Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-03 / 14. szám
1955. április 3 '-’^pr'-TTrTr"í,v' Földműves 7 Levelezőink írják A tanulásnak köszönhetik Több mint 112 ezer felajánlás Hankó József vágsellyei levelezőnk íria közvetlen a tavaszi munkák megkezdése előtt: „Szövetkezeti tagjainkkal nem lehet bírni, valamennyien minél hamarabb szeretnének vetni a határban. Traktorosaink minden estazzal búcsúznak, hogy viszontlátásra holnap a határban.” Kontár Jenő felsőszeli levelezőnk írja: „Március 28-án hétfőn nagv sürgés-forgás volt észlelhető Felsőszél]' utcáin Az EFSz kocsijai vetőmaggal megrakva és vetőgépeket húzva, vonutak ki a fö’dekre. Már az első napon késő estig dolgoztak, hogv a magot minél előbb a földbe tehessék.” Mató Pál Kassáról írja: „A hosszú téli pihenő után Bodvavendégiben is hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz. S hogv a munka minél gyorsabban haladhasson. a falu anraja-nagvja kivonult a mezőre. A falu valamennyi fogata jelenleg a mezőn dolgozik.” Marikovec Aladár régi levelezőnk írja: „A lustálkodó tél és a késői tavasz nem engedte, hogv előbb földjeinkre lépjünk és az életet adó magot földbe hintsük. Már aggódtunk, mikor jön a tavasz. Végre elérkezett és most minden erőnkkel a tavaszi magvak mielőbbi elvetésére törekszünk.” * * » Posvanc Béla Kispakáról írja:: „Már jóval előbb előkészültünk a tavaszi munkához. A gépállomás vezetőjével kidolgoztuk a tavaszi tervet. Május 26-án teljes gőzzel bekapcsoltunk a munkába és három vetőgépbői álló gépcsoporttal az első nap 50 hektárt keresztsorosan vetettünk be A vizkeleti szövetkezet azon fáradozik, hogy mielőbb új burgonyát adhasson a fogyasztóknak. Ennek érdekében elhatározták a szövetkezet j tagjai, hogy előcsíráztatják a vetőburgonyát. Beszerezték a szükséges ládákat, melyekben 80 mázsa vetőgumót csíráztatnak gondos felügyelet mellett. K. F. * * • A nagymegyeri járás szövetkezeti dolgozói minden órát kihasználtak a téli hónapokban tudásuk fejlesztésére a hároméves szövetkezeti munkaiskolákban Ez évben 20 liven iskola működik a nagymegyeri járásban, melyeket 377 hallgató látogat. Ez háromszor annyi, mint a múlt évben volt A legnagyobb érdeklődést a nagymegyeri FFSz tagjai mutatták, akik közli) 61-en iratkoztak be az iskolába A tanév alatt nemcsak a kőtelező agrotechnikai és zootechnikai anyagot vették át, haRem részletesen megtárgyalták a II. országos szövetkezeti kongresszus anyagát s. A munkaiskolákban szerzett szakképzettség nagyban egiti a szövetkezetek dolgozóit a haladó mezőgazdasági módszerek alkalmazásában és azon keresztül a magasabb hozamok elérésében így például a nyárasdi szövetkezetben. melynek 39 tagja vett részt a tanulásban, az első zooteehnikai előam/adtetw m rim iíü A diószegi EFSz sertésneveldéjében az alig egv hónapos Röfike keserves visítással panaszkodik anyukájának. — Jaj, jaj anyukám, hogy milyen nedves is az én ágyacskám! Már csupa víz vagyok, szép rózsaszín böröm pedig csupa piszok. Miért nem hoznak nekünk tiszta szalmát? — Nyugodj meg Rdiikém. ma talán hoznak nekünk szép sárga szalmát, s ismét nyugodtan, tiszta helyen alhatunk. — Az anyadisznó üyen szavakkal bíztatja panaszkodó kicsinyeit. De azokat nehéz megnyugtatni, mert fáznak a lucskos, trágydeves alomban és gyenge bőrüket kimarta a piszok, ők nyugodtan akarnak élni. nagy. hízott