Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-13 / 11. szám
PSÍémfhres ю 1955. március 13. VADÁSZATI SZEMLE Á SZLOVÁKIÁI VADA.S7VPnFr.Yt KTEK ORS7ÄGOS S7Í1VF1’SPr.pNFK HIVATAl OS VIFt I PKI FTF жшшЖЖ1Г(ЖЖжжЖжжжжЖ1Ж1ШЖ1ЖМжЖЖЖЖЖЖтЖжГ1ЖнЖжмЖ1Ж1гтжшжжш1ЖЖ11Жжж1ЖшжжжЖ1мжжжжжжшшжжж1Ж1ншшшжшжжжжшжжжжжж| Beszámoló a vadvédő egyletek szövetségének választmányi üléséről RABLÁS (VII. 3.) Аг ez év február Z-án tartott választmányi Ülésen a következő kérdéseket tárgyalták még: Elsőnek a szakelőadók 1953. évi munkatervének kérdéseit vitatták тзс| Megállapítottak, hogy a munkatervek alaposan és gondosan lettek kidolgozva, A választmány az egyes tervek kbővltését Indítványozta és a kibővített munkatervet elfogadta. Ezzel összefüggően az 1955. évi költségvetést is letárgyalták A költségvetéssel a titkár és a gazdasági szakelőadó bevonásával két különálló bizottság foglalkozott. A költségvetést alapos megbeszélés után egyhangúlag megszavazták, A vadbeadás 1954. évi teljesítéséről az országos szövetség titkára számolt be. Megállapítottal hogy az egyletek a tervet csak a beadott vad súlya alapján teljesítették, de a darabszámot véve alapul, elmaradtak a beadásban Az eredmény tehát nem kielégítő. A választmány határozatot hozott, amely szerint a beadási terv teljesítését ki kell értékelni és azon vadásztársaságok, klubok vadászgazdáival szemben szigorúan kell eljárni, akik előidézték a lemaradást. A kultúrreferens beszámolt, hogy a „Roľnícke noviny" kézbesítése rendezetlen. Megjegyezte, hogy a lapot nagyon sok tag nem kapja kézhez. Vannak, akik megkapják a szerdai és a vasárnapi számot is, mások viszont csak a szerdai számot kapják. Ugyanilyen rendszertelenség uralkodik az előfizetések beszedésénél is Végül bejelentette, hogy a titkárral együtt megtették a szükséges intézkedéseket a zavarok megszüntetésére, A választmány helyeselte az intézkedéseket és három tagot megbízott végrehajtásukkal. A fegyelmi bizottság indítványára a választmány Idb. Ján Mar, if j Ján Mark és Ján Flidra tagokat 3 évre kizárta az egyletből, mert tilalmi időben Özbakot lőttek, valamint František Benkovský, szered! égyleti tag esetében is Így járt el, aki a vadásztörvényt hasonlóképp szegte meg. Módosította a Ladislav Frank és František Füle pozsonypüspöki tagokra vonatkozó határozatot, amely szerint ezeket az egyletből két évre kizárta, Ján Stankovié, bratislavai tagot pedig az egylet választmányával szem-Védekezzünk a kártevő varjúfélék ellen 1. A vadásznak mindenfelé irtani kell a varjút és a szarkát, de elsősorban lelövéssel, ami elég mulatságos. Egvben jól meg lehet tanulni kapásból lőni a varjút, ugyanis igen óvatos madár. A lelövés a következőképp gyakorolható. a.) Uhuval, de ilyenkor vigyázni kell. nehogy feleslegesen elpusztítsunk hasznos ragadozómadarakat, is. Ha valaki nem tudja iól megkülönböztetni ezeket a madarakat, inkább lőj i e csak a varjút, szarkát, szajkót, a ragadozók közül pedig a karvalyt, héját; a többit lehetőleg kímélje. Ha nincs kéznél eleven uhu, jó a mű is, s ha ez sincs, jó az egyszerű kitömött példány is. b) Ott kell lőni őket, ahová éjjelre járnak. Védekezni kell továbbá a varjú és szarkafészkék kilövésével. Már áprilisban