Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-13 / 11. szám

1955. március 15.

3

Шйпвтеа

A csehszlovákiai nők küldöttsége a köztársasági elnöknél

Az idei nőnap alkalmából Antonín Zápotocký, köztársasági elnök és neje a prágai Várban fogadta a köztársaság valamennyi kerületének legjobb női dolgozóit.

A fogadáson részt vettek a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Nyugat-Németország, Lengyelország és Ausztria nömozgalmának képviselői is, akik a Nemzetközi Nőnap alkalmából érkeztek Csehszlovákiába.

A csehszlovákiai nők nevében Anežka Hodinová-Spurná beszélt, majd

Antonín Zápotocký, köztársasági elnök intézett beszédet a küldöttekhez.

Ezt követően a köztársasági elnök és neje baráti beszélgetésre hívták meg vendégeiket, amely meghitt légkörben folyt le a prágai vár reprezentációs helyiségeiben.

Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek a nőbizottság küldötteihez intézett beszédéből

Tisztelt elvtársak, testvérek, a csehszlovákiai nők képviselői!

Népi demokratikus köztársaságunk egyik szép hagyománya, hogy a nemzetközi nőnapot egész népünk megünnepli. Hagyományossá vált már az is, hogy e nap előestélyén a nők küldöttei és a legkiválóbb dolgozó nők látogatást tesznek a prágai várban. Mindez azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünk teljes mértékben megvalósította a nők egyenjogúságát és, hogy társadalmunkban a nőt egyenrangú munkatársnak tekintjük hazánk jobb jövőjének építésében. A nők egyenjogúsága nem valósítható meg, ha nem biztosítjuk a nők gazdasági függetlenséget. Ez azt jelenti, hogy meg kell adni a nőknek is a munkára való jogát, meg kell becsülni és egyenlően kell díjazni munkáját.

Ezt különösen az idén kell hangsúlyoznunk, amikor hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját ünnepeljük.

Köztársaságunk elnöke ezután or - szágépítésünk során elért eredményeinkről beszélt, majd a nemzetközi helyzettel foglalkozott és így folytatta:

Harcunk a békéért és a nemzet egységéért nem üres frázis. Naprólnapra valóra váltjuk mindennapos munkánkban és mindennapos életünkben. Ebből fakad e harc ereje és törhetetlen elszántságunk, hogy a győzelemig folytassuk e küzdelmet.

Ne feledjük azt a jelszót, amelyet feledhetetlen Klement Gottwald elvtársunk tűzött elénk: „Építsd a hazát — erősíted a békét!“

Ezért asszonyaink is, mint azt beszámolójukban önök is megállapíthatták, egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a munkába és ezzel gazdasági, kulturális, társadalmi és közéletünk -egyes szakaszain elősegítik népi demokratikus hazánk építését. Az utóbbi időkben különösen örvendetes, hogy asszonyaink egyre nagyobb számban vesznek részt a mezőgazdasági termelés fontos munkájában és hogy számos földművesszövetkezetünk sikereit elsősorban a szövetkezeti parasztasszonyok munkájának köszönheti, akik az öntudatos szovjet kolhozparaszt-asszonyok példáját követve elsajátítják azok munkamódszereit, példás dolgozók lesznek és figyelemre méltó sikereket érnek el a növéytermesztésben és az állattenyésztési termelésben.

Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy nőmozgalmunk helyes úton halad és hogy ezen az úton ki kell tartania a jövőben is. Igaz, még mindig nem kevés a fogyatékosság, az akadály és a nehézség Harcolni kell ellenük. Küzdeni a helyenként még tapasztalható előítéletek, maradiság, az asszonyok lebecsülése ellen, nem egyszer a mindezek hátterében rejlő kényelmesség ellen is. A szakszervezeti szervek és az üzemek vezetői gyakran még nem ismerik fel, mily fontos, hogy bekapcsoljuk a nőket a munkába, nemzetgazdaságunk fejlesztésébe és gyarapításába. Ezt a kérdést mindenképpen meg kell oldani és nem szabad, hogy' bármi is elkedvtelenítsen bennünket.

Nem kevésbé szükséges azonban, hogy asszonyaink teljes mértékben kihasználják mindazokat a jogokat és lehetőségeket, amelyeket népi demokratikus államrendünk biztosít számukra. Aktív részvételük a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek munkájában, a békeharcban, egész gazdasági és közéletünkben múlhatatlan előfeltétele, annak, hogy a gyakorlatban hiánytalanul érvényesüljön és tovább erősödjön a nők tényleges egyenjogúsága.

Ez a tevékeny részvétel csakis önöktől függ, Arról van szó, hogy oly szélesen kifejlesszük a nők alkotó képességeit, hogy még nagyobb mértékben hozzájáruljon közös célkitűzéseink eléréséhez és ezzel nemzetünk egységének megszilárdításához, államunk szilárdságának és erejének gyarapításához.

A nőknél csak úgy, mint a férfiaknál, elsősorban arról van szó, hogy becsületesen végezzék mindennapi munkájukat, teljesítsék feladataikat

és kötelességeiket. Ebből az apró munkából születnek azok a nagy változások, amelyeken társadalmunk keresztülmegy, amelyek kialakítják új népi demokratikus rendünket.

Önök előtt áll a szovjet nők nagyszerű példája. Okulni e példából azt jelenti, hogy mélyrehatóan megértsük a nők szerepét és feladatát az új társadalomban, amely megszabadult a kapitalista kizsákmányolástól. A régi társadalmi rend megalázta az- asszonyt és a társadalomban passzív szerepére kárhoztatta. Nem igaz, hogy a kapitalista rend megszabadította volna az asszonyt a munkától, ellenkezőleg, a nő munkáját a legnagyobb mértékben kizsákmányolta és a nőt hajtotta leginkább igájába. Ezt a tényt különféle szóvirágokkal, a nők „családi“ vagy „asszonyi" hivatásáról szóló hangzatos frázisokkal leplezte.

Éppen népi demokratikus köztársaságunk teremti meg a boldog családi élet előfeltételeit és tiszteletben tartja a nő anyai kötelességeit. Országunkban sohasem gondoskodtak annyira az anyákról, mint éppen ma. Számos társadalmi és nevelő intézmény segíti az anyát a gyermekek gondozásában. Szükségesnek tartom azonban ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozni, hogy mindez nem csökkenti és nem szünteti meg a szülők felelősségét a gyermek neveléséért, amint azt egyesek helytelenül hinni szeretnék.

Elvtársak, testvérek, köszönöm üdvözletüket, amelyet valamennyi csehszlovákiai nő nevében tolmácsoltak és szívélyesen, őszinte szeretettel köszöntőm önöket a prágai Várban.

Valóban örvendek, hogy önökkel együtt üdvözölhetem felszabadítónk, hűséges barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió asszonyainak küldöttségét és a többi külföldi küldöttséget.

Fogadják jókívánságaimat a nemzetközi nőnap alkalmából és sok sikert kívánok önöknek további munkájukban hazánk felépítéséért és a világbéke megszilárdításáért!------------------------------------------------------- ★ ★ ★

Váltsuk valóra pártunk határozatait

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága II. 24. és 25-i plénumának ülésén a CsKP február 11-i határozataiból kiindulva megtárgyalta Szlovákia jelenlegi mezőgazdasági helyzetét és kitűzte a további feladatokat a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint a falusi pártszervezetek munkájára vonatkozólag.

Miután mezőgazdaságunk fejlesztésében fontos feladat előtt állunk, kivonatosan közöljük az SzlKP erre vonatkozó határozatának egyes szakaszait.

A vetésterület kibővítéséről

A mezőgazdaságban a feladatok teljesítésének egyik alapfeltétele, a talaj nyilvántartásában való rend, valamint az összes termőföldek rendes megművelése.

A földművelésügyi megbízotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok 47 ezer hektár területen nem biztosították a terv szétírását, ebből legtöbb 15.190 hektár az eperjesi kerületre és 9.557 hektár a zsolnai kerületre esik. Jelentős területek hiányzanak a bratislavai kerületben 7.06Ó hektár és a nyitrai kerületben — 7.300 hektár. A talaj nyilvántartásában fennálló hiányosságok következménye a talaj eltitkolása és a szántóföld átváltozása kevésbé termékeny területté (ugarrá), vagypedig a föld parlagon hagyása. A múlt évben Szlovákiában majdnem 8 ezer hektár volt a parlagon heverő föld. Ezenkívül az 1955. évi szétírásnál 11.663 ha elhagyatott föld maradt szétosztatlan. Erre a területre a termelési és beadási feladatokat egyelőre a nemzeti bizottságokra szabták ki. E terület legnagyobb része az eperjesi kerületben — 4.347 hektár, a nyitrai kerületben 2.659, továbbá a besztercebányai és zsolnai kerületben van.

Feltétlenül véget kell vetni a mezőgazdaság alapvető termelési eszköföld megművelése érdekében feladatul tűzi ki:

1. A földművelésügyi megbízotti hivatalnak, a nemzeti bizottságoknak, valamint a gép- és traktorállomásoknak: a) az összes parlagon heverő és elhagyatott föld megművelésének biztosítását. E földek megművelését az állami gazdaságok, az EFSz-ek. szerződéses alapon a földművesek és az ipari üzemek vagy a gép- és traktorállomások biztosítják. Csak végső esetben művelik meg ezt a talajt a helyi nemzeti bizottságok saját rezsiben. Jó megművelésükért a nemzeti bizottságok teljes mértékben felelősek.

b) Az egységes földművesszövetkezetek és a dolgozó parasztok a gép- és traktorállomások segítségével ez évben legkevesebb 9 ezer hektár alacsonyhozamú rétet és legelőt szántanak fel. A járási és helyi nemzeti bizottságok a helyi viszonyok szerint megegyeznek az egységes földművesszövetkeztekkel és a földművesekkel, hogy a felszántás egy része már 1955. tavaszán megtörténhessék. E feladat teljesítésénél ki kell használni a kassai kerület nemzeti bizottságainak és egységes földművesszövetkezeteinek múlt évi tapasztalatait.

c) A helyi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságok agronómiái szolgálatának és a gép- és traktorállomásoknak segítségével a tavaszi

munkálatok kezdetén és azok tartama alatt ellenőrzik minden község határát és meggyőződnek róla, hogyan van biztosítva az összterület megművelése.

d) A járási nemzeti bizottságok tanácsai elegendő műtrágyát és vetőmagot biztosítanak az elhagyott és újra termékennyé tett földek megművelésére. A gép- és traktorállomások e talajok megművelésére teljes műszaki segítségről gondoskodnak.

A helyi gazdálkodás megbízotti hivatala és a járási felmérő központok feladata:

meggyorsítani a munkálatokat az egyes községek gazdasági területeinek megállapítása terén, az egyes szektorok szerint és ezeket az adatokat fokozatosan, legkésőbb 1955. március 15-ig átadni a járási nemzeti bizottság tanácsai földművelésügyi osztályainak.

3. A helyi nemzeti bizottságok feladata: a járási felmérési központok adatai alapján megállapítani a földművesek egyéni birtokában levő földeket s ilymódon leleplezni az eltitkolt termőföld nyilvántartását minden községben.

4. A földművelésügyi megbízotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és a járási felmérési központok feladata ebben a munkában a helyi nemzeti bizottságoknak szak- és szervezési segítséget nyújtani.

5. A kerületi és járási pártszervezetek, az állami gazdaságok, gép- és traktorállomások. falusi és üzemi pártszervezetek a kommunisták útján mozgósítják a mezőgazdasági dolgozókat. hogy a tavaszi időszakban a/ összes termőföld megművelését elvégezzék.

Értesítés

ze — a termőföld — kihasználásában mutatkozó hiányosságoknak. A GTÄ-k megerősített gépparkja lehetővé teszi minden parlagon heverő föld megművelését. A párt és a kormány kedvező gazdasági feltételeket létesített a pariagonheverő földek termékennyé tételére, valamint a rétek és legelők, felszántására.

Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az összes termö-Kérjük olvasóinkat, hogy a Szabad Földműves 1955. március 6- 'ki 10. számában a 7. oldalon megjelent párthatározat címét az alábbiak szerint helyesbítsék: Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata, a CsKP KB 1955 február 10—11-i határozatának vég rehajtásáról a mezőgazdaság jelenie gi helyzetéről és továbbfejlesztéséről valamint a falusi pártszervezetet munkájáról.

Az elmúlt vasárnap pirosra csípte azoknak az arcát a hideg, dunai szél, akik a komáromi vashidnál a Magyar Népköztársaság asszonyküldottségét üdvözölték. A két ország asszonyainak találkozója a Nemzetközi Nőnap keretében zajlott le. A magyar küldöttség vezetője Skublics Istvánné meleg szavakkal köszöntötte Csehszlovákia asszonyait, akiknek érdeke, sorsa egybefűződik az egész világ dolgozó asszonyainak életével. A járási nemzeti bizottság tanácstermében megtartott ünnepi aktuson részvevők figyelmesen végighallgatták Hojcsová elvtársnö, a Szlovákiai Nőbizottság titkárnőjének beszámolóját, melyre a Magyar Népköztársaság női küldöttségének vezetője, Skublics Istvánné keresetlen szavakkal válaszolt. Nem maradt szem szárazon, amikor táskájából előhúzta a kis cédulákra írott budapesti II.—III. osztályos tanulók üdvözletét. Képünk azt a jelenetet örökíti meg, amint a Magyar Népköztársaság küldöttsége a komáromi hídon a csehszlovák asszonyokkal találkozott.

A bolyi HI\B a gazdálkodás megjavítását és a falu szépítését szorgalmazza

BOLY KÖZSÉG, a király helmed járás egyik szerény falucskája alig 700 lelket számlál. A határa sem nagy kiterjedésű, mindössze 322 hektár szántóföldjük van a falubelieknek. A gazdálkodók nagy többsége közös gazdálkodást folytat évröl-évfe nagyobb eredménnyel. A gazdasági sikerek mellett olyan neves emberek fejlődtek ki a szövetkezetben, mint Bukus János, aki a sertéstenyésztésben végzett kiváló munkája jutalmául a II. országos szövetkezeti kongresszuson Prágában magas kitüntetésben részesült. Ebben az évben ugyancsak figyelemreméltó kötelezettségvállalást téii: minden anyakocától 16 darab malacot választ el.

Nem kisebb eredménnyel végzi munkáját Lackó > Lajos tehéngondozó sem, aki ebben az évben megfogadta, hogy a reábízott 10 darab tehéntől 10 egészséges borjút választ el, mégedig 80 kg átlagsúlyban. A tejtermelés terén vedig a darabonkénti napi hozamot 10 literre növeli. Valóban értékes vállalások ezek s mind a közös gazdálkodás további megszilárdulását, a tagok jólétének fokozását eredményezik.

Mindezeknek és a további eredményeknek azonban van egy hatalmas mozgatója, amely minden döntésében a tömegek, a falu dolgozó yarasztságának, szövetkezeti tagjainak a véleményére, kezdeményezésére, javaslatára, támaszkodik. Ez a helyi nemzeti bizottság, amelynek agilis elnöke Balogh Sándor ugyancsak a szövetkezet egyik lelkes tagja.

MIUTÁN VÉGÉTÉRT a II. országos szövetkezeti kongresszus, a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet tagjai., valamint a helyi magángazdálkodó kis- és középparasztok közreműködésével nyilvános gyűlést hívoti egybe. Igen fontos kérdéseket, a falu és a szövetkezetei érintő' problémákat tárgyalták meg.

A szövetkezet tagjai főleg arról be'. .gettek, hogy a kukorica termelését kiszélesítik, sőt már ezidén a i etést négyzetes eljárás szerint végók. így sokkal nagyobb hozamokat ■rhetnek cl. Ezenkívül rátérnek a takarmányok fokozottabb termelésére is, amellyel az állattenyésztés fejlesztését segítik elő.

A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁG azonban a termelési kérdések mellett nagy súlyt fektet a falu szépítésének •s a magángazdálkodó kis- és középarasztok termelési kedvének fokozására is. Czompoly József helyi titkár például ezeket mondotta: — .Nálunk, i'ár igen csekély számban, vannak egyéni gazdálkodók, mégis felkarolni к ö’ket. A szövetkezet rendszeresen meghívja őket a havi taggyűlésekre, öt i helyi nemzeti bizottság megválasztott tagjain keresztül állandóan rintkezésben van velük.

Nem kell sok bizont/ító érv mindóra, hogy a fentiek helyességét alá•imasszuíc. Ügy hisszük elég annyi’ogy az egyénileg gazdálkodók közül ' í<7 akad olyan termelő, aki ne válóit volna a termelés növelésére kötelezettséget vagy a falu szépítési akciójába be ne kapcsolódott volna. — Panykó Sándor öt hektáros magángazdálkodó például amellett, hogy bekapcsolódik a falu építési akciójába, jól jövedelmező gazdálkodást folytat. Több mint 9 gazdásági állattal rendelkezik, sül kötelezettséget vállalt, hogy a számbeli növekedést a hasznosság emelésével ellensúlyozza. —:

HOGY MILYEN A KÜLÖNBSÉG az államhatalom helyiszerve között ma és a múltban, arról Boly községben nagyon sokan tudnának adatokat szolgáltatni. Beszéljen hát erről Horváth László elvtárs, szövetkezeti tag, aki jóval túllépte a hat keresztet és igen sokat tud mondani a múltra vonatkozólag: — Nem volt könnyű ezen a tájon a magamfajta szegényember élete. Állandóan másoknak dolgoztam: harmadában, negyedében műveltem meg a kapásnövényeket. Jól emlékszem vissza ez 1938-as időkre az úgynevezett „viszszacsatolás” korszakára. Az akkori magyar miniszterek földet Ígértek, mégsem kaptam. Pedig a volt WO holdas Guttman-féle birtokból nekem is adhattak volna legalább két holdat. Dehát sebaj, a múltat pótolja a jelen. Van most földem nekem is és a szövetkezet ivgyonát én is sajáitom.nak mondhatom.

— Mi a különbség a mostani faUtvezető'k és a múlt rendszer kiszolgálói között? — tsttük fel a kérdést H о rváth- Ipícsina k.

• — Azt egy pár szóval nem lehet elmondani. Míg a múltban rettegésben tartották az embert, az-■ volt a. fő funkciójuk, hogy besúgják az embereket a csendőröknek, ma lényegesen megváltozott ténykedésük. A mi helyi nemzeti bizottságunk' ma n gazdálkodás megjavítását, a falu szépítését szorgalmazza. Ezenkívül irányítja és szervezi szövetkezetünk és a zétényi EFSz között létrejött párosversenyt. Gondoskodik a falu kulturális felemelkedéséről. Olyan emberek vannak most a helyi nemzeti bizottságban, akiket saját magunk, a nép választott.

HORVÁTH-BÁCSI SZAVAIN ÉRDEMES ELGONDOLKOZNI, hiszen lényegében a helyi nemzeti bizottság munkáját értékelte. Mindez azonban csak hozzávetőleges elbírálás volt. A helyi nemzeti bizottság ennél is sokkal többet tesz a faluban. Cyan dolgokra• is kiterjed a figyelme, mint c falu ellátása sajtóval. Sok-sok újság' jár naponta, hetenként a Uiluba. — Szabad Földművesből 22-en fizetnek elő s a 160 házszámot számláló községben összesen 124 házba kopogtál be szocialista sajtónk legkülönfélébb terméke.

Ezek, a tények valóban elválaszthatatlanok a helyi nemzeti bizottság munkájától. így lesz egyre gazdagabb a község és ezen keresztül válnak a vállalások kilogrammokká, literekké a szorgalmas és szakmailag felvértezett földművesek, szövetkezeti tagok munkája eredményeként.

(Sz. A.)