Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-03 / 14. szám
4 Földműves 1955. április 35. Kulákok akadályozzák a kéméndi EFSz előrejutását Szitári Győző a kéméndi szövetkezet könyvelője széjjelgombolt ingben, felgyűrkőzött karokkal járkált fel s alá a szövetkezet irodájában. Ügy nézett ki, mint aki legalább is párbajra készül. Tekintetén és egész külsején nagy izgalom volt észlelhető. Arca kigyúlt, mint a láng, Szeme pedig haragosan csillogott. — Ha acélból lenne az ember idegzete, akkor is tönkremenne — mondotta pattogós hangon, — nem hagynak nyugodtan dolgozni, állandóan zavarnak! Alig félórája itt voltak az épitő csoport tagjai a nyakamon..., zúgnak mint a darazsak, de!... Közben, szövetkezeti tagokkal telt meg a helyiség. Ipolya István kapott a könyvelő elejtett szavain és ezeket mondja: — Te nem zúgnál, ha nem kaptál volna decembertől fizetést? Neked könnyű beszélni. Olyan hasat eresztel, mint a régi járásbirók. A szövetkezet menetével, a mi ügyes-bajos dolgainkkal azonban mit sem törődtök... Furcsa jelenet volt ez. De Ipolya István elejtett szavaiból arra lehetett következtetni, hogy nincs minden rendjén a szövetkezetben. Könnyen rájövünk a hibák gyökerére, ha tudjuk, hogy még ma is a szövetkezetben pöffeszkednek a kulákok és az oda nem való elemek. Maga Szitári Győző is olyan családból származik, ahol bizony nem szívesen fogták meg a kapanyelet. *— Hej, messze környéken nincs olyan számító, mint a mi könyvelőnk — jegyezte meg Richter Béla, a helyi nemzeti bizottság titkára. — Most is azon töri a fejét, munka nélkül könynyen, hogy juthatna jövedelemhez. A szomszédos községekben kukoricát vásárolt, amit aztán feketén árusít. Az ilyen úton szerzett pénzből új bútort, motorkerékpárt vett, sőt arra is tellett, hogy házat építsen. Ezekután pedig a szövetkezetből való távozás gondolatával foglalkozik. „Ahol alszik az éberség, dolgozik az osztályellenség” Szitári könyvelő helytelen nézetei és viselkedése következtében már rég lejáratta magát a szövetkezetben. Érdekes azonban, hogy még mindig bitorolja a tagság bizalmát. A helyi nemzeti bizottság, de a szövetkezet vezetősége sem vezeti helyesen az osztályharcot. Nem tesz különbséget a becsületes kis- és középgazdák és a kulákok között. Innen ered, hogy Bertók Vidor 24 hektáros kulák is meglapult a szövetkezetben. A múltban idegen munkaerővel dolgoztatta földjeit. Amikor Hitler 1939- ben bekebelezte Lengyelországot, Bertók a fasiszta fenevadak elöl idemenekült lengyel polgárokat is munkára fogta és csaknem éhbérért dolgoztatta. Szentes Rudolf 20 hektáros kulák ugyancsak meghúzódott a szövetkezetben. Itt lapul meg a 17 hektáros Tóth László és még többen hasonló, aki nem a szövetkezet építésére, hanem a munkafegyelem lazítására, az alapszabályok megsértésére és félremagyarázására irányítják igyekezetüket. Csak egy példát említünk. A mindenféle zsírral-hájjal megkent jómadarak két-három hektár földet tartanak a háztáji gazdálkodásukban. Ezenkívül mindegyikük 40—50 ár szőlőt tartott meg magának. Mindemellett, — azon a címen — mint szövetkezeti tagok, nyugodt lelkiismerettel élvezik a becsületesen dolgozó tagoknak kijáró fél hektár föld termését is. Legszívesebben a „betakarításnál” segítettek Szinte elképzelhetetlen, hogy az említett kulákok, akik az idők folyamán kisgazdákká