jegyezzük meg magunknak a fészkeket s csak azután lOjjük, amikor a fiatalok mór kikeltek. A fiatalok lelövéséve), amelyek már röppenüsek, ha például sikerül fiatal szarkát fognunk, nem baj. ha sérült is. amely azután cserreg, amivel odacsábítja a többit, különösen a fiatal szarkákat, és így többet sikerül lelőnünk. Csalimadár előtt való lelövésnél, kitömött madarat kíteszünk nyílt helyre, ahová jól látni, a varjúfélék szívesen oda telepednek hozzá, és Ilyenkor könnyen fedezékből lehet lőni Ükét. Ha a lelövés nem használ, nincs más módja a pusztításnak, mint mérgezett tojást kirakni. Ezt legjobb kora tavasszal elvégezni, de a méreggel nagyon óvatosan kell bánni. Ma már annyira el vannak szaporodva a varjak és szarkák, hogy minden egyes vadászgazda kötelessége méreggel irtani a varjút, szarkát, szajkót. 2. Szlovákiában a tiszta fekete színű varjúra ne löjjenek a vadászok, csak rendkívüli esetben. A vetési varjú hasznos madár. Ha esetleg akad néhány fekete varjú, vagy holló, ami nálunk ritkaság, arra se lőjjünk, s ezért nem is szabad fölöslegesen pusztítani. Csak akkor lövik a vetési varjút, s csakis olvan helyeken, ahol igen elszaporodott. Lelövése egyébként csak áprilisban és májusban van megengedve. 3. A csókák lövése egész évben szabad. Ezt a madarat is csak 4akkor lőjjük, ha sok van belőle, mert vadászati szempontból ártalmatlan. Leginkább tavasszal lüjjük. Végül egy külön megjegyzés: kisvad-állományunkat csak úgy tarthatjuk fenn a területeinken, ha a varjakat és szarkákat állandóan irtjuk. Elsült a baltanyél Téli reggel volt. amikor mentem az erdőre iát vágni. Utam egy hosszirányúi ö tábla földön vitt végig, Vélem izemben egv alak bontakozott ki a köd fáty ólából. Közelebb érve láttam, hogy a szomszédvadász. — Jó reggelt — köszöntöttem. — Hol jártál ilyen korán? — Latorca folyónál voltam. — Minek? — Hollottam, fiopi/ Ott jól lehet kacsára vadászni, de egyet sem láttam. — Jöjjön csak vissza, ahol ért iát vágok, ott van kacsa elég. Elindultunk halkan szórakozva, majd viccből felvetettem azt a kérdést, hogy lehetsége-e puska nélkül kacsát lőni. Én azt állítottam, hogy lehetséges, a vadász pedig ellenkezett. — No majd meglátjuk. — mondotta János puskájára csapva. — No majd meg — válaszoltam és én is rácsaptam a baltanyélre. Már az erdő sűrűjében jártunk, amikor egy kabasólymot pillantottam meg, ahogy űzött egy kacsát, majd meg is fogta, karmai közé szorítva dbálta. Amikor ^gondoltam, hogy a kacsa tehetetlen, akkor rátartottam a balta nyélét és: „durr, durr, durr” kiáltottam. A kabasólyom megijedt eleresztette a kacsát. A vadász nem is sejtette a pillanatnyi idd alatt lejátszódó tragédiát. Nevetett ,mikor kiáltottam, odaszaladtam, ahová a kacsa leesett s rohantam vele visszafelé. A vadász élcsodálkozott. — Mi az talán elsült a baltanyél? — Ahogy látod. Az esemény után egy kis gyaloglással a Latorca folyóhoz értünk. — Csak lassan Jancsi szomszéd, mert ott úszkál a vízen a temérdek kacsa. Az én Jancsim a kacsák láttára puskáját megtöltötte s elment, lövésre alkalmas helyet keresni a bokrokba. Nagy fészkélödés után lő, de kacsa egv sem maradt ott. így történt, hogy Jancsi puskával volt és nem vitt haza semmit, míg én fejszével: este vadkacsa pörköltet vacsoráztam. HARASZTY JANOS, PTS, Lelesz. ben! sértő magaviseletéért megrovásban részesítette. Az ellenőrzőbizottság elnöke, Ratvay dr. elvtárs beszámolt a bratislavai védegylet munkájáról és pénzügyi helyzetéről. A beszámolót alapos megbeszélés után jóváhagyták s olyan intézkedések megtételét rendelték el. melyek biztosítják majd az egylet akadálytalan munkáját A szövetség választmánya Ratvay dr. elvtársat bízta a védegylet pénzügyi vezetésével. A szövetség lövészeti szaktanácsa a következő tagokból áll: Ing. Ján Šturmair, n Miksík, Ing. Hubert Bezačinský, Ladislav Krasnec és Dr. Dionýz Neviczký. A szaktanács technikai vezetésével Ing. Ján šturmair és ing. Mikuláš Škrípeň elvtársakat bízták meg. A választmány a titkár indítványára három tagú bizottságot jelölt ki a 99/1953 sz. hirdetmény 1 paragrafusa 2. értelmében. Az állami erdők által kezelt vadászterületeknek az. illetékes kerületi nemzeti tanács útján való bérbeadásának kidolgozásával Matej Šúr, Dr Miloslav Takáč és Štefan Ďuriš elvtársakat bízta meg. A további kérdés személyzeti és belső gazdasági ügyekre vonatkozott. A medve nyoma A medve nyoma többé-kevésbé az emberi lábnyomhoz hasonlít. Ezért nem lehet összetéveszteni más vad nyomával. A medve nyomén látni az öt ujj, meg a hatalmas karmok jelét s a talp nyomát is. Téli álma, hol hosszabb, hol rövidebb ideig tart; rendesen december elejétől február elejéig. Nálunk a medve egész évi védelem alatt van, s ezért nem kell félni, hogy kivész. Amióta vadászata tilos, kezd újra elszaporodni. A rablás sok fiatal, vagyis kezdő méhészt „megbuktat", elveszti kedvét s lemond a méhészkedésről. De néha a haladó méhészetnek is gondot okoz a rablást meggátolása. Tehát ez kellemetlen dolog, amelynek fellépését könnyebb meggátolni, mint a fellépése után megszűntetni. Hordás idején legalacsonyabb a méhek rablásra való hajlama, ellenben tavasszal, ősszel különösen hordás után rablásra nagy hajlamunk van. Mindamellett a rablás okozója majdnem mindig a méhész, mert ha az megteszi a szükséges óvóintézkedéseket, nem okoz hibát az etetésnél, nem tart gyönge, vagy anyátlan családokat. akkor nem kell félnie a rablástól. A rabló méh nem valami különleges fajta, vagy vadabb méh. Rablásra minden méhcsalád alkalmas, ha a körülmények erre vezetik. Ha a rablás már előrehaladott állapotú, nehéz meggátolni, de lehetséges, csak a méhész ügyességétől függ. Azonban olyan előrehaladott rablások is előfordulnak, hogy sokszor már egész méhesek kipusztulnak, mert leölik egymást a méhek. Lehetőleg a rablást ne hagyjuk elhatalmasodni. Ha a méheknek sikerül egy családot kirabolni, következik a másik, utána a harmadik és így tovább. A rablást egy méh megkezdheti, ha sikerül neki egy idegen kaptárba bejutni és mézet lopni. Utána jön több, azután csapatosan jelentkeznek. A család sokszor megvédi magát és a vagyonát, de erre csak az erős család képes. Az anyátlan családok védőképessége kicsi s ezért könnyen kirabolják. A- nyátlan családokat ne tűrjünk méhészetünkben, vagy szörpöt ne csöpögtessünk el a méhes közelében, hordás után szűkítsük le a röpnyílásokat. Hogyan vdéekezziink a rablás ellen? Rablás alkalmával a méhek összefogódzkodva