Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-06 / 10. szám

földműves

1955. március 6.

8

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának határozata

kell terjeszteni az összes fötermelési körzetekbe.

c) Szlovákiában 1956. év végéig 113 járási magtermesztő gazdaságot kell létesíteni, mégpedig a bratislavai kerületben 36-ot, a nyitrai kerületben 29-et, a besztercebányai kerületben 18-at, a zsolnai kerületben 14-et, a kassai kerületben 10-et és az eperjesi kerületben 6-ot.

d) Biztosítanak kell, hogy a szaporító területek termésén kívül az 1955. év terméséből 20 százalék vöröshere és 20 százalék lucernamagot hagyjanak meg e termények tiszta kultúráiból. éspedig a termelő járások vetési területeinek legalkalmasabb vetéseiből.

2 A gép és traktorállomások igazgatóinak feladata, hogy a szaporító területeken kívül nyilvántartásba vegyék az EFSz-ek kiválasztott heremagtermelő területét és biztosítsák azok póttrágyázását, pótbeporzását és begyűjtését. Június 15-ig elő kell készíteni a gépeket a herefélék kicséplésére és a cséplést legkésőbb 1955" XI. 30-ig el kell végezni.

3. A begyűjtési minisztérium megbízottjának és a kerületi begyűjtési üzemeknek feladata, hogy legkésőbb 1955. XII. 31-ig biztosítsák a kiválasztott területekről a szerződéses mennyiségek felvásárlását. Ezen területek termésének felvásárlását 1955. június 30-ig szerződésileg kell biztosítani.

A nemesített herefélék, burgonya és kukoricafajták termelésében jelentős hiányosságok vannak. Ezért az SzlKP Központi Bizottsága meghagyja:

1. A földművelésügyi megbízotti hivatalnak és a kerületi nemzeti bizottságnak, hogy a kerületi mezőgazdasági kutatóintézetek együttműködésével biztosítsák a herefélék kiválasztását a kerületi fajták kitermesztésére és további szaporítására 1957. évig a rajonizálás keretében.

2. A kerületi és járási nemzeti bizottságoknak és a kerületi vetömag- és üitetőanyag-üzemek igazgatóinak biztosítaniok kell a burgonya szaporítóterületein az agrotechnikai teendők következetes elvégzését.

3. A kerületi és járási nemzeti bizottságoknak és a kerületi vetőmag- és ültetőanyag-üzemek igazgatóinak ■feladata a heterőzis kukorica szaporító területein biztosítani a kasztráció idejében való elvégzését és az apa- és anyacsövek külön-külön való begyűjtését és a heterőzis kukorica vetőmag elkülönített tárolását.

4. A begyűjtési minisztérium kerületi megbizottainak és a kerületi vetőmag- és ültetőanyag-üzemek igazgatóinak biztosítaniok kell a szaporító területekről a burgonya ültetőanyag tervezett felvásárlását, hogy a burgonyát a rajonizáció terve szerint lehessen szétosztani.

A növényvédelemről:

Annak ellenére, hogy a kártevők mindén évben nagy nemzetgazdasági kárt okoznak, ezek* pusztítását általában lebecsülik, mégpedig nemcsak a termelők, hanem a mezőgazdasági dolgozók is. Ez a tény volt az oka a legveszedelmesebb betegségek és kártevők nagymérvű elterjedésének, főleg a répaaknázó moly, a kolorádóbogár, a gyümölcsszővőlepke, a kaliforniai pajzstetü, az egerek, a gyom és egyéb kártevők elszaporodásának.

Ezért az SzlKP Központi Bizottsága meghagyja:

1. A földművelésügyi megbízotti hivatalnak, a kerületi és járási bizottságoknak és a feldolgozó üzemeknek, hogy a kártevék minden feltételezett előfordulása előtt oktatótanfolyamokat létesítsenek és biztosítsák a növényvédelmi bizalmiak és jelzőszolgálatosok rendszeres ellenőrző munkáját.

2. A gép- és traktorállomások igazgatóinak, tartsák a kártevők ellen állandóan készenlétben és teljes mértékben használják ki a gép- és traktorállomások permetező és porszóró készülékeit a betegségek és kártevők okozta károk jelentős korlátozása céljából.

