Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-09 / 2. szám

ПаЬеН fmldmüv*es 1955. január 9. Jarnber Istvánék munkájának eredménye: 48 mázsa gabona és 12.000 korona A bátorfalusi EFSz 1952. őszén alakult meg. Kezdetben itt is, mint sok más szövetkezetben vol­tak kisebb-nagyobb nehézségek. Nem volt vetőmagjuk és az állat­­állományt sem tudták összponto­sítani. Erős akaratra és jó mun­kára volt szükség, hogy a nehéz­ségeket a szövetkezet tagjai le­tudják küzdeni. — Ha már egységes fóldműves­­szövetkezetet alakítunk — jegyez­ték meg a tagok — akkor az le­gyen olyan szövetkezet, ahol min­den tag elégedett lesz és a szö­vetkezet a legjobbak közé tartoz­zon. Ezzel az elhatározással indultak a bátorfalusi kis- és középföld­­nrűvesek a közös gazdálkodásnak. Elhatározásukat be is tartották s így a nehézségeket csakhamar le­küzdötték, mert nagy segítséget nyújtott pártunk és kormányunk is a kezdő szövetkezetnek. Vető­magot a felvásárló raktárszövet­kezettől kaptak, így idejében el tudták vetni az őszieket. Ezzel biztosították a jövőévi bő termést. Azonkívül pénzbeli támogatásban is részesülték, ami segítségével állatállományukat összpontosítot­ták. Ez mind a kezdet volt... És j mint minden kezdet nehéz, így itt sem ment minden a tegköny­­nvebben. A tagok között is akad­tak olyanok, akik féltek, hogy munkájuk után nem kapják meg ! a megérdemelt jutalmat. Ez azon­ban nem így volt. A kezdő szö­vetkezet mindjárt az első éyben 100 százalékra eleget tett beadási kötelezettségének. Visszaadták a kölcsön-vetömagot, biztosították a szövetkezeti alapot és a vető­magot is. A tagok munkaegysé­genként 12 koronát, 3 kg búzát, fél kilogramm rozsot, árpát és több más terményt kaptak ter­mészetben. Amikor a szövetkezet tagjai látták, hogy munkájuk már az első évben eredményes volt, még­­jobban bekapcsolódtak a munkába és az asszonyokat is bevonták. így az 1953—54-es évben a munka­egységek értéke már 16 koronára emelkedett. Nem véletlen az olyan példa, mint Jamber István, aki fiával dolgozik a szövetkezetben, hogy 48 mázsa gabonát és 12.000 koronát számol az 1954-es évben ledolgozott r unkaegységek után. Dudás József mint kocsis dolgozik a szövetkezetben. Az év végéig 970 műnk egységet dolgozott le Keresete gabonából 33.75 mázsát készpénzt 7.200 koronát tesz ki Még több olyan szövetkezeti tag nevét hozhatnánk fel példaképül, akik becsületes munkájuk utár gazdag jutalomban részesültek s ezért úgy tekintenek a közös gaz­dálkodásra, mint a boldogabb jö­vőjük megalapozására. Hajnár János, Bátorfalu Levelezőink írják ... A votícei járás szövetkezeteinek tagjai, amikor a 3 éves távlati ter­veket kidolgozták, nem feledkeztek meg a, gazdasági épületek építésének betervezéséről sem. Több szövetke­zetben az 1955-ös évben tervbevették a tökéletesen gépesített közös istál­lók építését A voticei járás egyúttal felkészült az EFSz-ék 11. Országos kongr°sszu sára is. Népgyüléséken megvitatják milyen, javaslatokat fognak tenni » szövetkezeti gazdálkodás megjavításá­ra. A járási konferencián választják meg á kongresszusra küldendő dele­gátusokat. akik beszámolnak majd s szövetkezet eredményeiről, hiányossá­­í gairól, hogy más szövetkezetek tapasz­talatait felhasználva, egyre nagyobb eredményeket érjenek el a szövet­kezeti gazdálkodásban. (Cs; * * * Nem mindennapos öröm érte a na- i pókban Bodvavendégi község dolgo­zóit Kigyulladt a régen óhajtott vil­lanyfény falunkban