ez pedig azt jelenti, hogy a méz értékes tápanyagforrása az emberi szervezetnek. Az ásványanyagok feltétlenül szükségesek a csontok és fogak fejlődéséhez és fenntartásához. Vérünknek állandóan vastartalom-pótlékra van szüksége, mert naponta a vörös vérsejtek 3 százaléka megromlik és azok pótlásához vastartalom szükséges, Egy férfi szükséglete naponta: 12— 15 mg vastartalom, 0.88 mg kén, 0.9 —10 mg mész és egyéb vegyi anyagok. Az asszonyok és a gyermekek szükséglete valamivel nagyobb. A csecsemők élvezhetik a mézet már születésük első hetétől kezdve, 5 grammot naponta, (tejben). Minden 2—6 éves gyermeknek szüksége van a méz tartalmazta vitaminokra. Ezáltal nagyobb az ellenállóképe sségük a meglévő gyermekbetegségekkel szemben. Haidak gyomoroperálása után 12 hétig tartó étkezési eljárásból nyert tapasztalata arra mutat, hogy ez idő alatt elfogyasztott 190 liter tej, 30 kg méz és bizonyos mennyiségű narancslé megadta szervezetének á szükséges vitaminokat, mivel nem ér-*’ zett gyöngülést. A mé~ értéke eredeti állapotában a legmagasabb. Káros hatással van rá a 45 fokon felüli meleg. Illata és zamata melegítéskor, vagy hosszas álláskor csökken. A kristályosodás a méz értékét nem csökkenti. A kristályosodást a méz származása és alJ kotőrészei okozzák, (például, ha aránylag kevés benne a gyümölcscu-’ kor, ellenben sok a szőlőcukor és nádcukor). A méz leggyorsabban plusz 14 fok táján kristályosodik, ellenben plusz 10 fok alatt és plusz 20 fok felett nehezen kristályosodik. Ez a jelenség a legritkábban az akácméznél fordul elő. A méz értékét rontja a helytelen raktározás. Mézet nem szabad olyan edénybe tenni, melytől kellemetlen ízt kap. Nem ajánlatos zománctalan vasedénybe, vörösréz edénybe stb. elraktározni. Az ilyen edényekben a méz savai feloldják az edény anyagát és az ilyen vegyületek veszélyesek a fogyasztóra. A méz értékes élelmiszer. Termeljünk sokat. Óvjuk eredeti állapotát, Élvezzük rendszeresen naponta-Halaszthatatlan teendők a méhészetben Itt a várva-várt tavasz, megszaporodik a méhészek dolga. Haladéktalanul vizsgáljuk meg a tartaléldépeket. Ha azokat egész télen keresztül nem is kéneztük, a jó idő beállta után minden két hétben tegyük meg azt. nehogy elpusztítsák a molyok. — A gyűjtésük sok fáradságba került, tehát nagyon óvjuk, mert enéikül a méhészet képtelen leküzdeni a kezdet nehézségeit Tavaszi megfigyeléseink közben szerezzünk tájékozódást a családok népességének emelkedéséről is, mert az a család, melynek népe nem sokasodik. kijáró roéheinek száma apádéban, virágport nem hord — bizonyosan anyátlan. Ilyen családot ped;g sohasem szabad megtűrnünk méhesünkben, mert vagy álanyássá lesz, vagy pedig annak bekövetkezése előtt a rablás áldozatává válik. A fiasitás táplálásához nagymenynyiségű ételemre, vagyis mézre, virágporra és vízre van szüksége a méhcsaládnak. Mivel, tulajdonképpen nem a téli, hanem a tavaszi időszak emészti fel a tavalyi étefcmkészteíet, kísérjük állandó figyelemmel annak apadását Kedvezőtlen, mostoha időjárás esetén könnyen éhséget szenvedhet a család. Tudjuk, hogy mindig a népes, á fiatal anyás család kezdi meg legkorábban a szaporítást. A szükséges élelemkészlet ennél fogy el a legrövidebb idő alatt — jóllehet, a legtöbb hasznot ez adta volna a nyár folyamán. Élelem hiányában az anya korlátozás a peték rakásét, és ha rövidesen nem pótoljuk azt. teljesen be is szünteti a további szaporítást. Az éhező család pedig nemcsakhogy nem szaporít tovább, hanem a már fejlődó álcákat is kiszórja, hogy azok felszívható lágy részeivel önmagát táplálja, mert azok további neveléséhez a szükséges tápanyagokkal úgysem rendelkezik. Igen fontos teendők ezek ás mielőbb hajtsuk végre őket saját, valamint fejlődőképes méhéélományunk érdekében. Növeljük méhállomátn unkát A méhészet hazánkban gazdag múltra tekinthet vissza. A cseh méz messze a határokon túl is közismert volt. A méhészet fontossága azonban nemcsak a mézhozam és viasztermelésben van — bár ezideig ez volt a legfontosabb. — A méhek nagy szolgálatot tesznek a nővén vele* beporzásánál Erre bizonyíték a gyakorlati példákból meríthető így pé’dául az alsohári EFSz-ben azzal, hogy a méhsa’ádokat a Kísérleti repcetáhlákun lelvezték el. öt mrtei mázsával maasabb repeetermest érték e1 Hasonlóképpen a kounicei szövetkezeti tagok a méheket a heretáblákra szál ;tották s 5 hektárról 32 métermázsa magot nyertek. Más EFSz-ekben, ahol nincs, vagy csak kevés a méhcsaládok száma, a hozam jóval kevesebb. Ezekből a tapasztalatokból le kell vonni a tanulságot. Ha a méheket egy heretáblára helyezzük, ezzel nemcsak magasabb méztermést, hanem nagyobb hektárhozamot is elérünk. Kormányunk a mezőgazdasági termelés emelése érdekében egész sor intézkedést tett a méhészetek bevezetésére. Ezek serkentőleg hatnak az EFSz-ek állami gazdaságok és á ami erdészetek dolgozói munkáiéra. — Számolunk a / za , h'gv a S'ö e1 tökben 1960. év végég a tava’ álumónn .a ez. nil en 410 sz. za. ka1 emelkedik a méhcsa ádok száma. Az állami gazdaságokon 250 százalékka', az állami erdészetekben 30 százalékkal. Egyidejűleg eltörlik a méz köteles beadását és 24.60 Kčs egységes árat állapítottak meg a méz küójáért.
