Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-09 / 2. szám

1955. január 9. Földműves 5 A zselízi járás két szövetkezetéről A tíissalói EfSz-ben betartották az alapszabályt — gazdag a zárszámadás A késönkel/J decembervégi nap aranyló sugarai hidegtől reszketve, csókolták végig a rónaságot. A fény­­csóvákat milliónyi tüzvesszők'ént tük­rözte vissza a sok esőtől megáradt Garam vize. A határ egyhangú, vál­tozatlan arculatát csak az itt-ott lát­ható csenevész füzesek és fehértör­zsű nyírfák tették érdekessé. A vég­telen kék messzeségben inkább sej­tette, mint látta az ember a hatal­mas hegyláncokat, melyek ormaikon fehér hókoronáikkal úgy hatottak, mint a természet élő őrszemei a téli álmát alvó vidék felett. Ami a leginkább gyönyörködtette a szemet, az a gondosan megművelt ha­tár volt. A kissalói földművesszövet­kezet dolgozói gondoskodtak arról, hogy az őszi szántás-vetést agrotech­nikai határidőben végezzék el. Tud­ják. hogy az idejében végzett vetés nem marad adósa a gazdának. 1953 Őszén is időben vetettek, de meg is látszott ■ az eredmény a tavalyi hek­tárhozamokon. Gabonából átlagosan 25 mázsát takarítottak be, minden hektárról. A szövetkezet nem nagy, de annál figyelemreméltóbbak elért eredmé-. nyei. A 442 hektárnyi földből való­ságos aranybányát teremtett a hatvan szövetkezeti tag szorgalmas keze. Már 1953-ban is Kissalón volt a zselízi járás legjobb szövetkezete. A bea­dásban mindig elsők voltak és az el­múlt évben a kötelező beszolgáltatá­son kívül négy vagón gabonát, 70 mázsa sertéshúst. 17 mázsa marha­húst és 50 mázsa heremagot adtak államunknak. Cukorrépából átlagosan 300 mázsát termeltek hektáronként. Az ilyen eredmények aztán ontják a pénzt a közös pénztárba. Nincs is baj a fizetéssel, mint egyes szövetkezetekben. Minden hó­napban rendszeresen kifizetik a le­dolgozott munkaegységek 50 százalé­kos pénzértékét. A munkaegységek tervezett értéke 24 korona volt, te­hát 12 koronát fizetnek ki egy mun­kaegységre előlegben. A pénzügyi terv teljesítése a bevételek és kiadások összesítése és a szövetkezet folyó­számlája azt mutatják hogy évvégi zárszámadáskor bőven lesz még osz­tani való a tagság között. Nem kevesebb, mint 400 ezer ko­rona kerül elosztásra a kissállói szö­vetkezeti dolgozók között Várják is nagy örömmel az évvégi zárszámadás napját amely ebben a hónapban lesz. Nagy nap lesz ez a szövetkezeti ta­gok életében1 Hiszen vannak oli/an becsületes szövetkezeti dolgozók, mint Csonka János, aki családjával együ't majdnem minden hónapban megke- | reste a 2.000 koronát előlegben. Aki vedig sok előleget kapott annak el­számoláskor is sok pénz üti markát Csonka János 1951-ben 3 hold földön gazdálkodott. Alig bírt létezni. A beadást soha sem tudta teljesíteni Csak akkor fordu’t jobbra sorsa, ami­kor belevett a szövetkezetbe. А г el­múlt évben 50 mázsa gabonát kere­sett a szövetkezetben és most több. mint 10 ezer korona elszámolásra számít. Rajta kívül sokan vannak még. akik 8—10 ezer koronát kapnak zár­számadáskor egészévi szorgalmas mun­kájukért. Szalag András, Szűcs István, Gubic János és úgyszólván az egész tagság vallja, hogy ilyen jó dolguk még soha sem volt. Nem csoda tehát, hogy naponta keresik fel a magán­gazdálkodók a szövetkezet elnökét, hogy szeretnének belépni a