3. A földművelésügyi megbízotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és a feldolgozó üzemek feladata, hogy még a tavasz beállta előtt akciót szervezzenek a gyümölcsfákon és más lombos fákon előforduló pókhálós fészkek tömeges nyesésére.

4. A földművelésügyi megbízotti hivatal , a kerületi és járási nemzeti bizottságok és a feldolgozó üzemek feladata, hogy fejlődés folyamán a burgonya, .cukorrépa, len, repce a gyümölcsfák, szőlő és egyéb mezőgazdasági termények kártevőinek és betegségeinek irtását megszervezzék.

Hl.

A takarmánytermelés növelésé ről és helyes kihasználásáról

A gazdasági állatok hasznosságának növelésével összefüggő feladatok biztosításában döntő jelentősége van a takarmánytermelésnek. Ezen a szakaszon van legtöbb kihasználatlan tartalékunk. Az ezideig kitermelt takarmányok nem képesek biztosítani a növekedő állatállományok szükségleteit és hasznosságuk növelését.

A száraz körzetekben is herefüves keverékeket vetettek sablonszerűén, amelyek nem biztosították a tervezett hektárhozamokat.

A CsKP X. kongresszusának irányelvei szerint 3 éven belül 50 százalékkal kell növelni a rétek és legelők termőképességét. E feladat teljesítéseit nagyon gyengén biztosítják 1954 őszén a rétek és legelők rendezési tervét az egységes földművesszövetkezetekben csupán 14 százalékra, a magánszektoroknál 69,3 százalékra az eperjesi kerületben mindössze 20.6 százalékra teljesítették. A rétek és legelők trágyázás]' terveit az EFSzeknél csak 40.1 százalékra, a besztercebányai kerületben csak 21,6 százalékra teljesítették.

Sok a hiányosság a takarmányozási technikában, a takarmányok elkészítésében és előkészítésében A takarmányokat keveset ízesítik nem használják ki elégségesen az ipari és konyhai hulladékokat amelyek etetésre alkalmasak, elsősorban a lefölözött tejet, a savót, a cukorgyári hulladékokat stb.

A takarmányok biztosításánál és kihasználásánál a hiányosság egyik oka a földművelésügyi megbízotti hivatal és a kerületi és járási nemzeti bizottságok elégtelen gondoskodása a takarmányok termelése és kihasználása iránt. Különösen a legkiadósabb takarmányok. a silókukorica, burgonya és takarmánybüvelyesek termesztését hanyagolják el.

A gazdasági állatok hasznossága biztosításának egyik kulcskérdése a takarmányalap kibővítésében és legjobb kihasználásában kell látni.

A takarmánytermelés biztosítása és helyes felhasználása érdekében SzlKP Központi Bizottsága a földművelésügyi megbízotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok, a pártszervek és szervezetek feladatul tűzik ki.

1. A járási nemzeti bizottságok tanácsainak földművelésügyi osztályain a takarmánytermesztés feladatait olyan dolgozókra kell bízni, akik kellő szaktudással rendelkeznek.

2. Biztosítaniok kell, hogy az agronómiái és a zootechnikai szolgálat a takarmányok termesztésében és felhasználásában szorosan együttműködjenek és az EFSz-eken megszervezzék, hogy a takarmány, illetve mezei csoportok, .valamint az állattenyésztési termelés csoportjai szerződéseket kössenek a takarmányok termesztéséről és felhasználásáról.

A takarmányok vetésének és a zöld futószalag alapelvei szerinti felhasználásának megjavítása érdekében a földművelésügyi megbízotti hivatal, a nemzeti bizottságok, valamint a pártszervek és szervezetek feladata:

1. A GTÁ-k szakaszagronómusai s a körzeti zootechnikusok útján a tavaszi munkák megkezdését felülvizsgálni, s ahol nincsenek meg, kidolgozni a zöld futószalagok terveit valamennyi EFSz-ben.

