Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-20 / 12. szám
TOTS márciuc 20. Földműves s .............................. ■ Tapasztalatcsere: Niéri fontos a műtrágyázás? F tél folyamán a szövetkezeti iskolákon ta t< tt eladások alkalmával a hallgat; к nem egvszer tették fe azt a kérdé.vt. miért műttagvá/iink'’ A? EEsz ek elnökei számába rende zett tani' lvamokon is alig akadt hallgató aki a tráevá'ás gyakorlati alkamazteá'al ťs/tában lett vo'na. Az érdrk'ftilök elgondolásai arról tesznek tanúságot, hogv a trágyázás fontosságával nincsenek tisztában. A ta'aieiö fokozása nemcsak a sokat hangoztatott — de sokszoi helvtel nü' érfp'mezett agnte<hnika vég. rehaitásából áll hanem elsősorban a ta'aivéde'em a he'ves vetésforgó, a jó ta'aimövplés és a trágyázás játszik fontos szerepet. A ta’ai termőképessége akkor nőveksz к ha kialakul a talaj tartós, morzsalékos szerkezete Ezt elsősorban megfp'elö mennyiségű szerves anvaegal és humusszal tudjuk biztosítani Súlvos tévedés és ön ám tás tehát ha az alacsony hozam okát a rossz idöiárással, vagy talajhibákka! magvaráz/uk. A talajok szervesanvagtarta'mái legnagyobb részben a gvökér és tarlómaradványok biztosítják. Évente sok-sok mázsa istállóit ágvánaft megfelelő mennyiségű tarló- és gvökérmaradvánv marad vissza a fö'd^ken Ezeknek fel kell bomlaniok De ha n> m biztosítunk ehhez a folyamathoz megfe'eö mennviséeű műtrágvát kedvezöt'en minőségű humuszt nye(ink. Hogv a műtrágyázást helyesen alka'mazhassuk szükség van a tala1 tökéletes ismerésére. Tisztában kel enni azzal, hogv a műtrágya ható -reie csak évek múltán jelentkezik E/éit a termőképesség fokozásával áiô teendőket is ennek megfelelően ke 11 irányítani e'sősorban helyes vetésforgó beállítással. A műtrágyákat nemcsak talaj, hanem növény trágvá/ásra is alkalmazni keT. E célnak a szemcsés műtrágya fe’el meg a legjobban. Sajnos ennek készítésével nagyüzemi gazdaságainkban csak elvétve találkozunk. Végül növényeink legfontosabb és egszükségesebb tápeleme a széndi>xid A talaiban végbemenő bomlási folyamatnak is ez a legnagyobb mennyiségű terméke. Ebben találjuk magyarázatát annak, hogv miért növeli a ióminöségű istá! lótrágya és a zöldtrágya a talaj termőképességét Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy nagy gondot fordítsunk az istállótrágva szakszerű ke/eléséie, emésztésére raktározására, érlelésére te alkalmazásara Sainos az EESZ ek sem dicsekedhetnek nagv e'edmenvekkel ezen a télen. Ha a jövőben megszüntetjük a fennálló hibákat, “vente sok százmillió koronát nyerhetünk Ez növeli maid a szövetkezeti dolgozók lövedeimét is. Szükséges hogv a nagvüzemek vezetői. de maguk a dolgozók is ál'anióan keressek azokat a lehetőségeket melyekkel fokozni lehet a talai termőképességét. ezzel növelni a termései edmén veket s csökkenteni a termelési költségeket. Tartsuk szem előtt nem az a fontos. hogv egves szövetkezeti tagok egyes állami gazdaságok dolgozói és egyes egyénileg gazdálkodó földmű ’-'esek érjenek el kimagasló eredmények« t. Úgv kell igyekeznünk. hogy egész országunk terü'etén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését érjük el. Dipl. agr. J. HRADOCKÝ Lelesz. LÁNCOS MAGTAKARÓ Az ábrán vázolt egyszerű újítás megvalósításával a vetés után ke’etke/eit rgven'etlenséget kónnvű sz.eirel e'simithatjuk és a vetőmagot a!