Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-03 / 14. szám

8 VWdnfivM ms. ápfflb * A négyzetes kukoricavetögép működése A központi tervhivatal múlt évi határozata alapján az állattenyész­tés ie„les. tésének érdekében Szlo­vákiába!, ez évben kukoricát több mint 10 ezer hektáron négyzetes vetéssel termelünk. Ezért az év ték. A traktorvontatású kultivá­­torral történő kapálásnál azonban a csatlakozó soroknál mutatkozó pontatlanságok miatt ez a mód­szer nem megfelelő. Valamivel pontosabb a vetőpuskával történő négyzetes vetés. De ez sem kielé­gítő eljárás. A nagy munkaerő­­igény és azok pontatlan munkája miatt. Az új talajvezérlésű négyzetbe vetési rendszer teljesen eltér az eddigiektől, amely a négyzetbe ve­tés igényeit kielégíti. A jól előké­szített bevetendő területen a ve­tőgép haladási irányára merőlege­sen, barázdanyitókkal a sortávol­ságnak megfelelően 10—12 cm mélységű barázdákat nyitnak. A barázdák irányára merőlegesen történő vetéskor a gabona vet őre szerelt különleges csoroszlya a két barázda között saját súlyánál fogva néhány cm mélységig beha­tol a talajba. Ilyenkor a csoroszlya alsó részén lévő csappantyú zárva van. A vetőszerkezet azonban fo-A csoroszlya a vezérlő barázdákra merőlegesen halad, két ba­rázda között saját súlyánál fogva néhány cm-nyi mélységig behatol a por­hanyított talajba. lyamatosan adagolja a magokát. Ezek a csappantyúk fölött gyűlnek össze. Továbbhaladva a csoroszlya elején megkezdték Szlovákia több mezőgazdasági gépgyártó üzemé­ben a kukorica négyzetes vetésé­hez szolgáló magyar típusú vető­­csoroszlya-sorozat gyártását. — Március végéig kb. 1600 drb ké­szült el. A négyzetbe vetés nem új mód­szer. A legrégibb négyzetbe vetési eljárásnál a bevetendő területet keresztben és hosszában megvo­nalazzák. Keresztezési pontokban kapával lyukakat vágnak, magokat a mélyedésbe dobják és sarokkal betapossák. Ez a legősibb mód­szer igen jól bevált addig míg a A csoroszlya beleesett a barázdába, a csappantyú elfordult kapálást fogatos kapával ’ végez- csak körül- a £elette felgyülemlett magok behullottak a barázdába. a A vetőcsoroszlya szerkezete. Ipari hulladékból trágya . . . beesik a barázdába, — talp és a magtakaró két barázda között van. A csoroszlya esése közben pedig a barázda partján fönnakadó talp a csap körül elfordulva kinyitja a csappantyút. Ezáltal a barázdába ejti a fölötte felgyűlt magokat. Továbbhaladáskor most már a talp esik a barázdába, ugyancsak el­fordul a csap körül, de ellenkező irányban és ezáltal a csappantyú­val elzárja a csoroszlya nyílását. Ezek után a magtakaró a barázdá­ba hullott magokat földdel beta­karja. Ez az új magyar gép a világ első talajvezérlésű négyzetbe veté­si gépe. A vetőcsoroszlya elvi működését az 1. és 2. ábrán szemléltetően láthatjuk, a szerkezeti összetétele pedig a 3-ik ábrán van vázolva. 1. ábra: csoroszlya éle. 2. ábra: talp, és a csappantyú. 3. ábra: magtakaró. A kémiai iparban 1950-től kezdve folytatja munkáját az Iparhulladékok Kivizsgáló Intézete, melynek feladata tanulmányozni az egyes ipari hulla­dék anyagok tulajdonságait. Az inté­zet ezideig számtalan eredménnyel büszkélkedhetik. Különböző hulladé­kok nemes tulajdonságainak felisme­résével nagy mértékben hozzájárul hazánk fejlődéséhez. Legutóbb a kivizsgáló intézet új javaslatot terjesztett elő a dohány­feldolgozásnál keletkező dohánypor felhasználására, mely az egyes gyá­rakban használhatatlan anyagként volt felhalmozódva. A dohánypor a javas­lat szerint értékes alkatrésze lesz a VITAHUM nevű műtrágyának, ugyan­is a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy értékes ásványi anyagokat tartalmaz és nikotintartalmával pedig a káros rovarokat távol tartja a növény gyö­kérzetétől. A tej gépi hűtése A tej hűtését ezideig csövekben hű­tővíz áramlásával végezték ezeknek и hűtőé n írnek túlságosan öss* tett Í .«.rk* / te miatt 47 »ifW’H- «I *ra ma grs volt Ezt figy I önbe véve a prágti Hűtőgépek kivizsgáló intézetében egy új hűtőgépet szerkesztettek, mely egy hűtőedényből, hűtőszerkezetbői és egy vízmelegítő tartályból áll. A te­jet kiürítésig a hűtőedényben plus 5 C fokon tárolják. Az edény tisztí­tását melegített vízzel végzik el. A hűtőgéDeket a Fríegera nemzeti vállalatnál tejcsarnokok és tejbegyűj­­tőhelyek részére készítik. Az újfajta gép iránt külföldön is nagy érdeklő­dést tanúsítanak, ami a fejlett hűtö­­iparurk bizonyítéka. Mezőgazdasági számolóléc Nemrégen kezdték meg a tökélete­sebb típusú, új mezőgazdasági szá­­molölécek elárusítását. A léc segít­ségével egyszerűen és gyorsan lehet kiszámítani bármilyen csoportba tar­tozó munkaegységek számítási műve­leteit, valamint sok más számítást, melyek másképpen nehéz munkát és sok időt igényelnek. Továbbá a lécről leolvashatjuk az egyes állatfajták el­­lési idejét is. Ez a léc különösen me­­zőgazdasgái könyvelők kitűnő segéd­eszköze lehet, termelőszövetkezetek­ben állami gazdaságokban gépállo­másokon s mindenütt ahol mezőgaz dasági munkálatokkal foglalkoznak. A mezőgazdasági számolóléc meg­rendelhető a következő cím alatt' „Technická prodejna, Praha II., Prí­­kopy 8." A dübörgő traktorok nyomában Szlovákia dolgozó parasztsága az idén azzal dicsekedhetik, hogy ők sürgetik a tavaszt és nem a tavasz sürgeti őket. Az utóbbi évek tapasz­talatai meggyőzték földműveseinket, hogy a bő termés egyik előfeltétele až idejében elvégzett tavaszi szántás-vetés. De' meggyőződtek arról is, hogy a tavaszi szántás-vetést csak úgy lehet idejében és zökkenőmentesen el­végezni, ha azt alapos előkészület előzi meg. A gép- és traktorállomások dolgozói, amilyen türelmetlenül várták a tavasz érkezését, épp olyan lendülettel vetették magukat a munkába. Ma már szerte-széjjel az országban, minden község határa hangos az erő­gépek dübörgésétől. Lázas sietséggel szántnak-vetnek, hogy behozzák azt a késést, amit a lustálkodó tél okozott. Tornaiján köszöntött be leghamarabb a tavasz A besztercebányai kerületben, Tor­naiján köszöntött be leghamarabb a tavasz. A hosszú télnek van jó oldala is — mondja Adamovics elvtárs, a tornaijai gépállomás főagronómusa. — A múlt évvel szemben, idén sokkal több csapadékkal rendelkezünk és ez előnyt jelent a tavalyi száraz tava z­­szal szemben.“ Március 26-an — tehát a megszo­kottnál egy hónappal későbben — kezdték meg a vetési munkálatokat. A szántást és a tala.jelőkészítést négy nappal előtte kezdték el. Ma már — három traktorosb'igád kivételével — a gépállomás valamennyi brigádja be­kapcsolódott a tavaszi munkákba A traktorosok munkakedvét legjobban az bizonyítja, hogy alig pár nap alatt 355 hektár földet szántottak meg és fo­­gasoltak. A legjobb eredményt eddig 0 rima­­szécsi brigád traktorosai érték el, akik egymaguk 110 hektá. földet ké­szítettek el a tavasziak alá, és ők ve­zetnek a járásban a vetési munkák­ban is. A gépállomás a szövetkezeti tagok­kal összesen 3.800 hektár föld meg­művelésére kötött szerződést. Ezt a feladatot — az északibb fekvésű trak-Nagymegyer vezet a A BRATISLAVAI KERÜLETBEN eddig a legjobb felkészültségről a nagymegyeri szövetkezeti tagok, gép­állomási dolgozók és az egyéni gazdál­kodók tettek tanulságot. Az egész kerületben a tavaszi mun­kákra va’ó felkészültséget legjobban az a tény bizonyítja, hogy március 28-ig a kerület 7 szövetkezete befe­jezte a tavasziak vetését. A kerület­ben eddig 2.215 hektár árpát, 75 hek­tár tavaszi búzát, 36.5 hektár zabot, 30 hektár borsót és 7 hektár mákot vetettek el. Ebből a mennyiségből a gép- és traktorállomás dolgozói 1.S49 hektárt szűksorosan, 77 hektár tava­szi gabonát pedig keresztsorosan ve­tettek el A traktorosok ezenkívül 4 ezer hektár hold földet fogasoltak és hengereltek meg. Az egyénileg gaz­dálkodó földműveseknek a mai napig 67 hektár tavaszi árpát és 3 hektár zabot vetettek el. A nagymegyeri járásban a tavaszi munkák elvégzésére 92 kerekes trak­torosbrigádokat is beleértve — 10— 14 nap alatt szeretnék elvégezni. A meggyarapodott feladat-kát a munka sürgőssége miatt két műszakban vég­zik. Éjjel főképpen a talajelőkészités, szántás, fogasolás és hengerelés fo­lyik. nappal pedig a vetést végzik. Legelőször a tavaszi búzát vetették, majd utána az árpát és ennek elvég­zése után ke ül sor a tavaszi szemes­takarmányok