Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-06 / 10. szám
A szocialista faluért! í x “ fc* J"zabod Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. március 6. Ára 40 fillér VI. évfolyam 10. szám Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésér ől Legfontosabb feladatunk - a mezőgazdasági termelés emelése M. Bakuľa elvtárs beszámolójából az Szí KP Központi Bizottságának 1955. február 24-én és 25-én meetartott ülésén 1955. február 24. és 25-én tartott ülést Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Beszámolót mondott ezen Szlovákia mezőgazdaságának kérdéseiről a CsKP KB februári teljes ülése határozatainak biztosítása szempontjából Michal Bakuľa elvtárs, a SzlKP KB irodájának tagja. A SzlKP KB ülésén részt vett mint a CsKP KB kiküldöttje Macháčová elvtársnő, begyűjtési miniszter, aki a begyűjtés sürgős problémáiról és a begyűjtési apparátus munkájának politikai elveiről beszélt. A vitában részt vett 32 elvtárs, akik kijelentették egyetértésüket a CsKP KB teljes ülésének határozataival és kifejezést adtak szilárd elhatározásuknak, hogy a CsKP KB határozatait érvényre hozzák életünkben. Az ülésről szerencsekivánó levelet küldtek dr. Jaromír Dolanskýnak, a CsKP KB politikai. irodája tagjának 60. születésnapja alkalmából. Záróbeszédet mondott Karol Bacílek elvtárs. a CsKP KB politikai irodájának tagja, a SzlKP KB első titkára. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta Michal Bakuľa elvtárs beszámolóját és a ČsKP KB 1955. február 11-i teljes ülésének határozatából kiindulva, határozatot hozott Szlovákia mezőgazdasága fejlesztésének és a falusi pártmunkának további feladatairól. Tisztelt elvtársak! A KB mai ülésén elemeznünk kell hogyan készültünk fel azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek mezőgazdasági téren előttünk állnak és milyen intézkedéseket tettünk e feladatok biztosítására. A X. pártkongresszus határozatai és irányelvei a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztéséről a legközelebbi 2—3 évben, mozgósították pártunk szerveit és szervezeteit, s a nemzeti bizottságidat, ami lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy már a tavalyi őszi munkákat sokkal jobban végezték el, mint a megelőző években. Jobb eredményeket értünk el különösen a kapásnövények és egyéb termények betakarításában, amelyek mind ez ideig az őszi munkák teljesítésének legszűkebb keresztmetszetét jelentették. Megjavították munkájukat a gépállomások is, amelyek az előző években csak igen kis mértékben vettek részt az őszi terménybetakarításban, 1954-ben azonban jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy aránylag jól ment végbe a cukorrépa, a burgonya, a kukorica betakarítása. Gépállomásaink első ízben teljesítették az őszi munkák tervét, nevezetesen a gabonavetésben és a tavasziak alá való szántásban, emellett e munkákat jól és agrotechnikai határidőben végezték el. Noha a gépállomások teljesítették az őszi munkák tervét, az ősziek vetését, a búza kivételével, nem végezték el kielégítően. A búza vetésterületének tervét az állami gazdaságok 101,7 százalékra, az EFSz-ek 104,2 százalékra, a magángazdálkodók pedig 98,9 százalékra teljesítették. A kerületek közül a legjobb eredményt a bratislavai és a nyitrai érte el, amelyek termelése egyébként is a legnagyobb. A többi kerületben a búza vetéstervének teljesítése a szövetkezeti gazdaságokban aránylag jő, de a magánszektor jelentősen lemaradt. Sűrű- és keresztsoros vetéssel a búza egész tervbevett vetésterületéből az állami gazdaságok 94,9 százalékot, az EFSz-ek 86,9 százalékot vetettek be. Nem teljesítették viszont a rozsvetés tervét a kassai kerület kivételével, amely valamennyi szektorban száz százalékot ért el. A bratislavai kerületben csak 69,4 százalékra, a nyitrai kerületben 86,4 százalékra teljsítették a rozs vetéstervét. A besztercebányai, a zsolnai, az eperjesi kerület sem tett eleget a rozs vetéstervének Ezzel kapcsolatban megemlítendő hogy tervező szerveink is hibát követnek el, amikor a rozs vetését Délszlovákia olyan vidékein veszik tervbe, ahol a néhányéves tapasztalatok már bebizonyították, hogy búzából sokkal nagyobb hektárhozam érhető el, mint rozsból. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy a kerületi, járási és helyi szerveink nem kisérik elég figyelemmel és gyakran lebecsülik azt a feladatot, hogy az egyes termesztendő növényekben betartsuk a tervbevett vetésterületet. Nem teljesítették az őszi takarmánykeverékek vetéstervét sem. Százszázalékos eredményt csak az állami gazdaságok mutathatnak fel. az EFSz-ek az őszi takarmánykeverék vetéstervét csak 74,3 százalékra, a magánszektor pedig mindössze 62,7 százalékra teljesítette. Tehát nem tették meg még a szükséges intézkedéseket a takarmányalap kibővítésére a CsKP X. kongresszusának határozatai után sem, amelyek rámutattak a takarmány termesztés biztosításának jelentőségére és szükségére az állattenyésztési termelés fejlesztésében. Kerületi, járási és helyi pártszervezeteink, mezőgazdasági dolgozóink még nem fordítottak elég figyelmet e fontos feladatra. A feladatok teljesítésének ellenőrzése alkalmával azonban igen gyakran azzal érvelnek, hogy a feladatokat jobban teljesítik, mint előző évben. A valóság azonban az, hogy sem 1953-ban, sem pedig 1954-ben, tehát pártunk X. kongreszszusa után sem teljesítették az őszi keverékek vetéstervét, ami azt jelenti, hogy nem teremtették meg a takarmánytermesztés növeléséhez szükséges feltételeket, amitől az állattenyésztési termelés gyarapítása függ. A tavaszi gabona, a kapásnövények és az ipari növények bőséges termésének biztosításában igen fontos szerepe van a mélyszántás elvégzésének. Ezt a feladatot sem teljesítette senki, az állami gazdaságokon kívül. A múlt év december 25-ére a mélyszántás tervét az EFSz-ekben 93,9 százalékra, a magánszektorban csupán 83,8 százalékra teljesítették Bár ez jobb eredmény, mint amilyet az előző években elértünk, mégsem lehetünk vele elégedettek, hisz végeredményben a mélyszántás tervét nem teljesítettük. A besztercebányai kerületben például, mégpedig túlnyomó részt a növénytermesztő járásokban, a mélyszántás tervét csupán 70,6 százalékra teljesítették. Kerületi és járási szerveink sem ismerték fel még eléggé a mélyszántás elvégzésének feladatát, bár kézenfekvő. hogy ha nem végezzük el ősszel a mélyszántást, akkor csökken a termés, mégpedig hektáronként gyakran 3—4 mázsával is Tekintettel az említett hiányokra, kerületi, járási pártszerveinknek, különösen pedig falus* pártszervezeteinknek, továbbá a mindrnfokú nemzeti bizottságoknak már most, a tavaszi munkák megkezdése előtt, a nem teljesített feladatok részletes elemzése alapján olyan intézkedéseket kell foganatosítaniok, amelyek a tavaszi időszakban biztosítják valarnenynyi feladat teljesítését oly módon, hogy az őszi munkák idején tapasztalt fogyatékosságokat már a tavaszi munkák során megszüntessék. Mezőgazdasági apparátusunknak biztosítania kell. hogy az agronómusszolgálat idejében helyes tanácsokat adjon a kis- és középparasztoknak, az EFSzeknek arra, hol vethetik be célszerűen tavaszi búzával azokat a területeket, amelyeket ősszel nem vetettek be kenyármagvakkal, hogy száz százalékosan biztosíthassák a gabonaneműek termesztési tervét. Hasonlóképpen intézkedéseket kell tenni arra, hogy az ősszel el nem vetett takarmány termesztését a tavaszi vetés során feltétlenül biztosítsák. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésének egyik legfőbb feltétele annak megértése, hogy a mezőgazdaság alapvető termelőeszköze a föld, ami azt jelenti, hogy véget keil vetni a föld kérdésében eddig tanúsított közömbösségnek, amely sokhelyütt megnyilvánul és oda vezet, hogy a szántóföld területe Szlovákiában 1937-hez képest 71 000 hektárral csökkent. Pártunk X. kongresszusa a leghatározottabban feladatunkul tűzte ki, hogy minden mezőgazdasági és szántóterületet kihasználjunk a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztésére. Ezt a kongresszus kitűzte feladatot nálunk Szlovákiában nem teljesítik következetesen. Az 1955. évi tervben több, mint 46 ezer hektár szántóföldre nem írták szét a termelési feladatokat. Csak az eperjesi kerületben 13 000 hektárral kisebb területre, a zsolnai kerületben 9600 hektárral, a nyitrai kerületben 730u hektárral kisebb területre bontották fel a termelési feladatokat, és hasonló a helyzet a többi kerületben is. Az a tény, hogy ekkora termőterületre nem állapítottak meg termelési feladatokat, takarmánytermesztésünket például annyival csökkenti, hogy belőle 133 000 egyenként 110 kilogrammos sertést nevelhetnénk fel. Miben keresendők ennek az elégtelen helyzetnek az okai? Főként ab(Folytatás a 2. oldalon.) t ► A NŐK MILLIÓINAK HARCI SORAKOZÓJA Ez év március 8-án az egész haladó világ asszonyai immár negyvenötödször tartják hagyományos ünnepüket — a Nemzetközi Nőnapot. Ez a nap harci ünnep számukra, amelyen felmérik óriási erejüket, kifejezik szilárd egységüket, elszánt békeakaratukat. Az idei Nemzetközi Nőnap a fokozódó békeharc, az amerikai imperialisták háborús készülődései elleni harc jegyében zajlik le. Ez egybe esik a Béke Világtanács az atomfegyver eltiltásával kapcsolatosan kiadott felhívásának világméretű aláírásával is. Ennek a hazafias mozgalomnak a szellemében összejönnek hazánkban a szomszédos országok asszonyai, hogy a mi asszonyainkkal elmélyítsék testvéri barátságukat és együttműködésüket a békeharcban. Összejönnek, hogy világgá kiáltsák százmilliók közös akaratát: békét akarunk! E bátorító szavak és a sok-sok béke-tett lángragyújtja azon országok asszonyainak szívét, ahol büntetés, börtön jár a békeharcos cselekedetért. A szovjet nők példája az egész világon, mint világító fáklya mutatja a békéhez, az elnyomás igája alatt élő nők felszabadulásához vezető utat. A szovjet kormány nagyra értékelte — és értékeli ma is — a nők munkáját. Annakidején nagy gondot fordított egyenjogúságuk gyakorlati keresztülvitelére. Eme intézkedésekre a szovjet nők tízezrei azzal válaszoltak, hogy tevékenyen bekapcsolódtak a termelő és országirányító munkába. Szakképzettségük emelésével, kitartó, szorgalmas munkájukkal bámulatos eredményeket értek el és keményen megállták s megállják ma is a helyüket. Ezt bizonyítja az is, hogy a termelésben, országvezetésben és a honvédelemben feladatukat példásan teljesítő nőket a szovjet kormány magas kitüntetésekben részesíti. A szovjet nők példáját követik hazánk dolgozó női is. Közülük ma már többen a termelő és országénítö munka élenjáró harcosai: kiváló állattenyésztők, munkacsoport-vezetők, agronómusok, képviselők. Falvaink dolgozó női felszabadulásunk 10. évfordulóján az eddiginél még tevékenyebben kapcsolódnak be a mezőgazdaság fellendítéséért vívott harcba. Csinosítják, szépítik a falvak arculatát, tanulnak, kötelezettségvállalásokat tesznek. így fejezik ki hálájukat és szeretetüket hazánk és felszabadítónk iránt. Erre sok példát lehetne felhozni. A számtalan közül csak párat említünk meg: például a felsöpatonyi HNB mellett működő nőbizottság tagjai gyümölcsfákat, díszbokrokat ültetnek községük szépítése érdekében. Kasnyír Katalin, a csécsi EFSz fejőnöje pedig a tejhozam növelésére tett felajánlást. Vállalta, hogy a gondjaira bízott teheneknél bevezeti Malinyina módszerét. Ugyancsak szép kötelezettséget vállalt Olajos Anna, a péderi nőbizottság tagja: 150 tojást ad terven felül és 150 órát dolgozik az EFSz-ben a csúcsmunkák idején. A falu dolgozó női a férfiakkal egyenjogúak. Ma már a szövetkezeti munkaiskolákra való pontos járással, gyarapítják szaktudásukat. Szép példát mutatnék e téren a perbenyíki EFSz nőtagjai, akik állhatatos szorgalommal tanulják az agro- és zootechnika! tudományt, hogy teljesíthessék a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések rájuk eső részét. Ezen irányelvek megvalósítása nagy feladatokat ró a nőkre. Az iskolákból kikerülő fiatalok, pályaválasztásuk előtt kikérik anyjuk véleményét. A nőbizottságok feladata, hogy felvilágosítsa az anyákat, mennyire fontos a mezőgazdaság új munkaerőkkel való megerősítése. De nemcsak az iskolából kikerülő családtagokat kell meggyőzni, hanem az eddig még be nem kapcsolódott asszonyokat is, hogy tevékenyen részt vegyenek a mezőgazdasági munkában. Minden dolgos aszszonykézre szükség van az országépítésben. Márpedig a mezőgazdaság fellendítése igen fontos, magasztos országépítő munka. Ez most életszínvonalunk további emelésének kulcskérdése. Habár még hó borítja a földet, mindamellett már a tavaszi munkákra kell készijlnünk. Asszonyaink szorgos keze sokat segíthet ebben az előkészületben is. A vetőmagtisztításnál, jarovizálásnál, burgonya-előcsíráztatásánál, hófelfogásnál aranyat ér az asszonyok keze-munkája. De nem nélkülözheti az asszonyt kezeket az állattenyésztés sem. Ezen a téren még van behoznivalónk. Pedig mennyire hálás feladat a borjú-, vagy malacnevelés. Ez a munka rendkívül nagy gondosságot követel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők értenek az állattenyésztéshez, több bennük az állatok iránti szeretet, nem kőszívüek, mint egyes férfiak. Hogy ebben mennyi igazság van, azt bizonyítja a vrádistyei (bratislavai kerület) EFSz kiváló sertésgondozójának, Novák Rozáliának, országos viszonylatban is igen jó eredménye. A gondjaira bízott anyakocáktól 18.5-as évi malacátlagot ért el. Jó munkája elismeréséül az EFSz-ek II.-ik országos kongresszusán kormányunk magas kitüntetésben részesítette. Az ilyen szép malacátlag elérése is béke-hőstett. Novák Rozália — a szovjet nőkhöz hasonlóan — így harcol a békéért, a haza védelmi képességének fokozásáért, így áll békeőrségen. így tesz tanúbizonyságot a haza szeretetéröl sok-sok asszonytársával együtt, akik ugyanolyan odaadással és szeretettel végzik a mezőgazdaság fellendítése terén rájuk rótt feladatokat. A béke-felhívás aláírása folyik ma szerte országunk minden részében: falvakon, tanyákon, városokon egyaránt. Hazánk dolgozó női családjuk, gyermekeik, saját érdekükben cselekszenek, amikor aláírják a béke-felhívást. Nem kevesebbről — az életről van szó. Éppen ezért az aláírások milliói közül ne hiányozzék egyetlen nő névjegye se. Ezen béke-népszavazás befejeztével a békeharc nem ér véget ... Tovább folyik a földeken, állattenyésztési telepeken, gyárak, üzemek munkapadjainál, hivatalokban, laboratóriumokban, iskolákban... A nők mindenütt az alkotó munka mezején harcolnak tovább gyermekeik gondtalan jövőjéért, a békéért. Legyen tehát az idei Nemzetközi Nőnap a békeharcos nők millióinak harci sorakozója, szilárd békeakaratuk nyílt kifejezője — újabb győzelmek elindítója!