sertésekké akarnak fejlődni és a főutcái hentes fehér kirakatát akarják díszíteni. Röfike ismét megszólal, hangja még keservesebb, mint az előbb volt. — Mondd csak anyukám, miért nem mossák ki a vályúinkat?, hiszen a tegnapi vacsora maradványa már egész savanyú. adások után áttértek a napi háromszori etetésre és fejesre, valamint Malinyina módszere alkalmazására Az eredmény nem is maradt el. — Az első kél hónapban 177 százalékra teljesítették tejbead ' ukai mivel 42.444 liter tejet termeltek ki A haladó módszerek alkalmazásában nem maradnak le a mezei csoportok sem. A járás 16 szövetkezete mezei trágyadombokat létesített, ahova naponta kihordják a friss trágyát Az összes tavaszi kalászosokat szűksoros módszerrel vetették el A kapásnövények sorközi megművelésének csaknem 70 százalékát gépi erővel végzik Ezenkívül igen nagy súlyt helyeznek az elégséges mennyiségű silóiakarmány bebiztosítására is Járási méretben ebben az évben több mint 11 ezer vagon silótakarmányt készítenek Ezeket a szép eredményeket nagy mértékben köszönhetik a szövetkezeti munkaiskolában szerzett tapasztalatoknak. — Türelem, kicsikéim, röffent egyet-kettOt bíztatólag az anya. — Hangokat hallok, alighanem a gondozóink jönnek. Felállt két hátsó lábára és kinézett a ketrecből. Amit látott, az nagyon meglephette öt. mert rosszálólag csavargatta nehéz fejét. Fájó szívvel újságolta övéinek: — Drága kicsikéim, már tudom miért várunk hiába a tiszta szalmára. Amit most láttam, sohasem felejtem el. Gondozóink ahelyett, hogy törődnének velünk, ülnek a sarokban és nagyban verik a huszonegyet. Milyen jó, ha az anyadisznó sem rövidlátó. K. F. Egy nap Abafalván A bratíslavai kerület 4 szövetkezete, mégpedig a bösi, dunapüspöki, gajari és az alsószeli, kötelezettséget vállaltak, hogy az idén 45 mázsa kukoricát termelnek hektáronként. E szövetkezetek agronómusai megbeszélést tartottak a nyárasdi mezőgazdasági kutatóintézet dolgozóival, akik támogatják a szövetkezeteket céljaik elérésében. A kutatóintézet olyan vetőmagot juttat a szövetkezeteknek. melyből a múlt évben 120 mázsa termett hektáronként. Farkas László A tornaijai járás Abafalva község dolgozói minden órát kihasználnak, hogv a kedvezőtlen időjárás okozta késést behozzák. A szövetkezeti tagok szorga’masan dolgoznak még vasárnap is. Tudják, hogy minden óra befolyásolja a tavaszi vetemények hektárhozamát. Kelári Béla mezei csoportja vasárnap a délelőtt folyamán 8 hektár árpárt vetett el. Trucskó István és Kovács József traktorosok segítségéve1. Délután 5 hektárnyi területet előkészítettek a másnapi vetésre. Kovács Pál és Varga Béla szövetkezeti tagok nem egész 6 óra alatt 4 hektár lent vetettek el. A község többi lakosa is kihasználta a kedvező időjárást: egyengették az utakat, permetezték a gyümölcsfákat, hogy a kártevőktől mentes fák, zöld koronája üdébbé tehesse a rendezett utcákat. Rendbehozták a szövetkezet udvarát is, melyre többek között 26 köbméter kavicsot hordtak. A tanulók a fő utcát és & kis parkot hozták rendbe. Néhány szó a szőgyéni szövetkezet ről A szőgyéni szövetkezet egyike azoknak, melyek igen nehezen vészelték át a kezdet nehézségeit. A laza munkafegyelem, a szakerők hiánya, az egyéni érdek előtérbe helyezése, a felelőtlen munka és a ossz munkaszervezés — ezek mind rányomták súlyos bélyegüket a szövetkezet fejlődésére. Még a múlt évben is igen rossz híre voit ennek a háromezer hektáros szövetkezetnek. A rossz gazdálkodást a tömeges .