2. Az EFSz-ekben és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál biztosítani

ikell a tavaszi keverékek vetését, legalább 111.379 hektárnyi területen, ebből a bratislavai kerületben 26.596 hektáron, a nyitrai kerületben 29.393 hektáron, a besztercebányai kerületben 16.530, a zsolnai kerületben 8.221, a kassai kerületben 14.191 hektáron, az eperjesi kerületben pedig 16.463 hektáron. A takarmánykapások vetését legalább 33.590 hektárnyi területen kell biztosítani, ebből a bratislavai kerületben 7.900, a nyitrai kerületben 7.200, a besztercebányai kerüe (Folytatás a 7. oldalról)

letben 3.900, a zsolnai kerületben 3.190, a kassai kerületben 5.000 és az eperjesi kerületben 6.400 hektáron.

3. Széles méretben biztosítani kell a köztesvetemények, főleg a sárgarépa, tök és szudáni fű vetését, s a területeket az őszi és koratavaszi keverékek begyűjtése után 24.000 hektárnyi területen nyárikeverékek azonnali bevetésére kell felhasználni, ebből a bratislavai kerületben 8.300, a nyitrai kerületben 8.300, a besztercebányai kerületben 3.000 a zsolnai kerületben 1.000, a kassai kerületben 2.400 és az eperjesi kerületben 1.000 hektárt.

4. Legalább 15.200 hektáron biztosítani kell a különleges silónövények vetését, ebből a bratislavai kerületben 4.700, a nyitrai kerületben 4.100, a besztercebányai kerületben 3.000, a zsolnai kerületben 600, a kassai kerületben 2.400 és az eperjesi kerületben 400 hektárt. Ezeken a területeken elsősorban kukoricát kell vetni, éspedig nemcsak ott. ahol már eddig is termesztették, hanem a magasabban fekvő körzetekben is. A kukoricát tisztén. négyzetes-fészkes rpódszerrel, vagy széles sorokban kell vetni. A magasabban fekvő vidékeken szintén tisztán napraforgót, vagy napraforgót hüvelyesekkel kell vetni.

5. 113..160 hektár területen biztosítani az évelő takarmánynövények alávetését ebből a bratislavai kerületűén 20.160 a nyitrai kerületben 23.000. a besztercebányai kerületben 18.000, a zsolnai kerületben 15.000. a kassai kerületben 17.000, az eperjesi kerü- j letben 20.000 hektáron és biztosítani í az évelő takarmánynövények gondozását trágyázással, boronálással és hengereléssel legalább 66.100 hektár területen. Ebből a bratislavai kerületben 17.800, a nyitrai kerületben

18.000, a besztercebányai kerületben i

10.000, a zsolnai kerületben 8.000. a kassai kerületben 9.000 és az eperjesi kerületben 3.300 hektáron.

6. Legalább 10 állami gazdaságban biztosítani a tejezettségű kukoricacsövek silózását, herefélékkel keverve, és külön silózni a kukoricaszárat gyakorlati tapasztalatok nyerése céljából A silónövények termesztésére külön figyelmet kell fordítani, megkapálni trágyalével és műtrágyával póttrágyázni.

7. Tekintettel arra, hogy a besztercebányai, zsolnai, kassai és eperjesi kerületekben a silózásra eddig nem fordítottak elegendő figyelmet, az SzlKP Központi Bizottsága, a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak és a kerületi és járási pártbizottságoknak ezekben a kerületekben kötelességévé teszi a silókukorica vetésének következetes biztosítását.

A rétek és legelők takarmánytermelésének megjavítása érdekében az SzlKP Központi Bizottsága a földművelésügyi megbízotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok és a kerületi és járási pártbizottságok feladatául tűzi ki:

1. Biztosítják az összes' járásokban a távlati tervek kidolgozását minden EFSz-ben összhangban ezek hároméves fejlődési terveivel, a községekben a fejlesztési tervek kidolgozását, valamint rét- és legelő-területre vonatkozóan. A földművelésügyi osztályok és a gép- és traktorállomások agronómusi szolgálata útján meg kell szervezni a legelők és rétek tavaszi és őszi rendezését 215.300 hektárnyi területen, ebből a bratislavai kerületben 28.300, a nyitrai kerületben 30.000, a besztercebányai kerületben 45.000, a zsolnai kerületben 40.000, a kassai kerületben 32.000 és az eperjesi kerületben 40.000 hektáron. E terv teljesítését tavasszal legalább 65 százalékra kell biztosítani. A rendezést főleg az elhanyagolt területeken kell végezni.

