Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-13 / 11. szám
1955. március 13 9 Jó eredmények a királyhelmeci állami gazdaságban Tizenötezer kiló sertéshús terven felül A kassai járás állami gazdaságai a közelmúltban értékelték 1954. évi munkájukat. A gazdaság dolgozói a termelés minden szakaszán igyekeznek alkalmazni a jól bevált szovjet tapasztalatokat és évről-évre szebb eredményeket érnek el. Bátran mondhatjuk: nagyban hozzájárulnak dolgozóink jobb ellátásának biztosításához. Hogy jó eredményeket érhettek el és érnek el ma is, ehhez nagyban hozzásegítette őket a szocialista munkaverseny széles alapokon való megindítása és érvényrejuttatása. Erről tanúskodnak azok az eredmények is, amelyeket az elmúlt év folyamán elértek és az elmúlt napokban értékeltek az egyes gazdasági részlegek legjobb dolgozói jelenlétében. A szomotori gazdaság szép és tágas kultúrtermében február 19- én jöttek össze az állami gazdaság példás és legjobb dolgozói, hogy az igazgatóság vezető tényezőivel közösen visszatekintsenek az elmúlt év eredményeire, hiányosságaira és számot adjanak arról, hogyan teljesítették azokat a feladatokat, amelyek elé a CsKP X kongresszusának irányelvei állították. Az értékelést és egyben a munkaértekezletet Lackó Ferenc elvtárs, a KNB tagja nyitotta meg, aki rövidesen ismertette az értekezlet jelentőségét. Magát az értékelést Loskár Mihály elvtárs, az üzemi tanács elnöke tartotta meg, aki kézzelfogható adatokkal támasztotta alá azokat az eredményeket, amelyeket az állami gazdaság dolgozói, főleg a szocialista munkaverseny segítségével a termeles terén az elmúlt év folyamát elértek. Beszámolójában rámutatott arra, hogy a gazdaság dolgozói közül 739 személy kapcsolódott a szocialista munkaversenybe és közölte a továbbiakban azokat az eredményeket, amelyeket a termelési feladatok teljesítésében az elmúlt évben elértek. Az állami gazdaság járási méretben a kalászosok termelési tervét 112 százalékra, a beadási tervét pedig 100 százalékon felül teljesítette. A kalászosok termelése terén, beleértve a rizstermelést is, első helyre a bodrogközi gazdaság, másodikra a fejszési, harmadik helyre pedig a szomoton gazdaság került. A zöldségtermelés terén a legjobb eredményt a szomotori gazdaság érte el, amiért elsősorban Várady Sándor és csoportja érdemel dicséretet. A dohánytermelésnél a bodrogközi és a szomotori gazdaság versenyben állt egymással. A versenyt a szomotoriak nyerték meg, akik Várady István vezetésével hektáronként 14.25 métermázsás hozamot értek el. A bodrogközi gazdaság, illetve annak dohán,.- • eset cv 1 ja Fekete József vezetésével hektáronként 12.80 q-ás hozamot ért el. A többi gazdasági részlegeken a dohánytermelési tervet nem teljesítették. A szovjet tapasztalatok alkalmazása az állami gazdaságon évről-évre mindjobban elterjedt és bebizonyosodott, hogy ezeknek alkalmazása nálunk is bevált. . A fejszési birtokon az elmúlt év folyamán eredményesen alkalmazták Bregyuk módszerét és szép eredményeket értek el 3 váltásos csépléssel. Ezzel kapcsolatban dicséretet érdemel Varga István és csoportja, mert éjjeli műszakban világítás mellett dolgozott és 24 óránként 485 mázsát kicsépelt. Ugyancsak szép eredményt értek el a szomotori gazdaság dolgozói is. A gépek kihasználását a legjobban a kistárkányi részleg szervezte meg, ahol A vízkeleti EFSz tagjai már a múlt évben is szép eredményeket éltek el a növénytermelésben. Az idén azonban még nagyobb hozamok elérésére törekednek. Ezért két munkacsoportot szerveztek, amelyek egymás között versenyezni fognak. Tavaly Modrocky János munkacsoportja bizonyult jobban. Ezidén azonban Cehlár József törekedik az élre. a legnagyobb területet kombájnnal aratták le. Az állatenyésztés terén a beszolgáltatási feladatokat a következőképpen teljesítették: marhahúsból 103 százalék, sertéshús 109, juhhús 116, baromfi 112 és végül gyapjúból 132 százalék. A tejbeadást 85 százalékra teljesítették. A nem teljesítés azzal magyarázható, hogy járási méretben nincs meg az előírt állatállomány. Bukus Antal és Körmendy Mihály a fejszési gazdaságban 60 