Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-13 / 11. szám

PSÍémfhres ю 1955. március 13. VADÁSZATI SZEMLE Á SZLOVÁKIÁI VADA.S7VPnFr.Yt KTEK ORS7ÄGOS S7Í1VF1’SPr.pNFK HIVATAl OS VIFt I PKI FTF жшшЖЖ1Г(ЖЖжжЖжжжжЖ1Ж1ШЖ1ЖМжЖЖЖЖЖЖтЖжГ1ЖнЖжмЖ1Ж1гтжшжжш1ЖЖ11Жжж1ЖшжжжЖ1мжжжжжжшшжжж1Ж1ншшшжшжжжжшжжжжжж| Beszámoló a vadvédő egyletek szövetségének választmányi üléséről RABLÁS (VII. 3.) Аг ez év február Z-án tartott vá­lasztmányi Ülésen a következő kérdé­seket tárgyalták még: Elsőnek a szakelőadók 1953. évi munkatervének kérdéseit vitatták тзс| Megállapítottak, hogy a munka­­tervek alaposan és gondosan lettek kidolgozva, A választmány az egyes tervek kbővltését Indítványozta és a kibővített munkatervet elfogadta. Ez­zel összefüggően az 1955. évi költség­vetést is letárgyalták A költségve­téssel a titkár és a gazdasági szak­előadó bevonásával két különálló bi­zottság foglalkozott. A költségvetést alapos megbeszélés után egyhangúlag megszavazták, A vadbeadás 1954. évi teljesítésé­ről az országos szövetség titkára szá­molt be. Megállapítottal hogy az egy­letek a tervet csak a beadott vad sú­lya alapján teljesítették, de a darab­­számot véve alapul, elmaradtak a be­adásban Az eredmény tehát nem ki­elégítő. A választmány határozatot hozott, amely szerint a beadási terv telje­sítését ki kell értékelni és azon va­dásztársaságok, klubok vadászgazdái­val szemben szigorúan kell eljárni, a­­kik előidézték a lemaradást. A kultúrreferens beszámolt, hogy a „Roľnícke noviny" kézbesítése rende­zetlen. Megjegyezte, hogy a lapot na­gyon sok tag nem kapja kézhez. Van­nak, akik megkapják a szerdai és a vasárnapi számot is, mások viszont csak a szerdai számot kapják. Ugyan­ilyen rendszertelenség uralkodik az előfizetések beszedésénél is Végül bejelentette, hogy a titkárral együtt megtették a szükséges intézkedéseket a zavarok megszüntetésére, A választ­mány helyeselte az intézkedéseket és három tagot megbízott végrehajtásuk­kal. A fegyelmi bizottság indítványára a választmány Idb. Ján Mar, if j Ján Mark és Ján Flidra tagokat 3 évre kizárta az egyletből, mert tilalmi idő­ben Özbakot lőttek, valamint František Benkovský, szered! égyleti tag eseté­ben is Így járt el, aki a vadásztör­vényt hasonlóképp szegte meg. Módosította a Ladislav Frank és František Füle pozsonypüspöki tagok­ra vonatkozó határozatot, amely sze­rint ezeket az egyletből két évre ki­zárta, Ján Stankovié, bratislavai tagot pedig az egylet választmányával szem-Védekezzünk a kártevő varjúfélék ellen 1. A vadásznak mindenfelé irtani kell a varjút és a szarkát, de első­sorban lelövéssel, ami elég mulatsá­gos. Egvben jól meg lehet tanulni ka­pásból lőni a varjút, ugyanis igen óvatos madár. A lelövés a következő­képp gyakorolható. a.) Uhuval, de ilyenkor vigyázni kell. nehogy feleslegesen elpusztít­sunk hasznos ragadozómadarakat, is. Ha valaki nem tudja iól megkülön­böztetni ezeket a madarakat, inkább lőj i e csak a varjút, szarkát, szajkót, a ragadozók közül pedig a karvalyt, héját; a többit lehetőleg kímélje. Ha nincs kéznél eleven uhu, jó a mű is, s ha ez sincs, jó az egyszerű kitö­mött példány is. b) Ott kell lőni őket, ahová éjjelre járnak. Védekezni kell továbbá a var­jú és szarkafészkék kilövésével. Már áprilisban jegyezzük