Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-13 / 11. szám
6 földműves 1955. március 13. A jó könyvelő munkája — aranyat ér a szövetkezetben Az évzáró taggyűlés örömteljes esemény volt sok egységes földműves szövetkezetben, ahol a tagoknak osztalékot fizettek ki ledolgozott munkaegységeikre. Tökéletes könyvelés és számvitel hiányában nem lehetne pontosan kiértékelni a végzett munkát és megállapítani, hogy melyik tag, mennyit érdemel évi munkájáért a közös jövedelemből. Ebből világosan következik. hogy a könyvelésnek és nyilvántartásnak óriási szerepe van a szövetkezetek megszilárdításában. Sajnos azonban még most is akadnak olyan szövetkezeti tagok, akik a könyvelő munkáját fölöslegesnek, bérét pedig érdemtelennek tartják. Ez nagyon helytelen nézet. Még a kapitalista országokban sem létezhet valamely üzem, legyen bármilyen kicsi is, könyvelés nélkül. Elképzelhető tehát szocialista nagyüzemi mezőgazdaság könyvelés és nyilvántartás nélkül? Vitán felül áll, hogy nem. A pontosan és szakszerűen végzett könyvelés eredménye aztán megmutatkozik az évvégi zárszámadáskor is. Példa erre azon szövetkezetek eredménye, amelyek pontosan a tervek szerint dolgoztak és ahol a könyvelő lelkiismeretesen végezte feladatát. Mert nemcsak az a fontos, hogy a termelési és a pénzügyi tervet időben dolgozzuk ki, hanem, hogy a tervek megvalósításáért következetesen harcoljunk is. A terv ugyanis csak papírra vetett számoszlop marad, ha nem áll mögötte az ember, aki megvalósítja. Vegyük például a karvai szövetkezetei, amely a múlt évben figyelemreméltó eredményeket ért el. Egy évvel ezelőtt még csak egy korona osztalék jutott a tagoknak, most pedig 6 koronát osztottak ki minden munkaegységre. Ebben igen nagy érdeme van Finta Károly könyvelőnek is, aki nemcsak, hogy egész éven keresztül hibátlanul vezette a könyvvitelt, hanem minden alkalomkor rámutatott a helytelen pénzügyi gazdálkodásra, terven felül kimerített munkaegységekre, a tervvel ellentétben be nem futott összegekre, stb. Ez egyeseknek nem tetszett és a könyvelő körültekintő munkáját zaklatásnak tartották. De amikor aztán elérkezett az évvégi zárszámadás napja és minden munkaegységre 6 korona osztalékot fizettek ki. akkor jött rá a tagság, hogy a könyvelő munkáját nagyon meg kell becsülni. A karvai szövetkezet múlt évi termelésében jelentős kárt tett az árvíz. Ha ez az elemi csapás nem jött volna, akkor nem 6, hanem 10 korona lett volna az osztalék. Az összes munkákra 49.800 munkaegységet *erveztek, de nagyon csínján bántak minden munkaegységgel, aminek meg is lett az eredménye: 2000 munkaegységet takarítottak meg a múlt évben. (nem úgy, mint Szőgyénben, ahol tízezrekkel több munkaegységet merítettek ki.) A karvai szövetkezet minden tagja tudta, melyik munkáért mennyi a jutalom. Nem is volt félreértés, nem adták rá lehetőséget a lefektetett normák. Ezek a tényezők mind a könyvelő jó munkáját bizonyítják, mely nagy hozzáértést igényel, de távolról sem bonyolult. Láthatjuk fzt abból is, hogy szövetkezeteinkben több olyan egyén tölti be e fpntos munkakört, akik nem rendelkeznek semmiféle magasabb iskolai képzettséggel. Jól látja el feladatát a párkányi járásban a karvai, bélai, búcsi, bátorkeszi, köbölkúti és még néhány szövetkezet könyvelője. Hogy a könyvelés meghozza a várt eredményt és hozzájáruljon a szövetkezet gazdasági megszilárdításához a tagoknak tisztában kell lenniök e beosztás fontosságával és azzal, hogy. mi is az a könyvelés. Amikor egy szövetkezet megalakul a tagok egyesítik termelési eszközeiket, állataikat, közös gazdálkodás céljából. Ezeket az eszközöket az összpontosításkor értékelni és könyvelni kell. Ilyen gazdasági eszközök a