átaka'hatjuk. A láncos magtakaró egy darab 10X10 centiméteres átmérőjű keményfarúdból ál). A rúd hossza a vetőgép szélességétől függ. (amint az ábra mutatta). A rúd két vége be van vasalva és a vasa’áshoz egy kapocs van rögzítve, amihez 4 és fé méter hosszú 12 cm es szemekből álló lánc van kapcsosa. Az egész láncos magtakaró házilag könnyen elkészíthető. „Újítók lapja" nyomán. Ml A KUKORICA? Azoknak a „rövidlátóknak” segítségére sietünk, akik mostanáig sem tudnak szabatosan felelni erre a kérdésre. — Közöljük azt a rajzot, melyet a „Perec” ukrán vicciap első oldalán hozott. A kukorica és a sertéshízla’ás két egymástól elvá’aszthatatlan dolog. Hiszen a kukontaszem a szó szoros értelmében táoanvaggal te'ített a kukoricasiló ped g a gazdasági állatok számára több t ielent. mint a közönséges gömböshez Gondoljuk meg, hogv egv métermézsa kukoricában 86 kg száraz anyag 7.5 kg emészthet'' fehére és 81 keménvitöegvség van. A kukoricaszem csírázásakor ezeken kívül nagymennyiségű zs radékot és vitaminokat is tárta máz. Hogy a vágósertés 130 kg-os élősúlvt elérjen. legkevesebb я mte-mázsa keménvitöeívséget ke’l elfogyasztania, de kukoricából1 eég 5 mázsa is Ha összehqsnnh'thik a burgonyában lévő keménvítőegvsóget a kukoricával, az utóbbi négyi szer kiadósabb és hétszer könynvehben emészthető fehérjével rendelkezik. Minden hizlalásra felhasznált kukoricaeső kétszeres sú'vgvara- P'idást le’ent a sertésnél ha öszszehasonlitiuk az á masnit súlv- Ш’ nnviségéve. a burgonyával öszszehas-on’ tva pedig négyszereset. A hozam pedig: egy hektár szem-termése legalább kétszer annyi, mint az árpáé — természetesen ha helvesen ápoljuk' Ha azt akarjuk, hogv több legyen a húsunk gyorsabb legven a hizlalás. s nagvobb juta’mat kapjunk munkánkért, termeljünk minél több kukoricát. Növénytermesztési tanácsadó Fordítsunk nagyobb gondot a kul oricatermesz'ésre A burgonvaültetésset sietni nem szabad Hideg talajba burgonyát ültetni kár. mivel ott megkovesedik Meg kell várni, nrg a ta'ai kelőkéi átme1'gsz’k Ültetés re ne használjunk megpuhu't gumókat. Közepes nagyságú. iól fejlett és áttelelt, csakt.egészséges burgonyát ültessünk Mélven ne ü'téssük el a gumót, mert ez a terméshozam csökkenéséhez vezet. • * * Mákot, borsót tavaszi buzát. zabot zabos-bükkönyt, árpát korán vessük el. mivel a nóv.-nvek magvai már alie fagvpont fölötti hőmérsék'etnéi csíráznak és korai vetésük ie'entékenyen növeli a termésátlagot * * * A kukoricát csak akkor vessük, ha a talai hőmérséklete elérte a 8—10 C fok meleget * • • A tavaszi vetésű gabonák hengerezését, szárító hatása végett feltét-Vezessük ?e a hólevet A tavaszi olvadás nyomán szinte bizonyosra vehető hogy sok helyen összegyűl -mlik a hőié amely — ha nem vezetjük le ideiében — komoly károkat is okozhat Éppen ezért a HNB mellett működő mezőgazdaság' állandó bizottság' к mielőbb szervezzenek határszemléket, s ha állő vizákét. hőlevet találnak megrekedve közös erővel csapolják le azokat Először az őszt kalászosokról lehi-tfileg állandó jelleqö -satomákba vezessük le a vizeket Ha 'íven csatornák nincsenek átmenetileg -áennedbPt lük a vizet a mélv'bb fekvésű rétekre és kaszálókra is Hektár, ok'-nt iqv több mázsa búzát vaqr rozsot mpp'ünk meg' Az összefut itt csapadék