szövetke. zetbe. Azonban az elnök csavaroseszü ember ám! Nagyon megnézi, kit vehet fel a tagság a virágzó szövetkezetbe. A szövetkezeti tagok mindenből megkapták tervezett természetbeni já­randóságukat. Azonkívül az állatállo­mány részére is megvan az egészévi szemestakarmány-készlet. Szálas- és sUóUtbarmányuk is van bőven, nem okoz nekik gondot a hosszú téli idő­szak. Állatállományuk mind számbe­lileg, mind pedig minőségileg egyezik a tervvel. A következő években nem is igyekeznek növelni az állatállo­mányt. inkább az állatok hasznossá­gának növelésére helyezik a legfőbb súlyt. igazán szép és figyelemreméltó eredmények ezek, de a szövetkezet tagjai nem elégszenek meg ennyivel. Az elmúlt évben nem teljesítette a szövetkezet a pénzügi/i tervet, mert több állati terméket akartak eladni szabad áron, mint amennyire a szö­vetkezet valóban képes volt. Ennek az lett az eredménye, hogy a terve­zett 24 korona helyett, csak 21 ko­rona lett a munkaegység értéke. Ha tavalyi tervüket reálisan kidolgozták volna, akkor most 12 korona oszta­lékot fizethetnének a tagoknak min­den ledolgozott munkaegységre. A hároméves fejlődési tervet a tag­sággal közösen dolgozták ki. A mun­kaegység értéke ebben az évben is 24 korona lesz. de minden tag úgy fog dolgozni, hogy ezt az értéket tel­jes egészében elérjék. A jövőévi zár­számadáskor 12 koronát fizetnek ki minden munkaegységre. A három­éves fejlődési terv keretében 1957-re már 28 koronát terveznek. Ennek eléréséhez megvannak a kellő alap- I feltételek, csak még jobban, még oda­­adóbban és észszerűbben kell gaz­dálkodni. mint ezidáig. Ez nem lehetetlenség, hanem öröm­teli valóság. Ilyen eredményt minden szövetkezet elérhet, ha úgv betartja a mintaalapszabályokat, mint a kis­­sallói F.FSz. Ott nincs pazarlás nine<■ egyenlősdi. A közös vagyont védik mint a szemük fényét: De meg U van az eredmény! Virul, épül, gaz­dagszik a kissállói szövetkezet. Az évvégi leltározás, elszámolás termelési tervek kidolgozása és a • mindennapi munka hevében ^em fe­ledkeztek meg arról, hogy közeledik a H. országos szövetkezeti konferencia napja. Annak tiszteletére kötelezett­séget vállaltak, hogy az első negyed­évi beadásukat — gabonán kívül — a kongresszus napjáig 100 százalékra teljesítik. Ez nem könnyű dolog, de közös akarattal minden lehetséges. A kissállói szövetkezet helyes utat választott• a haladás útját. Terveinek elérése még egyszerűbb lesz. ha a jövőben is úgy betartja az alapsza­bályokat. mint az elmúlt években. — Még nagyobb mértékben ke1' bele­zetni az új munkamódszereket, még jobban ki kell szélesíteni a szocialista munkaversenyt és a tagságot anyagi­lag érdekeltté tenni, hogy minél többet teremeljen. Minden munkában szem előtt kell tartani a X. pártkon­gresszus határozatait és azoknak meg­felelően kell cselekedni, mert egye­dül azok adják meg a szilárd alapot a nagyüzemi даг-dálkodás sikeres fej­lesztéséhez és a jómód, eléréséhez. Várad kövesse Kissarló példáját Sűrű nagy pelyhekben, méltóságtel­jesen hull a hó. Belepi a házakat, a mezó fehér lesz s az őszi búza haj­tásai, amelyek még pár órája szemet­­gyönyörködtetően zöldeltek, lassan el­tűnnek. Csak egy-egy fekete rög lát­ható a határ őszi tarkaságából. A hóval takart földek között, Kis­várad határát kettészelve, apró