meg magunknak a fészkeket s csak azután lOjjük, ami­kor a fiatalok mór kikeltek. A fiatalok lelövéséve), amelyek már röppenüsek, ha például sikerül fiatal szarkát fognunk, nem baj. ha sérült is. amely azután cserreg, amivel oda­csábítja a többit, különösen a fiatal szarkákat, és így többet sikerül lelő­nünk. Csalimadár előtt való lelövésnél, kitömött madarat kíteszünk nyílt helyre, ahová jól látni, a varjúfélék szívesen oda telepednek hozzá, és Ilyenkor könnyen fedezékből lehet lőni Ükét. Ha a lelövés nem használ, nincs más módja a pusztításnak, mint mérge­zett tojást kirakni. Ezt legjobb kora tavasszal elvégezni, de a méreggel na­gyon óvatosan kell bánni. Ma már annyira el vannak szaporodva a var­jak és szarkák, hogy minden egyes vadászgazda kötelessége méreggel ir­tani a varjút, szarkát, szajkót. 2. Szlovákiában a tiszta fekete szí­nű varjúra ne löjjenek a vadászok, csak rendkívüli esetben. A vetési var­jú hasznos madár. Ha esetleg akad néhány fekete varjú, vagy holló, ami nálunk ritkaság, arra se lőjjünk, s ezért nem is szabad fölöslegesen pusztítani. Csak akkor lövik a vetési varjút, s csakis olvan helyeken, ahol igen elszaporodott. Lelövése egyéb­ként csak áprilisban és májusban van megengedve. 3. A csókák lövése egész évben sza­bad. Ezt a madarat is csak 4akkor lőjjük, ha sok van belőle, mert va­dászati szempontból ártalmatlan. Leg­inkább tavasszal lüjjük. Végül egy külön megjegyzés: kis­­vad-állományunkat csak úgy tarthat­juk fenn a területeinken, ha a var­jakat és szarkákat állandóan irtjuk. Elsült a baltanyél Téli reggel volt. amikor mentem az erdőre iát vágni. Utam egy hosszi­rányúi ö tábla földön vitt végig, Vé­lem izemben egv alak bontakozott ki a köd fáty ólából. Közelebb érve lát­tam, hogy a szomszédvadász. — Jó reggelt — köszöntöttem. — Hol jártál ilyen korán? — Latorca folyónál voltam. — Minek? — Hollottam, fiopi/ Ott jól lehet kacsára vadászni, de egyet sem lát­tam. — Jöjjön csak vissza, ahol ért iát vágok, ott van kacsa elég. Elindultunk halkan szórakozva, majd viccből felvetettem azt a kér­dést, hogy lehetsége-e puska nélkül kacsát lőni. Én azt állítottam, hogy lehetséges, a vadász pedig ellenkezett. — No majd meglátjuk. — mondot­ta János puskájára csapva. — No majd meg — válaszoltam és én is rácsaptam a baltanyélre. Már az erdő sűrűjében jártunk, amikor egy kabasólymot pillantottam meg, ahogy űzött egy kacsát, majd meg is fogta, karmai közé szorítva dbálta. Amikor ^gondoltam, hogy a kacsa te­hetetlen, akkor rátartottam a balta nyélét és: „durr, durr, durr” kiáltot­tam. A kabasólyom megijedt eleresz­tette a kacsát. A vadász nem is sejtette a pilla­natnyi idd alatt lejátszódó tragédiát. Nevetett ,mikor kiáltottam, odasza­ladtam, ahová a kacsa leesett s ro­hantam vele visszafelé. A vadász él­csodálkozott. — Mi az talán elsült a baltanyél? — Ahogy látod. Az esemény után egy kis gyalog­lással a Latorca folyóhoz értünk. — Csak lassan Jancsi szomszéd, mert ott úszkál a vízen a temérdek kacsa. Az én Jancsim a kacsák láttá­ra puskáját megtöltötte s elment, lö­vésre alkalmas helyet keresni a bok­rokba. Nagy fészkélödés után lő, de kacsa egv sem maradt ott. így történt, hogy Jancsi puskával volt és nem vitt haza semmit, míg én fejszével: este vadkacsa