levezetésével S"k sok ember eqészévi kenyerét biztosit uik A pár órás munka a termés betakarításánál sokszorosan megtérül gabonában. lenül kerüljük. A gyakorlatban ezzel a hibával gvakran ta'álkozunk indokolásul azt hozzák fel. hogv a ehengerelt ta'ajon könnyebb és jobb az aratás. Az aratást könnyebbé a ló »avaszi ta'aimunka teheti, vagvis a sirmtózás. nempedig a hengerezés. F. A. Országunk kukorica-behozatalra szorul. Pedig ha földműveseink szívügyükké tennék a kukoricatermelés ügyét, annyit tudnánk termelni, hogy nemcsak saját szükségleteinket Adnánk fedezni, hanem külföldre is szállíthatnánk belőle. A kukoricatermesztésben sok hibát követünk el, mégpedig: nem őrizzük meg a talaj nedvességét, nem műveljük meg a földet helyesen, sajnáljuk tőle a kapát, vagy ha teszünk is valamit, munkánk felületes. A legtöbb hiba Élenjáró cukorrépatermelők tapasztalatcseréje Szlovákia élenjáró cukorrépatermelői március 8-án értekezletet tartottak Nagyszombatban Korin mérnök a mezőgazdasági megbízotti hivatal főagronómusa értékes előadásában i. - mertette a cukorrépatermtlés legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseit. — A tervezett heklárhozamokat. — mi ndotta többek között — melyeket a párt és kormányunk megszabott, elérhetjük Ezt azzal bizonyítom, hogy érte kezletünk valamennyi részvevője már tavaly is magasan túlteljesítette a tervet Ifjúság Falva a proszenylcei módszer alkalmazásával 850 mázsa cukorrépát termelt a kísérleti parcellán. Az átlagtermés is szép. 470 mázs" hektáronként. A tanvi csölösztői és palóci szövetkezetek dolgozói csak 20—30 mázsával maradtak el az Ifjúság Falva eredménye mögött. Számos példát soroltak fel a dolgozók ahol kedvezőtlen időiárás ellenére is szép termést értek el. A kiváló termelők mellett, azonban mások túlságosan lemaradtak Az élenjárók kötelessége, hogy a haladó agrotechnikát népszerűsítsék és eddig Szerzett tapasztalataikat másoknak is átadják A cukorrépa termelés legfontosabb követelménye, hogv betartsuk a? agrotechnikai határidőt Mindjárt aratás után végezzük el a tarlóhántást 8—10 cm mélyen Augusztus r lején, mikor már a gyommaovak kikeltek 350 400 mázsa istállótrégvát szántsunk le hektáronként 15—18 cm mélyre A mé*vs7ántá.t feltétlenül ősszel végezzük mélységét a talaj termőrétege szabja m'g. (25—30 cm). A múlt éven a tervezett területek 8t százalékán végezték el a mélyszántást, de ezekre a szántásokra sem mondhatjuk általánosan, hogy ősziek Ha tél elején szántunk, a barázda fenekére lekerülő talajbaktériumoknak már nincs idejük átdolgozni, beérlelni a földet. A téli szántást csupán a fagy porhanyító ereje teszi jdbhá a tavaszi szántásnál. Még nagyobb hibát követtek el ott. ahol az is tátiót ragyát a múlt ősszel nem szántották le. A tervezett hektárhozamokat azonban az eddigi hibák ellenére is elérhetik, ha tavaszkor istállótrágya helyett 300—350 mázsa komposzttrágyát adnak Hektáronként Azonkívül hígított trágyalével öntözzék és műtrágyával javítsák meg a talajt a cukorrépa igényeinek megfelelően. Az értekezleten az élenjáró termelők a cukorrépatermelés minden csínját-binját megtárgyalták Králik György. Ifjúság Falva agronőmusa a t"vaszi munkákra hivta fel a termelők figyelmét.