hullá­mokat vetve folyik a Garam vize. A víz mellett elterülő föld jó termést adhat a váradiaknak. A határ nagy­része síkság, csak messziről látni kis­­sebb hegyeket, ami szép látványt nyújt a fehér hótakaróval a csúcsu­kon. A szövetkezeti tagok a határ gaz­dái A földeken gépek dübörögtek a mélyszántás befejeztéig. Gépek vágták le a kórót megkímélték a tagokat még sok egyéb nehéz munkától. Meg is vannak elégedve Antal Ernő bri­gád ve-'e tövei és a brigád összes tag­jával. Tavaly nem ment így a munka, sok szántatlan föld maradt tavaszra. Ez évben a vetést sűrüsorosan, időre elvégezték a 133 hektár földön. A traktorosbrigád tehát becsületesen el­végezte feladatát, de nem mondhat­juk el ezt a szövetkezetről. Az EFSz vezetősége elkészítette a há° • 'inéves fejlődési tervet, de a ta­gokat sem előtte, sem utána nem kérdezték meg. Már rég ott fekszik a járási szervek asztalán, de naga Pólya Lajos csoportvezető, aki egyben alelnök is. sem tudja, mi van a terv­be beleírva. Hiába kérdezed tőle, mennyivel növelik a termést jövőre. — Én úgy gondolom — mondja — 1957-ben is 8 korona lesz az előleg Az elszámolás? Ahogy gazdálkodunk Több vagy kevesebb. Tavaly a nyolc­­noz két koronát kaptunk osztaiéku1 ez évben kapunk-e, nem tudjuk Ed­dig 22.000 korona van a bankban, de mi az a 40.000 munkaegységre. A számok valóban azt mutatják hogy kevesebb a pénz most mint ta­valy volt pedig a Garam-menti határ mhbet is adna mint 8 koronát mun­л egységenként. Jó termésünk volt, mondja Pólya csoportvezető. Mind gabönából, mind a kapásokból, sertéshúsból 100 száza­lékra teljesítettük a beadásunkat. Sőt sertésből 25 darabot, kukoricából 100 mázsát adtunk terven felül. Ezek szerint voltak eredményeik a váradiaknak, de mégsem kielégítőek, mert a 8 korona előleghez terv sze­rint még 8 járna, amire pedig semmi kilátás nincs. Hol van tehát a hiba'' A váradiak a tehenek betegségére hi­vatkoznak. Igaz, ha a tehén elvetél, kevés a tej, de a baj már múlófélben van, ezért hiba máshol is akad, nem­csak a teheneknél. Hiányos a munka­szervezés s nem tartják be a minta­­alapszabályzat minden pontját. Mind a növénytermelésben, mind az állat­­állomány gondozásánál vannak súlyos hiányosságok. A legelső hiba az, hogy a két csoport között csak látszólag vannak a földek szétosztva. Ezt bi­zonyítja az is, hogy az őszi gabona­féléket a két csoport együtt vetette. Tavasszal a kapásokat szétmérték és egyéni művelésre is kiosztották a cso­portvezetők, de nem tettek különb­séget a munka és munka között. Vök olyan tag, akinek térdigérő gyom foj­togatta a kukoricáját, cukorrépáját s ugyanannyi jutalmat kapott, mint aki .jól megmunkálta a maga részét. A pótjutalmat helytelenül osztották szét, mert nem vették tekintetbe, hogy ki mennyit termelt, hanem azt, hogy mennyi munkaegységet dolgozott le. Ez nem serkenti a tagokat jobb mun­kára, magasabb termés elérésére, ha­nem csak sok munkaegység szerzésé­re. A vezetőségnek tudnia kellett vol­na. hogy pót jutalom csak annak jár, aki saját területén többet termelt a tervezettnél. Azt sem nézték jó szem­mel a becsületesen dolgozó tagok, hogy egyesek sohasem tértek haza a határból üres kézzel. Persze, ha a mezei 6r jelentést tett a dologról, a vezetőség szemethúnyt és a közös va­gyon fosztogatóit nem