Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-20 / 12. szám
1855 mH retus ÍO. Fcíídmüves 7 Tenyésszünk minél több pulykát szőve íkezeteinkben Ä múltban a pulykaállomány volt baromi itenyésztésünk leggyengébb pontja. Alig néhány ezer pulykát tenyésztettünk. Néni voltak meg erre alapfeltételeink, mivel a pulyka a többi baromfihoz viszonyítva, nagyon igényes a kifutóra, melyek létesítése lehetetlen volt a szűk gazdasági udvarokon és az apró parcellákon. A szántóföldek egyesítése és közös, szövetkezeti gazdaságokba való tagosítása, valamint az állami gazdaságok létesítése, megteremtette hazánkban a pulykatenyésztés legkedvezőbb feltételeit. A pulykatpnyésztés legfőbb előnye. hogy a húsnak magas tápértéke és jó ize van az elfogyasztott takarmányt pedig gazdaságosan hasznosítja és ami a legfontosabb. hogy a pulykákat ki lehet hajtani a legelőre, tarlóra és főképpen a kapásnövényekre, ahol összeszedik a kártékony férgeket, anélkül, hogy a növényzetben kárt tennének. Azzal, hogy a pulykák legeltetéskor elpusztítják a férgeket, — melyeket permetezéssel, vagy más eljárással ke'lene megsemmisíteni — jelentős pénzöszszegeket takaríthatnak meg szövetkezeteik. A pulyka még e nagy előnyök ellenére sem örvendett nagy keresletnek piacainkon, mégpedig nagy súlya miatt. De mióta bevezették a pulyka felnégyelt állapotban való árusítását, az üzemi étkezdéket és a pulykahús konzerválását, — nagy változás állt be ezen a téren Pulykahús-termelésünk. melynek jelentős része kiviteli cikket képezett, ma a hazai szükségleteket sem fedezi Ki kell tehát szélesíteni a pulykatenyésztést, különösen szövetkezeteinkben és az állami gazdaságokban. Nagy ePny az is, hogy a pulyka súlygyarapodása, — saját testsúlyához viszonyítva — 2—5-szőr nagyobb, mint a sertésé. A felnőtt pulykák élősúlya 12—16 kg. A fiatal pulykakakasok helyes nevelés mellett hét hónapos korukban elérik a 9 kg-ot. a tyúkok pedig 5—6 kg ot. Az ilyen korú pulykák igen alkalmasak hizlalásra. E hasznos baromfi rohamos fejlődése azt eredményezi, hogy 7—8 hónapos korában már tojik, mégpedig 60—70 tojást évente. Ha figyelembe vesszük, hogy a költés idejétől, — vagyis kora tavasztól május végéig — egy pulyka 30—40 tojást tojik, melyből 20—25 utódot nevelhetünk, melyek több, mint 100 kg. húst adnak. akkor látjuk, hogy minden 10 tojótól Ю0С kg húst termelhetünk ki évente. Mivel a pulykatenyésztésben ezidáig elhanyagoltuk a fajositást. szükséges, hogy szövetkezeteink beszerezzék az alapállományt, bármilyen fajból Bizonyos idő múltán, amikor az egyfajú pulykák kevésbbé hasznos állományt képeznének. ki lehetne azokat selejtezni és helyettük egyébb. nemesebb fajt beszerezni. Szükséges, hogy azon szövetkezetek, melyek fajtiszta alapállományt tudnak beszerezni, csurán a fajáilatok nevelését szorgalmazzák és ellenőrizzék azok hasznosságát. Legajánlatosabb a fehér pulykák nevelése, melyek a felsorolt előnyökön kívül értékes tolat is szolgáltatnak. Az esetleges érdeklődök jelentsék be igényüket az illetékes kerületi nemzeti bizottságon, mely segítséget nyújt az alapállomány beszerzésénél. Ahogy a tapasztalatok bizonyítják. a pulyka gépi keltetése is eredménnyel jár. A Földművelésügyi megbízotti hivatal és az Élelmiszerügyi meabízotti hivatal a jövőben bebiztosítja, hogy legalább a pulykák egy bizonyos részét a keltetöüzemek adják az igénylőknek. A fiatal pulykák nagy figyelmet és gondosságot kívánnak az első két hónapban. Ebben az időben lehetőleg neveidében, vagy „pótanyával" neveljük. Azután már ki lehet vinni őket a mezőre, ahol összeszedik az elhullatott magot és a rovarokat. Szükséges megjegyezni, hogy a pulyka nem kaparó baromfi, tehát nem tesz kárt a növényzetben. Az időjárás viszontagságaival és a betegségekkel szemben sokkal ellenállóbb. mint más szárnyasállat. A legeltetés! időszak után 10—14 napig hizlaljuk, hogy jóminőségü húst nyerjünk. Hazánkban nagy jövője van a pulykatenyésztésnek. Jozef Hána A párkányi járásban s Százhatvan het lár elhanyagol területet művelnek meg Hazánk déli vidékén a’ig Lát cu ember kisebb nagyobb dombokat Mindenhol be'áthataťan sík rónasng mel’/et csak néhány ba rw e döíolt nagy füzes tarkít. A dumbta an ró naságon sokhe'yütt magas iegenyees nyárfákat látni. Márpedig ez jó jel, me t ahol nagyra nö a fa, ott nagyra nő о búza is. A párkányi járásban is többnyire aposan szántanak a traktoruk a járás mezVga dasági te ül té nek 70 százr’-ka síkságon, a Duna, Carum es az Ipo'v vd gyében te & el. A ö dek átal íban jók. Megterem ott minden gabonaféle ipari növény, szoö és egyes helyeken a kukorica küónósen ló skerül A rnu't érben például a búcsi EFSz-ben közel 60 mázsa át'agos hektárhozamot értek el kukoricából. A bnto keszi és a bé'ai szövetkezetekben pedig a cukorrépa terme'és sikerült kiválóan. É the to tehát hogy úgy a szövetkezeteknek, mintped:g az egyen leg gardákodó ö'dműveseknek nagy értéket jeent minden da ab föld. Csak az a bal. hogy ezidáiq nem nagy figyelmet szente’tek minden egyes tal^aatnyi terü'et me 'müve ésére. A mu’tbav sok kisebb-nagynbb da ab föld volt a járásban, mely csak gyomot termett ahevett, hogy hasznot adott ltolna va’ak nek. De most, Sirokv e’vtárs februári beszéde után. igen megváltozott a helyzet. A nemzeti bizottságok dől gozói kezdtek kutatni az e'han’ ago’t, vagy parlagon heverő teruetek után. Az eredmény nem is ma adt e': a párkányi járásban 163 hektár e'hanvagolt. begyomosodott földet to’á'tak, mely k’haszná’at nnul hevert hosszú évek óta,. Ebeden 70. Szálkán 47. Köbö’kúton 20, Kdvesden 16. Kéménden pedig 10 hektár olyan fö d van, mely valamikor a kulákuk. nagybirtokosok, egyház stb tu ajdunát képezte, Hosszú évek sván nem teremtek egyebet, csak gyomot Most azonban, mihelyt megjön a tavasz, mély barázdákat hasit majd az eke a láncta'pas traktorok nyomán. a- e hcn .agult föld tettébe. Minden talpa'alnyi fö'det megművenek a szövetkezetek, meq a magángazdái ködök. mert minden tenyérnyi föld megművelése az (1 jóvede műket fokozza. Mert bizony 163 hektár fő'dön sok m nden megterem. De nézzük csak meg közelebbről mit is terem a járás do'gozóinak ekkora darab föld? Szemestakarminyaínk közül a legontnsabb termény a kukorica. Jól a'ka’mazkodik az égha lati és talajviszonyokhoz. Terme égében szép eredményeket értek e' a mú't években a párkányi járásban is. Ha tehát az újonnan megműve’t 163 hektárnyi te ületen kukoricát termelnének a 'öldműresek, köze-'-es te mis esetén is 4175 mázsa kukoricát nye nmek, 125 mázsa I ha.) Ez körü'be'ü' 3.000 mázsa morzsot kukoricának felel meg mely elég lenne 700 mázsa se téshús kiterme’ésére. Azonkívül még sok értékes kukoricaszár maradna téli taka mányozásra. Vagy vegyük a cukorrépát, ame'y ugyané ak jó me ite em a párkányi járás bármelyik községének határában. A múlt évben a proszenyicei megművelés a’avján 550 mázsás hektó hozamot is e'értek a járásban. De mi legyünk csak szerényebbek, és számítsunk egy hektárra 250 m zsit I'yen termés eé.ése me'lett csaknem 42 ezer mázsa cukorrépa árával gazdagodhatnak a járás mezőgazdasági dolgozói. Azonkívül még mennyi rétit к pafej, répasze’et, melasz és cukor marad meg a termelőnek, melyekből újabb értékeket termeket ki. Ugyanúgy megteremne ezen a te.ü eten 3200 mázsa árpa. búza tag:/ rozs. Ez sok ezer korona jövedelmet jelent azoknak akik magúkévá tették tartunk határozatát és azon vannak, hogy határukban ne maradjon megművelet en egy da.abka föld sem. Ettől is nagyban függ jólétünk emelkedése, meit minél többet termelünk magunk, anna •' esebo külföldi behozatalra szorulunk. Jól kezdem nyernek a párkányi tárás mezőgazdasági dolgozói. Az eddig elhanyago.t, terméketlen te ületek megműve ése e'öseg ti a he'yi nemzeti bizottságok földnyilvántartásában ke'etkezett aránytalanság>k eltáivi tását is, me t i'ven műveleteknél sok eltitkolt terű el kerül félsz,nre. Ez pedig azt eredményezi, hogy megjavul a köze'látás is, mivel minden íö'dtu'aidonos területe nagyságához viszonyítva teljesíti te,melési fe adatait. A Szlovák Kommunista Párt központi bizottságinak határozata szelemében műveljünk meg és vessünk be minden ta va atnyi fö det. Ebből legels'i sorban nekünk van hasznunk. Értsük meg vég e. hogy a földnek csak akkor van értéke, ha terem, s csak akkor terem, ha mi akarjuk. A fďd bőven visszaadja, amit mi nr-ki adunk. Ahol ma a virágzó Ifjúság Fa'úja van, ott néhány évvel ezelőtt ingovány. mocsár és pa lag vo't. Lám, az emberi aka at itt is csodát müve't. Nekünk pedig tovább á is aka-ni kel meg ke’> müveni m'nden ma oknyi földet, hogy holnap még jobb legyen életünk. T. V. Д felvásárlási árak emelésének első eredményei Kormányunk 1955. március l-én jóváhagyta egyes mezőgazdasági termékek magasabb begyűjtési és felvásárlás! árát, körtük a marhahúsét is. Hogy mily nagy ked/ezményt jelent ez mezőgazdasági dolgozóiknak, art a stefánikovói szövetkezeti lagok tudják legjobban, akik a napokban egy darab „D“ osztályú vágómarhát adtak be. Egy hónappal ezelőtt 1200 koronát kaptrk volna érte, most pedig a marhahús felvásárlási árának emelése után 1 900 koronát tehettek a közös kasszába. A kü'önbség lehát egy darab vágómarhánál 700 Kés. Szabó Mihály nádszegi magángazda is meggyő ödött róla, hogy kormányunk mennyire segíti a földműveseket. Egy darab 350 kg-os üszőt adott be. melyért 1715 koronái kapott. Ha ezt a régi felvásárlási árra! összehasonl'tji'k. látjuk, hogy 490 koronával növelte Szabó Mih'ly jövedelmét kormányunk intézkedése. Kell, hogy kormányunk ezen intézkedését méltón értékeljük és a jövőben fokozottabb gondot ford 4- sunk az állattenyésztésre Meggyőződhettünk róla, hogy megéri. K F. Növelik a cukorrépa vetésterületét és hozamát Legfontosebb ipari növényeink egyike a cukorrépa. Termelésében nagy szerepe van a Kelet-szlovákiai répatermő vidéknek is. A cukorrépatemelők keleti központjában — Tőketerebesen — hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak a termelők a cukorrépa hektárhozamának emelésére. Mindzsák Mihály, a tőketerebesi EFSz agtonómusa a tagság jóváhagyásával azt a kötelezettséget vállalta, hogy a cukorrépa vetésterületét 25-ről 45 ha-ra bővíti ki. Azt a 20 hektárt, mellyel a cukorrépa vetésterületét emelik az alacsonyhozamú rétek feltörésével nyerik. A cukorrépamagot az aratás után azonnal leszántott és megtrágyázott földbe vetik, amely időben megkapta az őrzi mélyszántást. A vetésre jól előkészítik a talajt, a növényápolás összes munkálatait agrotechnikai határidőben végzik. A sorközi megművelésre gépi erővel készülnek. A cukorrépa egész területét szétosztják egyéni megművelésre, és pótjutalom bevezetésével teszik érdekeltté a tagokat a minél magasabb hektárhozam elérésére. Jó jövedelmi forrás a méhészkedés A kassal 'Kerület szövetkezeti tagjai évről-évre nagyobb q ndot fordítanak a méhészetre Enmk két oka van: a takarmánynövények előnyös beporzása és a méz után jár6 szép jövedelem Az egész kerületben az EFSzekben több mint 1200 méhcsaládot tartanak A kiralyhelmeci járás szövetkezeti tagjai viselik legjobban gondját a méhes Kódoknak. Ez a járás köztársaságunk lgsikeresebb néztermelő vidéke A járás k ién; EFSz-nek több' mint 350 méh-sal'dja van, ebben az 1 évben pedig a szövetkezeti méhészkedést újabb 200 családdal bővítik. I A töti járásban' is nagy figyelmet szent lntk a méhészkedésnek. A lőcsei játás Bijacovce községében 40 csa'addal szaporodik a méhállomány. Terebes mellett, Csehoven elhatározták hogv 50 családdal megkezdik a méhészkedést. Oj méhcsaládokat alapitan k Batozovcén. Nová Lesnán, Csecsejovcén, Szepes Bélán s a ke. ület más szövetkezeteiben is. A sz vetkezeti tsgek nagy lelkesedéssel fogadták a földművelésügyi megbízotti hivatal elhatározását, mely szerint minden szövetkezet 100 Kčs segélyt kap egy-egy kaptár vásárlásához. A téli hónapokban is termi lm к zöldséget Eperjes város igazgatósága a'á tartozó gazdasági kombinátban a tél. hóna ok a att is folyik a zöldségte mesztés. A begyűjtési üzemnek cu utolsó hetek folyamán is 2000 lej sa'átát, 1200 ka a ábét. 2000 csomónál több hagymát, 700 köteg retkei és 400 karfiólt adtak be. Március ’•égéig akarják piacra dobni az első uborkát is. Szám tanok a pa adicsom gyorsabb éréséve is, те. t a palánták kiü’tetését csaknem két hónappal előbb kezdik, mint tavaly. Példát mulatnak a csúzi EFSz dolgozói Cu( orcírok a száraz vidé'tek kiváló fakarnunynövénye A jóminösépü zöldtakarmánv termesztése m ndig nagv gondot okozott I száraz vidékeken. A nyárvégi időszakban gyakran előfordul, hogv az II átok zöldtakarmánnva’ va'ó etetése csak nehezen, vagvped'g egyáltalán nem sikerül és kénvte enek vagyunk megkezdeni a télre készített száraz takarmányt. A cukorcirok egvike azoknak a nővén veknek, amelv seg tségéve áthidalhatjuk a nvárvégi zöldtakarmánv hián\t Alig van olyan takarmánynövényünk. те \nek száiazságtűrése megköze ítené a cukorcirokét. Am'kor a csa amádé a nagv szárazság következtében el fönn vad. a cusorcirok még akkor is elfogadhat! termést ad. és elsőrendű taka ménvt tépez úgv zö'den. m nt Itsi ózva. A cukoréi ókban sok a fehérje és maCTas a mésztu ta ma. Temesztése bármi ven ta'aion ló! sikerű, igv a homokos és kavicsos talajokon is. kivéve a híd«?, állandóan nyirkos terülteket. Érdemes azonban ió ta aiba vetni, mert abban kü önösen magas termést ad. Ha vénvesül teljesen Vetésénél ügve’ni kell arra. hogy a magja ió e készített gvommente; talajba ke üMön. Korán nem szabad vetni, mert a hideg iránt igen érzékeny. Az eddigi tapasztalatok szenn ega ka masabb vetési 'deie május 10. körű' vrn. takarmánynak azonban ehet vetni még júniusban is. Vetőmagszükséglet: (zö'dtakarmánvnak' 20 cm sortávolságra 30 kihektáronként 40 cm soitávoiságra 20 kg hektáronként. Megtermesztcsn 50 от-es soitá' ’ság és 30 cm-es nővénvtávoiság ecetén 15 kg vető. magra van szükség nektáronként Vetésmé'vség kb. 2 cm Kike és után amikor a nóvenvek már lói beginne e/tek a'ánlatos fos a.so n\ később iiedig a 40 és az *0 em sortavo.ságuaknál fogatosan kapálni. A sarihajtások e'távolitésa teljesen fölös eges, mert azok újra kihajtanak. Etetését zö den akkor кеИ те - kezdeni, m g a szára nem elfásadt Ilyenkor az álatok szívesen fogyasztok. Etetésével azonban vigvázni ke1 mert mérgezd alkaloidákat tarta máz Azért aiánatos a cirokat le a ább eg\ nappa az etetes e őtt lekaszá'n . Si'ózásra a cukorcirok egész к'só őszig a ka más. Legjobb mos növényekkel vegyesen s lózn\ fő eg olyanokkal. ame vek egymásukban kevésbé alkalmasak si'ózásra (he,eíelék>. Ha van rá' mód. ki keli prése' ni a szárát és az :gv nvert evet fe ehet haszná ni szeszevártási a. Termese zö den 350-650 mazsa koött ingadozik hektáronként, a tVa es az égha ilati viszonvoktól függden Maeteimese 15-30 m zsa hektáron ként. A ió minőségű termés, tápértéke vetekszik az arpaévai. RÁKÓCZI LAJOS A csúzi agitációs központ jó munkáiét aa bizony4'a, hogy míg m'nd g mozgósítani tudta a szé'es tömegeket egyes munkák e végzéseié. A ió ag tációs munka ebben az ecetben is meghozta a várt e. edm.nvt. A község 374 polgára tett egyéni kötelezettségválla ást fe szabadu ásunk 10. vfordu’ója tiszt! letére. Ha a kötelezettségvá la ásókat összes tjük. a kö vetkező képet kapjuk- 24 ezer kg seitéshúst, 1315 kg egyéb húst, 24,430 drb tojást, 7450 liter tejet, csaknem 11 ezer ki ogramm búzát, ugyananny rozsot. 400 kg árpát és 940 kg kukoricát adnak Csúz község lakosai terven felü' köze látásunknak. Egyénenként pé'dául Pa'kovics János, az EFSz tagja 250 kg sertéshúst. 150 da>ab tojást. 300 kg búzát és 200 kg rozsot ad be terven felül. Bria József 280 kg se:téshúst, 200 tojást és 300 kg búzát és Pinkt Lász’ó 500 1 tér tejet, 200 kg búzát és 200 kg rozsot ad közel átasunknak. Ezeket a kltelezettségvá la'ásokat csaknem 100 száza ékban a szövetkezeti tagok tették. A község felszabadulásénak 10. évfordu ójára tervezett szép tési mozgalom keretében a lakosok össze„en 5935 brigádóra ledo gozását vél a'ták. Ebbe a mozga ómba a töm;-gszervezetek is bekapeso ódtak: a CSEMADOK helyi szervezete 500, a tűző tóegyesü et 400, a pék-tanonc skola ped g 500 óra ledolgozását vá a ta. Méltóképpen és örömtehesen fogiák megünnepe ni március 27-ét, községünk felszabadulásának tizedik évfordulóját. Papp Jolán Jó munka után megérdemelt pihenés A téli hónapokban 10 naponként váltakoztak Marianske Lázne vendégei, hazánk legjobb szövetkezeti do - gozói Va'amikor az ilyen fénypomnás városban idegen, hazát an volt a munkásember. Ma itt piheni ki évi á ad almait. Az üdülés 10 napját tarka műsorok i sz tik. Filmé őadások. kulturegyütte-ek fel'évese, táncesték. kölcsönös Uinaszta'atcse-e és kirándulások a világhírű Karlové Varyba — ezek telték szénné, fe ejtheted enné szövetkezeti dolgozóink té’i iidü ését. Voltak köztük olyanok is. akik életükben elos ör iroltak szabadságon. 4.- 40 eres Kiss Pá’ a zselizi szövetkezet tag,a így nyilatkozott élmény élről- „Soha nem gondo tam volna, hogy évi munkám fáiadalmait ebben a városban fogom kipihenni, ahol valamikor a rusgyurak é ték világukat. Ezért mindenekelőtt felszabadítóinknak, a hős szovjet hadseregnek ta tozunk köszönettel, meg pártunknak és kormányunknak. Az egyik szlovákiai csoport tagjai meglátogatták a járás legjobb szövetkezetét. Trstenicát. Megtekintették az in istál’ót és annak korsze ű here -.iezését. A szepesb? ai EFSz könyveöie megegyezett a szövetkezet vezetőivel, hogy fajá'latnkat cserélnek. Ez az együttműködés megszüárd’lja szövetkezeti dolgozóink testvéri barátságát.