2. Tavasszal és ősszel legalább 93.970 hektárnyi rét és legelő trágyázását kell biztosítani, ebből a bratislavai kerületben 10.970, a nyitrai kerületben 11.600. a besztercebányai kerületben 21.000, a zsolnai kerületben 19.000, a kassai kerületben 17.200,

az eperjesi kerületben 14.200 hektáron, a trágyalé és húgylé legnagyobb mérvű kihasználásával.

3. A juhok legeltetése mellett mindenütt meg kell szervezni a karámozást és őszre biztosítani kell 15.120 hektár terület meszezését, ebből a bratislavai kerületben 620, a nyitrai kerületben 800, a besztercebányai kerületben 3.000, a zsolnai kerületben 2.400, a kassai kerületben 3.200 és az eperjesi kerületben 2.900 hektáron.

4. A rétek és legelők rendezésének akcióját széles méretekben propagálni kell, nemcsak a falvakon, hanem az üzemekben és a városokon is, meg kell szervezni a védnökségi üzemek, a tömegszervezetek és az ifjúság segítségét.

5. Különös figyelmet kell fordítani a rétek és a legelők újra megművelésére, fel kell szántani a terméketlen területeket, következetesen nyilvántartani a felszántott területeket és az EFSz-ekben az újra megművelt területeken fokozatosan be kell vezetni a takarmányvetésforgót.

6 Különös figyelmet kell fordítani az erdei rétekre és legelőkre, főleg a besztercebányai, zsolnai, kassai és eperjesi kerületekben.

7. SzlKP Központi Bizottsága a gép- és traktorálomások igazgatóinak meghagyja, hogy a legszélesebb mérvben használják ki az összes gépeket a legelők és rétek rendezésénél s hogy a talajjavító és földművelő gépek teljes kihasználását biztosítsák a rétek és legelők redezésénél.

Jobban kell megszervezni a takarmányok begyűjtését, amit nem végeznek mindig az agrotechnikai határidőkön belül s ezáltal nagy veszteségek keletkeznek. A múlt évben olyan esetek is előfordultak, hogy lekaszálatlan rétek is maradtak. A gazdaságos begyűjtés biztosítása érdekében az SzlKP Központi Bizottsága a földművelésügyi megbízotti hivatal, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok, valamint a kerületi és járási pártbizottságok feladatául tűzi ki:

1. A kidolgozott időtervek szerint kell megszervezni a takarmányok begyűjtését, a begyűjtést a legalkalmasabb agrotechnikai határidőkben,

agyis a virágzás kezdetén kell bizí tosítani.

2. A növendékállatok számára nagyértékű fehérjetartalmú takarmányt kell kitermelni olyképpen, hogy a lucerna, here és réti növényzet egy részének virágzás előtti kaszálását biztosítják.

3. Rendszeres figyelmet kell fordítani az útmenti árkok, a vasúti töltések, a vízgyűjtő gátak és egyéb füves területek termésének betakarítására.

5. A gép- és traktorállomások igazgatóinak feladata, hogy a traktorhajtású sajtolőkat, kaszálógépeket és gereblyéket idejében megjavíthassák. A gép- és traktorállomások részére elegendő pótvágót kell beszervezni, hogy biztosítva legyen az összes gép legjobb kihasználása.

Hogy minél több jóminőségű silót nyerhessünk, az SzlKP Központi Bizottsága a földművelésügyi megbízotti hivatalnak, a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak, valamint a kerületi és járási pártbizottságoknak meghagyja:

1. Mindjárt koratavasszal biztosítani kell a silógödrök építését, mégpedig főleg a besztercebányai, zsolnai és kassai kerületekben. A gép- és traktorállomások nehéz gépeinek segítségével egyszerű silógödrök ásását kell megszervezni, amelyekben a silótakarmányt levegő- és vízmentesen elszigetelhető.

2. Már a tavaszi hónapoktól kezdve biztosítani kell a takarmányok silózását. Silózásra kell kijelölni az őszi és tavaszi keverékek területének egy részét is. Ősszel meg kell szervezni a kukoricacsövek begyűjtését, azonnal a beérés után és a kukoricákórót rögtön a kukoricatörés után le kell sílózni. A répaszeleteket a cukorrépával egyidejűleg kell beszállítani és a kukoricakóróval együtt lesílózni.

3. Az EFSz-ekben összesen 746.000 köbméter anyag sílózását kell biztosítani, ebből a bratislavai kerületben 314 ezer, a nyitrai kerületben 240 ezer, a besztercebányai kerületben 80 ezer, a zsolnai kerületben 32 ezer, a kassai kerületben 66 ezer, az eperjesi kerületben 14 ezer köbmétert. Az egyénileg gazdálkodó parasztoknál szintén meg kell szervezni a lehető legnagyobb mennyiségű siló biztosítását. A földműveseket arra kell vezetni, hogy közös silógödrökben sílózzanak, ezáltal csökkennek a veszteségek.

Az EFSz-ek és földművesek számára a sílózásról gyakorlati oktatótanfolyamokat kell szervezni.

4. Meg kell kezdeni nagymértékben a burgonya sílózását és ezáltal csökkenteni a burgonya tárolásánál felmerülő veszteségeket. A takarmányozási és zootechnikai szolgálat minden kerület két EFSz-ében gyakorlati oktatótanfolyamot rendez a burgonya sílózásáról az EFSz-ek kiküldötteinek és a járási nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő földművelésügyi osztályok jelenlétében.

A takarmányozási technika és a takarmányok jobb kihasználása érdekében az SzlKP Központi Bizottsága a földművelésügyi megbízotti hivatal a kerületi és a járási nemzeti bizottságok, s a kerületi és járási pártszervezetek és szervek kötelességévé teszi:

1. Az EFSz-ekben és az ÄG-ban a takarmányadagokat az állatok fajtái, hasznossága és korcsoportjai szerint kell összeállítani. Ezek alapján kell kidolgozni a takarmányozási terveket és azokat megtárgyalni az állatgondozókkal, hogy alaposan érvényesíthessék őket a gyakorlatban.

2. A takarmányok ízesítését párolással és élesztősítéssel kell biztosítani s bevezetni a takarmányozás ój módszereit a szovjet és a hazai élenjáró dolgozók példája nyomán.

A Központi Bizottság az élelmiszeriparügyi megbízotti hivatal kötelességévé teszi-1. Az EFSz-ekben, a kis- és középparasztoknál és az AG-ban a takarmányalap növelésének érdekében a tejüzem hulladékainak jobb kihasználásával különleges savanyú tejet (acidofilt) kell gyártani olymódon, hogy a tejüzemek a lefölözött tej arányáéból az 1955. évben legalább 20 százalékot, az 1956. évben legalább 30 százalékot, és 1957-ben legalább 50 százalékot dolgoznak fel takarmányozási célokra. Ennek gyártását már az 1955. évben kell megkezdeni a bratislavai, trnavai, pőstyényi, trencséni, zsolnai, lipt. miklósi, iglói, nagymihályi, zólyomi, kassai és nyitrai tejüzemekben.

2. Ki kell próbálni és be kell vezetni a savó besűrítését szárazgöz kihasználásával főleg a nyitrai, kassai és eperjesi járásokban, ahol a savó kihasználása a legrosszabb.

3. Az egész cukorgyári idény alatt biztosítani kell a répaszeletek szárítását. Ki kell bővíteni a burgonyatermő körzetekben a burgonya szárítását, főleg az eperjesi, kassai és zsolnai kerületekben.

4. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a takarmánykeverékek feldolgozásánál elégtelenül használják ki a vért és a vágóhídi hulladékokat. Ezért a Központi Bizottság az élelmiszeriparügyi megbízotti nivatal feladatául tűzi ki a vér gyűjtésének és feldolgozásának 50 százalékos növelését és az összes vágóhídi hulladékok takarmányozási célokra való feldolgozásának biztosítását.

IV.

Az állattenyésztési termelés további fejlesztéséről

CsKP X. kongresszusának határozata alapján foganatosított intézkedések pián az állattenyésztési termelés némelv szakaszán bizonyos javulás (Folytatás a 9. oldalon).