gépek, tehenek, lovak, stb. A több éven keresztül hasznot hajtó eszközöket alapeszközöknek nevezzük (állatok, épületek, gépek). Ismerünk továbbá tartalékokat és úgynevezett pénzügyi tulajdont. Ahhoz azonban, hogy helyesen tudjuk irányítani a szövetkezet gazdasági tevékenységét, nem elég a szövetkezet vagyonát csupán látni, * * k hanem figyelembe kell venni azt is. hogy honnan származik. Igen fontos tényező tehát az úgynevezett gazdasági eszközök forrása. Például: ha a tagok összpontosították állataikat a szövetkezetben, az alapállomány lesz a gazdasági eszköz. Vagy tételezzük fel: a szövetkezet közös istállót épített és a költségeket a hitelbank fedezte. Az istálló ezúttal is természetesen gazdasági eszköz, forrása viszont a kölcsön, mert abból ered. Ha évközben változás áll be a gazdasági eszközök és azok forrása terén, akkor könyvelési esettel állunk szemben. Például: az állat elfogyasztja a takarmányt, tejet ad érte. A takarmány számláján csökkenés áll be, d a takarmány az állat szervezetében termékké változik, melyet eladunk és újabb készleteket vásárolunk. Év végén aztán megmutatja a zárszámadás, milyen arányban növekedett a közös vagyonunk, hogyan biztosítottuk be az alapokat (oszthatatlan, takarmány, kulturális stb.) és mennyi osztalék jut a tagságnak. Nagy hiba az, hogy sok szövetkezeti tagot csak a munkaegység értéke és az osztalék érdekel és szívesen elosztanák maguk között még az oszthatatlan al pLa szánt összeget is. Pedig ez igen helytelen, mert ha azt akarjuk, hogy szövetkezetünk gazdaságilag és pénzügyileg megerősödjék, nagy súlyt kell helyeznünk az alapok biztosítására, amire a mintaalapszabályzat is figyelmeztet. Ha szövetkezeteink tagsága megérti a könyvelés óriási jelentőségét és jó könyvelőkről gondoskodik, akkor a gazdasági és pénzügyi helyzet a múltban gyönge szövetkezetekben is megjavul, feltéve, ha a tervben lefektetett munkamozzanatok után, szorgalmas teljesítés párosul. Ne értékeljük le tehát a könyvelő munkáját, hanem minden cselekedetünkkel azon legyünk, hogy mi is hatékonyan elősegítsük felelősségteljes munkája tökéletes teljesítésében. Nem csupán a könyvelő feladata az, hogy a szövetkezet könyvelési munkáját intézze, hanem a vezetőségnek és minden szövetkezeti tagnak hozzá kell járulni e fontos munkakör sikeres betöltéséhez. A szocialista munkaverseny - hű segítőtárs munkánkban Az országos szövetkezeti kongreszszus és felaszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások, valamint a szocialista munkaverseny, falvaink dolgozó népének hazafias mozgalma. Ennek a mozgalomnak óriási jelentősége van. Elsősorban is arra kell rámutatnunk, hogy a kötelezettségvállalások és a verseny nyomán magas termelési eredmények születnek, amelyek természetesen megmutatkoznak a szövetkezeti tagok jövedelmének emelésében is. így például az ipolyviski EFSz tagjai a hazafias kötelezettségvállalások teljesítésével több, mint félmillió koronát nyernek. Ez a nagy összeg bizonyosan megmutatkozik majd a munkaegység értékén is. Vagy vegyük a másik példát. A köbölkúti és a kisújfalusi EFSz igen nagy hiányosságokkal küszködött a múlt évben. Mikor aztán szocialista munkaverseny indult a két szövetkezet között és a rendszeres havi kiértékelések alkalmával feltárultak az egyes hiányosságok, egészségesebb munka kezdett fejlődni mindkét szövetkezetben. A tagok igyekeztek, hogy következő kiértékeléskor az ő szövetkezetük bizonyuljon jobbnak. A munkaverseny rendszeres ellenőrzése és kiértékelése oda vezetett, hogy mindkét szövetkezetben lényegesen megjavult a gazdasági helyzet. Sok hasonló példát lehetne felsorolni, melyek hűen bizonyítanák, hogy a szocialista munkaverseny az ember leghűbb