büntette' meg. így nem szilárdulhat, nem erősödhet a váradi szövetkezet Nem csoda te­hát. ha a 8 korona évről-évre 8 ma­rad és nem növekszik a munkaegység értéke 15—20 koronára. Az is rossz fényt vet a szövetkezetre, hogy a kulákok a tagság soraiban jó kulákká, szorgalmas munkásokká vedlettek s a vezetőség nem veszi észre azt, hogy „kutyából nem lesz szalonna“. Akiket kizártak, egyenként azok is visszaszi­várognak, mint Hőnyi Lajos 40, s Pó­lya Zsigmond 30 hektáros kulákok. A szövetkezet elnökének, Pápis Jánosnak következetesebbnek kellene lennie s nem lenne szabad megalkudnia az osz­tályellenséggel. Vggy talán nem ér rá az ilyen dolgokkal foglalkozni? Ta­nácsos akkor, hogy mondjon le az agronómus tisztségéről, mert a 700 hektár földhöz okvetlen kell egy kü­lön agronómus s lesz is dolga éppen elég. Az elnök pedig fektessen na­gyobb súlyt a munkaszervezésre és az alapszabály betartására. A három­éves fejlődési terv kidolgozásához is szükség lett volna a tagok javaslatá­ra, elkészítése után pedig meg kellett volna ismertetni velük annak minden pontját, hogy magukévá tegyék és tudják, vajon munkájuk után milyen gazdag s erős lesz szövetkezetük 3 év múlva. Nem kell félni a gyűléstől, a kritikától, a tagság véleményétől. Itt az ideje, meg kell csinálni az évi tervet, közeledik a II. országos szö­vetkezeti kongresszus, el kell a tag­sággal beszélgetni, a kongresszus fon­tosságáról s meg kell tőlük kérdezni, vajon milyen javaslataik vannak a jö­vő évre. Egészen biztos, hogy lesznek egészséges elgondolásaik, megoldanak olyan problémákat is. amelyeket a szövetkezet vezetősége nem tud. vagv nem akar megoldani. Minden feltételük megvan a váradi EFSz tagjainak, hogy a hároméves tervnek megfelelően fokozzák termé­süket, növeljék bevételeiket, csak a fennálló hiányosságokat kell kiküszö­­bölniök. Ha ezt megteszik. biztos, hogy jövő ilyenkorra jobban, nagyobb 1 örömmel készülnek majd az évzáró gyűlésre a szövetkezet tagjai, mert lelkiismeretes, jó munkájuk nyomán a 8 korona előleghez megkapják a 8 korona osztalékot is. T. V. — S. G. A Komárom-járási V. szövetkezeti konferencia küszöbén Január második felében jön össze a Komárom-járási legjobb szövet­kezeti dolgozók küldöttsége, hogy megtartsa az V. járási szövetkezeti kon­ferenciát. Kiértékelik az elmúlt év eredményeit s egyben irányt szabnak az új esztendőre, hogy minél előbb megvalósítsák a X. pártkongresszus ha­tározatait. A konferencia főként azokat az eredményeket fogja értékelni, melye­ket az új munkamódszerek alkalmazásával értek el a járás szövetkezeti dolgozói. Azon munkamódszerek terjesztését, amelyek sikerrel jártak, a szövetkezeti konferencia támogatni fogja, hogy a járás összes szövetkezete alkalmazza azokat. A nagykeszi szövetkezet dolgozói bi­zonyosan beszélni fognak arról, hogy milyen módszerrel értek el 415 má­zsás cukorrépatermést hektáronként. — ugyanúgy Ifjúság Falúja is. ahol ugyanebből 465 mázsa volt a hektár­­hozam. A gadóciaknak ugyancsak lesz mivel dicsekedniük: a szövetkezet az év vé­gére 5 koronával emelte a munkaegy­ség tervezett értékét. A gadóci EFSz sertésetetöi beszámolnak arról ho­gyan segített a Surikov-mődszer, amely a sertéshús tervenfelüli beadá­sát tette lehetővé. Beszélni fognak a növendékbikák gyorshízlalásában elért