Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-20 / 12. szám
e Fltidmfives Í9WS március W. Húsz руг el ezelőtt: PARASZTZENDÜLÉS Az Erdős Kárpátok alján, a me/ő'aborci járás legészakibb részén fekszik Čertižné és Habul a község. A haimincas évekb n e k s hegyi falvakban nyom irúságos életkorú ménvek között, sokszor áfátokká egv fedél a'att laktak az emberek. E falvak kisparasztjai, favágói. n'ncste eniei krump'ibó' vagy zabból, esetleg tatárkából készült lapos lepényen tengették életüket. A lakosság az els'! vi’ághéború ide jén elszenvedett hadi károkat m“P húsz évvel utána se volt képes megkapni az iľet%es hivataloktól. К ká’ok megtérítéséért va'ó könvörgés mindenütt süket fü'ekre talált A hivata'os szervek ahe'vett hoev kifizették volna, úiabb és úiabb köve te'ésekkel léptek fel velük szemben A bankok és hite'ezök á'tal megb - zott végrehajtók egymásnak adták a kilincset. A nvomornak ebbe a poklába állított be 1935 március 13-án Certižnén a végrehajtó Dimun István fö’dműves ház’ba. hogv uto'só tehénkéjét is e'vigye. Dmun az istá "óajtó előtt szembeszállt a végrehajtóvá', s ki’e’entette: „A tehenet az istá"ómbó! 100 csendőr segítségével sem viszi ki!" A végrehajtó, hogv fe'aiatát végiehajtsa. csendóri segítséghez folyamodott. . . Mikor a lakosság az esetrt’l tudomást szerzett, körülzárta a lakóházat, hogy megakadályozza a végrehajtást. A esendőtök látva az e'keseredett tömeget, visszavonu tak a esendő •laktanyába, s magukkal vitték Dimunt is. A több mint 200 fönvi tömpg követte őket. A tüntetek a esendórlaktanva elé vonu'tak és követe ték Dimun szabadonhocséjtésát a végrehajtások beszüntetését és a hadkárok kifizetését. Miután a csendőrök semmi hajlamot nem muta'tak az ránt, hogy Di munt szabadonengediék, a tömeg erélyesebben 'érett fel Megostromo1- ták a csendőr aktanv át, az ablakokat betörték és több csendért megsebesítettek. És ere félve a nép dühétől, Dimunt szabadonbocsátották. Az eseménvdús nap ezzel még nem ért véget. Az agrárpárt vá’asztási népgvűlést kész tett e ő a helybeli kocsmahe'viségbe. Az agvonsanvargat'ht parasztok jól em’ékezte'’ arra. hogv az e'őző választásokon m;t Ígért пек к az agrárpárt és valójában mit adott. . , Sokan megie entek ezen a választási gvű ésen, de nem azért, hogy bedűlienek az agrárpárti szónok mézes-nrtzos szava nak. . ., hanem 'eszámolianak az ígérgetőkkel. Az agrárpárt szónoka és a járási agrárbank igazgatód e'foglalta a he'vét. A szónok megkezdte beszédét. Hatni akart a vá asztok szivére mondván: „.. hat évvel eze'őtt voltam itt uto'iára. Ak kor szép, piros-pozseás színű vo't az arcotok... de most sápadt, beesett, látni a nyomor barázdáit . Ekkor már düh forrt az emberekben. Kitort be ő ük a sok ■ven át e foitott késéi üség. A közönség soiaiból k'altások hangzottak .Igen! Hat évvel < ze ott is itt voltatok, akkor is mindent megígérte t<k' Most megnt be akartok csann ennünket mi?” A kemény parasztosok ene a levegőbe lendü tek, leverték a lámpát, s alaposan he vben hagyták az agrárvezéreket. Azok vü rés fej lel szaladtak a csendőrségre menedéket keresni. Lakosság számo't a megtorlással azzal, hogy a kóv> tkezö napon na•fyobbszámú esendő’-et ősités éike/ik a fa'uba, igvhát megtette a szüksége -zervezési intezkedeseket A n'i ■gesz éiiel talpon vo't. A szomszéd'' Habura község lakosai bztositottrk a čertižne eket ап ól, hogv v>szé ‘ •setén segtségükre sietnek A bbnr s megá"at>odtak hogy a csen'őö’ érkezését a harangok fé reveréséve og'ák telezni Másnap Vácik csendőrparancsnok vezetésével 14 csendőr közeledek Čertižnére. Mikor Haburára éik ztek. mevszValtak a harangok. A habura - ak a szomszéd község lakosai seg'tégére siettek A csen 'ő’ök és