pörköltet vacsoráztam. HARASZTY JANOS, PTS, Lelesz. ben! sértő magaviseletéért megrovás­ban részesítette. Az ellenőrzőbizottság elnöke, Rat­­vay dr. elvtárs beszámolt a bratis­lavai védegylet munkájáról és pénz­ügyi helyzetéről. A beszámolót alapos megbeszélés után jóváhagyták s olyan intézkedések megtételét rendelték el. melyek biztosítják majd az egylet aka­dálytalan munkáját A szövetség vá­lasztmánya Ratvay dr. elvtársat bízta a védegylet pénzügyi vezetésével. A szövetség lövészeti szaktanácsa a következő tagokból áll: Ing. Ján Šturmair, n Miksík, Ing. Hubert Bezačinský, Ladislav Krasnec és Dr. Dionýz Neviczký. A szaktanács technikai vezetésével Ing. Ján štur­mair és ing. Mikuláš Škrípeň elvtár­sakat bízták meg. A választmány a titkár indítványá­ra három tagú bizottságot jelölt ki a 99/1953 sz. hirdetmény 1 paragra­fusa 2. értelmében. Az állami erdők által kezelt vadászterületeknek az. il­letékes kerületi nemzeti tanács útján való bérbeadásának kidolgozásával Ma­tej Šúr, Dr Miloslav Takáč és Štefan Ďuriš elvtársakat bízta meg. A további kérdés személyzeti és belső gazdasági ügyekre vonatkozott. A medve nyoma A medve nyoma többé-kevésbé az emberi lábnyomhoz hasonlít. Ezért nem lehet összetéveszteni más vad nyomával. A medve nyo­mén látni az öt ujj, meg a hatal­mas karmok jelét s a talp nyomát is. Téli álma, hol hosszabb, hol rö­­videbb ideig tart; rendesen de­cember elejétől február elejéig. Nálunk a medve egész évi véde­lem alatt van, s ezért nem kell félni, hogy kivész. Amióta vadá­szata tilos, kezd újra elszaporodni. A rablás sok fiatal, vagyis kezdő méhészt „megbuktat", elveszti kedvét s lemond a méhészkedésről. De néha a haladó méhészetnek is gondot okoz a rablást meggátolása. Tehát ez kel­lemetlen dolog, amelynek fellépését könnyebb meggátolni, mint a fellé­pése után megszűntetni. Hordás idején legalacsonyabb a mé­hek rablásra való hajlama, ellenben tavasszal, ősszel különösen hordás után rablásra nagy hajlamunk van. Mindamellett a rablás okozója majd­nem mindig a méhész, mert ha az megteszi a szükséges óvóintézkedése­ket, nem okoz hibát az etetésnél, nem tart gyönge, vagy anyátlan csa­ládokat. akkor nem kell félnie a rab­lástól. A rabló méh nem valami különleges fajta, vagy vadabb méh. Rablásra min­den méhcsalád alkalmas, ha a körül­mények erre vezetik. Ha a rablás már előrehaladott állapotú, nehéz meggá­tolni, de lehetséges, csak a méhész ügyességétől függ. Azonban olyan e­­lőrehaladott rablások is előfordulnak, hogy sokszor már egész méhesek ki­pusztulnak, mert leölik egymást a méhek. Lehetőleg a rablást ne hagy­juk elhatalmasodni. Ha a méheknek sikerül egy családot kirabolni, követ­kezik a másik, utána a harmadik és így tovább. A rablást egy méh megkezdheti, ha sikerül neki egy idegen kaptárba be­jutni és mézet lopni. Utána jön több, azután csapatosan jelentkeznek. A család sokszor megvédi magát és a vagyonát, de erre csak az erős család képes. Az anyátlan családok védőképessége kicsi s ezért könnyen kirabolják. A- nyátlan családokat ne tűrjünk méhé­szetünkben, vagy szörpöt ne csöpög­­tessünk el a méhes közelében, hor­dás után szűkítsük le a röpnyíláso­­kat. Hogyan vdéekezziink a rablás ellen? Rablás alkalmával a méhek össze­fogódzkodva a kaptár kijárónyílésába és a földön henteregve verekednek egymással. Ezt sok kezdő méhész összetéveszti a herék üldözésével. Ilyenkor legelőször meg kell állapí­tanunk, hogy melyik család rabol. Ez úgy történik, hogy a rabló (kaptárba török) méheket liszttel meghintjük és megfigyeljük, hogy melyik kaptár­ba repülnek vissza. (Sokszor idegen méhek rabolnak). Ha csak egy-két család rabol, könnyű védekezni: röp­­nyílásaikat meghintjük homokkal, vagy fűvel betömjük, de arra vigyázzunk, hogy meg ne fulladjanak. így foglal­koztatjuk őket az akadály eltávolítá­sával s közbe a rablásról megfeled­keznek. Ezt addig ismételjük, amíg szükségesnek látjuk. A megtámadott méheket távolítsuk el helyükről, vagy szűkítsük le úgy a kijáratot, hogy csak egy méh járhasson ki-be. A meg­hagyott nyílásban jó egy csövecskét is behelyezni, amely vagy 8—10 cm hosszú és körültömjük ronggyal. így az idegen méhek eltávoznak a kap­tárból, de vissza már nem találnak. Időközben a saját méheinket be lehet engedni. Szokásos a rabolt család ki­­járós falát vizes kendővel is letakarni. A méhek ilyenkor inkább hazarepül­nek. Ha mindezzel nem tudjuk a rab­lást akadályozni, akkor a röpdeszkára karbolos rongyot teszünk. ♦ Kezdő méhész koromban a követ­kezőképp állítottam meg a rablást. A megtámadott családjaimat elvittem elsötétített helyre. Helyükre üres pet­­róleumos ronggyal ellátott kaptárt tettem. A többi kaptárt leszűkítet­tem. Két nap alatt a rablás teljesen megszűnt. Ha a kaptárakat nem tudjuk sötét­be (pincébe) vinni, szűkítsük le, te­gyünk a rabolt és rablócsalád elé á­­gakat, ezáltal a méhek meg vannak zavarva, újból betájolnak s a rablás­ról megfeledkeznek. A méhész fektessen ngy súlyt ar­ra, hogy a költőfészek annyira szű­kítve legyen, hogy a méhek, különösen tavasszal és ősszel sűrűn lepjék el s megvédjék azt. Tartsuk szem előtt azt, hogy a rab­lást könnyebb elkerülni, mint meg­szűntetni. Szijjártó Gyula Költésroíhadásos család mézének fertőtlenítése Néhány szó a kufyabetegségről, avagy szopornyicáról A kutyák legveszedelmesebb be­tegsége a veszettség után a szo­pornyica. Ez némely esztendőben valósággal megtizedeli vadászku­tyáinkat. A betegség ellen legjobb ellenszer a szérumoltás, de most nincs belőle raktáron, vagy nagyon kevés. Ezért olyan szert kell al­kalmazni, amely ha nem is egészen biztos, de segít. Tehát aki fél, hogy kutyája megkapja ezt a ra­gályt, márciusban az illetékes ál­latorvossal oltássá be „Yellon Ca­sein (forte)” nevű gyógyszerrel. Az állatorvos tudja a szer alkal­mazási módját. Ez jól bevált s ki­próbált szer, mely használ mint védőoltás Is és a megbetegedett kutyánál elnyomja a ragályos be­tegséget. Sokszor sikerült a gyó­gyítás penicilinnel is. Felhívás olvasóinkhoz! — White Jonatán W. és Sturtevant A. P. nagyarányú kísérletekkel tanul­mányozta, hogy a nyúlós költésrotha­dással fertőzött mézet milyen fertőt­lenítéssel lehet méhetetésre alkal­massá tenni. Olyan vegyiszert, mely a mézbe keverve a spórákat megöli, többet is találtak, de ezek mind meg­mérgezték a méheket. Már régebben kiderült, hogy a Bacillus lárva spórá­ja vízben hamarabb elpusztul forra­lástól, mint mézben vagy hígított mézben. A szerzők most megállapí­tották, hogy 2 súlyrész méz és 1 súly­rész víz keverékében milyen