segítőtársa mindennapi munkájában. A népi igazgatás dolgozóinak, az EFSz-ek és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok vezetőinek oda kell hatniok, hogy az idén ne forduljon elő az a káros jelenség, hogy „mindenki mindenkivel versenyez“. Oda kell hatniok, hogy mindenhol páros verseny fejlődjön ki, mint a Palárikovo—Zselíz állami gazdaságok között, a Sajószárnya—Beja, vagy a Libád—Béla-i szövetkezetek között. Csak az ilyen párosversenyek hozhatnak kellő eredményt, mert szükséges, hogy mindkét fél ismerje vetélytársát és aránylag egyforma feltételek és lehetőségek mellett versenyezzenek. Az ilyen összüzemi versenyek keretében ki kell fejleszteni az egyéni munkaversenyt is. Csakis így kerül a szocialista munkaverseny széles alapokra és csakis így teljesíti mozgósító feladatát. Dolgozóink előtt ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk leggyöngébb pontja az állattenyésztés. Ezt a komoly fogyatékosságot csak akkor tudjuk hatásosan orvosolni, ha lesz elég takarmányunk. Erre pedig ugyancsak nagy kihatással van a szocialista munkaverseny. Ha szövetkezeteinkben egészséges munkaverseny fejlődik ki a tavaszi munkák mielőbbi elvégzéséért, akkor időben földbe kerülnek a tavaszi takarmánykeverékek és silótakarmányok, melyek biztosítják a takarmányalapot és állattenyésztésünk emelését. A munkaverseny eredményeit értékelni és népszerűsíteni kell. Ezt a célt szolgálják a versenytáblák, hangszórók és a járási újságok is. A verseny győzteseit az idény végén meg kell jutalmazni. Csakis így válik a munkaverseny mezőgazdasági dolgozóink szívügyévé és csakis így tölti be nemes hivatását. (X. V.) Jelenleg még magángazda vagyok, de.«. Szövetkezeteink példáját követve, egyénileg gazdálkodó földműveseink is bekapcsolódtak hazánk felszabadulásának tiszteletére a kötelezettségvállalási mozgalomba. Vállalásaik a hektárhozamok növelésére és beadási kötelezettségek túlteljesítésére irányulnak. ' Fülek-kovácsiban Telek Ferenc, kilenchektáros magángazda elsőként vállalt kötelezettséget, hogy egészévi húsbeadási tervét határidő előtt teljesíti. Azonkívül 400 kg marhahúst és 220 kg sertéshúst ad be terven felül. Életerős, pirospozsgás arcú ember Telek gazda. A faluban úgy ismerik, hogy szeret tervszerűen, számolgatva gazdálkodni. Ennek köszönheti, hogy az előírt beadást minden esztendőben, pontosan tudja teljesíteni. Például az IDEI EGÉSZÉVI SERTÉSHÚS BEADÁSÁT MÁR TELJESÍTETTE. — Szerződést kötöttem, hogy 2 darab 110 kilós sertést kihizlalok és beadok szeptember 15-ig. A hizlalásra 4 mázsa szemestakarmányt kaptam. Ez több, mint 3000 koronát hoz a házhoz. Ebből az összegből kifizetem az egész évi adót, a többi meg elég lesz a családnak téli ruhára, — mondja Telek gazda. Hogy miben rejlik a sikeres gazdálkodás titka, azt már Telekné aszszony mondja el. — Két darab anyadisznónk van. Egy tervezett, egy pedig terven felül. Szent György-napkor mind a kettő leellik. Tehát már az idén biztosítjuk a jövő évi állományt. Van vagy ötven tyúkom is. Kapják az abrakot. Be is adtam már pár darab tojást. Az előírt 1100 darabot megtoldom 100-al és július végéig beadom. — mondja büszkén Telekné. Aztán ismét a házi gazda veszi át a szót. A tavaszi munkákról beszél. — A helyi nemzeti bizottságon írattam vetőmagot. Ez azért fontos, mert a földjeim domboldalon vannak és szeretném nedves talajba vetni a tavaszi árpát. Mert a tavaszi árpa akkor sikerül legjobban, ha idejében a földbe kerül. Aztán a helyi szövetkezetre terelődik a szó. — A tél folyamán voltam az udvardi szövetkezetben és nagyon szép dolgokat láttam ott. A község parasztjainak túlnyomó többsége a közösgazdálkodást választotta. A közös munkának és törekvésnek már megvannak az első eredményei. Én még jelenleg magángazda vagyok, de ... и jövőben szövetkezeti tag is lehetek — fejezi be mondókáját Telek Ferenc. Az udvardi szövetkezetben látottak gondolkodóba ejtették Telek gazdát. Most latolgatja magában: miért ne lehetne Kovácsiban is olyan eredményeket elérni, mint Udvardon? A határban jó termőföldek vannak. És ha a fülek kovácsi gazdák is összefognának és leraknák egy erős szöv tkezet alapjait, akkor egyhamar megváltozna életük. Ez Telek Ferenc nézete és ha többen is csatlakoznak hozzá, bizonyára meglesz igyekezetük eredménye. Rados Pál. Készenlétben várják a tavaszt A dunaszerdahleyi járás szövetkezeti dolgozói és egyénileg gazdálkodó földművesei gondosan felkészültek a tavaszi munkákra. Csaknem 400 vagon műtrágyát szereztek be, hogy az alkalmas időjárás érkeztével azonnal megkezdhessék az őszi vetések fejtrágyázását. A járási mezőgazdasági ellátó üzem gondoskodott elégséges mennyiségű kitisztított vetőmagról. Ezidáig 1250 mázsa tavaszi árpát, 60 mázsa zabot, 40 mázsa tavaszi búzát, 125 mázsa lenmagot, 54 mázsa borsót és csaknem 10 mázsa fűmagot adott ki a járás szövetkezeteinek és egyénileg gazdálkodó földműveseinek. Ezen a tavaszon 400 hektárnyi terület felszántása vár a dunaszerdal.elyi járás mezőgazdasági dolgozóira. Erre a területre már kihordták az istállótrágyát és a trágyalevet A tavaszi szántás megkezdésére készenlétben állnak a traktorok és az ekék. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói minden községben segítenek a tavaszi munkák tervének elkészítésében. Ezt a fontos műveletet már 23 szövetkezetben befejezték. A traktorállomás készíti a négyzetes-fészkes burgonya- és kukoricaültetéshez szükséges gépeket, hogy ne érje őt a tavasz felkészületlenül. Rizstelep és haltenyésztés a terméketlen legelők helyén A királyhelmeci járás őrsi szövetkezetének nagy hiányosságok leküzdésével kellett kezdetben megbirkóznia. Nem volt meg a tervezett állatállomány, nem voltak megfelelő istállók és hiányoztak a kellő képzettségű szakemberek. Aztán egv évvel ezelőtt Kovács István vette át a szövetkezet vezetését. Tudta, hogy nagy feladatokra vállalkozott, de nem csüggedt el egy pillanatra sem. Lankadatlan akaraterővel dolgozott, irányított és szervezett. Felelősségteljes munkájában Balia Zoltán könyvelő volt legjobb segítőtársa, aki becsületesen, körültekintően végezte a könyvelést, hogy minél több pénzt takarítson meg a szövetkezetnek. Lassan aztán kezdett mutatkozni a jó munka eredménye. Oj istállók épülnek, szaporodik az állatállomány, különösen a sertésállomány. Szövetkezeti munkaiskolában tanulnak a jagok és szilárdul a munkafegyelem. A szövetkezet dolgozói nagy gondot fordítanak a vetésterület kibővítésére. A falu határában sok hasznavehetetlen, alacsonyhozamú rét és legelő volt, melyből 127 hektárt szántattak fel a múlt évben a traktorállomással. A rendszeres vetésforgó beiktatásával ebben az évben már be is vetik az eddig terméketlen területet. A 127 hektár nem volt elég. Még többet akartak a szövetkezet tagjai, hogy többet termelhessenek. További 21 hektár legelőt szántottak fel, melyen rizstelepet létesítenek. Mihelyt az idő megengedi, hozzáfognak a munkálatokhoz, hogy a tavasz érkeztével agrotechnikai határidőben elvethessék a rizst. A rizstelep mellett halastavat is létesítenek, hogy a királyhelmeci járásban meghonosítsák, föllendítsék a haltenyésztést. A rizs termesztésére igen kíváncsiak az öregek. — Nem lehet azt nálunk termelni — csóválják fejüket a hitetlenkedők. Most aztán a szövetkezet dolgozóin áll, hogy meggyőzzék a kételkedőket. KALAPOS JÁNOS Szövetkezeteink értékelik a védnökségi üzemek segítségét A bratislavai kerület kutató- és nemesítő állomásainak dolgozói 15 EFSz fölött vállaltak védnökséget. Ez év február 25-én összejövetelt rendeztek Szencen az érdekelt szövetkezetek, képviselői és a népi mezőgazdasági kutatók részvételével, hogy kiértékeljék eddigi munkájuk eredményét. Tapasztalataik kölcsönös kicserélése után új lehetőségek után kutattak, melyek elősegítenék a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. A védnökségi üzemek és a szövetkezetek eddigi kölcsönös együttműködése már sok szép eredményt hozott. A várkonyi EFSz elnöke — Tóth elvtárs arról a segítségről beszélt, melyet a solari kutató állomás nyújt a szövetkezetnek. Ez az állomás 50 mázsa Durum búza" vetőmagot cserélt ki a szövetkezetnek a múlt évben. A vetőmag elsőrendűnek bizonyult és 27 mázsa termést adott hektáronként. A nyárasdi szövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a védnökségi üzem dolgozója, — Fojtík elvtárs, segítségével négyzetes-fészkes eljárással ültetett kukorica 56 mázsás hektárhozamot adott a szövetkezetnek. A védnökségi üzem dolgozóinak segítségével egyéb jelentős eredményeket is értek el. A népi kutatók és kísérletezők is értékes tapasztalatokról beszéltek. A somorjai EFSz kutatója beszámolt a kutatás terén elért eredményekről, melyeket szintén a védnökségi üzemnek köszönhet, mivel onnan kapja a munkájához szükséges vetőmagokat. Ezt a hasznos kölcsönös együttműködést a jövőben még jobban kiszélesítik, hogy az eddigieknél még szebb eredményeket érjenek el. FARKAS L. Varga bácsi pej kója Varga Géza bácsi 1952. őszétől tagja az izsai szövetkezetnek. De nem is panaszkodik azóta. Családjának bőven megvan mindene. Mindannyian szorgalmasan dolgoznak. Bandi fia, a szövetkezet egyik kiváló traktorosa. Mukáját becsületesen, a haladó agrotechnikai módszerek alkalmazásával végzi. ... De egyszerre csak vége lett a Varga család nyugalmának. A suttogó kulák—propagandára hallgatva Géza bácsi iy beadta a derekát. Több társával együtt aláírta a szövetkezetből való kilépési nyilatkozatot. Neki ugyan nem nagyon tetszett a cselekedet, de hiába. A kulák-propaganda áldozatául esett. Ez év február 25-én volt az utolsó nap. amikor a szövetkezet vezetősége összehívta a kilépőket, hogy elszámoljon velük és átadja állatállományukat. Másnap reggel Varga bácsi is örömmel vezette haza pejkóját, csak lígy könnyedén, cugliszáron. De- az úton mégis folyton az járt az eszében, vajon csalódást, vagy örömet rejteget-e számára az egyéni gazdálkodás. Mikor az udvarra ért a lóval, a család tagjai azzal fogadták, hogy: „no, most kezdheted a gazdálkodást egv lóval”. A pejkó füleit hegyezve, toporzékolva nézett körül az idegen udvaron. Hiába erőszakolták, nem akart bemenni a hideg istállóba, a neki oly idegen, egyes magánzárkába. Varga bácsi azonban nem adta fel a harcot, hanem még zsákot is húzott a pejkó fejére, talán majd úgy nem idegenkedik régi szállásától. De a ló még így sem volt hajlandó átlépni az istálló küszöbét. Kitépte magát gazdája kezéből és visszavágtatott megszokott helyére: a közös szövetkezeti istállóba, ahol olyan jó helye volt. Varga bácsi erre úgy igazából el~ káromkodta magát, de aztán egyszerre kijózanodott. — Milyen okos állat is a ló, — gondolta magában. Nem tud gondolkozni, mint az ember, és mégis ragaszkodik ahhoz a helyhez, ahol jól bántak vele. Aztán egyszerre határozott. Elvetette magától a szövetkezetből való kilépés gondolatát. Futott a pejkó után, de nem ízért, hogy visszavigye a hideg, nedves istállóba, hanem, hogy lovával együtt továbbra is a szövetkezetben maradjon. A jelenlévők derűs hahotája közepette tépte össze a pár sor írással kitöltött kilépési nyilatkozatot. MARIKOVEC A.