a haburai lakosok egyidöben étkeztek '"’ertiznére. A feldühödött, támadásié készená’ló tömeget a csenď'rséf 'S/lásra szólította fel. A tömeg ha: •os tüntetésbe kezdett és kö ete'te a végrehajtások beszüntetését és a ladikárok megtérítését. Vác к parancsnok erre parancsot adott a tömeg megrohamozására. A fei'ázaď tömeg és a csendőrök köpött k;'ze’harc fejlődött ki. A parasztok kö vekke', karókkal és minden kezük ügvébe ke ülő eszközzel visszaverték a támadást, és a cs:ndör"ket a 'aktanvóba szorították. Közben me réi - keztek a borov'ak és me?” aborc'ak is, ak'k a čertížnei lakósok segítségére jöttek. A szorongatott helyzetben 'évő csendőrök telecm^n seg'tséget kértek.... a zendü ök azonban két he'yen elvágták a telefonvezetéket és eszigtteték őket a ku világtól. Rosszat se íve. a járási h'vata’ megbízottját parasztnak álcázva a fauba küdték.s úgv értesültek a történtekről. Még aznap eiös m ntegv 250 főnvi esendő-kü ön tménv ndu't útnak Kassáról, hogv a zendüést elfo'tsa. A szomszédos Habiu-a akosai, mivel már e teled tt, tűzjeekkel adta tudtára a čertižne eknek a csendőrök étkezését. majd kőzáixirra' fe’taríó7tatta f,ket K* rrrnv összetűzésre került sor. A harc sorén a csendőreik és a zendü’ők részé-öl több övés dö dü't eh Végül a fe о/ve rés tú'e övei szem1 en a ha- Ьига'Эк kénytelenek vo'tak visszavonulni. Az összetűzés fobamán ny’ndkét észt’1' több se'iesü és töit'-nt A zendü’és e'fojtása után a csendőrterror k'n'i'-'-'t'enu1 dühöng tt. Már•ius 18 án több, mint 80 fö’dműv'St tait'ztattak és szál' tettak a kassai tö-vénvszék fogházába A 'etartóztatottakat az előző napokon a egválogatot'abb kínzásokkal kénvszerítrtték vallomásra és a jegyzőkönyv a'áírására. A harc nagy áldozatokat követe't. De az á'dozatok nem voltak hiábava'ók E fa'vak nApej kem'nv k'ál'ásukka1 elérték nyomoruk enyh'tését, a végrehajtások beszüntetését. čertižné és Habura lakói továbbra* ■s hűek mai adtak fon adami hagyománya khoz. A Tiszo-fée fasiszta kormány dühöngő terrorra ellenére s büszkén vanották magukat ukrán nemz; t'ségűeknek. A másod’k vi’ágháborúban. m nt parťzánck hős'esen harco’tak felszabadítóink, a dicső Szovjet Hadsereg o da án. A fe'szabadulás után e két község az e'sők között kaocso'ódott be a szocia'ízmus ép'tésébe. A haburai EFSZ jó munkájával és eredménvei' el pá dét mutat az eperjesi kerü.et összes szövetkezeteinek. „HABURA-I ZFNDtlLÉS“. Mikuláš Roaovský. fiatal szlovák festőművész olajfestménye, amelyet felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére készített. E kotelezettségvállalisa teljesítésével — a haburai parasztzendülés egy mozzanaténak művészi megfestésével — örökbecsű történelmi emléket adott az utókornak. A festményen jől kiemelkedik az a jelenet amikor a Čertižnébe igyekvő csendőröket a haburai lakosok vasvillákkal feltartóztatják és kövekkel megdobálják. ★ ★ ★ Az „Llsö ünnepnap“ bemutatója Utünnbcn A brünni állami sz'nház Mähen színpada állandóan te't ház mel ett mutatja be Nazim Hkmet, török "ö négy-fe vonáso$ társadalmi játékát az „E’ső ünnepnap”-ot. Ezzel equidöben a pozsonyi és prágai sznpadon az írónak egy m isik darabját játszók a „Szere'em legendájá"-t. A b;ünn e’öadás azonban világbemutató. Ez a világon az első színház, ame'y a török író darabját sznpadra vitte. Nazim Hikmet. az úi török irodalom erőssége, számos verset és sznda-abot írt. Sz ndarabjai közül Csehszlovákiában már hármat játszottak. Bratislavában „A tö ók föld da'a", és a „Szere'em legendája", В finnben pedig az „Első ünnepnap" került bemutató e'dadásra. Aki összehasonlítja Nazim Hikmet három nálunk játszott durab>át, arra a meyá’lapításra jut, hogy a Brünn hen bemutatott Hikmet darab kegt.eVen va óság-rajz. mely a ma tö ök é'et mélyébe világ t. Az „E'sö ünnetmap" 195.4-ban, tehát tófoi mán napjainkban játszódik le, és a mai kapitalista török élet bátorhangú kri, tikája. Podhorský e'vtárs. a darab rendezőié me'veayezte „Hikmet ú játékában hata'mas ütőé ejű dráma, írónak mutatkozott be Kö'töi meglátásával meg ázó módon le'evlezi a kapitalista társada mi rend minden fa'ánkságát, kegyetlenségét és cinizmusát." Az egész darabban tisztán emelke dik ki a szere mes szolgáló, valamin' Zehra és Dzsemal e'ekt romont'' alakja. A montör kiragadja a leányt a rothadó kö nyezetébő', és e'he vet az egyik gyá ban. ök képviselik a darabban az új, tiszta török emberi típust a tö ök munkás típusát, akikre majd az új Törökország felépü'. A darab érdekessége az is. hogy mind a négy fe'vonás egy nap alatt látszódik le s így a sűrített eseménykörben még határozottabb vo násokban bontakozik ki a mai tö ok burzsoá társadalom erkö’cste'enséqe. nie'y te'jenen elamerika’asndntt 'de;uttatta a mai Törökországot az an leérem seg tség. Nazim Hikmet er-evonatkozólaq meg is írta egy ízben „Az én népemnek híres tö téne'me van."' Az ő történelme az igazságért vívott háborúk fényes történe’me. Ez a nemzet füoget' enséqéért küzdött az e's.'l világháborúban Ez a nép a Szov vtunió rég iségével egysze- már a tenge, be hajtotta az imperialistákat. Ma. amikor dolgozómk egvmásvtán rják a’á a Világ Béketanácsának fe’h'vósát, a török darab igen tó szolgálatot tesz. Rámutat arra, hová vezet az ameril.ai imperialisták hábo•ús po'itikáia, Szahan ke tész joggal kérdezi meg a da abban tnlaid' nképo.en m'é t is esett el a Ha Ko-euhnn" A brünni előadás ál te’óban tó volt és a sz neszeken meqiátszőtt, tudatában vannak, hogy vi> ahemiitat'n "tszanak. Küönösen tökHl‘tes volt a rendezés és a színmdd sz’et. Rémé'iük, hogy a darabot meglátó luk szlovákiai sz'nvadon is, s így в magyar dolgozóknak is közvet en módjuk lesz meotekínteni. MARTONVÖLGY1 LÁSZLÓ £ABADSáG — Visszaemlékezés felszabadítóinkra — Még frissen élnek emlékezetünkben a második világháború borzalmai De a haladas és a beke ellenségei maris újabb háborúi akarnak kirobbantani. Ezek: e az új mesterkedésekre új rnunkasikerekkel felelnek dolgozóink Különösen most felszabadulásunk 10. évfordulóján meghitt baráti körben idézzük fel a véres napok emlékét és azt a Mejthetetkn pillanatot amikor megpillantottuk az első hőst, az első felszabadító szovjet katonát. Azon a télen, januar 6-án kemény fagy volt. Párkánynál dörögtek az ágyúk és községünk felé közeledlek a szovjet tankok. Másfél őrás harc után fejvesztve menekült a fasiszta horda. A lakosság között nagy volt az öröm és lelkesedés, tart karokkal fogadták a bevonuló szovjet katonákat Par perccel később a megrongált háztetők' n megjelentik a csehszlovák és szovjet kbogók Kecskeméti Ferenc. Nagy Fért ni és a többiek akik részt vertek az első világháborúban, oroszul kezdtek beszéini a szovjet katonákkal — Mi azonnal összeköttetésbe lépt link a parancsnoksággal és felajánlottuk segítségünket. — mondja M.kus elvtat s. — Meg-zerveztük a lakosságot védelmi munkákra élelmiszer- és takarmányszerzésre, amit mind nki szívesen végzett Hét hétig tartottak a borzalmas harcok A fasiszta repü'ögépek állandóan bombázták községünket melynek nyomai sok helyen még ma is láthatók Aztán február 16-án ismét a ovű Ibit német fasiszta csizmák kopogtak a keményre f gyott utcakon. Mi. kommunisták a pincében rejtőztünk el és titokban szerveztük a lakosságot. Biztattuk az embereket, hogy ez csak átmeneti állapot, hogy a szovjet hadsereg rövidesen döntő csapást mér a fasisztákra. — Végre aztán elérkezett a várva-várt nap is, — mondja csi'logő szemmel Sulri István — Március 27-én éjjel-nappal dörögtek az ágyúk robbantak a bombák, szóltak a katyusfk a német katonaság rémei. A pincék nyirkos félhomályában az emberek ap ára kiült a hala! rémülete Szorongó szívvel várták, mi is fog történni Március 28-an reggpl. elnémult a pokoli harci zaj. Sfrí csend ülte meg a falut. Hitler megvert hordáin к utolsó maradványai fejvesztve menekültek a szovjet katonák elől. A felkelő márciust nap sugarai a szovjet 1 34-es tankok párn álján csillantak meg. A levegő пт gtelt a tavasz illatával, az emberek lelke ped g a szabadság felemelő érzésével, am к >r Párkány fe'ól széles sorokban jöttek a felszabadítóink A harc hevében meg sem álltak, ü dozték tovább az utolsó napjait élő fasiszta fonevadat. Akkor láttuk először a szovjet hadsereg óriási erejét szilárd egységét és legyőzhetetlenségét Aztán örömmel hallottuk Érsekújvár, Nyitra és Bratislava felszabadulásának hírét. — Felszabadulás után sok munka várt reánk. — vette át a szót újra Mikus elvtárs. — Ablakunkon már kopogott a tavasz, mezőgazdasági szerszámaink tönkre mentek nem voltak igavonóink nem volt vetőmag. A község romi kban hevert. A gránáttölrséi-ekkel felszántott föld megművelésre és vetőmagra várt De a kamrák üresek voltak, mert a német megszálás al itt mind nt felfaltak Hitler katonái. Muzsla nagyon megérezte a háború következmenyeit. — Én 1946-ban jöttem a faluba. — kapcsolódik a beszédbe Hasta István. — Az utcákon kiégett horogkeresztes tankok, gépkocsironcsok, tépett katonaköpenyek és bumbatolcsérek éktelenkedtek. Azóta nagy változás történt a faluban A l k'SSág szorgalmas munkája nyomán eltűntek a romok Az emberek összrfogtak. egymást segítették az alkotó munkában. Vetőmag is. fogat Is került Aztán új házakat kezdtek építeni Ma már 30 új ház á'l a faluban Négy kilométer hosszú országút vezet a vasútállomásra, melyet a falu népe épített Később megalakult a földművesszövetkezet is. A keidet n hézségeit sikeresen leküzdöttük s ma már új. korszerű istálló nk és gazdasági épületeink vannak Az idén magtárt, d hány- és kukoricaszáritőt ép'tünk Erősít iük. gazdagítjuk szövetkezetünket. Oj munkas'kerekkel fejezzük ki, hogy ellene vagyunk a háborúnak, békét akarunk. Boldog életünket felszabad'töinknak, a hős szovjet katonáknak köszönhetjük, akik 10 évvel ezelőtt elhozták nekünk a szabadságot ________________________DUSEK J. — NYiTRA VLADIMIR RE1SEL: így jiötfek hozzánk Fúlunk idVan kihalt volt, mint pusztító vihar után. Aztán egy katona Jelent meg az utcán, utána a második, harmaifr'U, negveďk. mint mikor vihar után a szivárvány feltűnik. S kik merészkednek elő, hogy a sereget elsőnek üdvözöljék? Hát a gyerekek! Az első gondol egyet s a katonákhoz fut, a többi mind utána, be'őlük mindhez jut, tekintetűk vidám, csacsogásuk szárnyal s mind játszani akar sapkájuk csillagával Konogtatnak az ajtőn, s már ott áll szemtől szembe két gyermekbe karolva egy szovjet katona. •— Zdravsztvujtvei — mondja, Pirospozsgás az arca, sapkáját félrecsapja s mosolvogva folytatja: A patakon a hidat leveoöhe rep'tpfte a német. Helyreállít hatnánk rövid idő alatt, ha itt is seg!t>nének. Tavasz van k-ll a híd, hogy mehessetek Szántani. Vetni, legven mit enni, legyen jó kenyeretek. Mikor készen állt minden ami kellett, mentek mindnyájan Fiatalok mellett öreged is, vállukon szerszámmal, még ők buzdítottak' aztán ne fmmel-ámmal! Este ott ültek a tábortűz körtil S nótá/gattak vidámat, szomorút. Szemük mély volt, akár a kút. mikor arról meséltek a csillagos ég alatt, ml mind nt éllek át s hogyan élnek ott, ahonnan útrakeltek, s ahol minden épül előrehalad. Este ott ültek a tábortűz körül és a szabadságról énekeltek. Fordította FÜGEDT ELEK