vedlettek, bekapcsolódjanak a szövetkezeti munkába. Persze elsőnek tartják saját gazdáságukat megművelni, a közös munkával mitsem törődnek. így nem csoda, hogy a szövetkezet túlságosan lemaradt a termelésben, a tervek teljesítésében. A növénytermelésben és egyéb gazdasági ágakban az előirányzott egy milüó 249.204 korona helyett csak 918 ezer, az állattenyésztésben a 930 ezer helyett csak 320 ezer korona folyt be. Ez mind onnan ered, hogy nem végezték el időben a talajművelést, elhanyagolták a növények ápolását. Való Béla a szövetkezet jelenlegi elnöke nem is rest megjegyezni: — A kaszálásba és az aratásba bizony igen nehezen tudtuk bevonni ezt a címeres társaságot. Ez volt az oka annak, hogy takarmánytermésünket részért kellett lekaszáltatnunk. Bezzeg, a kulákok szívesen bekapcsolódtak a takarmány-begyűjtésbe. Tudniillik, itt nagy lehetőségük nyílt a lopásra. Mindent vittek, amit értek, akárcsak a szarka. Kézzelfogható tehát, hogy a kulákok fékezik a szövetkezet fejlődését. Hatalmukat különösen a múlt évben hosszú gyeplőre eresztették. Tóth Ignác volt akkor az elnök. Nem egyszer fordult elő, hogy meglopták a takarmányt. Amikor pedig a kerülő jelentette az esetet az elnöknek, az csak a vállát vonogatta. Egyébként minden a régi megszokott vonalon folyt tovább. De mit is szólhatott volna Tóth Ignác? Hiszen ő sem erőltette meg magát a szövetkezetben. A múltban о is éhbéren dolgoztatta a nincstelen földmunkásokat, látástól vakulásig, 15 hektáros gazdaságában. Erről a nála dolgozott Tamás Vince és még egynéhányan nagyon sokat tudnak beszélni. Tóth Ignác, mielőtt belépett volna a szövetkezetbe több mint két hektár földet visszatartott. Ügy gondolta, ehhez néha-néha elkel egy kis pótlás és ■‘•ársaival együtt közösen lopkodták a szövetkezet vagyonát. Mindezt látni kellett volna az ellenňrzňbizottságnak Hogy a szövetkezetben ezek a díszmadarak ilyen nyugodtan végezték káros tevékenységüket, ezért nagyrészt az ellenőrző bizottságot terheli a felelősség. Horváth Pál, a bizottság elnöke, azonban mindent csinált, csak nem ellenőrzött De hát elsősorban saját portáján kellett volna sepernie. Ugyanis, mint az ellenőrző bizottság elnöke funkciójából kifolyólag minden hónapban megkapta a jutalmat, annak ellenére, hogy valamit tett volna a közösség érdekében. Ezenkívül az építkező csoportnak is ő volt a vezetője, mely funkció fejében ugyancsak 809—900 koronát vett fel havonta. így sáfárkodott a múlt évben a kéméndi szövetkezet vezetősége. A vezetőség egyes tagjai nem arra törekedtek, hogy gyarapítsák a közös vagyont, inkább sok munkaegység szerzésre, a közös vagyon elherdálására vetemedtek. Ennek aztán az lett a természetes következménye, hogy az előirányozott 58 ezer munkaegységet jóval 7 ezerrel átlépték. Felelőtlen munkát végzett ám Zsákovics Sándor, , a zootechnikus is. Helytelen munkájának eredményeit híven visszatükrözi a tehenek jelen-Gondozzuk szakszerűen a naposcsibéket A csibenevelés eredményessége akár háztáji, akár nagyüzemi keretek között végezzük, a megfelelő nevelőhelyiségtől, a nevelésre való felkészüléstől, az állatok rendszeres takarmányozásától és a rendkívül gondos ápolástól függ. Háztáji tenyésztésben a nevelés még leggyakrabban kotlával történik. A koiló alatt kikelt 15—16 csibéhez vásárolnak 20—25 darabot a keltetőa keltetőből