a kaptár kijárónyílésába és a földön henteregve verekednek egymással. Ezt sok kezdő méhész összetéveszti a herék üldözésével. Ilyenkor legelőször meg kell állapítanunk, hogy melyik család rabol. Ez úgy történik, hogy a rabló (kaptárba török) méheket liszttel meghintjük és megfigyeljük, hogy melyik kaptárba repülnek vissza. (Sokszor idegen méhek rabolnak). Ha csak egy-két család rabol, könnyű védekezni: röpnyílásaikat meghintjük homokkal, vagy fűvel betömjük, de arra vigyázzunk, hogy meg ne fulladjanak. így foglalkoztatjuk őket az akadály eltávolításával s közbe a rablásról megfeledkeznek. Ezt addig ismételjük, amíg szükségesnek látjuk. A megtámadott méheket távolítsuk el helyükről, vagy szűkítsük le úgy a kijáratot, hogy csak egy méh járhasson ki-be. A meghagyott nyílásban jó egy csövecskét is behelyezni, amely vagy 8—10 cm hosszú és körültömjük ronggyal. így az idegen méhek eltávoznak a kaptárból, de vissza már nem találnak. Időközben a saját méheinket be lehet engedni. Szokásos a rabolt család kijárós falát vizes kendővel is letakarni. A méhek ilyenkor inkább hazarepülnek. Ha mindezzel nem tudjuk a rablást akadályozni, akkor a röpdeszkára karbolos rongyot teszünk. ♦ Kezdő méhész koromban a következőképp állítottam meg a rablást. A megtámadott családjaimat elvittem elsötétített helyre. Helyükre üres petróleumos ronggyal ellátott kaptárt tettem. A többi kaptárt leszűkítettem. Két nap alatt a rablás teljesen megszűnt. Ha a kaptárakat nem tudjuk sötétbe (pincébe) vinni, szűkítsük le, tegyünk a rabolt és rablócsalád elé ágakat, ezáltal a méhek meg vannak zavarva, újból betájolnak s a rablásról megfeledkeznek. A méhész fektessen ngy súlyt arra, hogy a költőfészek annyira szűkítve legyen, hogy a méhek, különösen tavasszal és ősszel sűrűn lepjék el s megvédjék azt. Tartsuk szem előtt azt, hogy a rablást könnyebb elkerülni, mint megszűntetni. Szijjártó Gyula Költésroíhadásos család mézének fertőtlenítése Néhány szó a kufyabetegségről, avagy szopornyicáról A kutyák legveszedelmesebb betegsége a veszettség után a szopornyica. Ez némely esztendőben valósággal megtizedeli vadászkutyáinkat. A betegség ellen legjobb ellenszer a szérumoltás, de most nincs belőle raktáron, vagy nagyon kevés. Ezért olyan szert kell alkalmazni, amely ha nem is egészen biztos, de segít. Tehát aki fél, hogy kutyája megkapja ezt a ragályt, márciusban az illetékes állatorvossal oltássá be „Yellon Casein (forte)” nevű gyógyszerrel. Az állatorvos tudja a szer alkalmazási módját. Ez jól bevált s kipróbált szer, mely használ mint védőoltás Is és a megbetegedett kutyánál elnyomja a ragályos betegséget. Sokszor sikerült a gyógyítás penicilinnel is. Felhívás olvasóinkhoz! — White Jonatán W. és Sturtevant A. P. nagyarányú kísérletekkel tanulmányozta, hogy a nyúlós költésrothadással fertőzött mézet milyen fertőtlenítéssel lehet méhetetésre alkalmassá tenni. Olyan vegyiszert, mely a mézbe keverve a spórákat megöli, többet is találtak, de ezek mind megmérgezték a méheket. Már régebben kiderült, hogy a Bacillus lárva spórája vízben hamarabb elpusztul forralástól, mint mézben vagy hígított mézben. A szerzők most megállapították, hogy 2 súlyrész méz és 1 súlyrész víz