Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-13 / 11. szám
Д szocialista faluért I Szalm a ä Földműves A FÖLDMŰVEL ESOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. március 13. Ara 40 tillér VI. évfolyam, 11. szám. Lapunk tartalmából: Tisztelet és dicsőség kitüntetett mezőgazdasági dolgozóinknak, A csehszlovákiai nők küldöttsége a köztársasági elnöknél. Nemcsak olvasom, hanem terjesztem is az újságot. Hogy többet teremjen a föld. Felszántották a terméketlen legelőket. Március — a könyv hónapja A Béke-Világtanács felhívása A békeív aláírása - harc az atomháború ellen ★ ★ * Becsületes munkával szilárdítjuk hazánk békéjét Bagota István, a muzslai I.FSz szorgalmas tagja. Azzal az elhatározással fogta fáradt kezébe a tollat, amikor az atomfegyverek betiltására irányuló békeívet írta alá, hogy minden igyekezetével keresztülhúzza a háborús uszítok aljas terveit. A határmente termékennyé tételéért Hazánk minden területén dolgozóink százezrei naponta írják alá a bekeívet annak bizonyítékául, hogy elitélik a nyugati imperialisták atomháborús készülődéseit. Gyárainkban, üzemeinkben, iskoláinkban, földművesszövetkezeteinkben. falvaink kis- és középparasztjai eddig már csaknem 2 milliónyian tiltakoztak az atomfegyver gyilkoló használatának beszüntetéséért, és azzal a gondolattal írják alá a békeívet. hogy tartós béke legyen. Felkészültek a tavaszi munkákra A pálóci EFSz tagjai is azért írták alá a békeívet, hogy továbbra is békében dolgozhassanak. A tavaszi munkákra is idejében és jól felkészültek. Földjeikre az ősszel 12 ezer mázsa istállótrágyát hordtak és azt kellő időben leszántották. Hogy termésük még jobb legyen, ezért most 700 mázsa különböző minőségű múírágyat készítettek. A kukoricát négyzetesen-teszkesen, a burgonyát pedig előcsíráztatva ültetik. Mindezt azért teszik hogy minél magasabb hektárhozamot érjenek el, hogy minél több terményt adhassanak közellátásunknak, miáltal jobb lesz életünk, szilárdabb és legyőzhetett - nebb hazánk. A SzIKP kongresszusa tiszteletére Tornaújfalu a szepsi járás egyik kis községe. Határában elsőrendű termőföldek vannak. A szabadság tíz éve alatt itt is új élet született. A falu földművesei rájöttek, hogy a közös gazdálkodásé a jövő: megalakították a szövetkezetei. Új sertéshizlaldák, közös állattenyésztés van a faluban. A múltra már csak úgy tekintenek vissza, mint egy rossz állomra. A szövetkezet dqlgozöi tudják, hogy pártunk legutóbbi határozatai értelmében növelniük kell a mezőgazdasági termelést. Ezt örömmel fogadták, hiszen a többtermelés nekik is nagyobb jövedelmet jelent. Hálájuk kifejezéséül kötelezettséget vállaltak a SzIKP kongresszusa tiszteletére: 74 mázsa sertéshúst, 38 mázsa marhahúst és lő ezer liter tejet adnak be az év végéig — terven felül. A tavaszi vetés időbeni elvégzésével, helyes trágyázással és növényápolással 100 mázsa gabonával termelnek többet a tervezettnél. MATÖ PÁL Mezőgazdasagi termelésünk fellendítésének egyik alapvető feltétele я rejtett tartalékok minél nagyobb mértékben való kihasználása. Ez az új módszerek alkalmazására, a gépesítésre. a helyes munkaszervezésre, a munkaerők helyes elosztására és nem utolsó sorban a parlagon hever!} földek megművelésére és az eddig terméketlen, elhanyagolt területek újra termékennyé tételére vonatkozik. Ilyen kihasználatlan tartalékterületet képez a határvidéki mezőgazdaság is, ahol sok ezer hektár föld hevei parlagon, megműveletlenül. E nagy hiányosság eltávolítására munkaerőtoborzás indult a múlt évben, hogy minden talpalatnyi föld hasznot hozzon nemzetgazdaságunknak. Pártunk és kormányunk felhívására naponta jelentkeznek az új emberek, hogy a határvidéki mezőgazdaságban alapozzák meg jövőjüket. Ezen akció különösen az ifjúság-------- ★ ★ ★ -----------körében leit nagy visszhangra. így például az eperjesi kerületből ezidáig 720 fiatal jelentkezett határvidékre. Ezek közé tartozik Sztanisz'av Maio és Kohút János is, az eperjesi gépállomás traktorosai. De nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is segítenek a határvidéki mezőgazdaság fellendítésében. Berecký Antal, az eperjesi téglagyár dolgozdla feleségével, Fonták István pedig egész családjával elhatározta, hogy új otthont alakít a határvidéken. A nyitrai kerületben is sok az érdeklődő a határmenti mezőgazdaság iránt. De nem is csoda, hiszen szép családi házak, kertek, gyümölcsösök várják a betelepülőket. Ifjúsági dolgozóink teljes egészében megértették a határmenti részek termékennyé tételének fontosságát. A mátrai kerületből ezidáig 760-an jelentkeztek a határmenti tártálékföldek megművelésére. Újabb kedvezmény a dolgozó parasztságnak: Néhány mezőgazdasági termék begyűjtési és felvásárlási árának emelése A köztársaság kormánya 1955. március 1-én tartott ülésén jóváhagyta egyes mezőgazdasági termékek, különösen a marhahús, a cukorrépa és a komló magasabb begyűjtési és felvásárlási árát 1955. március 1-től kezdődőleg. A mezőgazdaság továbbfejlesztésével kapcsolatos intézkedések, a kötelező beadások normáinak csökkentése, a kontraktációk és a hitelek szabályozása mellett ezek az új kormányintézkedések további lépést jelentenek a CSKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belüli növeléséről szóló határozatai teljesítésében, A begyűjtési és felvásárlási árak jóváhagyott szabályozása a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak a mezőgazdasági termelés, de különösen az állattenyésztés gyorsabb fejlesztésére kifejtett törekvését segíti elő, aminek különös jelentősége van az egész mezőgazdaság fejlesztésében és lakosságunknak hússal és zsírral való ellátásában, továbbá a cukorrépa, komló és egyéb, a közellátás, az ipar és a külkereskedelem szempontjából igen fontos ipari növények termelésének fellendítésében. A kormányhatározat a következő szabályzatot hagyta jóvá: 1. A vágómarha begyűjtési és felvásárlási ára 1 kg élősúlyért 1.40 koronával emelkedik minden minőségi osztályban. 2. A cukorrépa alapfokú begyűjtési ára 100 kg után az eddigi 12 koronáról 13 koronára emelkedik. 3. A komló begyűjtési árának emelkedése a minőség szerint 100 kg után 65 koronától 260 koronáig terjedhet. Az 1955 évi begyűjtési terv teljesítése esetén e szabályozással a komló piaci ára 9,7 százalékkal növekszik az 1954-es évvel szemben Ezenkívül a termelők a szerződésen felül beadott komlóért az eddigi 40 százalék helyett 45 százalékos felárat kapnak abban az esetben ha az egész mennyiség átlagos minősége legalább а III. minőségi os. tálynak felel meg. 4. A házi sertésvágások után beadott bőr ára átlag 4 koronával növekszik és életbelép а III. minőségi osztály 8 Kés kg árral. 5. Növekszik a begyűjtési és felvásárlási ár a további mezőgazdasági termékeknél is, mint a mák, cikória kendermag és különféle zöldségfajták A részletes szabályozást a begyűjtési minisztérium rendelete közli. A mezőgazdasági termékek begyűjtési tervének teljesítése esetén az ezidén megvalósított szabályozások a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak 372 milliós jöv-delntet jelentenek. A köztársaság kormánya elvárja hogv földműveseink idejében és jól elvégzett tavaszi munkákkal megteremtik a mezőgazdasági termelés ez évi lényeges nevelésértek feltételeit A nemzeti bizottságok legsürgősebb feladatai Csehszlovákia Komunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi határozata különösen nagy súlyt helyez a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására. E határozat igen felelősségteljes követelmények elé állítja a nemzeti bizottságokat: az eddiginél sokkal hatásosabb segítséget nyújtani a kis- és középföldműveseknek, a terméshozamok növelése érdekében. Biztosítani azt, hogy a gép- és Iraktól állomások épp oly fontosnak tekintsék az egyéni gazdálkodókkal kötött hozamszerződéseket, mint az EFSz-el kötött szerződést és sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni falvaink egyes kérdéseinek orvoslására. Ezen feladatok sikeres végrehajtása megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói szorosan összekössék ténykedésüket a mezőgazdasági gyakorlattal. Ismerni kell az egyes kerületek és járások, valamint községek tényleges helyzetét, jellegét és szükségletét. Ez aztán lehetővé teszi a magasabb szervek irányelveinek helyes keresztülvitelét, nem úgy, mint ezidáig történt, hogy sok esetben minden megfontolás nélkül csak „továbbították“ az egyes rendeleteket. Végezni kell azzal a káros jelenséggel, hogy a nemzeti bizottságok egyes dolgozói a községekkel való személyes kapcsolat helyett különböző statisztikai adatokat követelnek, rendszerint a legrövidebb időn belül, melyek aztán többet ártanak, mint használnak. Végezni kell azzal a tevékenységgel is, mely abból állt, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok némely szervezési dolgozójának figyelme csak a körlevelek és jegyzőkönyvek szétküldésére és összegyűjtésére terjedt ki. A szövetkezetek és a községek igazi problémáinak megismerése. melyet csak a tömegekkel való szoros, személyes együttműkö- Més tesz lehetővé, elmaradt. Az ilyen munka természetesen a nemzeti bizottság dolgozói tekintélyének elvesztéséhez vezet és csorba esik az egész nemzeti bizottság tekintélyén. Ezzel kapcsolatban a nemzeti bizottságok legfőbb feladata mozgósítani minden tagját az eddig végzett tevékenység személyes kiértékelésére, melyet mint a nemzeti bizottság tagja fejtett ki saját körzetében a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. A SzIKP Központi Bizottsága ülésén figyelmeztetett arra, hogy az 1955. évi tervfeladatokból Szlovákiában 46 ezer hektár szántóföldre nem írták szét a nemzeti bizottságok a termelési feladatokat. Az eperjesi kerületben 13 ezer, a zsolnai kerületben 9.600, a nyitrai kerületben pedig 7.500 hektár szántóföldre mulasztották el a szétírást. Hasonló a helyzet a többi szlovákiai kerületekben is. A központi pártbizottság szigorú kritikával illette a kassai kerületet, ahol a községek 70 százaléka nem vezet rendes nyilvántartást a földekről. Az ilyen és ehhez hasonló figyelmeztetéseket alapos kivizsgálás tárgyává kell tenniök a nemzeti bizottságoknak és a legrövidebb időn belül a hibákat ki keli küszöbölni. Ezekben a napokban bontakozik ki falvainkban kis- és középföldműveseink széleskörű mozgalma a terméshozamok emelése érdekében, melyeket konkrét felajánlásokkal támasztanak alá. Ezen a téren a nemzeti bizottságok már egész sor szép eredményt értek el, de sok hibát is elkövettek. Kis- és középföldműveseink hazafias mozgalmának helytelen irányításából ered sok helyen az a hiba, — mint például ч körmöcbányai járásban, hogy a kötelezettségvállalásokat csupán a tervenfelüli beadásokét összpontosítják Emellett azonban elhanyagolják az egész mozgalom igazi küldetését • kötelezettségvállalások i hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelésére, a jobb munkaszervezés és a mezőgazdasági tudomány gyakorlati bevezetése alapján. Ahhoz azonban, hogy a nemzeti bizottságok helyesen irányíthassák e nagy, hazafias mozgalmat, legelsősorban azok tagjainak kell személyes jó példát mutatniok és felhívni a földművesek figyelmét a többtermelés minden lehetőségére és arra, hogy miként lehet azokat a lehetőségeket a legjobban kihasználni. A nemzeti bizottságok jelenlegi legfontosabb és legközvetlenebb feladata a tavaszi munkákra való alapos felkészülés. Legnagyobbrészt a tavaszi mezei munkák sikeres elvégzésétől függ az idei termés. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok biztosítsák a gépállományt, hogy képes legyen időben elvégezni a tavaszi munkákat. A nemzeti bizottságoknak kell gondoskodniok a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek tavaszi munkatervének kidolgozásáról is. A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata értelmében még a tavaszi munkák megkezdése előtt, a múltban nem teljesített tervek hibáiból kiindulva, konkrét intézkedéseket kell tenni, melyek megóvnak a múltban elkövetett hibák megismétlődésétől, vagyis — mivel különösen a mélyszántásról van szó — lehetővé teszik minden talpalatnyi föld megművelését. Már most ki kell keresni a gabona-, de különösen takarmánytermelésre alkalmas területeket, gondoskodni kell jóminőségü vetőmagról és elégséges mennyiségű műtrágyáról, mind a szövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó földművesek részére, ezek a nemneti bizottságok egyéb fontos feladatai. Különösen ebben az időszakban kell javítani és fokozni a kis- és középföldművesek között a nemzeti bizottságok tömegpolitikai munkáját. A nemzeti bizottságok hivatottak biztosítani azt, hogy a SzIKP Központi Bizottságának határozatai a .szövetkezeti tagok, a kis- és középföldművesek, valamint összes mezőgazdasági dolgozóink szívügyévé váljanak. Ennek érdekében az eddiginél sokkal hatásosabban kell kihasználni a nemzeti bizottságok által gondosan előkészített népgyűléseket, melyeken foglalkozni kell a falu legégetőbb problémáival, kiemelni az egyes szövetkezeti dolgozók és egyénileg gazdálkodó földművesek jó munkaeredményeit és azok követésére serkenteni a többi dolgozókat. Ebben a munkában egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a nemzeti bizottságok mezőgazdasági komisszióinak állandó tevékenységéről és ellenőrzés által kell azt biztosítani. Ebbe a fontos munkába be kell vonni a nöbizottságokat is, melyek jó megszervezéssel, különösen nagy segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságoknak. A tavaszi munkákkal kapcsolatban nem szabad megfeledkezni a munkaerők helyes elosztásáról sem. A mezőgazdasági munkákban jelentős szerep jut az ifjúságnak és az asszonyoknak, akik a múltban is nagy segítséget nyújtottak és sok esetben nélkülözhetetlen segítőtársaik voltak mezőgazdaságunknak. Szükséges tehát, hogy a nemzeti bizottságok figyelme erre is kiterjedjen és a munkaerőtartalékok széleskörű bevonásával biztosítsák a tavaszi munkák zavartalan elvégzését. Ez az út vezet a nemzeti bizottságok irányító tevékenységének megjavításához és a felsorolt feladatok sikeres végrehajtásához, ami a nemzeti bizottságok legfőbb, legközvetlenebb feladata.