etetésére. A tavaszi idényben nagy hasznát veszik a most érkezett újfajta Zetor­­gépoknek, amelyek szántáson és ve­tésen kívü1 növényápolási munkákra is alkalmasak. A gépállomás vez-etői u tavaszi csúcsmunkák síma lefolyása érdekében még a télen pontos mun­katervet dolgozott ki. amelyet bri­gádközpontok szerint részleteztek, a brigád pedjg a traktorosokkal meg­tárgyalta, megvitatta és fölbontotta. A gondos szervező munka eredménye­képpen ma már minden traktoros tisztában van feladatai teljesítésével. A gépállomás agronómusainak szerve­ző munkáját mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy 54 szö­vetkezettel és 350 egyénileg dolgozó kis- és középparaszttal kötöttek szer­ződést a tavaszi munkák elvégzésére, tavaszi munkákban tort és 33 lánctalpas erőgépet vetet­tek be. A traktorosok a ta’ajelőké­­szítést 17 gépcsoporttal végzik, amc­­yeket főképpen fogasokból állítottak össze. Ezenkívül 32 olyan gépcsopor­tot is alakítottak, amely egyidöben hengerel és fogasod. A vetést 19 há­rom vetőgép-boi álló gépcsoporttal végzik. A gépállomás körzetében a legjobb eredményt a csicsói traktorosok érték el akik a tavaszi munkák tervét hét­főn reggelig 29.9 százalékra teljesí­tették. A legnagyobb teljesítményt Nagy Emü traktoros érte el, aki KD-35-ös lánctalpas erőgépével 3 vetőgépből álló gépcsoportjával na­ponta átlag 29 hektárt vetett be. Gál Viktor traktoros Skoda 30-as gépé­vei naponta 23.5 hektárt vet be. Az éjjeli műszakban a legjobb ered­ményt Planter József és Molnár Vendel ekecsi traktorosok érték el, akik Zetor 25-ös gépükkel éjjeli mű­szakban át’ag 14 hektár tavaszi gabo­nát vetettek el. Éjjel végzik a talajelőkészítést A nagymihályi gépállomás trakto­rosai naponta kémlelték a határt: mikor szikkad meg a talaj és mikor mehetnek ki a gépekkel. A tavasz késett és ezért most több gondjuk van a traktorosoknak. Feladataikat rövidebb idő alatt kell elvégezniük. A hosszú várakozás után végül is cselekvésre került a sor. Elhatároz­ták, hogy meghosszabbított műszak­ban, két váltásban dolgoznak. Ahol csak tehetik, segítik az egyénileg dolgozó parasztokat. Éjjeli műszakban végzik a szántást és a talajelőkészí­tést, nappal pedig a kényesebb mun­kát, a vetést végzik. A brigádközpon­tok traktorosai a burgonya és a ten­geri négyzetes-fészkes ültetésére és a talaj előkészítésére 14 gépcsopor­tot készítettek. A tavaszi munkák időbeni és gyors elvégzése érdekében öt együttes és 67 egyéni kötelezettségvállalást tet­tek. A vállalásokat főképpen a terv túlteljesítésére, üzemanyagtakarékos­ságra és az üzemzavarok csökkentésé­re irányozták. A vállalások összérté­ke meghaladja a 103.000 koronát. Egy nap alatt 65 hektárt megművelnek A köbölkúti gépállomás traktorosai talajelőkészítési munkálatokkal fogla­latoskodnak. J^z erőgépek teljes ki­használása céljából 6 fogasoló egység­ből gépcsoportot készítenek A foga­solással egyidőben egy és ugyanazon géppel hengerezést is végeznek. Ke­rekes József és Kurucz István DT-54- es hernyótalpas gépre szerelt gépcso­porttal 15 méter szélességben műveli meg a talajt, Ezzel az újítással 24 óra alatt, éjjel-nappali műszakban — 65 hektárt müveitek meg. A gépállo­más lelkes munkaegyüttese a vetés határidejét 6 nappal szeretné lerö­vidíteni. Hogy ezt elérhesse, a 34 hernyőtalpas erőgéppel két műszakban fognak dolgozni. Vasárnap sincs megállás A KÉKKŐI JÁRÁS SZÖVETKEZE­TEINEK TAGJAI a tavaszi munkák meggyorsítása céljából szombaton és vasárnap is egész nap dolgoztak. A egnagvobb élénksée a szlovák-gvar­­mati szövetkezetben mutatkozott, ahol a szövetkezeti tagok saját fogataik­kal és traktorosok segítségével két nap alatt 8 hektár tavaszi árpát, 7 hektár zabot vetettek be. A kovácsi szövet­kezeti tagok a talaj előkészítésére kihasználták az éjjeli műszakot is. Az előkészített földbe 26 hektár árpát szűksorosan vetettek. — A kiskar­­csai szövetkezeti tagok a tavaszi ár­pán és búzán kívül egv hektár má­kot is elvetettek. A kolári szövet­kezeti tagok sem akarnak lema adni. A vetés alá eddig minden földet meg­műveltek és 8 hektár tavaszi árpát elvetettek.

Next

/
Thumbnails
Contents