keverékében milyen hőmérséklet, mennyi idő alatt öli meg a spórákat. Jó eredményt értek el, ha a mézet két másodperc alatt 284 F (azaz 110 Celsius fokra) hevítették, azon a hőfokon tartották 50 másodpercig, aztán mindjárt a víz forráspontjára hűtötték. Ezt azonban az életben nem lehet értékesíteni, mert a hozzávaló készülék olyan drága, hogy csak évi több millió font méz kezelésekor volna gazdaságos. A szerzők csak kicsi kísérleti modellel dolgoztak. Jobban használható a hoszszú ideig tartó alacsonyabb hőfok. Ha a hígított mézben literenként 150 billió spóra volt, 90 perces forralással megbízhatóan sikerült fertőtleníteni. Az ilyen mézből sem tenyésztéssel nem lehetett baktériumot kimutatni, sem etetéssel vele családot fertőzni. Főzésjcor sötét mézekből csapadék képződik. Ezt el lehet kerülni, ha a mézbe foszforsavat kevernek. A forráspont a tengerfeletti magasság szerint változik: magason kevesebb, alacsonyan több. A szerzők idejének meghatározásakor ezt is figyelembe vették. A következőket ajánlják: 1 rész tömény ortofoszforsavat hígítani kell 4 rész vízzel, 60 kg mézet 30 liter vízzel kell keverni, beleönteni másfél deci (az eredeti szerint pontosabban 147.85 ccm) hígított foszforsavat és főzni. Forrásának kezdetekor meg kell mérni hőmérsékletét és a következő időkig forralni: Ha a hőmérséklet 215 Fahrenheit fok, a forralás ideje 2 és negyed óra, ha a hőmérséklet 220 F fok, a forralás ideje 1 és fél óra, ha a hőmérséklet 225 F fok, a forralás ideje í óra. Az így fertőtlenített méz téli eleségnek nem jó, mert hasmenést okoz. Máskor méhetetésre alkalmas. t (Gleanings in Bee Culture 1954.11.) Méhnek ártalmatlan növényvédő szer Azok az olvasók, akik nap, mint nap kifogásolják szerkesztőségünknél, hogy nem kapják rendszeresen a Szabad Földművest, forduljanak egyenest a helyi postához, mivel 1955 január 1-tól minden előfizetés közvetlenül a pósta-kézbesítő hivatalánál eszközölhető. Előfizetőink a múlt évi tartozásokra vonatkozólag felszólítást és postabefi-l zetO lapot kaptak a kiadóhivataltó , hogv hátralékukat kiegyenlíthessék. - Az 1955. évi új előfizetést a kézbesítő postás tartozik elfogadni. Ezért olvasóink reklamálják a Szabad Föld műves elmaradását közvetlenül a postásnál, aki megkapta az előfizető1' jegyzékét. A szerkesztőség — Postner, Stute, Bauter és Kloft vizsgálata szerint a „Toxaphen“ nevű növényvédő-szer akkor sem árt a mézelőméhnek, ha a nyíló virágba A méhcsaládok fészkének vizsgálatakor feltétlenül használnunk kell kaptárszolgát. Sokszor szükség van késre és fűrészre is. Ezt a három eszközt egyesíti a „mindentudó kés” Az „egyetemes“ kés nem egyéb, mint egy 120 mm hosszú és 30 mm széles szaiagfűrészdarab. A fogakkal szemben lévő oldala éles, mint a kés, a hegye pedig olyan mint a kaptárszolgáé Hogy könnyebben lehessen használni, fanyélbe erősítik. permetezik, vagy porozzák. Jól használható repcefénybogár, repceormányos és bundásbogár ellen. (Der Imkerfreund, 1954. 5>) A „mindentudó” kés igen alkalmas a méhekkel való munkára. (Pcselovodsztvo, 1954. 95) Apróhirdetés KERESEK megvételre műlép-prést, hengereset vagy kézit. Leírást ármegjelöléssel címemre kérek. Szabó méhész Bielovce. Általánosan használható kés I
