Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-06 / 10. szám

1Э96. március 6. es з Felszabadulásunk 10. évfordulójára Példát mutat az ipolyviski „Vörös Lobogó”. Napról-варга új kötelezettség­vállalások születnek szövetkeze­teinkben felszabadulásunk 10. év­fordulója tiszteletére. Mezőgaz­dasági dolgozóink azzal fejezik ki hálájukat és köszönetüket felsza­badítóink iránt, hogy až ő példá­jukat követve, értékes kötelezett­ségeket vállalnak, hogy minél több mezőgazdasági termék jus­son dolgozóink asztalára és ezáltal növekedjék országunk dolgozóinak életszínvonala. A napokban összejöttek az ipolyviski „Vörös Lobogó” EFSz tagjai, hogy közös megvitatás után kötelezettséget vállaljanak felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére, Vállalásuk a követ­kező: 1055. május 1-ig 50 mázsa ser­téshúst, az év végéig 30 ezer liter tejet, 15 ezer tojást,- 200 mázsa búzát és 112 mázsa borsót adnak terven felül köz< -itásunknak. — Ezenkívül még egyéb kötelezett­­séegeket is vállaltak, melyek össz­értéke meghaladja a félmillió ko­ronát. (Kovács György.) Egyéni kötelezettségvállalások Pallóson A tallósi szövetkezeti tagok egyéni felajánlásokkal üdvözlik felszabadulásunk 10. évfordulóját. Kovács István szövetkezeti tag 200 kilogramm sertéshúst és 200 darab tojás beadását vállalta. Le­­vanszki Károly sem akar elma­radni mögötte és vállalta, hogy 315 kilogramm sertéshúst, 500 liter tejet és 500 darab tojást ad közellátásvnknak, 1KFU Alsószeli is jó úton halad Az alsószeli egyéni gazdálkodó földművesek is értékes kötelezett­ségvállalásokkal készülnek felsza­badulásunk évfordulójának meg­­ünneplí-ére. A helyi szövetkezet példáját követve — mely 270 má­zsa sertéshúst, 21 ezer darab to­jást, 2700 liter tejet és 3600 ki­logramm baromfit ad terven fe­lül közellátásunknak — 56 ma­gángazda kapcsolódott ebbe az or­szágos mozgalomba. Szlopovszki Pál 400 kilogramm sertéshúst, 150 liter tejet és 150 darab tojást ad be terven felül. Takács Júli 300 kilogramm ser­téshússal járul hozzá közellátá­sunk megjavításához. (FK.) lltlIlltMtIllltlIIIIIIIIIHIIIIIIIIMIIIIIIItlIlltlIHIIMIIIII ★ 4r + Meny he község dolgozó parasztsága egységesen felsorakozik a békeharcban Egy évtized múlt el azóta, hogy a Zsibrice-hegy lankáin elterülő Meny­be község békés csendjét ágyúdörgé­­sek, aknarobbanások, fegyverropogás zaja kavarta fel. Tavasz kezdődött akkor is, A falu felett húzódó erdők fái, bokrai rügyezésnek indultak, kibontották zö' 1 leveleiket. A határ­ban szerteszét folyt a munka. Szán­tottak. íretettek. Azt azonban senki, sem tudta, ki aratja le, ki veszi hasznát az elvetett gabonának. A há­ború zaja szinte napról-napra kö­zelebbről hallatszott. Rettegésben élt a környék és az egész falu népe. Március huszonharmadikán azonban a győzelmes Vörös Hadsereg maga előtt hajtva az ellenséget, kikergette a megszállókat és csatlósaikat Nyitra és Menybe község környékéről is. A felszabadulás új életet és hatalmas változást hozott a falu életébe. * * * Az emlékezés jóleső érzéssel tölti el az ember szívét, ha a megtett út anyagi és erkölcsi sikerrel járt. Bát­ran állíthatjuk, hogy Menybe köz­ség életében ennek a hgtalmas mére­tű változásnak jeleit lépten-nyomon fellelhetjük. Látni a falu arculatán, a volt napszámosok, kis- és közép­parasztok családi otthonaiban is. A házak szinte új színt öltöttek. Az ed­dig szegényes, szerény kis lakások szebbek, mint ezelőtt. Piros cserép került a házakra, új ajtók, nagy ab­lakok tekintenek az utca felé. Épülő­félben van a kultúrház és sok csa­ládi ház már a felszabadulás óta jött létre a faluban. Sokkal jobban művelik ám a föl­deket is. A felszabadulás a gépesítés adta lehetőségek felhasználását bocsá­totta a dolgozó parasztság munkájá­nak megkönnyítésére. Most a vicsáp­­apáti traktorosbrigád áll a fahi föld­műveseinek rendelkezésére. Csak ez­reién, a tavaszi munkák idejére több mint kilencven hektár szántására kö­töttek szerződést. Sokan viszont trá­gyahordásra és egyéb munkákra szer­ződtek le a traktorosbrigáddal. * * * Nagy esemény a falu életében még ne is, hogy a dolgozó parasztok a he­lyi nemzeti bizottság támogatásával egyre fokozottabb érdeklődést tanú­sítanak a termelés iránt. Ezt bizo­nyítják az eddig szép számmal meg­kötött sertés- és vágómarha hízlalási­­szerződések és az. hogy kidolgozták a község fejlesztési és a termelés к ét­három éven belüli növelésének ter­­vgt. Ez pedig a dolgozó parasztok termelési kedvét bizonyítja. Ennél­fogva a gazdálkodás minden szaka­szán fejlődés tapasztalható. * * * Az élet a faluban rohamos léptek­kel megy előre és soha nem látott mértékben bontakozik ki az a ha­talmas tettvágy, amely most a köz­ség minden egyes dolgozóját, terme­lőjét eltölti a célkitűzések megvaló­sítása érdekében. Erre utal ördög Ignác 1.60 hektáros kisparaszt köte­lezettségvállalása is, aki a begyűj­tési terve teljesítése mellett, terven felül még 100 kg sertéshúst ad köz­­ellátásunknak. Benc Ferenc ugyan­csak azok közé tartozik, akik szíve­sen bekapcsolódnak parasztságunk nagy, hazafias mozgalmába, ő 180 kg sertéshús tervenfelüli beadására vállalt kötelezettséget. Még további­akat is említhetnénk, akik valami­lyen formában résztvesznek a több­termelésért indított mozgalomban. * * * Az elmúlt vasárnap nagy esemény, ünnep játszódott le Menyhe község­ben. Már a reggeli órákban agitpá­­rok keresték fel a polgárokat és alá­írásokat gyűjtöttek az atomfegyverek betiltásáért és az új háború kitrob­­bantásának megakadályozására szóló felhívással kapcsolatban. A dolgozó parasztok kivétel nélkül aláírták ne­vüket a gyűjtőívre és békeakaratuk­nak őszinte meggyőződésből adtak kifejezést. Ebből az alkalomból felkerestük Kiss Béla hathektáros gazdálkodót és kértük nyilatkozzon az aláírási ak­cióval kapcsolatban. Amint a portá­jára értünk, a szépen rendezett úd­im takaros és szorgalmas gazda mun­kájáról beszélt. A szérűn takarmány, szalmakazlak Mariak. Az ólból sül­dők röfdgése hallatszott. Itt gömbö­lyödtek kövérre Béla bátyáik hízói. — De ezek már terven felül híznak — tette hozzá Béla bácsi veje. Köz­ben betértünk lakásukba. Elbeszél­gettünk a termelési kérdésekről, a jövő terveiről. A gazdasszony egy­szeresük közbeszólt: — Csak ne len­ne háború fiaim... a múlt háború­ban elég vér folyt ki... nincs ér­telme az öldöklésnek... a háborúra mindig a szegény ember fizet rá. * * * Valóban a háború csakis a tőkések erdekeit szolgálja, jövedelmüket gya­rapítja. A földművesek tudják érté­kelni a békét, mert háború. esetén nehéz, fárasztó munkájuk gyümölcse, életük és a család jövője mind ve­szélyben forog. Kiss Béláék azzal toldják meg békeakaratukat, hogy ebben az évben terven felül. 