Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-13 / 11. szám

1955. március 13.

5

A tapasztalatcsere eddigi tanulságai

öt héttel ezelőtt, lapunk február 6-i számábaH tapasztalatcsere rovatot nyitottunk. Szerkesztőségünk munkaközössége úgy tervezete, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos kérdéseket e rovat keretében módjában lesz részletesen elemezni és megvilágítani íz olvasók és a mezőgazdaság szakembereinek bevonásával.

A rovat megnyitása óta meglepően sok lévél érkezik szerkesztőségünkbe. Több olyan gyakorlati szakember szólalt meg, aki eddig hallgatott, holott több éves tapasztalattal rendelkezik. Élve az adott lehetőséggel most a tarsolyban tejtegetett kincset — tapasztalataikat — közre adják, hogy mások is tanuljanak belőle, Ezek között kell megemlítenünk a jó hírnévnek örvendő ioolyviski és a nagykeszi EFSz-ek agronómusait, a diószegi és a szenckirályfai kísérleti és növénynemesítési állomások tudományos dolgozóit, egyes mezőgazdasági iskolák tanárait, továbbá egyénileg gazdálkodó földmövseket

De megszólaltak olyan szövetkezeti agronómusok, egyéni gazdálkodók is, akik a közös vagyon, illetve saját egyéni gazdaságuk kárán tanultak éppen az egyes termelési kérdések hiányos ismerete, szakképzettségük fokozásának elhanyagolása miatt Többen hálálkodó szavakkal juttatják kifejezésre, hogy a tapasztalatcsere jó, a kezd"ményezés észszerű, a leközölt cikkekből sokat tanulnak.

Kétség nem fér hozzá — tapasztalatcsere rovatban közölt cikkek segítenek mezőgazdaságunk dolgozóinak munkájuk megjavításában, jobb termelési eredmények elérésében. Ez így helyénvaló A hiba ellenben ott van, hogy egyes hozzászólók leveleikben a gyakorlattól elvontan taglalnak egyes termelési kérdéseket. Hosszú elmefuttatásokkal nem segítünk szövetkezeti parasztságunknak, egyéni gazdálkodóinknak Kézzelfogható, jól bevált gyakorlati tapasztalataink és a hibák kiküszöbölésének eayszerű nyelvezettel való megírásával többet segítünk.

A tapasztalatcsere széleskörű visszhangja azt mutatja, hogy szükséges volt ennek megindítása Most egy lépéssel előbbre kell jutnunk Az SzlKP Központi Bizottsága 1955. február 24-én és 25-én megtartott plénumának határozata világosan feltárja, .hol szorít a csizma” mezőgazdasági termelésünk vonalán. Éppen ezért nagyon felelősségteljes és céltudatos munkát követel mindnyájunktól e hibák kiküszöbölése. és a mezőgazdasági termelés általános fellendítése. Ez országos ügy, egész népünk ügye.

Bocsássák tehát közre értékes tapasztalataikat gépállomási agronómusaink, állami gazdaságok. EFSzek zootechnikusai, mezőqazdasági újítóink, egyénileg gazdálkodó földműveseink is. Ezzel közös ügyünket visszük előbbre!

A szerkesztőség

Saját káromon tanultam

Repcetermesztési tapasztalataink

Až idei vetési tervben a cukorrépát tettem a legelső helyre. A múlt évben meggyőződtem róla, hogy a cukorrépa termelése nagyon kifizetődik.

Múlt évben a cukorrépát árpa után vetettem Azonban igen "súlyos hibát követtem el: az árpa tarlóját nem hántottam fel idejében és elmulasztottam az istállótrágyázást Az őszi mélyszántást ellenben idejében elvégeztem.

Tavasszal a talaj megszikkadása után hengereltem és kiszórtam hektáronként 6 mázsa műtrágyát. Ezt nehéz boronával megmunkáltam A vetést április 23-án végeztem el. Az aránylag száraz időjárás következtében a mag két héten belül kikelt. Nyomban felütötte fejét a gyom is. Kézi sarabolóval megtisztítottam a gyomtői a sorközöket utána egyhetire lőkapáztam. s három nappal később kiegyeltem. A sortávolság 30 centiméter volt. Egyelés után fejtrágyáztam. majd kétszer kapáltam. A 70 árnyi cukorrépát ismét fejtrágyáztam — egy mázsa műtrágyát használtam. Közvetlen az aratás előtt mégegyszer gyomirtást végeztem. s ezzel befejeztem a növényápolási munkát.

Október első hetében betakarítottam a termést. Az eredmény: a 70 ár földön 201 mázsa cukorrépám termett. Ezért 4174 koronát kaptam. A- zonkívü! répaszeletet és melaszt is juttatott a cukorgyár Ennek köszönhetem. hogy terven felül csaknem 5 ezer liter tejet tudok beadni. Továbbá 42 kiló cukrot is kaptam, ami 226 korona megtakarítást jelent családomnak. A múlt év termése még nagyobb is lehetett volna, ha a tarlóhántást és a trágyázást el nem hanyagoltam volna A tavalyi hibákból levontam a szükséges tanulságot, s mi ^fogadtam, hogy sokkal körültekintőbb leszek, s szaktudásomat tovább tökéletesítem Elhatároztam, hogy az idén jóval több cukorrépát vetek. A tavalyi 70 ár helyett 120 ár földön termelek Azon leszek hogy 400 máz ás hektárhozamot érjek el. Ezt az agrotechnikai határidői- betartásával. jó t lajelőkészítéssel és gondos növényápolással, a növényi kártevők rendszeres pusztításával, a haladó termelési módszerek alkalmazásával akarom biztosítani

BODROG JANOS 6 hektáros egyéni gazdálkodó Tőketerebes

Hogyan védekezzünk az őszi vetések felfagyása ellen?

A felfagyás veszélye ezekben a hetekben szokott jelentkezni. Ilyenkor nappal erősebb a fölmelegedés +10 + í5 fokra is felszökik a hőmérő higanyoszlopa — éjszaka pedig gyakran fagyok vannak. Emiatt a gabonavetések talajának felszíne fellazul. felemelkedik. A harmonikaszerű mozgás erősen próbára teszi a növények gyökérzetét sőt egyes esetekben el is szaggatja azokat. Ezt nevezzük felfagyásnak. A felfagyott gabonavetéseken sima hengerrel segíthetünk. A henger visszanyomja a talajba a gyökérzetet. ezáltal biztosítani lehet az őszi kalászosok táplálkozását, fejlődését. A felfagyás elsősorban az erősen kötött és nedves talajokon fordid elő. Az ilyen vetésekre rendszerint későn tudunk rámenni a hengerrel. A jól számító gazda viszont a mélyebb fekvésű, kötött — egyszóval felfagyásra hajlamos — területeken már akkor hengerez. amik:v a hőmérséklet a fagypont körül mozog, és így csökkenti a felfagyás mértékét.

A felfagyás miatt lehengerezetx vetéseket, amint azok fejlődésnek indulnak, fogasolni kell, mert a kender ezés után összetömOdött udaj hamar kiszárad, márpedig a növénynek a téli csaxxidékra a további fejlődési szakaszban nagy szüksége van.

L. L.

Határunk a kukorica-búza

övezetben fekszik. Talajunk főleg barna, agyagos összetételű.

A szövetkezet megalakulása előtti időkben soha nem foglalkoztunk repce termesztésével. Amikor a JNB mezőgazdasági ügyosztálya 1953-ban felhívta figyelmünket a repcetermesztés fontosságára, bizony hidegen fogadtuk Egyáltalán nem tetszett a dolog. Az volt az általános vélemény a faluban hogy ha a_ repce nálunk megteremne akkor . ezelőtt is termeltek volna

Okkal-möddal kikerestük a repceterméshez szükséges szakirodalmat és áttanulmányoztuk Majd az őszi-búza betakarítása után annak földjét megtrágyáztuk: hektáronként 400 mázsa istálíőtrágyát használtunk fel a talaj hizlalására, majd azt leszántottuk. Elvégeztük a szokásos talajelőkészítést s szeptember első napjaiban 35 centi sortávolságra elvetettük a repcét — a szakkönyvből tanultak alapján .. -A repce ki is kelt de hiányosan mert a száraz időben, az őszi búza ' által kiszáritott talajt nem tudtuk i tökéletesen előkészíteni A harmincöt 1 centiméteres sortávolság nem vált be a legjobban, mert a traktor kereke nem fért el a sorok között a növényápolás idején. Fogataink pedig el voltak foglalva a gabona betakarításánál így a repce nem erősödött meg eléggé. A tél időjárási viszontagságaival nem tudott megbirkózni és tavasszal ki kellett szántani Helyébe mustárt vetettünk. Azonban a mustár — habár igénytelen növény, szövetkezeti méhészünk igen megörült — kisebb értékű ugyanakkor hektárhozama is jóval alacsonyabb Ezért levontuk mindebből a tanulságot, s még nagyobb gonddal és körültekintéssel fogtunk hozzá a repce további termesztéséhez a rákövetkező évben

Flőször is jó előveteményt

választottunk. Ez korai burgonya volt, amelv bőségesen trágyázott földbe került Így tehát nem kellett trágyázni. A burgonyát júniusban betakarítottuk, talaját azonnal felszántottuk 8—10 centiméter mélyen és megboronáltuk Augusztus közepére a gyomok kizöldültek és a talajporhanyítás következtében a föld megtartotta nedvességét Ekkor elvégeztük a középszántást Szétszórtunk hektáronként 2 mázsa mésznitrogént 3 mázsa Thomas-salakot és másfél mázsa 40 százalékos kálisót. amit azonnal boronával bemunkáltunk a talajba Augusztus 21 -én elvégeztük a vetést, — most már 45 centiméteres sorközzel, hogy traktorral is sarabolhassunk Hektáronként 16 kilónyi. 98 százalékos csíraképességű vetőmagot használtunk. A jó magágy-készítés folytán a növényzet szép egyenletesen

kikelt. Október első hetében elvégeztük a sorközi sarabolást, ZK-25-ös traktorral, KUNZ 2,8-as kultivátorral.

A Zetor kerekeit a legnagyobb szélességre állítottuk be. s így 4 hektárt könnyedén 5 óra alatt megkultivátoroztunk. kiváló minőségben.

A repce jól áttelelt. Tavasszal 1 mázsa mészsalétromot használtunk fejtrágyázásra hektáronként. _ Április közepén elvégeztük a sorközi porhanyítást. A növényzet fejlődése nagy lendületet vett és gyorsan eltakarta a talajt Már május 20-án teljes virágzásban volt. A repce-fénybogár fellépését kicsit késve, de észrevettük. Közvetlen a virágzás előtt egyszer Dvnociddal poroztuk.

A repce június 10-re

már kaszaérett lett! Marokrakó aratógéppel akartuk betakarítani Azonban. mire gépeket kaptunk, megjött az egy hétig tartó rossz idő — aratni nem lehetett. Ezalatt a repce teljesen beérett, s a pergés miatt nem használhattuk az aratógépeket.

— Mi lesz most? — latolgattuk a helyzetet, hogyan menthetnénk meg a termést a legkisebb szemveszteség-gél. A gépállomás ekkor segítségünkre sietett — kombájnt bocsátott rendelkezésünkre. A kombájnnal való aratás várakozáson felül sikerült. Szinte szemveszteség nélkül takarítottuk be a termést.

A fénybogár mintegy 30 százalékos kártétele ellenére, hektáronként 16 mázsa kitisztított, száraz és jól beérett repcemagot takarítottunk be.

Az idén már jobban felkészültünk a repce-fénybogár elleni védekezésre. Van nagyteljesítményű, lóvontatású AZOTA-porozógépünk.

Jelenleg 10 hektár repcénk van. Borsó után, időben, jő magágyba, dupla-sorosan vetettük, ősszel megkuítivátoroztuk. A növényállomány elég sűrű és igen szép.

A dupla-soros, széles sorközű vetési módszert ma már nemcsak mi alkalmazzuk, hanem a járás többi szövetkezetei is.

♦

Ügyes és hasznos,

észszerű kezdeményezésnek tartom a Szabad Földműves tapasztalatcsererovatát. így nekünk, agronómusoknak is nagyon hasznos tanácsokat nyújt mindennapi munkánkhoz. E segítség révén könnyebben rájövünk a termelésben mutatkozó egyes hiányosságok okaira. Hozzásegít ahhoz, hogy ne a közös gazdálkodásunk kárán tanuljunk, hanem átvehessük a gyakorlatban már jól bevált munkamódszereket, amelyek alkalmazása magasabb hektárhozamok elérését teszi lehetővé.

Bronstein Oszkár, az ipolynyéki EFSz agronómusa

Egy mezőgazdasági iskolából írják;

ÍGY SEGÍTÜNK

Időszerű jótanácsok

♦ Hogy milyen nagy jelentősége van az ősszel és télen lehullott csapadék megőrzésének, ennek bizonyítására ismertetem Kreybig híres magyar talajszakértö erre vonatkozó kísérleteinek egy adatát: például egy mázsa búza-szem és szalmatermes előállításához 50 ezer liter vízre, illetve talainedvességre van szüksége. Ezért a példás gazda módján, szakszerű talajmüveléssel óvjuk a talajnedvességet

* * *

♦ Téli és tavaszi trágyázást lehetőleg kerüljük el mert káros. Csak akkor érünk el vele kielégítő eredményt, ha nedves tavasz, vagy nedves nyár következik. Télen és tavasszal a trágyát a nyáron vagy őszszel tráouázandó földjeink szélére hordjuk ki és rakjuk kazalba. A kazal tetejét fedjük be földdel.

* * *

♦ Lucerna, here- és füveshere tarlókat. amint a fagyveszély elmúlik, mélyenjáró fogas boronákkal keresztül-kasül meg kell járatnunk, hogy

a talaj átszellöződése és a növényi tápanyagok feltáródása mielőbb meg.ndulhasson. Végezzük a fogasolást idejében, hogy a fejlődő rügyekben a borona fogai jelentős kárt ne tehessenek.

* * *

♦ Gabonaneműeknél a fejtrágyázást későre ne hagyjuk. Különösen Szlovákia déli vidékein. Elkésett használatuk könnyen besülést okozhat. Ennek oka a tenyészidő meghosszabbodása folytán beálló megké-FRIDECZKY A. nvitrai mezőgazdasági főiskolai tanár leveléből.

Még az iskola padjaiban ülnek mezőgazdaságunk leendő szakemberei, de máris tollat ragadnak, hogy írásaikkal segítsék mezőgazdaságunk dolgozóit a mindennapi termelő munkában. Eszenyi József, a komáromi mezőgazdasági iskolából például ilyen szaktanácsot ad a növények fejtrágyázására vonatkozólag:

„Számtalan kísérlet és a mezőgazdaság élenjáróinak tapasztalata biz - nyitja, hogy a trágyaadagot nem szabad egyszerre a vetés előtt talajba juttatni. Különböző időpontokban, a növények fejlődési időszakában kell megfelelő mennyiségben adagolni.

Az őszi kalászosoknak koratavasszal könnven oldható nitrogéntartalmú műtrágyára van szükségük, viszont a kikalászolás idején a megnövekedett foszforigénvüket kel! kielégítenünk. A cukorrépa növekedésének kezdetén több nitrogént kíván, mint foszfort és káliumot. Viszont fejlődési időszakának második felében több foszforra és káliumra van szüksége.

A hosszú tenyészidejű növények, mint például: gyapot, cukorrépa, len. kender és az őszi kalászosok nagyobb adagú és gyakoribb fej trágyázást kívánnak. mint a rövid tenvészideiűek

A fejtrágvázás eredményét nagymértékben befolvásoliák a csapadékviszonyok: minél több csapadék hull alá például a gabonafélék fejtrágyázása ideién, a terméshozam növekedése annál jelentősebb

Többféle módon végezhetjük a feitrágvázást: száraz alátakarással. (boronával. kultivátorral. műtrágyaszórógéppel). Száraz alátakarás nélkül módszert alkalmazni lehet a könnyen oldható nitrogén, vagy káliumtartalmú műtrágyáknál. Folyékony formában történő fejtrágvázás esetén először trágyaoldatot készítünk. Egy súlvrész trágvaiéhez 2-3 súlvrész vizet keverünk. A fejtrágyázást végezhetjük az egész területen egyenle!°s szétszórással, vagv sorba, barázdáha és fészekbe is. Legnagyobb előnve я sorba való trágyázásnak van Az ,gv adagolt fejtrágva közelebb kerül a növény gyökereihez, s jobban felhasználódik. Igv nem táplálja annyira a gyomnövényeket. Továbbá kevesebb fej trágyára van szükségünk, ami viszont pénzmegtakarítást jelent.”

Ugyanebből az Iskolából Fehér Tibor az őszi mélyszántás tavaszi elmunkálá sáról a kővetkezőket írja:

„Az őszi mélyszántás teljes hatása csak akkor érvényesül, ha a tavaszi talajművelést is ideiében elvégezzük Az őszi mélyszántásba ' beszivárgott esők és az olvadó hó nvömén a tálai átnedvesedik, a hantok s,^lazulnak. majd porhanvóssá válnak. A talaj felszíne megszikkad a tavasz: szél hatása és a nap melege folytán * megindul benne az élet. Ilyenkor már itt az ideie az őszi' szántás kimunkálásának Tavasszal a talaj bő nedvességet tartalmaz. Hogy ezt a kincset érő nedvességet megőrizzük a talaj felszínén porhanyóréteget kell képeznünk. E munka elvégzéséhez' 'egfontosabb talajművelő eszköz a simító és.a fogas Ha a talaj omlós akkor simítót, ha pedig tömődött. inkább fogast használjunk.

Egv percig se késlekedjünk ezzel a munkával — ha a talai olyannyira megszikkad. hogy rálehet menni, azonna' cselekedjünk Minden késedelem csak megbosszulja magát, mert a talainedvesség egy-kettőre elillan, a szét nem munkált rögök megkeményednek. a talaj szerkezete romlik. s a meg nem bolygatott talajban gyökeret vernek a gvomok.

Ha az elmunkált talajt valamilyen oknál fogva nem vetjük be, akkor se hagyjuk magára. A morzsás takaró által védett talajt is összetömíthetik a koratavaszi esők. a felszín megkérgesedik. Az ilven talaj további ápolásával is törődnünk kell. Igv nemcsak a talainedvesség megőrzését segítjük elő. hanem a simítózással, fogasolássál sok gyomot is elpusztíthatunk. Ezzel egvben hektárhozamaink emelkedését is elősegítjük.”

Csávázzuk a vetőmagot

Ahhoz, hogy az üszög ellen hathatósan védjük gabonáinkat, a vetőmagot csáváznunk kell. Ennek elhanyagolása a terméshozam csökkenését idézi elő. Már pedig a célunk az — amit a tapasztalatcsere rovat címe is kifejez — hogy többet teremjen a föld!

Csávázáskor a csávázószer csak a vetőmag felületére tapadt spórákat pusztítja el. A vetőmag belsejében lévő porüszög gombafonalait ilyen módon a csávázószer nem érj. Ezért a porüszög ellen melegvizes csávázással védekezünk.

A melegvizes csávázási, a következőképpen végezzük. Első dolgunk a vetőmag beáztatása 28—30 Celsius fok melegségű vízben, amelyben 4 óráig ázik. Utána a vetőmagot 50 Celsius fokos vízben melegítjük mindössze 10 percnyi ideig. Ezáltal elpusztítjuk az üszög gombafonalát. A vetőmag csírázőképessége e művelet által nem csökken Melegítés után a vetőmagot 10—18 fokos melegségű vízben lehűtjük, majd 5 centiméter vékony rétegben elteregetjük és szárítjuk.

Félig száraz csávázási módot a zab és az árpa csávázásánál használjuk. A félszáraz csávázásnál 80 rész vízhez 1 rész 40 százalékos formaiint oldunk fel. Az így nyert oldattal bepermetezzük a vetőmagot, azután 4 órán át ponyvával letakart kupacokban «illesztjük. Utána kiszárítjuk.

Tíz mázsa zab csávázásához 30 liter, ugyanennyi árpa vetőmaghoz viszont 15 liter oldat szükséges.

A búza és a rozs vetőmagját félszáraz módszerrel nem ajánlatos csávázni, mert ez károsan befolyásolja, csökkenti a csírázóképességet.-ej-