darab anyakocát gondoznak, amelyektől átlagosan 11.23 darab malacot választottak el. Ezzel tervüket 112 százalékra teljesítették Bukus László és Ferenc 70 darab anyakoca gondját viseli és malacelválasztási tervüket 103 százalékra teljesítették. A vita keretén belül a gazdaságok vezetői és dolgozói értékes hozzászólásaikkal világították meg, hogyan érték el legjobb eredményeiket és milyen méretben segítette őket a szocialista munkaverseny. A kialakult eszmecsere után Sugár Béla elvtárs, az állami gazdaság igazgatója a termelésben kitűnt dolgozók között okleveleket osztott szét, majd értékes és tárgyilagos záróbeszédében rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyek felhasználásával a jövőben még nagyobb eredményeket érhetnek el járásunk gazdasági részlegei. Ebből az alkalomból a jelenlévő dolgozók Ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek a földművelésügyi minisztérium Vörös zászlajának elnyerése érdekében. KULIK G. A tavaszi munkákra alaposan felkészültek és csak az alkalmas idők megérkezésére várnak. A vízkeleti traktorosbrigád a vetések 75 százalékát szűkszorosan végzi. Ezért a talajt úgy készítik elő, hogy az morzsalékos, porhanyós legyen, nehogy a vetőgép csoroszlyái a hantokon betömődjenek. A vízkeletiek időben indulnak A bratislavai KNB mezőgazdasági ügyosztálya kitüntette a kerület három legjobb kombájnosát. Az értékelés alapján Mészáros Imre, galántai, Maár Ferenc, dunaszerdahelyi és Botka István, a szenei gépállomás traktorosai bizonyultak az 1954. év kombájnosainak. Igazságos ítélet a közös vagyon elherdálói felett A lévai kerületi bíróság büntető szenátusa Csulák László elnöklésével a múlt héten összeült, hogy ítéletet hozzon a vámosladányi szövetkezet vagyonának elherdálói felett. A vádlottak padján négy férfi ült: Taliga István, a szövetkezet könyvelője, Lőjek Mihály, a szövetkezet elnöke, Marcinek Gyula, a szövetkezet pénztárosa és Bertán Pál, a JNB pénzügyi osztályának dolgozója. A vádlottak közel három éven át lopták a szövetkezet vagyonát, elhanyagolták kötelességeiket és gazdasági romlásba döntötték a szövetkezetét. Taliga István számlákat hamisított, melyeket aztán névhamisítással könyvelt be, így százezer koronát tulajdonított el. A bizonyítékok mind ott feküdtek a szenátus elnökének asztalán. Bertán Pál, mint ellenőr tudott a számlák hamisításáról, mert az ö feladata az volt, hogy ellenőrizze a szövetkezet könyvelését. De egy pár ezer koronáért szemet hunyt a csalás felett. Lőjek Mihály ugyancsak tudott ezekről a fondorlatos cselekedetekről, de testvériesen osztozkodott a többi vádlattal a lopott pénzeken. Marcinek Gyula negyvenezer koronát lopkodott el a pénztárból. Akármikor szüksége volt pénzre, a többiek tudtával kivette a pénzt. Jelentős összeggel károsították meg a szövetkezetei. Pedig a vámosladányi szövetkezet jónak igérkezően indult. 1952-ben még 12 mázsás volt az átlagos hektárhozam, most a 7—8 mázsát sem ért el. Az utóbbi négy hónapban már fizetés sem volt. Az állattenyésztési termelés is évről-évre csökkent. 1951-ben egy munkaegység értéke 18.50, 1952-ben 10.20, 1953- ban 9.50 és 1954-ben már csak 4.20 korona volt. Évről évre több mint 400 hektár föld maradt megmüveletlenül az ezerhektáros gazdaságban. A kerületi büntető szenátus Taliga Istvánt hatévi, Bertán Pált négyévi, Lőjek Mihályt kétévi és Marcinek Gyulát háromévi szabadságvesztésre és polgári jogaik négyévi elvesztésére Ítélte. Fiatal szakértők a gépállomásokon Bizonyára kevesen tudják, hogy a nagysurányi szlováknyelvű mezőgazdasági iskola keretében egy magyar tannyelvű háromhónapos kombájnista tanfolyam is működik. A három hónap nem nagy idő, de arra mégis elég, hogy a fiatalok egymással megismerkedjenek. Mi szlovák ajkű hallgatók, úgy tekintünk magyar testvéreinkre, mintha már nagyon régen ismernénk egymást. Véget ért a hárorrlhónapos tanfolyam és nekünk búcsúznunk kellett egymástól. Ők a gépállomásokra mennek, mi pedig még itt maradunk néhány hónapig az iskola padjai között. A búcsúestet március 2-án rendeztük meg. A mezőgazdasági technikai iskola moziterme