hőmér­séklet, mennyi idő alatt öli meg a spórákat. Jó eredményt értek el, ha a mézet két másodperc alatt 284 F (azaz 110 Celsius fokra) hevítették, azon a hőfokon tartották 50 másod­percig, aztán mindjárt a víz forrás­pontjára hűtötték. Ezt azonban az é­­letben nem lehet értékesíteni, mert a hozzávaló készülék olyan drága, hogy csak évi több millió font méz kezelésekor volna gazdaságos. A szerzők csak kicsi kísérleti modellel dolgoztak. Jobban használható a hosz­­szú ideig tartó alacsonyabb hőfok. Ha a hígított mézben literenként 150 bil­lió spóra volt, 90 perces forralással megbízhatóan sikerült fertőtleníteni. Az ilyen mézből sem tenyésztéssel nem lehetett baktériumot kimutatni, sem etetéssel vele családot fertőzni. Főzésjcor sötét mézekből csapadék képződik. Ezt el lehet kerülni, ha a mézbe foszforsavat kevernek. A for­ráspont a tengerfeletti magasság sze­rint változik: magason kevesebb, ala­csonyan több. A szerzők idejének meghatározásakor ezt is figyelembe vették. A következőket ajánlják: 1 rész tömény ortofoszforsavat hígítani kell 4 rész vízzel, 60 kg mézet 30 li­ter vízzel kell keverni, beleönteni másfél deci (az eredeti szerint pon­tosabban 147.85 ccm) hígított foszfor­savat és főzni. Forrásának kezdetekor meg kell mérni hőmérsékletét és a következő időkig forralni: Ha a hőmérséklet 215 Fahrenheit fok, a forralás ideje 2 és negyed óra, ha a hőmérséklet 220 F fok, a forra­lás ideje 1 és fél óra, ha a hőmér­séklet 225 F fok, a forralás ideje í óra. Az így fertőtlenített méz téli ele­­ségnek nem jó, mert hasmenést okoz. Máskor méhetetésre alkalmas. t (Gleanings in Bee Culture 1954.11.) Méhnek ártalmatlan növényvédő szer Azok az olvasók, akik nap, mint nap kifogásolják szerkesztőségünknél, hogy nem kapják rendszeresen a Szabad Földművest, forduljanak egye­nest a helyi postához, mivel 1955 ja­nuár 1-tól minden előfizetés közvet­lenül a pósta-kézbesítő hivatalánál eszközölhető. Előfizetőink a múlt évi tartozásokra vonatkozólag felszólítást és postabefi-l zetO lapot kaptak a kiadóhivataltó , hogv hátralékukat kiegyenlíthessék. - Az 1955. évi új előfizetést a kézbe­sítő postás tartozik elfogadni. Ezért olvasóink reklamálják a Szabad Föld műves elmaradását közvetlenül a postásnál, aki megkapta az előfizető1' jegyzékét. A szerkesztőség — Postner, Stute, Bauter és Kloft vizsgálata szerint a „Toxaphen“ ne­vű növényvédő-szer akkor sem árt a mézelőméhnek, ha a nyíló virágba A méhcsaládok fészkének vizsgála­takor feltétlenül használnunk kell kaptárszolgát. Sokszor szükség van késre és fűrészre is. Ezt a három eszközt egyesíti a „mindentudó kés” Az „egyetemes“ kés nem egyéb, mint egy 120 mm hosszú és 30 mm széles szaiagfűrészdarab. A fogakkal szemben lévő oldala éles, mint a kés, a hegye pedig olyan mint a kaptár­szolgáé Hogy könnyebben lehessen használni, fanyélbe erősítik. permetezik, vagy porozzák. Jól hasz­nálható repcefénybogár, repceormá­nyos és bundásbogár ellen. (Der Imkerfreund, 1954. 5>) A „mindentudó” kés igen alkalmas a méhekkel való munkára. (Pcselovodsztvo, 1954. 95) Apróhirdetés KERESEK megvételre műlép-prést, hengereset vagy kézit. Leírást ármeg­jelöléssel címemre kérek. Szabó mé­hész Bielovce. Általánosan használható kés I

Next

/
Thumbnails
Contents