ólépések jellemezték. Igaz ugyan, hogy akik kiléptek, azoknak nincs is ott helyük, hiszen nem a közös célért, hanem az egyéni érdekért lelkesedtek. Álig egy éve ennek, s máris tüzetesen megváltozott a szövetkezet helyzete. A szakerö-hiányt már némileg kiküszöbölték: 30 szövetkezeti tag tanult télen a szövetkezeti munkaiskolában. Velük együtt 50 magángazda is hallgatta, látogatta az előadásokat. A tanulás eredménye máris meglátszik a szövetkezetben. Nagyobb gonddal kezelik az állatokat, fokozatosan áttérnek a szakszerű takarmányozásra és az állattenyésztők kérelmére bevezették az érdemszerinti jutalmazást. Ez az egészséges cselekedet nagy fordulat előidézőjévé vált a szövetkezetben. Az állatok tiszták, nagyobb a napi súlygyarapodás, emelkedik a tejhozam. Az állatok hasznosságának emelésére megvan minden lehetőség, mert takarmánya bőven van a szövetkezetnek ősszel 60 hektár őszi keveréket vetettek és most újabb 90 hektár takarmány keveréket vetnek. A zöld takarmányozási szalag bevezetését tervezik Jől állnak a húsbeadással is és már szabad áron is adtak el sertéshúst a párkányi vásáron. Az egyénileg gazdálkodó földművesek sem hiába jártak télen az iskolába: az eddiginél sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák műtrágyákat megismerték a gyümölcsfák kártevői elleni védekezés módját és most már „Aspergol” oldattal permetezik a fákat. Nagy változás állt be a szövetkezetben a növénytermesztés terén is. Tavaly gyom lepte el a cukorrépa egy részét. Az idén pedig versenyeznek egymással a csoportok, minél magasabb hektárhozamok eléréséért. Terv szerint 160 mázsát kellene termelni hektáronként. De ezt igen keveselik a tagok. Kiszámították, hogy a cukorrépa felemelt felvásárlási áron való értékesítése és a terven felül kitermelt mennyiség 2500 korona jövedelemtöbbletet jelentene hektáronként a szövetkezetnek. Ez pedig 50 hektárnál 125 ezer koronát hozna a közös pénztárba Ezért versenyez egymással az Énok-Sárai és a Ludvig- Leboc csoport. Az egyik versenvpár 250, a másik pedig 3Ó0 mázsás hektárhozamért versenyez egymással Serkenti őket az anyagi érdekeltség, a pőtjutalom, no meg az I. díj Is. A termelési versenyben győztes csoport 120 kilós sertést és 100 liter sört kap jutalmul Vajon ki ne igyekezne az elsőbbségért. A szőgyéni szövetkezetben kezd kialakulni az egészségesebb légkör Vígh János, az új elnök, szigorúan ragaszkodik a munkafegyelemhez és az alapszabályzathoz de még sokkal nagyobb támogatásra lenne szüksége a tagoktól és a vezetőktől. Horvát elvtárs is sokat tehet a szövetkezeti gazdálkodás megjavítása érdekében. A szövetkezet megszilárdítása a tagság közös ügye, mert a kitermelt javak is közösek. Ha tehát a tagság tovább halad a megkezdett úton, a szövetkezet bizonyosan kedvezőbb gazdasági eredménnyel zárja ezt az évet, mint a tavalyit. T. V. ★ Jól kertészkednek A tavasz kései érkezése kedvezőtlen kihatással van, az összes növény fejlődésére. Ezt leginkább kertészetek érzik meg, mert a meleg és a napsugár hiányában nem fejlődnek kellőképpen a zöldségfélék. D azért a jó kertészek még így is szép eredményeket értek el. Például a bátorkeszi szövetkezet kertészeti csoportja csaknem egy hektáron tenyészett különféle palántákat a 90 hektáros kertészet részére. A káposztaféléket már kiültették. A karotta-gyökér és a mák is el van vetve. Ezidáig már több száz fej melegágvi salátái és korai retket adtak a piacra. A húsvéti ünnepekre ismét nagyobb me myiségű salátával és korai retekkel gazdagítják dolgozó népünk asztalát Hankel István A szovjet hadsereg által való felszabadításunk 10. évfordulójának tiszteltére folvó hazafias kötelezettségvá'lalási mozgalomba Szlovákiában 112.077 egvénileg gazdálkodó kis- és kö7énparaszt kapcsolódott be. A legtöbb kötelezettségválla'ás a mezőgazdasági terme'és fejlesztésére iránvul A nvitrai kerület földművesei többek között arra kötelezték magukat, hogv 2?R hpktár parlagon heverő földet művelnek meg A be=ztercebánvai kerületben pedig 1216 hektár parlagon heverő föld kerül megművelés alá. Az eperjesi kerületben földműveseink 481 hektár alacsonyhozamú rétet és legelőt felszántanak. — A nyitrai kerület kis- és középparasztjat vál'a'ásainak teljesítése azt jelenti, hogv közellátásunk 196 vagon gabonával. 771 395 kg hússal. 405 ezer liter teiiel és 616 ezer darab tojással többet kap. mint amennvi a tervbeli áll. A kassai kerület földművesei kötelezettségvállalásainak értéke körűiéiül 25 millió koronát tesz ki. Fordítsunk nagyobb gondot a vetőmagtermelésre Vem ta-tjuk szükségesnek, hogy a vetőmaggal kapcsolatban részletes ismertetésbe bocsátkozzunk, hiszen az eljárások fajonként, sőt fajtánként is rendkívül sokfélék. Mégis rá kell mutatnunk néhány olyan súlyos hibára, amely gondos munkával kiküszöbölhető lett volna. Az elmúlt évben sok tavaszi árpa-terület vált alkalmatlanná a repcsényretek gyomosodása miatt. (Ennek termése a vetőmagból még szelektorral sem távolítható el.) A vetőmagtermő táblákat minden módon gyomtalanítani kell. Sok vetőburgonya táblát kellett kizárni amiatt, mert a gazdaságok az idegenfajtájú vagy beteg bokrokat nem távolították el, nem végezték el a nagyon fontos tőszelekciőt. Sok kukorica pedig azért nem vált alkalmassá vetőmagnak, mert a vetésnél nem tartottuk be az izolációs távolságot, és a fajtiszta kukorica idegen beporzást kapott. A vetőmaptermés nagyobb gondot, több munkát és szakértelmet igényel. A vetőmagot előállító gazdaság vág szövetkezet több!et= munkája bőven megtérül egyrészt' a nagyobb felárakban, de légink kább az elithez még közelálló föd kozatok bővebb terméshozamában. Gondtalan, hanyag vetőmagterme-: lés esetén a termelő ezektől až előnyöktől elesik, de népgazdaságunk is károsodást szenved, mert az értékes növényfajták lassúbb ütemben kerülnek ki a köztermed lésbe. Az elmúlt év adatai alapján azonban igen sok vetőmagtermelő gazdaságot és szövetkezetei tud dunk felsorolni, ahol a vetőmagot, vagy vetőgumőt már a legnagyobb gondossággal termelték. Ezeknek a termelő nek vetőmagtáblái 100 százalékig alkalmasaknak bizonyultak úgy csíraképesség, mint fajta szempontjából a vetésre. Fordítsunk tehát ebben az évben kellő gondot a vetőmagtermelő területekre, hogy a következő évben najáttermelésű, jóminőségű magot vethessünk földjeinkbe. Az éhes földek óhajtják a trágyát £\ Szlovák-Gyarmati EFSz irodája ~ előtt több ember egy csoportba tömörülve hangoskodik. — Ez mégis csak nagy szégyen .Vargára — mondja az egyik. — Vargára? Szégyen ez minden egyes szövetkezeti tagra. Mit szólnak a maqánaazdálkodók, hogy készakaпю tesszük tönkre állatainkat — mondotta kissé szégyenkezve Jóri István, az EFSz elnöke. A vitatkozók között ott volt Varga István felesége is. Lehajtott fejjel hallgatott... A szövetkezet irodája szomszédságában Vargáék kis istállójában, Pampula Dezső járási állatorvos forgolódott ... — Vargáné!. — szólt az állatorvos, — lépjen csak ide! Az alig 35 éves fiatalasszony gyors léptekkel futott az állatorvos hívására. — Mikor borjazott ez a tehén? — Tegnap reggel. — Azóta már volt itt mellette valaki? — Igen, ma reggel is voltam. — Ma reggel? ... Ez igen szép... — És hói van a férje? — Elment Kékkőre, a járási nemzeti bizottságra hívták. IJ át csak az a szerencséje, hogy я * nincs itthon. Majd én megtanítanám, hogy kell az állatot gondozni. Mit csinálna, a közös állatállománnyal, ha reá volna bízva, ha még ennek az egy tehénnek sem viseii gondját, melyet a háztáji gazdaságában tart. — Hogy nem viseli gondját? Már hogyne viselné — ellenkezett Vargané. — Odaadjuk eléje reggel-este a szénát. Akkor még mit kellene tenni? A szájába marosak nem rakhatjuk a takarmányt-Az állatorvos fejcsóválva hallgatta Varaánét. Amikor megsokallta a mentegető szavakat, ismét megszólalt. — Mutasson csak abból a szénából amiből ez a tehén kapott. A fiatalasszony egy szempülantás alatt ott termett egv marék szénával — Ezt ette a tehén? — Hát mit evett volna, ha nincs más? — Már most látom hogy miért nem bír a tehén felkelni borjazás után. Van szivük, egv ilven hasznos tehenet hanyagságuk által tönkretenniJ Ennek a tehénnek jó takarmány, lóhere kellett volna. — Azt tudom. De amikor nincs szövetkezetünknek heréje — fejezte be szavait Vargáné. P izony úgy van, ahogy Vargáné mondja: nincs a Szlovák-Gyarmati EFSz-nek jó takarmánya. De miért? Azért, mert nem folytatnak tervszerű Gazdálkodást. Földjeiket nem művelik kielégítően. Nem vetnek elegendő takarmányt. És ha vetnek is. túl alacsonyak a hektárhozamuk, mert nem trágyázzák a vetést. A trágya éveken keresztül bent van аг istálló körül. Ott enyész el, földdé válik. Az éhes földek viszont óhajtják a trágyát. A tél folyamán a 90 hektár szántóföldből csak 5 hektárt trágyáztak meg. Pedig még egynéhány hektárt meg lehetne trágyázni a bennlévő trágyával. Ez azonban Balázs Pál mezei csoportvezető terve szerint továbbra is bentmaradt. — Ki az istennek volna most ideje a trágyahordással bajlódni. Azt sem tudja az ember, hogv mit tegyen, itt a vetés, utána jön az ültetés, annyi a munkánk, hogy a fejünk sincs ki belőle. Nekem is két funkció van a nyakamon és... — És mi volna, az a két funkció? — érdeklődtünk. — Mi? Én vagyok az agronómus is. — Igen? És mint agronómus, mit gondol, nem felelős azért, hogy a trágya nincs kihordva? elelős?... Mindenért én legyek a felelős? — De a két fizetést felveszi, ugye? — Fizetést?... Hát persze hogy felveszem ... — Ha pedig a fizetést felveszi, akkor becsületesen kell végezni az agronómusi teendőket. Nem szabad megengedni, hogy a trágiia továbbra is haszontalanul kárbavesszen. Ezt figyelembe kell venni agronómus elvtárs! Lakatos elvtárs vedig, mint járási instruktor ne a szöi:etkezet irodájában töltse az ideiét, hanem те íven a tagok közé, hallgassa meg észrevételeiket és jó szervező munkával a járási és helyi nemzeti bizottság segítségével mielőbb orvosolják a Sz'o. vák-Gyarmati EFSz-ben felmerülő hibákat. Zatvkó J. ■ÉÉkiMaia