jött csibéket a kotló már nem veszi észre, csak abban az esetben, ha különböző színűek, vagy eltérés van a kelési időben. A korai csirkéket a meleg istálló egy elkerített részében, esetleg konyhában helyezzük el. Gondosan ügyeljünk arra, hogy bőséges, száraz alom legyen alattuk. Sok helyen papírt tesznek a csibék alá, azt azonban naponként cserélni kell. A kiscsibék állomástól s ezeket együtt nevelik fel. Természetesen a kotlával való keltetést úgy kell beállítani, hogy a csibék azon a napon keljenek ki, amikor társaik a kelt előállóm ástál megérkeznek. A csibéket este kell óvatosan a kotló alá rakni. Reggelre erőteljes fejlődését jó takarmányozással kell biztosítani. Első ízben a felszáradás után 16—24 órával etessünk. Először apróra tőrt faszenet, apró kavicsot, vagy éles folyami homokot tegyünk ekéjük. Utána friss, de nem hideg ivóvizet kapjanak. Takarmányként aprószeműre darált kukoricát — amelyből a lisztes részt kiszitáltuk — vagy hántolt kölest adjunk nekik. Az első héten naponta hatszor etessünk s minden alkalommal 15-20 percig legyen a takarmány az állatok előtt. Az etetóedényeket etetés után alaposan takarítsuk ki. A harmadik naptól kezdve főtt tojást is adhatunk a csibéknek. A tojást darába heverjük, 30 csibére számítsunk egy tojást. A fejlődést nagymértékben elősegíti a fölözött, vagy aludttej etetése is, amelyet uqyancsák darával kell összekeverni. A tejtermék azonban teljesen friss legyen, mert különben emésztési zavarokat okoz. Ha a csibéket hosszabb időn át nem lehet kiengedni, a vitaminszükségletet részé't sárgarépa, apróravágott fű, saláta stb. útján keh biztosítani. Ha nedvesítve etetjük a keveréket, akkor minden etetésre teljesen frissen kell azt elkészíteni. A harmadik héttől kezdve ötször, az ötödik héttől pedig naponta négyszer etessük az állatokat. Az első és utolsó etetés mindig tiszta darával történjen. A csibék fejlődését kieérjük figyelemmel. Az elmaradt, gyenge fejlődés fi csibéket tegyük külön kosárba s azokat ott gondozzuk. Helyüket minden nap gondosan takarítsuk, az etető- és itató edényekkel együtt. Minél előbb, lehetőleg már egyhetes korban engedjük ki a csibéket, hogy minél többet mozogjanak kint a meleg, napfényes időben. A nevelés eredményessége érdekében a kedveződen behatásokat ki ke& küszöbölni. Legfőbb genéunk lernten tehát a tisztaság. légi, alacsony, 3 literes napi tejhozama. Ezért őt is terheli a felelősség. Elnézte, hogy a kitermelt takarmányt srétlopkodják, sőt „próba szerencse” jelige alatt ő is fosztogatta a takarmánykészletet. Ügy gondolta, tettére nem derítenek fényt, olyan mesterien végezte a lopást. A becsületes dolgozók, akik figyelemmel kisérik a szövetkezeti gazdálkodás menetét, felfigyeltek ám a közös vagyon elherdálóira. így meglátták a zootechnikust is, amikor a sötétség leple alatt szekérszámra hordta a takarmányt. Zsákovics Sándor nagy spekulációval játszotta a kettős szerepét. Ezt bizonyítja az is, hogy az állattenyésztői csoportvezetőt megillető munkaegységekre is ő vette fel a jutalmat, noha nem dolgozott meg értük. Mit szól mindehhez a helyi nemzeti bizottság ? Mindezek az események úgyszólván a helyi nemzeti bizottság szemeláttára játszódtak le. Elmulasztotta a legfőbb kötelességét: a szövetkezetnek nyújtandó támogatást. Most, amikor mezőgazdaságunk fejlesztése