Fényárban úszott a község utcája, a lakóházak ablakai ahol eddig a mécses, vagy a petró­leumlámpa pislákolt. Megelégedettek a bodvavendégi dol­gozók Azt mondják — Érdemes volt a Nemzeti Front jelöltjeire szavazni, mert megvalósí­tották programmjukat, amelynek egyik pontja a község villamosítása is volt A kapitalista rendszerben a köz­ség vezetősége csak ígért, ma viszont a nép által megválasztott vezetőség teljesíti a nép akaratát. M. P * * * A vágvecsei tűzoltó-egyesület tag­jai a napokban tartották évzáró tag­gyűlésüket. A gyűlésen a tagok el­határozták, hogy az 1955-ös évben megnagyobbítják a tüzoltószertárt. Az épület kibővítését társadalmi munká­val biztosítják. A gyűlés végén a. tagság egyhan ­gúlag ki jelentette: — Békében akarunk dolgozni nem akarunk háborút! H. Л. Miénk, fiataloké a iövő . .. Mi. a kassai pedagógiai iskola hallgatói szintén harcolunk a békéért Talán furcsának is tűnik, hogy az iskola padjaiban hogyan lehet a bé­kéért harcolni. Pedig lehet. Hogy mivel? Tanulással. Tanáraink igye­keznek tudásuk legjavát adni, hogy az iskolából kikerülve hasznos ne­velői legyünk az új társadalomnak. De nemcsak a tanár elvtársak igyekeznek. Mi hallgatók is szorgal­masan tanulunk, hogv ha kikerülünk a nép közé, olyan embereket' ne­veljünk. akik minden téren megállják majd helyüket a szocializmus épí­tésében. Nagy feladat vár reánk a jövőben, de mi nem félünk tőle. A nép fiai vagyunk, bátran állunk a nép elé. Hálásak vagyunk pártunknak, amiért lehetővé tette számunkra, hogy tanulhatunk, művelődhetünk. Azt akarnák a nyugati tőkések, hogy .az egyszerű munkás fia, vagy lánya ne járhasson iskolába. Szeretnék békés életünket megbontani. Mi azon­ban bátran kijelentjük: „A nyugati háborús uszítóknak számítását jó munkánkkal, tanulás­sal. s ha kell fegyverrel is keresztülhúzzuk.” MATÓ PÁL, Kassa. Ä békét nemcsak kívánjuk, hanem harcolunk érte „A békét nem elég csak kivanm hanem harcolni is kell érte“ Ez & mi jelszavunk, ezt szeretném rövi­den leírni. M1 a vágsellyei EFSz tagjai, mos* amikor Nyugat hóhérjai ismét láng­ba szeretnék borítani a világot, ö~ kölbeszorított kézzel tiltakozun1' °gy újabb háború kirobbantása el­len. — Mi nem akarunk háborút! Bé­kében akarunk élni és dolgozni Nem engedjük, hogy tízéves mun­kánk gyümölcsét a nyugati tókések -omhadöntsék- Mi építeni, nem pe­dig rombolni akarunk. Ismerjük a múltat és ezért soha többé nem kívánjuk és nem is engedjük visz­­■zajönní Nem akarunk soha többé íz urak lábakaprái lenni Életem 44 évét taposom Kis­gyermekkoromtól egész a felszaba­dulás napjáig sokat gürcöltem és nélkülöztem. Amikor felnőtt lettem a Horthy-rendszer a frontra vezé­nyelt. Harcolni azok ellen, akik a mi jobb és boldogabb jövőnkért ál­dozták életüket. Nyomorba akarták dönteni az egész világ dolgozóit Tervük azonban nem sikerült. Nem sikerült és most sem fog sikerülni mert mi egységesen és Szilárdar sorakozunk fel a béke megvédésért A vágsellyei szövetkezet tagjai nemcsak kívánják a békét, hanem harcolnak is érte Azon igyekeznek hogy a szövetkezt egyre gazdagabb szilárdabb, a tagok elégedettek, az ország pedig erős és legyőzhetetlen legyen. Hankó József — Vágselly*' A gazdátlan' kukoricaszár „Hanyag“ község, határában, a muzslai állomás mellett, egy tábla lá­bon álló kukoricaszárat látunk Meg­kérdeztünk egy arra járó embert: — Kié ez a föld? — A „Hej ráérünk“ szövetkezeté. Felkerestük a „Hej ráérünk” szö­vetkezet elnökét. Lássuk csak miféle emberek is azok. akik így herdálják a drága silónak való szárat? — Miért nem vágták le a kukori­caszárat? — érdeklődtünk az elnök­től. — Mert nem a mienk — válaszolta. — Öt hektár földünket átadtuk a „Lusta” szövetkezetnek. Jó heterózis kukoricájuk termett rajta. Azt le is szedték, de a szárat már otthagyták. Hiába kértük őket sokszor: vágjátok le a szárat, nem tudjuk a földet szántani. Hiába .. . Elgondolkoztunk ezen az eseten Azt megértjük, hogy a „Hej ráérünk" szövetkezet tagjai nem akarják levág­ni a „más“ tengeriszárát. De azt már sehogvsem értjük, hogyan fér össze a „Lusta“ szövetkezet tagjainak lel­kiismeretével, hogy mulasztásukkal hanyagságukkal kárba vész annyi ió takarmány. ★ Kamillatea a kismalacok hasmenése ellen Sokat hallottunk és olvastunk arról, hogy milyen módon kell a kismalacokat szakszerűen etetni, gondozni, nevelni. Sok helyen az anyadisznót a ma | lacozás után 3—4 héttel kiengedik a levegőre. A fiatal szopósmala­­roknál ekkor szokott bekövetkez­ni a hasmenés Legyengülnek, meg­vékonyodnak. csak senyvednek és nagyon sok elhull közülük. Tapasztalat szerint az elhullást igen egyszerűen meg lehet akadá­lyozni. Fontos, hogy mindig legyen a ház körül elegendő szárított ka-, milla. Amikor megbizonyosodtunk, hogy a kismalacokat valóban el­kapta a hasmenés, azonnal főzzünk jó erős kamillateát és azt kever­jük bele akár az ivóvizükbe, akár a moslékukba. Két nap múlva meg­szűnik a hasmenés. Ha a betegség megint jelentkezne, ismét el lehet űzni a kamillateával. ★ Pörköljük az árpái a kismalacoknak A sertés-tenyésztéssel kapcsola­tos kísérletek közül igen érdekes a szopósmalacok sikeres nevelésé­re vonatkozó eredmény. A kisma­lacok leghelyesebb nevelési módja az. ha mielőbb ézilárd takarmány fogyasztására szoktatjuk őket. Ezt azonban rendszerint megnehezít: az, hogy a szopósmalacok fogazat,, es emésztőcsatornája még nem eléggé fejlett. Ezért kezdetben oiyan takarmányt kell etetni, ame­lyet gyenge fogazattal is el tudnak aprózni és a kizárólag kocatejhez szokott gyenge gyomruk könnyen fel tud dolgozni. Ilyen takarmány­nak bizonyult a pörkölt árpa. A pörkölés következtében ugyan­is az árpa maghéja felreped, ke­ményítője dextrinné alakul át és ezt már jóízűen, könnyen rágják és. emésztik a malacok. INNEN-ONNAN A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI minisztérium kollégiumának legutóbbi ülésén kiemelték öt terület: Vinnyica. rsernovici, Leningrád, Rjazány és Cseljabinszk terület kolhozainak az állattenyésztésben elért jó eredmé­nyeit. Ezekben a kolhozokban az évi fejest átlag túlszárnyalta a kétezer litert. A kollégium határozatot ho­zott, hogy a legjobb kolhozokat sze­mélygépkocsival. a területi állatte­nyésztő szakembereket pedig egyhavi fizetésüknek megfelelő összeggel ju­talmazzák. * * * AZ ALTÁJl VIDÉKEN a Május 1 kolhoz 1954. tvasazán 2800 hektár szú’zföldet tört fel. ezzel gabonavetés­területe 11 ezer hektárra emelkedett A bőséges termésből a kolhoz 140 ezer mázsa gabonát adott be ősszel az államnak. P. Kozub kolhoztag csak előlegként eddig már nyolcvan mázsa gabonát vitt haza, s a zárszámadás­kor még újabb 20—30 mázsát kap. A Május 1 kolhoz multévi jövedelme .eléri a 15 millió rubelt s ebből tizen­két milliót a növénytermelés, illetvt a gabonatermelés jövedelmezett. „Hogyan fizethetek elő a Szabad Földművesre?” — kérdezi Hajnal Vin­ce és Bojtos József olvasónk. A Szabad Földműves megrendelése és előfizetése egyszerű. Bármelyik községi postahivatalnál, vagy lapk: hordónál előfizethető Érdemes meg rendelni, mert sok hasznos tanácsot, útmutatást ad és előfizetési díja egy évre csak 20.80 Kčs. * * * » Több olvasónk azt kérdezi, hogyan lehet a lábizzadás miatt belül nedves gumicsizmát könnyen kiszárítani? Az első mód az, hogy a csizma szárát erősen visszatíirve valamilyen száraz, meleg helyre állítjuk, ahol reggelre kiszárad. A másik mód igen elmés. Töltsük meg este a nedves csizmát kukoricával, vagy árpával és ezt hagyjuk benne reggelig. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a meleg, szá­raz kukorica, vagy árpa reggelre tö­kéletesen kiszárítja a csizma belsejét. * * * Szép fiatal baromfiállományom van, de a lába mindnek csúnyán megme­­szesedett. Szeretnék rajtuk segíteni, de nem tudom, mivel kezeljem — írja Tóth .Tózsefné olvasónk — Kérem a Szabad Földművest adjon tanácsot. A baromfiak lábának meszesedését egy rühatka-féle élősködése okozza. A meszesedés tehát tulajdonképpen rühesség. Házi kezelésére szívesen adunk tanácsot, de mégis leghelye­sebb, ha baromfiállományát megmu­tatja az állatorvosnak Ha messzire is lakik, megéri azt a kis fáradtságot. Házilag a következő kezelést ajánl­juk : a meszes lábakat legelőször is kenje be káliszappannal, vazelinnal, vagy más zsiros kenőccsel, hogy a felső kemény réteg megpuhuljon és könnyen eltávolítható legyen. Az at­kák ugyanis ezalatt élősködnek Az így megtisztított lábakat azután kenje be a gyógyszertárban kapható rühir­­tószerrel, de petroleumos lemosás is jó. Nem elég azonban csak ezt elvé­gezni. Az ólat is fertőtleníteni kell. Meszelje ki, olvasónk, a farészeket, ülőrudakat pedig lúgos vízzel mossa le. * * * Boros Andrásné olvasónk azt kér­dezi a szerkesztőségtől, hogyan tisz­títhatná ki ágyneműjéből a penész­foltokat. A penészíoltokat szalmiákszesz és só keverékével könnyen el lehet tá­volítani. Megnedvesítjük vele a folt helyét és azután a fehérneműt szaba­don levegőre tesszük. Ilyen előzetes eljárás után mosáskor a penészfoltok eltűnnek. * * * Fügedi Imréné olvasóink a káposz­taleves orosz módon való készítésé­nek leírását kéri a szerkesztőségtől. Nagyon szívesen közöljük ennek az igen ízletes ételnek az elkészítését mert már többen is kérték a szer­kesztőségtől. A káposztaleveshez használhatunk disznóhúst ami lehet füstölt is. de készíthetjük jó kövér marhahúsból is. 4 személyre kötülbe­­lül 60 dkg húst veszünk, amit jókora darabokra vágunk. Vághatjuk mind­járt négy felé is. Kevés vízben tesz­­szük fel főni. Amikor a hús már elég jól megpuhult, hozzáteszünk kb. 40 dkg savanyú káposztát (de lehet friss káposztából is főzni), 1 sárgarépát karikára vágva, 1 közepes nagyságú hagymát felvágva, borsot, egy csipet­nyi piros paprikát, néhány darab ba­bérlevelet, sót, pár szem rizst s leg­végül 1 nagyobb, vagy 2 kisebb szein krumplit, amely nem fő szét, szintén karikára vágva. A levesnek annyi leve legyen mindössze, hogy jól ellepje a húst és a káposztát. Ha jól megfőtt, három deci jó tejföllel leöntjük és mindjárt tálaljuk. * * * Kovács Mihályné olvasónk azt kér­dezi, hány tojópulykához tartson egy kakast. A tojások keltetésre alkalmasak lesznek, ha általában 5 tojóhoz egy pulykakakast tartunk. * * * Az egyik csallóközi olvasónk a to­jáslikőr készítésének módját kérdezi. Hozzávaló: fél liter tej, 4 deci bor­párlat, vagy tiszta szesz, 8 darab to­jássárgája, 35 dkg cukor és egy rúd vanília. A tojássárgákat a cukorral egy órán át habosra dörzsöljük Las­sanként hozzáadjuk a vaníliával fel­­főzött, hidegre lehútött tejet és al­koholt. Jól összerázzuk Üvegbe tölt­ve 3—4 hétig pihentetjük. Az ügyes fickó Megy egv komáromi kisdiák a pia­con, kezében egv fél cipó melynek kivájta a belét. Hosszú sorban ülnek a fal mellett a mindenféle csemegéket áruló kofák, egy közülük nagv, nyitott hordóban mézet árul. A kisdiák megáll előtte s azt kérdi: — Mi ez néném-asszony? — Méz, fiam. méz. — Néz? Már hogyne nézne az né­ném-asszony? A kofa már éppen szidni készült a fiút, midőn azt egy másik cimbo­rája megtaszítja hátulról s a fiú kö­nyökig a mézes hordóba — mégpedig a félkenyérrel együtt — belecsúszik. Erre alig bírta a jámbor kofa meg­engesztelni a duzzogó fiút hogy nt sírjon, hiszen a kenyeret meg lehet enni akkor is — ha mézes. Vigyázzunk a Т/ aj;jcm honnan kapta nevét a " vakbél? Ezt nem tudjuk ás nem is keressük, bár biztosan meg­van az oka. De ez már bizony kép­telenség, amikor vakbélgyulladásról beszél az ember. Ugyanis annál a betegségnél, amit vakbélgyulladásnak nevez a magyar, nem a vékony és lastagbél találkozásánál lévő dohány­­zacsícószerU bélöböl, az úgynevezett „vakbél” betegszik meg. hanem az abból lelógó közel 6-8 centi hosszú, ceruzavastagságú csökevényes szerv, a féregnyúlvány. Ha valami apróbb bélsárrög, szőlö­­mag, bélfér eg csomó, vagy ehhez ha­sonló becsúszik ebbe a pár millimé­ter átmérőjű féregnyúlványba és ott megreked, könnyen gyulladást okoz­hat, amely a has jobb felében, a köldök és csípőcsúcs között hirtelen jelentkező éles fájdalommal, makacs görcsökkel, hányingerrel, hányással, csuklással jár. . baj, ha időben észrevesszük, nem veszedelmes. Rövid tíz­perces műtét során lekötik és levág­ják a vakbélről a féregnyúlványt és 8 nap alatt meggyógyul a beteg. Az igazi veszély akkor kezdődik, ha elhanyagolják, nem operálják meg időben, mert ilyenkor a féregnyúl­vány megduzzad, megtelik gennyel, majd megreped és a hasüregbe ömlő genny HashártyagyuUadást okoz. Ez már életveszedelembe sodorja a be­teget Az átfúródott féregnyúlvány-gyul­­ladás. a gennyes hashártyagy'ulladás ,,vakbéllel“ gyógyítása eléggé nehéz. .' Lefolyása hosszú, néha hetekig is eltart. A has­fal sebét ilyenkor nem szabad be­varrni. Csövet, vagy kötszercsíkot helyeznek bele, hogy azon át kiszi­várogjon a hasból a genny. D izony vigyázni kell azzal a „vakbélgyulladássál!" Mégis a­­kadnak gondatlan emberek. Éppen a napokban hallottuk, hogy az egyik olvasónk élet-halál közt lebeg. Meg­látogattuk a kórházban. Most már szerencsére túl van a bajon, pedig közel volt hozzá, hogy végleg itt­hagyja szeretteit. — Hát hogy történt? — érdeklőd­tünk. — Ma három hete, még semmi bajom sem volt — válaszolta. — Rá­következő napon fájdult meg hirte­len a hasam. Össze kellett húzódz­­kodnom. mint a kisgyereknek. Hány­tam, csuklottam. A néném már azt mondta, hogy biztosan félrenyeltem, azért csúklom. A szomszédasszony azt mondta, hogy csömör, mert na­gyon jól esett valami, a sógorom meg, hogy nagyot emeltem, legyek rá meleget. Tettem is. de nem múlt él. Aztán hívtuk csak a doktort. Art mondta hogy vakbél. ikor hívták a doktort? — A negyedik nap. Addig mele­get raktunk rá. — Hát. itt a íöhiba' A féregnyúl­­ványgyulladásra hideg borogatás kell és azonnal orvost kell hívni. Még szerencse, hogy iay megúszta olva­sónk *

Next

/
Thumbnails
Contents