ezen az estén zsúfolásig megtelt. A termet a távozó kombájnosok és az újonnan érkező hallgatók töltötték meg, de resztvettek ezen az ünnepélyen a népi szervek küldöttei is. Buda Ferenc Hatalmas vízierömű az Angarán Irta: A. Bocskin, az „Angarageszsztroj" vezetője Kelet-Szibéria a természeti kincsek kifogyhatatlan tárháza. Van itt kőszén. vasérc, bauxit, színesfém, kősó mészkő, gipsz. Faanyagkészelete csak milliárd köbméterekben fejezhető ki, energetikai forrásai óriásiak. Ezeknek a természeti kincseknek a kiaknázása nagyjelentőségű állami feladat. Áz SZKP XIX. kongresszusának az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei alapján megkezdődött a munka az Angara-folyó erőforrásainak kiaknázására, hogy az olcsó villanyenergiára és a helyi nyersanyagforrásokra támaszkodva kifejleszthessük az ércbányászatot és más iparágakat. Nincs messze már az idő, amikor majd hatalmas villanyerőmú'vek sora emelkedik az Angarán. Az első angarai vízierőmü már épül Irkutszk közelében Üzembe helyezése nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Kelet-Szibériában új. nagyjelentőségű nehézipari központ iöiiön létre és fejlődjön ki. Az Angara-folyó — óriási energiaforrás. Vizét a Bajkál-tó, ez a természetes víztároló táplálja. A Bajkál-medence vízbőségét tekintve jelentékenyen meghaladja a Balti-tengert, több mint tízszeresen túlszárnyalja az Azovi-tengert és több mint százszorosán a kujbisevi erőmű közelében épülő volgai víztárolót. Ez az óriási természetes víztároló biztosítja az egész év folyamán az Angara egyenletes vízellátását és — ennek megfelelően — az egyenletes villanyenergia-termelést. Kiszámították, hogy csupán az angarai erőművek évente többtízmilliárd kilowattóra villanyenergia termelései biztosítják, azaz jelentékenyen többet mint a Szovjetunió európai részében lévő bármelv folvó. Az Angara másik jellegzetessége hogy a folyó völgyének szerkezete geológiai és topográfiái szempontból rendkívül kedvező. Az építkezés olcsósága és különösen az energiatermelés egyenletességé szempontjából pedig az angarai erőművek túlszárnyalják a Szovjetunió összes már felépített és most épülő erőműveit Az első angarai erőműben egy kilowattóra energia előállítási költsége mindössze egvötödrésze lesz a kahovkai vízierőműben előállított, hasonló mennyiségű energia költségének. Az épülő irkutszki erőmű a villanvenergia-termelésben a harmadik helyet foglalja majd el a Szovjetunió legnagyobb erőművei sorában, közvetlenül q kujbisevi és a sztálingrádi erőművek után. Az építkezésnél a helyi viszonyoknak megfelelő, jól bevált technikai megoldásokat alkalmaztak Az erőműnek nem lesz bukógátja. s ezáltal a betonmunkák mennyisége lényegesen csökken. A fölösleges víz leeresztésére az erőmű épületén különleges zsiliptáblákkal ellátott nyílásokat helyeznek el. Jelenes teljes ütemben folyik az első angarai erőmű építése. A legfontosabb munkálatok az erőmű épületének alapgödrében, a szigeti gátnál — amelv már a közeljövőben feltartóztatja a folvó gyors folvását — és a jobbparton. a szemközti gátrész építésén folynak. Mielőtt az építkezés fő részlegein széles körben kibontakozott a munka nagyszabású előkészítést kellett végezni hogv megteremtsék az építke zés term>'l,•■.-technikai „hátország«' Az Angara egvkor kopár partia n többkilométer hosszú szállitóutaka' villamos- és tel "fon vezetéket fektet tek le. számos kisegítőüzem épü t köztük a félautomata betongvá' amely Szibéria és a Távol-Kelet legnagyobb ilyen jellegű üzeme, egy nagy fűrésztelep, egv vasbetonkészítmény-gyár. több autójavítómuhely és garázs. Az építők számára mintegy 80.000 négyzetméternyi beépített íakóterü, kulturális intézményekkel, boltokkal éttermekkel ellátott korszerű lakótelep épült. Keletnek ezt a legnagyobb vízieröművét sokezer főnyi munkáskollektíva építi. A szovjet országnak úgyszólván minden részéből érkeztek ide munkások. Vannak köztük olyanok is, akik még tegnap szibériai kolhozparasztok voltak, ma pedig már tökéletesen bánnak a korszerű gépekkel. Az építkezés nagy gépparkkal rendelkezik: ekszkavátorokkal, Diesel-motoros gépkocsikkal, földgyalukkal. s más nagyteljesítményű gépekkel. A legmunkaigényesebb feladatokat. például a föld- és betonmunkát úgyszólván teljes egészében gépek végzik. Az egész szovjet nép állandóan, szerető figyelemmel kiséri az első angarai erőmű építését. Moszkvai, Vnmgrádi minszki, szverdlovszki, harkovi. Donvec-medencei szibériai. Balti-tenger melléki. távolkeleti gyárak küí - ď к a legkorszerűbb gépeket az Angara partjára Az építkezésen a pártszervezet iránvtásával oroszok, ukránok bjeloruszok. grúzok tatárok burjátok és más nemzetiségek fiai munkások "s szakemberek vállvetve elkesen dolgoznak egvütt s valamennyien icélossá edződnek a neh°z-égek leküzdésében a közös munkában A szocialista versenyben olyan nagyszerűen neve'rtjl* к igen sok:»" kít-hánimszoros normát teljesítene naponta A merész újítószellemnek, amely az „Angarageszsztroj’ egész kollektíváját áthatja, nagy szerepe van abban, hogy az építők Kelet- Szibéria nehéz éghajlati viszonyai között is eredményesen oldják meg a bonyolult hidrotechnikai feladatokat. Malkov elvtárs. az egyik lépegető ekszkavátor vezetője például a rétegenként! talajkiemelés módszerével 200 köbméterrel emelte a gép napi teljesítményét. Rij és Krevszkij ekszkavátorkezelők, akiknek az ® volt a feladatuk, hogy a folyó fenekéről emeljék ki a talajt, a puttony emelését és húzását összekapcsolva, lényegesen meggyorsították az ekszkavátor puttonyának megtöltését és 25 százalékkal emelték a gép teljesítményét. A Vlagvikovszkij-brigád földgyalukezelői, a két-három gépből szervezett gépcsoportok módszerének alkalmazásával. húsz-harminc százalékkal emelték gépeik teliesítményét. Nagy érdemük van az újítóknak abban is. hogy a zord téli időjárás ellenére sikerült iól megszervezni a gátépítés talajmunkálatait és a betonozást Az építkezési és szerelési munkák nagyrészét ugyanis erős fagyban kell végezni, és az ilyen alacsony hőmérséklet mellett folyó földmunkák technológiára nem volt még kide'gnzva. Az angarai-erőmű építői ebben a nehéz helyzetben is megta'álták a megoldást Nyáron a folyó medréb'ő kiemelt talajt azonnal betöltik -i gatba. télen viszont a nvái ideién kitermelt földkészletet használja' fel a gátépítéshez, A nyáron kitermel talaj is átfagv a tél folyamán 2-3 méter mélységig \z alsóbb rétegek azonban fagymentesek A nváron át tárolt földkészlet tette lehetővé. hogy egész éven át egyenletesen építhessük a gátat. A kollektíva 1954 nyarán kezdte meg a gát agyagmagvának lerakását. A nyári hónapokban rétegenként, szárazon végezték ezt a munkát. A hideg beálltával ezt a módszert nem folytathattuk, mert az agyag megfagyott. Ekkor Remeznikov elvtársnak, a technikai tudományok, kandidátusának kezdeményezésére a téli agyagmunkákat úgynevezett „nedves módszerrel” kezdtük végezni. A gáton lévő munkahelyeken kis víztárolókat építettünk, az átfagyott agyagot a vízbe merítettük, s a vízben gyorsan felengedett: a bonyolult műszaki feladatot megoldottuk. Dolgozóink ötletessége. alkotó kezdeményezésük segítségével megoldottuk az erős fagyban való betonozást is. Az alapanyagot a betongyárban előzetes gőzzel felmelegítjük, a keveréket különleges, fűtött kocsiszekrényű gépkocsikon szállítjuk, s a betonozást védőburkolattal végezzük. Igv a tél folyamán is gyors ütemben haladhatunk előre. Az erőmű építői odaadóan dolgoznak, hogy sikeiesen teljesítsék a párt és a kormány megbízását- felépítsék az első angarai erőművet. ; 1954-ben az építkezési és szerelőmunkák tervét túlteljesítették. Az alapgödörbe és a talpiemezbe 150.000 köbméter betont építettek be. Megkezdődtek a munkálatok az erőmű épületén Ezzel egyidejűleg több mint 13 millió köbméter talajt mozgattak meg. ebből két és félmillió köbmétert a gátba építettek be. A szigeti és jobbparti gát már meghaladja a húsz métert, s az Angara medrének szélességét 1.250 méterről 170 méterre szűkítették. Az önköltségcsökkentést előirányzatot túlteljesítették. Az építkezés dolgozói határidő előtt teljesítették 1954-es tervüket, s ezáltal megnyerték a kahovkai és a novoszibirszki erőművek építőivel folytatott versenyt.