kulcskérdés népgazdaságunkban, illő lett volna, hogy a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai többízben szétnéztek volna a szövetkezet házatáján. Ez a látogatásuk nagyban hozzájárult volna ahhoz, hogy az említett hibák elejét vették volna. Vannak a szövetkezetben becsületes dolgozók, mint Pálinkás János, Patús Ferenc és mások, akikre bizton támaszkodhatott volna a helyi nemzeti bizottság. Való elvtárs a szövetkezet elnöke bátran rámutat a hibákra és azok eltávolítására igyekszik. Ebben azonban több megértést és segítséget vár a helyi nemzeti bizottság részéről. Sováb Péter azonban, mint a HNB elnöke kevés figyelmet szentel a szövetkezetnek. Mindezt az alábbi kijelentése Is visszatükrözi: — Tudom, hogy kellene segíteni a szövetkezetnek, de mikor, — hisz nincs időm. Ez aztán elég nagy hiba. Sováb elvtárs, amilyen pontossággal és odaadással vezeti a helyi filmszínházat, ugyanolyan ragaszkodással kellene támogatnia a szövetkezetei is. Fontos ez azért, hogy a szövetkezet gazdagabb legyen, a kívül áilók előtt pedig vonzóvá tegyék a közös munkát, mert a paraszti felemelkedésnek egyedüli járható útja a nagyüzemi termelés. Sürgős feladat tehát, hogy fennálló hibákat orvosolják, mégpedig olyképpen, hogy győzzék meg a tagokat arról, hogy a kulák, osztályellenség, ki minden alkalmat arra használ fel, bogy gyöngítse a szövetkezetét, elvegye a becsületes tagok kedvét a közös munkától. Ebből ered az is, hogy a szövetkezet egyes tagjai elégedetlenkednek. A JNB, a HNB és a szövetkezet vezetősége leplezze le Bartók Vidorhoz hasonló elemeket, akik a közös vagyont megsértették és mutassa meg igazi arcukat a szövetkezet becsületes tagjai előtt. Zárják ki őket a szövetkezetből. Meglátják, sokkal könnyebben és eredményesebben megy majd a munka. Több lesz a haszon, megszűnik az elégedetlenség, sok, sok jóbarátot szereznek a szövetkezeti gondolatnak a faluban lévő magángazdálkodó kis- és középparasztok között. jíatykó József Mi az oka a csuklásnak? Több anya nevében írom . . . • ültkor betévedtünk az egyik sarki kocsmába, hogy egy kicsit felmelegedjünk. A pultnál egy vidám ember állt. Kedvesen végigcirógatott bennünket és illedelmesen mgkérdezte, hogy mit iszunk. Közben nagyokat csuklóit, aztán szerényen megjegyezte: — Ügylátszik, hogy valahol. . . hukk. . . emlegetnek! Erről jutott eszembe, hogy már több olvasónk kérdezte: „mi is a csuklás”, miért csuklik az ember? Kezdjük azzal, hogy nem azért, mert emlegetik. Az emlegetésnek a csukláshoz semmi köze. A csuklás a rekeszizom akaratunktól függetlenül fellépő rángógörcse, ami miatt a levegő gyorsabban tódul a tüdőbe, és mivel a hafigrés is szűkül, létrejön az ismert, jellegzetes zökkenő hang. Kétféle csuk'ást ismerünk. Az egvik egészséges embereknél is gyakori, és rendszerint valamilyen izgalom, szokatlan inger következménye. Erős, hangos hahotázás, féktelen nevetés, vagy hosszan zokogó sírás gyakran csuklást vált ki. Mindez ugyanis megzavarja az egyenletes légzést, és -görcsöt okoz a rekeszizomban. A gyomor és a belek izgalma is válthat ki csuklást. így, ha valaki száraz kenyeret eszik anélkül, hogy inna, könnyen csuklani kezd. Sok embernél az erős paprika, vagy az erős pálinka is kellemetlen csuklást idéz elő. A részeg ember csuklása is üyen izgalom következtében áll e'ó. Ezekben az esetekben a csuklás néni jelent betegséget, csak izgalmat. gyes esetekben azonban a csuklás arra figyelmeztet, hogy a szervezetben valami komoly baj van. Főleg a hashártya, a mellhártya és a szívburok, közös szóval a nagy savós hártyák gyulladása okoz súlyos, csillapíthatatlan csuklást. A gyomorátfúródással, vakbélgyulladással akkor jár együtt a csuklás, ha a bai már a hashártvát is veszélyezteti. IIven esetekben a csuklás a szervezet vészjelzOvévé válik. Meg ke'l eml teni még az idegbetegségekke1 egvüttiáró csuklásokat, amelyek szintén súlyos, elhúzódó bajt okozhatnak. Ilyen eset gyógyítása szakorvos kezébe való. Hogyan védekezhetünk a csuklós ellen? Többféleképpen. Az első az, hogy óvakodjunk a viharos nevetéstől vagy zokogástól. Ha valaki szárazát eszik és csuklani kezd, itassunk vele lassan egy pár kortv friss vizet. Jó az is, ha valaki visszatartja a lélegzetét. így egy kevés időre biztosítjuk a rekeszizom nyugalmát és van ideje magához térni. Beválik néha a hátgerinc enyhe ütögetése is, csak ezt kíméletesen végezzük. em tréfa dolog az sem, hogy ha valakire ráijesztünk, megszűnik a csuklása. Ugyanis az ijedtség elernyeszti az izmokat, köztük a rekeszizmot is. Azonban az ijesztgetéssel vigyázzunk, mert esetleg még nagyobb bajt okozhatunk vele. Ezeket mondják az élettannal foglalkozó szakemberek a csuklásról. Most azonban gondolkodom, hogy mit is kellett volna tennem, azzal a csuk ó, kedélyes, vidám emberrel ott, abban a sarki kocsmában? Tehát a kocsmában találkozott vidám emberre, a kiszolgáló előtt úgv rá kellett volna ijeszteni, hogy több szeszes italt nem adtak volna neki. B, doktor. Naponta több levél érkezik szerkesztőségünkbe. Köztük különféle kérdések és kérések. Mi szívesen fogadjuk olvasóink leveleit és igyekszünk azokra kellő választ adni. Érkeznék azonban olyan levelek is, amelyeknek írói talán tévedésből, vagy pedig készakarva nem írják alá a nevüket. Kérjük tehát olvasóinkat és levelezőinket, hogy leveleiket pontos címmel és névaláírással küldjék, úgy minden bizonnyal segítségükre leszünk kérésükben. Számtalan példát tudnánk felsorolni, amikor szerkesztőségünk olvasóink egyes kérésében eljárt és azok elintézést nyertek. Éppen egy jó zongora, amely kihasználatlanul hever. Sok szülő, köztük én is szeretném gyermekeimet zenére taníttatni. Erre a kérésemre az béftorított, hogy a mai felszabadult életünkben lehetőségünk van mindazt megadni gyermekeinknek, amitől mi a múltban csak álmodhat и k. Kérésem megvalósítása nem betétien, csak egy kis jóakarat kell hozzá. Szeretném, ha a Szabad Földműs szerkesztősége ezen kérésemben segítségünkre lenne, hogy a következő iskolaév kezdetén Diószeg gyermekei is hozzájuthassanak a zenei oktatáshoz.” ezért fordulnak bizalommal olvasóink szerkesztőségünkhöz. A napokban is kaptunk egy ilyen levelet Diószegről Goldberger Klárától, melyben a következőket írja: „Kedves szerkesztőség! Ügy gondolom, hogy több anya nevében írom ezt a levelet. Falunkban több mint ezer iskolásgyermek van. Azi iskola egyik termében találhatói Goldberger Klára, Diószeg. t * * * A fenti levél írója helyesen tette, mikor kezébe tolit t u jo és megírta levelét. Szerkesztőségünk minden igyekezetével azon lesz, hogy az- eudig kihasználatlanúl heverő zongora a diószegi fiatalok zenei fejlődését elősegítse. Szerkesatöség.