100 kg sertéshúst adnak közel! diósunknak. Nagyon sok ilyen földműves van még ám a faluban. Többek között Potuslca Márton is ezek közé tarto­zik, aki ugyancsak jó gazdálkodó és gazda bérében áll. Fülöp Pál, Bede Lukács, Liszi Gyula és még egyné­­hányan szintén kitesznek magukért, akár társadalmi munkáról, vagy ter­ménybeadásról van szó. Az utóbbiak a közelmúltban egészévi sertésbeadá­sukat teljesítették. * * * Ezek azok az adatok, melyek or­szágunk nagy erejéről tesznek tanú­bizonyságot. Erőnk pedig van. hiszen törekvéseinket. amelyet aláírásunkkal is alátámasztottunk, százmilliók oszt­ják szerte a világon. Velünk ran a hatalmas Szovjetunió, Kína, velünk van a testvéri népidemokráciák nagy családja és velünk vannak a tőkés országok becsületes dolgozói, akik bátor küzdelmet folytatnak hazájuk­ban a háborús előkészületek ellen. Menyhe község nem egyedüli az országban, amely békeakaratát egy­öntetűen kinyilvánította. Sok-sok falu, város akaratereje találkozik a békeharcban és képez hatalmas erőt a háborús gyújtogatok készülődései ellen. SZOMBATH A. Olvasóink figyelmébe A házi disznóölésekről szóló 282/55 számú új hirdetmény 1955. január 1-én lépett életbe, s az elő­ző rendelkezésekkel szemben lénye­ges változásokat hozott az engedé­lyek kiadásának feltételeiben. Mivel földműveseink s olvasóink sorozatos kérdésekkel árasztják el szerkesz­tőségünket a házi ölésekkel kap­csolatban, kivonatosan közöljük az új hirdetmény fontosabb alapelveit. Az alapfeltételek —, amelyek tel­jesítése után a kérvényezőnek igé­nye van a házi disznóölés engedé­lyezésére az, — hogy az előző disznóölésre kiszabott zsír és bőr­­beadáson kívül teljesítse a sertés­hús beszolgáltatását. A házi disznóölés januárban és februárban olyan kérvényezőknek engedélyezhető, akik a múlt évben teljes mértékben teljesítették ser­téshúsbeadási kötelességüket. Azon­kívül annyi és olyan súlyú sertést kell nevelniük, hogy teljesíthessék a megállapított l., II vagy III. ne­gyedévben előírt sertéshúsbeadást. A házi disznóölések engedélyének kiadását a fent említett más egyéb feltételeken kívül nem szabad füg­gővé tenni. Ha valaki márciusban kér ölési engedélyt, úgy az illetőnek igazol­nia kell, hogy az 1955. évi I. ne­gyedévi sertéshúsbeadását már tel­jesítette. s? A szövetkezeti tagoknál és az e­­gyénileg gazdálkodó földműveseknél, akiknek földje fél hektárnál nem több, még nagyobbak a kedvez­mények. Ezeknél az első ölési en­gedély kiadásakor egyáltalán nem veszik tekintetbe, hogy a folyó év­ben beadtak-e már bizonyos meny­­nyiségü sertéshúst az előirottak­­ból. Csupán a második a további ölési engedélyek kiadásakor köve­telik meg tőlük, hogy előbb az ál­lami beadásra a folyó évre előírt húsmennyiségei adják be. A házi ölesből beadandó zsírra is lényeges engedmények vonatkoznak Például kényszervágás esetén, ha a tulajdonos saját háztartása szá­mára hagyja meg a sertést, nem állapítanak meg zsírt állami felvá­sárlásra még akkor sem, ha a húst korlátlanul használhatónak minősí­tették, feltéve, ha az állat vágási súlya nem több 50 kilogrammnál. A kérvényezőnek a helyi nemzeti bizottság illetékes végrehajtó szer­vének a sertés holtsúlyáról szóló igazolását kell csatolnia. Hasonlóképpen mentesek a zsír beszolgáltatása alól a naptári év el­ső házi öléseiből azok, akiknek öt­nél több 15 éven aluli gyermekük van. Meg kell említenünk még, hogy az 1955. január elsejétől a nyúzás és a bőr beadása nem vonatkozik в mangalica fajta és a kiselejtezett tenyészkanok házi ölésére. Elvárható, hogy azok, akik ezidén házi disznóölést végeznek, az új szabályozást megelégedéssel fogad­ták s pártunk és kormányunk to­vábbi segítségét látják benne. (А V.) GAFUR GULJAM: Halhatatlan halott Lesújtó volt a gyász, mely a szovjet népet érte: Meghalt a nagy tanító, apátiáitok vagyunk. De bennünk folytatódik, az elvtársakban élte, Erőt merít belőle karunk, szívünk, agyunk. Te is Lenin szemével néztél a századokba, Szavaddal megmutattad a biztos holnapot. Nagy elméd úgy világolt, utunkat beragyogva. Hogy minden rajta formát és értelmet kapott Példád, a halhatatlan, előttünk mindig ott áll. Munkánk lendületében épít jövőt neved. Sztálin' Mi nem feledjük, mire tanítottál, Átfűti tetteinket s újakra gyújt heved. A nép úgy tudta • testet Lenin öltött tebenned. S jól tudta, meri kezedre volt bízva örökre. A halhatatlanságra igy kell most véle menned, S mint Lenin sose hal meg. nem halhatsz meg te se A kommunizmus útját járó új embereknek Irányt szab ezután is a Pártnak zászlaja. Sztálin! Te élsz szívükben e győzhetetleneknek, És véled egybeforrtan, a nagy Lenin maga! GÁSPÁR ENDRE fordítása Virágzó életiin kért - a pusztító háború ellen Hazánk valamennyi polgára készségesen írja elü nevet a Béke­világtanács felhívására az atomfegyverek gyártásának megszüntetéséért. Dolgozóink nyíltan felemelik szavukat a békéért és mint öntudatos pol­gárok helyesen összekötik békeakaratukat a hazafias kötelezettségválla­lásokkal. Az aláírási kampány megindulása előtt ezer és ezer felaján­­'ás született, mely mind népünk egységéről és erejéről tesz tanúbizony­ságát. Országos viszonylatban több mint 47 ezer agitpár látogat el dol­gozóink otthonaiba, akik összegyűjtik az aláírásokat. A nyitrai kerületben szerdáig több mint 48 ezer polgár írta alá az atomfegyverek betiltásá­ról szóló békeíveket. A bratislavai kerületben ugyancsak több mint 50 ezer dolgozó tett aláírásával tanúbizonyságot a pusztító fegyverek betil­tásáról. A besztercebányai kerület polgárai csak az első nap több mint У ezer- kötelezettségvállalást . írtak alá. így folytatódik ez hazánk vala­mennyi vidékén. A cél, amelyért valamennyi emberiséggel együtt harcolunk ragyogó: a tartós békét, a nagy alkotások korát akarjuk megvédeni. Mennyi szép­séget ígér ez a korszak. Az atom. a mai kor e hatalmas felfedezése mér­hetetlenül к lehetőséget nyit meg a világ előtt: Nagy iparvárosok vil- 1anyáram ellátását, amelyre most naponta több ezer mázsa szenet kell fordítanunk, a közel jövőben már néhány kiló uránérccel »s biztosítani lehet. A Szovjetunióban az első ilyen lépések nagy sikerrel jártak. Sem­mi sem zárná ki, hogy más országokban — mint nálunk ý — a béke, a boldogabb emberi élet szolgálatába állítsák az atorweröt.' És mennyi minden megvalósulhat még. Az atomerővel hajtott repül/ógép, vonat, a veszedelmes rákbetegséget gyógyító orvosi készülék, a talaj termőerejé­nek növelését segítő atom kisugárzás — mind, mind korunk küszöbén áll. Csak az keil hozzá, hogy biztosítsuk a tartós békét, amely lehetőséget ad. а пади felfedezések hasznos gyümölcsöztetésére. Mi pedig ezt akarjuk, ezért dolgozunk, harcolunk! Látogatás az ógyallai EFSz-ben Amikor bementünk az ógyallai EFSz irodájába, udvariasan tudomásunkra adták, hogy itt csak a számvevő dol­gozik. Az elnök és az agronómus négy házzal lejjebb hivataloskodik egy volt üzlethelyiségben. Nekünk ez kissé feltűnő volt, de aztán megtudtuk, hogy .mindez csak ideiglenes. Az üzlethelyiség mellett befejezés előtt áll egy szép, tágas épület. Az lesz majd rövidesen az ógyallai EFSz irodája. Az üzlethelyi­ségben Psenák László szövetkezeti el­nökkel és Gogola Béla agronómussal találkoztunk. Az elnök csak néhány napja jött haza Leleszről, ahol két­­-ónapos tanfolyamon volt. — Nálunk is megindult már az is­kolázás — mondotta Gogola elvtárs. Az ógyallai és a bagotai »EFSz közö­sen szervezték meg a hároméves szö­vetkezeti munkaiskolát, sajnos azon­ban csak az ógyallaiak kíváncsiak az előadásokra. A bagotaiak nem nagy érdeklődést mutatnak az iskola iránt. A beszélgetés során kitűnt, hogy a reakció és a suttogó kulákpropaganda itt is munkába lépett és voltak egyes tagok, akik felültek az izgató hírha­rangnak. De ma már más a helyzet: a tagok egymás után veszik vissza kilépési nyilatkozataikat. így tett pél­dául Gyurcsovics Kálmán, Cservenyák József, Zahorec József és Zahorec Mária is. A szövetkezet elnöke elmondta azt is, hogy az év folyamán minden ter­melési ágazatban külön munkacsopor­tokat szerveznek. Tavaly a szövetke­zet Zahorec Lajos és Mihalík János vezetése alatt 25 hektáron termelt dohányt, ami aránylag jól bevált. A kertészet a szövetkezet legnagyobb büszkesége. Ezt az elnök irányítja, aki maga is kitanult kertész. A szö­vetkezet tavaly 22 hektáron kertész­kedett és 10 hektár görögdinnyét termelt, amiből az átlagos hektárho­zam 150 mázsa volt. Jól bevált azon­ban a többi zöldségféle is. A gyógynövények az ógyallai szö­vetkezetben külön specialitást képez­nek. Jó szakember Zora Rudolf, aki a gyógynövénytermesztést irányítja. Ta­pasztalatait hosszú évek folyamán szerezte. Az iroda falát oklevél is dí­szíti, melyet a járási nemzeti bizott­ság ajándékozott a szövetkezetnek a gyógynövénytermesztésben elért ered­ményekért. Ezenkívül a szövetkezet cukornádat is termelt, mégpedig igen szép eredménnyel. Az átlagos hektár­hozam 12—13 mázsa mag volt. A cu­kornád zöld szára kitűnő takarmány­nak bizonyult. Az ógyallai szövetke­zetben különben is értenek a silózás­hoz. A nyitrai kerületi nemzeti bi­zottság 1955-ban oklevéllel tűntette ki a szövetkezetét a silózásban elért eredményekért. Az állattenyésztéssel kezdetben sok volt a baj, de a szövetkezet már le­gyűrte a nehézségeket és nagy javu­­'ás állott be. A húsbeszolgáltatást a múlt évben teljesítette a szövetkezet, bár bizonyos lemaradás mutatkozott a tej- és tojásbeszolgáltatás terén. A termelés fokozására irányuló fej­lődési tervet pontosan és időben ki­dolgozták. A tervek valóban szépek és a tagságban megvan az akarat megvalósításukra. Mártonvölgyi László A semseí EFSz kiváló dolgozója A semsei EFSz. kiváló dolgozói köze tartozik Simkó Mária sertésgondozó is. Már harmadik éve gondozza a szövetkezet sertésállományát és egyre szebb eredményeket ér el. Munkájá­ról a következőket mondja: — Már 1952, tehát szövetkezetünk megalapításától dolgozom itt, mint sertésgondozó. Férjemmel együtt 20 darab anyasertést. 60 darab hízóser­tést és 80 darab választott malacot gondozunk. A múlt évben átlagosan 10 darab malacot választottam el egy anyától és 60 darab 150 kilós sertést hizlaltam ki a beadás céljára. Ezeket az eredményeket a szakszerű gon­dozással értem el. A sertéseket há­romszor etetem naponta, mégpedig pontosan betartva a megállapított ta­karmányadagokat és az etetés idő­pontját. Ebbén a munkámban igen nagy segítségemre vannak a zooteeh­­nikusok is. Az elmúlt évben férjemmel együtt ezer munkaegységet dolgoztunk le a szövetkezetben, amiért 30 mázsa ga­bonát és 10 ezer koronát kaptunk. Hiszem, hogy a jövőben még szebb eredményeket sikerül elérnünk. Hazánk felszabadulásának 10. év­fordulója tiszteletére azt a kötelezett­séget vállalom, hogy ebben az évben minden anyasertéstóT 13 malacot vá­lasztok el.

Next

/
Thumbnails
Contents