eredményekről, melyek elősegítették a marhahús tervenfelüli beadását. A megyercsiek és örsújfalusiak ta­núskodni fognak arról, hogy a rőtju­talmazás bevezetése a tagoknak is, meg a szövetkezetnek is jó eredmé­nyeket hoz. A jó terméshozamok nagyban köszönhetők a pótjutalmazás bevezetésének. Az aranyosi EFSz dolgozói, — az évek óta bevált jó gazdák — beszá­molnak arról, hogyan dolgoztak ь szö­vetkezet földjein és az állattenyész­tésben, hogy immár negyedik éve 20 koronán felül kapnak munkaegységen­ként. A felaranyosiak bizonyosan beszá­molnak arról, hogy mit kell tenni a járás szövetkezeteinek annak érdeké­ben, hogy a Malinyinova-módszer se­gítségével minden szövetkezetben ma­gas tejhozamot érjenek el. A gútai EFSz ismerteti majd gazdag tapasztalatait a munka helyes szerve­zése terén, melynek segítségével az „óriás-szövetkezetet” olyan sikerrel vezette, hogy beadási kötelezettségé­nek a legelsők között tett eleget já­rási viszonylatban. Ez sikerült annak ellenére is, hogy a többezer darab­ból álló állatállományukat a múlt. év­ben a tervezett létszámra kellett e­­melni. A többi EFSz-nek is lesz miről be­szélnie. Hogyne lenne, mikor a ko­máromi járás összes EFSz-е magasan túlteljesítette árpa, kukorica, cukor­répa, len, kender és egyéb termények beadási tervét. A konferencia ki fogja értékelni szövetkezeti dolgozóink gazdag ta­pasztalatait, melyeket a nagyüzemi gaz­dálkodásban szereztek. De bizonyára felfedi a hiányosságokat is, különösen az állattenyésztés terén, amelyből já­rási méretben nem teljesítették a ter­vet, s közel 10 ezer liter tejjel ma­radtak adósai az államnak. Ezen a járási szövetkezeti konfe­rencián felfedik a jutalmazás terén elkövetett hiányosságokat is, ami s­­gyes szövetkezeti tagok elégedetlen­ségét eredményezte. Az 1954-ben szerzett tapasztalatok szemléltetően mutatják, hogy ahol helytelen volt a jutalmazás és nem tartották bé az alapszabályokat, ott nem is születtek jó eredmények. Szükséges, az, hogy a konferenciá­ra olyan dolgozókat jelöljenek a tag­gyűléseken, akik saját tapasztalatai­kat átadják a konferencia részvevői­nek. Fontos, hogy elmondják, milyen módszer alkalmazásával érték el ki­váló eredményeiket, hogy a jelenlévők gazdag tapasztalatokkal hazatérve fel­használhassák azokat a saját szövet­kezetükben. A közös cél a többterme­lés és a szövetkezeti dolgozók jólé­tének emelése. Ezzel tesszük erőseb­bé országunkat és ezzel harcolunk a békéért, jobb holnapunkért. Ludovit Kvas. Gondosan kezeljük borainkat A borok betegségét csak abban az esetben tudjuk megakadályozni, vagy eltávolítani, ha idt'ben felismerjük azok eredetét, mint például: 1. A bor virágosodása; a myeoder­­ma vini élesztőhöz hasonló gomba (borvirágpimpó) okozza. A bor felü­letén szürkés-fehér hártyát képez, amely kezdetben fátyolszerú', vékony, áttetsző, később vastag, ráncos, majd merev lesz. A vékonv hártya alatt a bor egészen tiszta. Az idősebb hár­tya a bor felszínén szétszakadozik és zavarossá teszi. A borvirág csak a levegő jelenlé­tében szaporodik. Ezt elősegíti a meleg pince (15 Celsius fok), de hi­degebb pincében is terjed, különösen a fiatal, alacsony alkoholtartalmú bo­rokban. A 12 százalék szesztartalmú, vágy ennél erősebb borok ritkán vi­rágosodnak. A virágos bort a hár­tyától meg