- Mi tervbevettük — mondotta — hogy a tavaszi munkákhoz még több gépcsoportot alkalmazunk, mint eddig A cukorrépa tala Iának előkészítéséhez simitók után boronákat is kapcsolunk Ugyanúgy a kultivátor, vetőgép és henger után Is teszünk boronát Gépcsoportok segítségével rövid idő alatt el tutftnk végezni minden munkát ami a talajelőkészitéshez szűkségps A csölösztőlek bíznak abban. hoj,y ezéven megelőzik Ifjúság Falvát Farkas István, agronómo* örömmel újságolta: — Tavaly 440 mázsás átlagtermést értünk el cukorrépából Ezévben többre reménykedünk — mondotta. — Még augusztusban leszántottunk 500 mázsa istállótrágyát hektáronként Ez év januárjában pedig öt mázsa műtrágyát szórtunk el minden hektár cukorrépaföldre. Üjlaky Gusztávnak, a szenyicei szövetkezet elnökének a magángazdákra is volt gondja Felszólalásában a következőket mondta: — Nem érzem jól magam ezen az értekezleten, mert nincsenek itt az egyénileg gazdálkodók Szeretném velük tapasztalataimat kicserélni. Több olyan gazdálkodót ismerek, akinek se mérnök se agronómus nem adott még tanácsot, mégis olyan eredményeket ért el eddigi tapasztalatai alapján, mint a legjobb szakembereink. Cjlaky elvtárs bírálatát örömmel fogadták a részvevők. Megígérték, hogy ha hazamennek, házró'-hazra jirva kicserélik tapasztalataikat a magángazdákkal és elmondanak nekik mindent, amit az értekezleten hallottak. A megbízotti hivatal küldöttei pedig elhatározták, hogy a magángazdáknak Is hasonló értekezleteket rendeznek A megbízotti hivat#* ígéretjt betartotta A nagyszombati értekezlet után következő harmadnapra március 11 — 12-én a bratislaval kerület 10 járásából az élenjáró magánga >deknak ta nulmánvutat rendezett Mindkét értekezlet a haladó termelési mód .zer*k széleskörű elteriesztésere adott alkalmat A jövőben lolguzóinkn- к még töb*- alkalmuk lesz a tanulásra é tapasztalatcserére Reméljük. hogy ezen az utón haladva nemcsak elérjük a tervezett hektárhozamokat hanem túl is teljesítsük. Cs. J. pedig a vetőmag helytelen megválasztásából ered. A kuko ica sok vizet igényel, ezért üoyulnünk kell arra. hogy a télen felgyülemlő nedvességet jó talajmüveléssel. a föld felszínének perhpnyósításával megtartsuk. Az előző évben végzett érett trágyával való trágyázásról se feledkezzünk meg, melyet még a tél beállta előtt leszántunk. Tavaszig a trágya elmállik s a kukorica már zsenge kocában felveheti a tápanyagokat Eredménytelen a kukolica termesztése akkor, ha tavaszi szántásba egyszeri kapálással termeljük. A vetőmagnak valót ősszel, a törésnél keressük ki. mert csak akkor állapíthatjuk meg, vajon е9У egy száron hány és mrlven cső van. Csak olyan kukoricából vegyünk magot, melynek szárán legalább párosán szépen fejlődnek a szövek. Amint a kukorica kikel, azonnal horonáljunk Az első kapálásnál ügyelni к I arra. hogy a kukorica. árhoz porhanyő3 föld kerüljön. De sohase töltögessünk, mert ezzel a gyökerek körüli talajt szántjuk s kisebb lesz a terméshozam. Kapáljunk még akkor is. ha történetesen nem gyomos a tábla, mert a tapasztalat is azt bizonyítja' „ahány kapálás, annyi öntözés" Még a sz*caz, kedvezőtlen dőjárás esetén is szép termést érhetünk el a gondos tala imúveléssel és szakszerű növényápolással. Ha ezekei a tanácsokat betartluk. elsősorban magunk látjuk hasznát, és nem kisebb mértékben államunk L». Gubányi Imre 1ННН1МИВВЙШМНВН1НвЯЙв1МН1ЙВвЁМНн111
