Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-06 / 10. szám

A szocialista faluért! í x “ fc* J"zabod Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. március 6. Ára 40 fillér VI. évfolyam 10. szám Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésér ől Legfontosabb feladatunk - a mezőgazdasági termelés emelése M. Bakuľa elvtárs beszámolójából az Szí KP Központi Bizottságának 1955. február 24-én és 25-én meetartott ülésén 1955. február 24. és 25-én tartott ülést Bra­­tislavában Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Beszámolót mondott ezen Szlovákia mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári teljes ülése határozatainak biztosí­tása szempontjából Michal Bakuľa elvtárs, a SzlKP KB irodájának tagja. A SzlKP KB ülésén részt vett mint a CsKP KB kiküldöttje Macháčová elvtársnő, begyűjtési miniszter, aki a begyűjtés sürgős problémáiról és a begyűjtési apparátus munkájának politikai elveiről beszélt. A vitában részt vett 32 elvtárs, akik kijelen­tették egyetértésüket a CsKP KB teljes ülésének határozataival és kifejezést adtak szilárd elha­tározásuknak, hogy a CsKP KB határozatait ér­vényre hozzák életünkben. Az ülésről szerencsekivánó levelet küldtek dr. Jaromír Dolanskýnak, a CsKP KB politikai. irodája tagjának 60. születésnapja alkalmából. Záróbeszédet mondott Karol Bacílek elvtárs. a CsKP KB politikai irodájának tagja, a SzlKP KB első titkára. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta Michal Bakuľa elvtárs beszámolóját és a ČsKP KB 1955. február 11-i teljes ülésének határozatából kiindulva, határo­zatot hozott Szlovákia mezőgazdasága fejlesz­tésének és a falusi pártmunkának további fel­adatairól. Tisztelt elvtársak! A KB mai ülésén elemeznünk kell hogyan készültünk fel azoknak a fel­adatoknak a megoldására, amelyek mezőgazdasági téren előttünk állnak és milyen intézkedéseket tettünk e feladatok biztosítására. A X. pártkongresszus határozatai és irányelvei a mezőgazdasági terme­lés lényeges fejlesztéséről a legköze­lebbi 2—3 évben, mozgósították pár­tunk szerveit és szervezeteit, s a nemzeti bizottságidat, ami lényege­sen hozzájárult ahhoz, hogy már a tavalyi őszi munkákat sokkal jobban végezték el, mint a megelőző évek­ben. Jobb eredményeket értünk el kü­lönösen a kapásnövények és egyéb termények betakarításában, amelyek mind ez ideig az őszi munkák telje­sítésének legszűkebb keresztmetsze­tét jelentették. Megjavították mun­kájukat a gépállomások is, amelyek az előző években csak igen kis mér­tékben vettek részt az őszi termény­betakarításban, 1954-ben azonban je­lentősen hozzájárultak ahhoz, hogy aránylag jól ment végbe a cukorrépa, a burgonya, a kukorica betakarítása. Gépállomásaink első ízben teljesítet­ték az őszi munkák tervét, nevezete­sen a gabonavetésben és a tavasziak alá való szántásban, emellett e mun­kákat jól és agrotechnikai határidő­ben végezték el. Noha a gépállomások teljesítették az őszi munkák tervét, az ősziek ve­tését, a búza kivételével, nem végez­ték el kielégítően. A búza vetésterü­letének tervét az állami gazdaságok 101,7 százalékra, az EFSz-ek 104,2 százalékra, a magángazdálkodók pe­dig 98,9 százalékra teljesítették. A kerületek közül a legjobb eredményt a bratislavai és a nyitrai érte el, amelyek termelése egyébként is a legnagyobb. A többi kerületben a bú­za vetéstervének teljesítése a szö­vetkezeti gazdaságokban aránylag jő, de a magánszektor jelentősen lema­radt. Sűrű- és keresztsoros vetéssel a búza egész tervbevett vetésterüle­téből az állami gazdaságok 94,9 szá­zalékot, az EFSz-ek 86,9 százalékot vetettek be. Nem teljesítették viszont a rozsvetés tervét a kassai kerület kivételével, amely valamennyi szek­torban száz százalékot ért el. A bra­tislavai kerületben csak 69,4 száza­lékra, a nyitrai kerületben 86,4 szá­zalékra teljsítették a rozs vetéster­vét. A besztercebányai, a zsolnai, az eperjesi kerület sem tett eleget a rozs vetéstervének Ezzel kapcsolatban megemlítendő hogy tervező szerveink is hibát kö­vetnek el, amikor a rozs vetését Dél­szlovákia olyan vidékein veszik terv­be, ahol a néhányéves tapasztalatok már bebizonyították, hogy búzából sokkal nagyobb hektárhozam érhető el, mint rozsból. Ezzel kapcsolat­ban nem hallgathatjuk el, hogy a kerületi, járási és helyi szer­veink nem kisérik elég figyelem­mel és gyakran lebecsülik azt a fel­adatot, hogy az egyes termesztendő növényekben betartsuk a tervbevett vetésterületet. Nem teljesítették az őszi takarmánykeverékek vetéstervét sem. Százszázalékos eredményt csak az állami gazdaságok mutathatnak fel. az EFSz-ek az őszi takarmánykeve­rék vetéstervét csak 74,3 százalékra, a magánszektor pedig mindössze 62,7 százalékra teljesítette. Tehát nem tették meg még a szükséges intéz­kedéseket a takarmányalap kibővíté­sére a CsKP X. kongresszusának ha­tározatai után sem, amelyek rámu­tattak a takarmány termesztés bizto­sításának jelentőségére és szükségé­re az állattenyésztési termelés fej­lesztésében. Kerületi, járási és helyi pártszerve­zeteink, mezőgazdasági dolgozóink még nem fordítottak elég figyelmet e fontos feladatra. A feladatok tel­jesítésének ellenőrzése alkalmával azonban igen gyakran azzal érvelnek, hogy a feladatokat jobban teljesítik, mint előző évben. A valóság azonban az, hogy sem 1953-ban, sem pedig 1954-ben, tehát pártunk X. kongresz­­szusa után sem teljesítették az őszi keverékek vetéstervét, ami azt jelen­ti, hogy nem teremtették meg a ta­karmánytermesztés növeléséhez szük­séges feltételeket, amitől az állatte­nyésztési termelés gyarapítása függ. A tavaszi gabona, a kapásnövények és az ipari növények bőséges termé­sének biztosításában igen fontos sze­repe van a mélyszántás elvégzésé­nek. Ezt a feladatot sem teljesítette senki, az állami gazdaságokon kívül. A múlt év december 25-ére a mély­szántás tervét az EFSz-ekben 93,9 százalékra, a magánszektorban csu­pán 83,8 százalékra teljesítették Bár ez jobb eredmény, mint amilyet az előző években elértünk, mégsem le­hetünk vele elégedettek, hisz vég­eredményben a mélyszántás tervét nem teljesítettük. A besztercebányai kerületben például, mégpedig túlnyo­mó részt a növénytermesztő járások­ban, a mélyszántás tervét csupán 70,6 százalékra teljesítették. Kerületi és járási szerveink sem ismerték fel még eléggé a mélyszán­tás elvégzésének feladatát, bár ké­zenfekvő. hogy ha nem végezzük el ősszel a mélyszántást, akkor csökken a termés, mégpedig hektáronként gyakran 3—4 mázsával is Tekintettel az említett hiányokra, kerületi, járási pártszerveinknek, kü­lönösen pedig falus* pártszerveze­teinknek, továbbá a mindrnfokú nem­zeti bizottságoknak már most, a ta­vaszi munkák megkezdése előtt, a nem teljesített feladatok részletes elemzése alapján olyan intézkedéseket kell foganatosítaniok, amelyek a ta­vaszi időszakban biztosítják valarneny­­nyi feladat teljesítését oly módon, hogy az őszi munkák idején tapasz­talt fogyatékosságokat már a tavaszi munkák során megszüntessék. Mező­­gazdasági apparátusunknak biztosíta­nia kell. hogy az agronómusszolgálat idejében helyes tanácsokat adjon a kis- és középparasztoknak, az EFSz­­eknek arra, hol vethetik be célsze­rűen tavaszi búzával azokat a terüle­teket, amelyeket ősszel nem vetettek be kenyármagvakkal, hogy száz szá­zalékosan biztosíthassák a gabonane­­műek termesztési tervét. Hasonló­képpen intézkedéseket kell tenni arra, hogy az ősszel el nem vetett takar­mány termesztését a tavaszi vetés során feltétlenül biztosítsák. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésének egyik legfőbb feltéte­le annak megértése, hogy a mező­gazdaság alapvető termelőeszköze a föld, ami azt jelenti, hogy véget keil vetni a föld kérdésében eddig tanú­sított közömbösségnek, amely sokhe­lyütt megnyilvánul és oda vezet, hogy a szántóföld területe Szlovákiában 1937-hez képest 71 000 hektárral csökkent. Pártunk X. kongresszusa a legha­tározottabban feladatunkul tűzte ki, hogy minden mezőgazdasági és szán­tóterületet kihasználjunk a mezőgaz­dasági termelés lényeges fejleszté­sére. Ezt a kongresszus kitűzte fel­adatot nálunk Szlovákiában nem tel­jesítik következetesen. Az 1955. évi tervben több, mint 46 ezer hektár szántóföldre nem írták szét a terme­lési feladatokat. Csak az eperjesi ke­rületben 13 000 hektárral kisebb te­rületre, a zsolnai kerületben 9600 hektárral, a nyitrai kerületben 730u hektárral kisebb területre bontották fel a termelési feladatokat, és hason­ló a helyzet a többi kerületben is. Az a tény, hogy ekkora termőterü­letre nem állapítottak meg termelési feladatokat, takarmánytermesztésün­ket például annyival csökkenti, hogy belőle 133 000 egyenként 110 kilo­grammos sertést nevelhetnénk fel. Miben keresendők ennek az elégte­len helyzetnek az okai? Főként ab­­(Folytatás a 2. oldalon.) t ► A NŐK MILLIÓINAK HARCI SORAKOZÓJA Ez év március 8-án az egész haladó világ asszonyai immár negyvenötöd­­ször tartják hagyományos ünnepüket — a Nemzetközi Nőnapot. Ez a nap harci ünnep számukra, amelyen fel­mérik óriási erejüket, kifejezik szilárd egységüket, elszánt békeakaratukat. Az idei Nemzetközi Nőnap a foko­zódó békeharc, az amerikai imperia­listák háborús készülődései elleni harc jegyében zajlik le. Ez egybe esik a Béke Világtanács az atomfegyver el­tiltásával kapcsolatosan kiadott felhí­vásának világméretű aláírásával is. Ennek a hazafias mozgalomnak a szellemében összejönnek hazánkban a szomszédos országok asszonyai, hogy a mi asszonyainkkal elmélyítsék test­véri barátságukat és együttműködé­süket a békeharcban. Összejönnek, hogy világgá kiáltsák százmilliók kö­zös akaratát: békét akarunk! E báto­rító szavak és a sok-sok béke-tett lángragyújtja azon országok asszo­nyainak szívét, ahol büntetés, börtön jár a békeharcos cselekedetért. A szovjet nők példája az egész világon, mint világító fáklya mutatja a béké­hez, az elnyomás igája alatt élő nők felszabadulásához vezető utat. A szovjet kormány nagyra értékel­te — és értékeli ma is — a nők munkáját. Annakidején nagy gondot fordított egyenjogúságuk gyakorlati keresztülvitelére. Eme intézkedésekre a szovjet nők tízezrei azzal válaszol­tak, hogy tevékenyen bekapcsolódtak a termelő és országirányító munkába. Szakképzettségük emelésével, kitartó, szorgalmas munkájukkal bámulatos eredményeket értek el és keményen megállták s megállják ma is a helyü­ket. Ezt bizonyítja az is, hogy a ter­melésben, országvezetésben és a hon­védelemben feladatukat példásan tel­jesítő nőket a szovjet kormány magas kitüntetésekben részesíti. A szovjet nők példáját követik ha­zánk dolgozó női is. Közülük ma már többen a termelő és országénítö munka élenjáró harcosai: kiváló állat­tenyésztők, munkacsoport-vezetők, ag­­ronómusok, képviselők. Falvaink dolgozó női felszabadulá­sunk 10. évfordulóján az eddiginél még tevékenyebben kapcsolódnak be a mezőgazdaság fellendítéséért vívott harcba. Csinosítják, szépítik a falvak arculatát, tanulnak, kötelezettségvál­lalásokat tesznek. így fejezik ki hálá­jukat és szeretetüket hazánk és fel­szabadítónk iránt. Erre sok példát lehetne felhozni. A számtalan közül csak párat említünk meg: például a felsöpatonyi HNB mellett működő nő­bizottság tagjai gyümölcsfákat, dísz­bokrokat ültetnek községük szépítése érdekében. Kasnyír Katalin, a csécsi EFSz fejőnöje pedig a tejhozam nö­velésére tett felajánlást. Vállalta, hogy a gondjaira bízott teheneknél beveze­ti Malinyina módszerét. Ugyancsak szép kötelezettséget vállalt Olajos Anna, a péderi nőbizottság tagja: 150 tojást ad terven felül és 150 órát dolgozik az EFSz-ben a csúcsmunkák idején. A falu dolgozó női a férfiakkal egyenjogúak. Ma már a szövetkezeti munkaiskolákra való pontos járással, gyarapítják szaktudásukat. Szép pél­dát mutatnék e téren a perbenyíki EFSz nőtagjai, akik állhatatos szor­galommal tanulják az agro- és zoo­technika! tudományt, hogy teljesít­hessék a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések rájuk eső részét. Ezen irányelvek megvalósítása nagy feladatokat ró a nőkre. Az iskolákból kikerülő fiatalok, pályaválasztásuk előtt kikérik anyjuk véleményét. A nőbizottságok feladata, hogy felvilá­gosítsa az anyákat, mennyire fontos a mezőgazdaság új munkaerőkkel való megerősítése. De nemcsak az iskolá­ból kikerülő családtagokat kell meg­győzni, hanem az eddig még be nem kapcsolódott asszonyokat is, hogy te­vékenyen részt vegyenek a mezőgaz­dasági munkában. Minden dolgos asz­­szonykézre szükség van az országépí­tésben. Márpedig a mezőgazdaság fel­lendítése igen fontos, magasztos or­szágépítő munka. Ez most életszínvo­nalunk további emelésének kulcskér­dése. Habár még hó borítja a földet, mindamellett már a tavaszi munkák­ra kell készijlnünk. Asszonyaink szor­gos keze sokat segíthet ebben az elő­készületben is. A vetőmagtisztításnál, jarovizálásnál, burgonya-előcsírázta­­tásánál, hófelfogásnál aranyat ér az asszonyok keze-munkája. De nem nélkülözheti az asszonyt kezeket az állattenyésztés sem. Ezen a téren még van behoznivalónk. Pe­dig mennyire hálás feladat a borjú-, vagy malacnevelés. Ez a munka rend­kívül nagy gondosságot követel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők értenek az állattenyésztéshez, több bennük az állatok iránti szeretet, nem kőszívüek, mint egyes férfiak. Hogy ebben mennyi igazság van, azt bizo­nyítja a vrádistyei (bratislavai kerü­let) EFSz kiváló sertésgondozójának, Novák Rozáliának, országos viszony­latban is igen jó eredménye. A gond­jaira bízott anyakocáktól 18.5-as évi malacátlagot ért el. Jó munkája elis­meréséül az EFSz-ek II.-ik országos kongresszusán kormányunk magas ki­tüntetésben részesítette. Az ilyen szép malacátlag elérése is béke-hőstett. Novák Rozália — a szovjet nőkhöz hasonlóan — így har­col a békéért, a haza védelmi képes­ségének fokozásáért, így áll békeőr­ségen. így tesz tanúbizonyságot a haza szeretetéröl sok-sok asszonytár­sával együtt, akik ugyanolyan oda­adással és szeretettel végzik a mező­­gazdaság fellendítése terén rájuk rótt feladatokat. A béke-felhívás aláírása folyik ma szerte országunk minden részében: falvakon, tanyákon, városokon egya­ránt. Hazánk dolgozó női családjuk, gyermekeik, saját érdekükben cselek­szenek, amikor aláírják a béke-felhí­vást. Nem kevesebbről — az életről van szó. Éppen ezért az aláírások milliói közül ne hiányozzék egyetlen nő névjegye se. Ezen béke-népszavazás befejeztével a békeharc nem ér véget ... Tovább folyik a földeken, állattenyésztési te­lepeken, gyárak, üzemek munkapad­jainál, hivatalokban, laboratóriumok­ban, iskolákban... A nők mindenütt az alkotó munka mezején harcolnak tovább gyermekeik gondtalan jövőjé­ért, a békéért. Legyen tehát az idei Nemzetközi Nőnap a békeharcos nők millióinak harci sorakozója, szilárd békeakaratuk nyílt kifejezője — újabb győzelmek elindítója!

Next

/
Thumbnails
Contents