kell szabadítani. Mikor a bor még tiszta, a kezdődő hártya át­szúrásával töltsük fel a hordót, akár lopón, akár hosszúszárú tölcséren úgy, hogy a beömlő bor mélyen a hártya alá kerüljön. A felemelkedő hártyát távolítsuk el. Ha a bor már zavaros, azt meg kell szűrni, s a kiürült hordót ala­posan ki kell tisztítani, forrázni, gő­zölni. Az ízében megromlott bort le­hetőleg keményebb borral töltjük fel. de biztosabb a megelőző védekezés, vagyis a gondos borkezelés, ami a legjobb ellenszer a bor virágosodéba ellen. 2. A bor ecetesedése: Okozói az ecetbaktériumok. A bor felületén fi­nom, alfe látható hártya képződik, amely néha nyálkás, porszerfí lehet, s néha az edény falaira is lerakódik. Ezek a baktériumok a borban lévő alkoholt ecetsavvá és vízzé bontják fel. Szaporodásának kedvez a meleg pince, magas erjedési hőmérséklet és az alacsony alkoholtartalom. Az olyan bor, amelynek szesztar­talma meghaladja a 15 fokot, ritkán ecetesedik. Az ecetesedéstől megóv­hatjuk a bort, a termés gyors feldol­gozásával, helyes erjesztéssel, tiszta­sággal, gondos feltöltögetéssel. a hor­dók szakszerű kezelésével, a gyen­gébb boroknak pedig kénezett hor­dóba való átfejtésével. Az ecetesed!’ bort azonnal pasztőrözni kell. mert másképp teljesen tönkremegy. Be­rendezés hiányában erős kénezés (15-20 gr./hl. /káliummetabisulfid) is alkalmazható a baktériumok elpusz­títására. A keletkezett ecetsav azonban ben­­nemarad a borban, amit nem lehet kivonni belőle. A borban lévő ecet­savat pasztőrözés után házasítással, áterjesztéssel lehet eltávolítani. Na­gyon ecetes bort csak ipari célokra (párlat készítés, ecetgyártás) ' lehet felhasználni. Az ecetes bor hordóját gondosan ki kell gőzölni és mosni, hogy tovább ne fertőzzön. 3. Penészíz és dohosság: igen gyak­ran előforduló bőrbetegség. Mindig a tisztaság hiányára, hanyag hordo­­kezelésre mutat. A penészíz és a do­hosság származhatik a penészes, do­hos hordótól, a palackokban a rossz dugótól, melyet a penészek behálóz­tak. A bor íze és szaga ilyenkor kel­lemetlen. penész- és dohizü. A pe­nészíz inkább friss, fiatal élöpené­­szekből ered. viszont, ha üres hor­dóban a penész régi, s a hordó anya­gának szöveteibe behatolt, benne a bor dohos lesz. Tisztasággal és a hor­dó szakszerű kezelésével könnyen megelőzhető az ilyen bőrbetegség. Enyhébb esetben fejtéssel, szellőz­tetéssel, kénegezéssel és szűréssel mérsékelhetjük a bőrbetegségeket. Más esetben aktív szénhez (antiodor) kell folyamodnunk. (100-tól 300 gr­ig egy hl-re). 4. Seprőíz; meleg pincében az egészségtelen termésből nyert borok seprője hamar bomlásnak indul. A bomlási termékek szaga megrontja, és seprőízüvé teszi a bort. Ez meg­előzhető. ha idejében fejtjük és jó pincében tároljuk borainkat. A sep­­röíz a bor alsóbb rétegeiben mindig erősebb, azért óvatosan k»u fejteni. Szűréssel, derítéssel, szénkezeléssel, áterjesztéssel javíthatjuk. Erősen sepröízű borból csak silány minőségű párlat főzhető. Mindezeket a tényezőket figyelem­be kell venni és ügyelnünk kell az egyes bőrbetegségek időben történő felismerésére. Különösen nagy gondot kell fordítani a hordók szakszerű kezelésére, tisztántartására. Csak igy lehet tiszta, kellemes ízű borunk. MIKLÓS JÓZSEF Kisgéres.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents