Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-20 / 12. szám

4 'Földműves Í955. március 20. A további munkánk során sem kíméljük erőnket — Ötéves évfordulónk alkalmából — A szál szervezeti mozgalom fokozza tevékenységét a CsKP X. kongresszusa határozatainak teljesítéséért Kemény, küzdelmes, de sikerekben é; tapasztalatokban gazdag öt év telt el azóta, hogy a SZABAD FÖLDMŰ­VES megszületett. A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok e hetilap­jának első száma öt évvel ezelőtt 1950. március 15-én azzal a célkitű­zéssel indult, hogy utat mutasson dolgozó parasztságunknak élete meg­javításához, segítsen a falu szocia­lista építésében. Lapunk ötéves évfordulóján átte­kintjük, s nagy vonalakban összegez­zük parasztságunk érdekében végzett eddigi munkánk eredményeit, tapasz­talatait. Számot adunk arról, hogyan kU'döttük le a műnk; nkat akadályo­zó nehézségeket és milyen feladatok várnak ránk a mezőgazdaság általános fellendítésében. Fűéként kell megemlítenünk, hogy sok nehézséggel kellett megkü/de­­nünk már a lap megjelenésétől kezd­ve. Nem voltak tapasztalataink az újságírás, a lapszerkesztés terén. Ez érthető is, hiszen mindnyáján parasz­tok vagyunk, s az újságírás vonalán a múltban nem állt módunkban ta­pasztalatokat szerezni. De felelősség­teljes munkánkban nem voltunk ma­gunkra hagyatva; hiányosságaink le­küzdésében segített a párt. Ha végig lapozzuk a SZABAD FÖLDMŰVES eddig megjelent összes pé'dínyszámalt és összehasonlításokat teszürk. arra a megállapodásra ju­tunk, hogy úgy tartalmi, mint tech­nikai szempontból a fejlődés kézzel­foghatóan lemérhető. Lapunk fejlő­désének első jelentősebb állomásának mondhatjuk azt, amikor nyolcról ti­zenkettőre bővült az oldalszám. Ez a változás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulást Is eredményezett. Jelentős szakrovatok kaptak helyet, amelyek még tartalmasabbá, még sok­­rétúbhé és olvasottabbá tették a la­pot. A szakrovatok nyitása nagyon is indokolt volt. mivel csak igy tudtuk kielégíteni a falu dolgozóinak szak­­képzettsége bővítésével járó fokozódó igényelt. A szovjet és hazai termelési módszerek alapos ismerete és azok alkalmazása teszi lehetővé, hogy több zsírt, húst, gabonát, tejet adhassanak dolgozó népünk közelhtása céljára. A bekövetkezett változás után több színes, vagy képes riport jelent meg lapunk hasábjain az EFSz-ek. állami gazdaságok, gépállomások működésé­ről példás dolgozók termelési ered­ményeiről. módszereik népszerűsíté­séről Ennek elsősorban dolgozó pa­rasztságunk vette hasznát. Nemcsak színvonalasabb, értékesebb újságot kapott á kezébe, hanem a meggyőzőbb írások közelebb hozták őket a szö­vetkezeti gondolathoz, sőt sokan ezek alapján léptek az új élet, a szövet­kezeti gazdálkodás útjára. Ezt tá­masztja alá az ötéves évforduló alkal­mából kapott több levél tartalma is. Például Mészáros Ferenc, a muzslal EFSz takarmánytermesztő csoportjá­nak vezetője, aki szövetkezetbe való belépése előtt 9 és fél hektár földön gazdálkodott, igy ír; „A SZABAD FöLDMÜVFS-t megjelenése óta jára­tom. A lap rendszeres olvasása alap­ján rájöttem arra, hogy bármennyire is törekszem, mint magángazda, nem tudok olyan eredményeket elérni mirtha szövetkezetben dolgoznék Ez­ért 1951-ben elhatároztam, hogy be­lépek az EFSz-be Azóta Is ott dol­gozom, s egy cseppet sem bántam meg, hogy erre az útra tértem Ez az egyenesebb, a jobb élethez vezető út Többek között azt is a SZABAD F LDMÜVFS-nek köszönhetem — de szövetkezetünk Is — hogy tanácsadá­sa alapján szerveztük meg az állan­dó munkacsoportokat Amióta takar­­munvozó csoportunk is van, elegendő a takarmány és az eredmények Is nagyobbak az állott- nyésztésben " Jelenős eredménynek könyvelhet­jük el azt is. nogv ma riár széles alapokon nyugvó levelező-hrlözalunk van amely átfogja Szlovákia összes magyarlakta vidékeit. Ltvttezőirk a szerkesztőség aranytartalékát képezik Mint száz meg száz eleven kapocs köt össze bennünket a tömegekkel. Köz­vetlenül a termelés (romjáról, mun­kahelyükről adnak hirt, valamint az elért sikereikről. De bírálják a fogya­tékosságokat és az egyes kirívó ese­teket is, amelyek kerékkötői a fejlő­désnek. Amikor bírálják egyes vezető szerveink fogyatékosságait, aktatolo­gatását, rendszerünk féltése, a haza­szeretet hangja csendül ki mondani­valójukból. De nemcsak munkaterületükről ír­nak levelezőink, hanem bírálatukkal szerkesztőségünk munkájának megja­vításában is segítenek. Szóvá teszik, ha valamely termelési, vagy egyéb kérdéssel nem foglalkozunk kielégí­tően. Például Bábás Géza szád°lő' dolgozó paraszt kint járt munkatár­sunkon keresztül felhívta figyelmün­ket, hogy a műtrágyák használatáról több tanács-dó szakcikket közöljünk Levelezőink'ől több ízben kapunk olyan tartalmú levél két is, amelyek­ben közérdekű kérdésre kémek vá­laszt, vagy szakké'déseikben kikérik szerkesztőségünk szakembereinek vé­leményét. Mindez azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk magáénak vall­ja lapunkat, mely nemcsak tájékoz­tatja a különböző eseményekről, ha­nem tanácsadójuk, segítőtársuk a mindenrapi munkában. Levelezőink munkájának Irányítása, nevelése, a velük való szoros kapcso­lat kiépítése azt eredményezte, hogy az arany-tartalékból — a levelezők közül a legnagyobb fejlődést felmu­tató, legöntudstosabb külső munka­társakból — töltődött fel a jelenlegi szerkesztőgárda. Ez lapunk egyik leg­kiemelkedőbb eredménye. A fokozódó érdeklődés kielégítésére megnyitottuk „Az olvasó kérdez — SZABAD F LDMÜVES válaszol“ rova­tot, melyen keresztül a felvetett köz­érdekű és egyéb kérdésekre adunk választ. A nevezett rovat kedvelt ol­vasóink előtt, s egyre jobban betölti hivatását. Sokan azt állítják, hogy a paraszt­­embermk levélírásra nincs ideje. A tapasztalatunk az, hogy a legnagyobb dologidőben kapjuk a legtöbb levelet Mennél több a munka, annál több kérdést vet fel, amelynek megoldásá­ra választ ké nek a falu dolgozói. Közbevetjük, hogy ez év január el­sejével a Postai Ojságszolgálat vette á lapunk kézbesítését. Az így előál­lott szervezési hiányosságok követ­keztében több olvasónk nem Kapta kézhez az újságot. Ebbe bizony nem nyugodtak bele. Tollat fogtak a ke- I zükbe, s leveleket írtak; melyekben követelték, hogy tegyünk intézkedé­seket ann к biztosítására, hogy he­tenként pontosan megkapják lapjukat, a SZABAD FÖLDMÜVES-t. Ez is a laphoz való ragaszkodást tükrözi. Az eltelt öt év alatt megtanultuk, hogy csak annak az újságnak van becsülete a széles tömegek előtt, amely az igazságot írja, s nemcsak felveti az észlelt hibákat, fogyatékos­ságokat, hanem megmutatja az abból kivezető utat is. A cikk megjelenése után sem szabad fátyolt teríteni az ügye. hí nem szükséges figyelemmel kisérni azt is, hogyan intéződött el a felvetett kérdés. Megtanultuk azt is, hogy a leközölt írásokban csak az eredmények puszta rögzítése éppen olyan helytelen, mint az egyoldalú bírálat, ahol a hiányosságok mellett nem látjuk meg az eredményeket A múlt évben több helyen sajtóna­pot rendeztünk. Az olvasókkal való ilyen beszélgetéseken tapasztaltuk, hogy ha a sajtó munkásai kapcsolatot teremtenek annal nagyobb a dolgozók bizalma az újság iránt és lapunk an­nál eredményesebben tölti be hivatá­sát. Fd-*igi tapasztalatainkhoz sorolhat­juk azt is. hogy rendszerint azoknak az írásoknak van átü'ő sikerük, me­lyek előremutatnak mozgósító, szer­vező vagv hí-áló jellegűek. A sajtó által napirendre túzött kérdések sok­szor csak azért nem oldódnak meg kielégítő módon mert az érdekelt vezető szervek nem tudják felhasz­nálni annak segítő igyekezetét. Srk­­szor ől; azok. akik duzzognék, he a sajtó dolfio7Ójinak éles szeme belát a kulisszák rr.bgé. Ha pé.cáol felfedi a hibákat vagy az egyes helyeken még vezető állást betöltő kulák-ele­­meket és rámutat a kártevő akna­munkájukra, vagy elitéli azt a hely­telen álláspontot, hogy egyes vezetők nélkülözhetetlen szakemberként tün­tetik fel őket, ugyanakkor nem lát­ják bennük a minden hájjal meg­kent, alattomos osztályellenséget. ötéves munkánk során az eredmé­nyek mellett hibákat is követtünk el. Az újságírás munkájában kevésbé jártas egyes kezdő munkatársaink néha megelégedtek azzal, hogy csak a vezetők által tájékoztatták magukat a. egyes kérdésekben, akik a való helyzetet rózsaszlrúre festve tüntet­ték fel, csak szép'tgették azt. Igy a dolgozók megkérdezése nélkül az tör­tént, hogy a valóságot nem egészen fedő cikk Is becsúszott a lapba. Meg­történt az is, hogy hosszú, nagy Írá­sok jelentek meg, melyekben olykor olykor elveszett a lényeg. A mező­­gazdaság szakembereivel sem volt elég szoros káp"solatunk. Ezen fogya­tékosságunk kiküszöbölésére irányt vettünk és már részben megoldottuk. A tapasztalatcsere rovaton keresztül, amelyet nemrég nyitottunk, mezőgaz­dasági szakembereinknek rrődiukban áll tudásuk legjavát nyújtani dolgozó parasztságunknak ahhoz, hogy meg­tanuljon kis termeiéi i költséggel töb­bet és jobbat termelni. Ahogy dolgozó parasztságunk előtt, úgy mielöttünk Is a mezőgazdaság általános fellendítése a legfőbb fela­dat. Ennek valóraváltás*é t harcolni számunkra annyit jelent, mint segí­teni abban, hogy falvalnk 2—3 éven belül a felismerhetetlencégig megvál­tozzanak, új, az “ddígínél sokkal szebb formát öltsenck s parasztsá­gunk kulturáltabb még örömtelibb életet élhessen. Ez a munka — nagy feladat, de megvalósítható. Ehhez nem elég a pillanatnyi felbuzdulás, a falu dolgozóinak alkotó kezd'unénye­­zésére, kitartó munkájára van szük­ség. Olyan gy nyörú és nemes fela­dat ez, amely ha megvalósul utóda'nk is büszkén fognak visszaemlékezni országép'tő munk'nkra. Ezzel nem­csak a mienk, hanem egyben gyer­mekeink mégboldogabb életének alap­jait le-akjuk. Az ötéves évforduló mégjobb mun­kára kötelezi szerkesztőségünk mun­ka-közösségét. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy írásaink még harco­sabbak és meggyőzőbbek legyenek. Az eddiginél még több gondot fordí­tunk élenjáró dolgozóink tapasztala­tainak népszerűsítésére, a tömegekkel és mezőgazdasági szakemberein! k-1! való kapcsolataink továbbmélyítésére. S nem leszünk kíméletesek a hibák­kal szemben, hanem ostorozni fogjuk azokat, akik szájtátva elnézik, ahe­lyett, hogy kiküszöbölnék. Az évforduló a’kalmáva! nekünk Is van kérésünk dolgozó parasztságunk­hoz. Még többen kell, hogy olvassák, előfizessék a Szabad Földművest, hogy azok a tapasztalatok, szaktanácsok és riportok, amelyeket oly szeretettel írunk számukra minél többel gyümöl­csözzenek mi és szeretett hazánk ja­vára. A napokban volt megtartva Bmtis­­lavában a Művelődés Hazában a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom össz-szlovákiai konferenciája, amely­nek küldöttei 700 ezer szakszervezeti tagot képviselnek. A hán rr,napos konferencián beszá­molt Szlovákia К unmunista Pártja Központi Bizottsága képviselője, to­vábbá František Zupka a Sz; kszer­­vezet Központi Tanácsának elnökhe­lyettese, valamint Vojtech Daubner a szakszervezetek szlovákiai tanácsának elnök'\ A konferencia második napján Ka­rol Bacilek elvtárs olvasta fel Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának üdvözlő levelét, melyet hatalmas tapsvihar és éltető fe'kiál­­tások követték. Vojtech Daubner a Szlovák Szak­­szervezeti Tanács elnöke beszámoló­jában többek között a következőket mondotta­„A szocializmus építésében a párt felad ’tokát tű' ki melyek teljesítésé­ben nagy felelősség hárul az egész munkásosztályra és annak legnagyobb tömeg szervezeté-e, a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalomra. A szlovák össz-szakszervezeti kon­ferencia feladata éppen az. hogy ér­tékelje eddigi munk'nk-t és követ­keztetéseket vonjon le belőle felada­taink sikeres megva ósításához. A CsKP X. kongresszusának hatá­rozata fófeladatunként tűzte elénk mezőgazdasági termelés 2—3 éven belüli gyors fejlesztését. E fel’dit megvalósításának döntő módszere a szociaüsta munkaverseny. A szocia­lista verseny fejlesztéséhen nagy je­lentősége van a kormány és a Szak­­szervezetek Kö'p nti Tanácsa határo­zatának, amely világosan mondia ho­gyan kell vezetnünk és mire irányí­tanunk a szocialista versenyt. Elvitathatatlan, hogy a szocialista verseny nagy eredményeket hozott számunkra. A szocialista versenyben az újítók egész csoportja nőtt fel, akk iparunkban túlszárnyalták az elavult módszereket és normákat, miáltal ipa unk fejlesztésében jelen­tős sikereket értünk el”. Daubner elvtárs beszámolójában to­vábbá kihangsúlyozta, hogy a szocia­lista munkaversenyben eddig szerzett tapasztalatokat fel kell használni a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó harcban. Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta: „A munka termelékenységének nö­vekedésére n- gy je’entőségű a ter­melési újítók haladó módszereinek rendsze-es terjesztése. Élenjáró dol­gozóink módszereit keli propagálnunk, akik az elavult normák t túlszárnyal­ják és igy a termelékenység emelé­sének úttörőivé válnak“. Daubner elvtárs ez'kután kifejtette az újító-mozgalom és az új munka­­módszerek bevezetésének jelentősé­gét melyek döntö hatásúak a mező­gazdaság feilend lésében. Ugyancsak rámutatott a sz- kszervezetek felada­tára, a mezőgazdasági termelés eme­lésében. Ezzel szemben megjegyezte­„Igen jelentős feladat vár a szak­szervezetre a munkaerőknek és a technikai kádereknek a mezőgazda­ságba való áthelyezésében. Minden szlovákiai szövetségi bizottságnak ter­vekkel kell rendelkeznie, amelyek szerint ь szakemberek mezőgazdasá­gunk segítségére való átmenetét fi­­yyelik és biztosítják. Nagy szükség van minősített gépészmérn kökre A gépészeti szövetség feladata, hogy a traktorállomás és az állami gazdasá­gok szövetségével egyetérté ben biz­tosítsa e feladat teljesítését. Véget kell vetni a könnyelmű felfogasnak, amellyel eddig a szakszervezeti funk­cionáriusok néztek a mezőgazdaság­nak megnyerendő erők kérdésere. Ugyanez érvényes a határmenti terü­letekre való munkaerő-toborzásra is“. Daubner elvtárs foglalkozott beszá­molójában a védnökség! üzemek mun­kájával is Figyelmeztetően mondotta, hogy a védnökség) üzemi к necsupSn sü gős mezei munkákban, és a trak­torállomás műhelyeinek segítsenek, h’ nem jobban politikai munkával le­gyenek segítségül, a gépesítés I r­­.jesztéséb' n. valamint tökéletesítésé­ben. továbbá a helyes munkaszerve­zés és az FFSz-ek gazdasági megszi­lárdításában. Kihangsúlyozta azt is. hogy minden üzem, hivatal tárgy íja meg nyilvános ü'ésen. hogyan segíti a mezőgazdasá­gi termelés emelését. ÍAz utóbbira kü’ön felhívta a szak­szervezetik figyelmét: „Ne legyen egyetlen szakszervezet . sem, amely ne tenné magáévá e fe­li d’tokát. E feladatok következetes teljesítésével hozzájárulnak a földmű­vesek és a munkások kapcsolatának megszilárdításához. Tudatosítsuk ma­gunkban azt a nagy feh’öséget, amely bennünket terhel Ojra hang­súlyozni kell, hegy földműveseink mi gsegitése szocialista rendsze ünk építésének érdekében áll s ezért min­den dolgozónak legszemélyesebb fela­data”. Daubner elvtárs rámutatott a szak­szervezetek jövőbeni feladataira is: „Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusa és a Hl. össz-szakszervezeti kongresszus előtt állunk. A kongresz­­szusnk előkészítésében az lesz a fela­datunk, hogy a párt vezetésével fo­kozzuk igyekezetünket a szocial sta verseny megszervezésében hazánk fel­szabadulása 10. évfordulójának tisz­teletére. Továbbá az, hegy tömeg po­litikai munkánkkal minden tagot megnyerjünk a kollektív szerződés к következetes és így a tervezett fela­datok teljesítésére is. Továbbá az, hogy egy pillanatra se feledkezzünk meg a munkásosztály történelmi fe a­­datéról, abban az időszakban, amely a mezőgazdasági termelés pya-ap'tá­­sát követeli tőlünk a legközelebbi 2—3 évben". A konferencia a hiányosságok ki­küszöbölésének, a szakszervezeti mun­ka szüntelen javításának szellemében folyt. M. jd a konferen-ia harm-dik napján megválasztották a kü'dötűk a Szlovák Szakszervezeti Tanács új ve­zetőségét. A szlovákiai össz-szakszervezeti konferencia kü’döttei egyhangúlag és a rájukbízott feladat iránti felelőssé­gük teljes tudatában elfogadták a hozott határozatokat mely feladato­kat tűz ki a szlov-'k<ai szakszervezeti dolgozók elé hazánk építésében. Szabad Földműves munkájáról és feladatairól Vélemények a AZ Üj Szó „ötéves a SZABAD FÖLDMŰVES’ címmé1 hosszabb cikket közö , melyben e’emzi la­punk ötévi ténykedésének ei-ed­­ményeit, s rámutat az egyes fo­gyatékosságaira is. A cikkből ki­vonatosan a következőket közöl­jük: „Ötéves a Szabad Földműves. Öt évvel ezeľ’tt iött ki az e ső szá­ma. Az újságnak ta’án m nden előfizetője em éksz’k arra a naora, amikor a postás a Szabad Föld­művessel a kezében bekopogott a fa'usi házak aitaián és elhozta a parasztok egvik leeszükséeesebb segítőtársát, — úgv is mondhat­nánk — új életük tükrét, a szo­­cia ista tartalmú Szabad Földmű­vest." A C’kk további részében fel­vet; azt a kérdést, hogv miért válhatett rövid pár év a’att a Pa­rasztság közkedve't lapjává, s nyomban meg is adia rá a vá­laszt-’ ... ’ ennek az a maevará­­zata, hogy a szerkesztőség egvre több parasztot von he a :ap szer­kesztésébe ...” Maid ;gv folytat­ja: „Ha tehát a Szabad Földműves nénsze őségéit!- beszélünk bátran elmondhatjuk, hogv a szerkesztők szívós munkája mezeit na<'v ré­szük van ebben a fa’usi tudósí­tóknak... akik fáiadhatatianul seg tenek el átni htóanvaugai az újságot, beszámo'nak a fa'u é'eté­­rő'. a szövetkezetek fejlődéséről, az osztá v harcról, az eredményes­ről és a hibákról... A lap szer­kesztői igen nagv súlvt helyeznek arra. hoev a parasztok szakmai tu­dását fejlesszék az úisáeban kö­zölt cikkekké1, a mezőgazdaság ha adó módszereinek, m nt a Ke­reszt- és szűksoros vetésnek, a rideg borjúneve'ésnek. a fészkes­­; égyzetes ü'tetési módszernek népszerűsítéséve'. A lapnak csak­nem minden számában olvasha­tunk a szocia'ista munkaversenv­­ról a szoc;a4sta fe'ajánlások ered- ' mén veiről.” A többi között a cikk említést tesz arról is. hogv „A jőv”ben a Szabad Fölművesnek az eddigiek­nél többet kel! fogla'koznia az emberekkel- Többet kei1 írni. töb­bet kell beszélni szövetkezeteink, ál'ami gazdaságaink, géDáiloma­­saink és általában fa’vaink é'en­­járó dolgozóinak kezdeményező munkáiéról és szem'é'tető példák­kal kell rámutatni az elért ered­ményeikre ’’ A cikk befejező része igv szól: „Minden bizonnval a Szabad Fö'dműves kibővü t szerkesztőgár­dája jó irányító munkával, a part és kormánv határozatainak gva­­kor'ati mePval-'\s;rásáva' a levele­zőknek és tudósítóknak a lan szerkesztésébe va'ó még nagvobt bevonásával győzelemre sega nemcsak a dolgozó parasztság, ha­nem az egész ország ügvét, a szo­cia'ista mezőgazdasági termeié' fellendítését. Sok sikert további munkaiához!” * * ti Roľnícke novinv sz’ovák test­vérlapunk röviden a következőke­­íria: „A Szabad Földműves heti­lap első lépései, naivon neheze)­­voltak. A kezdeti nehézségek tó­­küzdése után azonban m- gta’á'te a he’vés utat a töidművesekhe s azóta színvonala és befolyása á’ landóan eme'kedik. fgv válik a Szabad Földműves hatásos segítő­társává mezósazdaságunknak. A Sza'oad Földműves tovább útiára és munkájához sok szeren­csét kívánunk!” * * • A Csehszlovák Rádió magva­­adásában szintén foglalkozott la punk ötéves évfordu'óiáva'. ti - vábbá kifejezte jókívánságait. * * • Az ipoivviski EFSz táviratba! üdvözölte a Szabad Fő'dművest ér sok sikert kívánt további mun kánkhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents